A magyar feminista megmozdulások és nőtörténet kiemelkedő eseményei évszámokban
„Ahol az asszonyok ébrednek, meg kell ismerniök a nőmozgalom élharcosait, ápolniok kell emléküket, mert az ő bátorságuk nyitotta meg nekünk, későbbi jövevényeknek a szabadsághoz vezető utat." (Schwimmer Róza, 1907)
"A diszkontinuitásnál nincsen károsabb dolog a nőmozgalomban."
/Pető Andrea, 2005/
/Megj. a tartalmat és a linkeket folyamatosan bővítjük, észrevételek, kiegészítések az [email protected] címre küldhetők - AR/
1. A feminizmus előfutárai a XVII.-XIX. században
1630
Kolosi Török István (1611-?1652) unitárius lelkész a számos "asszonycsúfoló" irat után védelmébe veszi a nőket. 1630-ban írta "Az aszszonyi-nemnek nemessęgéröl, méltoságáról és ditsiretiről való rythmusok" című, 900 soros költeményét, melyben 22 pontba szedte azt, hogy a női nem miért egyenlő a férfi nemmel.
Ha meg engedve volna Aszszonyállatoknak, / Hogy közönséges helyen ökis tanitsanak, / Természet szerint arra haylandok volnának, / Hogy minden mestersęget hamar tanolnának.
1767
Magyar Athenas - Bod Péter magyar irodalmi lexikona női életművekről is beszámol:
Más országokban a tudós asszonyok nem oly ritkák, mint a fekete hattyúk vagy a fejér csókák, akik a tudós férfijak között előszámláltatnak s dicsértetnek. Ha azért itt is egy-kettő megemlíttetik, hogy másoknak légyen jó példa a követésre, s a tudományt azok példájával ne szégyenljék! Nem illő, hogy amiatt bárkinek illetlen vádja vagy ítélete alá essem.
1780
Szarvason a Tessedik Sámuel által szervezett oktatási intézményben lányok és fiúk azonos tanterv szerint tanulnak
1785
Vitairat, "Carberi Anna kisassszonynak levele: "Az asszonyok is emberek"(álnéven írta Ányos Pál pálos rendi szerzetes arra a gunyoros (asszonycsúfoló) pamfletre (1783) válaszul, melynek címe: "Megmutatás, hogy az aszszonyi személyek nem emberek".) Az első vitairat, amelyet magyar nyelven nők védelmére közzétettek.
1787
Dr. Weszprémi István a Magyar Músa májusi számában összeállítást tesz közzé "Nemesebb elméjű magyar asszonyok" címmel.
az asszonyi nemet szintén azonos elmebeli tehetségekkel ruházta fel a természet, mint a férjfiakat, ha a szorgalmatos gondos jó nevelés által a tisztességes tudományoknak tanulásában illendőképpen gyakoroltatnának, minthogy őnékiek is arra egyező jussok vagyon, teljes reménységgel szintén úgy lehetnének közöttük Baco Verulámiusok, Locke-ok, Newtonok, Eulerek, Bernoulliak, Hoffmannok, Páriz Pápaiak, Gyöngyösiek, Benitzkiek és több efféle tudós lelkek.
1790
a pozsonyi országggyűlésen Brunswick Antal (Brunszvik Teréz apja) felszólal a lányok oktatása érdekében
Bárány Péter (Széchényi Ferenc gróf titkára) „folyamodó nemeshölgy” álcájában írott beadványa: „A’ magyar ANYÁKNAK az ország’-gyûlésére egybe gyûlt ország’ nagyai’, ’s magyar atyák’ elejébe Terjesztett alázatos Kéréssek”: kéri, hogy a nők a nemesség jogán (hallgatóságként) részt vehessenek az országgyűlésen.
...nyissatok nekünk tágasabb kaput a velünk született szabadságra!
Pálóczi Horváth Ádám költő, országgyűlési követ támogató röpiratot ad ki ("A magyar asszonyok prókátora, a Budán öszve gyült rendekhez"), és rögtön az igenlő választ is megírja ("A férfiak felelete az asszonyokhoz")
Siker: 1791-től nemes asszonyok megfigyelőként részt vehetnek a magyar országggyűlésben
1804
"Barátsági vetélkedés, avagy Molnár Borbálának Máté Jánosné (Ujfalvy Krisztina) asszonnyal a két nem hibái és érdemei felől folytatott levelezései" - az első közéleti tárgyú levélváltás nők között, egyben az első nyilvánosság elé kerülő magyar nyelvű páros vitairat, amely a nőkérdésről szólva ellentétes női álláspontokat fogalmazott meg
1817
megalakul az első nőcsoport, a Pesti Jótékony Nőegylet
Dukai Takách Judit költő jutalomban részesül a keszthelyi Helikon ünnepén
1822
Karacs Ferencné Takács Éva fellépése: elsőként színikritikát publikált. Az első magyar nő, aki leírta, hogy azonos oktatás mellett a nők a művészetben, a tudományban és a politikában a férfiakéval azonos színvonalú teljesítményre lennének képesek.
1822-27
Takács Éva írásai nyomán a Tudományos Gyűjtemény lapjain: az első központosított nővita
1828
Kis Dobronyi Izsák Terézia válaszát a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője már nem közli le, ezért a szerző saját költségén kiadja: A‘ TAPASZTALÁSOK teszik VIGYÁZÓVÁ az EMBERT vagy az Állortzás Támadók ellen ÁLLORTZÁTLAN VÉDELMEZÉS" címmel. Az elsők közt ír a családon belüli erőszakról és a rasszizmusról.
De sok pallérozott Férjfi, szintúgy mint a’ tudatlan köz ember, nem gyakorol más érdembéli elsőséget, mint a’ keze erejét az emberiség gyalázatjára. Mert ugyan ez az erő az állatokkal is köz: még is ki látta, hogy ezek, még a’leg vadabb is, az ő társát bántaná, sőt inkább védelmezi. A’jó Isten sem mondta azt Ádámnak: verjed a’ te Feleségedet; csak ezt mondotta Évának: „A Te akaratod az ő hatalmában legyen!” Márhogy minémű akarat értetődött a’ hatalom alatt? arról tovább nincs szó. Azt pedig látjuk, hogy nagyobb része a Férjfi Nemnek a’ verekedésben határozza elsőségét; melly a rosszon semmit sem javít, a’ jónak pedig szükségtelen. Az erősebbtől való félelem ideája pedig, mind a’ két Nemben egyaránt fel található. Mert mit vétettek a’ világ harmadik és ötödik része csendes lakossai, hogy őket az Anglus, Franczia, Spanyol, Hollandus, olly’ nagy köz földeken és tengereken keresztül fel keresse ‚s a’ barátság színe alatt rablántzokra hurtzolja: Mit vétettek azon számtalan szerentsétlenek, a’ kiket még mái napig is a’ despota Török, mint a marhákat, falkástul hajt piattzára?
1828.V.27.
Brunszvik Teréz (az 1790-es országggyűlésen a lányok oktatásáért felszólaló Brunswick Antal lánya) jóvoltából megnyílik az első magyarországi (és ausztriai) óvoda („Angyalkert”) a budai Krisztinavárosban, a Mikó utcában
Brunszvik ipariskolát és cselédiskolát is szervez
1829
Csontos István Kassán kiadja "Szép-nem ügyvédje: az asszonyi becset sértegető vádokok ellen" c. művét
1836
a Tolna megyei Hidja-pusztán Bezerédj (Bezerédy) Amália kezdeményezésére megnyílik az első falusi kisdedóvó (uradalmi cselédek gyerekei számára, de Bezerédj a saját gyermekét, Flórit is ide járatja)
1842
megjelenik az első magyar női útirajz: Wesselényi Polixéna Olaszhoni és Schweizi utazás című műve
Fáy András így figyelmeztet a nőnevelés elhanyagolásából adódó veszélyekre:
pinty marad a lány, fészket tud ugyan rakni, költeni s étetni a' fiait, de tovább semmit; a pinty ismét pintyet nevel, s így tovább végtelenül."
1843.XII.
Beöthy Ödön, Bezerédj István támogatásával, az 1843-44. évi országgyűlésen szavazati jogot követel a nemesasszonyoknak és lányoknak
1846
Teleki Blanka magyar tanítási nyelvű iskolát alapít főúri származású lányok számára Pesten
1848
az Egyetemes Tanügyi Gyűlés 257 küldötte közt az egyetlen nő Takács Éva lánya, Karacs Teréz. A gyűlés dönt arról, hogy a férfi tanárok és a tanárnők fizetése legyen egyforma, meghatározzák a lányiskolákban és a tanítónőképzőkben oktatandó tárgyakat és a lányok esetében is javasolják a 6 és 12 éves kor közti tankötelezettséget
Karacs Teréz később a Honderűben Tóth István álnéven publikál
„Teleki Blanka növendékeinek kiáltványa a nők egyenjogúsága ügyében”
1852
többek közt Brunszvik Júlia (Teréz unokahúga) kezdeményezésére Pesten, a Kalap u. 1. sz. alatt megnyílik az első bölcsőde
1858-62
nagy irodalmi nővita Gyulai Pál nézetei által kirobbantva, "Hölgyíróság" c. cikke kapcsán
1858
"Néhány szó a nőnem érdekében" - Szegfi Mórné Kánya Emília cikksorozata
1860
megnyitják az első női uszodát a Dunán Budapestnél
Szegfi Mórné Kánya Emília, az első magyar szerkesztőnő Családi lap címen önálló lapot indít, majd szerkeszti a Magyar Nők Évkönyvét és a Magyar Hölgyek Könyvtárát, több száz kötettel
1861
a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének megalakulása, célja a szegény sorsú lányok képzése
Két évvel később Vachott Sándorné szerkesztésében megjelenik lapjuk, a Magyar Gazdasszonyok Hetilapja
1865. X.28.
A Madách Imre akadémiai székfoglalóján (A nőkről, különösen esztétikai szempontból) felbőszült Veres Pálné Beniczky Hermin felhívása a Hon c. lapban („Felhívás a nőkhöz”) - a magyarországi szervezett nőmozgalom kezdete.
(megj. Madách a véleménnyel szembesülve annyit elismert, hogy túlzásba esett)
1868. III.23.
hivatalosan is megalakul az Országos Nőképző Egyesület (ONKE), Veres Pálné Beniczky Hermin elnökletével, Teleki Jozefin (Teleki Sándorné) alelnökletével
1868
Veres Pálné Beniczky Hermin „Nézetek a női ügy érdekében”
1868
Halász Boldizsár (pro) és Zsarnai Imre (kontra) képviselők élénk sajtóérdeklődést kiváltó vitája arról, hogy a nőknek is legyen joga dohányföldváltásra.
1869
báró Eötvös József kinevezi Zirzen Jankát az Első Állami Népiskolai Tanítónőképző Intézet vezetőjévé
Veres Pálné Beniczky Hermin irányításával 9000 aláírás gyűlik össze a nők középfokú oktatása érdekében (a kérvényt Deák Ferenc kézjegye nyomatékosította).
Az ONKE iskolát nyit egy budai lakásban (14 diákkal, ami 25 év múlva 900 lett), ezzel megnyílik az első felsőbb lányiskola Magyarországon.
Megalapítják a Budapesti Korcsolyázó Egyletet, melynek első női tagjai báró Eötvös József lányai. Az első versenyt 1871-ben Polenszky Jenny nyeri.
1870
Illésy Györgyné Ember Karolina kérelmezi, hogy a képviselőház alkalmazza őt gyorsírónak. Deák Ferenc támogatja őt, és a parlament megszavazza, hogy elvben nem ellenzi az alkalmazást. Illésyné végül a törvényszéken kap munkát.
olyan egyént, aki valamit tud, és tudását érvényesíteni akarja, csupán azért, mert nő, elutasítani nem lehet
1871.III.13.
Madocsányi Pál képviselő benyújtja az özvegy nők szavazati jogi kérelmét, indítványát „derültség” fogadja.
1871
megjelenik az első feministának tekinthető magyar nyelvű újság,a Nők Lapja (A nők munkaképesítésének heti közlönye), Egloffstein Amália bárónő szerkesztésében.
1872.I.13.
Majoros István a nők szavazati joga mellett szólal fel, valószínűsíthetően ez Európában az első, a nők szavazati jogát célzó parlamenti javaslat
1873
Zirzen Janka megszervezi a polgári iskolai tanítónőképzőt
báró Eötvös Józsefnek második próbálkozásra sikerült megszavaztatnia, hogy nők is tagjai lehessenek a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak. A társulat első női tagjai közt ott van Zirzen Janka.
Veres Pálné Beniczky Hermin és Szegfi Mórné Kánya Emília képviselik a magyar nőket a Bécsben megtartott nemzetközi nőkongresszuson
Zirzen Janka (Feszty Masa alkotása)
1874
törvény a nők magánjogi cselekvőképességéről, melynek főleg a nők vagyonjoga szempontjából van jelentősége. Eltörlik a rendelkezést, hogy a nők férjhez menetelükig, koruktól függetlenül gyámság alatt állnak. Ettől kezdve a 24. életévüket betöltött nők magánjogilag egyenlők a férfiakkal.
1874.VII.8.
Majoros újra próbálkozik, újra eredmény nélkül. Gyakran hasonlítják (nem bóknak szánva) John Stuart Millhez. A korát megelőzően progresszív gondolkodású Majorosnak a nők jogai melletti kiállása politikai karrierjébe kerül.
1876
kiadják John Stuart Mill A nő alárendeltsége c. esszéjét magyarul. (Szatmár: Nagy Gy., fordította Egei József, újabb kiadás azóta sem született)
1877
a Petőfi Társaság első női tagjai Kisfaludy Atala költő és Beniczkyné Bajza Lenke író.
1879.II.3.
Hugonnai Vilma, mivel a nők Magyarországon nem járhatnak egyetemre, Zürichben szerez diplomát. Kiváló képességei miatt állást ajánlanak neki, de ő hazajön, hogy magyar betegeket gyógyítson - "hálából" itthon csak 1897-ig nem ismerik el a diplomáját, addig csak bábaként dolgozhat.
1880
Zirzen Janka elindítja a Nemzeti Nőnevelés c. folyóiratot
1881
az Országos Nőképző Egylet iskolája a Zöldfa utcába (mai Veres Pálné utca) költözik
megtartják az első női úszóversenyt a Tiszán, melynek győztese gróf Pálffy Margit
1884
évi XVII. tc. ipartörvény (a második ipartörvény) szülés után négy hét fizetés nélküli szabadságot és gyermekágyi segélyt biztosít a munkásnőknek.
1885
Zirzen Janka társaival megalapítja az idős tanítónők számára otthont adó Mária Dorothea Egyesületet.
Benczúrné Boldizsár Kata Piroska a Nemzeti Könyvtárban létrehozza a Magyar Asszonyok Könyvtárát.
engedélyezik a nők hivatalviselését
1890
az első női Budapesti Lawn Tennis Club bajnokságát gróf Széchenyi Alice nyeri, róla mintázzák a Nemzeti Múzeum előtt álló Arany-szobor női alakját
1891
a XIX. század végén már 800 nőcsoport működik Magyarországon, túlnyomó többségük jótékonysági egyletként
Pálffy Paulina vegyes mezőnyben megnyeri a Balatonfüreden a Stefánia Yacht Club által szervezett első hivatalos magyar nyílt teniszbajnokságot. A sikert 1894-ben megismétli.
1895.XII.19.
Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete révén a nők számára is megnyílnak az egyetemek orvosi, gyógyszerészeti és bölcsész karai (megj. a bölcsészkar ekkoriban a természettudományi tanárszakokat is magában foglalta)
Glücklich Vilma az első nő, akinek felvételi kérelmét elfogadják
2. A Feministák Egyesülete és a szociáldemokrata nőmozgalom
Magyarországon a nőmozgalomnak 3 jelentős elméleti főirányzata volt 1919-ig:
1. a feminista (Schwimmer Rózsa, 1877-1948), Feministák Egyesülete
2. a keresztény-katolikus (Farkas Edith, Szociális Missziótársulat)
3. a szociáldemokrata (Gárdos Mariska 1885-1973), Magyarországi Szociáldemokrata Párt
1896.X.2.
Az Országos Nőképző Egylet iskolája az első lánygimnáziummá alakul. Sokáig probléma marad, hogy hiába járhatnak elvben a nők is egyetemre, kevés az ahhoz szükséges érettségit adó lánygimnázium.
1896
megrendezik az első női kerékpárversenyt Magyarországon
1897.aug.
megalakul a Nőtisztviselők Országos Egyesülete (NOE), elnök: Kaiser Gizella, majd Schwimmer Rózsa, később Gergely Janka)
1897
elismerik Magyarországon Hugonnai Vilma Svájcban szerzett diplomáját, most már hivatalosan is orvosként dolgozhat
1898
Tedeschi Borbála az első magyar nő, aki bölcsészdoktori címet szerez
1899
Torma Zsófia, Magyarország és a világ (!) első régésznője több sikeres ásatás és publikáció után királyi engedéllyel megkapja a kolozsvári egyetem bölcsészdoktor oklevelét.
1900
az első Magyarországon diplomát szerző orvosnő Steinberger Sarolta
1903.IV.12-4.
a Magyarországi Szociáldemokrata Párt X. kongresszusán elfogadott programja tartalmazza a nők szavazati jogának célját (és a nők munkájának szabályozását)
1903
Thinagl Szerafin első nőként Kolozsvárott gyógyszerészdiplomát szerez
1904
Batthyány Lajosné elnökletével megalakul a Magyarországi Nőegyletek Szövetsége (MNSZ), az ICW (International Council of Women) magyarországi osztályaként. alelnök, későbbi elnök: Rosenberg Auguszta)
1904.VI.
Schwimmer Rózsa részt vesz a berlini nőkongresszuson
1904
Gárdos Mariska megalapítja a Magyarországi Munkásnő Egyesületet
1904.XII.18.
A Ferenciek tere 4. sz. alatt, a Közgazdasági Társaság termében 200 nő és 50 férfi részvételével megalakul a Feministák Egyesülete
Céljuk: a magyar nő egyenjogúsítása minden téren, ennek egy eszközeként tekintik a nők választójogát.
Elnök: Glücklich Vilma tanár, az első nő, aki Magyarországon egyetemre járt.
Glücklich Vilma
1905
a Feministák Egyesülete az IWSA (International Women's Suffrage Alliance, Nemzetközi Női Választójogi Szövetség) tagszervezetévé válik.
az MSZDP-n belül létrejön az Országos Nőszervező Bizottság, Gárdos Mariska vezetésével
Légrády Erzsébet az első Budapesten diplomát szerző gyógyszerésznő (1905), gyógyszerészdoktor (1906)
megjelenik Ritoók Emma Egyenes úton egyedül című műve, melyet az első magyar feminista regényként tartunk számon
Dienes Valéria filozófiából doktorál Budapesten (1908-ban matematikából Párizsban)
1905.III.
elindul a szociáldemokrata nőmozgalom lapja, a Nőmunkás (először 1908-ig), egyik szerkesztője Ladányi Szeréna (Buchinger Manóné)
1905.IV.24.
az I. Országos Szociáldemokrata Nőkongresszus
1905.XII.17.
A Feministák Egyesületének nagygyűlése.
1906
a Magyar Nőegyesületek Szövetségének meghívására Käthe Schirmacher német feminista Magyarországra látogat
Czeke Marianne az ELTE munkatársaként az első magyar könyvtárosnő (emellett műfordító és Brunszvik Teréz életének kutatója)
"Vélemények a nők választójogáról" – a Feministák Egyesületének kiadványa. A támogató, ellenző és feltételekkel támogató vélemények pártoktól, politikai oldalaktól függetlenül alakulnak, van katolikus támogató és szabadelvű ellenző is.
"Általános választójog csak az, amely a nőkre is kiterjed"
plakátokat tesznek ki, következő évben bélyeget gyártanak - néhány postahivatalban bojkottálják is az ezzel ellátott leveleket!
(létezett ugyan Magyarországon Országos Általános Választójogi Szövetség, de ők elég sajátosan értelmezték az "általános" fogalmát, és háttérbe szorították a női választójog kérdését)
1906.okt.
Carrie Chapman Catt (Nemzetközi Női Választójogi Szövetség elnöke) és Aletta Jacobs holland orvos, feminista Budapestre látogatnak
1907
megjelenik a Feministák Egyesületének lapja, A Nő és a Társadalom, Bédy-Schwimmer Rózsa szerkesztésében (előtte a Feminista Értesítő nevű kiadványban jelentették meg a közleményeiket)
1907.
évi XIX. tc. a betegsegélyező pénztár női tagjainak szülési segélyt állapít meg (de ez csak a nők 1%-át érinti)
Madarász Margit, az első kiemelkedő magyar teniszezőnő első nemzetközi győzelmét aratja
1907.III.5.
Lily Braun német feminista Budapestre látogat, és a központosított háztartásról tart előadást
1907.IX.9.
Dora B. Montefiore angol szüfrazsett előadása Budapesten
1907.X.6.
megalakul a Pécsi Nőtisztviselők és Kereskedelmi Nőalkalmazottak Egyesülete Bédy-Schwimmer Rózsa (NOE elnök) és Wilhelm Szidónia (NOE budapesti titkár) közreműködésével
elnök: Kertész Teréz, majd Rosenspitz Berta
(a fiók 1909-ben feloszlott)
1907.X.20.
Grossmann Janka (NOE alelnök) előkészítésével létrejön a NOE nagyváradi fiókja, belép Miklós Jutka költő és Berkovits René orvos is, továbbá Edelmann Menyhért, a gyermekmenhely orvosa, később a Férfiliga a Női Választójogért tagja.
elnök: Ágoston Péterné Leinvand Etel, majd Huzella Gyuláné
1907.XI.10.
a Budapestről odautazó Trombitás Erzsébet előkészítésével megalakul a Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesülete
elnök: Greisinger Ottóné Kerecsényi Ilona, alelnök Feldmann Bódogné
(hivatalosan 1919-ig, nem hivatalosan egészen 1931-ig működik)
1907.dec - 1908. febr.
a Magyarországi Nőegyesületek Szövetségének anyavédelmi ankétje
1908.I.
a Feministák Egyesülete vidéki előadókörutat szervez. Schwimmer Rózsa 1908. január 5-én Szegeden, majd Temesvárott tart előadást. Mindkettő nagy sikert arat, 30 temesvári nő nemsokára bejelenti a helyi fiók létrehozását
(további helyszínek: Arad, Érsekújvár, februárban Bicske és Szombathely)
1908.I.10.
Adele Schreiber német feminista előadása Budapesten ("Das moderne Madchen")
1908.II. és III.1.
Nelly Roussel Franciaországban élő neomalthusiánus anarchafeminista, a fogamzásgátlás lelkes (és sokat vitatott) propagálója két előadást tart Budapesten (egyiket "Szerelem és anyaság" címmel)
1908.IV.
megalakul az Európában is példátlan "parasztfeminista" mozgalom, a Balmazújvárosi Szabad Nőszervezet, Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára vezetésével, a Feministák Egyesületének tagszervezeteként
Testvéreim! Földmívelő asszonyok és lányok! Hozzátok szólok, szegény nyomorgó testvéreim. Hozzátok kiáltok a nyomorúságból. Szeretném, ha kiáltásom erős lenne, mint az égdörgés, amelynek szavát mindenki meghallja, aki az országban él. Égdörgés harsogása, villám vakító fénye szeretnék lenni.
1908.VIII.19.
Schwimmer Rózsa Nagyváradon ad elő, a rekkenő hőségben is teltház előtt
1908.IX.
6. megalakul a Temesvári Nőtisztviselők és Női Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete (Kádár Györgyné elnökkel)
8. megalakul az Aradi Nőtisztviselők Egyesülete (elnök: Weisz Berta) a feminista értekezést kiadó Mársits Rozina itt leányiskolai igazgató, együtt is működik az egyesülettel
1908.X.
Budapesten fogadják Minna Cauer német feministát
1908
Kronberger Lili műkorcsolyázó az első magyar nő, aki világbajnoki címet szerez
Pikler Blanka bölcsészhallgató ( a Feministák Egyesületének könyvtárosa, titkára) a Fővárosi Könyvtár első női munkatársa lesz
1909
megjelenik a Magyarországi Nőegyletek Szövetségének lapja, az Egyesült Erővel, Perczelné Kozma Flóra és Szemere Ilona szerkesztésében
a Feministák Egyesülete Feminista Naptárat ad ki, ismert nőmozgalmárok bemutatásával. Marie Lischnewska, dr. Marie Raschke és Lily Braun képeit Máté Olga fotóművész, a Feministák Egyesületének tagja készíti.
1909.II.
Robert Michels az olasz nők helyzetéről ad elő, s vendégül látják a berni egyetem magántanárát, Gertrud Wogelt is.
1909.III.6-22.
Carrie Chapman Catt ismét Magyarországon.
1909.VII.1.
a Feministák Egyesületének politikai programja „Miért kell a nőnek választójog?” címmel, 31 pontba foglalva megjelenik A Nő és a Társadalomban
1909.VIII.
Aletta Jacobs ismét Magyarországon. Tátralomnici előadása, ahol "ismertette a feminista mozgalomnak anyaság-értékelési és védelmi célzatát" különösen emlékezetes, részt vesz Turcsányi Imréné Engel Gizella, a későbbi Szegedi Feminista Egylet elnöke is
1909.okt.
megalakul a Feministák Egyesületének Felvidéki Fiókegylete, Vágujhely székhellyel, elnök: Engel Berta
1909.ősz
Perczelné Kozma Flóra vezetésével létrejön a Magyarországi Nőegyletek Szövetségének Női Választójogi Szakosztálya
1909.dec.
Cicely Corbett (a NUWSS, National Union of Women's Suffrage Societies brit munkatársa) Magyarországra látogat
1910.I.16.
A Feministák Egyesületének nagygyűlése a választójogért, felszólal Gárdos Mariska is („a nők még nem érettek a szavazati jogra” - a feministák pártutasítást gyanítanak)
1910.III.29.
Dirner Gusztáv orvos megalapítja a Férfiliga a Nők Választójogáért nevű szervezetet, amely rögtön 200 taggal indul
A Nő és a Társadalom immár az ő lapjuk is
Dirner Gusztáv
1910.IV.1.
A Nő és a Társadalom külföldi politikusok véleményét közli a nők szavazati jogáról
1910.XI
a norvég nőszövetség elnöke, Gina Krog Budapesten előadást tart
1910
megalakul a Feminista Ifjúsági Csoport, Békássy Gyöngyi elnökkel
1911
Jánossy Gábor: A feminizmus Magyarországon
Götz Irén vegyészdoktori címet szerez
1912
a családi pótlék bevezetése
1912
Márkus Dezső (jogász, a Feministák Egyesületének alelnöke): A nő választójoga
1912. V. 8.: a tud. egyetemi tanács nagy többsége kimondja, hogy női egyetemi tanárt nem fogad el
1912.VII.30.
a Feministák Egyesülete kérvényt nyújt be a Belügyminisztériumba (szövege az 1912. szept. számban jelenik meg)
1912.VIII.15.
az első magyar női pilóta, Steinschneider Lilly sikeres vizsga után megkapja az engedélyét.
1912.IX.17.
a Feministák Egyesületének nagygyűlése a Vigadóban, beszél Dora B. Montefiore, Schwimmer Rózsa és Glücklich Vilma. A szociáldemokraták, akik nincsenek arról meggyőződve, hogy a Feministák Egyesülete általános és titkos választójogot akar, bekiabálnak, végül távoznak (felszólal Weil Elza is a Galilei-körtől)
1912.XI.
újra megjelenik a Nőmunkás (1939-ben betiltják)
1912.XII.15.
Schwimmer Rózsa beszéde Kecskeméten, a szociáldemokrata sajtó előzetesen ellenségesen ír róla, azzal vádolja, hogy a Feministák Egyesülete nem küzd minden osztályért
1912 vége
gyors egymásutánban meghal Márkus Dezső, majd Dirner Gusztáv
1913
Dienes Valéria az első magyar női egyetemi tanár
megjelenik Máday Andor A magyar nő jogai a múltban és a jelenben c. műve
Kaffka Margit (a Feministák Egyesületétől függetlenül, annak nem tagja) feminista előadásokat tart Budapesten
1913.II.27.
a Feministák Egyesületének nagygyűlése a Lloyd társulat nagytermében
1913.VI.15-20.
Nemzetközi Női Választójogi Kongresszus Budapesten
többek között a küzdelem pártsemlegességéről határoznak, és pénzt adnak össze egy leendő londoni központi irodára
a vendégeket Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter és Bárczy István polgármester is fogadja, ez tovább szítja a szociáldemokratákkal a feszültséget
Rényi Aladár zeneművet komponál, Ábrányi Emil ódát ír az alkalomra, utóbbit Jászai Mari és Paulay Erzsi szavalják el
Előadók többek közt:
- Carrie Chapman Catt (a Nk. Női Választójogi Szövetség elnöke),
- Charlotte Perkins Gilman (amerikai író),
- Agnes Maud Royden (angol keresztény feminista),
- Cicely Corbett,
- J. Keir Hardie (az angol képviselőház munkáspárti tagja),
- Anna Lindemann (a Nk. Női Választójogi Szövetség titkára)
- Giesswein Sándor (kanonok, a feministák lelkes támogatója)
- Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára (földművesasszony, a Balmazújvárosi Szabad Nőszervezet részéről)
Szintén itt (és azonos helyszínen, a Vigadóban) tartja a férfiligák II. kongresszusát a Nők Választójogáért Küzdő Nemzetközi Férfiliga, Sir John Cockburn elnökletével.
1913.XII.7-8.
a Magyarországi Nőszervezetek Szövetsége Szombathelyen tartja országos gyűlését Apponyi Albertné elnökletével, Rosenberg Auguszta és Glücklich Vilma részvételével
akciót indítanak, hogy a jogi fakultást is nyissák meg nők számára
1914
Schwimmer Rózsa Angliába költözik, és az IWSA sajtótitkára lesz
1914-
a Feministák Egyesületének lapja A Nő címmel jelenik meg, Teleki Sándorné (Szikra) és Pogány Paula szerkesztésében (felelős szerkesztő Schwimmer Rózsa)
Rendszeresen 1917-ig jelent meg. A 20-as években többször szünetelt, de 1927/28-ban még megjelent egy különszám.
Teleki Sándorné, "Szikra"
1914.I.11.
megalakul a Feministák Egyesületének szegedi tagszervezete, a Szegedi Feminista Egylet, Jóny Lászlóné elnökkel és Turcsányi Imréné Engel Gizella ügyvezető társelnökkel
1914.II.2.
megalakul a Nyíregyházi Feminista Egyesület, Groák Ödönné Halasy Piroska elnökletével
1914.III.8.
először ünneplik Magyarországon a Nemzetközi Nőnapot
megalakul a Nagybecskereki Feminista Egyesület
1915
a nők helytállása a háború idején újabb fegyvert ad a feministák kezébe
1915.XI.30
Lida Gustava Heymann előad Budapesten
1916
betiltják a feministák kongresszusát ("el nem mondott beszédek")
1917.IV.
a Feministák Egyesülete kérdőíveket küld ki az országgyűlési képviselőknek a támogatottság felmérése céljából. Szinte mindenki válaszol, több a támogató (jellemző módon értelmi cenzus mellett), mint az ellenző. Az ellenzők elsősorban az arisztokrata származású politikusok.
1917.5.13.
a Magyarországi Szociáldemokraták Pártja megtartja V. nőkongresszusát
1917.09.11.
a Feministák Egyesülete országos értekezletet hív össze a nők választójoga ügyében
1917-19
a Feministák Egyesületének lapja Nők Lapja címmel jelenik meg, Spády Adél szerkesztésében
1918
tavasszal Tisza István „választójogi puccsot rendez” - váratlanul, a támogató képviselők távollétében szavaztatja meg a kérdést, és hirdeti ki az elutasító határozatot
az 1918. évi XVII. tc-ből a nők választójoga teljesen kimarad, a szociáldemokraták a feministákat okolják
a szegedi Somogyi Könyvtár munkatársa lesz az első magyar szakképzett könyvtárosnő, a Berlinben végzett Fischhof Ágota
1918.XI.23.
a Károlyi-kormány alatt (I. néptörvény a női választójog kiterjesztéséről) a 24 év feletti, írni-olvasni tudó nők (és a 21 év feletti férfiak) választójogot kapnak (és mindkét nemnél feltétel, hogy legalább 6 éve magyar állampolgár legyen) (de választásokat e törvény szerint nem tartottak, 1919 tavaszra tervezték, de a proletárdiktatúra létrejötte ezt megakadályozta).
1918.XI.
Károlyi svájci követté nevezi ki Schwimmer Rózsát, de az ország konzervatív attitűdje miatt rövidesen vissza kell hívnia őt. Schwimmer Bécsbe, majd az Egyesült Államokba emigrál.
A polgári demokratikus forradalom miniszteri rendelettel engedélyezi a nők teljes és korlátozás nélküli felvételét az egyetemre
1919
a Tanácsköztársaság 26. sz. rendelete a nőknek a férfiakéval teljes mértékben egyenlő választójogáról ("minden dolgozó és háztartást önállóan vezető lánynak és asszonynak")
a gyakorlatban azonban ez azt jelenti, hogy azoktól, akik szakszervezetnek nem tagjai, elveszik a választójogot, ráadásul a legtöbb helyen (főlegvidéken) nyílt szavazást tartanak (1919. ápr. 7. tanácsválasztások)
a Tanácsköztársaság idején Götz Irént a pesti egyetem modern elméleti kémia professzorává nevezik ki (ezzel ő az első magyar női egyetemi magántanár, de pozícióját a Tanácsköztársaság bukása miatt nem tudja elfoglalni)
A feminista mozgalom szembeszállt a proletárdiktatúrával, A Nő 1919. decemberi számában írtak a proletárdiktatúra okozta károkról.
1919 végétől a szociáldemokrata nőmozgalom egyik vezetője, az Országos Nőszervező Bizottság tagja, a Nőmunkás felelős szerkesztője Kéthly Anna.
1919. XI. 17.
Friedrich István kormánya újraszabályozza a választójogot, új feltételei: 6 év állampolgárság, fél éve ugyanabban a községben lakik, 24 év feletti, vagy ha alatti, akkor 1918. nov. 1 előtt legalább 12 hétig katonai szolgálatot teljesített. Nőknél ugyanezen feltételek ÉS az írni-olvasni tudás.
1920.I.25-6.
eszerinti nemzetgyűlési választások (nyílt szavazással)
1920
mivel a vártnál jóval több nő él az egyetemi képzés lehetőségével, vissza akarják vonni a nők felsőfokú oktatásának engedélyezését, de Teleki Sándorné és társai harcának köszönhetően "csak" az 1919 őszén bevezetett numerus clausus marad.
1920
Schwimmer Rózsa emigrálni kényszerül (de pacifista nézetei miatt megtagadják tőle az amerikai állampolgárságot)
Gárdos Mariska szintén emigrál (de 1932-ben hazatér)
diplomát szerez az első magyar mérnöknő, Pécsi Eszter
Slachta Margit (1884-1974, a Szociális Testvérek Társaságának és a Keresztény Női Tábornak megalakítója) az első női képviselő lesz, egyfajta részleges emancipációt képvisel
1920-1945
a nemzeti, konzervatív, keresztény és háborúpárti Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) a korszak hivatalos nőszervezete, elnöke Tormay Cécile
a Nőtisztviselők Egyesülete a Tanácsköztársaság után már nem alakul újjá
a nőegyesületek a Horthy-korszakban csak a "nemzeti, anyai keretben" tevékenykedhetnek; a Feministák Egyesülete - mely sikeresen átvészelte a Tanácsköztársaságot - csak "alámerült hálózatban" működik. Titkáruk ebben az időben Vámbéry Melanie.
1921
törvény mondja ki:
férfiak és nők egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak
júliusban Jane Addams amerikai szociális munkás, filozófus, pragmatista feminista Budapesten tart előadást
1922-25
Glücklich Vilma a genfi székhelyű Nők Nemzetközi Békeligájának (WILPF) titkára lesz
Hazatérése után még haláláig, két évig betegen a Feministák Egyesületének ügyvezető elnöke.
1922
a Bethlen-kormány tovább szigorítja a nők szavazati jogának feltételeit, és több mint egymillióval csökkenti a női szavazók számát (1765000-ről 610000-re).
1923-
Kéthly Anna parlamenti képviselő 15 éven át.
Carrie Chapman Catt újabb látogatása Budapesten
1923 tavasz
a Feministák Egyesülete és a MANSZ kérvénnyel fordul a Kultuszminisztériumhoz annak érdekében, hogy hatálytalanítsa a női numerus clausust.
1924
a párizsi olimpián a női vívósport első magyar kiválósága, Tary Gizella 6. helyezést ér el, ezzel megszerzi a magyar női sport első olimpiai helyezését (később színdarabíróként válik ismertté)
1925
megalakul az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete
egy évvel később csatlakoznak a diplomás nők világszervezetéhez (IFUW, International Federation of University Women)
elnökök 1937-ig: Czeke Marianne, Ritoók Emma, Arató Amália, Techert Margit
1925 Dudich Endréné Vendl Mária az első magyar kutatónő, akinek munkáját a Magyar Tudományos Akadémián bemutatják, s ennek kiadásában jelenik meg
1927
Budapestre látogat a Női Választójogi Világszövetség új elnöke, Margery Corbett Ashby
1928
Ungár Margit első nőként ügyvédi vizsgát tesz.
Belép a Feministák Egyesületébe.
1931
Dr. Vendl Mária (Dudich Endréné) az első magyar női ásványtan-tanár - a második magyar nő, akit egyetemi magántanárrá kineveznek
1932
a Feministák Egyesületének tagja, Mellerné Miskolczy Eugénia a felelős kiadója annak a röplapnak, amit József Attila és Illyés Gyula írtak a Sallai-Fürst gyilkosság ellen.
a Nők Választójogi Világszövetsége és a Béke és Szabadság Ligája tiltakozik a magyar kormánynál, Mellernénél volt az aláíró ív, mikor a Horthy-rendőrség le akarta tartóztatni, az aláíró ívet eltüntette (a legenda szerint megette). Mikor faggatták, nagyothallására hivatkozott, ez alkalommal megmenekült.
Mellerné Miskolczy Eugénia
1933
Ungár Margit szövegezésében a Feministák Egyesülete parlamenti előterjesztést nyújt be a házasságon kívül született gyerekek védelme érdekében
1935-39
megjelenik a Magyar Női Szemle, az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesületének lapja (ekkor az elnök: Dr. Techert Margit. A szerkesztők közt ott van Dr. Czeke Marianne is.)
1936
Elek Ilona tőrvívó az első magyar női olimpiai bajnok (testvére, Elek Margit is sikeres vívó)
bemutatják az első magyar filmrendezőnő, Balázs Mária egyetlen, Pókháló c. filmjét
a hatvanas évekig mindössze két további egész estés magyar filmről tudunk, amelyet nő rendezett (Riedl Klára: Isten tenyerén - elveszett; Tüdős Klára: Fény és árnyék, 1943)
megalakul a KALÁSZ (Katolikus Asszonyok-Lányok Szövetsége)
1937
Simonyi Erzsébet az első nő, aki állatorvosi oklevelet kap
törvényben mondják ki, hogy az Ügyvédi Kamarába csak férfiak vehetők fel (a korábban felvett nők maradhatnak)
1939. jan.
betiltják a Nőmunkást
Dr. Bobula Ida történész habilitál, és harmadik nőként kinevezik egyetemi magántanárrá
1940
a Feministák Egyesülete, kevés felhajtással ugyan, de korlátozott lehetőségeihez képest megünnepli a magyar feminizmus 150. évfordulóját (1790-től, Bárány Pétertől számítják)
1941
Magyary Zoltánné Techert Margit Szegeden negyedik nőként egyetemi magántanár
1942
a Feministák Egyesületét feloszlatják (de illegálisan tovább működik)
Mellerné Miskolczy Eugénia tagja a WILPF végrehajtó bizottságának, a háború alatt társaival a nácizmus ellen küzd és szervezkedik.
1942-7
Kosáryné Réz Lola megírja a magyar történelmet női szempontból bemutató Asszonybeszéd-tetralógiát
1944 Három, a női egyenjogúsági küzdelemben kiemelkedő nővel végeznek a nyilasok:
- Mellerné Miskolczy Eugéniát a nyilasok elhurcolják (azzal vádolva őt, hogy oroszokkal tartott fenn összeköttetést) egy illegális feminista gyűlésről, később agyonverik (halála tisztázatlan, 1944 júniusában érkezik még tőle Kistarcsáról egy rabtábori levelezőlap: "sokat tanítok és tanulok")
- Koltói Annát, a Vas- és Fémmunkásszövetség országos nőszervező bizottságának titkárát a nyilasok lelövik.
- Salkaházi Sára (a Szociális Testvérek Társaságának szerzetesnője, a Katolikus Dolgozó Nők és Leányok Országos Szövetségének irányítója) szintén a nyilasok által halt mártírhalált.
1945
Mellerné halála nyomán heves vita alakul ki a Feministák Egyesületében arról, hogy érdemes volt-e kockázatot vállalni a gyülekezési tilalom megszegésével
1946
Kéthly Anna javaslatára Mellerné Miskolczy Eugéniát posztumusz a Szabadság Érdemérem ezüst fokozatával tüntetik ki. A kitüntetést a Feministák Egyesülete veszi át, és továbbítja a fiának.
3. A szocialista "emancipáció" - események 1945 és '89 között
1949-re az összes önálló nőszervezetet betiltották. A következő 40 évben, a rendszerváltásig központosított, pártideológiával átitatott nőpolitika volt Magyarországon, attól független női érdekképviseletre nem volt lehetőség. Az államszocializmus alatt az egyetlen feminista megmozdulás 1973-ban Körösi Zsuzsanna és társai aláírásgyűjtése volt a tervezett abortuszszigorítás ellen.
1945.II. 18.
a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére megalakul a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ)
lapjuk az Asszonyok, főszerk. Aranyossi Magda, 1949 októberéig jelenik meg
Kéthly Anna ellenzi a szociáldemokrata nők részvételét az MNDSZ munkájában. Nem akarja feladni a jól szervezett, magabiztos érdekképviseletet vállaló szociáldemokrata nőmozgalmat.
1945.X.
az új választójogi törvény minden 18. életévét betöltött nőnek választójogot ad (3 millió nő jut így választójoghoz - csakhogy a választások hamarosan elvesztik demokratikus jellegüket, így e jogukat 1989-ig nem tudják érdemben gyakorolni a nők (sem))
1946.IV.
az MNDSZ első országos találkozója, ezután a mozgalom egyre inkább átpolitizálódik. (A kongresszus határozata a "reakció elleni küzdelmet" mondja ki céljának.)
1946.X.
törvényerejű rendelet valamennyi felsőoktatási intézmény kapuinak a nők előtti megnyitásáról
létrehozzák az átfogó családipótlék-rendszert
1945-47
további, a nők számára kedvező törvények születése
(családjogi reform, a nyugdíjak rendezése, a gyermeknevelési pótlék szabályozása, a nemek közötti diszkrimináció megszüntetése az egyes szakmákban)
1946.XI.6.
A Feministák Egyesületének újraalakuló gyűlése (VI. ker., Zichy Jenő u. 4. I. em.) Szirmai Oszkárné (Irma) korelnök vezetésével, a 88 éves Rosenberg Auguszta részvételével (az Egyesület utolsó titkára Kunvári Bella volt)
1946.XII. 6.
asszonyok tüntetése az élelmiszerdrágulás ellen az MNDSZ szervezésében (15 ezer, főleg párton kívüli nő)
1947.IV.2.
A Feministák Egyesülete megkapja az újraindítási engedély, de a sajtó már nem jelenteti meg a közleményeiket, és nem találják meg a hangot a fiatal nőkkel.
1948.IV.17.
Az MNDSZ II. országos találkozója. A nőszervezetek kimondják csatlakozásukat az MNDSZ-hez. Ezzel gyakorlatilag megszületik az MDP befolyása alatt álló egységes nőmozgalom. Az MNDSZ országos titkára Fái Borbála lett, aki a francia kommunista mozgalom tagja volt.
1948.V.
Döbrentei Károlyné az első magyar polgármesternő (Újpesten)
1948.VIII.3.
Schwimmer Rózsa New Yorkban meghal, szept. 23-án a Feministák Egyesülete gyászünnepséget rendez a tiszteletére. Gárdos Mariska beszédet mond, de még most is azt rója fel, hogy a feministák hiányos osztálytudata miatt nem valósult meg az összefogás.
Ugyanezen évben a Feministák Egyesülete felterjeszti Schwimmer Rózsát Béke Nobel-díjra, de a támogatást (Kodály, Tildyné, Károlyi Mihály mellett) még az MNDSZ is megtagadja
1949
Minden nőszervezetet feloszlatnak, betiltanak, vagyonuk az MNDSZ-t illeti.
Innentől fogva 1989-ig tilos bármilyen női (és egyéb civil) szervezőzés, ezért nem is alakul ki ennek Magyarországon hagyománya.
Szemes Marianne az első nő, aki Magyarországon filmrendezői diplomát kap.
1949.X.19.
Betiltják a Feministák Egyesületét is (erről novemberben értesülnek)
1949.X.20.
Megjelenik az Asszonyok utódja, a máig is létező Nők Lapja (első főszerk. Kovács Judit)
1949.XI.26.
XLIII. tc. kimondja a nők egyenjogúságát
1950.III.8.
a 83 éves Szirmainét beidézik az I. kerületi rendőrfőkapitányságra (arról faggatják, hogy valóban feloszlatta-e az egyesületet. Hosszas kihallgatás után engedik el.)
1950
Andics Erzsébet történész az MTA első női tagja
1950-1954
Kéthly Annát bebörtönzik
1951-53
a sztálini iparosítási terveknek megfelelően, számítva a harmadik világháborúra, Magyarországnak fejlesztenie kell a nehézipart. Ennek érdekében 1951-ben ötéves tervet dolgoznak ki, amely magában foglalja a női munkásokat toborzó propagandát, valamint "a nők háztartási munkájának" (sic!) megkönnyítésére irányuló intézkedéseket (Patyolat, mirelit ételek hozzáférhetősége, bölcsődék, óvodák számának növelése). Sztálin halála után ('53) a propaganda leáll, a nők nehéziparba beszervezése mérséklődik.
az ötvenes évek elején elterjed a kétkeresős családmodell
1952
az első nőminiszter: Ratkó Anna
1952-55
teljes abortusztilalom ("lánynak szülni dicsőség, asszonynak kötelesség")
(az intézkedést valójában nem a szövőnőből miniszterré lett Ratkó találta ki)
1956.VI.4.
engedélyezik az abortuszt
1956.V.25-6.
az MNDSZ-t megszüntetik (egyesül a Hazafias Népfronttal)
1957.IV.13.
az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának határozata a nőmozgalomról és a Magyar Nők Országos Tanácsának megalakításáról és feladatairól. A vidéki fiókokat megszüntetik.
1960-as évek
az abortusz legális ugyan, de az USÁ-ban 1959-től forgalmazott fogamzásgátló tabletta Magyarországon 1967-ig nem elérhető (akkor is csak igen korlátozottan, és rossz minőségű, sok mellékhatással járó változatban.
1967.I.1.
a gyes bevezetése
1968
a Nők Lapja (az egyetlen nők számára szóló sajtótermék) elhatárolódik a nyugat-európai, felvirágozóban levő nőmozgalmaktól
1968, 71
megjelenik magyarul Simone de Beauvoir A második nem c. műve (rövidített kiadásban. Az eredeti 1949-ben jelent meg. Teljes magyar fordítás jelenleg sem létezik.)
1970
"Kicsi vagy kocsi?" - vita a Nők Lapjában
1970-es évek
az első filmrendezőnők: Mészáros Márta és Gyarmathy Lívia a nők problémáit bemutató filmjei (pl. Kilenc hónap, Örökbefogadás)
1970 .II.18-19.
Az MSZMP Központi Bizottsága napirendre tűzi a "nőkérdést", azaz határozatot hoz a nők gazdasági, politikai és szociális helyzetéből fakadó feladatokról, az elkövetkező évekre pedig a "teljes foglalkoztatottságot" tűzi ki célul.
A központosított "nőpolitika" keretein belül hozott intézkedések megerősítetik, hogy a házimunka és a gyermeknevelés az otthonon kívüli munkavállalás mellett is kizárólag a nő feladata.
A rosszul fizetett állások - az egészségügyben, az oktatásban, a segítő szakmákban - elnőiesednek.
1973
Körösi Zsuzsanna „Tézisek a nők helyzetéről” c. tanulmánya felfedi az állítólagos "emancipáció" hiányosságait, pl. a nemek egyenlőtlenségét a munkában, a bérezésben.
Kőrösi Zsuzsanna, Veres Júlia, Márkus Piroska és társaik 1553 aláírást gyűjtenek a tervezett népesedéspolitikai intézkedések (abortuszszigorítás) ellen. A petíció szervezői és aláírói közül többeket megtorlás ér, Körösi Zsuzsát pl.az államvizsga előtt örökre kitiltják az ország összes egyeteméről, így Franciaországba emigrál. Később Veres és Márkus is elhagyják az országot.
Népesedéspolitikai határozat, az abortusz korlátozása
1980-
a feminizmus hiányának dacára antifeminista diszkurzus lángol fel a sajtóban
1980.XII.22.
Magyarország letétbe helyezi az 1979. évi, a nőkkel szemben alkalmazott diszkrimináció kiküszöböléséről szóló ENSZ Egyezmény (Egyezmény a Nők elleni Diszkrimináció Minden Formájának Felszámolásáról, Convention on the Eliminiation of All Forms of Discrimiation agaist Women, CEDAW, ejtsd "szidó") megerősítő okiratát az ENSZ főtitkáránál
1982.
évi 10. tv. erejű rendelettel Magyarország ratifikálja az ENSZ CEDAW Egyezményét
1983
kiadják magyarul Evelyn Sullerot A női nem c. tanulmánykötetét.
1984
az emigrációban élő Körösi Zsuzsanna (Suzanne Körösi) "Tézisek a nők helyzetéről" c. tanulmánya megjelenik angolul Robin Morgan Sisterhood is Global c. feminista antológiájában
1985
a gyed bevezetése
1986
kiadják magyarul Virginia Woolf Saját szoba c. esszéjét
1987
Fábri Anna az ELTÉ-n megtartja az első nőtudományi kurzust, A nőkérdés magyarországi története címmel
1988
Marinovich Sarolta (Resch Béláné), Barbara C. Pope és Bollobás Enikő Introduction to Women's Studies címmel tartanak kurzust a JATE (mai SZTE) Angol Tanszékén
Reschné Marinovich Sarolta
4. A Feminista Halózat és további események a rendszerváltás után
1989.VI.25-26.
a Magyar Nők Országos Tanácsa a rendszerváltás után „főnixszervezetként” Magyar Nők Szövetsége néven alakul újjá.
Bollobás Enikő vezetésével megalakul a Szegedi Feminista Csoport
1989
Bollobás Enikő és Fekete Gyula vitája a feminizmusról a Hitel c. folyóiratban
Bollobás utolsó válaszát a lap már nem közli
1990.VI.8.
a MÚOSZ székházban megalakul a Feminista Hálózat
1991-98
megjelenik a Feminista Hálózat lapja, a Nőszemély
szerkesztik: Acsády Judit, Bozzi Vera, Bullain Nilda, Elekes Irén Borbála. Az utolsó években korrektor: Szatmári Réka.
1991-92
Susan Arpad amerikai történész magyarországi tartókodása alatt az ELTE és a JATE angol tanszékein oktat
1991
a Szegedi Tudományegyetemen (akkor József Attita Tudományegyetem) megalakul a Magyar Nők Élettörténete Kutatócsoport
1992
megalakul a Szegedi Nők Klubja (1998-ban kerül hivatalos bejegyzésre, elnök: Básthyné Tatár Julianna)
1992.XI.
megalakul a MONA, a Magyarországi Női Alapítvány, Hodosán Róza elnökkel, Neményi Mária alelnökkel
1993.IV.23.
a MONA női kerekasztalt szervez, „Miért nincs Magyarországon nőmozgalom?” központi témával.
1994
Diplomás Nők Magyarországi Szövetsége néven megújul az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete (Maróczy Józsefné és Lőkös Ágnes kezdeményezésére)
1994.II.
megalakul a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE)
NANE - Bántalmazott nők és gyerekek segélyvonala 06-80-505-101 (este 6 és 10 között)
1994.VI.
megjelenik a Replika 13-14. száma, benne a „Férfiuralom?” c. tematikus blokkal. Ennek kapcsán fórumot rendeznek az R. S. 9. Stúdiószínházban.
1994-9
az eseményt a Feminista Hálózat „Negyedik kedd” néven rendszeresíti, és ez éveken keresztül sikeresen működik.
1995
Thun Éva elindítja a GESTH-L levelezőlistát a Gender Studies magyarországi művelői számára
a Roma Parlamentben megalakul a Közéleti Roma Nők Egyesülete, Kozma Blanka elnökkel (máig aktív)
1995.IV.26.
megalakul a VENŐKE - Veszprémi Nők Kerekasztala Huszár Józsefné Júlia elnökletével (máig aktív)
1995.IX.
IV. Női Világkonferencia Pekingben, tudósítás a Nőszemélyben.
A Világkonferencián megfogalmazzák a "Pekingi Nyilatkozatot" és a Cselekvési programot, amelyet Magyarország is elfogad.
A Világkonferencia felhívja a kormányokat, hogy tegyenek stratégiai lépéseket a következő 12 kritikus területen:
1. A nők és a szegénység
2. A nők oktatása és képzése
3. A nők és az egészség
4. A nők elleni erőszak
5. Nők a fegyveres konfliktusokban
6. A nők és a gazdaság
7. A nők a hatalomban és a döntéshozatalban
8. A nők előmenetelének intézményes mechanizmusai
9. A nők emberi jogai
10. A nők és a média
11. A nők és a környezet
12. Lánygyermekek
1996
Ennek egyik hozadékaként megalakul a Nőpolitikai Titkárság, (a Munkaügyi Minisztériumon belül), melynek élére Lévai Katalint nevezik ki. A Titkárságot hamarosan átnevezik Egyenlő Esélyek Titkárságának.
1995.XII.
Az első Gender Studies konferencia Budapesten az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóintézetének és az ELTE Szociológia Intézetének közös szervezésében
1997
A Nők Pekingi Világkonferenciájának Cselekvési Programja alapján az Egyenlő Esélyek Titkársága (Munkaügyi Minisztérium) és a TÁRKI kiadja a "Szerepváltozások - Jelentés a nők helyzetéről 1997" tanulmánykötetet (továbbiak: 1999, 2001, 2005, 2009, 2011).
Az 1997-es végén nemekre lebontott statisztikai rész található, mely később külön kiadványba került (Nők és férfiak Magyarországon)
megjelenik S. Sárdi Margit és Tóth László válogatása, a Magyar költőnők antológiája
büntetetté válik a házasságon belüli nemi erőszak (a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló 1997. évi LXXIII. törvény, miniszteri indoklás:
a házastársak a házasságkötéssel nem mondanak le teljesen szexuális önrendelkezési jogukról, a házasságkötés ténye nem jogosítja fel egyik felet sem arra, hogy a szexuális érintkezést a másik fél akarata ellenére, a házastársnak lelki és sokszor fizikai gyötrelmet előidéző módon gyakorolja.
„Feminizmus Magyarországon” - a Friedrich Ebert Alapítvány fóruma
1998
az Egyenlő Esélyek Titkársága a Szociális és Családügyi Minisztériumon belül Nőképviseleti Titkárság néven szerveződik újjá. (2002-ig ezen a néven fut)
Drozdik Orsolya szerkesztésében, a Kijárat Kiadónál megjelenik a Sétáló agyak – Kortárs feminista diszkurzus c. szöveggyűjtemény
megjelenik Morvai Krisztina Terror a családban c. könyve
1998.XI.
Betty Friedan látogatása Budapesten. Az állomáson Friedant a Feminista Hálózat tagjai: Elekes Irén Borbála, Acsády Judit és Szatmári Réka fogadják. Friedan több előadást tartott, látogatásának azonban egyáltalán nem volt sajtóvisszhangja.
1998
elindul a NANE Néma Tanúk projektje, mely nőt formázó sziluetteken emlékezik meg az adott év családon belüli erőszak halálos áldozatairól. A kiállítást (ami az első Amerikán kívül) rendezvényeken szerepeltetik, és ez évben megtartják az első Néma Tanúk felvonulást.
Szatmári Réka az egyik első Néma Tanúk felvonuláson (Bozzi Vera fotója)
1999.I.
létrejön az első Nőképviseleti Tanács, melynek feladata a Szociális és Családügyi miniszter szakmai segítése
1999
a Műszaki Egyetemen megtartják az Asszonysorsok a XX. században konferenciát, és azonos címmel kötetet is adnak ki (2000).
Elekes Irén Borbála és Szatmári Réka a bejáratnál Feminista Mellékletet osztogatnak.
megalakul a Labrisz Leszbikus Egyesület (előtte már évekig létezett nemhivatalos formában, Labrisz címmel lapot is adtak ki)
5. Események 2000-től napjainkig
2000-09
Elekes Irén Borbála és Thun Éva HÍR-NŐK Beszélgetések címmel nőjogi, nőtörténeti műsort szerkesztenek a Civil Rádióban ezzel összefüggésben megszerkesztik a Hír-Nők Enciklopédiát és a Hír-Nők TNT Szöveggyűjteményt
2001
a 2001. évi LX. törvénnyel Magyarország kihirdeti a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló 1979. dec. 18-án New Yorkban elfogadott Egyezmény Kiegészítő jegyzőkönyvét
megalakul a MINők (Magyar Internetező Nők Egyesülete) - a tagok közt Csapó Ida és Máthé E. Judit (ma a Nőkért.hu szerzője, Mamika) - az egyesület 2005-ben feloszlott
"Nőitankör" előadássorozat, ezen belül: Feminizmusról – előítéletek nélkül (Elekes Irén Borbála és Thun Éva)
a Nőképviseleti Titkárság a KSH-val együtt kiadja az első "Nők és férfiak Magyarországon 2000" (svéd mintára készült) statisztikai zsebkönyvet. Az első kiadvány magyar feminizmustörténeti kronológiát is tartalmaz, melyet Mészárosné Halász Judit állított össze.
(Továbbiak: 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2011, 2012)
megjelenik magyarul Catherine MacKinnon A feminizmus változásai c. könyve (az eredeti: Feminism Unmodified)
2001.XII.12.
az Országos Széchényi Könyvtárban megnyílik a magyar nőtörténet huszadik századi időszakát bemutató kamarakiállítás "A nő és a társadalom - huszadik századi körkép" címmel (összeállították: Elekes Irén Borbála és Csepregi Klára)
2002-03
a korábbi Nőképviseleti Titkárság szerepét a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumban Esélyegyenlőségi Igazgatóság, és azon belül Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Igazgatóság veszi át
2002
a Corvina Kiadó gondozásában megjelenik Germaine Greer A kasztrált nő c. műve
2002.XI.
megalakul a Várpalotai Írisz Nőegyesület, elnök: Törzsök Károlyné, Babi
2002-2004
megjelenik a Magyar Narancs Tűsarok című melléklete (a 2013-ig működő tusarok.org feminista honlap és fórum elődje)
2002.XI.22-3.
„Nő és férfi, férfi és nő” - A társadalmi nemek kutatása Magyarországon az ezredfordulón – genderkonferencia a BKÁE-n Nagy Beáta és Hadas Miklós szervezésében
2003.X.27-9.
Konferencia ugyanott, „Erőszak és nemek” címmel, a NANE Néma Tanúk kiállításával
2003.VIII.3.
a Prostitúció Nélküli Magyarországért kilenc kezdeményezője mozgalmat indít a New York-i egyezményből való kilépés megakadályozására, a prostitúció valódi hátterének leleplezésére, a megelőzés és utógondozás kikövetelésére.
2003.X.3
megalakul a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség. Okt. 12-én az Európai Női Lobby közgyűlése felveszi a tagjai közé.
2003-4
az Esélyegyenlőségi Minisztérium fennállása
2004
elindul a Tilos Rádióban a Drágám, hol a vacsorám? című feminista műsor (jelenleg is, szerdánként kéthetente 10 órától)
2004.V.28.
a Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom konferenciát rendez
2004.XI.27.
Száz éve alakult a Feministák Egyesülete – emlékkonferencia.
2005
Czigány Ildikó a MALÉV első női pilótatisztje lesz
a Magyar Internetező Nők Egyesülete (MINŐK) kiadja a Feminista Almanach-ot
a Magyar Női Szemle emlékére megjelenik Thun Éva szerkesztésében az Új Magyar Női Szemle 2005-ös különszám
megalakul (és máig aktív) a Stop Férfierőszak egyesület.
törvényben tiltják meg a gyerekek testi fenyítését
Gordon Agáta és Bódis Kriszta szervezésében elindulnak a Centrál Kávéházban a nőírók munkásságát bemutató Irodalmi Centrifuga estek (2010-ig)
2005.IX.8-9.
Az első Nyelv, ideológia, média genderkonferencia a Szegedi Tudományegyetemen Barát Erzsébet és Sándor Klára szervezésében (azóta évente folyamatosan)
2005.XII.19.
A Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom elindítja a "Keresd a férfit!" kampányt a prostitúcióval visszaélő kliensek megbüntetése érdekében
2006.VII.1.
bevezetik a távoltartást (de a végeredmény formális lesz, csekély hatékonysággal, mert nem veszik figyelembe a szakmai civil szervezetek javaslatait)
2006.X.
megalakul a PATENT Egyesület(Patriarchátust Ellenzők Társasága)
A jogsegély telefonon elérhető szerdánként 16 és 18 óra között, valamint csütörtökönként 10 és 12 óra között a 06-70-252-5254 mobilszámon.
2007
megjelenik az Amnesty International Meg nem halott segélykiáltások - a nők nem kapnak megfelelő védelmet a családon belüli szexuális erőszak ellen c. jelentése
Ennek nyomán létrejön a MONA, NANE, PATENT, Amnesty, Női Érdek és Stop Férfierőszak együttműködésében a szexuális erőszak áldozatait segítő Keret - Koalíció a szexuális erőszak ellen a túlélőkért, és annak segélyvonala. (2019-ben beolvadt a NANE segélyvonalba)
2007.XI.
Első kísérlet a női kvóta bevezetésére: Sándor Klára és Magyar Bálint liberális képviselők törvénymódosító javaslatot nyújtanak be, mely arra kötelezné a politikai pártokat, hogy a választási listákon váltakozva kövessék egymást a nők és a férfiak.
A Népszabadságban mások mellett Göncz Árpád, Törőcsik Mari, Mészáros Márta, Esterházy Péter, Polgár Judit és Kocsis Zoltán is a női kvóta mellett száll síkra.
A javaslatot az Országggyűlés 132 igen szavazattal, 97 nem és 118 tartózkodás ellenében elutasítja. (A párt- és frakcióvezetők látványosan igennel szavaznak. Dávid Ibolya ellenzi.)
Szintén Sándor Klára és Magyar Bálint benyújtanak egy, az alkotmány módosítására és a kormány összetételére tett javaslatot, amely azt célozza, hogy a mindenkori kormányban legalább egyharmad arányban legyen női vagy férfi miniszter.
Ezt az alkotmánymódosítást Gyurcsány Ferenc, Kiss Péter, Szekeres Imre és Ujhelyi István megszavazza, Hiller István, Lamperth Mónika, Veres János, Vadai Ágnes, Juhász Ferenc viszont - más szocialista honatyák mellett - elutasítja.
2009.V.14.
megalakul a Nőkért.hu feminista honlap.
2009.XI.
a nők helyzetével foglalkozó vidéki társadalmi szervezeteket összefogó ernyőszervezetként megalakul a REGNET Régiók Nőhálózata Egyesület. (2015 után megszűnt).
2010.IX.
Második kísérlet a női kvóta bevezetésére: megalakul a Nők a Pályán Egyesület (NAP), Péterfy-Novák Éva és Rajnai Gitta vezetésével.
27 nő - köztük Bárdos Deák Ágnes és Bangó Margit énekesnő, Szűcs Andrea, a Magyar Ügyvédnők Egyesületének elnöke és a Magyar Ügyvédi Kamara alelnöke, Heller Ágnes filozófus, Petschnig Mária Zita közgazda, Hernádi Judit és Kútvölgyi Erzsébet színésznő - népszavazást kezdeményez a következő kérdéssel:
Egyetért-e ön azzal, hogy a nők méltó közéleti szereplése vállalásának elérése érdekében az európai parlamenti, az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokról szóló törvények egészüljenek ki olyan rendelkezésekkel, amelyek előírják, hogy csak olyan listát lehet bejelenteni, amelyen egymás után, váltakozva hol az egyik, hol a másik nemhez tartozó személyek szerepeljenek?
Az OVB rendelkezése szerint nov. 14. és jan. 25. között kell összegyűjteniük 200 ezer aláírást. Ennek érdekében látványos kampányt szerveznek felöltözött nő és levetkőzött férfi hírességek részvételével (a kampányba országszerte kapcsolódnak női szervezetek és magánszemélyek), de sajnos (a hálátlan időzítésnek és a közvéleményt lefoglaló, szándékosan bedobott politikai gumicsontok, pl. médiatörvény miatt) nem gyűlik össze a kellő számú aláírás.
2010.XI.25.-XII.10
első alkalommal tartják meg Magyarországon a globális 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen rendezvénysorozatot (azóta minden évben - figyelemfelhívó akciók ebben az időszakban a korábbi években is voltak)
2011.III.
Megjelenik a TNTeF: Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris E-Folyóirat első száma.
2011.VII.20.
megtartják az első Slutwalk Budapest felvonulást az áldozathibáztatás ellen
2011.XI.19.
Ertsey Katalin LMP-s politikus kezdeményezésére vitanapot tartanak a Parlamentben a nők közéleti szerepválallásának növeléséről. A kvótával szemben zsigeri az elutasítás, de egyéb megoldási javaslat nem merül fel.
2012.IX.10
A népi kezdeményezést, miszerint Magyarországon a családon belüli erőszaknak legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása (és amelyhez Halász Pálma kezdeményezésére 100 ezer aláírás gyűlt össze), éjszaka tárgyalják a Parlamentben, gyér részvétellel.
A honatyák a családon belüli erőszak elleni küzdelmet árulkodó módon a (nemkívánatos) női emancipációval, sőt a nemzet kihalásával kapcsolják össze. A számos szexista felszólalás közül közfelháborodást vált ki Varga István képviselő véleménye, miszerint "ha mindenki megszülné a maga 2-3, de inkább 4-5 gyerekét", megszűnne a probléma.
2012. IX. 11.
Megalakul a Nők Lázadása Facebook-csoport, mely 3 nap alatt közel 10 ezer fősre duzzad. Este "Kis esti levegőzés", spontán tiltakozás a Parlamentnél 200 ember részvételével
2012. IX.16.
Nők Lázadása tüntetés a Parlament előtt 2500 ember részvételével.
2012.IX.
elindul ugyan a kodifikációs folyamat, de nagyon lassan halad, és nem veszik figyelembe a szakmai civil szervezetek javaslatait
megalakul A Város Mindenkié HANEM - Hajléktalan Nők Egymásért munkacsoportja ([email protected])
2013.II.14.
One Billion Rising (Egymilliárd Nő Ébredése) – táncos rendezvények Budapesten a Mammutban és a Corvintetőn, valamint az ország számos településén.
A budapesti tömeg Juhász Borbála (Női Érdek elnök) beszéde nyomán követeli az Isztambuli Egyezmény aláírását.
2013.III.1.
Az ENSZ CEDAW bizottság több ponton elmarasztalja Magyarországot, és közel 40 ajánlást fogalmaz meg számára a nemek egyenlősége érdekében
2013.V.21.
Nők Lázadása Újra - tüntetés a párkapcsolati erőszak törvénynek a civil javaslatok alapján való megszövegezéséért, valamint a vonatkozó CEDAW ajánlások betartásáért és az Isztambuli Egyezmény aláírásáért.
2013.V.24.
Világkongresszus 100 – A Nő és a Társadalom. Az Országos Széchényi Könyvtár megemlékező konferenciája a budapesti Női Választójogi Világkongresszus 100. évfordulóján
2013.XI.6.
A Human Rights Watch (HRW) Addig, amíg vér nem folyik - Védtelenség a családon belüli erőszak ellen Magyarországon címmel ad ki elmarasztaló jelentést. A kormány a szakmai ajánlások betartása helyett természetesen hárít.
2013.XI.11
Nőkongresszus a Nemzetközi Női Választójogi Kongresszus 100 éves évfordulóján Budapesten, vendég Eve Ensler
2014.III.14.
Magyarország aláírja az Isztambuli Egyezményt
2014.III.26.
a Női Érdek konferenciát rendez, melynek keretében bemutatják a rendszerváltás óta eltelt 25 év közpolitikájára reflektáló, A nőtlen évek ára című tanulmánykötetet, valamint a kapcsolódó szakmai ajánlásokat.
2014. XI. 30.
a Slutwalk Budapest tiltakozó felvonulást tart a "Tehetsz róla, tehetsz ellene" c. áldozathibáztató rendőrségi videók ellen
Forrás: Acsády Judit, Bollobás Enikő, Bozzi Vera-Czene Gábor, Burucs Kornélia, Elekes Irén Borbála, Fabó Edit, Fábri Anna, Frisnyák Zsuzsanna, Máthé E. Judit ("Mamika"), Mészárosné Halász Judit, Pető Andrea, Simándi Irén, Susan Zimmermann publikációi és szóbeli közlései.
Kiegészítések, észrevételek az [email protected] e-mail címre küldhetők.
A hazai feminizmus történetéhez (és további kapcsolódó témákhoz) az ajánlott irodalmat lásd a Nőkért Egyesület által összeállított Bibliográfiában.
További szakirodalom található a Nővértéka - nőjogi és gender tudástárban.