Lucy Burns amerikai szüfrazsett (1879–1966)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Lucy Burns amerikai szüfrazsett (1879–1966)

december 18, 2010 - 15:54
Az égővörös hajú, temperamentumos szüfrazsett az Angliában megismert keményvonalas módszereket alkalmazta, társaival a Fehér Ház előtt demonstrált, hatalmas tüntetéseket szervezett, amelyeken gyújtó hangú beszédeket tartott. Többször bebörtönözték, végül a rosszhírű Occoquan-ba került, ahol a rabok szennyben, férgek között éltek.

Hat, jó házból való nő állt 1917. június 27-én bíróság elé Washingtonban. Nem a megszokott tolvajok, alkoholisták vagy prostituáltak. Egy egyetemi hallgató, egy ápolási szakkönyvek szerzője, egy ismert kampányszervező, két volt tanítónő ... A vád ellenük „a közlekedés akadályozása”. Valójában a Fehér Ház előtt álltak csendesen, a kezükben transzparensek, amelyek arra szólították fel Woodrow Wilson elnököt, hogy támogassa több évtizedes harcukat egy mondat bekerüléséért az alkotmányba: „Az Egyesült Államok polgárainak szavazathoz való jogát nem tagadhatja meg vagy nem korlátozhatja nemi alapon sem az Egyesült Államok, sem bármelyik állama.” (2003 október, American History)

1879. július 28-án Brooklynban született Lucy Burns, negyedikként egy nyolcgyermekes családba. Apja nem tett különbséget gyerekei között, fiait-lányait egyaránt taníttatta, így Lucy a Vassaron végzett, majd 1906-ban Európába utazott nyelveket tanulni. Két évet a berlini egyetemen töltött, egyet Bonnban, majd tanulmányait Oxfordban folytatta. Megismerkedett az angol szüfrazsettekkel, barátságot kötött , belépett a WSPU-ba (Nők Szociális és Politikai Egyesülete) és otthagyta az egyetemet. 

Angliai tartózkodása idején barátkozott össze a szintén amerikai lal, 1912-ben visszatértek az Egyesült Államokba és elkezdték közös munkájukat. 1913-ban egyesületet alapítottak Congressional Union for Woman Suffrage néven, három évvel később ebből alakult a National Woman's Party.

Az égővörös hajú, temperamentumos Lucy az Angliában megismert keményvonalas módszereket alkalmazta, társaival a Fehér Ház előtt demonstrált, hatalmas tüntetéseket szervezett, amelyeken gyújtó hangú beszédeket tartott. 

Többször bebörtönözték, végül a rosszhírű Occoquan-ba került, ahol a rabok szennyben, férgek között éltek, tisztálkodási lehetőség gyakorlatilag nem volt, egy szappant használtak közösen a fertőző betegekkel. Lucy követelte, hogy politikai fogolyként kezeljék, ezért a börtönigazgató, William Whittaker a cella rácsaihoz bilincseltette. A bebörtönzött szüfrazsettek éhségsztrájkot kezdtek, és amikor nem voltak hajlandók befejezni, erőszakkal táplálták őket (orrlyukon levezetett szondával), ami komoly fájdalmakkal, sérülésekkel járt.

A kegyetlen módszerekről tudomást szerzett a sajtó, és a közvélemény, amely eddig ellenszenvvel vagy közönyösen viszonyult a szüfrazsettekhez, a pártjukra állt. A kormány, amelyik eddig minden, még törvénytelen eszközt is bevetett, hogy elhallgattassa a nőket, kénytelen volt taktikát váltani. Vizsgálatot indítottak, és végül – minden magyarázat nélkül – valamennyi bebörtönzött szüfrazsettet szabadon engedték. Néhány hónappal később a fellebbviteli bíróság kimondta, hogy letartóztatásuk és fogvatartásuk törvénytelen volt.

Kiszabadulásuk után két évvel, 1920. augusztus 26-án az Egyesült Államok törvénybe iktatta női állampolgárai választójogát. 

A törvény elfogadása után Lucy Burns visszavonult a politikától, hazaköltözött Brooklynba, és szülés közben meghalt huga kislányát nevelte. 1966-ban, szülővárosában halt meg. 

Alakját a Vasakaratú angyalok (Iron-Jawed Angels) című film idézi meg.

 

 

 

 

Emmeline Pankhurst és lányai a nők szavazati jogáért

október 11, 2010 - 12:02
Emmeline, Christabel és Sylvia Pankhurst

Az anya: Emmeline (Goulden) Pankhurst

1858. július 14-én Manchesterben születik Emmeline Goulden, Robert Goulden és Sophia Crane leánya. Apja sikeres üzletember, radikális politikai nézetekkel, a rabszolgaság elleni mozgalom támogatója. Anyja szenvedélyes feminista, aki kamasz lányát magával viszi a nőmozgalmi rendezvényekre. Emmeline Manchesterben kezdi iskoláit, majd szülei 15 éves korában a párizsi École Normale de Neuilly internátusba küldik, ahol a megszokott női tárgyak mellett természettudományt és közgazdaságtant is tanítottak.

Alice Paul amerikai szüfrazsett (1885–1977)

május 26, 2016 - 16:48

Alice Stokes Paul 1885. január 11-én született egy New Jersey-i kvéker család gyermekeként. Családja hitt a nemek egyenlőségében, és a nők oktatásának fontosságában, anyja többször elvitte Alice-t a választójogi női összejövelekre. Alice rengeteget tanult, hogy tudását folyamatosan bővíthesse, BA fokozatot szerzett a Swarthmore Főiskolán, aztán szociális munkát tanult a New York School of Philantropyn, szociológiát a Pennsylvaniai Egyetemen. Majd Angliába ment, ahol a Birminghami Egyetemre és a London School of Economics-ra járt.

Mary Agnes Chase amerikai botanikus, szüfrazsett (1869–1963)

április 22, 2017 - 00:02

A középiskola elvégzése után Chicagoban egy újság korrektora volt, szabad idejében növényeket rajzolt és festett. 1901-ben a Field Museum asszisztenseként dolgozott, 1903-ban a U.S. Department of Agriculture  botanikai illusztrátora lett. Hamarosan terepmunkát is végzett, felfedezéseiről több publikáció jelent meg. Az Egyesült Államokon kívül brazíliai expedíciókon is részt vett. Több mint 70 közleménye jelent meg, a The Structure of Grasses Explained for Beginners és a Manual of grasses of the United States című könyvei a szakma alapműveinek számítanak.

"Szavak helyett tettek" - aki meghalt a nők szavazati jogáért: Miss Emily Davison (1872–1913)

június 03, 2012 - 14:21

Emily Wilding Davison angol szüfrazsett Londonban született sokgyermekes családban. Felsőfokú tanulmányaira nevelőnői munkával szerzett pénzt. Irodalmat, biológiát és kémiát hallgatott, kiváló eredményekkel végzett.