Nők helyzete a kortárs magyar irodalomban
A Kettőspont Irodalmi Színpad estje arról, hogy milyen a nők helyzete a kortárs magyar irodalomban.
A Kettőspont Irodalmi Színpad estje arról, hogy milyen a nők helyzete a kortárs magyar irodalomban.
A mára méltatlanul elfeledett Földes Jolán 1936-ban megnyerte a neves Pinker kiadó nemzetközi pályázatát és egy csapásra az egyik legolvasottabb íróvá vált.
A bántalmazó kapcsolatból nem olyan könnyű kilépni, mint ahogyan azt kívülről elképzeljük.
A Hogyan tanultam meg vezetni egy olyan nő története, aki a volán mögött ismeri meg az utak és az élet szabályait.
Kötetek és folyóiratok, amelyek az év folyamán szerkesztőségünkbe érkeztek, illetve amelyekre más módon felfigyeltünk.
Az Izraeli Nemzeti Könyvtár birtokába került Szenes Hanna (1921-1944) költő teljes irodalmi hagyatéka – közölte online sajtótájékoztatón a könyvtár vezetése hétfőn.
Eddig csak az állítólagos „genderpropaganda” és „LMBTQ-érzékenyítés” volt vele a gond. Francesca Rivafinoli antifeminista szerző révén azonban a 19. századba kerültünk vissza. Komolyan itt tartunk, hogy egy könyvet el lehet marasztalni és fiúk számára alkalmatlannak vagy érdektelennek ítélni azon az alapon, hogy nők írták?
Horváth Eszter magyar fotósnak ítélték oda környezet (egyedi) kategóriában idén a World Press Photo díját az Északi-sarkvidéken kíváncsi jegesmedvékről készült fotójáért – jelentették be csütörtök este Amszterdamban. (MTI)
A Nyugat indulásának éveiben, az irodalom megújulásával párhuzamosan, a magyar társadalomban megindult egy csendes forradalom.
Ismertető Caroline Criado Perez Láthatatlan nők című könyvéről (Budapest: GABO, 2019, ford. Kránicz Dorottya).