A női testkultúra magyar úttörője: Madzsar (Jászi) Alice

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

A női testkultúra magyar úttörője: Madzsar (Jászi) Alice

december 30, 2019 - 20:18

1877-ben született a partiumi Nagykárolyban, apja orvos, bátyja Jászi Oszkár szociológus. A család élénk kulturális életet élt, a város lakója volt például és is. Adyval közös hittanórára járt, és életre szóló barátságot kötött (kivéve a Léda „elbocsátását” követő időszakot, amikor jó darabig nem állt szóba a költővel). 

1901-ben hozzáment Madzsar József fogorvoshoz, nemsokára várandós lett. Mivel veszélyeztetett terhes volt, férje javaslatára tornagyakorlatokat kezdett végezni - ez volt első találkozása a gyógyító mozgással. Hamarosan megismerkedett  nőitestkultúra-rendszerével. Lányuk, Madzsar Lili születése után Pestre költöztek, otthonuk népszerű értelmiségi találkozóhellyé vált. Rendszeresen látogatta a Társadalomtudományi Társaság előadásait. Barátságot, majd, férje tudtával, 1907-től szerelmi kapcsolatot köt Szabó Ervinnel. (Aminek a férfi 1918-ban bekövetkezett halála vet véget.)  

1911-ben Berlinbe ment tanulmányútra, majd a norvégiai Loftusban a Mensendieck-féle intézetek egyikében nőitestkultúra-tanári képesítést szerzett. 1912. május 1-jén a Ménesi út 8. szám alatt megnyitotta a Funkcionális Torna Intézetét (később Madzsar Alice Intézet).  Az általános testkultúra mellett az egészséges életmódot is oktatta, kitérve a táplálkozásra, öltözködésre, tisztálkodásra, lakáskörülményekre (noha, a „modern nő” imázsának megfelelően tanítványaival intenzíven dohányzott). Az iskola tandíja magas volt, de Jászi ingyenes tornát is tartott a gyárakban munkásnőknek, valamint a szülőotthonokban terhes nőknek, sőt börtönökbe is bejárt.  

A húszas évektől a mozgás mint művészet is elkezdte érdekelni. Hamarosan meghaladta Mensendieck rendszerét, és az évek alatt mintegy 6000 saját tornagyakorlatot állított össze. Különböző társadalmi osztályokból származó tanítványai meztelenül gyakorlatoztak. Nőideálként tisztelték őt, mintegy papnőjükként rajongtak a szuggesztív személyiségéért. Növendékei közt volt Kálmán Kata fotós, fotós,  ötvös, sziklamászó, Kövesházi Ágnes gyógytornász, Liebermann Lucy pszichoanalitikus, Máté Melinda ( fotóművész húga),  keramikus, és matematikus, filozófus (akinek mozdulatművészeti hírneve később túlszárnyalja az övét).   

A Tanácsköztársaság alatt a Testkulturális Főiskolán felajánlott pozíciót nem fogadta el, de júliusban egy női testnevelési főiskola tervével fordult Lukácshoz. Férje aktívan részt vett a Tanácsköztársaságban, emiatt 1924-ig emigrációba kényszerült, és Alice lett a családfenntartó. 1922-től a tanárképzés is megindult iskolájában. Könyvet írt, koreográfiákat készített, tanított, előadásokat tartott.

A húszas években be akarták tiltani a mozdulatművészeti iskolákat, ezt azonban az intézmények közös fellépésével - a Mozdulatkultúra Egyesület 1929-es megalakításával -  sikerült megakadályozni. A harmincas évektől azonban a hatóságok egyre gyakrabban zaklatták a  kulturális ellenállás fészkének tartott iskolát. A nyilvános előadásokat mindinkább ellehetetlenítették, 1939-ben pedig végleg betiltották az intézményt. Jászi Alice ezt már nem érte meg, 1935 augusztusában elhunyt.

„A magyar nőemancipáció előharcosai közé tartozott, nem szavakkal, hanem tettekkel.” /Liebermann Lucy/

„Nevelési rendszere és pedagógiai eredményei a nagy magyar nőnevelők sorába emelik.  neve mellé ma már odaírhatjuk Madzsar Alice nevét is.” /Palasovszky Ödön/ 

Férje és tanítványai elintézték, hogy könyve fordításokban is megjelenjen. 

A mozdulatművészet a háború után háttérbe szorult, az egyesület 1949-ben feloszlott. Jászi Alice-nak elsősorban a gyógytornászi munkáját őrizte meg a köztudat.

1988-ban a Fidesz megalakította a rövid életű Madzsar Alice csoportot.

 

Könyve: 

  • A női testkultúra új útjai (1926)

Néhány koreográfiája: 

  • A hatkarú istennő;
  • A géprombolók;
  • Új Prométheusz;
  • Bilincsek;
  • Ayrus lánya; 
  • Korszerű szvit. 

 

Forrás:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Feszler Mónika hárfaművész, tanár, rendező (1947–1989)

július 25, 2019 - 19:16
A kép illusztráció.

Kecskeméten született, zenei tanulmányait a budapesti Zenei Szakközépiskolában kezdte. Utána a Zeneművészeti Főiskola hárfa szakán 1969 és 1974 között Lubik Hédy növendéke volt, zongorázni Prunyi Ilonánál tanult. 1974-1977 között ösztöndíjjal Brüsszelben tanult. Művészi munkája mellett a Magyar Televíziónál dolgozott, majd 1980-tól haláláig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezője volt.

 

Németh Mária operaénekes (1897–1967)

március 12, 2018 - 22:51

A budapesti Zeneakadémián, majd Nápolyban tanult. Első fellépése a Városi Színházban volt, 1923-tól a budapesti Operaház tagja, majd 1924-ben bécsi Staatsoperhez szerződött. Hihetetlen nagyterjedelmű, tiszta szopránja felkeltette a neves operaházak és a közönség érdeklődését egyaránt, rengeteget vendégszerepelt. Fellépett Párizsban, Londonban, Milánóban. 1924-ben Rákosi Jenő díjat kapott, 1929-ben a svéd király a Pro litteris et artibus érdemrend aranykeresztjével tüntette ki.

 

Relle Gabriella operaénekes (1902–1975)

október 02, 2019 - 00:48

A budapesti Operaházban 1924-ben, főiskolásként debütált, a Lohengrinben Elza szerepét énekelte. Nemcsak itthon, de külföldön is komoly sikerei voltak, a berlini Staatsoper rendszeresen hívta vendégfellépésekre. Pályafutása során az operairodalom szinte valamennyi szoprán szerepét eljátszotta, kritikusok szerint különösen Puccini operáiban nyújtott rendkívüli teljesítményt.

Mirkovszky Mária mozdulatművész, koreográfus, táncpedagógus (1896–1987)

április 11, 2017 - 23:41

Budapesten született, ének- és tornatanárnak tanult. Orkesztikai iskolájának elvégzése után egész életét a mozdulatművészetnek szentelte. A huszas évek elején nagysikerű önálló esteket is adott, ahol a kortárs írók verseire táncolt. Az Orkesztika iskola vezető tanára volt, melyet Dienes Valéria emigrálása után ő vezetett tovább. 1930-ban megnyitotta saját iskoláját.

Elsőként a Scalában: Némethy Ella operaénekes (1895–1961)

április 03, 2018 - 21:41

Budapesten kezdte tanulmányait, majd Milánóban Ettore Paizza tanítványa volt. A budapesti Operaházban 1919-ben volt az első fellépése a Sámson és Delilában. Az elkövetkező években vezető mezzo-szoprán énekessé nőtte ki magát, korának legjobb Wagner énekeseként tartották számon. Külföldön is népszerű volt, fellépett Olaszországban, Dél-Amerikában, Németországban, Spanyolországban. 1948-ban a budapesti Operaház örökös tagjává választották. 

 

Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki. 

Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

Basilides Mária operaénekes (1886–1946)

november 28, 2017 - 16:20

Jolsván született, ahol apja volt a polgármester, művészi tehetségét zeneművészeti főiskolát végzett anyjától örökölte. 1905 és 1911 között a budapesti Zeneakadémiára járt, Sík József volt a mestere. Végzés után a Népopera szerződtette, 1911-ben a Quo Vadis című operában debütált. Csodálatos alt hangja a közönséget és a kritikusokat egyaránt elbűvölte. 1915-től az Operaház ösztöndíjas, majd 1917-tól rendes tagja lett, 1934-ben örökös tagnak választották.

Bárdos Alice hegedűművész, tanár (1896–1944)

július 19, 2019 - 16:50

Budapesi zenészcsalád lánya, Hubay Jenő tanítványa volt a Zeneakadémián, 1917-ben végzett. Pályája németországi koncertkörúttal indult, az elkövetkező években Budapesten és európai nagyvárosokban lépett fel. Szende László építésszel és zenekritikussal kötött házassága után 1922-től Szombathelyen éltek, ahol kezdetben magántanítványokkal foglalkozott, majd 1926-tól a zeneiskolában tanított. Gyerekei születése után ismét koncertezett és gyakran volt rádiófelvétele. A város kulturális életének fontos alakja volt, 1936-ban alapító tagja volt a Collegium Musicum együttesnek.

Moldován Stefánia operaénekes, drámai szoprán (1931–2012)

augusztus 24, 2019 - 17:22

1953-ban, Sipos Jenő tanítványaként végzett a budapesti  Zeneművészeti Főiskolán. A szegedi Nemzeti Színház szerződtette, nyolc sikeres évet töltött ott. 1961-ben a budapesti Operaház magánékese lett, sorra kapta és bravúrosan megoldotta a nagy szerepeket.  

Néhány szerepe: Mimi (A bohémélet), Donna Elvira (Don Giovanni), Leonóra (Fidelio), Melinda (Bánk bán), Desdemona (Otello), Erzsébet (Don Carlos), Minnie (A Nyugat lánya).

Operaházi tagságának 25. évfordulóján Fodor Géza így fogalmazott:

Ladomerszky Margit színész (1904–1979)

december 17, 2019 - 19:12

1924-ben végzett az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláján, Székesfehérváron kapott szerződést. Az elkövetkező években játszott Kaposváron, Pécsen, Szegeden.

1929-ben szerződött el a Vígszínházhoz, sok komoly szerepet kapott. 1945-től a Nemzeti Színház tagja, egészen nyugdíjazásáig.

Kitűnő színpadi megjelenésű, nagy beszédkultúrájú színésznő volt, drámai és komikai szerepekben egyaránt nagy sikereket ért el. Leghíresebb szerepe talán Warrenné volt, Shaw Warrenné mestersége c. darabjában. Gyakran szerepelt a rádióban és filmeken is.

Karády Katalin színésznő, énekesnő (1910–1990)

február 08, 2020 - 22:04

A kőbányai Kanzler család hetedik gyerekeként született a Százados úti lakónegyedben 1910. december 8-án. A szegénységet cipészmester apja agressziója is tetézte. A kislány egy nemzetközi akció keretében öt évet Svájcban, illetve Hollandiában élt, ahol nyelveket tanult. Hazatérve a Kereskedelmi Leányiskola tanulója lett. 1930-ban hozzáment egy nála tizennyolc évvel idősebb adóhivatali vámtiszthez, de három évvel később elváltak.