Erőszak az LMBTQ kapcsolatokban | Nőkért Podcast #16
Kapcsolati erőszakról még heteroszexuális kontextusban is nehéz beszélni. Ennél is erősebben tabusított az LMBTQ kapcsolatokon belül előforduló erőszak – még az LMBTQ közösségen belül is.
Kapcsolati erőszakról még heteroszexuális kontextusban is nehéz beszélni. Ennél is erősebben tabusított az LMBTQ kapcsolatokon belül előforduló erőszak – még az LMBTQ közösségen belül is.
Sokszor kínosan felhördülünk más kultúrák, vagy épp a modern társadalmak, így az amerikai törvények ellentmondásosságain, érdemes azonban picit a saját társadalmi, kulturális és jogi környezetünket is górcső alá vennünk mielőtt másokra mutogatnánk.
A valóságban egyetlen nő sem szokta megbánni, hogy nem ment feleségül Hufnágel Pistihez. Azt annál gyakrabban, hogy hozzáment.
Puzsér Róbert Hogyha lesz egy lányom című cikkében (MN, augusztus 4.) miközben szándéka szerint fontos társadalmi jelenségek kapcsán töri meg a hallgatást, és nagy életbölcsességeket csöpögtet képzelet- és reménybeli ivadéka fejébe, derékig gázol olyan nemi sztereotípiákban, amelyek már száz évvel ezelőtt sem működtek, ma pedig végképp nem szolgálják egy lány- vagy fiúgyermek érdekeit.
Szeretek bulizni járni. Szeretek táncolni, zenét hallgatni, inni, szeretek az ismerőseimmel együtt lenni, és szeretek ismeretlenekkel találkozni, beszélgetni, barátkozni. Azt is értem, hogy sokan (férfiak
A lányaim születése után otthon maradtam, ami egyértelmű döntés volt a 90-es évek közepén. Es otthon is ragadtam, majd most, húsz évvel később újra beültem az iskolapadba, hogy bepótoljam, vagy legalább is megpróbáljam bepótolni az elmúlt két évtizedet.
A mai napon „A 7 leggázabb női hiba, amelyektől menekülj!” címmel jelent meg cikk a men.hu oldalon – női szerző tollából, az állítólag gyakran emlegetett férfihibákat kiegyensúlyozandó. Dicséretes, hogy utóbbi kapcsán a „feminista” szó idézőjelet kapott – némileg mást jelent „férfihibákról” illetve szexista, hímsoviniszta társadalomról, kultúráról beszélni.
Ma van a láthatatlan munka világnapja. „A láthatatlan munkát többnyire nők végzik el: a magyar nők átlagosan heti tíz órával többet töltenek csecsemőgondozással, gyerekneveléssel, hat órával többet főzéssel és házimunkával a férfiaknál. Még akkor is több fizetetlen munkát végeznek a magyar nők (és ez ellen nincs is különösebb kifogásuk), ha ők a kenyérkesők a családban, és a férfi munkanélküli” – olvashatjuk egy, az alkalomból megjelent cikkben.
Mint tudjuk, a feminizmus az a „radikális” eszme, miszerint a nő is ember; ahogyan a férfi is, (és a kettőt egyenlő jogok illetik meg a
A cikk címét („Ha igazán tenni akarsz valamit a családon belüli erőszak ellen”) ezúton javasolnám megváltoztatni a következőre: „Hogyan tápláljuk a lelkifurdalást a nőkben és hogyan frusztráljuk őket azzal, hogy kizárólagos felelősséget testálunk rájuk a párkapcsolatuk minőségéért, valamint hogyan hitessük el velük, hogyha jó kislányok, és ügyesen választanak, akkor nem esik bántódásuk”.