"Együttérző megismerés" - 152 éve született Jane Addams amerikai szociális munkás, filozófus, feminista

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

"Együttérző megismerés" - 152 éve született Jane Addams amerikai szociális munkás, filozófus, feminista

szeptember 07, 2012 - 06:54
Szociális munkásként, (a londoni Toynbee Hall mintájára) a Hull House közösségi ház megalapítójaként híresült el, emellett korában filozófusként is nagyon népszerű volt, ebben a minőségben az első közszereplő nő.

A huszadik század elején, Amerikában népszerűvé vált egy új filozófiai irányzat, mely elvetette a metafizikát, és ez alapján azzal az állítással hozakodott elő, hogy a filozófia korábbi problémái nagyrészt álproblémák. Neve a görög „pragma”, azaz gyakorlat szóból eredt. A pragmatizmus a tiszta abszolútumok helyére a komplex, akár ellentmondásos mindennapi életet, az általános értelemben vett igazság helyére a hasznosságot állította.  

A pragmatista etika, a tudás vagy a self felfogásával összhangban, tagadja az abszolútumokat, figyelembe veszi a kontextust (szituációfüggő),  értékként tekint a sokféleségre (diverzitás, pluralitás), és fenntartja a változtatás lehetőségét (és igényét). Erkölcsi kritériumokat alkalmaz anélkül, hogy azoktól függne, és úgy objektív, hogy közben nem abszolutista; egyúttal a szembenálló etikai irányzatok összehangolására is törekszik.Nincs külön etikai „elmélete”, mert azt a gyakorlattal szerves egységben tekinti, emellett nyitott a módosításokra. (Mindezek alapján látható, hogy a feminista etikával számos hasonlóságot mutat.

Kevésbé ismert, csak az utóbbi bő évtizedben kutatott terület, hogy az irányzat női képviselői mit tettek hozzá a pragmatista etikához.

A pragmatizmus korai alakjaival, különösen Dewey-val számos nő dolgozott együtt, közülük legismertebbé Jane Addams (1860-1935) vált. Szociális munkásként, (a londoni Toynbee Hall mintájára) a Hull House közösségi ház megalapítójaként híresült el, emellett korában filozófusként is nagyon népszerű volt, ebben a minőségben az első közszereplő nő. (Utóbbi szempontból csak az elmúlt években rehabilitálták.)[1] Mint már utaltam rá, a pragmatizmus az a filozófiai irányzat, amely elismeri és teoretizálja a másság különböző kategóriáit, Addams azonban, figyelembe véve a különböző etnikumok és osztályok, valamint ezeken belül a nők tapasztalatait, újabb szempontokkal egészítette ki a korábbiakat, így a pragmatizmusnak egy radikálisabb változatát képviselte. Munkássága egyben negligálja a sztereotípiát, miszerint a nők a férfiak által kiötlött elméletek kivitelezőinek szerepét töltötték csak be.[2] Népszerűségét a háború idején hangoztatott pacifista hozzáállása miatt veszítette el, 1931-ben viszont Béke Nobel-díjjal ismerték el. 

Etikája középpontjában az „együttérző megismerés” (sympathetic knowledge) áll – ezzel a feminista episztemológia „álláspont-elméletének” (standpoint theory), valamint a viszonyszerűség és a kontextusfüggőség hangsúlyozása miatt, szintén feminista vonatkozású törődésetika előfutárának is tekinthető.[3] Utóbbit ráadásul a későbbi gondolkodókkal ellentétben nem egyetlen metafora tükrében értelmezte (pl. anya-gyermek kapcsolat), hanem a közösség, a társadalom egészére vonatkoztatta.[4]

Világosan látható nála a törődésetika kialakításának eredeti motivációja: a meggyőződés, hogy a moralitás tradicionális formái, különösen az elveken alapuló (principle-based) és a következményetikák (consequence-based) nem vették kellőképpen figyelembe az emberi tapasztalat gazdagságát, komplexitását. E megközelítések zárójelbe teszik az érzelmeket, a kapcsolatokat, az időbeliséget, a viszonzást és a kreativitást, és egy etikai probléma esetén azonnali ítélkezésre törekszenek. Mindezek alapján a szabályok alkalmazása, vagy a következmények kizárólagos figyelembe vétele redukcionista és tisztán szabálykövető (formulaic) és rövidlátó válasz a komplex szituációra.[5]

Addams például a különböző kisebb bűncselekményeket elkövető „problémás” fiatalokat sem marasztalta el azonnal, mint törvényszegőket, hanem – noha egyetértett a lopások, vonatdobálás, stb. helytelenségével – együttérzéssel fordult feléjük, és megértési szándékkal motivációikat igyekezett kideríteni és megvilágítani a közvélemény számára.[6] (Noha természetesen nem gondolta úgy, hogy a körülmények ismeretében a bűnöző 100 százalékban felmenthető, de az automatikus szabálykövető válasznál hatékonyabb megoldást tudott javasolni, pl. a fiatalok körülményeinek, lehetőségeinek javítását, amiért ő maga is tett.)

Addams számos társadalmi problémát a képzelet hiányának tulajdonít, „mely megakadályozza a más emberek tapasztalatainak elismerését”, így arra a radikális következtetésre jut, hogy „erkölcsi kötelességünk megválogatni a tapasztalatainkat, mivel e tapasztalatok következményei teljességgel meghatározzák életfelfogásunkat.”[7] Ha a másság iránti megvetésünkből csak azokra korlátozzuk az ismeretségi körünket, akiket eleve tisztelünk, „nem csak hogy leszűkítjük az életet, de korlátozzuk etikánkat is.”[8] Elítélendő az elitizmus, az előítéletesség, sznobizmus; a tapasztalat, ha kell, akár mesterséges kiterjesztése a másság kategóriáira tehát mint etikai kötelesség jelenik meg.

 

[1] Maurice Hamington, “Jane Addams,” in Edward N. Zalta (ed.), The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Summer 2010 Edition) Online elérés: http://plato.stanford.edu/archives/sum2010/entries/addams-jane/

>. Letöltés: 2010. aug. 31.

[2] ibid.

[3] ibid.

[4] ibid.

[5] ibid.

[6] Lásd Jane Addams, The Spirit of Youth and the City Streets (1909) (Urbana IL: University of Illinois Press, 1972) hivatkozik Hamington, op. cit

[7] Jane Addams, idézi Seigfried, op. cit. 52.

[8] Jane Addams, Democracy and Social Ethics, (1902) (Urbana, IL: University of Illinois Press, 2002), 8., hivatkozik Hamington, op. cit.

 

Lásd még:

„Pragmatic Ethics” in Blackwell Guide to Ethical Theory, (Malden & Oxford: Blackwell, 2000), 400-419.

Dewey, John. Human Nature and Conduct (Jo Ann Boydston ed.) Middle Works 1899-1924: 1910-1911, Volume 14: 1922. (Carbondale: Southern Illionis University Press, 1983).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Grace Lee Boggs amerikai író, filozófus, polgárjogi aktivista, feminista (1915–2015) 

június 27, 2017 - 20:09

Szegény kínai bevándorlók gyereke, gyors felfogóképességére, logikus gondolkodására korán felfigyeltek tanárai. Ösztöndíjjal végzett a Barnard College-ban, filozófiai doktori disszertációját a Bryn Mawr College-ban készítette és védte meg 1940-ben. Fiatalkorától haláláig szenvedélyesen ügyeket képviselt – a nők, a feketék, a munkanélküliek, a kizsákmányoltak ügyeit. Alapítója volt többet között a Save Our Sons And Daughters és a Detroiters Working for Environmental Justice egyesületeknek.

Néhány munkája:

Angela Davis amerikai polgárjogi harcos, tanár (sz. 1944)

december 27, 2016 - 00:06

A fiatal filozófiatanár nevét 1970-ben ismerte meg a világ, amikor az FBI által leginkább keresett tíz személy listáján szerepelt, összeesküvéssel, fegyveres fenyegetéssel, emberrablásal, szökéssel, gyilkossággal vádolták. A bíróság végül valamennyi vádpont alól felmentette. A per befejezése után bejárta a világot, előadásokat tartott Kubában, Európában, Budapestre is ellátogatott. Hazatérte után kapcsolatban állt a Fekete Párducok radikális csoporttal, egy ideig tagja volt a Kommunista Pártnak, amely az 1980-as választásokon őt jelölte alelnöknek.

Josephine Ruffin amerikai újságíró, kiadó, polgárjogi harcos, feminista (1842–1924)

május 06, 2017 - 22:00

A Woman's Era című magazin szerkesztője, amely az első lap volt, amit afro-amerikai nők írtak afro-amerikai nőknek. Bostonban született egy abban a korban ritka házasságból, anyja fehér nő volt. 15 évesen ment férjhez, férje az első fekete jogász volt aki a Harvardon végzett. A házaspár aktiv szerepet vállalt a rabszolgafelszabadító mozgalomban. Josephine 1868-ban létrehozta a New England Women's Club-ot, a következő évben pedig  egyik alapítója volt Bostonban az American Woman Suffrage Association-nek.

Lucretia Mott amerikai reformer, abolicionista, feminista (1793–1880) 

január 05, 2018 - 00:14

Lucretia Coffin Nantucketben született, kvéker családba. A Society of Friends kvéker intézetben tanult, végzés után tanítóként alkalmazták. Amikor rájött, hogy a férfi tanítók kétszer annyit keresnek, mint a nők, szóvá tette, egyenlő elbírálást követelt – és ettől kezdve megtalálta életcélját.

Angelina Grimke amerikai abolícionista, feminista (1805–1879)

február 17, 2017 - 21:39

Dél-Karolinában született, a család hatalmas ültetvényén többszáz rabszolgát tartott. Angeline és egyik nővére, Sarah életét két eszmének, a rabszolgaság eltörlésének és a női egyenjogúság kivívásának szentelte. Aktív tagjai voltak az  American Anti-Slavery Society és a Woman Suffrage Association szervezeteknek.1836-ban Angelina An Appeal to the Christian Women of the South címmel cikkel írt a The Liberator című lapba, az írás országos ismertséget szerzett neki. Kiderült, hogy remek szónoki képességekkel rendelkezik, 1838-ban Bostonban sokezres tömeg előtt tartott beszédet.

Charlotte Perkins Gilman amerikai író, feminista (1860–1935)

december 27, 2016 - 20:40

Gyerekkorában hányatott sorsa volt, a könyvekhez menekült, a könyvtárban az irodalom mellett történelmi, filozófiai munkákat is elolvasott. 1883-tól jelentek meg írásai a Providence Journalban, a Woman’s Journalban és más folyóiratokban.  1982-ben publikálta a "The Yellow Wallpaper" () című, ma is népszerű novelláját, mely a világhírt jelentette számára.

Lois Waisbrooker anarchista feminista, író, kiadó (1826–1909)

április 08, 2017 - 20:01

Írásainak témája a szex, házasság, szabad szerelem, születésszabályozás, szólásszabadság, anarchizmus, spiritualizmus, de elsősorban a nőjogok. Meggyőződése volt, hogy nemcsak a választójogot kell a nőknek megkapniuk, hanem a saját testük feletti rendelkezés jogát is. Tevékenységét 83 éves korában bekövetkezett haláláig folytatta. 

Néhány munkája:

Florence Peshine Eagleton amerikai feminista (1870–1956)

április 08, 2017 - 23:32

A női választójogi mozgalom egyik vezére, a nők továbbtanuláshoz való jogának szószólója.  Egyike volt a Rutgers University első női kurátorainak, tagja volt a New Jersey College for Women vezetőségének.  Alapítója volt a New Jersey Birth Control League-nak, a Women's Political Union vezetője és a New Jersey Woman Suffrage Association alelnöke volt. Első elnöke volt a Newark League of Women Voters-nek, melynek célja a női választók politikában való eligazodásának segítése volt. Végrendeletében több, mint egymillió dollárt hagyott az Eagleton Institute of Politics létrehozására. 

Gloria Martin amerikai szocialista feminista, író (1916–1995)

április 16, 2017 - 15:27

Volt háztartási alkalmazott, tisztviselő, vezetett mosodát és könyvesboltot, szült nyolc gyereket. Tagja az 1966-ban alakult Freedom Socialist Party-nak. Az utóbbi korai éveinek történetét elmeséli egyik könyvében (Socialist Feminism: the First Decade 1966-1976). Egyik alapítója 1967-ben a Radical Women szervezetnek, melynek keretében szabadegyetemet is vezetett. Meggyőződése volt, hogy a nők sikert akkor érhetnek el, ha tanulnak és szervezetten kiállnak igényeik és jogaik mellett. Egyik levelében írta: 

Crystal Eastman amerikai ügyvéd, újságíró, feminista (1881–1928)

április 22, 2017 - 01:55

1907-ben a New York University-n szerzett jogi diplomát. Foglalkozott munkajogi- és születésszabályozási tanácsadással, harcolt a nők gazdasági egyenlőségéért. A radikális Liberator című újság szerkesztője, 1919-ben az első amerikai feminista kongresszus szervezője. A világ legrégebbi női békemozgalmi szervezeteének, a Women's International League for Peace and Freedom-nak egyik alapító tagja. 

A nadrágviselés úttörője: Elizabeth Miller (Libby)

szeptember 20, 2017 - 00:22

Libby a török bugyogó felett viselt rövid szoknya viseletének tervezője és első viselője. Jómódú és felvilágosult családba született, otthonukban egyaránt megfordultak menekülő rabszolgák, művészek, politikusok. Férje vele együtt írta alá 1848-ban való felhívást.