Frances Wright Skóciában született, gazdag, szabadszellemű családba. Rokonai nevelték fel, szülei, akik után komoly vagyont örökölt, korán meghaltak.
Tovább olvasom
Szenátor apja gondos nevelést biztosított neki és testvéreinek. Sokat olvasott, érdekelte a napi politika, széleskorű ismeretségi köre volt. Korán bekapcsolódott a nőjogi mozgalomba, Bellportban házuk a mozgalom egyik találkozási helye volt.
Tovább olvasom
Az első nő, akit az American Academy of Arts and Letters tagjai közé választottak. New Yorkban született, jómódú, intellektuális érdeklődésű családba. 1843-ban kötött házasságot S.G. Howe abolicionista tanárral, 6 gyerekük született.
Tovább olvasom
Az első amerikai nő, akit a jogászkamara tagjai közé felvettek. 1866-ban, az Iowa Wesleyan University elvégzése után a Simpson College hallgatója lett, ahol politikatudományt és jogot tanult.
Tovább olvasom
A „fehérkesztyűs tigris”-t politikusok, szakmabeliek és az olvasók egyaránt korának egyik legbefolyásosabb politikai riporterei között tartották számon. Ő volt az első nő, akinek cikkei az ország valamennyi fontos lapjában megjelentek.
Tovább olvasom
1912. július végén, a Himalája addig feltáratlan Siachen gleccserénél, 6400 méter magasságban egy fotó készült. A képen látható nő újságot tart a kezében, melynek főcíme: Választójogot a nőknek!
Tovább olvasom
A St. Louis School of Design-ban tanult, majd Chicagoba költözött, ahol egy balesetért kapott kárpótlás lehetővé tette az addig rossz anyagi helyzetben lévő Adelaide-nak, hogy Európába menjen tanulni.
Tovább olvasom
