Ilia Fibiger dán író, ápolónő, feminista (1817–1867)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ilia Fibiger dán író, ápolónő, feminista (1817–1867)

április 04, 2018 - 14:26
Dánia első hivatásos ápolónője.

A feminista legenda,  testvére.  Szülei halála után egyik nagynénje nevelte. Az 1830-as évek elején lányokat tanított kézimunkra és varrásra. Színdarabokat, regényeket írt, legtöbbet névtelenül publikálta. 1853-ban a nagy kolerajárvány idején a koppenhágai Almindelig kórházban volt önkéntes ápolónő, 1854-ban kapta meg hivatalos kinevezését. Házasságon kívül született lányokat pártfogolt, munkahelyet szerzett nekik. 1872-ben árvaházat alapítottak emlékére. 

Néhány munkája: Modsætninger; Magdalene; Niels Ebbesen; Rettroende Eventyr; Lost og Bound.   

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Massi Bruhn dán író, feminista (1846–1895)

december 27, 2017 - 00:52

A gribskovi erdészházban élt szüleivel. 40 éves volt, amikor anyja meghalt, és az addig engedelmes gyermekként élő nő elkezdhette önálló életét. Koppenhágába költözött és régi álmát beteljesítve írni kezdett, bekapcsolódott a nőmozgalomba. Életének hátralévő kilenc évébe belesűrített mindent, amit csak tudott. Újságot szerkesztett, regényeket és elbeszéléseket írt, fordított, előadásokat tartott. A dán nőszervezet, a Kvindelig Fremskridtsforening tagja lett, melynek Hvad vi vil című lapjában kezdett megjelenni 1888-ban folytatásos regénye, az Et Lægemiddel.

Mathilde Fibiger dán feminista, író, távírdász (1830–1872)

december 27, 2017 - 00:59

A dán női emancipáció első jelentős személyisége már első regényében, az 1851-ben megjelent Clara Raphael, Tolv Breve-ben (Clara Raphael, tizenkét levél) az egyenjogúsággal, a nők elnyomott helyzetével foglalkozott. A könyv mondanivalója heves vitákat váltott ki, de irodalmi értékét ellenzői sem vitatták.

Lou Andreas-Salomé orosz/német pszichoanalitikus, író (1861–1937)

május 02, 2019 - 19:53

Előkelő szentpétervári család lánya, művelt és szép. Az első női hallgatók között volt a zürichi egyetemen, beutazta Európát. Tudósok, művészek tartoztak ismeretségi köréhez, Nietzsche, Wagner, Rilke és Freud bizalmas barátja volt. Termékeny író, regényeket, színdarabokat, esszéket, szakkönyveket, életrajzokat publikált, az első női pszichoanalítikusok egyike volt. 

Néhány munkája: Im Kampf Um Gott; Die Tarnkappe; Aus fremder Seele; Friedrich Nietzsche in seinen Werke; Die Erotik; Das "zweideutige" Lacheln der Erotik: Texte zur Psychoanalyse; Lebensrückblick.