Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24
"... négy szerelmem volt: a zene, a matematika, a filozófia és az orkesztika. Mind a négy révén valami többletet kerestem a világból..."

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

Iskoláit Szekszárdon kezdte, matematika tanítói oklevelet a budapesti Erzsébet Nőiskolában szerzett, és 1901-ben rendkívüli hallgatóként bejutott a Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol matematikát, fizikát, filozófiát hallgatott. Tanárai többek között Eötvös Loránd, Alexander Bernát és Beke Manó voltak. Párhuzamosan a Zeneakadémián zeneszerzést és zongorát tanult. Az egyetemen ismerkedett meg Dienes Pállal, 1905-ben mindketten ledoktoráltak és házasságot kötöttek. Baráti körükhöz tartozott Madzsar József orvos és felesége, Jászi Alice, Jászi Oszkár, Lesznai Anna, Szabó Ervin. Részt vettek a Galilei kör munkájában, bekapcsolódtak minden haladó szellemű megmozdulásba.

Filozófiai és pszichológiai cikkeit Dienes Valéria néven publikálta. 1908-tól a párizsi Sorbonne-on folytatott matematikai tanulmányokat, és 1908-ban e tárgyból is doktori címet szerzett. A következő két évben Henri Bergson filozófiai előadásait látogatta, akit annyira lenyűgözött, hogy engedélyezte neki műveinek magyarra fordítását.

Dienes Valéria megismerkedett val és a vel, egyik írásában így fogalmazott: 

Az én feminizmusom lényege az volt, hogy a nőknek nem azért kell megadni a szavazati jogot, mert ugyanolyanok, mint a férfiak, hanem mert éppen nem olyanok. Mert éppen azt fogják megcsinálni, amit a férfiak nem csinálnak meg. Ha ugyanazt csinálnák, akkor minek kellenének ők is?

Madzsarné Jászi Alice ismertette  meg őt az újfajta mozgásművészettel, az orkesztikával, amely annyira fellelkesítette, hogy a Tanácsköztársaság idején tervezetet adott be a női testnevelés megreformálására.

 

 

 

A Tanácsköztársaság bukása után a házaspárnak menekülnie kellett, Bécsben telepedtek le. Házasságuk megromlott, Pál Angliába utazott, Valéria gyermekeivel Franciaországban próbált szerencsét. Megismerkedett Isadora Duncannal és modern táncelméletével, később csatlakozott Isadora testvérének, Raymondnak nizzai kolóniájához, és gyermekeivel együtt két évet töltött ott. A kolónia tagjai maguk szőtték-fonták ruhájukat, kerámiáztak, festettek, együtt nevelték a gyerekeket, azonban Raymond Duncan zsarnokoskodása és az egyre növekvő nyomor Valériát arra késztette, hogy 1923-ban hazaköltözzenek.

Először édesanyjánál lakott, majd Pesten megnyitotta orkesztikai iskoláját, mely egyre népszerűbb lett. Önálló mozdulajátékokat is alkotott, melyekben a mozdulatokat hanggal, kórussal, zenével kapcsolta össze, ezekben művészeti társa volt Bárdos Lajos zeneszerző, karmester. A Mozdulatkultúra Egyesület társelnöke volt 1929 és 1944 között. orkesztikai munkásságán kívül kidolgozta Bergson eszméin alapuló evolúcióslogika-elméletét. 

Megismerkedett Prohászka Ottokárral, vallásfilozófiával is foglalkozni kezdett, beválasztották az Aquinói Szt. Tamás Filozófiai Társaságba. Sok publikációja jelent meg, Bergson, Descartes, Locke filozófiai műveit fordította, a magyar filozófiai nyelv terén kifejtett munkájáért 1934-ben Baumgarten díjat kapott.

A háború után néhány évig fiánál, Zoltánnál élt, majd 1947-ben hazaköltözött Budapestre. Szellemi frissessége töretlen volt, elméleti orkesztikával, filozófiai kérdésekkel foglalkozott, sokat publikált, fordított. 95 évesen A szimbolika főbb problémáiról címmel tartott előadást a tihanyi Nemzetközi Szemiotikai Kongresszuson.

99 éves korában, 1978. június 8-án halt meg Budapesten.

 

Néhány munkája:

Koreográfia:  

  • Hajnalvárás. Misztériumjáték bizánci görög dallamokra. Zeneakadémia kamaraterme, 1925;
  • Hamupipőke. Mozdulatjáték. Ottokár Kultúrház, 1934;
  • A gyermek útja (1000 szereplős mozdulatdráma a Városligetben az Iparcsarnok elé emelt 7 szintes színpadon) 1935.

Publikáció:

  • Valóság-elméletek. Egyetemi doktori értekezés Geiger Valéria néven. Budapest, 1905;
  • Royce erkölcstana és az etikai racionalizmus. Huszadik Század, 1907;
  • Művészet és testedzés. Magyar Iparművészet XVIII. évf. 7-8. szám, 1915;
  • A relatív kinetika alapvonásai. Tánctudományi Tanulmányok. 1965/66. Budapest, 1967;
  • A szimbolika főbb problémái. Kultúra és szemiotika. Budapest, 1981.

 

 

 

Götz Irén vegyész (1889-1941)

február 23, 2019 - 23:34

Magyaróváron született 1889. április 3-án. 1907-ben iratkozott be a budapesti egyetemre. 1911-ben doktorátust szerzett: kidolgozott egy méréstechnikai módszert a radioaktív sugárzással foglakozók munkálatainak segítésére. Védése után Párizsba ment, és a Marie Curie vezetése alatt álló intézetben folytatta a munkát. Betegség miatt visszatért Budapestre, az Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében.

Banga Ilona biokémikus (1906–1998)

február 06, 2018 - 12:18
Banga Ilona biokémikus

Hódmezővásárhelyen születt, a szegedi egyetem Természettudományi karának hallgatója volt 1924-től, 1925-27 között a bécsi egyetemet látogatta, 1929-ben készítette el doktori értekezését. 1931-től a szegedi egyetem Orvos-Vegytani Intézetben dolgozott Szent-Györgyi Albert mellett, 1940-ben kapta meg egyetemi magántanári kinevezését. Értékes publikációi alapján több külföldi intézet hívta meg, járt Bécsben, Liègeben, Oxfordban, Nápolyban.

Alapvető felismerései voltak, azonban a további kutatással Szent-Györgyi mást, Straub-F. Brunót bízta meg.

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)