Lucy Burns amerikai szüfrazsett (1879–1966)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Lucy Burns amerikai szüfrazsett (1879–1966)

december 18, 2010 - 15:54
Az égővörös hajú, temperamentumos szüfrazsett az Angliában megismert keményvonalas módszereket alkalmazta, társaival a Fehér Ház előtt demonstrált, hatalmas tüntetéseket szervezett, amelyeken gyújtó hangú beszédeket tartott. Többször bebörtönözték, végül a rosszhírű Occoquan-ba került, ahol a rabok szennyben, férgek között éltek.

Hat, jó házból való nő állt 1917. június 27-én bíróság elé Washingtonban. Nem a megszokott tolvajok, alkoholisták vagy prostituáltak. Egy egyetemi hallgató, egy ápolási szakkönyvek szerzője, egy ismert kampányszervező, két volt tanítónő ... A vád ellenük „a közlekedés akadályozása”. Valójában a Fehér Ház előtt álltak csendesen, a kezükben transzparensek, amelyek arra szólították fel Woodrow Wilson elnököt, hogy támogassa több évtizedes harcukat egy mondat bekerüléséért az alkotmányba: „Az Egyesült Államok polgárainak szavazathoz való jogát nem tagadhatja meg vagy nem korlátozhatja nemi alapon sem az Egyesült Államok, sem bármelyik állama.” (2003 október, American History)

1879. július 28-án Brooklynban született Lucy Burns, negyedikként egy nyolcgyermekes családba. Apja nem tett különbséget gyerekei között, fiait-lányait egyaránt taníttatta, így Lucy a Vassaron végzett, majd 1906-ban Európába utazott nyelveket tanulni. Két évet a berlini egyetemen töltött, egyet Bonnban, majd tanulmányait Oxfordban folytatta. Megismerkedett az angol szüfrazsettekkel, barátságot kötött , belépett a WSPU-ba (Nők Szociális és Politikai Egyesülete) és otthagyta az egyetemet. 

Angliai tartózkodása idején barátkozott össze a szintén amerikai lal, 1912-ben visszatértek az Egyesült Államokba és elkezdték közös munkájukat. 1913-ban egyesületet alapítottak Congressional Union for Woman Suffrage néven, három évvel később ebből alakult a National Woman's Party.

Az égővörös hajú, temperamentumos Lucy az Angliában megismert keményvonalas módszereket alkalmazta, társaival a Fehér Ház előtt demonstrált, hatalmas tüntetéseket szervezett, amelyeken gyújtó hangú beszédeket tartott. 

Többször bebörtönözték, végül a rosszhírű Occoquan-ba került, ahol a rabok szennyben, férgek között éltek, tisztálkodási lehetőség gyakorlatilag nem volt, egy szappant használtak közösen a fertőző betegekkel. Lucy követelte, hogy politikai fogolyként kezeljék, ezért a börtönigazgató, William Whittaker a cella rácsaihoz bilincseltette. A bebörtönzött szüfrazsettek éhségsztrájkot kezdtek, és amikor nem voltak hajlandók befejezni, erőszakkal táplálták őket (orrlyukon levezetett szondával), ami komoly fájdalmakkal, sérülésekkel járt.

A kegyetlen módszerekről tudomást szerzett a sajtó, és a közvélemény, amely eddig ellenszenvvel vagy közönyösen viszonyult a szüfrazsettekhez, a pártjukra állt. A kormány, amelyik eddig minden, még törvénytelen eszközt is bevetett, hogy elhallgattassa a nőket, kénytelen volt taktikát váltani. Vizsgálatot indítottak, és végül – minden magyarázat nélkül – valamennyi bebörtönzött szüfrazsettet szabadon engedték. Néhány hónappal később a fellebbviteli bíróság kimondta, hogy letartóztatásuk és fogvatartásuk törvénytelen volt.

Kiszabadulásuk után két évvel, 1920. augusztus 26-án az Egyesült Államok törvénybe iktatta női állampolgárai választójogát. 

A törvény elfogadása után Lucy Burns visszavonult a politikától, hazaköltözött Brooklynba, és szülés közben meghalt huga kislányát nevelte. 1966-ban, szülővárosában halt meg. 

Alakját a Vasakaratú angyalok (Iron-Jawed Angels) című film idézi meg.

 

 

 

 

Emmeline Pankhurst és lányai a nők szavazati jogáért

október 11, 2010 - 12:02
Emmeline, Christabel és Sylvia Pankhurst

Az anya: Emmeline (Goulden) Pankhurst

1858. július 14-én Manchesterben születik Emmeline Goulden, Robert Goulden és Sophia Crane leánya. Apja sikeres üzletember, radikális politikai nézetekkel, a rabszolgaság elleni mozgalom támogatója. Anyja szenvedélyes feminista, aki kamasz lányát magával viszi a nőmozgalmi rendezvényekre. Emmeline Manchesterben kezdi iskoláit, majd szülei 15 éves korában a párizsi École Normale de Neuilly internátusba küldik, ahol a megszokott női tárgyak mellett természettudományt és közgazdaságtant is tanítottak.

Alice Paul amerikai szüfrazsett (1885–1977)

május 26, 2016 - 16:48

Alice Stokes Paul 1885. január 11-én született egy New Jersey-i kvéker család gyermekeként. Családja hitt a nemek egyenlőségében, és a nők oktatásának fontosságában, anyja többször elvitte Alice-t a választójogi női összejövelekre. Alice rengeteget tanult, hogy tudását folyamatosan bővíthesse, BA fokozatot szerzett a Swarthmore Főiskolán, aztán szociális munkát tanult a New York School of Philantropyn, szociológiát a Pennsylvaniai Egyetemen. Majd Angliába ment, ahol a Birminghami Egyetemre és a London School of Economics-ra járt.

"Szavak helyett tettek" - aki meghalt a nők szavazati jogáért: Miss Emily Davison (1872–1913)

június 03, 2012 - 14:21

Emily Wilding Davison angol szüfrazsett Londonban született sokgyermekes családban. Felsőfokú tanulmányaira nevelőnői munkával szerzett pénzt. Irodalmat, biológiát és kémiát hallgatott, kiváló eredményekkel végzett.

Mary Agnes Chase amerikai botanikus, szüfrazsett (1869–1963)

április 22, 2017 - 00:02

A középiskola elvégzése után Chicagoban egy újság korrektora volt, szabad idejében növényeket rajzolt és festett. 1901-ben a Field Museum asszisztenseként dolgozott, 1903-ban a U.S. Department of Agriculture  botanikai illusztrátora lett. Hamarosan terepmunkát is végzett, felfedezéseiről több publikáció jelent meg. Az Egyesült Államokon kívül brazíliai expedíciókon is részt vett. Több mint 70 közleménye jelent meg, a The Structure of Grasses Explained for Beginners és a Manual of grasses of the United States című könyvei a szakma alapműveinek számítanak.