Elizabeth Cady Stanton (1815–1902) amerikai feminista

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Elizabeth Cady Stanton (1815–1902) amerikai feminista

november 25, 2010 - 17:57
"Igaz, hogy nem vagyunk olyan erősek, bölcsek és tehetségesek, mint önök, de ha egy barátunk által pénzhez jutunk, vagy ha keresünk napi ötven centet, inkább ételt és ruhát veszünk a gyermekeinknek, mintsem szivart és pezsgőt az ügyvédeinknek. Ami minket, nőket illet, elegünk van mindenféle védelemből,..." Elizabeth Cady Stanton, Address to New York State Legislature, 1860.

1815. november 12-én született a New York állambeli Johnstownban a város előkelőségei közé tartozó Margaret és Daniel Cady lánya, Elizabeth. A kislány a Johnstown Academy elvégzése után a -ba iratkozott, az egyetlen olyan helyre, ahol a fiúiskolákhoz hasonló színvonalú volt az oktatás.

Apja mellett, aki bíró volt és ügyvédjelölteket tanított, jelentékeny jogi ismereteket is szerzett, így szembesült azzal, hogy a jog mennyire elfogult a férfiak javára és milyen igazságtalanul bánik a nőkkel. Apja el sem vállalta nők képviseletét egy válóperben, még akkor sem, ha a férj bántalmazta az asszonyt.

Elizabeth iskolái befejezése után sok időt töltött unokatestvérénél, a rabszolgaság ellen küzdő Gerrit Smith-nél. Itt ismerkedett meg a szintén abolicionista eszméket valló Henry B. Stantonnal, akivel, családja nemtetszése ellenére, 1840-ben házasságot kötött. Elizabeth ragaszkodott hozzá, hogy házassági esküjükből kimaradjon az engedelmeskedjen szó.

Nászútra Londonba mentek, ahol részt vettek a rabszolgaság ellen tartott konferencián. A korra jellemző, hogy a résztvevők, akik őszintén elítélték a rabszolgaság intézményét, abszurd módon nőket nem fogadtak el hivatalos delegáltaknak – köztük az egyik legismertebb amerikai abolicionistát, Lucretia Mott-ot. A két nő összeismerkedett, és Amerikába való visszatérésük után közös munkába kezdtek a nők jogainak, ezen belül kiemelten a választójognak a kiharcolásáért.

1848-ban nőkongresszust tartottak -ban, céljaikat Elizabeth Stanton Declaration of Sentiments címmel írt szándéknyilatkozatban foglalta össze, melyet a résztvevők elfogadtak, ezzel hivatalosan is elkezdődött a nők jogaiért, a választójogért folyó igen hosszú, nehéz küzdelem. 1851-ben is csatlakozott hozzájuk, összeállt a “nagy hármas” – Anthony, Mott és Stanton.

Az 1842 és 1859 közötti években Elizabeth két lányt és öt fiút szült. A kicsik nevelésével töltött idő alatt íráskészségét csiszolta, ritkábban vett részt rendezvényeken.

Az amerikai polgárháború befejezése után, melynek egyik következménye volt, hogy a felszabadított férfi rabszolgák választójogot kaptak, Stanton és társai folytatták a harcot a nők szavazati jogáért. 1868-ban megalapították a National Woman Suffrage Association-t, elnöke Elizabeth Stanton volt egészen 1892-ig, és újságot indítottak *Revolution* címmel.

Mint kortársai közül sokan, ő is egy magasabbrendű morál letéteményeseinek vélte a nőket. Míg mások az "erkölcsi nemességre, tisztaságra" hivatkozva otthon tartották volna a nőket, távol a nyilvános szféra "mocskától", ő progresszívebb következtetést vont le ebből: ezzel indokolta annak szükségét, hogy a nők is jelenjenek meg a nyilvános szférában. Ez (legalább részben) stratégiai érv is lehetett Stanton részéről: az amerikai szüfrazsettek ugyanis végül esszencialista érvekkel tudták megnyerni maguknak a szavazati jogot, melyek szerint a nők békésebb, kooperatívabb stb. természete jobbá tenné az amerikai társadalmat. E feltételezéssel összhangban van az is, hogy Stanton szerint a nőknek az önmegtagadásnál – melynek gyakorlása, figyelmeztet, fenntarthatja másodlagos társadalmi státuszukat! – először fontosabb erényre kell koncentrálniuk, ez pedig önmaguk fejlesztése (self-development).

Gyermekei felnövekedése után Cady Stanton előadókörutakat tartott. Kitűnő szónok volt, frappáns vitapartner, meggyőző fellépéssel. Érdeklődése nemcsak a választójogra korlátozódott, kiállt a válási jog liberalizálásáért, a nők jogainak érvényesítéséért a válóperekben. Az elsők közt beszélt arról, hogy a nőknek is vannak szexuális igényeik. Előadást tartott arról, hogy a nőknek joguk van a nemkívánt terhesség elleni védekezésre, ezt még a nők közül is többen ellenezték.

Az évek múltával Elizabeth elhagyta az előadókörutakat és az írásra összpontosított. Megjelenik a Susan B. Anthony-val és -dzsel közösen írt háromkötetes History of Woman Suffrage, majd önéletrajzi kötete Eighty Years and More címmel, valamint a nagy vihart kiváltó Woman's Bible. Elizabeth Cady Stanton 1902-ben, New York-ban hunyt el.

Lánya, (1856-1940) a nyomdokaiba lépett, és így tett unokája, Nora Stanton Blatch Barney építész is - mindketten aktívan küzdöttek a nők jogaiért.

 

 

Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.

Lucretia Mott amerikai reformer, abolicionista, feminista (1793–1880) 

január 05, 2018 - 00:14

Lucretia Coffin Nantucketben született, kvéker családba. A Society of Friends kvéker intézetben tanult, végzés után tanítóként alkalmazták. Amikor rájött, hogy a férfi tanítók kétszer annyit keresnek, mint a nők, szóvá tette, egyenlő elbírálást követelt – és ettől kezdve megtalálta életcélját.

Angelina Grimke amerikai abolícionista, feminista (1805–1879)

február 17, 2017 - 21:39

Dél-Karolinában született, a család hatalmas ültetvényén többszáz rabszolgát tartott. Angeline és egyik nővére, Sarah életét két eszmének, a rabszolgaság eltörlésének és a női egyenjogúság kivívásának szentelte. Aktív tagjai voltak az  American Anti-Slavery Society és a Woman Suffrage Association szervezeteknek.1836-ban Angelina An Appeal to the Christian Women of the South címmel cikkel írt a The Liberator című lapba, az írás országos ismertséget szerzett neki. Kiderült, hogy remek szónoki képességekkel rendelkezik, 1838-ban Bostonban sokezres tömeg előtt tartott beszédet.

Katharine Houghton Hepburn amerikai feminista (1878–1951)

december 31, 2016 - 20:46

Jómódú, felvilágosult család lánya, a Bryn Mawr College-ban történelmet és politikatudományt hallgatott, a Radcliffe College-ban kémiából és fizikából MA fokozatot szerzett. Házasságot kötött Thomas Hepburn doktorral, hat gyerekük született (a legidősebb lány, Katharine színész lett). 1913-ban megalapította a Hartford Equal Franchise League-t,  később a Connecticut Woman Suffrage Association elnökévé választották. Elnökségi tagja volt az American Birth Control League-nak, a harmincas években rendszeresen tartott előadásokat a születésszabályozásról.