Októberben született

Olvasási idő
65perc
Eddig olvastam

Októberben született

szeptember 29, 2012 - 23:00
Októberben született továbbá a feminista közgazdaságtan két jeles képviselője, egy radikális feminista teológus (aki meghirdette az exodust a patriarchális egyházból), egy 17. századi feminista előfutár, két magyar, egy osztrák, egy holland, egy belga/francia és egy angol utazó nő, az a nő, aki Nobel-békedíjat kapott a taposóaknák betiltásáért folytatott munkájáért, a bolíviai feminista mozgalom alapítója, a fogamzásgátlás angol, norvég, német és kanadai úttörője, a vegyész, akiről elnevezték a franciumot, a vákuumcsomagolás feltalálója, két pilótanő, az első nő, aki európai tudományegyetemen professzori kinevezést kapott, és az első magyar könyvtárosnő.

Októberben született híres női társadalomformáló és történelmi személyiségek az élet minden területéről.

 

Október 1. Ormos Mária történész, akadémikus (sz. 1930)

alt

Diplomájának megszerzése után a debreceni majd a szegedi egyetemen tanított, 1963-tól a Történettudományi Intézet munkatársa, 1982-től a Pécsi Tudományegyetem professzora, két cikluson keresztül az egyetem rektora. Szakterülete a XX. századi történelem, világszerte elismert szaktekintély. Munkásságáért többek között Akadémiai- és Széchényi-díjat, Magyar Köztársasági Érdemrendet kapott. Néhány műve: Franciaország és a keleti biztonság; „Civitas fidelissima.” Népszavazás Sopronban 1921; Hitler élete és kora; A történelem vonatán; Közép-Európa – Van? Volt? Lesz?


Október 1. Evelyn Sharp amerikai pilóta (1919–1944)

altElső repülőleckéjét 1935-ben, 16 éves korában apja egyik bérlőjétől kapta, aki ezzel egyenlítette ki tartozását. Ugyanebben az évben megszerezte az amatőr pilótaengedélyt, a következőben pedig a magánrepülési engedélyt. 18 évesen megkapta a kereskedelmi pilótaengedélyt is, ilyen fiatalon ezt még senki sem érte el. Kölcsönből megvette első gépét, amivel bemutatókon, versenyeken vett részt.  20 éves korától ő maga is repülőoktató lett. Az első jelentkezők között volt, amikor a légierő női pilotákat toborzott a WAFS-ba (Women's Auxiliary Ferrying Squadron), akkor már 2968 repülési órával rendelkezett. Már repülőszázadosi rangban volt, amikor 1944-ben lezuhant egy P-38 Lightning géppel. A Nebraska állambeli Ord-ban temették el, ahol egy repülőteret is elneveztek róla. 1992-ben neve bekerült a Nebraska Aviation Hall of Fame tagjai közé. 


Október 1. Házy Erzsébet operaénekes (1929–1982)

altA magyar opera egyik legragyogóbb csillaga, elkápráztatta a kritikusokat és a közönséget csodálatos hangjával, tehetségével és szépségével.  Pozsonyban született, Budapesten a Nemzeti Zenedében tanult, majd a Magyar Rádió énekkarának tagja lett. Első fellépése a budapesti Operaházban 1951-ben volt, a Rigoletto apródjának szerepében. Gyorsan jöttek a főszerepek, külföldi fellépések. Manon Lescaut szerepében aratta talán a legnagyobb elismerést itthon és külföldön is. A klasszikusok mellett a kortárs operairodalomban is remekelt, Petrovics Emil és Szokolay Sándor egyenesen rá írták darabjaikban a szerepeket. Néhány filmben  - Gerolsteini kaland, Felfelé a lejtőn, Új Gilgames – is játszott. 

 


Október 1. Danica Marković szerb költő (1879–1932)

Az első modern szerb költőnő Čačakban született értelmiségi családba. 1896-ban a Više ženske škole elvégzése után Belgrádban kapott tanítói állást. 1900-tól kezdett publikálni,  gyakran Zvezdanka írói név alatt. 1904-ben jelent meg Trenuci (Pillanatok) címen komoly sikert arató első kötete. Az 1911-ben megjelent modern szerb költők antológiájában ő volt az egyetlen női szerző. Magyarul 1928-ban jelent meg hasonló antológia (Bazsalikom), benne néhány művével. Szokatlanul merész hangú verseiben gyakran megjelent a női függetlenség és szexualitás. 1928-ban a Srpska Kraljevska Akademija  (Szerb Királyi Akadémia) tagjai közé választották. 
Néhány munkája: Trenuci i raspoloženja; Elegije; Pesme o alhemijskom pokušaju; Kupačica i zmija; Savremena ispovest. 

 


Október 2. Annie Leibovitz amerikai fotóművész (sz. 1949)

alt1975-ben elkísérte a Rolling Stones együttest világkörüli turnéjára, neve ekkor vált nemzetközileg ismertté. Évekig a Rolling Stone zenei magazin munkatársa, távozása után szabadúszóként dolgozott a világ legismertebb lapjainak. Elkészítette többek között John Lennon, Yoko Ono, Demi Moore, Brooke Shields, Sting, Bruce Springsteen, Miley Cyrus, Michael Jackson, Bill Gates és II. Erzsébet királynő portréját. Több fotóalbumot is publikált, néhány ezek közül: Olympic Portraits; Women; American Music; A Photographer’s Life 1990–2005.


Október 2. Ann Smith Franklin amerikai nyomdász, kiadó (1696–1763)

altFérje, James Franklin (Benjamin Franklin testvére) 1735-ben bekövetkezett halála után megörökölte a családi nyomdát és nemcsak sikeresen vezette, de fejlesztette, tevékenységüket kibővítette. Évkönyveket, népszerű regényeket, jogi dokumentumokat adtak ki. 1758-ban fiával közösen elindították a Newport Mercury-t, mely rövid idő alatt Rhode Island első sikeres újságja, ő pedig azt első női kiadó lett. Megpályázta és elnyerte a kolónia papírpénzének a nyomtatási jogát, és ő lett a közgyűlés hivatalos nyomdásza is. Ő volt az első nő, akit beválasztottak a University of Rhode Island’s Journalism Hall of Fame tagjai közé.  


Október 2. Margaret Hardenbrook Philipse amerikai kereskedő (1637–1690)

altAz 1650-es évek végén a manhattani New Amsterdam-ban dolgozott, hollandiai unokafivérének a cégét képviselte. 1659-ben házasságot kötött Peter DeVries-el, de üzleti tevékenységét leánynevén folytattta, igen sikeresen. Férje 1661-ben meghalt, két év múlva ismét férjhez ment. Frederick Philipse-szel a házasságkötés előtti  szerződésben kikötötte, hogy előző házasságából született leánya örökli apja minden vagyonát. Munkáját is folytatta, a holland jog lehetővé tette, hogy független személy legyen, megkeresett pénze saját vagyonát gyarapítsa. Margaret több hajót vásárolt, melyekkel önálló üzleti utakat tett Európa és az Egyesült Államok között, emellett szült 11 gyereket. 1664-ben New Amsterdam brit fennhatóság alá került. Ez többek között azt jelentette, hogy Margaret nem volt független, nem hozhatott önálló döntéseket és remekül prosperáló üzletének haszna a férjét illette. Mindezek ellenére tovább vitte az üzletet, jó házasságban élt, és férjével együtt megsokszorozták vagyonukat.  


Október  2. Amalie Struve német feminista, forradalmár, író 1824 - 1862

Az első feministák egyike Mannheimben született. Már fiatalon széleskörű műveltséggel rendelkezett, nyelvtanításból tartotta fenn magát. Nőklubot szervezett és az egyenjogúságról, a nők tanulásának fontosságáról írt cikkeket.  Házasságot kötött Gustav von Struve ügyvéddel, aki a Mannheim Journal című ellenzéki lap szerkesztője volt. Az 1848-as szeptemberi felkelésben való részvételükért mindkettőjüket bebörtönözték. Szabadulásuk után Svájcba, majd az Egyesült Államokba emigráltak, ahol Amalie aktiv szerepet vállalt a szüfrazsett mozgalomban. 
Néhány munkája: Historische Zeitbilder I-III; Erinnerungen aus den badischen Freiheitskämpfen. Den deutschen Frauen gewidmet; Eine Proletarierin. Roman aus der Revolutionszeit; Die Tochter des Gefängniswärters.


Október 3. Csécsy Imréné Menzer Magda iparművész, keramikus (1896–1972)  alt

A pesti Iparművészeti Iskolán végzett díszítő-festő szakon. Munkái gyakran szerepeltek hazai és külföldi kiállításokon, 1937-ben a párizsi világkiállításon ezüstéremet kapott. 1976-ban az Iparművészeti Múzeumban emlékkiállítást rendeztek munkáiból.

 


Október 3. Kenojuak Ashevak kanadai képzőművész (1927–2013)

altA kortárs inuit művészek közül az egyik legismertebb, Kanada nemzeti kincsei között tartják számon. A Buffin szigeten született, a hagyományos inuit életformában nőtt fel, halászott, vadászott, a természetben élt. Műveiben az itt szerzett élmények jelennek meg, a tenger, a madarak, állatok, a vad táj. Sokmindent kipróbált, grafikát, kisplasztikát, nyomatokat és szobrokat készített, munkái a világ minden táján keresettek. A Royal Canadian Academy of Arts tagja volt, sok más elismerésen kívül a legmagasabb kanadai kitüntetés, a Companion of the Order of Canada birtokosa. 


Október 3. Gerta von Ubisch német botanikus, genetikus (1882–1965)

altKamaszkorától érdekelte a fizika, érettségi után Heidelbergben és Freiburgban és járt egyetemre, doktori disszertációját Strasbourgban védte meg 1911-ben. A botanika, ezen belül a genetika  iránt is elkezdett érdeklődni, Berlinben és Münsterben tanulmányozta a témát. A háború után Heidelbergben a botanikus Jost professzor asszisztense volt. 1923-ban a badeni egyetem tanárává nevezték ki, ő volt ott az első női professzor. Mivel anyai ágon zsidó volt, a nácik hatalomrajutása után kitiltották az egyetemről. 1934-ben Brazíliába emigrált, Sao Paulo egyetemén kapott kutatói állást, 1939-től Rio de Janeiroban a mezőgazdasági kutatóközpontban dolgozott. A háború után Norvégiában élt bátyjánál, majd 1952-ben visszatért Heidelbergbe.  

 


Október 3. Aale Tynni finn költő, fordító 1913 – 1997  

Kolppanaban született pedagógus családba, első verseit az iskolai lapokban publikálta. Helsinkiben 1936-ban fejezte be egyetemi tanulmányait. Első kötete Kynttiläsydän címmel két évre rá jelent meg. Tanárként dolgozott, majd 1947-től fordításból élt. 1948-ban Londonban a szellemi olimpián Hellaan laakeri című költeményével aranyérmet nyert. Magyarul folyóiratokban, valamint az Északi csillagok és a Finn versek és dalok című kötetekben jelentek meg versei.
Néhány munkája: Lähde ja matkamies; Lähde ja matkamies; Tuntematon puu; Torni virrassa; Maailmanteatteri; Balladeja ja romansseja.


Október 4. amerikai író (sz. 1941)

alt

1976-ban jelent meg első könyve, az Interview With The Vampire (Interjú a vámpírral) ami egycsapásra híressé tette. A könyvet hamarosan több nyelvre lefordították, nagysikerű film is készült belőle. Azóta Anne Rice nemcsak az amerikai, de a nemzetközi sikerlisták egyik állandó éllovasa, A. N. Roquelaure és Anne Rampling írói álneveken is publikál. Művei többsége magyarul is megjelent, közülök néhány: Lestat, a vámpír; A kárhozottak királynője; New Orleans-i történet; Belinda; A testtolvaj meséje; Vérhozsánna.

Bővebben írtunk róla. 


Október 4. Svava Jakobsdottir izlandi író, feminista (1930–2004)

altA XX. századi izlandi irodalom jelentős képviselője, a nők jogaiért kiálló meggyőződéses feminista. Egyetemi tanulmányait a Smith College-ban (Massachusetts, USA), a Somerville College-ban  (Oxford, UK) és az Uppsalai egyetemen (Svédország) végezte. Első elbeszéléskötete, a Tólf konur (Tizenkét nő) 1965-ben jelent meg. Dolgozott Izland svédországi nagykövetségén, 1971 és 1979 között az izlandi parlament tagja volt. 1968 és 1971 között ő volt az izlandi írók egyesületének az elnöke. Magyarul egyelőre nem jelentek meg művei. 

Néhány munkája: Leigjandinn (Az albérlő, regény); Gefid hvort ödru (elbeszélések); Gunnladar saga (Gunnladar története, regény); Undir eldfjalli(elbeszélések);Hvad er í blyhólknum? (elbeszélések). 


Október 4. Otti Berger horvát textilművész, szövő (1898–1944)

altVörösmarton született, Zágrábban a művészeti akadémiára járt 1926-ig, majd tanulmányait a a dessaui Bauhausban folytatta, ahol többek között Moholy-Nagy, Klee és Kandinsky tanítványa volt. 1930-ban végzett,  a textiltanszék legígéretesebb művészeként tartották számon. Berlinben nyitotta meg stúdióját, eredeti munkái hamarosan egész Európában keresettek lettek. 1936-ban zsidó származása miatt menekülnie kellett, rövid ideig Londonban élt. 1938-ban hazatért Jugoszláviába beteg anyját meglátogatni, de többé nem tudta elhagyni az országot. Családjával együtt az auschwitzi koncentrációs táborba hurcolták, ahol 1944-ben meghalt.  


Október 4. Geneviève Joy francia zongoraművész, zenetanár 1919 - 2009  

Bernavilleben született ír anyától, francia apától. Csodagyerek volt, már négy évesen megtanult zongorázni, tíz évesen felvették a párizsi konzervatóriumba, ahol Yves Nat volt a mestere. 1941-ben elnyerte a konzervatórium Nagydíját. A klasszikusok mellett a francia kortárs zeneszerzők darabjainak értő tolmácsolója volt, André Jolivet és Pierre Boulez művei gyakran szerepeltek a repertoárjában. Európaszerte hívták fellépni, a hetvenes években a Szovjetúnióban tett nagysikerű koncertkörutat. Lemezei állandóan a sikerlisták élén voltak. A párizsi konzervatórium  tanáraként is sikeres volt, több tanítványából lett híres művész. 


Október 5. Gyarmati Olga atléta, olimpiai bajnok (sz. 1924)

altDiákkorában kezdett sportolni, 17 évesen száz síkon nyerte első magyar bajnokságát. Sokoldalú versenyző, sík- és gátfutásban, magas- és távolugrásban, súlylökésben egyaránt szép eredményeket ért el. Harmincegyszeres magyar bajnok, kétszeres főiskolai világbajnok. Az 1948-as londoni olimpián távolugrásban aranyérmet szerzett.

 

 


Október 5. író (1917–2007)

altDebrecenben  született, iskoláit is ott végezte. Latin-magyar szakos tanár, doktori értekezését a római kori szépségápolásról 1940-ben védte meg. Az irodalmi életben költőként indult, első kötete 1947-ben Bárány címen jelent meg. 1958 után sorra jelentek meg külföldön is nagy sikert arató regényei. Termékeny író, meseregényeket, ifjúsági könyveket, drámákat, esszéket is publikált, Abigél című regényéből tévésorozat készült. József Attila díjas, Kossuth díjas, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét és számtalan más kitüntetést. 

Néhány munkája: Tündér Lala; Sziget-kék (meseregény); Az őz; Disznótor; Pilátus; Katalin utca; Az ajtó; Für Elise (regény); Kiálts, város!; Az a szép, fényes nap (színdarab); Kívül a körön; A lepke logikája (esszék). 

Bővebben írtunk róla. 


Október 5. Smaranda Gheorghiu román író, publicista, feminista (1857–1944)

altBarátai és tisztelői Maica Smara-nak (Smara mama) becézték, egyik írói álneve is Smara volt. Targovisteben született jómódú családból, Bukarestben tanítóképzőt végzett. 1880-ban jelent meg első cikke, a következő években rendszeresen publikált a Scoala Romana és a Altite si Bibliuri  című lapokban. 1896-tól tagja az Inteligenta Femeii (Intelligens nők) feminista társaságnak, a román feminista mozgalom alapítójának. Több nemzetközi nőkonferencián képviselte hazáját, nagysikerű előadásokat tartott. A Universal Alliance of Women for Peace 1900-ban tartott kongresszusán a szervezet alelnökévé választották. Szenvedélyes utazó volt, bejárta egész Európát, Ázsiát, 1904-ben az Északi sarkra is eljutott, élményeiről több könyvet írt. 


Október 5. Ilia Fibiger dán író, ápolónő, feminista 1817 – 1867

Dánia első hivatásos ápolónője, a feminista legenda, Mathilde Fibiger testvére.  Szülei halála után egyik nagynénje nevelte. Az 1830-as évek elején lányokat tanított kézimunkra és varrásra. Színdarabokat, regényeket írt, legtöbbet névtelenül publikálta. 1853-ban a nagy kolerajárvány idején a koppenhágai Almindelig kórházban volt önkéntes ápolónő, 1854-ban kapta meg hivatalos kinevezését. Házasságon kívül született lányokat pártfogolt, munkahelyet szerzett nekik. 1872-ben árvaházat alapítottak emlékére. 
Néhány munkája: Modsætninger; Magdalene; Niels Ebbesen; Rettroende Eventyr; Lost og Bound.   


Október 6. ideggyógyász, pszichoanalitikus (1909–1977)

altA szegedi egyetemen diplomázott, 1935-től 1943-ig a Zsidó-kórház idegosztályán dolgozott. A háború után intézeti főorvosként pszichoterápiával, gyerekek nemi felvilágosításával foglalkozik, cikkeket, könyveket publikál a témában. Néhány műve: Menekülő lelkek; Gyermekeknek felnőttekről; Igaz-e, hogy a gólya hozza a gyereket? Utóbbit 1947-ben betiltották.

 

 


Október 6.  Florence Seibert amerikai biokémikus (1897–1991)

altDoktori disszertációját a Yale egyetemen készítette 1923-ban, 1924-től a University of Chicago kutatója volt. A tuberkulózis kutatásában szerzett nemzetközi elismertséget. Ő állította elő a PPD (purified protein derivative, tisztított fehérjekeverék) reagenst, amelyet napjainkban is alkalmaznak a tuberkulózis kimutatásában. Az intravénás terápia biztonságossá tételében is komoly eredményei voltak. 1932-től a University of Pennsylvania professzora volt nyugdíjazásáig, utána még 13 éven át rákkutatási programokban dolgozott. A Trudeau Medal és a Francis P.Garvan Medal kitüntetettje, 1990-ben felvették  a National Women’s Hall of Fame tagjai közé. 


Október 6. francia író, feminista (1565–1645)

altA feminizmus egyik előfutára nemesi család lánya volt, ahol fontosnak tartották a műveltséget. Megtanult latinul, görögül, olvasta a klasszikus írókat és filozófusokat, önállóan gondolkodott a világról. Latin klasszikusokat fordított, avatott gondozója volt Montaigne hagyatékának, ezek mellett sok saját publikációja jelent meg. Írásaiban sokat foglalkozott a nők tanulásával, önállóságuk fontosságával. Az Égalité des Hommes et des Femmes (A férfiak és a nők egyenrangúsága, 1622) és a Les femmes et Grief des dames (A nők sérelmei, 1626) című munkái a korai feminista irodalom alapműveinek számítanak.


Október 6. Nina Bang dán történész, politikus 1866 – 1928

Az első dán női miniszter egyben az első dán nők közé tartozott, akik tudományos fokozatot szereztek. 1894-ben diplomázott, kutatási témája a Hanza kereskedelem volt. Belépett a szociáldemokrata pártba, 1898-tól a párt Social-Demokraten című lapjának szerkesztője volt. Tanulmányokat, politikai elemzéseket írt és fordított, többek között Marx A tőke című könyvét. 1903-tól a párt végrehajtó bizottságának a tagja volt, évekig ő volt ott az egyetlen nő. 1918-ban beválasztották a parlamentbe, a pénzügyi bizottság tagja lett. 1924-ben, az első szociáldemokrata kormányban oktatási miniszteri tárcát kapott. 
 


Október 7. Berek Kati, színész (sz. 1930)

alt

1952-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, a Nemzeti Színház szerződtette, ahol majdnem két évtizedet töltött. A Huszonötödik Színház egyik alapító tagja, játszott több vidéki színházban is. Néhány színházi szerepe: Kata (Shakespeare: A makrancos hölgy), Kurátor Zsófi (Németh László: Gyász), Claire Zachanassian (Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása), Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája), Orbánné (Örkény István: Macskajáték). Rengeteg filmben játszott, csak mutatóba: Kis Katalin házassága, Égi madár, Próféta voltál szívem, Tartuffe, Sacra Corona. Több kitüntetést kapott, többek között Jászai Mari-díjas, Kiváló művész, a Nemzet Színésze, a Halhatatlanok Társulatának tagja.


Október 7. svájci orvos (1845–1916)

alt

Sokat küzdött, amíg elérte célját és ő lett az első svájci orvosnő. A bözeni lelkész lánya magántanuló volt, és apja – nehezen kikönyörgött – engedélyével beiratkozhatott a zürichi egyetem orvoskarára, amely Európában elsőként felvett nőket is, de ő volt az első svájci nőhallgató. A korabeli közvélemény szégyenteljesnek tartotta választását. 1872-ben kitüntetéssel letette vizsgáit, Lipcsében és Drezdában nőgyógyászatot tanult, és 1874-ben sikeresen megvédte doktori értekezését. Zürichben kezdett praktizálni – ehhez is apja hivatalos engedélye kellett. 1875-ben férjhezment Albert Heim geológushoz, a korabeli törvények alapján csak férje engedélyével folytathatta munkáját. 1901-ben egyik alapítója volt Svájc első nőkórházának, melyben nővérképző is működött. Orvosi tevékenysége mellett cikkeket írt a nők és gyerekek problémáiról, és szerepet vállalt szüfrazsett és antialkoholista egyesületekben is. 


Október 7. Marilyn Joy Waring új-zélandi politikus, közgazdász, feminista (sz. 1952)

altA feminista közgazdaságtanelmélet egyik első kidolgozója 23 évesen lett az új-zélandi parlament legfiatalabb képviselője. 1988-ban jelent meg If Women Counted című könyve ( előszavával) a modern közgazdaságtanról feminista szemszögből. 2006-tól  az AUT University (Auckland) professzora, politikai gazdaságtant, gender elméletet tanít. Több nemzetközi szervezet, pl. a Commonwealth Secretariat, United Nations Development Programme, International Development Research Centre tanácsadója. 2008-ban megkapta a Companion of the New Zealand Order of Merit kitüntetést, 2012-ben a Wired Magazine "50 people who will change the world” listáján szerepelt. 


Október 7. Rosa Smith Eigenmann amerikai ichtiológus 1858 – 1947

Az első nő, aki az ichtiológiában jelentős tudományos eredményeket tudott felmutatni. A Point Loma Seminary elvégzése után 1878-ban ő volt az első nő, akit a San Diego Society of Natural History rendes tagjává fogadtak. A helyi állatvilágot, főleg a halakat tanulmányozta és  a blind goby (Typhlogobius californiensis, vak géb) felfedezéséről, leírásáról és osztályozásáról szóló publikációjával nevet szerzett magának. Az elsőt 19 tudományos cikk követte. A nagytekintélyű David Starr Jordan professzor meghívására két évig az Indiana egyetemen folytatta tanulmányait. Ott ismerkedett meg és 1887-ben házasságot kötött a doktori értekezésén dolgozó Carl H. Eigenmann-al.1887 őszén a Harvard egyetemen folytatták tanulmányaikat, Rosa volt az első nő, aki ott posztgraduális képzésre engedélyt kapott. A pár közösen dolgozott és publikált, közel 150 halfajtát írtak le. Az ezredforduló táján Rosa tudományos munkássága ritkult, majd abbamaradt. Öt gyereket, köztük két súlyos fogyatékkal élőt nevelt, a család minden energiáját lekötötte. 


 Október 8. Rose Scott ausztrál feminista (1847–1925)

altA XIX. század végén megélénkülő nőmozgalmak egyik kulcsfigurája. 1889-ben létrehozza a Women's Literary Society-t (Irodalmi nőegylet), ennek a tagjaiból alakult meg 1891-ben a Womanhood Suffrage League (Szüfrazset nők szövetsége). Cikkeket írt, előadásokat tartott, vitaesteket rendezett a nők helyzetének javítása és a választójog kiharcolása érdekében.


Október 8. Helga Stene norvég tanár, feminista, ellenálló (1904–1983)

alt

1932-ben diplomázott az oslói egyetemen, néhány évig Berlinben majd Svédországban tanított. Norvégia náci megszállása idején komoly szerepet vállalt az ellenállási mozgalomban. A háború után Oslóban tanított, munkájában különös figyelmet fordított a nemek közötti egyenlőség megteremtésére. 1956-ban tanulmányt készített a tankönyvekben fellelhető szexizmusról, javaslatokat nyújtott be ezek megszüntetésére. Aktiv szerepet vállalt a norvég és a nemzetközi feminista mozgalomban, tagja volt a  -nak. Az ellenállási mozgalomban való érdemeiért 1977-ben megkapta a St. Olavs Orden elsőosztályú lovagja érdemrendet. 


Október 8. Márkus Ottilia (Kémeri Sándor) író, újságíró (1873–1951)

altMünchenben volt festőnövendék, majd házasságot kötött Kozmutza Kornéllal, akivel beutazták a Távol-keletet. Az Indiában, Kínában, Japánban tapasztaltakról az Új Idők „Séták a nagyvilágban” rovatában számolt be, Kémeri Sándor néven. Párizsban találkozott Bölöni Györggyel, aki második férje lett. Egy ideig Anatole France titkárnőjeként dolgozott. Rendszeresen publikált hazai, francia, német és osztrák lapokban. 1945-ben hazatértek férjével, visszaemlékezésein dolgozott haláláig. 

Néhány munkája: Szenvedések könyve; Anatole France barangolásai; Die Kerker von Budapest, Ein Buch der Schmerzen; Rambles with Anatole France; Sur le Chemin des douleurs.


Október 8. Emily Blackwell amerikai orvos 1826 – 1910  

Az első amerikai orvosnő, testvére nővére példáját akarta követni, de több orvosegyetem elutasította felvételi kérelmét. 1852-53-ban Chicago-ban a Rush Medical College hallgatója volt, de a férfi hallgatók és tanárok követelésére kizárták. Végül Clevelandban, a Western Reserve University-n tudott lediplomázni. Posztgraduális képzést Londonban, Párizsban, Berlinben és Drezdában kapott. 1857-ben nővérével megalapították a New York Infirmary for Women and Children kórházat, ahol nővérképzéssel is foglalkoztak, Emily a nőgyógyászati és gyermekosztály vezetője volt. 1868-ban a Women's Medical College létrehozásával elindult a női orvosképzés, 1899-re közel 400 orvosnő kapott diplomát. Önéletrajza mellett több könyvet is publikált.
Néhány munkája: Counsel to Parents on the Moral Education of Their Children; The Human Element in Sex; Essays in Medical Sociology; Pioneer Work in Opening the Medical Profession to Women. 


Október 9. Adrienne Clostre francia zeneszerző (1921–2006)

alt

A párizsi Zeneművészeti főiskolán (Conservatoire National Superieur de Musique de Paris) végzett. Eredeti hangvételű kompozícióval korán sikereket ért el, 28 éves korában már a római Grand Prix díj birtokosa. Pályafutása során számos nemzetközi elismerésben részesült. Néhány műve: Les musiciens de Breme (A brémai muzsikosok); Nietzsche; Le secret (A titok); Le triomphe de la vertu (Az erkölcs diadala); La Reine de Saba (Sába királynője); Lettres italiennes (Itáliai levelek)


Október 9. Margunn Bjørnholt norvég szociológus, közgazdász, feminista (sz. 1958)

alt

A Tromso-i egyetemen diplomázott 1981-ben. Kutatásai széles skálán mozognak, foglalkozott alternativ pénzügyekkel, munka- és család, nemek közötti egyenlőség, férfiak és a férfiasság, kulturális örökség, és újabban a feminsta jogelmélet, feminista közgazdaságtan kérdéseivel. A Norsk Kvinnesaksforening (NKF, norvvég nőjogi egyesület) és a  Norges kvinnelobby (norvég nőlobbi) elnöke, az International Alliance of Women (nemzetközi nőszövetség, a korábbi ) elnökségi tagja.

Néhány munkája:  Like Father, Like Son? The Transmission of Values, Family Practices and Work-Family Adaptations to Sons of Work-Sharing Men. Fathering: A Journal of Theory, Research and Practice about Men as Fathers 8 (3).   How Men Became the Local Agents of Change towards Gender Equality. Journal of Gender Studies 20 (1): 3–18. Advances in Feminist Economics in Times of Economic Crisis. In M. Bjornholt and A. McKay (eds.), Counting on Marilyn Waring. New Advances in Feminist Economics.


Október 9. Jody Williams politológus, aktivista (sz. 1950)

1alt997-ben Nobel-békedíjat kapott a taposóaknák betiltásáért folytatott munkájáért. Vermontban született, a burlingtoni egyetemen spanyol-angol szakon végzett. Néhány évig Mexikóban tanított, majd Washingtonban dolgozott. Második diplomáját a Johns Hopkins egyetemen szerezte politikatudományból 1984-ben. 1991-től a taposóaknák elleni nemzetközi kampány élharcosa. Az International Campaign to Ban Landmines (ICB) alapító tagja, ők hozták tető alá az 1999-ben életbe lépett Ottawai Egyezményt, melyet 120 ország írt alá a gyalogsági- és taposóaknák betiltásáról. Több könyvet publikált, cikkeit gyakran közli a Wall Street Journal, International Herald Tribune, The Independent (UK), The Irish Times, The Toronto Globe and Mail, La Jornada (Mexico).


Október 9. Mary Ann Shadd Cary amerikai/kanadai újságíró, tanár, ügyvéd, abolicionista 1823 – 1893   

Wilmingtonban született, szabad afro-amerikai családba, házuk a rabszolgamenekítő  Underground Railway egyik állomása volt. 1840-ben rabszolgagyerekek részére alapított iskolát. A Fugitive Slave Act elfogadása után egész családjával Kanadába emigrált, ahol 1853-ban a The Provincial Freemen című lap alapításával az első fekete lapkiadó nő lett. Előadókörutakat tett, ahol a feketék jogaiért, gyerekeik taníttatásáért agitált. 1860-ban visszatért az Egyesült Államokba, tanított, cikkei jelentek meg a National Era és a The People's Advocate  című lapokban. A National Woman Suffrage Association tagja és egyik alapítója volt a Colored Women’s Progressive Franchise Association-nek. Beiratkozott a Howard egyetem jogi karára és 60 éves korában ő volt a második fekete nő, aki jogi diplomát szerzett. 


Október 10. Harriet Hosmer amerikai szobrász (1830–1908)

altMűvészi képességei korán jelentkeztek. Komoly, haladó szellemű nevelést kapott, 1850-ben ő volt az első nő, aki beiratkozhatott a Missouri Medical College anatómiai előadásaira. Néhány évvel később Európába utazott, Rómában és Londonban élt, szobrait a kritikusok és a nagyközönség egyaránt ünnepelték. Néhány műve: Beatrice Cenci; The Sleeping Faun (Az alvó faun); Zenobia in Chains (A leláncolt Zenóbia); Queen of Palmyra (Palmyra királynője); Puck; Isabella of Castille.

 


Október 10. Temes Judit úszó, orvos (1930–2013)

alt

Olimpiai aranyérmes, az 1952-es helsinki olimpián világcsúccsal győztes 4x100 méteres magyar gyorsváltó tagja volt, 100 méter gyorson bronzérmet szerzett. Tizenháromszoros főiskolai világbajnok, 1954-ben váltóban Európa-bajnok, 100 méter gyorson ezüstérmes volt. Sokszoros világ- és Európa-csúcstartó. 1955-ben summa cum laude diplomázott a SOTE orvoskarán, sportpályafutásának befejezése után 1956-tól több klinikán dolgozott. 1975-ben filozófiatanári, 2000-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. Több évig volt a magyar- és az európai úszószövetség elnökségi tagja. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság sportdíját, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.


Október 10. Karen Percy kanadai alpesi síző (sz. 1966)

altCalgaryban az 1988-as olimpián ő volt az első, aki Kanadának téli olimpián érmet nyert.  Pontosabban kettőt, mert lesiklásban és óriás műlesiklásban is bronzérmes lett, kombinációban pedig csak néhány tizedmásodperccel lett negyedik. Első versenyét 15 éves korában nyerte, pályafutása során négyszer nyert világbajnokságot, hétszer volt kanadai bajnok. Nem specializálódott, sportágának valamennyi számában versenyzett. Beválasztották a  Canadian Sports Hall of Fame tagjai közé, 1988-tól a legmagasabb kanadai kitüntetés, a Member of the Order of Canada birtokosa.


Október 10. Sándor Judit operaénekes 1923 – 2008  

A szoprán és mezzoszoprán szerepekben is kimagasló alakítást nyújtó énekes kezdetben a Fodor zeneiskolába járt, 1941-től pedig a Zeneakadémián folytatta tanulmányait. 1948-ban szerződött a budapesti Operházhoz, ahol harminc évet töltött.  Tehetségét külföldön is elismerték.  A klasszikus operairodalmi szerepek mellett oratórium- és dalénekesként ért el komoly sikereket, a kortárs zeneszerzők műveinek ihletett tolmácsolója volt. 1978 után főleg tanítványaival foglalkozott, gyakran hívták nemzetközi énekversenyek zsürijébe. Az Operaház örökös tagja, Liszt Ferenc díjas és Érdemes művész, 1993-ban megkapta a Kossuth díjat.     


Október 11. Maria Bueno brazil teniszező (sz. 1939)

alt19 Grand Slam címmel dicsekedhet, háromszor nyert Wimbledonban, négyszeres US Open győztes, párosban tizenkétszer nyert, tízszer vezette a világranglistát. 1959-ben az Associated Press az év sportolójának választotta.


Október 11. Adela Zamudio bolíviai költő, tanár, feminista (1854–1928)

altPaz Juana Plácida Adela Rafaela Zamudio Rivero hazájának leghíresebb költője, a boliviai feminista mozgalom alapítója. Tanárként sokat tett azért, hogy a családok lánygyerekeiket is taníttassák, egyetemre küldjék. Irodalmi munkásságán kívül cikkeket publikált a nők egyenjogúsításáról, a válás legalizálásáról, a feminizmus céljairól, a munkásnők helyzetéről, az egyház és az iskola szétválasztásáról. Alapító tagja volt a Feminiflor feminista folyóiratnak. Hazája születésnapját tette meg a Boliviai nők napjának


Október 11. Emma Graf svájci tanár, szüfrazsett 1865 - 1926

Langenthalban született, jómódú üzletember lánya, a tanítóképző elvégzése után 1887-től szülővárosában tanított. Később a berni egyetem bölcsészkarán folytatta tanulmányait, 1901-ben védte meg doktori értekezését. 1907-ben ő volt az első nő, aki a Tanárképző főiskolán tanári állást kapott. 1902 és 1920 között a Schweizerischen Lehrerinnenvereins (Svájci tanárok egyesülete) elnöke volt. 1912-től aktivan részt vett a szüfrazsett mozgalomban, 1915-ben alapítója és egyik szerkesztője volt a Jahrbuch der Schweizerfrauen-nek. Rendszeresen publikált cikkeket a nők jogi és gazdasági helyzetének javításáról, a nők szavazójogának szükségességéről. 1916-ban megválasztották az Aktionskomitees für das Frauenstimmrecht in Gemeindeangelegenheiten (egyesület a nők szavazójogért) elnökének. 1921-ben megválasztották a Svájcban tartott Nőkongresszus elnökének. 


Október 12. Relle Gabriella operaénekes (1902–1975)

alt

A budapesti Operaházban 1924-ben, főiskolásként debütált, a Lohengrinben Elza szerepét énekelte. Nemcsak itthon, de külföldön is komoly sikerei voltak, a berlini Staatsoper rendszeresen hívta vendégfellépésekre. Pályafutása során az operairodalom szinte valamennyi szoprán szerepét eljátszotta, kritikusok szerint különösen Puccini operáiban nyújtott rendkívüli teljesítményt. Főbb szerepei: Liu (Puccini: Turandot); Mimi (Puccini: Bohémélet); Tosca (Puccini); Sieglinde (Wagner: A walkür); Gilda (Verdi: Rigoletto); Dorabella (Mozart: Così fan tutte); Santuzza (Mascagni: Parasztbecsület).


Október 12. Din Lin (Ding Ling) kínai író (1904–1986)

altKína egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb írója. Háromszáznál több publikációja jelent meg, elbeszélések, regények, esszék, színdarabok, példabeszedek. Ő volt az első író, akinek női hősei a feudális, nőelnyomó kínai életmód ellen lázadtak. Hosszú élete során sok összeütközése volt az éppen aktuális hatalommal. A harmincas években Csang Kaj-sek alatt volt házi őrizetben, 1957-ben a kommunista vezetés jobboldali elhajlónak nyilvánította, bebörtönözték, könyveit betiltották.  Öt évvel később rehabilitálták, újra kiadták betiltott műveit is. Röviddel halála előtt az Egyesült Államokban egy nemzetközi íróprogram díszvendége volt. Műveit sok nyelvre lefordították, magyarul a Felkelt a nap a Szangan folyó felett című regénye olvasható.


Október 12. Nísia Floresta Brasileira brazil író, fordító, tanár, feminista 1810 - 1885

A latin-amerikai feminizmus előfutára, az első brazil feminista, valódi neve Dionísia Gonçalves Pinto volt, a történelem írói nevén tartja számon. 21 évesen kezdett írni, cikkeinek gyakori témája a nők tudományos oktatásának fontossága volt. 22 évesen jelent meg első könyve, Direitos das Mulheres e Injustiça dos Homens (A nők jogai és az igazságtalan férfiak) címmel és Mary Wollstonecraft művein alapult, a brazil sajátosságokkal kiegészítve. 1832-ben lányok részére indított középiskolát, ahol minőségi oktatást igyekezett nyújtani. A női egyenjogúság mellett cikkeiben az indián őslakosok jogaiért, a rabszolgaság eltörléséért is kiállt. Sokat utazott, több évet töltött Európában, kapcsolatban volt a kor jeles íróival, olasz és francia nyelven is publikált. 
Néhány munkája: Conselhos a minha filha; Opúsculo humanitário; A Mulher. 


Október 13. Dajka Margit színész (1907–1986)

alt

Gyerekszínészként kezdte, alig 15 évesen már szerződtette a Nagyváradi Színház. Magyarországi karrierje 1927 nyarán Hódmezővásárhelyen kezdődött, ahová Horváth Árpád hívta meg vendégszereplésre. Sokévtizedes, sikeres pályafutását parádés színházi- és filmszerepek alkotják. Kossuth díjas, Érdemes- és Kiváló művész. Néhány szerepe: Stázi (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő); Iluska (Kacsóh Pongrác: János vitéz); Katyusa (Tolsztoj: Feltámadás); Natasa, majd Vaszilisza (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Irina, majd Mása (Csehov: Három nővér); Kamilla (Szigligeti Ede: Liliomfi); Dajka (Shakespeare: Romeo és Julia); Nagymama (Csiky Gergely: Nagymama). Néhány filmje: Liliomfi, A férfi egészen más, Herkulesfürdői emlék Égigérő fű, Macskajáték, Szindbád.


Október 13. Mary Kingsley angol utazó, felfedező, író (1862–1900)

alt

Tipikus viktoriánus angol értelmiségi családjában a férfiak tanultak, utaztak, a nők otthon ültek. Formális oktatást nem kapott, tudást, műveltséget apja tekintélyes könyvtárából szerzett. Évekig ápolta beteg anyját, majd apját, harminc éves múlt, amikor mindkettő meghalt. Öröksége révén kinyílt előtte a világ. Afrikába utazott, egyedül. Angolában együtt élt a helyiekkel, akik megtanították evezni, a dzsungelben élni. Hazatértekor kiadót talált útinaplójára, és a British Museum támogatta következő útjait. Afrikával kapcsolatos nézetei sok tekintetben ellenkeztek a kor felfogásával, meggyőződése volt például, hogy káros európai életmódot és vallást erőltetni a helyi lakosságra. Utazásairól írt két könyve, a Travels in West Africa  és a West African Studies valamint újságcikkei igen népszerűek voltak. A búr háború idején önkéntes nővér volt Cape Town-ban, ott halt meg tífuszban, kivánsága szerint a tengerbe temették. 

 


Október 13. Auguste Papendieck német keramikus, fazekas 1873 - 1950

A modern művészi kerámia megteremtője brémai kereskedőcsaládba született. A Höheren Töchterschule elvégzése után 1900 és 1903 között Münchenben és Königsbergben festészetet, 1905-től Berlinben fazekasságot tanult. A következő évben Bunzlauban elvégezte a Keramischen Fachschule-t, majd az Institut der Königlich Technischen Hochschule hallgatója volt, gyakorlati tapasztalatokat a brémai laboratóriumban szerzett. Több sziléziai és brémai műhelyben dolgozott, majd 1911-ben saját műhelyt alapított. A következő évben az első nő volt, aki a brémai Kereskedelmi kamaránál mestervizsgát tett. Már tanulmányai alatt is több kiállításon szerepeltek munkái, eredeti formájú és színezésű darabjai komoly elismerést arattak. Kerámiái jelentős része a brémai Focke múzeumban látható. 


Október 14. Baász Szigeti Pálma képzőművész (sz. 1954)

altMarosvásárhelyen született, művei gyakran szerepelnek hazai és nemzetközi kiállításokon. Néhány műve: Mucinéni; Tájkép disznóval; Neked adom a rózsámat; Cirkusz, Amikor apáddal, egyszer Ibizán fagyiztunk.


Október 14. Ida Pfeiffer osztrák utazó, író (1797–1858)

alt

Amikor két fia családot alapított, úgy döntött, saját életét éli és utazni kezdett. Első útja a szentföldre, Egyiptomba és Olaszországba vezetett, hazatérte után 1846-ban kiadta első könyvét Reise einer Wienerin in das Heilige Land (Egy bécsi nő útja a szentföldön) címmel. Következő útján északra ment, erről írt könyve: Reise nach dem skandinavischen Norden und der Insel Island (Utazás észak Skandináviába és Izland szigetére). 1846-ban világkörüli útra indult Dél-Amerika, Tahiti, Kína, India, Mezopotámia, Perzsia, Oroszország érintésével. Az útról írt Eine Frau fährt um die Welt (Egy hölgy világkörüli útja) című könyvével világsikert aratott. Hároméves pihenő után ismét útra kelt, második világkörüli útján Indonéziában egy ideig a kannibál Batak törzsnél élt, ő volt az első európai, aki visszatért és hírt adott a törzs életmódjáról. Négy évig tartó útjáról  Meine zweite Weltreise  (Második világkörüli utam) című könyvében számolt be. Ida Pfeiffer utolsó útja Madagaszkárra vezetett, ahol Ranavalona királynő bebörtönözte és csak nehezen tudott kiszabadulni. 1858-ban hazatért Bécsbe, és röviddel ezután trópusi betegségben elhunyt. 


Október 14. Ilse Knott-ter Meer német mérnök 1899 – 1996 

Az első német mérnöknők egyike Hannoverben született, mérnök apjától örökölte a technika szeretetét. 1919 és 1922 között a hannoveri, 1922 és 1924 között a müncheni Technischen Hochschule hallgatója volt. Gyakori volt, hogy a férfi hallgatók gúnyolták, kifütyülték, zaklatták. 1925-ben házasságot kötött Carl Knott mérnökkel, Aachenbe költöztek és saját céget alapítottak, több közös szabadalmukat jegyezték be. Ő volt a német mérnökegyesület, a Verein Deutscher Ingenieure első női tagja. Gyakran kapott megbízásokat a berlini Siemens & Halske cégtől. 1929-től az angol Women Engineers' Society tagja volt, 1930-ban ő szervezte az első német mérnöktalálkozót. 1956-ban beválasztották  a VDI kuratóriumába. 1964-ben ő képviselte hazáját New Yorkban az International Conference of Women Engineers első találkozóján. 1987-ben vonult vissza, de 90 éves korán jóval túl is olvasta a szaklapokat.


Október 15. Marie Stopes tudós, szociális reformer, író (1880–1958)

alt

A londoni University College hallgatója volt geológia-biológia szakon, 1902-ben diplomázott, doktori értekezését a müncheni egyetemen védte meg 1904-ben. Ezután a manchesteri egyetemen kapott katedrát, az első női előadók közé tartozott. 1918-ban jelent meg Married Love and Wise Parenthood (Házastársi szerelem és a bölcs szülő) című könyve, amely őszintén beszél a nők szexuális igényeiről és a fogamzásgátlásról. 1923-ban jelent meg a Contraception: Its Theory, History, and Practice (A fogamzásgátlás elmélete, története és gyakorlata), mindkettőt számtalan nyelvre lefordították. (Kettőt magyarra is.) Hetvennél több könyvet publikált, több egyesületet alapított, hogy a fogamzásgátlás módszereit megismertesse. Férjével együtt Londonban létrehozták Anglia első családtervezési klinikáját. 1999-ben az angol újságolvasók szavazatai alapján Marie Stopes lett a Woman of the Millenium (az évezred asszonya).

A nők reprodukciós jogainak történeti összefoglalóját lásd .


Október 15. Jelena Gyementyjeva orosz teniszező (sz. 1981)

alt

2000-ben Sydney-ben olimpiai ezüstérmet, 2008-ban Pekingben már aranyérmet nyert egyéniben. WTA tornákon 11 egyéni, 6 páros győzelme van. Grand Slam tornákon kétszer egyéniben, kétszer párosban jutott be a döntőbe, mindegyik alkalommal ezüstérmes lett. 2005-ben a FED kupagyőztes orosz csapat tagja volt. 2003 és 2010 között a legjobb tiz között volt a világranglistán, legmagasabb helyezése 2009-ben volt, ekkor a harmadik helyen állt. Az aktiv sportolástól 2010-ben vonult vissza. 


Október 15. Agustina Bessa-Luís portugál író (sz. 1922)

altA legjelentősebb kortárs portugál írók egyike első komoly sikerét az A Sibila című könyvével aratta 1954-ben. Műveinek gyakori témája a nő és befolyása a férfiak viselkedésére.  Több könyvéből sikeres film készült, a Parti, az Ábrahám völgye és A kolostor nálunk is látható volt. 2004-ben megkapta hazájának legrangosabb irodalmi elismerését, a Prémio Camões díjat.

Néhány munkája:  A Muralha; As Relaçoes Humanas: I – III; Crónica do Cruzado Osb; Adivinhas de Pedro e Inés; O Concerto dos Flamengos; Antes do Degelo; Doidos e Amantes; A ronda da noite; A Vida e a Obra de Florbela Espanca.


Október 15. Marion Donovan amerikai feltaláló, vállalkozó 1917 – 1998 

Fort Wayne-ben született, gyerekkorában sok időt töltött feltaláló apja műhelyében, akitől eltanulta a problémamegoldó gondolkodást. A Rosemont College-ban végzett 1939-ben, mesterdiplomáját a Yale egyetemen szerezte 1958-ban. A Harper's Bazaar és a Vogue lapoknak  dolgozott lánya születéséig. A pelenkázás megkönnyítésére találta ki az első, zuhanyfüggönyből varrt nedvességálló pelenkát. Találmányát szabadalmaztatta, de  nem talált rá gyártót, ezért saját vállalkozást nyitott, amely hamar sikeres lett. Többi, a nők életét megkönnyítő szellemes ötletére is szabadalmat kapott, 1951 és 1996 között húsz találmányát jegyezték be. Több cég kért tőle termékfejlesztési tanácsokat. 2015-ben beválasztották a National Inventors Hall of Fame tagjai közé. 
 


Október 16. Mary Daly amerikai filozófus, teológus, radikális feminista (1928–2010)

altAngolból hazájában, teológiából és filozófiából Svájcban doktorált. Évtizedeket tanított a jezsuista vezetésű Boston College-ban, miközben előadásaiban és könyveiben az egyház nőellenességét támadta. Néhány műve: The Church and the Second Sex (Az egyház és a második nem); Beyond God the Father (Túl az Atyaistenen); Pure Lust (Elemi vágy).
 

 


 Október 16. Kilényi Mária író, műfordító (1895–1967)

alt

1912-től a Budapesti Tudományegyetemen angolt és művészettörténetet hallgatott. Első novelláit az 1910-es évek elején polgári radikális lapok közölték, nyelvtanítással is foglalkozott. 1920-ban Yolland Arthur egyetemi tanár révén Svájcba került, nyelvtudását különböző szerkesztőségekben hasznosította. Többek között James Aldridge, Honoré de Balzac, Miguel de Cervantes, Jean Cocteau, O. Henry, Upton Sinclair, Robert Louis Stevenson, Jules Verne, E. L. Voynich műveiből fordított. Dramatizálta Jan Fučik börtönnaplóját, melyet a pozsonyi színház mutatott be. 

Néhány műve: Könnyek és korona; Legyetek éberek!; Ilonka a fergetegben.


Október 16. Nancy Bird-Walton ausztrál pilóta (1915–2009)

alt17 évesen a legfiatalabb nő volt, aki pilótaengedélyt szerzett, két évvel később meglett hivatásos jogosítványa és megvette első gépét, egy Havilland Gipsy Moth-t. 1935-től a Royal Flying Doctor Service-nél  dolgozott Ausztrália hatalmas, kietlen belső régiójában, ekkor kapta az Outback angyala nevet. A világháború idején a Women's Air Training Corps parancsnokának nevezték ki. 1950-ben megalapította az Australian Women's Pilots' Association-t, melynek öt évig elnöke volt. 1966-ban az Officer of the Order of the British Empire, 1990-ben az Officer of the Order of Australia kitüntetést kapta meg. Önéletrajzát  Born to Fly és My God! It's a Woman címekkel két kötetben írta meg. 


Október 16. Hedda Heuser-Schreiber német orvos, újságíró, politikus 1926 – 2007 

Kölnben született, nevelőapja az FDP (Freie Demokratische Partei) egyik alapítója volt. Münchenben és Düsseldorfban járt egyetemre, 1951-ben kapta meg orvosi diplomáját, Kölnben, majd Bergisch Gladbachban praktizált. Rendszeresen publikált és televíziós előadásokat is tartott, témái az egészségügy, a szociális problémák és a nők helyzete volt.  1973-ban megválasztották a  Deutschen Ärztinnenbundes elnökének. Fiatalkorától aktivan politizált, 19 évesen lett az FDP tagja. 1958 – 1962 között Bensbergben a városi tanács tagja volt. 1962 és 1987 között több ciklusban parlamenti képviselő volt, főleg szociális kérdésekkel foglalkozott.  1972-1987 között az Európai parlament gazdasági és szociális bizottságának tagja volt. Több kitüntetés, mint a Großes Bundesverdienstkreuz, Paracelsus-Medaille der Deutschen Ärzteschaft és a Bayerischer Verdienstorden birtokosa. 


Október 17. Mae C. Jemison amerikai űrhajós, orvos (sz. 1956)

alt

Az első női afro-amerikai űrhajós. A Stanford Egyetemen vegyészmérnöki, majd néhány évvel később a Cornell Egyetemen orvosi diplomát szerzett. Néhány évig a Békehadtest tagja, hazatérte után a NASA munkatársa lett. 1992-ben az Endeavour fedélzetén nyolc napot töltött az űrben.

 

 


Október 17. Alexandrine Tinne holland utazó, felfedező (1838–1869)

alt

Gyarmatárúkereskedő apja halála után anyjával együtt komoly vagyont örökölt. Nem érdekelte a társasági élet, utazni akart. Európai utazásai után Afrika keltette fel érdeklődését, fel akarta térképezni a Nílus szudáni szakaszát.  Az eredetileg kísérőnek szánt utazó nem jelentkezett, ezért nélküle indultak el 1861-ben. Elérték a Chad tavat és a Nílus vízgyűjtőjét, de az expedíció sok tagja lázban meghalt, ezért vissza kellett fordulnia. Második expedíciójára 1863-ban indult, a Kongó északkeleti vízgyűjtőjét térképezte fel. Nemcsak rajzokat készített, mestere volt a fényképezésnek is. Az első nő akart lenni, aki átkel a Szaharán. Egy arab karavánhoz csatlakozott 1869-ben, útközben fel akart keresni néhány tuareg törzset, hogy megörökítse életmódjukat. Az útnak tragikus vége lett, bennszülött kalauzai kirabolták és megölték.

 


Október 17. Sophia Hayden Bennett amerikai építész (1868–1953)

alt

Chilében született, Bostonban nőtt fel. Az első nő, aki a Massachusetts Institute of Technology építész karán diplomázott 1886-ban. Végzés után nem tudott építészként elhelyezkedni, ezért egy középiskolában tanított műszaki rajzot. Elindult a chicagoi World's Columbian Exposition épületeinek tervezésére kiírt pályázaton, ahol elnyerte a Women's Building létrehozását. A feladatért 1500 dollárt kapott, a többi épületért felelős férfi tervezők ennek nyolc-kilencszeresét kapták. A megvalósítás ideje alatt sokan kritizálták „nőies” elképzelései miatt. 1894-ben készített egy nagyszabású emlékmű tervet, ami sajnos nem valósult meg. 


Október 17. Chiquinha Gonzaga brazil zongoraművész, karmester, zeneszerző 1847 – 1935 

Brazília első női karmestere, egyik legismertebb és legsikeresebb művésze, aki népszerűségét a rabszolgafelszabadító mozgalom támogatásában is felhasználta. Anyja félvér volt, apja gazdag családból származó magasrangú katonatiszt, aki családja tiltakozása ellenére nősült. Kiskorától tanult zenét, első művét 11 évesen komponálta. 16 évesen apja férjhez adta egy tengerésztiszthez, 3 gyereket szült, férje bántalmazta és eltiltotta a zenétől, ezért legidősebb fiával megszökött. Ő volt az első brazil nő, aki hivatalosan elvált férjétől, apja ezért halottnak tekintette. Rio de Janeiroban élt, zenét tanított és csatlakozott az O Choro do Calado zenekarhoz, ahol nagy sikerrel saját darabjait is játszották. Polka Atraente című száma 1877-ben országosan ismertté tette nevét. Többször turnézott komoly sikerrel Európában is. 1911-ben írt Forrobodó című operettje több, mint 1500 előadást élt meg, és a mai napig nagy sikerrel játsszák. Utolsó operáját Maria címmel 87 éves korában komponálta. 


 Október 18. irodalomtörténész, könyvtáros (1873–1942)

altA Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának hallgatója 1901-től, magyarból, latinból, németből, franciából letette a tanári alapvizsgákat. Egyetemi tanulmányainak befejezésekor német filológiából doktorált 1904-ben. 1906-ban olyasmi történik vele, ami nővel azelőtt sohasem Magyarországon – kinevezik az Egyetemi Könyvtár könyvtárnokának.

 


Október 18. Lakatos Gabriella balerina (1927–1989)

alt

Gyerekszínészként kezdte Lakner bácsi színtársulatánál, tíz éves korában felvették az Operaház balettiskolájába, Nádasi Ferenc növendéke volt. 1943-tól az Operaház tagja, 1950-től magántáncosa volt. Tökéletes technikája és szerepformálási tehetsége a legjobbak között is a legjobbá tette. Eltáncolta a balettirodalom valamennyi fontos szerepét. Nemcsak itthon, a nagyvilágban is sikereket aratott, többek között fellépett Rómában, Londonban, Moszkvában, Kairóban. Kossuth díjas, Érdemes- és Kiváló művész, megkapta a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített csillagrendjét és a finn Fehér Rózsa lovagrendet. 

Néhány szerepe: Lány (Harangozó Gyula: A csodálatos mandarin); Rozika (Harangozó Gyula: Furfangos diákok); Zaréma (Zaharov: A bahcsiszeráji szökőkút); Aisa (Anyiszimova: Gajane); Mária (Vojnonen: Diótörő); Odette-Odilia (Petipa-Ivanov: A hattyúk tava); Jeanne (Vojnonen: Párizs lángjai).


Október 18. Elizabeth  Bagshaw kanadai orvos (1881–1982)

altKanada első doktornőinek egyike, az első – abban az időben illegális – születésszabályozási klinika létrehozója. A torontói egyetemen  diplomázott 1906-ban, majd Hamiltonba költözött és ott kezdett praktizálni. 1932-től 1966-ig volt a családtervezési klinika vezetője, amely csak 1969-ban kapta meg a hivatalos működési engedélyt. Ő volt a legidősebb praktizáló orvos Kanadában, 95 éves koráig dolgozott. Életéről Doctor Woman: The Life and Times of Dr. Elizabeth Bagshaw címen készült film. 1972-ben az Order of Canada, 1979-ben a Governor General's Awards in Commemoration of the Persons Case kitüntetést kapta meg. 2007-ben beválasztották a Canadian Medical Hall of Fame tagjai közé.


Október 18. Martina Navratilova cseh/amerikai teniszező 1956  

Az 1970-es és 1980-as évek egyéniben és párosban is legjobb női játékosa, 1978 júliusától 332 héten át vezette  a világranglistát. Prágában született, 4 évesen tanult meg teniszezni, 8 évesen játszotta első hivatalos mérkőzését, 16 évesen lett profi játékos. 1975-ben az Egyesült Államokba emigrált. Egyéniben 18 Grand Slam győzeme van: French Open 1982 és 1984; Australian Open 1981, 1983 és 1985; U.S. Open 1983, 1984, 1986 és 1987; Wimbledon 1978, 1979, 1982, 1983, 1984, 1985, 1986, 1987 és 1990. Párosban 31, vegyespárosban 10 Grand Slam győzelmet aratott. Hétszer választották meg az Év játékosának, 2000-től a Tennis Hall of Fame tagja. 1985-ben jelent meg Martina című önéletrajza.  


Október 19. Marguerite Perey francia vegyész (1909–1975)

altA párizsi Faculté des Sciences-en befejezett tanulmányai után az Institut du Radium-nál kezdi pályáját, Marie Curie közvetlen munkatársa lesz. 1939-ben önálló kutatással megtalálja a periódusos rendszer addig hiányzó, 87. elemét, amelyet hazája tiszteletére francium-nak neveznek el. 1962-ben a francia tudományos akadémia tagjai közé választja – nővel eddig ez még nem történt meg, ha két Nobel-díjjal rendelkezett, akkor sem.

 


Október 19. Amanda Theodosia Jones amerikai feltaláló, költő (1835–1914)

alt

Tanítőnőként indult, majd az irodalom felé fordult. Első versei 1854-ben a Ladies’ Repository folyóiratban jelentek meg. Sokminden érdekelte, foglalkozott a spiritualizmussal is. 1869-ben a Chicagoban megjelenő Universe, majd a Western Rural és a The Bright Side  lapok szerkesztője volt. Több cikkében támogatta a szüfrazsett mozgalmat. 1873-tól ritkábban publikált, inkább találmányaira koncentrált. Ő volt az, aki a vákuumcsomagolás feltalálásával forradalmasította az élelmiszerfeldolgozó-ipart. Sikeres találmányai közé tartozik egy olajtüzelésű kályha is, melyet 1880-ban szabadalmaztatott. 1890-ben Chicagoban megalapította a Women's Canning and Preserving Company nevű konzervgyárat, ahol kizárólag nők dolgoztak. 


Október 19. Annie Smith Peck tanár, író, hegymászó, feminista (1850–1935)

altJómódú családból származott, fivérei példáját követve a Brown University-re szeretett volna járni, de oda nőket nem vettek fel. 1872-ben elvégezte a tanítóképzőt és utána, bár szülei nem helyeselték, jelentkezett Ann Arborban a University of Michigan bölcsészkarára, 1878-ban diplomázott. 1881 és 1892 között a Purdue University latintanára volt, az első női egyetemi tanárok egyike. Svájci utazása alatt fedezte fel a hegymászást, mely szenvedélyévé vált. Ő volt a harmadik nő, aki megmászta a Matterhornt, ráadásul megbotránkoztató módon ban. Ez után Észak- és Dél-Amerika hegyei következtek. Egyetemista korában ismerkedett meg  és lett a nőjogi mozgalom híve. Peruban a Coropuna megmászásakor kitűzte a csúcsra a Joan of Arc Suffrage League "Votes for Women” feliratú zászlaját. Utolsó kalandja New Hampshire-ben a Mount Madison megmászása volt, 82 éves korában. Tagja volt a Royal Geographical Society-nek és a  Society of Woman Geographers-nek, alapító tagja az American Alpine Club-nak. 


Október 19. Marie Gérin-Lajoie kanadai reformer, nőjogi aktivista 1867 – 1945  

A feminizmus egyik úttörője jómódú értelmiségi családba született. Alapos műveltségét jogász apja könyvtárában, szociális érzékenységét anyja jótékonysági útjain szerezte. Nő létére egyetemre nem járhatott, de magánúton alapos jogi tudásra tett szert, ebben később ügyvéd férje is támogatta. Előadásokat tartott, cikkeket és könyveket írt a nők jogi és szociális kiszolgáltatottságának megszüntetéséért.  1907-ben létrehozta a nőjogokért küzdő Fédération nationale Saint-Jean-Baptiste egyesületet. 1908-ben megalapította  l’École d’enseignement supérieur néven a montreáli egyetem első nőkollégiumát, ahol apácák felügyeletével tanultak a nőhallgatók, köztük  lánya, Marie-Joséphine, aki az első francia-kanadai diplomás nő lett. A nők választójogáért harcolva 1922-ben az egyik legnagyobb megmozdulás szervezője volt.  A montreáli egyetemen konferenciaterem viseli a nevét, ő a Monument en hommage aux femmes en politique  szoborcsoport egyik alakja. 1997-ben beválasztották a Persons of National Historic Significance tagjai közé. 


Október 20. Christiane Nüsslein-Volhard német biológus (sz. 1942)

alt

A tübingeni egyetem diplomázott biokémiából 1968-ban, genetikai témából készített doktori értekezését 1973-ban védte meg. Európa leghíresebb intézeteiben – Bazel, Freiburg, Heidelberg dolgozott, majd Tübingenbe hívták, ahol 1985-ben a Max Planc Intézet vezetője lett. 1995-ben a korai embrionális fejlődés genetikai ellenőrzésének területén tett felfedezéseikért Edward Lewis-al és Eric Wieschaus-al megosztva Nobel-díjat kapott.

 


Október 20. Rékai Kati kanadai/magyar író (1921–2010)

altBudapesten született, 1948-ban férjével és két lányával Franciaországba, majd később Kanadába emigráltak, Torontóban telepedtek le. Rádióműsorokban és irodalmi lapoknál dolgozott, sokat tett a magyar kultúra megismertetéséért. Utazásairól, a felkeresett országok történelméről és életéről gyerekeknek szóló könyvsorozatot írt, mely hatalmas sikert aratott, sok nyelvre lefordították. Számtalan kitüntetés , többek között az Order of Canada és a  Saint-Exupéry díj birtokosa, 

Néhány munkája: The Adventures of Mickey, Taggy, Puppo and Cica, and how They Discover Brockville, Kingston and the Thousand Islands; The Adventures of Mickey, Taggy, Puppo and Cica, and how they discover Toronto; The Adventures of Mickey, Taggy, Puppo and Cica, and how they discover Budapest (Budapesti csavargások).


Október 20.  Elfriede Jelinek  osztrák író (sz. 1946)

alt

Az első osztrák irodalmi Nobel-díjas 2004-ben kapta meg a kitüntetést. Fiatalon kezdett írni, első verseskötete, a Lisas Schatten 1967-ben jelent meg, első regényét 1970-ben publikálta Wir sind Lockvögel Baby! címmel. Írásainak központi témája a nők kiszolgáltatottsága, a női szexualitás, a gyakran iszonyú emberi kapcsolatok.

Néhány munkája: Die Liebhaberinnen; Die Ausgesperrten; Oh Wildnis, oh Schutz vor ihr; Die Klavierspielerin ; Was geschah, nachdem Nora ihren Mann verlassen hatte oder Stützen der Gesellschaften; Das schweigende Mädchen.

Magyarul megjelent: A zongoratanárnő; Kis csukák; Kéj; Egy sportdarab.


Október 20. Daphne Hardy Henrion angol szobrász 1917 - 2003   

Diplomatacsaládba született, holland, francia és német iskolákba járt, ahol éppen laktak. 1934 és 1937 között a londoni művészképző, a Royal Academy Schools hallgatója volt. Egy utazó ösztöndíj elnyerése után Rómában majd Párizsban tanult, ott ismerkedett meg és élt együtt Arthur Koestlerrel. A háború után folytatta ígéretesen indult pályáját, több műve komoly sikert aratott a Royal Academy Summer kiállításain. 1946-ban megrázó erejű emlékművet készített a belseni haláltábor áldozatainak tiszteletére. Sok portrét is készített,  Koestler bronz mellszobra legjobb munkái közé tartozik. A tekintélyes  Royal Society of British Sculptors tagjai közé tartozott. Nyolcvanéves korán túl is dolgozott, amíg romló látása engedte. 
 


Október 21. Ursula K. Le Guin amerikai író (sz. 1929)

Aalt Harvard majd a Columbia egyetemen hallgatója, utóbbin diplomázott irodalomtörténetből. Első műve, az April in Paris (Április Párizsban) 1962-ben, a Fantastic c. folyóiratban jelent meg. A The Left Hand of Darkness (A sötétség balkeze) című könyve világsikert aratott, számtalan nyelvre - magyarra is - lefordították, több díjat nyert vele. Sci-fi és fantasy műveken kívül verseket, gyerekeknek szóló könyveket is publikált. Néhány műve: A Wizard of Earthsea (A Szigetvilág varázslója); Four Ways to Forgiveness (A megbocsátás négy módja); Lavinia, (Lavinia); Fish Soup (Halleves); Tom Mouse (A Tom nevű egér).


Október 21. Fáy Mária Mocsáry Béláné utazó (1845–1917)

alt

Férjével bejárta egész Európát, annak halála után néhány hónap alatt megtanult angolul és hosszú utazásokat tervezett. 1890-ben húgával bejárták a Balkánt, Görög- és Törökországot, Palesztinát, Egyiptomot, a Nílus mentén lehajóztak Núbiáig. Következő útja, már egyedül, India volt, három hónapot töltött ott, majd Ceylon következett. Rövid hazai tartózkodás után Észak-Amerikába utazott. Eljutott Mexikóba és Kubába is. Utazásairól saját fényképeivel illusztrált cikkeket, könyveket publikált.

Néhány munkája: India és Ceylon; Keleti utazás; Utazásom Észak- Amerika nyugati partvidékein. 


Október 21. Salomé Ureña dominikai költő (1850–1897)

altÉrtelmiségi család lánya, ahol a tanulás és művelődés fontos volt. Szülei korán megtanították írni-olvasni, majd nyelveket, irodalmat, történelmet, matematikát tanult. 16 éves korában Herminia néven jelentek meg első versei, hamar ismert és népszerű lett. Versei mellett esszéket írt, melyek főleg a hazaszeretettel és a nők hátrányos helyzetével foglalkoztak. 20 évesen az író és politikus  Francisco Henríquez y Carvajal felesége lett, férje sokra tartotta és támogatta irodalmi ambícióit. 1881-ben Instituto de Señoritas néven  megnyitotta a Dominikai Köztársaság első női főiskoláját, öt év múlva hat nő kapott tanári diplomát, ami ritkaság volt abban a korban. Négy gyereke is követte a családi hagyományt, író, költő, filozófus, kritikus lett belőlük. 


Október 21. gyógyszerész 1880 - 1956

Az első magyar gyógyszerésznő Thinagl Szerafin Nagyszombaton született, kisnemesi családba. Családja ellenkezése dacára 1898-ban gyógyszerész gyakornoknak állt, az így keresett pénzből pedig Kolozsvárra utazott, ahol beiratkozott az egyetemre. Nő létére csak a tanárral együtt léphetett be az előadóterembe, és nem ülhetett a férfihallgatók közé, külön széket kapott. Minden nehézség ellenére 1903-ban kitüntetéssel diplomázott. Egy évre rá házasságot kötött Pesthy Miklós gyógyszerésszel, Déván nyitottak gyógyszertárat, amit közösen vezettek. 1915-ben a család Isaszegre költözött, ahol megvásárolták az Angyal gyógyszertárat. Lánya szintén gyógyszerésznek, fia orvosnak tanult.  Férje 1930-ban bekövetkezett halála után Szerafin egyedül vezette a patikát, később lánya dolgozott mellette.


Október 22. Abigail Scott Duniway amerikai nőjogi aktivista, lapkiadó, író (1834–1915)

alt

Illinois államban született, ahonnan családjával Oregonba költöztek. A közel négyezer km-es utat ökrösszekereken tették meg, a kalandos út adta Captain Gray's Company or Crossing the Plains and Living in Oregon című, első könyvének témáját. Lafayette-ben telepedtek le, ahol tanítónőként helyezkedett el, 1853-ban házasságot kötött Benjamin Dunway-el. 1870-ben The New Northwest címmel elindította saját újságját, amelyben a női egyenjogúsági mozgalommal kapcsolatos nézetek komoly szerepet kaptak. Abigail hosszú évekig tartó munkájának is köszönhető, hogy a nők szavazati jogot kaptak Oregonban, ahol ő volt az első bejegyzett női választó.

 Néhány műve: The Mystery of Castle Rock, The Old and the New, Path Breaking: An Autobiographical History of the Equal Suffrage Movement in Pacific Coast States.


Október 22. Sarah Bernhardt francia színésznő (1845–1923)

altAz „isteni Sarah” a tizenkilencedik század egyik legszínesebb alakja volt. A Comédie Française-ben kezdte pályáját, igen hamar rendkívül népszerű lett. Egy évadot Londonban játszott, majd visszatért Párizsba és megalapította saját színházát. Híres szerepei közé tartozott a Ruy Blas és a Phaedra, de eljátszotta a Hamlet címszerepét is. Ő volt az első nagy színésznő, aki némafilmben szerepet vállalt. Színészi tehetségén felül különcségeiről is híres volt - a Bois de Boulogne-ban párducot sétáltatott, amerikai útja során koporsóba feküdt, vörös léggömbbel átrepült Párizs felett. Tehetséges szobrász volt, színdarabokat, színházzal foglalkozó könyveket is írt, valamint My double life címen kiadta emlékiratait.


Október 22. Eline Hansen dán feminista (1859–1919)

alt

A női választójogi mozgalom kiemelkedő alakja 1883-ban szerezte meg tanári oklevelét. Norvégiában elvégzett egy szemesztert az iskolai konyhák fontosságáról, főzés és egyéb gyakorlati tárgyak tanításáról.  Kezdeményezésére Dániában is elkezdték ennek felsőfokú oktatását, ő lett az egyik tanár. 1905-1910 között a Copenhagen Public School Teacher's Association vezetőségi tagja volt, nevéhez fűződik a tanítónők fizetésének emelése. Diákkorában ismerkedett meg a nőmozgalommal, melynek egyik vezetőjévé nőtte ki magát. 1886-ban Aarhusban megszervezte a Dansk Kvindesamfund (DK, dán nőszervezet) helyi csoportját. 1893 és 1903 között a DK központi bizottságának tagja volt. 1906-ban a Koppenhágában tartott nemzetközi női választójogi konferencia konferencia egyik tolmácsaként  dolgozott. 1915-ben küldött volt . A Danske Kvinders Fredskæde (Dán nők a békéért) mozgalom egyik alapító tagja.


Október 22. Osvát Zsuzsa író, dramaturg 1903 – 1980 

Back Zsuzsanna Budapesten született, belvárosi ügyvéd lánya, jóeszű, olvasott, érdekelte a feminizmus, a pszichoanalízis, a modern irodalom. Érettségi után egy Andrássy úti könyvüzletben dolgozott, ott ismerkedett meg és házasodott össze a nála több, mint húsz évvel idősebb, de vonzó, éleseszű  Osvát Kálmánnal. Néhány évet Nagyváradon töltöttek, majd végleg Budapesten telepedtek le. Osvát Zsuzsa néven 1942-ben jelent meg első regénye, a Florence Nightingale. Budapest megszállása után egy csillagos házba hurcolták a családot, ahonnan sikerült megszökniük és egy védett házban élték meg a háború végét. 1945 után Zsuzsa élete felpezsdült, az Asszonyok, majd 1950-től a Pestmegyei Népújság szerkesztője volt, rádiójátékokat, ifjúsági regényeket írt. 
Néhány munkája: Atyus; A nő helyzete a társadalomban; Kossuth Lajos bankója; Zetkin Klára; Felelet a császárnak; A betegápolás regénye a magyar szabadságharcban; A ​Vöröskereszt angyala.


Október 23. Gertrude Ederle amerikai úszó (1905–2003)

alt

Tizenhárom évesen lett a Women's Swimming Association úszóklub versenyzője. 1921 és 1925 között 29 amerikai- és világrekordot ért el. Az 1924-es párizsi olimpián 400 méteres gyorsúszásban az aranyérmes amerikai váltó tagja, egyéniben 100 és 400 méter gyorson bronzérmes. Az első nő a világon, aki átúszta a La Manche-csatornát. Az 56 km-es távot 14 óra 39 perc alatt tette meg, két órával megjavítva az addigi rekordot. Gyerekkori betegsége miatt gyengén hallott, felnőttkorában teljesen megsüketült. Versenyzői pályafutásának befejezése után nagyothalló és siket gyerekek úszásoktatásával foglalkozott.


Október 23. Anita Roddick angol üzletasszony, emberjogi aktivista, környezetvédő (1942–2007)

alt

Olasz bevándorlócsalád lánya, tanári oklevelet szerzett, de rövid ideig tanított. 1976-ban alapította a The Body Shop-ot, amely az évek során elképesztően sikeressé vált, szerte a világban több mint kétezer üzlet szolgálta ki sokszázmilliós vevőit. A Body Shop nem a megszokott üzlet, kizárólag környezetbarát termékeket forgalmazott, amelyeket , és nem ígérték, hogy termékeiktől megfiatalodnak, szebbek és egészségesebbek lesznek vásárlóik. A cég nyereségének jelentős részét és halála után teljes vagyonát jótékony célokra adta. Elkötelezett környezetvédő és emberjogi aktivista volt, tevékenységéért számtalan kitüntetése mellett 2003-ban megkapta a Dame Commander of the British Empire rangot. 


Október 23. Katti Anker Møller norvég feminista (1868–1945)

altHamarban született tízgyerekes értelmiségi családba, az apja által alapított első népfőiskolán szerzett tanári oklevelet. Felismerte, hogy a sok terhesség mennyire veszélyezteti a nők egészségét (saját anyja 50 évesen halt meg). Látta a házasságon kívül született gyerekek és anyjuk gyakran kilátástalan helyzetét és tenni akart értük. Felvilágosító előadókörutakat tett az országban, megismertette a nőkkel a terhesség megelőzésének lehetőségeit. Oslóban „higiéniai rendelőt” nyitott, ahol a nők fogamzásgátló eszközökhöz juthattak. Ez a tevékenysége sok ellenállásba ütközött, még nők is tiltakoztak ellene. Küzdött a terhességmegszakítás kriminalizálásának eltörléséért is. Másik fontos harca a törvénytelen gyerekek helyzetének rendezése volt. Jogász sógora közreműködésével sikerült elérnie, hogy 1915-ben a norvég parlament törvénybe iktatta ezeknek a gyerekeknek a jogát apai nevükhöz és örökségükhöz. 


Október 23. Hanna Frosterus-Segerstråle finn festő, író 1867 – 1946 

Helsinkiben született, Maria Wilk művésziskolájának elvégzése után 1888-tól Párizsban az Académie Colarossi, majd az Académie Julian hallgatója volt. Hazatérése után családjával Porvooban telepedtek le, férje és anyósa támogatta művészi munkáját. Nyolc gyereket szült, ennek ellenére a festést soha nem hagyta abba. Első kiállítása 1886-ban volt, a következő évben harmadik díjat nyert Helsinkiben egy kiállításon. 1888-ban a párizsi Salonban, 1900-ban a Világkiállításon állított ki képeket. Főleg portrékat és a családi életből vett jeleneteket festett. A művészvilág életében nem nagyon vett részt, de megjelent jótékonysági eseményeken és aktív szerepet vállalt a nők életkörülményeinek jobbításában, függetlenségük elősegítésében. A festés mellett H.F. és –anna írói név alatt szépirodalmi munkákat,  főleg gyerekkönyveket publikált. 


Október 24. Ács Irén fotóművész, fotóriporter (sz. 1924)

alt

Szécsényben született, ott kezdte tizennégy évesen a szakmát. Néhány évvel később Budapesten, Székely Aladár műtermében lett segéd. 1956-ban a Néphadsereg c. folyóirat fotóriportere, 1959-től harminc éven keresztül az Ország-Világ fotóriportereként dolgozott. 1964-ben a World Press Photo emlékplakettjét kapta, 1978-ban első díjat nyer az Izvesztyija nemzetközi pályázaton. 1973-ban a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. A MUOSZ 1988-ban Aranytoll kitüntetést adományozott neki, 1999-ben megkapta a Magyar Fotóművészek Szövetségének Életmű-díját.

Néhány megjelent kötete: Palócország, Őrizd meg..., Magyarország – Otthon. 


Október 24. Alexandra David-Néel belga/francia utazó, spiritiszta, író (1868–1969)

alt

Nyughatatlan, tudásszomjas gyerek volt, nyelveket tanult, érdekelte a filozófia, a spiritualizmus, utazni akart. 18 éves korára már bejárta Európát, 1890-től két évet Indiában töltött, áttért a buddhista hitre. 1912-ben Tibetbe ment, megtanulta a nyelvet, éveket élte a szerzetesek életét. 1924-ben sikerült bejutnia Lhaszába, a tiltott városba. 1928-ban tért haza, könyveket publikált utazásáról, a tibeti életről, vallásról. 69 évesen ismét visszatért Tibetbe, kilenc év után tért haza, könyveket, cikkeket írt, előadásokat tartott, és tanult. 1968-ban megújította útlevelét, ismét útra készült, ebben 101 éves korában bekövetkezett halála akadályozta meg. 

Magyarul megjelent könyvei: A semmi hatalma; Az öt bölcsesség lámája; Utam Lhaszába; Mágusok között Tibetben; Fekete mágia, szerelmi mágia - avagy az ismeretlen Tibet.


Október 24. Rényi Kató matematikus (1924–1969) 

Budapesten és Szegeden járt egyetemre, 1946 és 1947 között Leningrádban volt ösztöndíjas, ott ismerkedett meg későbbi férjével, a szintén matematikus Rényi Alfréddal. 1949-ben diplomája megszerzése után a budapesti tudományegyetemen kezdett dolgozni.  Bejárta a rutinpályát – tanársegéd, adjunktus, 1963-tól docens volt az I. Analízis  tanszéken. Kutatási területe a komplex függvénytan volt, hazai és nemzetközi folyóiratokban jelentek meg publikációi.


Október 24. Marianne North angol botanikus, utazó, festő 1830 – 1890 

A  Kew Gardens, a királyi botanikuskert egyik látványossága az 1882-ben műveiből létrehozott galéria. Egész életét az utazásnak, felfedezésnek, festésnek szentelte. Hastingsban született, előkelő családba,  széleskörű nevelést kapott. Nem akart férjhez menni, a természet, a festés, utazás érdekelte. Kezdetben özvegy apjával, később egyedül utazta be a világot, jó kapcsolatokkal rendelkező családjának köszönhetően minden ajtó kinyílt előtte, államfők hívták vacsorára. Járt Észak- és Dél-Amerikában és Ázsiában. Ausztráliába és Új-Zélandra Charles Darwin javaslatára utazott el. Végigjárta Európát, majd Afrika következett, kis túlzással a világ minden virágát lefestette. Emlékiratai Recollections of a Happy Life címen jelentek meg. 
 


Október 25. Catherine Hayes, Írország első operaprimadonnája (1818–1861)

alt

A szegény családból származó lány Lord Limerick házában volt cseléd, ott hallotta meg munka közben énekelni az egyik zeneértő vendég, aki Dublinba vitte és taníttatta. Catherine varázslatos hangjával hamarosan komoly sikereket aratott. Ő volt az első ír nő, aki a milánói Scalaban fellépett, és évekig vezető énekese volt. 1849-ben a Covent Gardenben való fellépése után Viktória királynő vendégül látta a Buckingham palotában. Európai sikereit követően az Egyesült Államokban és Kanadában turnézott, majd Dél-Amerika, Ausztrália, India következett. Pályafutása csúcsán, 42 éves korában halt meg. 


Október 25.  Helen Blanchard amerikai feltaláló, üzletasszony (1840–1922)

altKorának jelentős feltalálója első találmányát 1873-ban szabadalmaztatta. Főleg a varrás technológiájával, varrógépek tökéletesítésével foglalkozott, nevéhez fűződik a cikk-cakk öltés feltalálása. Talámányainak forgalmazására megalapította a Blanchard Overseaming Company-t, majd 1882-ben a Blanchard Hosiery Machine Company-t. Az 1890-es évek elején New Yorkba költözött, ott folytatta tevékenységét. Nevéhez fűződik többek között egy újfajta ceruzahegyező, sebésztű, rugalmas cipősarok betét, kalapvarró gép. Utolsó szabadalmát 75 éves korában kapta meg, ezt követő betegsége megakadályozta munkájának folytatását. 


Október 25. Clara Asscher-Pinkhof holland író 1896 - 1984 

Korának egyik legolvasottabb írója Amsterdamban született, értelmiségi családba, gyerekkorától írt meséket, verseket. Tanítói oklevele megszerzése után egy kis faluban tanított. 1918-ban jelent meg első kötete, Joodsche kinderliedjes címmel. 1919-től férjével, Abraham Asscher rabbival Gröningenben éltek. Hat gyerekének nevelése mellett szegény zsidó kislányokkkal foglalkozott. Férje halála után írásaiból élt, cikkei jelentek meg a Het Joodse Weekblad  című lapban és jótékonysági munkáját is folytatta.  1940-től Amsterdamban a zsidó iskolában tanított. 1943-ban a nácik Bergen-Belsenbe deportálták, ahonnan 1944-ben egy német-angol fogolycsere program keretében Palesztínába került. A háború után rövid időre hazatért Hollandiába, majd Izraelben, Haifában telepedett le. 
Néhány munkája: Van twee joodsche vragertjes; Om stil te luisteren; Knus in een hoekje; Toen moeder klein was; Rozijntje van huis; Een dappere jongen; Tante Griet; Sterrekinderen; Danseres zonder benen (autobiografie); Binnen zonder kloppen.


Október 25. Maria Czaplicka lengyel antropológus, író (1884–1921)

Elszegényedett nemesi családból származott. Az illegális Uniwersytet Latający hallgatója volt, titkárnőként, társalkodónőként keresett pénzt. Fiatalon publikálta első verseit és egy gyerekeknek szóló regényt. 1910-ben az első nő volt, aki elnyerte a Mianowski-ösztöndíjat és Angliában a London School of Economics antropológiai fakultásán, később Oxfordban a Somerville College-ban tanulhatott. 1914-ben Szibériába vezetett expedíciót, a Jenyiszej folyó környékén élő népeket tanulmányozta több, mint egy évig. Angliába való visszatérése után az oxfordi egyetemen az antropológia professzora lett. Aboriginal Siberia: A Study in Social Anthropology című munkáját a szakma egyik alapművének tekintik. 


Október 26. Mialkovszky Erzsébet jelmeztervező (1928–1988)

altAz Iparrajz iskolában divattervező szakon tanult, tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán folytatta. Két évig a Nemzeti Színházban jelmeztervező gyakornok, majd 1951-től haláláig a Madách Színház jelmeztervezője. Hibátlan ízlése, a történelmi korok és stílusok ismerete, empátiakészsége nagyszerű munkákban teljesült ki. Vendégként dolgozott az ország szinte valamennyi színházában, szabadtéri előadásokon, több film és tévéjáték jelmeztervezője volt. 1965-ben Jászai Mari-díjat, 1982-ben Érdemes Művész kitüntetést kapott. Korok, divatok cimmel viselettörténeti könyve jelent meg.


Október 26. Mahalia Jackson amerikai gospel énekes (1911–1972)

alt

A Gospel királynője New Orleansban született, gyerekkorától énekelt a baptista templom kórusában. 16 éves korában Chicagoba költözött, a Greater Salem Baptist Church tagja lett és ott énekelt tovább. 1930-ban jelent meg első szólólemeze. Szerződést kötött a Columbia Records-al, együtt dolgozott a Gospel zene királyával, Thomas Dorseyval, Duke Ellingtonnal, és ő maga is a legnagyobbak közé tartozott. Gyakran szerepelt a rádióban és televízióban, fellépett a Carnegie Hallban, 1952-ben rendkívüli sikerű európai koncertkörúton volt. Martin Luther King kérésére énekelt az 1963-as felvonuláson Washingtonban, és J.F. Kennedy elnök beiktatásán is fellépett. Részt vett és az évek során fontos szerephez jutott a polgárjogi mozgalomban.  1969-ben Movin’ On Up címmel jelent meg önéletrajzi kötete.  


Október 26. Olga Bicserova szovjet tornász (sz.1967)

Négyéves korában korcsolyázni kezdett, hétévesen váltott sportágat, amikor egy edzésen mozgása felkeltette egy tornaedző érdeklődését. 1980-ban érte el első komoly nemzetközi sikerét, egy ifjúsági tornán csapatban, egyéni összetettben és lóugrásban is aranyérmes lett. 1981-ben a Moszkvában tartott világbajnokságon összetettben lett első. A következő években sorra nyerte a hazai és nemzetközi versenyeket, közöttük 3-3 aranyérmet Világ- és Európa-kupákon. Olimpián nem indulhatott, 1984-ben a szovjetek bojkottálták a versenyt, 1988-ban pedig könyöksérülése miatt már befejezte pályafutását. 


Október 26. Hillary Clinton amerikai jogász, politikus 1947  

Chicagoban született, jogi diplomáját a Yale egyetemen szerezte. 1973-ban a Children's Defense Fund (gyermekvédelmi alap) jogásza volt, később a Watergate botrányt vizsgáló bizottságnak is dolgozott. 1975-ben Arkansasban összeházasodtak Bill Clintonnal, mindketten a helyi egyetem jogi karán tanítottak. 1980-ban megszületett lányuk, Chelsea. Hillary tovább folytatta a család- és gyermekvédelemmel kapcsolatos munkáját, ennek elismeréseként 1983-ban az Év asszonyának választották az államban. Férje elnökké választása után a nemzeti egészségbiztosítási reformmal foglalkozó bizottság vezetője lett. Tanácsadóként dolgozott az egészségbiztosításban, a gyermekvédelemben, cikkeket írt, előadásokat tartott. 1996-ben It Takes a Village and Other Lessons Children Teach Us címmel megjelent könyve bestseller lett és Grammy díjat kapott. 2000-ben ő lett New York állam első női szenátora, egyúttal az első First Lady, aki bejutott szenátusba. 2009 és 2013 között az Obama kormány külügyminisztere volt. 2016 július 26-án a Demokrata párt elnökjelöltjének választották. 


Október 27. Nawal El Saadawi egyiptomi író, feminista (sz. 1931)

alt

1955-ben végezte el az orvosegyetemet Kairóban, és egy kisvárosban kezdett praktizálni. Már középiskolai és egyetemi évei alatt is publikált, elbeszélések és regények mellet szociális és egészségügyi problémákkal foglalkozó írásai jelentek meg. Sikerei ellenére komoly támadások érték, különösen a nők helyzetével és a szexualitással foglalkozó cikkeiért. Az 1972-ben megjelent, Woman and sex című művét betiltották, őt magát állásából elbocsátották. Néhány évvel később az tanácsadója lett. 1981-ben, több egyiptomi értelmiségivel együtt letartóztatták és bebörtönözték, ahonnan csak Anwar Szadat halála után szabadult. 

1982-ben megalapította az Arab Women's Solidarity Association-t (AWSA), a nemzetközi szervezet célja: "lifting the veil from the mind of Arab women" - az arab nők gondolkodásáról kerüljön le a fátyol. A szervezet nemzetközi sikerei annyira felbőszítették az egyiptomi kormányt, hogy 1991-ben betiltotta az AWSA-t, vagyonát pedig egy vallásos nőszervezetnek adta. El Saadawi beperelte a kormányt, de a pert elvesztette. 


Október 27. Sylvia Plath amerikai író, költő (1932–1963)

altIskoláit az Egyesült Államokban a Smith College végezte, betegsége ekkor jelentkezett először, idegösszeomlást kapott. 1955-ben Fulbright ösztöndíjjal két évet a Cambridge-i egyetemen töltött, itt találkozott Ted Hughes angol költővel, összeházasodtak, Angliában telepedtek le, két gyermekük is született. Sylvia első kötete 1960-ban jelent meg The Colossus and Other Poems címmel. Házassága felbomlása után gyermekeivel Londonba ment, itt adta ki egyetlen, önéletrajzi ihletésű regényét, magyarul Üvegbúra címmel jelent meg. Betegsége egyre jobban elhatalmasodott, harmincéves korában öngyilkos lett.

Néhány kötete: Three Women: A Monologue for Three Voices; Crossing the Water; Winter Trees; The Bell Jar; The Magic Mirror; The Bed Book; The It-Doesn't-Matter-Suit.


Október 27. Sigrid Hjertén svéd festő (1885–1948)

A XX. századi svéd festészet meghatározó alakja a stockholmi képzőművészeti akadémiai elvégzése után Párizsban tanult Henri Matisse műhelyében, leendő férjével, Isaac Grünewalddal együtt. Másfél év után visszatért hazájába, ahol több kiállításon szerepeltek munkái. Az 1920-as, 30-as évek nagyrészét Franciaországban töltötte, sürüsödő egészségügyi problémák mellett ezek voltak a legtermékenyebb évei, hazai és külföldi kiállításokon szerepelt. 1936-ban a Svéd Királyi Akadémián volt egyéni kiállítása. 1938-ban elhatalmasodó skizofréniája miatt kórházba került, tíz évvel később belehalt egy sikertelen lobotómiába.    


Október 27. Maria de Lurdes Mutola mozambiki atléta 1972  

Szülővárosáról kapta becenevét, a „Maputoi express”-t. Gyerekkorában fiúcsapatokban  futballozott, 14 évesen kezdett atletizálni, a következő  évben már második volt az Afrikai játékokon.  Ő az egyik a világ négy sportolója közül, aki hat olimipián vett részt. A 800 méteres síkfutás specialistája volt, ebben a számban minden idők egyik legjobbjának tekintik. Kilencszer volt világbajnok, négy egymást követő évben nyerte meg az IAAF világkupát, kétszer nyert a Nemzetközösségi játékokon. 1966-ban bronzérmes, 2000-ben Sydneyben aranyérmes volt az olimpián. 2003-ban, mivel az év valamennyi jelentős versenyén veretlen volt,  elnyerte az IAAF egymillió dolláros díját. Alapítványt hozott létre mozambiki fiatalok sportolásának és egészségük megőrzésének segítésére. 
 


Október 28. Jane Alexander amerikai színész, producer, író, békeaktivista (sz. 1939)

altA The Great White Hope című darabban tűnt fel, alakításáért Tony díjat kapott. Több nagysikerű filmben játszott: Testament, Playing for Time (Emmy díjas), , All The President's Men, In Love and War. Elkötelezett természetvédő, tagja a Wildlife Conservation Society elnökségének. A békemozgalomban való érdemeiért 1988-ban Jehan Sadat díjat kapott.


Október 28. Unger Karolina operaénekes (1803–1877)

alt

Bécsben született, Olaszországban tanult énekelni. Első fellépése Bécsben volt 1821-ben, Dorabellát énekelte a Cosi fan tutte-ban, a szerepre Franz Schubert készítette fel. Három évvel később énekelte először Beethoven Kilencedik szimfóniájának alt szólóját, ez bravúrszerepe maradt egész pályafutása alatt. Nemzetközi hírnévre tett szert, gyakran szerepelt Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban. 1833 októberében Párizsban lépett fel, ott mondta róla Rossini: „Ő a dél heve, észak energiája, érces tüdő, ezüst hang és arany tehetség.” 1841-ben férjhez ment François Sabatier francia íróhoz, két évvel később visszavonult a színpadról. 


Október 28. Mary F. Thomas amerikai orvos, szüfrazsett (1816–1888)

Művelt, haladó szellemű kvéker családba született, a szülők a lányaikat is alapos nevelésben részesítették. Mary látta a kor súlyos problémáit, a rabszolgaságot, alkoholizmust, nők kizsákmányolását. 1839-ben házasságot kötött Dr. Owen Thomas-szal, akinek a bátorítására ő is elkezdte orvosi tanulmányait. 1856-ban Philadelphiában a Penn Medical College-ban végzett, de az orvostársadalom nem akarta elismerni. Végül Richmondba költöztek, ahol a Wayne County Medical Society tagjai közé fogadta 1875-ben, 1876-ban az American Medical Association taga lett. A munka és három lányának nevelése mellett aktiv részt vállalt a nőmozgalomban. 1859-ben Indiana állam szenátusa előtt tartott beszédet a nők szavazati jogáért, kiadója és szerkesztője volt a The Lilly című nőjogi lapnak. 


Október 28. Izabela Moszczenska-Rzepecka lengyel tanár, újságíró, feminista 1864 – 1941  

Az első lengyel feministák egyike elkötelezett pedagógus volt, a felvilágosult szellemű oktatásért, a nemek egyenlőségéért küzdött. 1905-ben iskolai sztrájk szervezéséért bebörtönözték, szabadulása után állami iskolában nem taníthatott. A Ster és a Nowym Słowie című lapokban publikált, nőjogi és oktatáspolitikai kérdésekkel foglalkozott.  Aktív tagja volt a feminista mozgalomnak, alapító tagja a Ligi Kobiet Pogotowia Wojennego  egyesületnek. A háború kitörése után egyike volt a Polskiej Organizacji Narodowej szervezőinek. A háború után a Wojskowym Instytutem Naukowo-Wydawniczym kiadónál dolgozott, szociálpolitikai és pedagógiai tanulmányokat írt. Igen fontosnak tartotta a szexuális felvilágosítást, a témáról   Co kazda matka swojej dorastajacej corce powiedziec powinna (Amit minden anya mondjon el kamaszlányának) címmel írt könyvet. 


Október 29. Susie Cooper angol kerámikus (1902–1995)

altAz art deco egyik prominens képviselője, már kisgyerek korában tehetségesen rajzolt. 1919-ben ösztöndíjas lett a Burslem School of Art-ban. 1922-től a Grey & Co fazekascégnek dolgozott, ahol felismerték tehetségét, munkái hamarosan keresettek lettek. 1929-ben saját műhelyt nyitott, egyedi edényei és dísztárgyai szerte a világon népszerűségnek örvendtek. 1940-ben a Royal Society of Arts a Royal Designer for Industry címmel tünteti ki, nő előtte még nem kapta ezt az elismerést. Erzsébet anyakirálynő gyakori vásárlója volt, kedvenc teáskészlete is a Cooper márkát viselte.


Október 29. Sarah Maddock ausztrál kerékpározó (1860–1955)

altEgy farmon nőtt fel, kiváló lovas volt. 1886-ban házasságot kötött egy ügyvéddel, három gyerekük született. Férje bíztatására tanult meg kerékpározni 1893-ban, együtt tették meg a Sydney és Bega közötti 483 km-t, ezzel ő lett az első ausztrál hosszútávú kerékpáros nő. Szintén ő volt az első nő, aki megtette a Sydney és Melbourne közötti 924 km-t, 9 napig tartott az út. A Sydney Bicycle Club, melynek tiszteletbeli tagja volt, aranyéremmel jutalmazta a 2575 km-es Sydney – Brisbane körútjáért. Példájára tanultak meg nők kerékpározni, több kerékpáros klub alapítása is a nevéhez fűződik, mint a Sydney Ladies' Bicycle Club, melynek elnöke volt. 1914-ben elvált férjétől, attól kezdve kevesebbet kerékpározott, a golf felé fordult az érdeklődése. 


Október 29. Elizabeth Malleson angol pedagógus, feminista (1828–1916)

11 gyerekes unitárius család lánya, tanítói oklevelének megszerzése után a által alapított Portman Hall iskolában kezdett tanítani. 1857-ben házasságot kötött F.R. Mallesonnal, négy gyerekük született. 1863-ban egyik alapító tagja volt a Ladies' London Emancipation Society-nek és aktív tagja volt a London Society for Women's Suffrage-nek. 1864-ben megnyitotta a Working Woman's College-ot, ahol munkásnők tanulhattak. 1884-ben családjával vidékre, Dixton Manor-ba költöztek, ahol aggasztónak találta, hogy alig van ápolónő, akihez terhes nők fordulhatnak. Megszervezte a környék szakápolói ellátását, majd nőmozgalmi kapcsolatait felhasználva Rural Nursing Association elnevezéssel az egész országra kiterjedő  hálózatot hozott létre. 


Október 29. Ellen Johnson-Sirleaf libériai politikus, nőjogi aktivista 1938  

Libéria és Afrika első választott női elnöke, aki a nők érdekében végzett munkájáért Nobel-békedíjat kapott.  Monroviában született, a College of West Africa elvégzése után az Egyesült Államokban folytattta tanulmányait. Közgazdaságtanból a Colorado egyetemen, államigazgatásból a Harvardon szerzett diplomát. 1979-től két évig a Pénzügyminsztériumban dolgozott, egy katonai puccs után el kellett hagynia Libériát. Washingtonban a World Bank főtisztviselője, 1981-től Nairobiban a Citibank alelnöke volt. 2005-ben megnyerte a libériai választásokat,  2006 január 16-től az ország elnöke lett, sikerét a következő választásokon is megismételte.  2011-ben megosztott Nobel-békedíjat kapott. 2014-ben a 70 legbefolyásosabb nő között szerepelt a Forbes listán. 
 


Október 30. Sós Júlia tanár, szociológus, pedagógiai szakíró (1923–1968)

alt

Egyetemi hallgatóként részt vett az antifasiszta illegális mozgalomban, 1945 után a NÉKOSZ kollégiumi tanára. 1951-től több budapesti középiskolában dolgozik magyar-francia szakos tanárként. Nagyhatású nevelőegyéniség, aki diákjai körében élt. Keleti Károly utcai otthona jeles zeneszerzők, képzőművészek, közgazdászok, irodalmárok találkozóhelye volt. Rendszeresen publikált hazai és külföldi pedagógia és szociológiai folyóiratokban. 

Néhány műve: Arany János, Diákévek, diáksorsok, Egy szárnyaszegett nemzedék, Tanárok élete és munkája. 


Október 30. Anne-Marie Durand-Wever német nőgyógyász (1889–1970)

altDiplomatacsalád gyereke, Bulgáriában, Romániában, Brazíliában és az Egyesült Államokban nőtt fel. Chicagoban kémiát hallgatott, majd Németországban járt orvosegyetemre. 1917-ben doktorált, Münichben az egyetem nőklinikáján kezdett dolgozni. 1920-tól aktív tagja volt a német nőszövetségnek, alapító tagja a Landesgruppe Bayern des deutschen Ärztinnenbundes-nek (Bajor orvosnők egyesülete). Fontosnak tartotta a lányok szexuális felvilágosítását, a fogamzásgátlás lehetőségét, cikkeket, könyveket írt a témában. A nácik hatalomra kerülésekor ezeket a publikációit betiltották, munkáját  a háború után folytathatta. 1952-ben egyik alapítója és elnöke volt a Pro Familia-nak, a családtervezéssel, szexuális neveléssel és tanácsadással foglalkozó egyesületnek. 


Október 30. osztrák festő (1741–1807)

Festő apjától és muzikális anyjától széleskörű neveltetést kapott, gyerekkorában már négy nyelven beszélt, festett, énekelt. Anyja halála után apjával járta a világot, éltek Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Angliában. A zene és a festészet közül utóbbit választotta, régi mesterek másolása után áttért a portréfestésre, komoly sikerrel. 1766-tól Londonban élt, ahol az anyakirálynő támogatta. Hamarosan az arisztokrácia köreiben divatos lett a fiatal művésznőtől képet rendelni. Kedvelt témája volt történelmi és mitológiai nőalakok ábrázolása.  Az 1768-ban létrehozott Royal Academy alapító tagjai között volt.  1781-ben házasságot kötött Francesco Zucchi olasz festővel akivel Velencében, majd Rómában éltek. Római házuk az európai kulturális élet egyik központja volt.  


Október 30. gróf tolnai Festetics Julianna 1753 - 1824 

Széchenyi István anyja Jabloncán született, a sági birtokon nőtt fel, ahol egy piarista tanár volt a nevelője, majd a pozsonyi Notre Dame de Sion zárdában tanult. Tudott magyarul, németül, olaszul, franciául és angolul. Rendszeres látogatója volt az apja által alapított keszthelyi könyvtárnak. Komoly irodalmi műveltsége mellett érdekelték a természettudományok is, ásványokat és növényeket gyűjtött és rendezte őket. 1772-ben Széchényi József gróffal kötött házasságot, férje 1775-ben vadászbalesetben meghalt. 1777-ben férjhez ment Széchényi Ferenchez, akivel beutazta az országot és egész Európát, hat gyerekük született. Amikor férje megalapította a Nemzeti Múzeumot, odaajándékozta saját gyűjteményét, ami a természettudományos részleg alapja lett. Sokat jótékonykodott, beválasztották a Csillagkeresztes Rend tagjai közé.   


Október 31. Pásztory Ditta zongoraművész (1903–1982)

alt

A budapesti Konzervatóriumban 1922-től először Somogyi Mór, majd Bartók Béla tanítványa volt, akihez 1923-ban feleségül ment. Tanulmányait félbeszakította, férje otthon foglalkozott vele. Néhány év elteltével közösen koncerteztek, kétzongorás hangversenyeket adtak szerte Európában és az Egyesült Államokban. 1940-ban a fasizmus elől az USA-ba emigráltak, Bartók ott halt meg 1945-ben. Pásztory Ditta 1946-ban hazatért. Gyakran koncertezett külföldön, fellépésein majdnem kizárólag Bartók műveket játszott. Végrendeletében Bartók Béláné Pásztory Ditta-díjat alapított, amelyet minden évben Bartók Béla születésnapján kell kiosztani. Olyan magyar zeneszerzőket és előadóművészeket jutalmaznak vele, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak zenei életünk fejlődéséhez.


Október 31. olasz tudós (1711–1779)

altAz első nő, aki európai tudományegyetemen professzori kinevezést kapott.  Bolognában született, apja jómódú ügyvéd volt, aki széleskörű nevelést biztosított neki. Laurát különösen a természettudományok érdekelték, alapos tudásra tett szert. Tanárai javaslatára megpályázott és elnyert egy állást az egyetem anatómia tanszékén. Két évvel később a filozófia tanszék oktatója lett. Férjhez ment egy egyetemi kollégájához, nyolc gyereket szült. Az egyetem különleges engedélyével otthon taníthatta a hallgatókat, ennek megkönnyítésére házában saját laboratóriumot állított fel. Newton munkásságát ő ismertette meg az olasz tudósokkal. 28 szakmai cikket publikált, a legtöbb fizikával, hidraulikával foglalkozott. 1776-ban, 65 éves korában az egyetem kinevezte a kísérleti fizika professzorának. Hosszú karrierje sokat segített a nők elfogadásában a tudományos életben.


Október 31. Catherine Helen Spence ausztrál tanár, újságíró, politikus, szüfrazsett (1825–1910)

„Ausztrália nagyasszonya” Skóciában született, 13 évesen hagyta el szüleivel az országot. Íráskészsége hamar kiderült, a The South Australian című lapban jelentek meg versei, elbeszélései. első regénye 1854-ben jelent meg. Bátyja nevén a The Argus című országos lap dél-ausztráliai tudósítója volt. Írásaiban sokat foglalkozott a nők és gyerekek helyzetével, a kisebbségek problémáival. A szüfrazsett mozgalom tagjaként sokat utazott, előadásokat tartott a nők szavazati jogának törvényesítéséért, a Women's Suffrage League of South Australia alelnöke volt. 1895-ben létrehozta az Effective Voting League of South Australia egyesületet. 1897-ben ő volt az első nő, akit az államszövetség szenátusába jelöltek, de nem sikerült bekerülnie.  Nevét szerte az országban iskolák, könyvtárak, utcák, több portré, szobor, bélyeg őrzi, az ausztrál ötdollároson is az ő arcképe látható.


Október 31. Geraldine Moodie kanadai fényképész 1854 - 1945  

 Az első profi fotós, aki műtermet nyitott a prérin és az inuit őslakosok életét dokumentálta. Torontoban született, házassága után rövid ideig egy farmon éltek, 1885-ben férje belépett a királyi lovasrendőrséghez, az északi országrész különböző helyein szolgált. Geraldine hat gyerekének nevelése mellett fotózni kezdett, 1891-ben Battlefordban  (Saskatchewan) nyitotta meg első műtermét, majd Maple Creek (1897–1900) és Medicine Hat (1897) következett. 1905-től a sarkvidéken, a Hudson öböl környékén élő inuitok életéről készített képeket. 1917-től férje nyugdíjazása után Saskatchewanban éltek. Temészetfotókat, portrékat  készített, dokumentálta a lovasrendőrök életet.  Fotói többek között megtalálhatók a British Museum, a Public Archives of Canada és a Royal Canadian Mounted Police Heritage Centre gyűjteményében.