Feszler Mónika hárfaművész, tanár, rendező (1947–1989)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Feszler Mónika hárfaművész, tanár, rendező (1947–1989)

július 25, 2019 - 19:16

Kecskeméten született, zenei tanulmányait a budapesti Zenei Szakközépiskolában kezdte. Utána a Zeneművészeti Főiskola hárfa szakán 1969 és 1974 között Lubik Hédy növendéke volt, zongorázni Prunyi Ilonánál tanult. 1974-1977 között ösztöndíjjal Brüsszelben tanult. Művészi munkája mellett a Magyar Televíziónál dolgozott, majd 1980-tól haláláig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezője volt.

 

 

 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Elsőként a Scalában: Némethy Ella operaénekes (1895–1961)

április 03, 2018 - 21:41

Budapesten kezdte tanulmányait, majd Milánóban Ettore Paizza tanítványa volt. A budapesti Operaházban 1919-ben volt az első fellépése a Sámson és Delilában. Az elkövetkező években vezető mezzo-szoprán énekessé nőtte ki magát, korának legjobb Wagner énekeseként tartották számon. Külföldön is népszerű volt, fellépett Olaszországban, Dél-Amerikában, Németországban, Spanyolországban. 1948-ban a budapesti Operaház örökös tagjává választották. 

 

„A nemzet csalogánya”: Blaha Lujza

január 11, 2019 - 20:24

Reindl Ludovika néven született Rimaszombaton 1850-ben. Szülei vándorszínészek voltak, a kislány már négyévesen színpadra állt. Tizenhat évesen házasságot kötött énektanárával, Blaha János színházi karmesterrel, aki tovább képezte, és akinek nevét – noha a férfi négy évvel később tüdőbajban meghalt – egész életében viselte. Debrecenben játszott, majd Bécsben vendégszerepelt. Itt szerződtetni akarták, de ő visszautasította: magyar színésznő akart lenni. A Nemzeti Színházban, majd Budán játszott.

Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki. 

Csapody Vera tanár, illusztrátor (1890–1985)

március 27, 2019 - 20:38

1913-ban az első nők között volt, akik a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán diplomát szereztek. Az egyetem elvégzése után a Sacre Coeur Sophianum katolikus leánygimnázium tanára, majd igazgatója. A Szegedi Tudományegyetemen 1932-ben Mediterrán elemek a magyar flórában című dolgozatával doktori fokozatot szerzett. 1949-től a Természettudományi Múzeum Növénytárának tudományos főmunkatársa lett. 1922-ben látta meg növényekről készített vízfestményeit Jávorka Sándor, aki éppen A magyar flóra című könyvén dolgozott. A találkozásból élethosszig tartó együttműködés lett.

Gerster Etelka operaénekes (1855–1920)

június 24, 2019 - 21:22

A tanítóképző elvégzése után Bécsben tanult énekelni, ahol 1876-ban egy növendékhangversenyen meghallotta őt Verdi, és meghívta Velencébe a La Fenice színházhoz. A következő évben Londonban debütált, ahol több operában is fellépett. 1878-ban New Yorkban az Academy of Music-ban lépett fel, a korabeli kritikusok a világ vezető énekesei közé sorolták. Gyönyörű szopránja, hibátlan technikája mellett kiemelték átélőképességét is. 1890-ben, nem sokkal lányának születése után visszavonult a színpadtól. 1896-ban Berlinben kezdett tanítani, iskolája hamar világszerte ismert lett.

Pásztory Ditta zongoraművész (1903–1982)

október 27, 2019 - 01:27

Pásztory Edith a budapesti Konzervatóriumban 1922-től először Somogyi Mór, majd Bartók Béla tanítványa volt, akihez 1923-ban feleségül ment. Tanulmányait félbeszakította, férje otthon foglalkozott vele. Néhány év elteltével közösen koncerteztek, kétzongorás hangversenyeket adtak szerte Európában és az Egyesült Államokban. 1940-ban a fasizmus elől az USA-ba emigráltak, Bartók ott halt meg 1945-ben. Pásztory Ditta 1946-ban hazatért. Gyakran koncertezett külföldön, fellépésein majdnem kizárólag Bartók műveket játszott.

Hunyady Margit színész (1854–1906)

január 10, 2020 - 21:38

1854. február 21-én született a Szabolcs vármegyei Kisvarsányban, birtokos nemesi családban. Tudatosan választotta a színészi pályát, eltávolodva családjától, és törekedett az önművelésre. 1871-ben lépett színpadra Szathmáry Károly társulatánál, majd nagyobb vidéki színházakban játszott. 1889-től a kolozsvári színház, 1896-tól a bp.-i Vígszínház tagja volt, főképp szalondarabok hősnőit alakította. Írt színdarabot (Régi világ, Vígszínház, 1902), verseket, cikkeket, lefordította Daudet Sappho c. színművét (Kolozsvár, 1893).

Laborfalvi Róza színész (1817–1886)

február 23, 2019 - 01:42

Laborfalvi Benke Judit, színpadi nevén Laborfalvi Róza színész családba született. Apja Benke József, aki Bécsben próbálta ki magát, de nem kapott elég megbecsülést; anyja Rácz Zsuzsanna, akit férje nem engedett játszani. A kislány születésekor már az apa is visszavonult a színpadról és lányiskolát tartott fenn Miskolcon. Amikor észrevette cseperedő lánya tehetségét, mindenét eladta és családjával Pestre költözött.

Szőllősy Nina színész és költő 1843 - 1861

május 29, 2019 - 17:05

Színészcsaládba született, apja, Szőllősy Mihály vándorszínész társulatával járta az országot, öt évesen már szavalt a színpadon. Egy ideig Latabár Endre társulatának tagja volt, különösen népszínművekben ért el komoly sikereket. 16 évesen kezdett publikálni, elbeszéléseit, verseit többek között a Játékszíni Emlények, a Győri Közlöny, a Családi Kör közölte. Halála után a Hölgyfutárban jelentek  meg válogatott versei.

Moldován Stefánia operaénekes, drámai szoprán (1931–2012)

augusztus 24, 2019 - 17:22

1953-ban, Sipos Jenő tanítványaként végzett a budapesti  Zeneművészeti Főiskolán. A szegedi Nemzeti Színház szerződtette, nyolc sikeres évet töltött ott. 1961-ben a budapesti Operaház magánékese lett, sorra kapta és bravúrosan megoldotta a nagy szerepeket.  

Néhány szerepe: Mimi (A bohémélet), Donna Elvira (Don Giovanni), Leonóra (Fidelio), Melinda (Bánk bán), Desdemona (Otello), Erzsébet (Don Carlos), Minnie (A Nyugat lánya).

Operaházi tagságának 25. évfordulóján Fodor Géza így fogalmazott:

Ladomerszky Margit színész (1904–1979)

december 17, 2019 - 19:12

1924-ben végzett az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláján, Székesfehérváron kapott szerződést. Az elkövetkező években játszott Kaposváron, Pécsen, Szegeden.

1929-ben szerződött el a Vígszínházhoz, sok komoly szerepet kapott. 1945-től a Nemzeti Színház tagja, egészen nyugdíjazásáig.

Kitűnő színpadi megjelenésű, nagy beszédkultúrájú színésznő volt, drámai és komikai szerepekben egyaránt nagy sikereket ért el. Leghíresebb szerepe talán Warrenné volt, Shaw Warrenné mestersége c. darabjában. Gyakran szerepelt a rádióban és filmeken is.