Elizabeth Cady Stanton (1815–1902) amerikai feminista

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Elizabeth Cady Stanton (1815–1902) amerikai feminista

november 25, 2010 - 17:57
"Igaz, hogy nem vagyunk olyan erősek, bölcsek és tehetségesek, mint önök, de ha egy barátunk által pénzhez jutunk, vagy ha keresünk napi ötven centet, inkább ételt és ruhát veszünk a gyermekeinknek, mintsem szivart és pezsgőt az ügyvédeinknek. Ami minket, nőket illet, elegünk van mindenféle védelemből,..." Elizabeth Cady Stanton, Address to New York State Legislature, 1860.

1815. november 12-én született a New York állambeli Johnstownban a város előkelőségei közé tartozó Margaret és Daniel Cady lánya, Elizabeth. A kislány a Johnstown Academy elvégzése után a -ba iratkozott, az egyetlen olyan helyre, ahol a fiúiskolákhoz hasonló színvonalú volt az oktatás.

Apja mellett, aki bíró volt és ügyvédjelölteket tanított, jelentékeny jogi ismereteket is szerzett, így szembesült azzal, hogy a jog mennyire elfogult a férfiak javára és milyen igazságtalanul bánik a nőkkel. Apja el sem vállalta nők képviseletét egy válóperben, még akkor sem, ha a férj bántalmazta az asszonyt.

Elizabeth iskolái befejezése után sok időt töltött unokatestvérénél, a rabszolgaság ellen küzdő Gerrit Smith-nél. Itt ismerkedett meg a szintén abolicionista eszméket valló Henry B. Stantonnal, akivel, családja nemtetszése ellenére, 1840-ben házasságot kötött. Elizabeth ragaszkodott hozzá, hogy házassági esküjükből kimaradjon az engedelmeskedjen szó.

Nászútra Londonba mentek, ahol részt vettek a rabszolgaság ellen tartott konferencián. A korra jellemző, hogy a résztvevők, akik őszintén elítélték a rabszolgaság intézményét, abszurd módon nőket nem fogadtak el hivatalos delegáltaknak – köztük az egyik legismertebb amerikai abolicionistát, Lucretia Mott-ot. A két nő összeismerkedett, és Amerikába való visszatérésük után közös munkába kezdtek a nők jogainak, ezen belül kiemelten a választójognak a kiharcolásáért.

1848-ban nőkongresszust tartottak -ban, céljaikat Elizabeth Stanton Declaration of Sentiments címmel írt szándéknyilatkozatban foglalta össze, melyet a résztvevők elfogadtak, ezzel hivatalosan is elkezdődött a nők jogaiért, a választójogért folyó igen hosszú, nehéz küzdelem. 1851-ben is csatlakozott hozzájuk, összeállt a “nagy hármas” – Anthony, Mott és Stanton.

Az 1842 és 1859 közötti években Elizabeth két lányt és öt fiút szült. A kicsik nevelésével töltött idő alatt íráskészségét csiszolta, ritkábban vett részt rendezvényeken.

Az amerikai polgárháború befejezése után, melynek egyik következménye volt, hogy a felszabadított férfi rabszolgák választójogot kaptak, Stanton és társai folytatták a harcot a nők szavazati jogáért. 1868-ban megalapították a National Woman Suffrage Association-t, elnöke Elizabeth Stanton volt egészen 1892-ig, és újságot indítottak *Revolution* címmel.

Mint kortársai közül sokan, ő is egy magasabbrendű morál letéteményeseinek vélte a nőket. Míg mások az "erkölcsi nemességre, tisztaságra" hivatkozva otthon tartották volna a nőket, távol a nyilvános szféra "mocskától", ő progresszívebb következtetést vont le ebből: ezzel indokolta annak szükségét, hogy a nők is jelenjenek meg a nyilvános szférában. Ez (legalább részben) stratégiai érv is lehetett Stanton részéről: az amerikai szüfrazsettek ugyanis végül esszencialista érvekkel tudták megnyerni maguknak a szavazati jogot, melyek szerint a nők békésebb, kooperatívabb stb. természete jobbá tenné az amerikai társadalmat. E feltételezéssel összhangban van az is, hogy Stanton szerint a nőknek az önmegtagadásnál – melynek gyakorlása, figyelmeztet, fenntarthatja másodlagos társadalmi státuszukat! – először fontosabb erényre kell koncentrálniuk, ez pedig önmaguk fejlesztése (self-development).

Gyermekei felnövekedése után Cady Stanton előadókörutakat tartott. Kitűnő szónok volt, frappáns vitapartner, meggyőző fellépéssel. Érdeklődése nemcsak a választójogra korlátozódott, kiállt a válási jog liberalizálásáért, a nők jogainak érvényesítéséért a válóperekben. Az elsők közt beszélt arról, hogy a nőknek is vannak szexuális igényeik. Előadást tartott arról, hogy a nőknek joguk van a nemkívánt terhesség elleni védekezésre, ezt még a nők közül is többen ellenezték.

Az évek múltával Elizabeth elhagyta az előadókörutakat és az írásra összpontosított. Megjelenik a Susan B. Anthony-val és -dzsel közösen írt háromkötetes History of Woman Suffrage, majd önéletrajzi kötete Eighty Years and More címmel, valamint a nagy vihart kiváltó Woman's Bible. Elizabeth Cady Stanton 1902-ben, New York-ban hunyt el.

Lánya, (1856-1940) a nyomdokaiba lépett, és így tett unokája, Nora Stanton Blatch Barney építész is - mindketten aktívan küzdöttek a nők jogaiért.

 

 

Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.

Alice Paul amerikai szüfrazsett (1885–1977)

május 26, 2016 - 16:48

Alice Stokes Paul 1885. január 11-én született egy New Jersey-i kvéker család gyermekeként. Családja hitt a nemek egyenlőségében, és a nők oktatásának fontosságában, anyja többször elvitte Alice-t a választójogi női összejövelekre. Alice rengeteget tanult, hogy tudását folyamatosan bővíthesse, BA fokozatot szerzett a Swarthmore Főiskolán, aztán szociális munkát tanult a New York School of Philantropyn, szociológiát a Pennsylvaniai Egyetemen. Majd Angliába ment, ahol a Birminghami Egyetemre és a London School of Economics-ra járt.

Grace Wilbur Trout amerikai feminista (1864–1955)

március 25, 2017 - 01:11

Az Illinois Suffrage Association és a Chicago Political Equality League elnöke volt, melyek a nők szavazati jogának megszerzéséért küzdöttek. Röpiratokat terjesztettek, beadványokat írtak, előadókörutakat szerveztek az ügy érdekében.  Egyik szerzője volt az Illinois Suffrage Bill törvényjavaslatnak, amelyet végül 1913-ban elfogadtak, hét évvel a Nineteenth Amendment életbelépése előtt. 1921-ben családjával Floridába költözött, aktivista munkáját ott is folytatta, első elnöke volt a Planning and Advisory Board-nak. 

Mary Lyon amerikai pedagógus (1797–1849)

április 12, 2017 - 01:30

Az amerikai nőnevelés egyik úttörője Bucklandben (Massachusetts) született.  Az 1800-as évek elején a lányok taníttatását felesleges időpocsékolásnak tartották, de Mary azok közé a szerencsések közé tartozott, akik tanulhattak és tanárnő lett. Elhatározta, kollégiumot alapít, ahol a nők a férfiakéval egyenértékű, komoly színvonalú oktatást kapnak. Céljának eléréséért rengeteget utazott, előadásokat tartott és adományokat gyűjtött. 1834-ben Nortonban nyitotta meg első iskoláját, a Wheaton Female Seminary-t.  Ezt követte 1837-ben a Mt. Holyoke Female Seminary South Hadley-ben.

Lucy Stone amerikai feminista (1818–1869)

június 28, 2014 - 14:19
Lucy Stone

 A nők egyenlőségéért küzdő mozgalom egyik úttörője. Apja rosszallása ellenére egyetemet végzett, ő az első diplomát szerzett nő Massachusetts államban. Kortársai szerint karizmatikus személyiség volt, előadókörútjai, melyeket a női egyenjogúságért és a rabszolgaság eltörléséért tartott, komoly közönséget vonzottak. Egyik szervezője volt 1850-ben a nők jogaiért tartott konferenciának. 1855-ben feleségül ment a szüfrazsett mozgalom támogatójához, Henry Blackwellhez, és megállapodásuk értelmében – az Egyesült Államokban elsőként - Lucy megtartotta lánynevét.

Rachel Foster Avery amerikai feminista (1858–1919)

december 29, 2016 - 22:55

Pittsburghben született, apja felvilágosult szellemű újságíró, anyja, Julia Manuel Foster a helyi női választójogi szövetség alelnöke, jóbarátja volt. 1875-ben, apja halála után anyjával és testvérével Philadelphiaba költöztek. Csatlakoztak a Citizens' Suffrage Association-hoz, Rachel a Pittsburgh Leader című feminista lapban kezdett publikálni. 21 évesen részt vett a National Woman Suffrage Association (NWSA) 11.

Olympe Audouard francia író, feminista (1832–1890)

március 02, 2017 - 01:12

Marseille-ben született, 1850-ben házasodott össze egy ügyvéddel. A házasság férj gyakori hűtlensége miatt tönkrement, de a korabeli törvények miatt csak 30 évvel később tudtak elválni. Olympe Párizsba költözött, ahol megismerkedett korának művészvilágával. Alapítója volt a Le Papillon és a Cosmopolitan Magazine című lapoknak. Publikációi visszatérő témája volt a nők elnyomott helyzete, joguk megszerzése ahhoz, hogy választók és választhatók legyenek. Sokat utazott, 1868-69-ben Amerikában volt sikeres előadókörútja. 

Néhány munkája:

Matilda Joslyn Gage amerikai feminista, író (1826–1898) 

március 24, 2017 - 00:43

A szüfrazsett mozgalom egyik vezéralakja, férjével együtt komoly szerepe volt a rabszolgafelszabadítási mozgalomban, házuk az Underground Railroad része volt. Fiatalkorától elkötelezte magát a nők jogaiért, már 1852-ben a National Woman's Rights Convention vezérszónoka volt. Egyik alapító tagja volt a National Woman Suffrage Association-nek. Több újság tudósítója volt, 1878-tól tulajdonosa és főszerkesztője lett a The National Citizen and Ballot Box című lapnak.

Költekező mágnásfeleségből és zsarnok anyából interszekcionális feminista: Alva E. Belmont (1853–1933)

november 08, 2016 - 22:44

Az alabamai Mobile-ban született egy módos kereskedő gyermekeként. A feminizmussal csak középkorú nőként került kapcsolatba (akkor viszont korát megelőző haladó szellemben értelmezte!), előtte leginkább extravagáns költekezési és építkezési szokásairól volt híres. Első férje a dúsgazdag mágnáscsaládból származó William Kissam Vanderbilt volt, akivel élénk társasági életet éltek. Az elit nagy megbotránkozására (és ügyvédje minden lebeszélési kísérlete ellenére) azonban a háromgyermekes Alva, felrúgva az íratlan szabályokat, hűtlenség miatt elvált férjétől.

Martha Coffin Wright amerikai feminista (1806–1875) 

december 20, 2016 - 23:51

Bostoni sokgyerekes kvéker család lánya. Fiatalon ment férjhez, 19 évesen már megözvegyült, hogy eltartsa magát és kislányát, egy kvéker lányiskolában tanított. 1824-ben ismét férjhez ment, ebből a házasságból 6 gyereke született. Nővérével, -tal együtt alapítója volt 1833-ban Philadelphiában az American Anti-Slavery Society-nek. Később általa kapcsolódott be a nőjogi mozgalomba.