Szeptemberben született

Olvasási idő
79perc
Eddig olvastam

Szeptemberben született

szeptember 06, 2012 - 20:18
Szeptemberben született híres női társadalomformáló és történelmi személyiségek az élet minden területéről.

Szeptemberben született híres női társadalomformáló és történelmi személyiségek az élet minden területéről.

Szeptember 1. spanyol nemzeti hős (1804–1831)

altA jó családból származó lányt nagybátyja nevelte. 14 évesen szerelmes lett Manuel Peralta Valteba, egy évvel később összeházasodtak. A liberális eszmék iránt elkötelezett férfi három év múlva meghalt, Mariana két gyerekkel maradt magára. Férje halála után komoly részt vállalt a VII. Ferdinánd abszolutizmusa elleni harcban. 1831-ben letartóztatták, de kegyelmet ígértek neki, ha társait feladja. Mariana nem lett áruló, ezért 1831-ben, 26 éves korában nyilvánosan kivégezték. Életéről Federico Garcia Lorca Mariana Pineda címmel írt színdarabot.


Szeptember 1. osztrák író, újságíró (1914–1986)

altBécsi iparmágnás családjában széleskörű, modern nevelést kapott, fiatalon jelentek meg első írásai. 1938-ban férjhez ment egy dán diplomatához, több évet töltöttek Stockholmban, Párizsban és Londonban. Legnépszerűbb könyvét, a Désirée-t sok nyelvre lefordították és 1956-ban Marlon Brando-val a főszerepben film is készült belőle.

Néhány munkája: Ich war ein häßliches Mädchen; Heute heiratet mein Mann; Morgen wird alles besser.

Magyarul megjelent: Désirée; Rövidesen minden jó lesz.


Szeptember 1. orosz orvos (1843–1918)

alt

Az első orosz orvosnő egy kis faluban, Paninóban született. Apja jobbágysorból küzdötte fel magát, kereskedő lett, két lányának jó nevelést biztosított. Nagyezsda Moszkvában a tanárképző elvégzése után orvosnak akart tanulni, de nők Oroszországban nem lehettek egyetemi hallgatók. Svájcba utazott, ahol a zürichi egyetemen ő volt első nő, aki felvételt nyert az orvoskarra. 1867-ben diplomázott, ugyanebben az évben házasságot kötött Friedrich Erismann szemészorvossal. 1869-ben Szentpéterváron megnyitotta nő- és gyerekgyógyász rendelőjét. Első házasságának felbomlása után feleségül ment Alexander Golubev orvoshoz, először Nyizsnij Novgorodban praktizáltak, majd a Krím félszigetre, Alustába költöztek. Nagyezsda gyógyító munkáján túl sokat tett a szegénysorsú gyerekek iskoláztatásáért.

 


Szeptember 1. amerikai üzletasszony (1906–2004)

A Time magazin 1998-ban összeállította a XX. század húsz legbefolyásosabb vállalkozójának listáját. Az egyetlen nő közöttük Estée Lauder volt. New York Cityben született, magyar zsidó emigránsok leszármazottja. Apja vasárúboltjában tanulta meg a kereskedés alapjait, később vegyész nagybátyja szépségápolási cikkeket  készítő laboratóriumában dolgozott. Egyik feladata a krémek kipróbálása és bemutatása volt, jó üzleti érzékével gyorsan megsokszorozta a forgalmat. 1946-ban  Estée Lauder Co. elnevezéssel  saját vállalkozást alapított. Az üzlet virágzott, sorra új termékeket dobott piacra. Hatalmas sikert aratott például 1953-ban a Youth Dew elnevezésű  készítmény, amely egyben volt fürdőolaj és parfüm. Az 1970-es évekre a cég több mint százmillió dollárt ért. Jótékonyságáról is híres volt, többek között komoly összegekkel támogatta a Versailles-i kastély és a Dohány utcai zsinanóga renoválását. 


Szeptember 1. amerikai teniszező (1916–2014) 

Dodo – ahogy barátai becézték - az első amerikai teniszjátékos volt, aki megnyerte az Ausztrál Opent. Sportoló családba született, gyerekkorában kezdett versenyezni és még kilencvenes éveiben is játszott. A Los Angeles Tennis Club játékosaként egyéni és páros számokban is indult, sokévtizedes pályafutása alatt 394 címet szerzett. Az 1930-as és 1940-es években a világ első tíz játékosa között volt. Számos amerikai és nemzetközi verseny győztese, Grand Slam bajnokságokon egyszer nyert, hatszor az elődöntőben, ötször a negyeddöntőben játszott. Utolsó versenye 2012-ben, 95 éves korában volt,  párosban indult és nyert.  2004-ben beválasztották az International Tennis Hall of Fame tagjai közé. 


Szeptember 2. finn író (1807–1879)

alt

Jakobstadban született, apja halála után nagybátyja, Jacob Tengström érsek lett a gyámja, akitől igen gondos nevelést kapott, nyelveket tanult. 1831-ben feleségül ment az akkor már híres J. L. Runeberg íróhoz, nyolc gyermekük született. Fredrika segített férjének a Helsingfors Morgonblad című újság kiadásában, fordításokat készített, cikkeket írt. Verseket, elbeszéléseket is publikált irodalmi folyóiratokban. Fredrika írta az első finn történelmi regényt Fru Catharina Boije och hennes döttrar (Catharina Boije asszony és lányai) címmel. Min pennas saga (Tollam története) címmel kiadott önéletrajzában írja:

„Egy férfi akkor ír, amikor akar. Egy nő, legalábbis akinek gyereke van és háztartást kell vezetnie, akkor, amikor alkalmas és képes időt szakítani rá.”


Szeptember 2. Hawaii királynő (1838–1917)

alt

Hawaii utolsó és egyetlen női uralkodója. Feladatának tartotta az őslakosok számára megőrizni a szigetek függetlenségét. Bátyja, Kalakaua király végredeléte alapján 1891-ben ő örökölte a trónt, de két év múlva a köztársasági párt az észak-amerikai Unió támogatásával forradalom útján megbuktatta. Az Egyesült Államok azonnal elismerte az új köztársaságot. 1895-ben a királynő hívei ellenforradalmat szerveztek, Dole köztársasági elnök elfogatta Liliuokalanit. Öt évi fogságra ítéltélték, de később szabadlábra helyezték. 1898-ben Hawaiit az Egyesült Államokhoz csatolták.


Szeptember 2. ausztrál jogász, feminista (1879–1962)

altSokgyerekes katolikus családból származott, ahol fiúk-lányok részére egyaránt komolyan vették a tanulást. A St Andrew's College elvégzése után 1904-ben orvostanhallgató lett Melbournben, de két év után inkább a jogi tanulmányokat választotta, 1909-ben diplomázott. 1911-ben ő volt a második nő, akit Victoria állam ügyvédi kamarája tagjai közé fogadott. Aktív tagja volt a befolyásos National Council of Women-nek, a Lyceum Club-nak és a nemzetközi St Joan’s Alliance-nak, alapító tagja a Catholic Women’s Social Guild-nak. Remek szónok, élestollú publicista és nyolcvanon túl is szellemes társalgó volt.

 


Szeptember 2. amerikai tanár (1948–1986)

A Challenger űrhajó legénységének tagja Bostonban született, az egyetem elvégzése után egykori középiskolájában, Marylandban tanított angolt és történelmet. Mindig érdekelte az űrutazás, és amikor 1984-ben Reagan elnök és a NASA meghirdette a „Tanár az űrben”  programot, azonnal jelentkezett. 1985 júliusában George Bush alelnök bejelentette, hogy több mint 11 ezer jelentkező közül őt választották be a csapatba. 1985 szeptemberében Houstonba utazott és az űrközpontban megkezdte a felkészülést. Többszöri halasztás után a Challenger indítására 1986. január 28-án került sor, családtagok, tanítványok jelenlétében, sokmilliós tévénéző előtt. 73 másodperccel a kilövés után az űrhajó felrobbant és a fedélzetén tartózkodó héttagú személyzet meghalt. 

 


Szeptember 3. költő (1761–1818)

alt

Hét éves volt, amikor édesapja, Újfalvi Sámuel küküllői főbíró meghalt, édesanyja nevelte fel. A híresen szép fiatal lány szerelmes lesz Haller László grófba, de az mást vesz feleségül. Csalódásában Krisztina feleségül megy a művelt, gazdag Máté János földbirtokoshoz. A viharosra sikeredett házasságból egy kislány született. Krisztina ragaszkodott függetlenségéhez, férjét elhagyva Kolozsvárra költözött, ahol élénk társadalmi életet élt, sokakat megbotránkoztatott életvitele. Lovagolt, férfias ruhákban járt, nem alkalmazkodott az etiketthez. Harminc év telt el így, amikor megtudta, hogy férje súlyos beteg, és hazaköltözött, hogy ápolja. Jelenléte nagy segítség volt a falusiaknak is, segített napi gondjaikon, tanácsokat adott, kérvényeket írt. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy megválasztották a falu jegyzőjévé. Soha addig nő nem viselt jegyzői tisztséget az országban. Kéziratban fennmaradt versei halála után jelentek meg.


Szeptember 3.  amerikai biológus, környezetvédő, politikus (1914–1994)

altAz első nő, akit beválasztottak az amerikai Atomenergia bizottságba (Atomic Energy Commission), és 1973-ban annak elnöke is lett. Doktori dolgozatát a Stanford egyetemen készítette, majd 1947-től a University of Washington tanára lett. 1963-1972 között a Seattle Pacific Science Center igazgatója volt. Tudományos munkája mellett politizált is, 1976-ban megválasztották Washington állam kormányzójává. A korabeli újságok színes és szókimondó egyéniségnek mutatták be. 1980-ban veszített a választáson, visszatért a tudományos pályára. Utolsó könyve a savas eső veszélyeivel foglalkozott.


Szeptember 3. svéd pedagógus, oktatási reformer, feminista (1854–1931)

alt

A XIX. századi svéd nőnevelés jelentős képviselője 1874-ben végzett a stockholmi Högre lärarinneseminariet tanárképzőben. Egyetemre nem mehetett, Stockholmban az Ahlinska skolan-ban, majd a Södermalms högre läroanstalt för flickor-ban tanított 1883-ig. Elégedetlen volt a lányiskolák tananyagával, ezért hogy eredményesebben taníthasson, továbbképezte önmagát is, franciát, latint, történelmet és irodalmat tanult. Alaposan ismerte a reformpedagógiával foglalkozó irodalmat és maga is publikált a témában. 1883-ban egyik alapítója volt a Nya skolan-nak, 1900-ban létrehozta az Anna Sandströms seminarium-ot, a Pedagogiska sällskapet vezetőségi tagja volt. 1883-ban egyik alapítója és szerkesztője volt Verdandi című radikális pedagógiai lapnak. A -förbundet egyesület tagjaként aktiv szerepet vállalt a nőjogi mozgalomban.

 


Szeptember 3. fotóművész (1910–1943)

A szociofotó egyik markáns képviselője, Kalmár Katalin Ágnes Valkányban született, apja jómódú földbirtokos, aki mindenben támogatta, így rövid életében anyagi problémái nem voltak. A jóhírű Förstner intézetben tanult, majd Madzsar Alice mozgásművészeti iskolájába járt. 1932-ben kötött házasságot Sugár Andor festőművésszel, az ő révén került kapcsolatba a baloldali mozgalommal. A fotózást Reismann Mariann műtermében tanulta meg. 1936-ban férjével dél-olaszországi és szicíliai körutat tett, ő fényképezett, férje festett.  Képeinek gyakori témája volt a parasztok és munkások élete, portrék, ritkábban tájképek. Első kiállítását 13 évvel halála után a Magyar Fotoművészek Szövetsége rendezte. 2007-ben a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban életmű kiállítása volt látható. 


Szeptember 4. francia zongoraművész (1811–1875)

altA XIX. század legnagyobb virtuózai közé tartozott, tizenöt éves korában már nagysikerű koncerteket adott Ausztriában, Oroszországban, Németországban. Tehetséges tanár is, majdnem harminc évig volt a brüsszeli konzervatórium professzora. Magánélete változatos, a korabeli felfogás szerint néha botrányos volt, de ez nem okozott kárt rendkívül sikeres karrierjének. Rövid ideig Berlioz, a romantikus zeneszerző menyasszonya volt, de anyja rábeszélte, hogy inkább a zongorakészítő Pleyelhez menjen feleségül. Berlioz, aki ebben az időben római ösztöndíjas évét töltötte, a hír hallatán elhatározta, hogy szobalánynak öltözve Párizsba megy és mindhármukat megöli, azonban amikor Nizzáig ért, feladta tervét. A házasság rövid ideig tartott, Marie nem tudott egyetlen férfi mellett megmaradni.


Szeptember 4. ausztrál úszó (sz. 1937)

altAz ausztrál úszólegenda volt az első sportoló, aki három egymást követő olimpián nyert aranyérmet ugyanabban a számban (100 m gyors). A nők közül először neki sikerült száz méteren az egyperces álomhatáron belül úszni – 110 yardon 59.9 másodpercet ért el. Olimpiákon 4 arany- és 4 ezüstérmet szerzett, 39 világrekorddal (ebből 27 egyéni) büszkélkedhet. A sportág fenegyerekének tartották. A tokioi olimpián megvádolták, hogy állítólag ellopott egy zászlót a császári palotanál, letartóztatták, de nem indítottak eljárást ellene, sőt a császár a zászlót is neki ajándékozta. Ennek ellenére 10 évre eltiltották a versenyzéstől, ezzel véget is ért sportpályafutása.


Szeptember 4. dán politikus (sz. 1962)

alt

Esbjergben született, apja hajóskapitány, később politikus, anyja rendező. Középiskolába hazájában és Franciaországban járt. Egyetemi tanulmányait Odenseben (1982-84), a franciaországi Chamberyben (1984-85) és Koppenhágában (1985-88) végezte. Fiatalkora óta a Venstre, Danmarks Liberale Parti (Bal, dán liberális párt) tagja. 1994-ben parlamenti képviselőnek választották, 2001-2005 között oktatási, 2005 és 2009 között a fejlesztési együttműködésért felelős miniszter volt. 2014-től az Európai Parlament tagja.

 


Szeptember 4.  argentin táncosnő (1890–1936)

Korának egyik legjelentősebb táncosa, a spanyol tánc újraélesztője a színpadon. Buenos Airesben születt, spanyol gyökerekkel, szülei is táncosok voltak. 4 éves korától tanult balettezni, 9 évesen fellépett a madridi Teatro Realban, 11 évesen a madridi Operaház táncosa volt. Apja halála után a klasszikus balett helyett a spanyol néptánccal és a cigánytánccal kezdett foglalkozni. Választását a színházak nem értékelték, csak varietékben, mulatókban léphetett fel. Az áttörést Párizs jelentette, ahol a Moulin Rouge-ban és a Théâtre des Champs-Élysées-n mutatkozott be már La Argentina művésznéven. Hamarosan a világ minden részéből elárasztották meghívásokkal. Többek között a francia Légion d'honneur  és a spanyol Orden de Isabel la Católica kitüntetés birtokosa. 
 


Szeptember 5. festő, grafikus (1903 (1898?) - 1984)

altBudapesten indult pályája, majd 1928-ban Párizsba ment. Festményeket és illusztrációkat készített, elfogadták a helyi művészek. A II. világháború alatt saját eszközeivel segítette az ellenállási mozgalmat, a háború után Aix-en-Provenceban telepedett le. Művei számos nemzetközi kiállításon kaptak díjat. Neves könyvillusztrátor volt, számos magyar mesekönyvben is láthajuk képeit.


Szeptember 5. holland festő (1879–1970)

altAmsterdamban, jómódú családba született. Iskolái a Teekenschool voor den Werkenden Stand és a Rijksakademie van beeldende kunsten voltak Amszterdamban. Az Amsterdamse Joffers nevű, női festőkből álló művészi csoporton kívül tagja volt még azArti et Amicitiae en de Vereeniging Sint Lucas, a Pulchri Studio és a Pictura Veluvensis művésztársaságoknak. Csendéleteket, portrékat festett, nyaranta pedig a vidéket járta és tájképeket készített. A munkájáért kapott elismerések között van a Willink van Collenprijs és a gouden medaille van koningin Wilhelmina (Wilhelmina királynő aranyérme).


Szeptember 5. modell, üzletasszony, producer (sz. 1951)

alt

Az első magyar szupermodell középiskolás korában a Szeressétek Ódor Emíliát című filmben szerepelt. Érettségi után spanyol-német idegenezetői képesítését felhasználva dolgozott. Modellkarrierje véletlenül indult, egy csoportot kísért a Rotschild Szalonba, ahova nem érkezett meg az egyik manöken, és Rotschild Klára megkérte, ugorjon be. Két évtizeden át ő volt a Fabulon kozmetikumok reklámarca. A siker nem szédítette meg. Butikokat nyitott a belvárosban, amelyek jó ízlésének és szakmabeli ismereteinek köszönhetően rövid időn belül komoly forgalmat bonyolítottak le. A 90-es években reklámfilmek készítésével foglalkozó céget indított férjével, később játékfilmes producer lett. Nevéhez fűződik többek között a Fehér tenyér, az Üvegtigris 1, 2, 3, a Délibáb.

 


Szeptember 5. író (1925–1976)

Aradon született, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Kolozsváron járt középiskolába. Zsidó származása miatt családjával koncentrációs táborba hurcolták, egyedül neki sikerült Auschwitzot túlélnie. Hazatérése után a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet hallgatója volt. Az ötvenes években kezdett publikálni, főleg színdarabokat írt. 1974-ben Izraelbe emigrált, ahol a helyi lapok közölték írásait és darabjait is bemutatták. Ennek ellenére a beilleszkedés nehezen ment, férje halála megviselte, visszatérő depressziójától szenvedve 1976-ban öngyilkos lett. 
Néhány munkája: Hétköznapok; Baleset az Új utcában; A hagyaték; A hetedik, az áruló; Nő a barakkban; Rövid a nyár; A séta. 


Szeptember 6. Nobel békedíjas szociális munkás, filozófus, feminista (1860–1935)

alt

Angol mintára létrehozta Chicagoban a Hull House telepesházat, ahol főleg szegénysorsú bevándorlók éltek, akiket bevontak a közösségi munkába és velük együtt próbálták ki, milyen megoldások felelnek meg nekik a legjobban. Addams a telepesház irányításán kívül cikkeket írt, előadó- és adománygyüjtő körutakat tartott, jótékonysági egyesületek munkájában vett részt, kiállt a nők és gyermekek jogaiért. Tagja volt a Peace Party-nak, a -nak, alapító tagja az American Civil Liberties Union (ACLU)-nak.

Filozófusként csak az utóbbi évek óta foglalkozik vele a kritika, a pragmatizmus képviselője volt, az ő gondolataiból nőtt ki a feminizmusnak a kevésbé ismert, pragmatista feminizmus nevű ága.


Szeptember 6. amerikai orvos (1829–1902)

alt

Berlinben született, lengyel származású családból. Szülésznőnek tanult a Charité kórházban, végzés után ott maradt dolgozni, hamarosan ő lett a vezető szülésznő. 1852-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol találkozott az első amerikai orvosnővel, -lel, akinek a bíztatására elkezdte az orvosegyetemet. 1856-ban diplomázott a Cleveland's Western Reserve University-n, New Yorkban kezdett dolgozni a női- és gyermekkórházban. 1859-ben Bostonba költözött, ahol az első, nők részére alapított orvosegyetemen tanított. 1862-ben egyik alapítója volt a New England Hospital for Women and Children-nek. Aktiv szerepet vállalt a feminista mozgalomban is, és alapító tagja volt a New England Woman's Club-nak.


Szeptember 6. amerikai gyorskorcsolyázó (sz. 1955)

alt

Az Illinois állambeli Northbrook-ban nőtt fel és kezdett sportolni. Rövidtávú gyorskorcsolyázással kezdte, később edzője tanácsára áttért a hosszabb távokra. 1971-ben ezüstérmes lett a ISU Sprint Championships-en, ez feljogosította a világbajnokságon való indulásra, ahol 500 méteren világcsúccsal nyert. 1972-ban az olimpia előtt 500 és 1000 méteren is új világcsúcsot futott. Szapporóban a olimpián 1000 méteren bronzérmes, 500 méteren olimpiai csúccsal aranyérmes lett. 16 évével ő volt a sportág legfiatalabb olimpiai bajnoka.

 


Szeptember 6. svéd fametsző (1842–1927) 

1864 és 1866 között Stockholmban a Konsthögskolan-ban tanult rajzolni,  a fametszést Carolina Weidenhayn kézműves iskolájában (Slöjdföreningens skola) sajátította el.  A Ny Illustrerad Tidning című lap akkor létrehozott metszetstúdiójában kapott állást, ahol az angol Edward Skill volt a mestere. Skill halála után 1874-ben ő lett a stúdió vezetője. Több tanulmányutat tett Angliába, munkái rendszeresen megjelentek a The Graphic című lapban. 1877-től otthagyta a stúdiót és szabadúszóként dolgozott tovább. Könyveket és magazinokat illusztrált és  hamarosan az általa készített portrék híressé tették. Többek között elkészítette a svéd uralkodók portrésorozatát. Munkáinak jórésze megtalálható a stockholmi Nationalmuseum-ban.

 


Szeptember 7. angol avantgard író, költő (1887–1964)

altGazdag arisztokrata családba született, két fivérével együtt valószínűleg korának legismertebb írócsaládja voltak. Első verse, a The Drowned Suns 1913-ban, első kötete, a The Mother and Other Poems 1915-ben jelent meg. Remek írásain kívül híres volt különc öltözködéséről, excentrikus viselkedéséről.

Néhány műve: Bucolic Comedies, The Shadow of Cain, Collected Poems, The English Eccentrics, Victoria of England, Fanfare for Elizabeth, Taken Care Of (önéletrajz)


Szeptember 7. kanadai üzletasszony (sz. 1941)

alt

A torontoi egyetem természettudományi karára járt, de elvégzése után jobban érdekelte az üzlet. A családja tulajdonában lévő Canadian Tire-nél helyezkedett el, és lépésről lépésre dolgozta fel magát a ranglétrán, amíg el nem érte a célját – ő lett a vezérigazgató. 1997-ben kivásárolta két fivérét a családi vállalkozásból. 1996-ben megkapta az Entrepreneur of the Year (az év vállalkozója) díjat. Több cég igazgatótanácsába - Albikin Management Inc., Canadian Tire Bank, Tire 'n Me Pty. Ltd. - is meghívták. 2002-ben a Ryerson University tiszteletbeli doktorrá avatta. Elnöke cége családsegítő alapítványának, tagja a Calgary Women's Emergency Shelter és a Sunnybrook Medical Centre Foundation kuratóriumának.


Szeptember 7. író, költő (1896–1978)

altOlasz apa, macedón-horvát származású anya nyolcadik gyereke, egészen fiatal korától kellett magáról gondoskodnia. Volt segédmunkás, textilgyári munkás, cseléd, kofa. A háború éveiben Balassagyarmaton a szociáldemokrata párt vezetőségi tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után kommunista tevékenységéért bebörtönözték. A börtönből Szerbiába szökött, onnan küldött írásai a Nyugat-ban rendszeresen megjelentek. 1924-ben tért haza, az elkövetkező években népszerűsége csúcsán volt, munkáit több nyelvre lefordították. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, szökése után bujkálnia kellett. A háború után mezőgazdasági munkásként tartotta el magát és beteg férjét, 1956 után publikált újra.

Néhány munkája: Asszonyi alázat (versek); Földet érint homlokunk (versek); Betévedt Európába (regény); Betelt a föld hamissággal (regény); Meddő szüret után (regény); Isten hallgat (regény).


Szeptember 7.   párbajtőrvívó (sz. 1982) 

Élete eddigi legnagyobb sikerét érte el az idén Brazíliában, olimpiai bajnok lett. 10 éves korában kezdett vívni a Honvédban, első komoly sikere 1998-ban a venezuelai junior világbajnokságon volt, aranyérmes lett a magyar csapattal.  Ugyanabban az évben a junior EB-en egyéniben ezüstérmes volt. Egyéniben hatszoros (2002, 2004, 2007, 2008, 2010, 2013), csapatban négyszeres (2000, 2008, 2010, 2013) magyar bajnok. 2009-ben átigazolt a Vasasba, Kulcsár Győző az edzője. 2015-ben egyéniben harmadik,  csapatban hatodik, 2016-ban egyéniben harmadik, csapatban negyedik volt az Európa-bajnokságon. Élete harmadik olimpiáján Rioban aranyérmes lett. 


Szeptember 8. olasz misztikus író, festő (1413–1463)

alt

A nemesi családból származó Caterina a ferrarai III. Nicholas d’Este márki udvarában alapos humanista neveltetést kapott, többek között latint, zenét, kódexfestést tanult. Később belépett a Santa Chiara rendbe, 1456-ban a bolognai rendház apátnője lett. Freskókat készített, kódexeket illusztrált, himnuszokat, vallásfilozófiai tanulmányokat írt. Főművének a Le sette armi spirituali (A hét spirituális fegyver)-t tekintik. 1712-ben a katolikus egyház szentjévé avatták, magyarul Bolognai Szent Katalin néven ismerjük.


Szeptember 8. osztrák festő (1919–2014)

altA kortárs osztrák festők talán leghíresebb, világszerte ismert alakja. 1941-ben felvették a bécsi képzőművészeti akadémiára, de néhány év után eltanácsolták, attól tartva, merész, öntörvényű látásmódjával „elrontja” a társait. Néhány évig Párizsban, majd New Yorkban élt. Azt mondta, azt szeretné festeni, amit érez, nem a külső az elsődleges, hanem a testtudatosság, a komoly önmegfigyelés. Munkásságát hosszú alkotói pályája során számtalan kitüntetéssel ismerték el. 2013-ban megkapta a velencei biennálé Arany Oroszlán díját.


Szeptember 8. ecuadori író, feminista (1855–1907)

alt

Olasz operaénekes anyja és ecuadori apja halála után nagybátyja, Ignacio de Veintemilla nevelte fel, akit 1876-ban az ország elnökének választottak. Agglegény volt, így Marieta töltötte be a first lady szerepét. Pozícióját felhasználva igyekezett változásokat hozni a nők életébe. Példáját követve a nők, akik addig csak feketébe öltöztek, színes ruhákat kezdtek viselni. Mivel gyakran sétált egyedül vagy egy barátnőjével, elfogadott lett a férfikísérő nélküli megjelenés. 1882-ben nagybátyja távollétében felkelés tört ki, a hadsereg élére állt és megvédte a fővárost. A polgárháborút a felkelők nyerték 1883-ban, Marietát bebörtönzözték majd száműzték. Peruban töltött évei alatt sokat publikált, verseket, irodalmi és politikai esszéket. 1898-ban tért haza és a bontakozó nőmozgalom egyik vezetője lett.

Néhány munkája: Páginas del Ecuador; Dies Irae Patriótico; Madame Roland; A los héroes de mi patria.

 


Szeptember 8. új-zélandi feminista (1835–1905)

Angliai polgárcsaládba született, a kalapkészítő szakmát tanulta ki. Fiatalon bekapcsolódott az antialkoholista mozgalomba. 1855-ben házasságot kötött Joseph Hatton könyvelővel, pár évvel később Új-Zélandra emigráltak. Dunedinben telepedtek le, ahol Marion kapcsolatba került a női választójogi mozgalommal. Hamarosan kiderült, hogy igen tehetséges szónok, aki komoly hatással van a hallgatóira. 1892-ben megválasztották a Dunedin Franchise League elnökének. mellett neki is komoly része volt abban, hogy a következő évben, 1893-ban törvénybe iktatták az új-zélandi nők választójogát. A törvény kihirdetése után erőteljes kampányt indított, hogy minél több nő neve kerüljön fel a választási listákra. Következő célja az egyenlő munkáért egyenlő bért kivívása volt. 1896-ban az International Council of Women (ICW) kérésére Shepparddel létrehozták az új-zélandi nőszervezeteket koordináló bizottságot. Elhatalmasodó betegsége ellenére az ételosztásban is részt vett az általa létrehozott ingyenkonyhákon.  

 


Szeptember 9. amerikai író (1903–2008)

altGyermekeknek és fiataloknak szóló regények, gótikus témák, romantikus krimik – a 104 évet megélt rendkívül termékeny író többféle műfajt kipróbált. Két alkalommal nyerte el az Edgar Awards-ot, a Thunder Heights (1960) és a The Mystery of the Hidden Hand (1963) című könyveiért. Utolsó könyvét Amethyst Dreams címmel 1997-ben, 94 éves korában publikálta. Írásai sajnos még nem jelentek meg magyarul. 

Néhány műve: A Place for Ann, Skye Cameron, Seven Tears for Apollo, Listen for the Whisperer, The Golden Unicorn , Silversword , Woman Without a Past.


Szeptember 9. Tordasi Ildikó olimpiai bajnok tőrvívó (sz. 1951)

altElső komoly sikere az 1971-es ifjúsági világbajnokságon elért győzelme. Hatszoros magyar bajnok, három egyéni, három csapatgyőzelemmel. 1973-ban, Göteborgban világbajnok volt a tőrcsapat tagjaként. Az 1972-es müncheni olimpián ezüstérmet nyert a női tőrcsapattal. Legnagyobb sikerét az 1976-os, montreali olimpián érte el, egyéniben aranyérmes, a csapattal ezüstérmes lett. Az 1980-as moszkvai olimpián bronzérmes lett a csapat. 1973-ban és 1976-ban az év sportolónője, 1973, 1976, 1977 és 1979-ben az év magyar vívója volt. Sportolói pályafutásának befejezése után az MTK edzője lett.


Szeptember 9. amerikai szociális munkás, aktivista (1864–1951)

alt

Kassán született, apja rabbi, anyja tanítónő volt. 1867-ben az Egyesült Államokba emigráltak, ahol szociális munkásnak tanult. 1887-ben házasságot kötött egy nála 22 évvel idősebb, nyolcgyerekes, német származású rabbival. A gyereknevelés és a háztartás mellett angolra fordította férje beszédeit és aktív szerepet vállalt a New York Women's Health Protective Association tevékenységében. Férje halála után a zsidó nőegyletben tevékenykedett, tanított és leányiskolát alapított. Az I. világháború idején nőket toborzott a megüresedett munkahelyekre. Tevékenysége felkeltette Woodrow Wilson elnök figyelmét, aki kinevezte a United States Employment Service és a National League for Women's Service vezetőjének. A háború után az európai zsidóság megsegítésén fáradozott, 1923-ban megválasztották a World Congress of Jewish Women elnökévé. Tevékenységét a II. világháború alatt és utána is folytatta, egészen 87 éves korában bekövetkezett haláláig. Életéről írt könyvét My Portion címmel 1925-ben publikálta.

 


Szeptember 9.   angol klasszika-filológus, nyelvész, feminista (1850–1928)

A görög mitológia egyik legnagyobb szakértője, munkái teljesen új megvilágításba helyezték az ókor kulturáját. Cottinghamban született, nevelőnők foglalkoztak vele, korán megtanulta a latin, ó-görög, héber és német nyelvet. Felnőtt korára 16 nyelven értett. A Cheltenham Ladies' College elvégzése után 1874-től Cambridgeben a hallgatójaként tanult klasszika-filológiát. Már hallgató korában kezdett publikálni, munkái alapján az Aberdeen-i és a Durham-i egyetem is tiszteletbeli doktorává avatta.  1898-tól a Newnham College tanára volt, professzori posztját nyugdíjba vonulásáig megtartotta. Az 1903-ban megjelent, Prolegomena to the Study of Greek Religion című munkája a szakma alapművének számít. Előadásai rendkivül népszerűek voltak, több külföldi egyetemen is volt vendégelőadó. A korai feminista mozgalom támogatója volt, különösen fontosnak tartotta a nők intellektuális kiteljesedését. 


Szeptember 10. divattervező (1890–1973)

altJómódú olasz családba született, fiatalon rövid ideig az Egyesült Államokban dolgozott tolmácsként, majd az 1920-as években Párizsba költözött. Divatszalont indított, amely néhány év alatt hihetetlen sikeressé vált. Szürrealalista stílusú ruhái összetéveszthetetlenek voltak, meglepő elegye a feltűnőnek és az egyszerűnek, vibráló, harsány színekkel, divatba hozta a válltömést. A ruhák mellett fehérneműket, ékszereket, parfümöket, kozmetikai szereket is forgalmazott.


Szeptember 10. amerikai szüfrazsett, pacifista (1883–1975)

altRemek szónok és rendkívül sikeres adománygyűjtő, a szüfrazsett mozgalom harcias képviselője volt. 1906-ban végzett a Swarthmore College-ban, rövid ideig középiskolai tanár volt, majd csatlakozott a National Woman’s Party-hoz, , és közvetlen munkatársa lett. Az elsők között volt, akit letartóztattak, mert a Fehér Ház kerítéséhez láncolták magukat. Ő volt az, aki 1916. július 4-én közbekiáltott kérdésével félbeszakította Wilson elnök beszédét. Az 1930-as években több nemzetközi békemozgalom tagja volt, a dél-amerikai problémák szakértőjeként tartották számon, ezért a tevékenységéért több dél-amerikai országtól kapott komoly elismerést.


Szeptember 10. ausztrál geológus (1907–1998)

altAz első nő, akit ausztrál egyetemen professzorá neveztek ki, akit a Tudományos akadémia tagjává és 1970-ben annak elnökévé választottak. A University of Queensland hallgatója volt, kémiát és geológiát tanult, 1928-ban kitüntetéssel végzett. 1931 és 1933 között doktori értekezésén dolgozott Cambridge-ben. Hét évet töltött Angliában, ezalatt több fontos publikációja jelent meg, szakterületének nemzetközileg elismert alakja lett. A háborúban a Women's Royal Australian Naval Service kódfejtő csapatának tagja volt. 1956-ban lett az Australian Academy of Science tagja és ugyanabban az évben a Geological Society of London a Lyell Medal kitüntetést adományozta neki. A University of Queensland első női rektora sok női hallgatót vonzott az egyetem természettudományi karára.

 


Szeptember 10. francia író, újságíró, feminista (1796–1883)

Eugenie Mouchon  az első francia feminista lap, a La Voix des Femmes (A nők hangja) alapítója. Irodalmat, tudományokat, művészeteket fontosnak tartó családja Svájcból származott, 26 évesen kötött házasságot Paulin Niboyet ügyvéddel. 1829-ben Párizsba költöztek, ott jelentek meg első írásai. 1830-ban megnyerte a la Société de la morale chrétienne  irodalmi pályázatát. Cikkeiben minden általa fontosnak tartott ügy mellett – a béke, a rabszolgaság megszüntetése, a halálbüntetés eltörlése, a nők egyenlősége – kiállt.  A Christian Socialist című lap szerkesztője, az első európai békemozgalom alapítója volt. Több női lap – Le Conseiller des femmes, La Mosaïque Lyonnaise, L’Athénée des femmes, La Gazette des femmes – alapítója volt. 1848-ban megalapította a La Voix des Femmes-t és egy feminista nőklubot, bízva a nők egyenjogúságának kivívásában, de csalódnia kellett. A forradalom bukása után Svájcba emigrált, ahol fordításokból tartotta fenn magát, 1860-ban tért haza. 82 évesen a Párizsban tartott nemzetközi feminista kongresszus díszvendége volt. 


Szeptember 11. feminista újságíró, politikus (1877–1948)

alt

1897-ben a Nőtisztviselők Országos Egyesületének elnökeként indította meg a nők politikai egyenjogúságának elismertetését célzó mozgalmát, 1904-ben alapító tagja a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületének. A háború előtt már világszerte elismert békeharcos és feminista. 1914-ben Londonban élt, az International Suffrage Alliance (Nemzetközi Szüfrazsett Szövetség) nemzetközi sajtótitkára és számos fontos európai újság tudósítója volt. Többek között Lloyd George-al is készített interjút, és a beszélgetés alatt figyelmeztette, hogy milyen súlyos következményei lehetnek Európa-szerte az osztrák-szerb háborúnak. Az angol politikus akkor nem vette igazán komolyan, de később úgy nyilatkozott az újságírónőről, mint az egyetlen személyről, aki abban az időben tisztában volt a helyzet valós veszedelmeivel. 1918-ban a polgári demokratikus forradalom után rövid ideig a Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának tagja. Károlyi Mihály svájci nagykövetnek nevezte ki. 1919-ben Európa-szerte agitációt folytatott a magyarországi fehérterror ellen. Az Egyesült Államokba költözött, ahol folytatta feminista és békepárti tevékenységét. 1937-ben Bédy-Schwimmer Róza világbékedíjat kapott.

Neve többször - utoljára 1948-ban - szóbakerült a Nobel békedíjra jelöltek között, de a döntéshozatal előtt elhunyt. Abban az évben nem adták ki ezt a díjat – talán nem véletlenül.

Összefoglalónkat a 20. század eleji magyar feminizmusról lásd


Szeptember 11. román feminista (1876–1948)

altAz első női ügyvéd Romániában. Az író és politikus Leon Negruzzi lánya, apja korai halála után őt és testvérét tudós nagybátyjuk nevelte. 1914-ben diplomázott a jogi egyetemen, de nőket nem nem vették fel az ügyvédi kamarába. Közel hat évig tartott, amíg kiharcolta, hogy kamarai tag legyen és elkezdhetett praktizálni. Alapító tagja volt az első román nőjogi szervezetnek, az Emanciparea femeii-nek. Harcolt a nők választójogáért, fontosnak tartotta a nők értelmiségi pályára lépését, a háztartásszervezés, a gyereknevelés új irányainak megismertetését. A női választójogának kivívása után belépett a Partidul Național Țărănesc-be (Nemzeti parasztpárt), 1929-ben képviselővé választották. 1936-ban alapítója volt a Frontul feminin-nek (Nőfront). Gyakran publikált cikkeket a nők társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális helyzetének javítására.

 


Szeptember 11. panamai jogász, feminista (1900–1990)

Az első panamai és az első latin-amerikai nő, aki jogi doktorátust szerzett. 1918-ban elvégezte a tanárképzőt, a következő évben kezdte jogi tanulmányait az Escuela Nacional de Derecho-n. 1922-ben diplomázott, szakdolgozatának témája La Mujer ante el Derecho Panameno (nők a a panamai jogban) volt. Diplomája ellenére jogászként az érvényes törvény miatt nem dolgozhatott. 1924-ben alapító tagja volt a Partido Nacional Feminista-nak (nemzeti feminista párt). Létrehozták az Escuela de Cultura Femenina-t, ahol nők szociológiát, politikatudományt, történelmet tanulhattak. 1925-ben kiharcolták az alkotmánymódosítást, így elkezdhette jogászi tevékenységét. 1927-ben a New York University ösztöndíjasaként doktori értekezésén dolgozott, amit 1929-ben sikeresen megvédett. Ő volt az első nő, aki Panamában bírói kinevezést kapott, és az 1937-ben alapított panamai egyetem professzora lett.


Szeptember 11. matematikus (sz. 1930)

Egyetemi tanár, akadémikus, a kombinatorika, számelmélet és a matematikai analízis területén ért el kimagasló eredményeket. 1952-ben diplomázott az ELTE matematika-fizika szakán, az egyetem analízis tanszékén maradt tanársegédnek. 1980-ban védte meg akadémiai doktori disszertációját, ugyabban az évben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, két évvel később ő lett a tanszék vezetője. 1985-től az MTA levelező, 1990-től rendes tagja. Száznál több publikációja jelent meg rangos hazai és külföldi lapokban, több külföldi egyetemen volt vendégprofesszor, külföldi tudományos akadémiák tiszteletbeli tagja. Számos kitüntetés birtokosa, 2015-ben megkapta az Akadémiai Aranyérmet. 80. születésnapjára The Mathematics of Vera Sós címmel nemzetközi konferenciát tartottak Budapesten. 

 


Szeptember 11. fracia író, a feminizmus előfutára (1364–1430)

Az olasz reneszánsz eszméi hatottak rá, több tudománnyal, pl. történelemmel és heraldikával is foglalkozott. A feministák egyik előfutárának tekinthető. A nők városa c. írásában elsőként hangoztatta a nők tanuláshoz való jogát (többek közt úgy érvelt mellette, hogy az oktatás hiánya az erkölcsök romlásához vezet). Felhívja a figyelmet arra is, hogy a nemek közt tapasztalati szinten megjelenő tudás- és gondolkodásbeli különbségeknek társadalmi oka van (az oktatás hiánya, illetve a nők bezártsága), így a nemi sztereotípiák ellen is küzd.

 


Szeptember 12. spanyol író (1590–1661)

altAz első, kasztíliai nyelvjárásban publikáló írónő szókimondó feminista volt. Műveiben élesen bírálta azokat a hagyományokat, amelyek a nők elnyomását, kiszolgáltatottságát jelentették. Korának egyik legolvasottabb, rendkívül népszerű szerzője volt. Legismertebb műve a Novelas Amorosas y ejemplares (Szerelmes és példamutató regények), amelyet a szerkezete miatt spanyol Dekameronnak is neveznek.

Néhány műve: La fuerza del amor (A szerelem hatalma), El imposible vencido (Diadal a lehetetlen fölött), La esclava de su amante (A megtévesztő kert), El verdugo de su esposa (Feleségének hóhéra).


Szeptember 12. orvos (1875–1966)

alt

„Dr. Steinberger Sarolta, egy fiatal leány díszítette föl a nevét az elmúlt héten az orvostudori czímmel; ő az első magyar egyetemen végzett orvosnő, a kinek nyomdokain fog haladni most már a követők nagy sora.”- jelent meg a szenzáció a Vasárnapi Újság 1900. 46. számában. A fiatal doktornő diplomája kézhezvétele után két évre külföldre utazott, ahol nőgyógyászatot tanult. Hazatérése után belépett a Feministák Egyesületébe, ahol rendszeresen előadásokat tartott, és 1909-ben A Nő és a Társadalomban cikksorozatot közölt az orvosnők történetéről. ATaufer klinikán dolgozott 1928-ig, amikor az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) osztályvezető főorvosává nevezték ki. Ezt a munkát 1944-ig végezte, amikoris az érvénybelépő zsidótörvény eltiltotta hivatása gyakorlásától.


Szeptember 12. francia fizikus (1897–1956)

Szülei már 10 éves korában észrevették matematikai tehetségét. A Sorbonne természettudományi karán kezdett tanulni, a háború alatt röntgentechnikusként dolgozott, utána tudta befejezni tanulmányait. 1925-ben védte meg a polónium alfa sugárzásáról írt doktori disszertációjat, utána anyja laboratóriumában kezdett dolgozni. 1926-ban házasságot kötött Frédéric Joliot-val, kutatásaikról közös publikációkban számoltak be. A mesterséges radioaktivitás felfedezéséért 1935-ben megosztott Nobel-díjat kaptak. 1936-ban rövid időre a tudományos kutatásért felelős államtitkári posztot töltötte be. A náci megszállás idején szüneteltette kutatásaik publikálását. Az Atomenergia bizottság alapító tagja volt, 1946-ban a Rádium intézet vezetőjévé nevezték ki.


Szeptember 12. német politikus, író, feminista (1873–1954)

A berlini egyetemen filozófiát, németet és társadalomtudományokat hallgatott, 1904-ben védte meg doktori értekezését. Már hallgató korában bekapcsolódott a nőmozgalomba, az 1910-es évekre már komoly tekintélyre tett szert, alapító tagja volt Nationalen Frauendienstes-nek. Vezetőségi tagja volt a német nőegyletek ernyőszervezetének, a Bund Deutscher Frauenvereine-nek. 1919-ben a Deutsche Demokratische Partei (DDP) tagja lett, 1920-ban beválasztották a Reichstagba. 1920-1933 között magas állást töltött be a belügyminisztériumban, 1926-1933 között ENSZ képviselő is volt. 1933-ban a nácik hatalomrajutásakor minden hivatalos posztjától megfosztották. Szerkesztője volt a Die Hilfe és a Die Frau című lapoknak, több történelmi tárgyú regénye is megjelent. Lebensweg durch eine Zeitenwende címmel publikálta politikai önéletrajzát. 


Szeptember 12. Marie-Luise Gothein német kertész, író, tudós (1863–1931) 

Monumentális munkája, az 1913-ban megjelent Geschichte der Gartenkunst napjainkban is alapműnek számít. A poroszországi Passenheimben született, értelmiségi családba, Breslauban tanult irodalmat, történelmet és művészettörténetet. Ott ismerkedett meg és kötött házasságot Eberhard Gothein professzorral, négy fiuk született. Férje támogatta tudományos érdeklődését és kutatásait, elkísérte tanulmányútjain. 
Néhány munkája: William Wordsworth. Sein Leben, seine Werke, seine Zeitgenossen; John Keats,  Leben und Werke; Indische Gärten; Die Stadtanlage von Peking. Ihre historisch-philosophische Entwicklung; Eberhard Gothein. Ein Lebensbild. Seinen Briefen nacherzählt.


Szeptember 13. Marjorie Jackson ausztrál atléta, politikus (sz. 1931)

altKét olimipiai aranyéremmel és 13 világrekorddal büszkélkedhetik. 17 éves volt, amikor egy versenyen 100 és 200 méter síkon is legyőzte az olimpiai bajnok Fanny Blanker-Koen-t. 1950-ben a Nemzetközösségi Játékokon három aranyérmet nyert. 1952-ben Helsinkiben 100 és 200 méteren is olimpiai bajnok volt, a XX. században Ausztrália első atlétikai olimpiai bajnoka. 2001-ben Dél-Ausztrália kormányzójává választották, 2007-ig töltötte be ezt a tisztséget. 1953-ban megkapta a Member of the Order of the British Empire (MBE) címet, a királynő 2002-es ausztráliai látogatása idején pedig a Commander of the Royal Victorian Order (CVO)-t. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által adható legmagasabb elismeréssel, az Olympic Order-el 2007-ben tüntették ki.

 


Szeptember 13. Marie Ebner-Eschenbach osztrák író (1830–1916)

altElső nyomtatásban megjeletn műve egy dráma volt, a Maria Stuart in Schottland, amit Karlsruheban mutattak be, nem túl nagy sikerrel. További színdarabjai is közepesre sikeredtek, így Marie regényeket kezdett írni. Elegáns stílusa, a gazdagok és a szegények világának pontos ismerete és érzékeny bemutatása korának elismert írójává tették.

Néhány műve: Das Waldfräulein (Az erdő lánya), Dorf- und Schloßgeschichten (Történetek a faluból és a kastélyból), Lotti, die Uhrmacherin (Lotti, az órásmester).


Szeptember 13. Laura Secord kanadai hős (1775–1868)

A kanadai történelem neves alakja az 1812-es háború idején Queenston-ban élt. Férje a Lincoln milícia őrmestere volt, a Queenston Heights-i csatában megsebesült, Laura kimenekítette őt a csatatérről és otthon ápolta. A házukba beszállásolt amerikai tisztek beszélgetését kihallgatva megtudta, hogy támadást terveznek a Beaver Dams-i angol helyőrség ellen. Sebesült férje nem tudott járni, ezért ő indult el, hogy értesítse az angolokat. Több mint 30 kilométert tett meg, a katonák által használt utakat kerülve, hegyeken, erdőkön át. Útja végefelé egy mohikán törzs táborába botlott, akik úticélját megtudva elkísérték őt Beaver Dams-ba. A két nap múlva megindult amerikai támadást felkészülve váró angol katonák győztek a többszörös túlerő fölött. Laura bátor tettét versek, regék örökítik meg, iskolák, parkok, utcák viselik a nevét, festők, szobrászok állítottak neki emléket.


Szeptember 13. perui énekes (1922–2008)

A világot elkápráztató „Perui csalogány” elképesztően széles, négy, többek szerint öt oktáv hangterjedelemmel volt megáldva. Zoila Augusta Emperatriz Chavarri del Castillo inka anyától, spanyol apától származott, egyes életrajzírói szerint az utolsó inka uralkodó leszármazottja volt. Hagyományos dél-amerikai dalokkal tűnt fel, 1942-ben volt első rádiós fellépése. A következő évben Argentínában lépett fel, 1946-tól az Egyesült Államokban élt.  Szenzációs előadásokkal kápráztatta el a közönségét, első albuma több, mint félmillió példányban kelt el, több film főszerepében is sikert aratott. 1961-től öt évig tartó, nagysikerű koncertkörútat tett Európában, nálunk is fellépett. 2006-ban megkapta a Peruban adható legmagasabb  kitüntetést, az Orden del Sol-t. 


Szeptember 13. angol szüfrazsett (1879–1953) 

Az angol radikális nőmozgalom egyik vezéralakja sokgyerekes, szegény munkáscsaládba született. Tízéves korától szövőgyári munkásként dolgozott, mellette esti iskolába járt. 1905-ben egyik testvérével Oldhamban elment meghallgatni előadását, és ez eldöntötte további sorsát. A Women’s Social and Political Union (WSPU) aktiv tagja lett, felfedezték szónoki tehetségét, szervezőkészségét. Több alkalommal bebörtönözték, ahol éhségsztrájkot tartott, ezért erőszakkal mesterségesen táplálták. 1918-ban a Representation of the People Act életbelépése után, megromlott egészségi állapota miatt visszavonult az aktív politikai élettől. 1924-ben Memories of a Militant címmel publikálta visszaemlékezéseit. 


Szeptember 14. Mary Virginia Sink mérnök (1913–1986)

alt

Az első női mérnök, akit a Chrysler gyár alkalmazott. Hamarosan a spektroszkópiai laboratórium vezetőjének nevezték ki, ahol a gyakorlati munka mellett komoly tudományos munkát is végzett. Több tudományos társaság tagja volt, ő volt az első nő, akit a Tau Beta Pi társaság tiszteletbeli taggá választott. Sok kitüntetést kapott, többek között 1964-ben megkapta a Woman of the Year címet, 1980-ban a George Norlin Award elismerést.


Szeptember 14. Ella Cheever Thayer távirdász, író, szüfrazsett (1849–1925)

Az első szüfrazsett színdarab, a The Lords of Creation írója. Hosszú évekig volt Bostonban a Brunswick Hotel távirdásza, az ott szerzett élmények, események szolgáltak alapul a Wired Love, A Romance of Dots and Dashes című regényének, amely több, mint tíz évig volt bestseller. Amber, a Daughter of Bohemia című ötfelvonásos darabját is sikerrel játszották. Elbeszéléseit az Argosy című folyóiratban és napilapokban publikálta.

 


Szeptember 14. Betty Pettersson svéd tanár (1838–1885)

Az első nő Svédországban, aki állami fiúgimnáziumban érettségzett, hivatalosan egyetemi hallgató lett, egyetemi diplomát szerzett és állami fiúgimnáziumban tanított. Szerény anyagiakkal rendelkező iparoscsalád lánya, a tehetségét felismerve lehetőséget kapott egy elit lányiskola elvégzésére. Utána évekig előkelő családoknál nevelőnőként dolgozott. Amikor 1870-ben nők is engedélyt kaphattak egyetemi tanulmányokra, jelentkezett, előtte Stockholmban tett érettségi vizsgát. 1872-ben iratkozhatott be Uppsalában az egyetemre, európai nyelveket, irodalmat, nyelvészetet hallgatott. A diákrendezvényeket nem, csak az előadásokat és vizsgákat látogathatta, több inzultus érte a férfihallgatók részéről. 1875-ben diplomája kézhezvétele után egy fiúiskolában kezdett tanítani. A gyerekek és szüleik meg voltak elégedve vele, a férfikollégák azonban barátságtalanul fogadták.


Szeptember 14. Suzanne Rozsa hegedűművész, zenetanár (1923–2005)

Az angol kamaramuzsika reprezentánsa Budapesten született, 6 éves korában kezdte a hegedűtanulást. Két évvel később a család Bécsbe emigrált, felvették a Zeneakadémiára és 14 évesen megnyerte a rangos Fritz Kreisler versenyt. Az Anschluss után anyjával Londonba menekültek, ahol felvették a Royal College of Music-ba. Ott találkozott Martin Lovet csellistával, akivel 1950-ben házasságot kötött. 1944-ben felkérték a London Polish Quartet vezetőjének, mely később a legjelentősebb brit kamarazenekarnak számított. Alapító tagja volt az English Chamber Orchestra-nak, többször fellépett Yehudi Menuhinnal. Karizmatikus személyisége, remek humorérzéke az egyik legmegbecsültebb zenetanárrá tette.


Szeptember 14.  amerikai feminista, újságíró (1857–1950) 

A neves szüfrazsett házaspár, és Henry Browne Blackwell lánya, az első amerikai orvosnő, unokahúga. East Orange-ban (New Jersey) született, 1881-ben kitüntetéssel végzett a Boston University-n. A szülei által alapított Woman's Journal munkatársa lett, 1917-ig volt a lap főszerkesztője. Hamarosan a nőmozgalom egyik vezetője lett, fontos szerepet játszott a két feminista nőszervezet National American Woman Suffrage Association (NAWSA) néven való egyesítésében. Aktív szerepet vállalt a Woman's Christian Temperance Union-ban,  támogatta a  Women’s Trade Union League, a National Association for the Advancement of Colored People és  az American Peace Society tevékenységét. 
Néhány munkája: Growing Up in Boston's Gilded Age: The Journal of Alice Stone Blackwell, 1872–1874; Lucy Stone: Pioneer of Woman's Rights; Some Spanish-American Poets (fordítások);  Songs of Russia (fordítások).


Szeptember 15. német orvos (1870–1953)

alt

11 gyerekes zsidó értelmiségi család lánya, tanítóképzőt végzett 1889-ben, néhány évig tanított is, de orvos szeretett volna lenni. Hazájában nőket nem vettek még fel egyetemre, tanulmányait Zürichben kezdte el 1898-ban. Mivel később német egyetemeken is megindult a nők képzése, hazatért és diplomáját 1903-ban Strassburgban szerezte meg. Berlinben a Charité kórházban kapott orvosi álllást és 16 éven át ott dolgozott. 1913-ban ő volt az első nő, aki Poroszországban orvosprofesszori kinevezést kapott. 1906-ban észrevette, hogy az erekből és artériákból parányi szilárd részecskék kerülhetnek a vizeletbe. Felfedezését nem hitték el, gúnyolták, lehetetlenné tették, ("Biztosan belepottyant a fiatal hölgy púderpamacsa a bilibe."), ezért távozott a kórházból és Berlinben magánrendelőt nyitott. A nácik hatalomrakerülésekor nem dolgozhatott tovább, 1938-ban Angliába menekült. Komoly csapást jelentett számára, hogy diplomáját nem ismerték el, laboratóriumi asszisztensként, később fordítóként dolgozott. A megpróbáltatások megviselték, depressziós lett, 83 éves korában elszegényedve, betegen egy londoni kórház elmeosztályán halt meg 1953-ban.

Az először általa felismert és leírt folyamatot az orvosi terminológiában Hirsch-hatásnak nevezik.


Szeptember 15. újzélandi pilóta (1909–1982)

altA múlt század harmincas éveiben ő volt a legismertebb új-zélandi. 1934-ben szólóban repült Angliából Ausztráliába, megdöntve az addigi pilótanők rekordját. Két évvel később megtette ugyanezt az utat, de most már a férfiak rekordját is megdöntötte. Tehetséges zongoristának indult, de 18 éves korában a repülés felé fordult az érdkelődése. Angliába költözött és London Aeroplane Club tagja lett, néhány éven belül sorra döntötte a csúcsokat. Életéről Greta Garbo of the skies címmel készült nagysikerű film. Hazája Rotorua repülőterén állított szobrot neki. A Commander of the Order of the British Empire; King George VI Coronation Medal (angol), Chevalier de la Légion d'Honneur (francia), Officer of the Order of the Southern Cross (brazil) kitüntetések birtokosa.

 


Szeptember 15. Agatha Christie angol író (1890–1976)

A krimi koronázatlan királynője több mint száz regényt, elbeszéléskötet, drámát publikált. Művei a mai napig többmillió példányban fogynak, találkozunk velük moziban és a tévé képernyőjén. Az Egérfogó című színdarabját 1952-től kezdve játsszák Londonban. A királynőtől 1971-ben megkapta a Dame Commander of the British Empire címet.

Néhány munkája magyarul: Gyilkosság meghirdetve; Gyilkosság az Orient expresszen; Gyilkosság Mezopotámiában; Gyilkosság a paplakban; Halál a Níluson; Cipruskoporsó; Poirot karácsonya; Nyaraló gyilkosok; Öt kismalac; Éjféltájt; Egy marék rozs; Függöny.


Szeptember 15. Ulla  Lindström svéd újságíró, politikus (1909–1999)

Anyja zenetanár, apja politikus volt, szülei válása után anyja nevelte. 1933-ban kapta meg tanári diplomáját, utána a Sveriges folkskollärarinnors tidning és a Vår bostad című lapoknál dolgozott. Diákként lett a szociáldemokrata párt tagja, 1935-1945 között az Allmänna kvinnoklubben nőklub elnöke volt. 1942-ben beválasztották a stockholmi városi tanácsba, 1946-tól pedig a képviselőházba. 1947-1966 között az ENSZ svéd delegátusának tagja volt. 1954-1956 között egyetlen női miniszterként a család és bevándorlásügyi tárca vezetője volt. 1958-ban néhány hónapig a távollévő minisztelnököt helyettesítette, példa nem volt még rá, hogy nőre bízzák az ország vezetését. Tárca nélküli miniszterként dolgozott 1966-ig, amikor lemondott posztjáról, így tiltakozva, hogy a kormány ígérete ellenére nem emelte meg a fejlődő országoknak nyújtandó segélyt. 


Szeptember 15. Foltin Jolán táncművész, koreográfus, rendező (sz. 1943) 

A Bihari János Táncegyüttesben 1959-ben táncosként kezdett, később koreográfiákat is elkezdett készíteni. Szívügyének tekintette a gyermektánc oktatást, ő alapította az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesületet, az első magyar táncház elindítása is nevéhez fűződik. Többek között az Erkel Ferenc-díj, Gyermekekért Díj, Kossuth-díj, az Év koreográfusa, a Magyar Érdemrend középkeresztje, a Nemzet Művésze kitüntetés birtokosa. 
Néhány munkája: Asszonyok könyve; Bartók útjain; Bölcsőcske; Egy élet e tánc...; Fekete gyöngyök; Fénylik titka keresztfának; Gyermekem, édes; Ki népei vagytok.


Szeptember 16. Anna Louisa Geertruida Bosboom-Toussaint holland író, feminista (1812–1886)

alt

Kezdetben lánynevén - A.L.G. Toussaint – publikált, majd házassága után férje nevét is felvette. Elsősorban történelmi regényeket írt, később társadalmi problémákkal foglalkozó könyveket is publikált, az 1875-ben megjelent Majoor Frans például a női emancipáció problémáiról szól.

Néhány munkája: De Graaf van Devonshire: romantische épisode uit de jeugd van Elisabeth Tudor (Devonshire grófja: romantikus epizód Elisabeth Tudor fiatalkorából), Het huis Lauernesse (A Lauernesse ház), De vrouwen van het Leycestersche tijdvak (A Leicester kor asszonyai), De triomf van Pisani (Pisani diadala).


Szeptember 16. Emilia Pardo Bazan spanyol író, újságíró, kritikus (1852–1921)

altJómódú grófi családból származott, szülei tiltása ellenére a spanyol klasszikusokon kívül a kortárs európai írókat is olvasta. 16 éves korában családja választott neki férjet, a házasságból 3 gyerek született. Termékeny író volt, regényeket, elbeszéléseket, esszéket, kritikákat publikált. A konzervatív spanyolokat megbotránkoztatta a munkáiban jelenlevő naturalizmussal, feminizmussal. Férje 1885-ben elhagyta, nem bírta elviselni felesége hírnevét. Magyarul megjelent Egy hasfelmetsző a régmúltból és más történetek című műve, valamint elbeszélései, esszéi a Nagyvilág-ban.

Néhány munkája: Pascual Lopez; La dama joven (Egy fiatal hölgy); La prueba (A bizonyíték); La quimera (A kiméra); Dulce sueño (Édes álom); Un viaje de novios (Egy nászút).


Szeptember 16. francia zeneszerző, karmester, zenetanár (1887–1979)

Az első nő volt, aki a BBC Symphony, New York Philharmonic, Boston Symphony, Royal Philharmonic és a Philadelphia Orchestra dirigense lehetett. Művészi munkássága mellett a XX. század legjelentősebb zenetanáraként tartották számon. Zeneszezőként indult, La Sirene című művével a elnyerte 1908-ban a Prix de Rome második díját. 1918-ban felhagyott a komponálással, hátralévő hetven évét karmesteri és tanári tevékenységére fordította. Tanított hazájában, Angliában, az Egyesült Államokban, tanítványai közé tartozott pl. Aaron Copland, Quincy Jones, Michel Legrand, Igor Markevitch, Thea Musgrave. Többek között a Chevalier to theLégion d'honneur, Howland Memorial Prize, Grand officier to the Légion d'honneur, Order of the British Empire, Order of the Crown of Belgium kitüntetés birtokosa. Fiatalon elhunyt testvére, is zeneszerző volt. 


Szeptember 16. Wagner Lilla író, pszichológus (1903–1978)

A szegedi egyetem hallgatójaként pszichológiát, filozófiát, esztétikát tanult, 1926-ban védte meg bölcsészettudományi doktori értekezését. Belépett a Magyar Pszichológiai Társaságba és a Vajda János Társaságba, utóbbinak az elnökségébe is beválasztották. Szakcikkek és tanulmányok mellett regényeket és verseket is publikált. 1951-ben Angliába emigrált, Londonban kezdetben könyvtárosi állást kapott, később a Psycho-Analytic Society tagjaként pszichoanalítikával foglalkozott. 

Néhány munkája: Júlia, Augustus leánya; A kitagadott asszony;A császár leánya; Ürmös (versek); Fából-vaskarika; Alexandriai Szent Katalin; A lélektani antropológia vázlata; A negyedik Petőfi.


Szeptember 16. Louise Arner Boyd amerikai földrajztudós, felfedező 1887 – 1972 

Az első nő, aki átrepülte az Északi sarkot. Jómódú családból származott, így expedíciói legtöbbjét finanszirozni tudta. Kutatási területe a Jeges tenger, az Északi sark és Grönland volt, utóbbi egy részét róla nevezték el. Az első nő volt, akit 1960-ban beválasztották az American Geographical Society vezető testületébe. A II. világháború alatt a területről való speciális ismeretei felbecsülhetetlen segítséget adtak a hadvezetésnek, tevékenységéért 1949-ben  megkapta a Certificate of Appreciation kitüntetést. 
Néhány munkája: The Fiord Region of East Greenland; Polish Countrysides; The coast of northeast Greenland, with hydrographic studies in the Greenland Sea. 


Szeptember 17. Radnót Magda szemészorvos, akadémikus (1911–1989)

alt1935-ben diplomázott, után Meller professzor bécsi szemészeti klinikáján volt ösztöndíjas. 1939-től az Állami Szemkórházban dolgozott, a nyilas éra alatt ottani professzora bújtatta. A háború után egyetemi magántanári kinevezést kap. 1952-től a budapesti I. sz. Szemklinika professzora. Tudományos munkássága a szemészeti patológia területén úttörő jelentőségű volt. Háromszáznál több cikke, kilenc könyve jelent meg hazai és rangos külföldi kiadóknál, több magyar és külföldi szakmai egyesület vezetőségi tagja, hazai és külföldi folyóiratok szerkesztőségi tagja.


Szeptember 17. Käthe Kruse német babakészítő (1883–1968)

Saltzakmájában a világon a legismertebbek közé tartozik, babái nemcsak a gyerekek kedvencei, de a gyűjtök keresett darabjai is. Saját lányainak készítette első darabjait, mert csúnyának, unalmasnak találta a boltokban kaphatókat. Az egyedi készítésű, természetes kinézetű babái ismertté tették, egyre többen rendeltek tőle. A megrendelések szaporodtak, céget alapított, de a babákat továbbra is ő tervezte, és valamennyi egyedi, kézzel készített volt. Az 1937-es párizsi világkiállításon a német pavilonban arattak nagy sikert babái. A cég halála után is fennmaradt, és a mai napig hagyományosan egyedi darabokat készítenek.


Szeptember 17. Maureen Connolly amerikai teniszező (1934–1969)

Az első nő, aki Grand slam-et ért el 1953-ban a Wimbledon, US-, Australian- és French Open megnyerésével. 10 évesen kezdett teniszezni, 17 éves korában nyerte meg az első US bajnokságát, és ettől kezdve karrierje végéig mindössze négy vesztes mérkőzése volt. Háromszor nyert Wimbledonban, és a US Openen, kétszer a Roland Garroson, egyszer Ausztráliában. A év női sportolója volt 1952-ben, 1953-ban és 1954-ben. 20 évesen, pár héttel harmadik wimbledoni győzelme után lovasbalesetet szenvedett, ami karrierje végét jelentette.

 


Szeptember 17. Louise Flodin svéd újságíró, kiadó, tipográfus, feminista (1828–1923)

A XVIII. században már voltak előtte nők, akik újságot adtak ki, de ő volt az első svéd nő, aki erre hivatalosan engedélyt kapott. Örebroban született, kezdetben anyja iskolájában tanított, majd 1856-ban egy nyomdában kitanulta a tipográfus szakmát. 1858-ban megvásárolt egy nyomdát és Arboga Tidning címmel hetente megjelenő lapot indított. Mivel sem férfi nyomdász, sem férfi újságíró nem volt hajlandó női főnökkel dolgozni, kezdetben saját maga csinált mindent, a cikkek írásától kezdve a szedésig és a nyomtatásig. Fiatal nőknek tanfolyamokat indított, ahol megtanulhatták a nyomdászat és az újságírás alapjait, ők lettek az alkalmazottai. A lap sikeres volt, de egy idő után a város konzervativ körei támadni kezdték szabad szellemisége miatt. 1862-ben eladta a lapot fivérének és Stockholmba költözött, ahol elindította az Iris című lapot. Kiadóvállalatot és nyomdát is alapított, ahol csak nőket foglalkoztatott. 1865-ben házasságot kötött Sigfrid Flodinnal, házuk a stockholmi értelmiség egyik találkozóhelye volt.  


Szeptember 17. Anna Wicksell Bugge norvég/svéd jogász, diplomata, feminista 1862 – 1928 

Az első svéd női diplomata Egelsundban született, fiatal korától foglalkoztatta a nők helyzete, különösen szociális és gazdasági kiszolgáltatottságuk. Iskolájában Skuld néven vitaegyletet szervezett, ahol főleg a nőkérdéssel foglalkoztak. Az egyetemen latin, francia és angol nyelvet tanult, 1887-ben diplomázott.  A Norsk Kvinnesaksforening  (norvég nőjogi egyesület) tagja, 1888 - 1889 között elnöke volt. Rendszeresen publikált az egyesület Nylænde című lapjában a nők tanuláshoz, függetlenséghez való jogáról. 1889-ben házasságot kötött a neves svéd közgazdásszal, Knut Wicksellel és Svédországba költözött, ahol Lundban 1911-ben elvégezte a jogi egyetemet. Új hazájában is bekapcsolódott a politikai életbe, 1920-tól a Népszövetségben képviselte Svédországot, a következő évben az első nő volt, akit beválasztottak a mandátumbizottságba. 


Szeptember 18. szerzetes, politikus, feminista (1884–1974)

alt

A Szociális Missziótársulat tagja, 1908-ban megszervezte a Keresztény Női Tábort. 1915-től A Keresztény Nő című újság szerkesztője. Az újság neve később Magyar Nő lett, alcíme szerint a keresztény feminizmus lapja. 1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja tagjaként nemzetgyűlési képviselővé választják, előtte nem volt még női képviselő Magyarországon. 1923-ban megalapítja a Szociális Testvérek Társaságát, annak alapító rendfőnöke lett. 1937-ben Katolikus Női Szociális képző elnevezéssel szociális munkásokat oktató intézetet hozott létre. Felemeli szavát a zsidóüldözés ellen, még Rómába is elutazott, hogy a pápa közbenjárását kérje, rendházukban zsidókat bújtatott. A Keresztény Női Tábort a Sztójay kormány betiltotta. 1945-ben ismét képviselővé választják, és az 1947-es választásokon a Keresztény Női Tábor képviseletében ismét bejut a parlamentbe. 1948-ban az egyházi iskolák államosítása ellen szavaz, a szavazás végén nem áll fel a Himnusz elhangzása alatt, ezért kétszer hat hónapra kitiltották a házból és mentelmi jogát is felfüggesztették. 1949-ben – letartóztatásától tartva – külföldre szökött. Az Egyesült Államokban telepedett le, Buffaloban, a Szociális Testvérek Társaság rendházában halt meg.

1985-ben Izrael Állam a Világ Igaza kitüntetésben részesítette, és fát ültettek emlékére a Yad Vashem kertjében


Szeptember 18. Ella Cora Hind kanadai újságíró, feminista (1861–1942)

altEgy farmon nőtt fel, nagyapja nevelte, minden szükségeset megtanult a növénytermesztésről, állattartásról. A Collegiate Institute of Orillia elvégzése után Winnipegbe ment, egy ideig titkárnőként dolgozott. Mezőgazdasági témájú cikkeit gyakran közölték a helyi lapok. 1901-ben a Manitoba Free Press agrár rovatának vezetője lett. 1904-ben a Canadian Women's Press Club elnökévé választották. A szüfrazsett mozgalom támogatójaként gyakran publikált nőmozgalmi témájú cikkeket. Tagja volt a Woman’s Christian Temperance Union-nak, alapító tagja a Manitoba Equal Franchise Club-nak és a Political Equality League-nak.Beutazta a világot a mezőgazdasági viszonyokat tanulmányozva, tapasztalatairól 1939-ben My Travels and Findings című könyvében számolt be.

 


Szeptember 18. María de la Cruz Toledo chilei politikus, újságíró, író, feminista (1912–1995)

Az első nő, akit a chilei szenátusba beválasztottak. A Colegio Rosa de Santiago Concha és a Liceo Santiago elvégzése után a Luz y sombra című lapnál és a Nuevo Mundo rádiónál dolgozott. Cikkeiben és rádióműsorában a nők politikai szereplésének fontosságával, a nők szavazati jogának kiharcolásával foglalkozott. 1946-ban megalapította a Partido Femenino de Chile elnevezésű feminista pártot, melynek jelentős része volt abban, hogy a chilei nők 1949-től szavazópolgárok lehettek. 1953 január 4-én jelentős szavazati többséggel beválasztották a parlamentbe. Az egyetlen szenátornő harcos szónoklataival, a patriarchátus konok megkérdőjelezésével sok ellenséget szerzett. Néhány hónap elteltével csempészéssel vádolták, megfosztották mandátumától. A vádak a vizsgálat során alaptalannak bizonyultak, de pártja szétesett és politikai befolyását nem tudta visszaszerezni.

 


Szeptember 18. Harriet Morrison Irwin amerikai író, feltaláló (1828–1897)

Az első amerikai nő, aki építészeti tervére szabadalmat kapott. Művelt, széleslátókörű presbitáriánus lelkészcsalád gyermeke, ahol a lányok és fiúk iskoláztatását egyaránt fontosnak tartották. Harriet 1844-től a Salem Academy hallgatója volt, végzés után házasságot kötött James Patton Irwin-el.  Gyermekeinek nevelése mellett, férje aktiv támogatásával publikált a The Land We Love és a Southern Planter and Farmer című lapokban, témái a történelem, a haladás, az egészséges élet, a házépítés voltak. Sokat foglalkoztatta a racionális és kényelmes ház kialakítása, ennek megoldására tervezte meg a hatoldalú házat. Tervére 1869-ben U.S. Patent 94,116 szám alatt kapott szabadalmat. Charlotte városában saját családi házukon kívül több ház is az ő tervére épült. 


Szeptember 18. Francesca Caccini olasz zeneszerző, énekes, költő, zenetanár 1587 – 1641? 

Az első nő, akinek operáját nyilvánosan bemutatták, zenészcsaládba született Firenzében.  La Cecchina becenéven a Mediciek udvarának befolyásos, népszerű és egyik legjobban fizetett művésze volt. A komponáláson kívül énekelt, lanton játszott, zenét és színészmesterséget oktatott. 1618-ban Primo Libro címen adta ki összegyűjtött dalait. La liberazione du Ruggiero dall'isola d'Alcina című operáját 1625. február másodikán nagy pompával mutatták be a királyi udvarban. Két házasságából egy lánya és egy fia született, mindkét férjét korán elvesztette. 1641 után eltűnt a nyilvánosság elől, nevét nem említik sehol, valószínűleg akkortájt halt meg. 


Szeptember 19. Ingrid Jonker dél-afrikai költő (1933–1965)

altHatéves korában írta első versét, kamaszkorában a neves írótól, D.J. Oppermantól kapott bíztatást. Első kötete Ontvlugting (Menekülés) címmel jelent meg 1956-ban. A Rook en Oker (Füst és okker) című kötetét több nyelve lefordították. A hányatott sorsú, lelki problémákkal küzdő költő 32 éves korában öngyilkos lett. Életéről Black Butterflies (Fekete pillangók) címmel 2011-ben film készült.


Szeptember 19. amerikai orvos, misszionárius (1865–1951)

alt

Libertyben (N.Y.) született, Philadelphiában a hallgatója volt. Koreába ment, ahol férjhez ment egy kanadai orvoshoz, ezzel elvesztette amerikai állampolgárságát. Látás- és hallássérülteket kezelt, kidolgozta koreai nyelvre a braille írást, iskolát hozott létre vak és süket gyermekeknek. Alapítója volt 1928-ban a Chosun Women's Medical Training Institute-nak, tervei szerint itt idővel nők tanulhatnak orvosnak. Férje halála után is Koreában dolgozott tovább, gyógyított, kórházakat hozott létre, segítette a lányok továbbtanulását. Több mint 40 éves szolgálat után, a 70 éves korban kötelező nyugdíjazásakor visszatért az Egyesült Államokba. Ekkor sem pihent, cikkeket írt, előadásokat tartott, és gyógyított haláláig.


Szeptember 19. filmrendező (sz. 1931)

Moszkvában végezte el a filmfőiskolát, hazatérése után riportfilmeket kezdett készíteni. Első játékfilmje az Eltávozott nap volt. A következő években készített filmjei egyre nagyobb sikereket arattak, különösen a külföldi kritikusok és közönség előtt. Gyakori témája a nők élete, sorsa, helyzetük a magán- és közéletben. Az első női rendező volt, akit Arany Medve díjjal tüntettek ki 1975-ben az Örökbefogadás című filmjéért. Számtalan hazai és külföldi dja közül néhány: OCIC díj (Berlin); Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, a zsűri külön nagydíja; Kossuth-díj; OCIC díj (Velence); Arany Plakett díj (Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál); a Magyar Filmkritikusok Életműdíja.

Néhány munkája: Szép lányok, ne sírjatok!; Kilenc hónap; Napló gyermekeimnek; Napló szerelmeimnek; Napló apámnak, anyámnak; Piroska és a farkas; A hetedik szoba; A szerencse lányai; Kisvilma – Az utolsó napló; Csodálatos mandarin; Utolsó jelentés Annáról.

 


Szeptember 19. Dana Zátopková cseh atléta (sz. 1922)

Kézilabdázóként kezdte a sportolást, csapatával bajnokságot is nyertek. A háború után váltott át az atlétikára, azon belül is a gerelyhajításra. 1948-ban kötött házasságot Emil Zátopek hoszútávfutóval, 1952-ben mindketten ott voltak Helsinkiben az olimpián. Emil aranyérmes lett ötezer méteren, egy órával később Dana ötven méter fölé hajított gerelye is olimpiai bajnokságot ért. 1954-ben és 1958-ban megnyerte az Európa-bajnokságot, 1960-ban olimpiai ezüstérmes volt. 35 éves korában 55,73 méterrel állított fel világrekordot. Versenyzői pályafutásának befejezése után edzőként tevékenykedett tovább és az International Athletic Federation tagjai közé is beválasztották. 


Szeptember 19. Hedwig Kettler német nőjogi reformer, író 1851 - 1937 

Az első német leánygimnázium alapítója Harburgban született, polgári családba. Fiatalon szembesült a problémával, hogy lány létére nincs lehetősége továbbtanulásra. 1881-ben Frauenberuf: Monatsschrift für die Interessen der Frauenfrage címmel folyóiratot indított, amelyben a lányoknak a fiúkkal egyenlő bánásmódot, tanulási lehetőséget követelt. Az 1887-ben alapított Bibliothek der Frauenfrage című lapja is a nőkérdéssel foglalkozott. A következő évben létrehozta a Frauenverein Reform egyesületet, melynek fő célja szintén a nők tanuláshoz való jogának kivívása volt. Kezdeményezésére 1893-ban Karlsruheben nyílt meg Lessing-Gymnasium néven az első német leánygimnázium. Sokat publikált, cikkei, elbeszélései, könyvei gyakran Johanna Kettler és Gotthard Kurland álneveken jelentek meg.


Szeptember 19.  brazil antropológus, feminista


Szeptember 20. feminista (1822–1911)

alt

Libby a török bugyogó felett viselt rövid szoknya viseletének tervezője és első viselője. Jómódú és felvilágosult családba született, otthonukban egyaránt megfordultak menekülő rabszolgák, művészek, politikusok. Férje vele együtt írta alá 1848-ban a nő jogok első konferenciájára való felhívást. A korában rendkívül merésznek számító öltözetet egy kerti munkával töltött délután találta ki – mint mondta, megutálta a földet söprő, többkilós ruhájára tapadó piszkot. Unokatestvére, , a neves feminista, rögtön követte példáját. Az öltözet később „bloomer” néven lett ismert, mert , feminista újságíró az általa szerkesztett The Lily című újságban népszerűsítette és bíztatta olvasóit az új divat követésére.


Szeptember 20. Beczássy Judit író (1888–1961)

altSzabadkán szerzett tanítónői oklevelet 1906-ban. Végzés után Székelyudvarhelyen, majd férjhezmenetele után Budapesten tanított. Már első könyve, a Mari néni is sikeres volt, a második nemcsak az olvasók, de a szakma elismerését is elnyerte - Tóth Eszter élete és halála című művével megnyerte az Athenaeum regénypályázatát. Több könyvet írt fiatalok számára, ezek hősei talpraesett, értelmes, tanulnivágyó lányok. Az 1961-ben megjelent Piri-ben írja a tanítói hivatásról:

"Az orvos vagy tudós mestersége nagyszerű, de az iskolában egészen más csoda van. Az elhanyagolt, az agyonkényeztetett, az irigy, a hízelkedő, a lusta, a félénk, az erőszakos, ahány gyerek, annyiféle jó és annyiféle rossz tulajdonság. Egyiket leszoktatni valamiről, a másikat rákapatni valamire, formálni a nyersanyagot, ez az érdekes, és erről hiszem, hogy érdemes vesződség."

Néhány munkája: A medve; A menekültek; Márta, mint detektív; Rózsadomb; Pincelakók; Marika; Egyszer vagyok fiatal.


Szeptember 20. Hedwig Dohm német író, elméleti feminista (1831–1919)

15 évesen ott kellett hagynia az iskolát, hogy otthon segítsen kilenc testvére nevelésében. Autodidakta módon művelte magát, jártas volt a korabeli nőkérdéssel foglalkozó irodalomban. 1853-ban házasságot kötött Ernst Dohm-mal, a Kladderadatsch című lap főszerkesztőjével, házuk a berlini szellemi élet egyik találkozóhelye volt. 1867-től publikált, irodalmi és feminista elméleti műveket. Meggyőződése volt, hogy a nőknek gazdasági függetlenségre van szükségük, lehetőséget kell nekik adni felsőfokú tanulmányokra, munkahelyre és szavazójogra.

Néhány munkája: Was die Pastoren von den Frauen denken; Die wissenschaftliche Emanzipation der Frau; Der Frauen Natur und Recht; Die Antifeministen. Ein Buch der Verteidigung; Der Mißbrauch des Todes.


Szeptember 20. Rahel Bluwstein héber költő (1890–1931)

A héber női költészet megteremtőjének tekintik, Rahel vagy Rachel írói névvel jegyezte verseit. Szaratovban született jómódú, művelt családba. Gondos nevelést kapott, gyerekkorában megtanult héberül, korán kezdett verseket írni. 1909-ben Palesztinába utazott, ahol  egy mezőgazdasági ismereteket oktató kibucban tanult. 1913-tól Franciaországban a Toulouse-i egyetemen agronómiát hallgatott. A háborús éveket Oroszországban töltötte, ahol menekülttáborokban gyerekeket gyógyított, 1919-ben tért vissza az Ígéret földjére. Mezőgazdasági képzettségét hasznosítva a Kevuzat Deganyah kibucban kezdett dolgozni, de  elhatalmasodó tüdőbaja miatt abba kellett hagynia. 1920-ben Halokh Nefesh című verse megjelent a tekintélyes Ha-Shiloah irodalmi lapban, ahol költőnő még soha nem publikálhatott. 1925-től Tel Avivban élt, a Davar című lapban rendszeresen publikált verseket, újságcikkeket, kritikákat, első verseskötete 1927-ben jelent meg.   
Néhány munkája: Sapiah Mi-Neged; Ba-Bayt u-va-Hutz; Nevo.


Szeptember 20. Maria Baers belga politikus, szakszervezeti vezető, feminista 1883 – 1959 

Az első női belga szenátor a keresztény feminizmus egyik legjelentősebb képviselője volt. Antwerpenben született polgári családból, szülei halála után ő nevelte fiatalabb testvéreit. A brüsszeli egyetemen filozófiát, a svájci Friborgban szociológiát hallgatott. 1908-tól a munkásnők helyzetének a javításán dolgozott szociális munkásként Antwerpenben. Szakszervezeteket alapított a különféle szakmákban dolgozó nők érdekeinek képviseletére. Egyik alapítója és vezetője volt 1912-ben az Algemeen Secretariaat der Christelijke Vrouwenvakverenigingen van Belgie-nek (belga katolikus női kereskedelmi szakszervezetek egyesülete). Több hazai és nemzetközi szervezetben is fontos funkciót töltött be, alapító tagja és 1950-től elnöke volt az Internationale Katholieke Unie vor Maatschappelijk-nek (szociális munkások nemzetközi katolikus szervezete). 1932-től a Népszövetségben volt Belgium egyik képviselője. 1936-ban beválasztották a képviselőházba, egészen 1954-ig volt a szenátus tagja. 1939-től az ENSZ szociális ügyek bizottságában volt hazájának képviselője.  


Szeptember 21. Kazi Aranka atléta, középtávfutó (1933–1972)

altKözép- és hosszútávfutó. A magyar atlétanők közül először futott világcsúcsot, 1954-ben a 800 yardos síkfutásban 2 p 11.6 mp-cel, és tagja volt a világcsúcsot futott 3×800 yardos váltónak. 1954-től 1961-ig tizenháromszoros magyar bajnok. 1955-ben és 1956-ban háromszoros magyar váltóbajnok. 1953-tól 1959-ig tizenháromszoros magyar csúcstartó. 1951-től 1960-ig huszonkilencszeres magyar válogatott volt


Szeptember 21. Françoise Giroud francia újságíró, író, politikus (1916–2003)

alt

Svájcban született, emigráns zsidó-török család gyermeke. A filmszakmában kezdett dolgozni, Marc Allégret és Jean Renoir csapatában is dolgozott szövegíróként. 1946-1953 között az Elle magazin szerkesztője volt. 1953-ban a L'Express politikai magazin egyik alapítója és szerkesztője volt. 1974-1976 között nőügyi miniszterhelyettes, 1976-1977 között kulturális miniszter volt. Ezután visszatért az íráshoz, regényeket, életrajzokat publikált. Elragadó modoráról és lényegretörő, metsző megjegyzéseiről volt híres. Sokat tett a kezdő női újságírókért, fontosnak tartotta jelenlétüket a sajtóban. 86 éves korában heti rovata volt a Le Nouvel Observateur-nál, irodalmi vetélkedőben volt zsüritag, többször szerepelt a televízióban.


Szeptember 21. Toyen (Marie Čermínová) cseh festő, grafikus (1902–1980)

Prágában született, 1919-1920 között az UMPRUM (Képzőművészeti Akadémia) hallgatója volt. Egészen fiatal korában szakított családjával, akik nem értettek egyet anarchista nézeteivel. Szenvedélyesen védte függetlenségét magánéleti, művészeti, és politikai szempontból, szándékoltan választott semleges művésznevet is. Részt vett a Devětsil avantgard mozgalomban. 1934-ben alapító tagja volt a cseh szürrealista művészcsoportnak. A háború alatt illegalitásban volt, 1947-ben Párizsba emigrált és élete végéig ott alkotott.

 


Szeptember 21. olasz festő (1552–1638)

Ravennában született, apja Luca Longhi festő volt, fiatalon az ő műveit másolva tanult. Később együtt dolgozott vele oltárképek festésénél és önálló feladatokat is kapott. Korának népszerű portréfestője volt, de ezek közül csak egy, Camaldolese Monk arcképe maradt fenn. A többi elveszett vagy lappang, aminek oka lehet az, hogy nem mindig szignálta képeit. Ismert munkái főleg vallásos tárgyúak, gyakori témája volt Madonna a gyermekkel és a szentek élete.  Alexandriai Szent Katalinról készített képe a szakértők szerint egyben önarckép is.  


Szeptember 21. Péchy Blanka színész, író, nyelvművelő 1894 - 1988  

Pécsett született, a budapesti Színművészeti Akadémián tanult színészmesterséget, 1914-ben végzett. A Magyar Színházhoz szerződött, 1927-től a Belvárosi Színház tagja volt. A következő évben Max Reinhardt hívta meg bécsi színházába játszani, több évet töltött ott. A háború után a Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1948-tól Bécsben volt kulturális attasé és a Collegium Hungaricum vezetője. Élete fontos céljának tartotta a magyar nyelv ápolását. Tanított a Zeneművészeti Főiskolán, előadásokat tartott, a nyelvművelésről és Beszélni nehéz címmel állandó sorozata volt a rádióban. 1960-ban megalapította a szép beszédért járó Kazinczy díjat és Kazinczy érmet, az elsőt a hivatásos előadók, a másodikat a diákok nyerhették el. Rendszeresen publikált, első novellája 1924-ben jelent meg. 
Néhány munkája: Beszélni nehéz; Regény; Jászai Mari; Hűséges hűtlenek, Este a Dunánál.


Szeptember 22. Elisabeth Selbert német ügyvéd, politikus, feminista (1896–1986)

alt„Férfiak és nők egyenlők a törvény előtt.” - ez a mondat azért került bele a német alkotmányba, mert azt Elisabeth - az alaptörvény „négy anyja” közül az egyik – kiharcolta.

Tevékenységéért 1956-ban Bundesverdienstkreuz érdemrendet, 1978-ban Wilhelm-Leuschner-Medaille kitüntetést kapott. Szülővárosa, Kassel díszpolgára, és több városban viseli utca a nevét.


Szeptember 22. ausztrál feminista, író, nyelvész (sz. 1943)

alt

A kortárs feminizmus karizmatikus alakja Newcastle-ban (New South Wales) született. 1974-től a James Cook egyetemen tanított, majd néhány évet Londonban töltött. Ott publikált első könyve, a Man Made Language (A nyelvet férfiak csinálták) szolgált doktori dolgozatának alapjául. A könyvet azóta a feminista nyelvészet alapművének tekintik. Egyetemi professzor, az Athene Series and Pandora Press alapítója, a Penguin Australian Women's Library és a Great Women Series (UK) szerkesztője. Komoly szerepet vállalt a Second Chance Programme-ban, amely hajléktalan nőket segít.

Néhány munkája: Invisible Women: The Schooling Scandal; Feminist Theorists: Three Centuries of Womens Intellectual Traditions; There's Always Been a Women's Movement in the Twentieth Century; For the Record: The Making and Meaning of Feminist Knowledge; Writing a New World: Two Centuries of Australian Women Writers; Nattering on the Net: Women, Power and Cyberspace.


Szeptember 22. Gertrud Seele német ápolónő, szociális munkás, ellenálló (1917–1945)

Szociáldemokrata meggyőződésű munkáscsaládból származott. A nővérképző elvégzése után Berlinben a Robert-Koch-Krankenhaus-ban dolgozott. 1941-ben kislánya született, férje frontkatona volt. Saját eszközeivel ment szembe a nácikkal, házának pincéjében több zsidó családot rejtegetett. Később családtagjai és barátai közreműködésével fedett házakat létesítettek, ahol az üldözött zsidókat bújtattták. 1944-ben valaki feljelentette, a Gestapo letartóztatta és bíróság elé állították. A vád a hadsereg moráljának aláásása és az ellenségnek nyújtott segítségadás, az ítélet halál volt. Utolsó kérését, hogy láthassa kislányát, elutasították és 1945. január 12-én kivégezték. Lanke-ban kórház, Hamburgban nővérotthon, több városban utca viseli a nevét.


Szeptember 22. Charlotte Cooper angol teniszező (1870–1966)

Az első nő a világon, aki olimpiai bajnokságot nyert. Az Ealing Lawn Tennis Club-ban tanult játszani, hamar eredményes versenyzővé vált. Sikereit annak ellenére érte el, hogy 26 éves korában betegség miatt elvesztette hallását. A viktoriánus kor követelményei szerint bokáig érő, nehéz ruhában játszott, a nőktől akkor még szokatlan fej fölötti szervái, támadó stílusa tette eredményessé.  21 alkalommal indult Wimbledonban, ötször  (1895, 1896, 1898, 1901, 1908) meg is nyerte. Az 1908-as győzelme idején 38 éves és kétgyerekes anya volt. Az 1900-ban Párizsban rendezett olimpiai játékokon egyéniben és vegyespárosban is első lett. 


Szeptember 22. Lilian Bland ír újságíró, pilóta 1878 - 1971 

Az első nő a világon, aki egy saját tervezésű és építésű géppel repült. Anyja korai halála után apja és nagynénje nevelte. Nem a korabeli úrilányok életét élte, férfimódra ülte meg a lovat, vadászott, halászott, mesterlövész volt, jártas a harcművészetekben, kezelni és javítani tudta a birtokon használt gépeket. Frappánsan fogalmazott, jó szeme volt a fényképezéshez, saját képeivel illusztrált cikkeit rendszeresen közölték a londoni lapok. A Wright testvérek keltették fel érdeklődését a repülés iránt, s mivel Irországban senkinek nem volt repülőgépe, nekilátott építeni egyet. Elolvasott minden elérhetőt a gép tervezéséről, nagybátyja pedig berendezett neki egy műhelyt. A Mayfly-nak elnevezett gép kipróbálására 1910 augusztusában sikerrel került sor, több mint tíz métert repült. Lilian azonnal belekezdett egy többre képes gép kifejlesztésébe. 1912-ben férjhez ment egyik unokatestvéréhez és Kanadába költöztek. 1935-ben tért vissza, Cornwallban telepedett le, ahol játékkal, festéssel és kertészkedéssel töltötte napjait.  


Szeptember 23. Orczy Emma író, festő (1865–1947)

alt

Az Angliában élő, angolul publikáló szerző legismertebb művét, a The Scarlet Pimpernel-t (A Vörös Pimpernel) állítólag az összes ismert nyelvre lefordították. Számtalan feldolgozása van, rádió- és tévéjátékok, filmek, televíziós sorozatok örökítik meg Sir Percy Blakeney kalandjait.

Néhány műve: Old Hungarian Fairy Tales (Régi magyar népmesék, fordítás), The Case of Miss Elliott (Elliott kisasszony esete), Castles in the Air (Légvárak), A True Woman (Egy igazi asszony), Lord Tony's Wife (Lord Tony felesége), Sir Percy Hits Back (Sir Percy visszavág), A Child of the Revolution (A forradalom gyermeke).


Szeptember 23. Ellen Fries svéd feminista, író (1855–1890)

altAz első svéd nő, aki doktori fokozatot szerzett. 1874-ben az Åhlinska flickskolan elvégzése után Párizsban és Lipcsében tanult nyelveket. 1877-ben Uppsalában beiratkozott az egyetemre (erre a nőknek 1870 óta volt lehetőségük Svédországban ), történelmet, skandináv nyelveket és politikatudományt tanult. A svéd és holland diplomáciai kapcsolatokról szóló PhD értekezését 1883-ban sikeresen megvédte. 1884-ben hatodmagával megalapította a Fredrika-Bremer-förbundet feminista szervezetet, kezdeményezője volt a Svenska kvinnors nationalförbund (Svéd nőegylet) létrehozásának. Cikkeket, könyveket írt, gyakran publikált a Tidskrift för hemmet című feminista lapban. Legnépszerűbb könyve a napjainkban is gyakran idézett Märkvärdiga qvinnor (Rendkívüli nők).


Szeptember 23. Emily Warren Roebling (1843–1903)

Meghatározó szerepe volt az amerikai történelem egyik legnagyobb mérnöki kihívásának, a Brooklyn Bridge-nek a megépítésében. A Georgetown Visitation Convent-.ben tanult, többek között matematikát és geometriát is. Mérnök bátyja támogatta a reáliák iránti érdeklődését. 1865-ben házasságot kötött Washington Roebling mérnökkel. Apósa, John Roebling tervezte és kezdte el a híd építését, váratlan halála után fia lett az építésvezető főmérnök. Emily az építés kezdetétől tanulmányozta a terveket, így amikor férje beteg lett, át tudta venni a helyét. Tárgyalt a hatóságokkal, a vállalkozókkal, mérnökökkel, jártas volt a műszaki és anyagi kérdésekben. 1883-ban ő volt az első, aki a híd avatásakor átkelhetett rajta. A hídon a mai napig emléktába őrzi Emily, a férje és apósa nevét.


Szeptember 23. Susan Travers angol légionárius (1909–2003)

Az egyetlen nő, aki a Francia idegenlégió tagja volt. Londonban született, apja magasrangú tengesrésztiszt,  az első világháború idején Marseillesben szolgált, ahová családja is követte. A háború után Susan a Rivieran maradt, teniszezett, síelt, partikra járt, utazott. A II. világháború kitörésekor csatlakozott a francia Vöröskereszthez, mentőautókat vezetett, 1941-ben Nyugat-Afrikában Marie-Pierre Koenig ezredes sofőrje lett. A Bir Hakeimból való legendás kitöréskor az ő dzsipjük vezette a csapatot, aknamezőkön, pergőtűzön keresztül sikeresen elérték a brit vonalakat.  A háború befejezése után hivatalosan is a légió tisztje lett, Indokínában szolgált. 1947-ben vonult vissza, hogy Nicholas Schlegelmilchel kötött házasságából született gyerekeit nyugodtan nevelhesse. Érdemeiért számos kitüntetést kapott, többek között a Légion d'honneur (Becsületrend), Croix de Guerre (Hadikereszt) és a Médaille Militaire (Hadiérem) birtokosa. Önéletrajzát  Tomorrow to Be Brave: A Memoir of the Only Woman Ever to Serve in the French Foreign Legion címmel publikálta. 


Szeptember 23. Asima Chatterjee indiai vegyész 1917 - 2006 

Az első nő, akit indiai egyetemen a tudományok doktorává avattak és az első nő, akit az Indian Science Congress Association elnökévé választottak. Kalkuttában született értelmiségi családba, az ottani egyetemen diplomázott kémiából 1936-ban. Szerves kémiai témából készült doktori értekezését 1944-ben védte meg, a témához szükséges kutatások egy részét a Caltech-nál és a wisconsini egyetemen végezte. A kalkuttai egyetemen kapott kutatói állást, hamarosan komoly eredményeket ért el a gyógynövények hatástanulmányozásában, nagy figyelmet keltő publikációi jelentek meg a vinca alkaloidokról. 1962-ben megkapta a tekintélyes Khaira professzor címet. Számos indiai és nemzetközi tudományos társaság tagja, komoly kitüntetések birtokosa, rangos külföldi egyetemek díszdoktora volt. 85. születésnapjának tiszteletére az ARKIVOC (Archive for Organic Chemistry) különszámot adott ki. 


Szeptember 24. Palotai Erzsi előadóművész, író, műfordító (1907–1988)

altNagyváradon született, a prágai Károly Egyetemen hallgatója volt. Sanzonénekesként a Terézkörúti Színpadon kezdte a pályát. Később a Pódium Kabaré, majd a Vígszinház tagja volt. A Petőfi Színházban tartotta első önálló estjét 1956-ban, és az elkövetkező években kizárólag egyedül lépett fel. Kedvencei a Nyugat és a kortárs költők voltak. Pódiumszereplései mellett regényeket, elbeszéléseket publikált, cseh nyelvből fordított.

Néhány műve: Szerelem, fájdalom; Igen; Arcok fényben és homályban.


Szeptember 24. Winifred Edgerton Merrill amerikai matematikus (1862–1951)

alt

Az első amerikai nő, aki matematikából doktori fokozatot szerzett. Mielőtt a Wellesley College hallgatója lett, magántanuló volt. 1883-ban diplomázott, majd a Columbia egyetemre jelentkezett, ahová a nők továbbtanulását támogató rektor felvette (ő volt az első diáklány), matematikát és csillagászatot hallgatott. 1886-ban nyújtotta be doktori disszertációját, de a kuratóriumi tagok egy nő munkáját nem akartak értékelni. A rektor tanácsára Winifred egyenként felkereste a bizottság tagjait, akik végül egyhangúan elfogadták a dolgozatot. 1906-ban Oaksmere School for Girls néven iskolát alapított, amely néhány év alatt a legjobbak közé emelkedett. A tanításon kívül matematikai és pedagógiai folyóiratokban publikált.

 


Szeptember 24. Jeanne Villepreux-Power francia varrónő, feltaláló, tengerbiológus (1794–1871)

Az akvárium feltalálója iparoscsalád gyermeke, Párizsban volt varrónő. 22 évesen Európa királyi családjainak készített ruháival vált híressé. 1818-ban férjével, egy angol kereskedővel Sziciliába költözött, ahol komolyan tanulmányozni kezdte a tenger élővilágát. Hogy alaposabban megfigyeléseket végezhessen, megalkotta az első akváriumot. Tudományos lapokban publikált eredményeivel kivívta a tudóstársadalom elismerését. Két könyvet írt Szicília flórájáról és faunájáról. Az első nő volt, akit a Catania Accademia tagjává választott, a London Zoological Society és több más tudományos társaság levelező tagja volt.

 


Szeptember 24. Beryl Edith Beaurepaire ausztrál aktivista, feminista (sz. 1923)

Az ausztrál feminista mozgalom tekintélyes alakja Camberwellben született, Melbournben járt egyetemre. A háború alatt a Women’s Auxiliary Australian Air Force-nál meteorológusként dolgozott. Már hallgató korában bekapcsolódott a nőmozgalomba, később a Federal Liberal Party tagja lett. Célja volt többek között a nemek közti diszkrimináció megszüntetése,  a nők tanulásának és munkavállalásának segítése, a családon belüli erőszak felszámolása. Tekintélyével és befolyásával több jótékonysági- és nőegylet munkáját segítette.  A Federal Women's Committee of the Liberal Party elnöke és a National Women’s Advisory Council tagja volt. 1975-ben a királynő az Officer of the Order of British Empire, 1981-ben a Dame Commander of the Order of the British Empire rangot adományozta neki. 1991-ben megkapta a Companion of the Order of Australia, 2001-ben a  Centenary Medal kitüntetést. 


Szeptember 24. Aranyossi Magda író, újságíró, nőmozgalmár 1896 – 1977 

Budapesten született, a Kertészképző elvégzése után az intézmény zuglói iskolájában tanított. 1917-ben belépett a Galilei-körbe, részt vett a munkásmozgalomban, a Tanácskoztársaság idején a pedagógusok szakszervezetében tevékenykedett. 1919-től évekig emigrációban élt, tagja volt a német- és a francia kommunisták pártjának. 1924-ben a Párizsi Munkás című lap munkatársa volt, a nőrovatot vezette, egyik alapítója volt a Nők Világkongresszusának. 1941-ben férjével hazatértek és bekapcsolódtak az illegális kommunista mozgalomba. A háború után kezdeményezésére alakult meg a Magyar Demokratikus Nőszövetség. 
Néhány munkája: Öt kisasszony egy udvarházban; A turjánon beérett a rizs; Hajnal; Nem tehettem másként - Alpári Gyula életrajza ; Lázadó asszonyok; Rendszertelen önéletrajz.


Szeptember 25. Farnadi Edith zongoraművész (1921–1973)

alt

Csodagyerek volt, zongorista édesanyjától tanult meg játszani. Kilenc évesen felvették a Zeneakadémiára, ahol Weiner Leó és Bartók Béla voltak a mesterei. Már hallgató korában többször lépett fel Hubay Jenő hegedűművésszel. Akadémiai évei alatt kétszer kapott Liszt ösztöndíjat, diplomájának megszerzése után a Zeneakadémia tanára lett. A háború után Ausztriában telepedett le és a grazi Zeneakadémia tagja lett. Munkája mellett rendszeresen fellépett, Európa valamennyi koncerttermébe meghívták.


Szeptember 25. Madeleine Bourdouxhe belga író (1906–1996)

altLiege-ben született, Franciaországban és Belgiumban nőtt fel, Brüsszelben járt egyetemre, nyelveket és filozófiát tanult. 21 évesen házasságot kötött Jacques Muller matematikatanárral. A megszállt Belgiumban mindketten aktivan részt vettek az ellenállási mozgalomban. A háború után ismét felváltva Brüsszelben és Párizsban élt, Sartre és Beauvoir társaságához tartozott. Első könyve, az 1937-ben megjelent La femme de Gilles az év irodalmi felfedezésének számított. 2004-ben filmet készítettek belőle, magyarul Giles asszonya címen láthattuk.) Írásai egy ideig feledésbe merültek, a nyolcvanas évek nőmozgalma fedezte fel újra.

Néhány munkája: Vacances; A la Recherche de Marie; Sept Nouvelles; Sous le Pont Mirabeau; Les jours de la femme Louise.


Szeptember 25. Vinnie Ream amerikai szobrász (1847–1914)

Legismertebb műve Abraham Lincoln szobra a washingtoni Capitol rotundájában. A Columbia College elvégzése után 1861-ben költözött családjával Washingtonba, ahol ő volt az első nő, akit a kormány alkalmazott. Hivatali munkája mellett Clark Mills szobrász műtermében tanult, ahol többek között mellszobrot készített az elnökről, aki modellt is állt neki. 18 éves volt, amikor őt bízták meg az elnök életnagyságű szobrának elkészítésével. A szobrot karrarai márványból, Olaszországban készítette el, 1871-ben leplezték le Washingtonban, ahol műtermet nyitott.1878-ban házasságot kötött egy hadmérnökkel, akinek kívánságára felhagyott a szobrászattal, hagyományos családanya lett. Hangulatának és egészségének hanyatlását látva férje 20 év múlva megengedte, hogy folytassa művészi munkáját.


Szeptember 25. Josepha Auernhammer osztrák zongoraművész, zeneszerző (1758–1820)

Bécsben született, első tanárai G.F. Richter és  L.A. Kozeluch voltak. 1781-től W.A. Mozart lett a mestere, aki akkor költözött Bécsbe és a családnál lakott. 1782-ben közös koncerten léptek fel, ahol Mozart erre az alkalomra írt szonátáját adták elő. 1786-ban Josepha házasságot kötött Johann Bessenig-el, de lánynevén továbbra is sikeres koncerteket adott, Bécs egyik legkedveltett muzsikusa volt. Rendszeresen fellépett a Burg Theaterben, utolsó fellépése is ott volt 1813. március 21-én. Zeneszerzőként hegedűre és zongorára komponált  szonátákat, dalokat és duetteket írt.   


Szeptember 25. May Sutton amerikai teniszező 1886 – 1975 

Az első amerikai teniszező, aki Wimbledonban egyéniben nyerni tudott, és az első nő, akit az International Tennis Hall of Fame tagjai közé választottak. Angliában született, hatéves volt, amikor családja az Egyesült Államokba emigrált. Gyerekkorában kezdett teniszezni, három leánytestvére is sikeres versenyző volt, de May volt a legjobb. 17 évesen megnyerte egyéniben és párosban is az amerikai bajnokságot, vegyespárosban pedig második lett. 1905-ben elindult és nyert a wimbledoni versenyen. Amellett, hogy a hazaiak kedvencét, Dorothea Chamberst  verte meg, öltözködésével is botrányt okozott, szoknyája nem volt elég hosszú, így – shocking – kilátszott a bokája, blúza ujját pedig könyékig feltűrte. A következő évben Chambers, 1907-ben ismét Sutton lett a bajnok Wimbledonban. A versnyzést házassága és gyerekei születése után sem hagyta abba, 42 évesen még versenyzett és nyolcvanadik évén jóval túl is játszott. 


Szeptember 26. Adelaide Johnson amerikai szobrász, feminista (1859–1955)

altA St. Louis School of Design-ban tanult, majd Chicagoba költözött, ahol egy balesetért kapott kárpótlás lehetővé tette az addig rossz anyagi helyzetben lévő Adelaidenak, hogy Európába menjen tanulni. Művészeti tanulmányait így Drezdában majd Rómában folytatta. Meggyőződéses feminista volt, és feladatának érezte, hogy emléket állítson a nőmozgalomnak. , és Lucretia Mott karrarai márványból készített szobra a US Capitolumban látható. Az alkotást és a National Woman’s Party ajándékozta a nemzetnek.


Szeptember 26. Marina Ivanovna Cvetajeva orosz költő, író (1892–1941)

altA XX. századi orosz irodalom legjelentősebbjei közé tartozik. Moszkvában született, értelmiségi családból, korán megözvegyült apja önállóságra nevelte. Első kötete 18 éves korában jelent meg. Férje fehérgárdista volt, ezért a forradalom után emigrációba kényszerültek, Párizsban telepedtek le. Az emigráció éveiben több verseskötetet, elbeszélő költeményeket, színdarabokat, esszéket publikált. 1938-ban hazatért, 1941-ben önkezével vetett véget életének.

Néhány magyarul megjelent munkája: Vándorló csillagok; A királynő védelmére; Marina Cvetajeva versei (versek), Fogoly lélek; Egy festő portréja; A művészet a lelkiismeret fényénél (próza).


Szeptember 26. Andrea Dworkin amerikai feminista, író (1946–2005)

Az egyik legjelentősebb radikális feminista életét az erőszak és a pornográfia elleni küzdelemnek, a női méltóság tiszteletben tartásának szentelte. Írásaiban megmutatta, hogy nyilvánvaló összefüggés van a pornográf művek és a nők elleni erőszak között. Rendkívül hatásos szónok volt, az 1978-ban a Take Back the Night elnevezésű tüntetésen elmondott beszédét a mai napig idézik.

Néhány munkája: Woman Hating.; Pornography: Men Possessing Women; Intercourse; Heartbreak: the political memoir of a feminist militant; The New Woman's Broken Heart: Short Stories.


Szeptember 26. Reichard Piroska költő, műfordító, tanár (1884–1943)

Beregszászon született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, utána gimnáziumi tanári állást kapott. 1909-ben védte meg Telamon históriája című doktori disszertációját. Első versei a Nyugatban jelentek meg, aminek állandó szerzője lett. Elbeszéléseket, meséket, tanulmányokat publikált, angol költőket és írókat fordított. 1932-ben megkapta a Baumgarten-díjat. A zsidótörvények megjelenése után öngyilkos lett. 

Néhány munkája: Az életen kívül; Őszi üdvözlet; A változó napokkal. 


Szeptember 26. Irena Dubiska lengyel hegedűművész, zenepedagógus 1899 - 1989 

Csodagyerek volt, négy évesen tanult meg hegedülni, 1905-től a berlini Konzervatórium hallgatója volt, 1908-ban aranyéremmel végzett. Ugyanabban az évben koncertfellépése volt Wittenbergben. Az elkövetkező években több európai városban szerepelt, de közben a tanulást se hagyta abba. többek között Huberman és C. Flesch voltak a mesterei. Az I. világháború után a varsói konzervatóriumban tanított és nemzetközi szereplései is folytatódtak. 1930-ban megalapította a Kwartet Polski-t (Lengyel kvartett), társai W. Wiłkomirska, K. Wiłkomirski és M. Szaleski voltak. A II. világháború idején a megszállt Varsóban eldugott kávéházakban és magánlakásokban adott koncerteket. 1956-tól a varsói konzervatórium professzora és a húros hangszerek tanszékének vezetője volt. Több tanítványa ért el hozzá hasonló nemzetközi sikereket, gyakran hívták rangos nemzetközi zenei versenyek zsürijébe, Poznan városa díszpolgárává választotta.  
 


Szeptember 27. Grazia Deledda Nobel-díjas olasz író (1871–1936)

alt

Szardíniában született, műveiben a szárd emberek élete, kultúrája állandóan jelen van. Termékeny író volt, majdnem ötven kötete jelent meg. Regényei, elbeszélései mellett színdarabokat írt, és feldolgozta a szárd népmeséket. 1926-ban neki ítélték az irodalmi Nobel díjat

Magyarul egyetlen műve jelent meg, a Szerelemből gyilkolt (L'edera) 2011-ben.

Néhány munkája: Dopo il Divorzio (Válás után), Cenere (Hamvak), ; La Madre (Az anya), Canne al Vento (Nád a szélben).


Szeptember 27. Bríet Bjarnhéðinsdóttir izlandi feminista (1856–1940)

altAz izlandi nőmozgalom pionírja 1880-ban fejezte be tanulmányait és magántanárként dolgozott Reykjavikban. Cikkeket írt a nők problémáiról, és 1887-ben ő volt az első nő, aki nyilvánosan beszédet tartott a nők társadalomban betöltött szerepéről. Kvennablaðið címmel újságot alapított,amely rövidesen a nőjogok szószólója lett. Az 1900-as évek elején járt Norvégiában, Svédországban, az Egyesült Államokban, ismerkedett a nemzetközi nőmozgalommal. 1906-ban részt vett a Koppenhágában tartott Nemzetközi Női Választójogi Konferencián, onnan hazatérve létrehozta az első izlandi női választójogi szervezetet, amelynek 1926-ig elnöke volt. Ő volt az első nő, akit beválasztottak a városi tanácsba. Komoly szerepe volt abban, hogy Izlandon a nők 1907-től részt vehettek a helyi választásokon, 1911-től oktatási és politikai hivatalokat tölthettek be, és 1915-ben megkapták az általános és teljes választójogot.


Szeptember 27. Kathy Whitworth amerikai golfozó (sz. 1939)

A világ legeredményesebb golfjátékosa 15 évesen kezdett játszani, 1957-ben már a New Mexico State Amateur Championship győztese volt. 19 évesen lett a Ladies Professional Golf Association (LPGA) tagja. Pályafutása során 88 tornagyőzelmet aratott, ezzel egyedülálló a sportág történetében. Hétszer nyerte el az év golfjátékosa, kétszer az év sportolója címet. A Golf Magazine-tól 1967-ben megkapta a Golfer of the Decade címet. Több éven át volt az LPGA elnöke. Beválasztották az LPGA Hall of Fame, a World Golf Hall of Fame, a Texas Sports Hall of Fame és az International Women s Sports Hall of Fame tagjai közé.


 Szeptember 27. Emily Dunning Barringer amerikai orvos, feminista (1876–1961)

Az első női mentőtiszt és sebész rezidens Scarsdaleben született, a Cornell University Medical School hallgatója volt. 1901-ben diplomázott,  New Yorkban a Gouverneur kórházba pályázott rezidensnek, kiváló felvételi eredménye ellenére neme miatt elutasították. A következő évben felvették, 1903 és 1905 között mentőorvosként dolgozott. A férfi kollegáktól és néhány betegtől is sok zaklatást, méltatlan bánásmódot szenvedett el. 1905-ben az első nő volt, aki New Yorkban sebészorvosi kinevezést kapott. Az első világháború alatt az American Women's Hospitals War Service Committee alelnöke volt. A háború után nőgyógyászként és sebészként dolgozott, majd a New York Polyclinic nőgyógyászatának vezetője lett. Szakmai munkája mellett támogatta a nőmozgalmat, az American Medical Women's Association elnöke volt. 1950-ben Bowery to Bellevue: The Story of New York's First Woman Ambulance Surgeon címen adta ki önéletrajzát, melyből később nagysikerű film készült. 


Szeptember 27. Constance Wiel Schram norvég író, fordító 1890 - 1955 

Kristianiaban született értelmiségi családba, apja William Martin Nygaard könyvkiadó és politikus volt. Fiatalon kezdett publikálni, az írást Thomas Schram orvossal kötött házassága és fiának születése után is folytatta. Gyerekkönyveket, történelmi munkákat, életrajzokat írt és többek között Stephan Zweig, Francis Hackett, Jules Verne, Duff Cooper, E. Phillips Oppenheim műveit fordította norvégra. 
Néhány munkája: Norske Kvinners Sanitetsforening. Tiden og menneskene som skapte den Vekst og virke i femti år; Florence Nightingale; Keiserarven. Louis Napoleon Bonaparte; Dronning Victoria. En Livsskildring, Otto v, Bismarck. En livsskidring, Truls på Lofoten.


Szeptember 28. Knur Pálné Kovács Anna újságíró, politikus (1889–1944)

Fiatalon lépett a szervezett munkásság sorába. Gyári munkásnő volt, a Vasmunkás Szövetség vezetőségi tagja az I. világháború után. Később a textiles szervezet vezetőségi tagja, majd függetlenített tisztviselője lett. Az Országos Nőszervező Bizottság, a szociáldemokrata nőmunkásmozgalomnak vezetője. 1925-ben fővárosi törvényhatósági bizottsági tag. A Szocialdemokrata nőmunkás című lap állandó munkatársa, majd szerkesztőjeje; sajtóvétség miatt többször börtönbe került. Az SZDP Nőbizottságának vezetőjeként 1944 márciusában a Gestapo elfogta, Auschwitzbe hurcolta, ahol éhen pusztult.


Szeptember 28. Alice Marble amerikai teniszező (1913–1990)

altIlledelmes szoknya helyett rövid nadrágban, az unalmas „pötyögés” helyett támadóan, nyerésre játszott, és szokatlan stílusával 18 Grand Slam győzelmet aratott. Egyesben megnyerte Wimbledont 1939-ben, a US Opent 1936, 1938, 1939 és 1940-ben. Párosban nyert Wimbledonban 1938 és 1939-ben, a US Openen négyszer 1937-1940 között, vegyespárosban háromszor Wimbledonban (1937-1939) és négyszer a US Openen (1936-1940). Sikeres sportpályafutását a háború szakította meg. A versenyek izgalmát más kihívás váltotta fel. A kormány megbízásából titkos küldetésben Svájcba ment, a feladatot teljesítette, de közben súlyosan megsebesült. A háború után bemutató versenyeken játszott, előadókörutakat tett külföldön, sportruhákat tervezett. 1964-ben az International Tennis Hall of Fame tagjai közé választották.


Szeptember 28. lett politikus, újságíró, feminista (1883–1942)

Az első nő, aki Lettországban parlamenti képviselő volt. 1883-ban végzett a bauskai gimnáziumban, néhány évet Berlinben logopédiát tanult, hazatérte után sérült gyerekeket tanított. Lettország függetlenné válásakor, 1918-ban kezdett politikával foglalkozni. 1919-ben megválasztották a rigai városi tanács tagjává, a nők helyzetének javítása volt a célja. 1922-ben belépett a Latvijas sieviešu nacionalas ligas-ba (Lett nők nemzeti szervezete), 1925-ben annak elnökévé választották. Az egyesület bekapcsolódott az International Council of Women tevékenységébe, melynek 1936-ban alelnökévé választották. Alapítója és szerkesztőségi tagja volt a Latviete (Lett nő) című lapnak. 1931-ben beválasztották a lett parlamentbe, ahol folytatta harcát a nők érdekében. 1936-ban a politikától visszavonult, de újságíróként tovább tevékenykedett. 1941-ben Szibériába száműzték, ahol 1942-ben meghalt.


Szeptember 28. Rusz Lívia grafikus, festő, képregényrajzoló (sz. 1930)

Kolozsváron született, az Ion Andreescu képzőművészeti főiskolán végzett 1955-ben. Végzés után három évig a főiskola tanára volt, majd a Napsugár című gyermeklapnak dolgozott. Abban a lapban jelent meg először Csipike, a törpe, aki évtizedekig műveinek főszereplője maradt. Festett, könyveket illusztrált, a kolozsvári Képzőművészeti Galériában 1962-ben és 1964-ben egyéni kiállítása volt. Anya gyermekével című festménye az 1968-as montenegrói fesztiválon aratott sikert. 1970-ben a pozsonyi könyvkiállításon  ezüstérmet nyert. Többször megkapta az év legszebb könyvéért járó elismerést. 1987-ben Budapestre költözött, a Dörmögő Dömötör munkatársa lett, de továbbra is dolgozott romániai lapoknak. 
Néhány munkája: Mákvirág kalandjai; Nem mind arany, ami fénylik; Miskati közbelép; Mákvirág: Gyerünk a Holdba; Csipike és a többiek. 


Szeptember 28. Gladys Hill angol orvos 1894 - 1998 

Crewban született, értelmiségi család lánya, az oxfordi Somerville Collegeban irodalmat és nyelvészetet tanult. Az I. világháború alatt kórházi ápolóként dolgozott, akkor határozta el, hogy orvos lesz. 1917-től a London School of Medicine for Women hallgatója volt, 1923-ban kitüntetéssel végzett. Párizsba ment, ahol Marie Curie intézetében a rádium gyógyászati felhasználását tanulmányozta. Hazatérése után az Elizabeth Garrett Anderson Hospitalban dolgozott, nőgyógyász és sebész szakvizsgát is tett. Beválasztották a Royal College of Surgeons és a Royal College of Obstetricians and Gynaecologists tagjai közé. Egyetemi professzorként híresen jó előadó és szigorú vizsgáztató volt. Századik születésnapján a Szülészek és nőgyógyászok királyi kollégiuma ebédet adott a tiszteletére. 


Szeptember 29. Dónusz Éva kajakozó (sz. 1967)

altPályafutását Vácon kezdte, onnan a budapesti UTE-ba, majd a Honvédba igazolt. Első világversenyén, 1989-ben Plovdivban 500 m kajak kettesben ezüstérmes. A következő években világbajnokságokon összesen hét ezüstérmet szerzett. Első világbajnoki aranyérmét 1994-ben Mexikóvárosban nyerte. 1992-ban a barcelonai olimpián aranyérmes az 500 m-es kajak négyesben.


Szeptember 29. svéd író (1797–1848)

altJómódú, művelt arisztokrata családból származott. Első könyvét 1929-ben, megözvegyült nővére vigasztalására kezdte írni, Cousinerna (Unokatestvérek) címmel, 1834-ben jelent meg név nélkül. Ezt követően több regénye, esszéje jelent meg, a svéd realista regény egyik úttörőjeként tartják számon. Regényei az általa jól ismert arisztokrata körökben játszódnak, kritikusai kiemelik hiteles nőábrázolását. Egyetlen könyve jelent meg saját neve alatt, a Sagan om pinsessan Rosalinda eller foglarnes konungarike (Rosalinda hercegnő meséje).

Néhány munkája: Illusionerna (Illóziók); Förhoppningar (Remények); Torparen och hans omgivning (A gazda és az úr); En kunglig sekter (Egy törvényszéki tisztviselő).


Szeptember 29. svájci festő, grafikus (1885–1978)

Bernben és Zürichben tanult, már gyerekkorában érdeklődött a festészet iránt. Jómódú szülei 1901-ben két évre Antwerpenbe küldték, hogy ott tanulmányozhassa a holland mestereket. Az ezt követő években Bernben és Münchenben folytatta tanulmányait. Tájképei, portréi tették ismertté. Festett, rajzolt, freskókat készített és belekóstolt a fényképezésbe is. Több lapnak dolgozott, cikkeit saját fotóival illusztrálta. Témái általában a munkás- és nőmozgalom, a női emancipáció voltak. Szabadidejében szenvedélyes hegymászó és síző volt.

 


Szeptember 29. operaénekes (1811–1854)

Az első nemzetközi elismerést szerzett énekesnőnk, a Normafa névadója, Kolozsváron született, az ottani Zenedében Schodel János tanítványa volt, akivel 15 évesen házasságot kötött. Pozsonyba költöztek, ahol éneket és színészmesterséget tanult. 1829. június 9-én debütált Agathe szerepében (Weber: A bűvös vadász). A következő években Bécsben és német színpadokon lépett fel. 1837-ben Pesten vendégszerepelt,  1838-ban a Pesti Magyar Színház tagja volt három évig. 1841-től Hannoverben, Mainzban, Kölnben és Londonban lépett fel hatalmas sikerrel. 1843-tól ismét Pesten játszott, Erkel Ferenc rá írta a Báthory Mária és a Szilágyi Erzsébet című operáinak címszerepét. A szabadságharc bukása után haláláig bebörtönzött szerelmének, Nyáry Pálnak birtokát vezette. 

 


Szeptember 29. filmrendező (1925–1997) 

Kossuth-díjas, Érdemes művész, a magyar televíziózás egyik legjelentősebb alakja. 1957-től volt az MTV munkatársa, az évtizedek során egyedülálló életművet hozott létre. Magyar és külföldi, klasszikus és kortárs művek kerültek ki a keze alól, parádés szereposztással.  
Néhány munkája: Vitézek és hősök; Nő a barakkban; A házasságok a földön köttetnek; Élektra; Férjhez menni tilos!; Kreutzer-szonáta; A helység kalapácsa ; Othello Gyulaházán; A koppányi aga testamentuma; Danaida; A fekete város; Mondd a neved!; Beszterce ostroma; Abigél; A névtelen vár; Egy lócsiszár virágvasárnapja; Különös házasság, Csongor és Tünde; A csikós.


Szeptember 30. az első magyar orvosnő (1847–1922)

alt

Nagytétényben, grófi családba született és ennek megfelelő neveltetést kapott. 18 évesen férjhez adták szilasi és pilisi Szilassy György grófhoz, három gyereket szült. Tudásvágyból - és talán a keserves házasságból menekülve - Zürichbe megy, ahol már nőket is felvettek az egyetem orvoskarára. Anyagi támogatást a családjától nem kap, ezért sokat nélkülözik, de 1879-ben megszerzi az orvosi diplomát. Hazatérése után szeretne orvosként dolgozni, de a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Trefort Ágoston ezt nem engedélyezi, így több, mint tíz éven keresztül bábaként dolgozik. Ismeretterjesztő cikkeket publikál a Természettudományi Közlemények-ben, főleg nők számára egészségügyi, testápolási témákban. 1884-ben elvált és férjhez ment Wartha Vince egyetemi tanárhoz. Férje javaslatára abbahagyja bábai tevékenységét, és elméleti orvosi kérdésekkel kezd foglalkozni, szakmai folyóiratokban publikál. 1907-ben jelenik meg a A nő mint háziorvos című könyve, ami évtizedekig alapvető kézikönyvnek számított. 1897-ben végre elismerik diplomáját és Hugonnay Vilmát doktorrá avatják. Ezután magánrendelőt nyitott, és a Bábaképző Intézetben is tanított. Fontos célnak tekintette, hogy minél több nő folytathasson egyetemi tanulmányokat.

Bővebben írtunk róla. 


Szeptember 30. amerikai szüfrazsett (1875–1951)

altAz első amerikai női, aki indult az USA szenátusi választásán.

A Nevada Egyetemen szerzett történelemből diplomát, egyetemi tanulmányait Lipcsében és Londonban folytatta. Angliai tartózkodása alatt megismerkedett a szüfrazsett mozgalommal, Emmeline Pankhurst köréhez tartozott, 1910-ben egy demonstráción való részvétele miatt letartóztatták. Az Egyesült Államokba való visszatérése után a National Woman’s Party elnökévé választották, később csatlakozott a Woman's Peace Party-hoz. Nevada állam egyetemén a történelem tanszék vezetője volt, ennek az államnak a képviseletében próbált meg 1918-ban és 1920-ban függetlenként bejutni a Kongresszus tagjai közé. Gyakran jelentek meg nőkérdéssel, egyenjogúsággal foglalkozó cikkei ismert napilapokban és folyóiratokban.


Szeptember 30. holland feminista (1847–1925)

altAz első holland feministák egyike, a Gipsy, Gitano, E. Prezcier neveket is használta. Egy varrónő és egy bankár házasságon kívüli kapcsolatából született, szegénységben nőtt fel. Varrónőnek tanult, korán kapcsolatba került a szüfrazsett mozgalommal. Cikkeket írt és beszédeket tartott a kettős mérce ellen. Apja halála után sikerrel beperelte féltestvérét, megnyert örökségéből a feminista mozgalmat támogatta és De Vrouw (A nő) címen újságot alapított. 1889-ben alapító tagja volt a Vrije Vrouwen Vereeniging-nek (VVV, Szabad nők egyesülete), melyet később a Vereeniging voor Vrouwenkiesrecht (Egyesület a nők jogaiért) névre változtattak. 1893-ban Evolutie'(Fejlődés) címen heti folyóiratot alapított, több könyvet publikált a feminizmusról és a nők helyzetéről.


Szeptember 30. amerikai mérnök, építész, feminista 1883 –1971)

Az első amerikai nő, aki építőmérnöki diplomát szerzett és az első nő, aki az American Society of Civil Engineers tagja lett. Híres nők híres leszármazottja – nagyanyja , anyja volt. 1905-ben végzett a Cornell egyetemen, az American Bridge Company-nál kezdett dolgozni. Mérnöki munkája mellett a családi hagyományt követve aktivan részt vett a nőmozgalomban. 1908-ban házasságott kötött Lee De Forest mérnökkel és annak laboratóriumában kezdett igen eredményesen dolgozni. A férjnek semmi kifogása nem volt Nora szüfrazsett tevékenysége ellen, de a munkában riválisnak érezte, azt akarta, hagyjon fel vele. 1912-ben a házasságot felbontották, Nora a Radley Steel Construction-nál kapott munkát. 19185-ben a Women's Political Union elnökévé választották, ő lett a Women's Political World szerkesztője is. 1919-ben Morgan Barney építésszel között házasságot, Connecticutba költöztek, ahol ingatlanfejlesztő vállalkozást nyitott. Aktivista tevékenységét élete végéig folytatta.


Szeptember 30. német/angol orvos, pszichoterapeuta, író (1897–1986)

Riesenburgban született, a freiburgi egyetemen filozófiát hallgatott, majd Königsbergben és Tübingenben volt orvostanhallgató. Leszbikusságát egyetemista korától felvállalta. 1926-ban Berlinben a Rudolf Virchow kórház orvosa volt, magánpraxisában pszichoterápiával foglalkozott. Zsidó volt, a náci hatalomátvétel után rövid ideig Párizsban élt, majd Angliába emigrált, 1947-ben megkapta az állampolgárságot. Szexológiával kezdett foglalkozni, a leszbikusságról és biszexualitásról szóló publikációi alapműveknek számítanak. 1941-ben felvették a British Psychological Society tagjai közé. Szakmunkákon kívül szépirodalmi művei is megjelentek.
Néhány munkája: A Psychology of Gesture; Love Between Women; Magnus Hirschfeld: A Portrait of a Pioneer in Sexology; An Older Love; Hindsight: An Autobiography.