Birdsall Otis Edey amerikai író, szüfrazsista, cserkész (1872–1940) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Birdsall Otis Edey amerikai író, szüfrazsista, cserkész (1872–1940) 

április 01, 2018 - 14:48

Szenátor apja gondos nevelést biztosított neki és testvéreinek. Sokat olvasott, érdekelte a napi politika, széleskorű ismeretségi köre volt. Korán bekapcsolódott a nőjogi mozgalomba, Bellportban házuk a mozgalom egyik találkozási helye volt. Megválasztották a Women's City Club elnökének, 1928-29 között az American Women's Association elnöke volt. Versei, drámái jelentek meg a helyi lapokban, a Girl Scout Leader Magazine első főszerkesztője volt. Remek szervezőképességét a Girl Scouts of America elnökeként is kamatoztatta.
Néhány munkája: Rivets; Butter Money; Six Giant and A Griffin and Other Stories; Builders.

 

 

Sarah Barnwell Elliott író, feminista (1848–1928)

május 06, 2017 - 21:36

Hat regényen kívül esszéket, újságcikkeket, könyvkritikákat publikált. Sokat foglalkozott a nők helyzetével, választójoguk kivívásával. A Southern States Woman Suffrage Conference alelnöke, a Tennessee Equal Suffrage Association elnöke volt, ebben a minőségében 1912-ben petíciót nyújtott be az állam törvényhozóihoz. Déli származása különösen érzékennyé tette a faji problémák iránt, An Incident and Other Happenings című elbeszéléskötete ezzel foglalkozik. Európai útján tett tapasztalatairól 16 levélben számol be.

Néhány műve:  

Charlotte Perkins Gilman amerikai író, feminista (1860–1935)

december 27, 2016 - 20:40

Gyerekkorában hányatott sorsa volt, a könyvekhez menekült, a könyvtárban az irodalom mellett történelmi, filozófiai munkákat is elolvasott. 1883-tól jelentek meg írásai a Providence Journalban, a Woman’s Journalban és más folyóiratokban.  1982-ben publikálta a "The Yellow Wallpaper" () című, ma is népszerű novelláját, mely a világhírt jelentette számára.

Gene Stratton Porter amerikai író, természetfotós, feminista (1863–1924)

május 05, 2017 - 23:31

A Limberlost lápvidék növény- és madárvilágáról készített felvételei a Recreation és az Outing folyóiratban jelentek meg. Első regényét is kedvezően fogadták, az igazi sikert azonban második könyvével, a Freckles-el aratta: Műveit számos nyelvre lefordították, az eladott példányszám jóval meghaladta a tízmilliót. 1920-ban Kaliforniába költözött, ahol – az első nők között - filmstúdiót alapított és saját munkáit vitte filmre. Néhány munkája: A Girl of the Limberlost, Laddie, Michael O'Halloran, A Daughter of the Land. 

Julia Ward Howe amerikai író, költő, feminista (1819–1910) 

április 01, 2018 - 14:38

Az első nő, akit az American Academy of Arts and Letters tagjai közé választottak. New Yorkban született, jómódú, intellektuális érdeklődésű családba. 1843-ban kötött házasságot S.G. Howe abolicionista tanárral, 6 gyerekük született. Esszéket írt a New York Review and Theological Review számára, első verseskötete 1853-ban jelent meg. Alapító tagja és első elnöke volt a New England Woman Suffrage Association-nek, 20 éven át szerkesztette a Woman's Journal című lapot. Több nőklubot alapított, a General Federation of Women’s Clubs vezetője volt. 

Marilyn French amerikai feminista, író (1929–2009)

november 19, 2016 - 22:30

New York-i születésű, a Hofstra egyetemen filozófiát és irodalmat tanult. 1951-ben diplomázott, doktori disszertációját a Harvardon védte meg 1972-ben.  

A modern feminista irodalom egyik alapművének tekintett könyve, a The Women's Room (magyarul: Nők) 1977-ben jelent meg. Könyveinek visszatérő motívuma a nők elnyomása a férfiak uralta világban, a patriarchátus következetes, szervezett fenntartása. 

Néhány munkája: 

Lillie Devereux Blake amerikai író, újságíró, szüfrazsett (1833–1913)

május 05, 2017 - 23:04

A korai feminista mozgalom majdnem elfeledett alakja. Élete során kilenc regényt, egy elbeszéléskötetet, egy esszékötetet és számtalan cikket publikált. Komoly szerepet vállalt a nőmozgalomban, és közvetlen munkatársa volt. 1874-ben megjelent regénye, a Fettered for Life egy korabeli feminista életét mutatja be.

Leszja Ukrajinka ukrán költő, drámaíró, feminista (1871–1913)  

március 31, 2018 - 22:00

Larisza Petrivna Koszacs Novohrad-Volinszkijben született, anyja Olena Pchilka író, feminista, apja P. A. Kosach jogász, földbirtokos. Házitanárok tanították, négyévesen már írt-olvasott. Ukrán anyanyelvén kívül fiatalon megtanult angolul, németül, franciául, olaszul, görögül, latinul, lengyelül, bolgárul, oroszul. Gyerekkorában kezdett írni, a Zorjá című lapban 1884-től jelentek meg versei. Versek mellett elbeszéléseket, színdarabokat, esszéket, kritikákat is publikált. 19 évesen történelmi tankönyvet írt testvérei számára.

Hella Wuolijoki észt származású finn író, drámaíró (1886–1954)

március 01, 2017 - 22:28

Feminista, radikális politikai nézetekkel. Szoros kapcsolatban volt Bertold Brechttel és Makszim Gorkijjal. Műveiben gyakran megjelenik a régimódi falusi élet és emberek. Brechttel közösen írt műve a Herra Puntila ja hänen renkinsä Matti (Puntila úr és szolgája, Matti). Magyarul megjelent még A niskavuori asszonyok című regénye és A fűrésztelep-hercegkisaszszony című színdarabja.

Életéről 2010-ben Hella W. címmel finn dráma készült. 

Duygu Asena török író, újságíró, feminista (1946–2006)

április 02, 2017 - 22:16

Az isztambuli egyetemen szerzett tanári diplomát. 1972-ben a Hürriyet című lapban kezdett publikálni cikkeket, elbeszéléseket. Az 1980-as évek elejétől kezdve a feminista mozgalom vezetője lett,  a nők jogai, szexualitás, nők elleni erőszak volt írásainak témája. 1987-ben megjelent első regénye, a  Kadının Adı Yok (A nőnek nincs neve) hatalmas sikert aratott, több nyelvre lefordították. A hatalom betiltotta, arra hivatkozva, hogy obszcén, durva, káros a gyerekekre, aláássa a házasság intézményét.

Simone de Beauvoir (1908-86) francia író, egzisztencialista filozófus, feminista

január 08, 2013 - 23:38

1908. január 9-én született Párizsban, szigorú katolikus családban. Húga, Hélène de Beauvoir (Poupette) festőnő volt. Küzdelmét és lázadásait a konformizmus ellen az Egy jó házból való úrilány emlékei (1958) c. művében jeleníti meg, emlékiratainak első kötetében. (További magyarul megjelent kötetek: A kor hatalma (1960), A körülmények hatalma (1963)).