Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45
A XIX. századi amerikai nőmozgalom szervezője, író, szónok.

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.

A kislány hároméves korában már tudott írni-olvasni, és amikor a helyi iskola tanítója nem volt hajlandó komolyabb matematikára tanítani, Daniel Anthony “házi” iskolát alapított, ahol egy tanárnő, Mary Perkins oktatta a gyerekeket. Susan tanulmányait Philadelphiában fejezte be és tanítani kezdett. Nők kaphattak tanári állást, amikor azonban Susan szóvá tette, hogy a vele azonos beosztásban lévő férfiak ötször annyit keresnek, a problémát úgy oldották meg, hogy elbocsátották. 

A kemény kvéker lányt nem lehetett elijeszteni, elkezdődött évtizedekig tartó nőjogi harca. Csatlakozni akart az antialkoholista mozgalomhoz, azonban a férfiak nem vettek fel nőket a társaságba, ezért Susan megalapította az első női antialkoholista egyesületet Daughters of Temperance elnevezéssel.

1851-ben Syracuse-ban találkozott Susan B. Anthony és , ettől kezdve munkatársak, jó barátok lettek.

A polgárháború (1861-65) alatt Susan az American Anti-slavery Society (amerikai rabszolgaság elleni társaság) munkatársa volt, és szervezője a Women's Loyal League-nak, mely Lincoln elnök kormányát támogatta. A polgárháború után keserves csalódásban volt részük a nőknek – ők, akik kiálltak a rabszolgák felszabadításáért és jogaikért, ugyanezt nem kapták meg.

Az 1869-ban elfogadott Fourteenth Amendment (14. törvénymódosítás) kimondta, hogy mindenki, aki az Egyesült Államokban született, amerikai állampolgár, és törvényes jogaitól nem lehet megfosztani. Ezt próbálta kihasználni Susan, amikor 1872-ben Rochesterben feliratkozott a szavazólistára és a négy nappal későbbi szavazáson tizenöt társával együtt részt vett.  A “törvénytelenül” szavazó nőket letartóztatták és pénzbüntetést kaptak. Susan B. Anthony nem volt hajlandó fizetni, ezért pert indítottak ellene. A 1873. június 17-re tűzték ki, a bíró nem engedte a vádlottat tanúskodni, mert nő, így alkalmatlan saját érdekeinek képviseletére, és javasolta az esküdteknek a “bűnös” ítélet kimondását. Susant 100 dollár bírságra ítélték, igazának tudatában nem volt hajlandó fizetni, de további eljárást – talán a nagy nyilvánosság miatt – nem indítottak ellene.

1892-től 1900-ig a National American Woman Suffrage Association elnöke. Sokat utazott az Egyesült Államokban és Európában is, előadásokat tartott, komoly szerepe volt a feminista mozgalom fokozatosan erősödő népszerűségében, elismertségében és politikai súlyában.

 

Egydolláros pénzérme, Susan B. Anthony arcképével

Elizabeth Cady Stanton-al és -el közösen írt nagylélegzetű munkájuk, a History of Woman Suffrage a feminizmus egyik alapműve.

Rochesteri otthonában halt meg 1906. március 13-án. A nyilvánossághoz intézett utolsó szavai “A kudarc lehetetlen” mozgalma jelszava lett. 

A History of Woman Suffrage kötetei  itt olvashatók: 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Lucretia Mott amerikai reformer, abolicionista, feminista (1793–1880) 

január 05, 2018 - 00:14

Lucretia Coffin Nantucketben született, kvéker családba. A Society of Friends kvéker intézetben tanult, végzés után tanítóként alkalmazták. Amikor rájött, hogy a férfi tanítók kétszer annyit keresnek, mint a nők, szóvá tette, egyenlő elbírálást követelt – és ettől kezdve megtalálta életcélját.

Olympia Brown amerikai lelkész, szüfrazsett (1835–1926)

január 04, 2018 - 22:26

Pionírcsalád lánya, a szülők annyira fontosnak tartották a tanulást, hogy farmjukon iskolát építettek a család és a környék gyerekei számára. Olympia egyetemi jelentkezését több helyről – neme miatt – visszautasították, végül a alapította Mount Holyoke Female Seminary hallgatója lett. Az intézmény vallásos előírásait azonban túl szigorúnak találta, és elriasztotta egyik férfi tanára nyílt szexizmusa is.

Fanny Wright amerikai író, reformer, abolicionista, feminista (1795–1852)

augusztus 31, 2019 - 21:26

Frances Wright Skóciában született, gazdag, szabadszellemű családba. Rokonai nevelték fel, szülei, akik után komoly vagyont örökölt, korán meghaltak. Művelt, a társadalmi kérdések iránt érdeklődő ember volt, írásaiban sokat foglalkozott a nők tanuláshoz, egyenlő bánásmódhoz való jogával, függetlenségük biztosításával.

Betty Friedan (1921–2006) feminista, író, újságíró

július 08, 2013 - 19:29

Betty Naomi Goldstein az Illinois állambeli Peoriában született 1921. február negyedikén. Apjának kis ékszerboltja volt, anyja a helyi újság női rovatát szerkesztette házasságkötéséig. Anyai nagyapja dr. Horwitz Sándor magyar emigráns. A család kényelmes körülmények között élt, de származásuk miatt a helyi társaság nem fogadta be őket, a zsidó lányok a középiskolai lányszövetségbe sem léphettek be.  Betty az iskolában irodalmi újságot indított, majd később a Smith College-ban az egyetemi újság egyik szerkesztője volt.

Priscilla Bright McLaren angol békeharcos, abolicionista, szüfrazsett (1815–1906)  

augusztus 31, 2019 - 21:51

Rochdale-ben született, jómódú kvéker családba, ahol a lányok oktatását is fontosnak tartották. A szülők egyenrangú félnek tekintették egymást, anyjuk rendszeresen vitaklubot szervezett gyerekeinek.

Priscilla nővéreivel együtt iskolát vezetett szegény családok lányainak. Az Edinburgh Ladies' Emancipation Society és a rabszolgafelszabadító mozgalom tagja volt, ez utóbbiban ismerkedett meg majd kötött házasságot Duncan Mclarennel, aki tehetős kereskedő és liberális parlamenti képviselő volt.

Matilda Joslyn Gage amerikai feminista, író (1826–1898) 

március 24, 2017 - 00:43

A szüfrazsett mozgalom egyik vezéralakja, férjével együtt komoly szerepe volt a rabszolgafelszabadítási mozgalomban, házuk az Underground Railroad része volt. Fiatalkorától elkötelezte magát a nők jogaiért, már 1852-ben a National Woman's Rights Convention vezérszónoka volt. Egyik alapító tagja volt a National Woman Suffrage Association-nek. Több újság tudósítója volt, 1878-tól tulajdonosa és főszerkesztője lett a The National Citizen and Ballot Box című lapnak.

Adelaide Johnson amerikai szobrász, feminista (1859–1955)

január 05, 2018 - 01:07
Adelaide Johnson (balra) leghíresebb szobrának leleplezésén

A St. Louis School of Design-ban tanult, majd Chicagoba költözött, ahol egy balesetért kapott kárpótlás lehetővé tette az addig rossz anyagi helyzetben lévő Adelaide-nak, hogy Európába menjen tanulni. Művészeti tanulmányait így Drezdában, majd Rómában folytatta. 1896-os házasságkötésekor tizenegy évvel fiatalabb férje vette fel az ő nevét, és lelkésznő vezette a szertartást. 

Vegetáriánus, egyben meggyőződéses feminista volt. 

A feminizmus a legnagyszerűbb dolog az emberiség evolúciójában - vallotta.

Elizabeth Cady Stanton (1815–1902) amerikai feminista

november 25, 2010 - 17:57

1815. november 12-én született a New York állambeli Johnstownban a város előkelőségei közé tartozó Margaret és Daniel Cady lánya, Elizabeth. A kislány a Johnstown Academy elvégzése után a -ba iratkozott, az egyetlen olyan helyre, ahol a fiúiskolákhoz hasonló színvonalú volt az oktatás.

Mary Colton ausztrál filantróp, feminista (1822–1898)

november 29, 2017 - 18:30

Az ausztrál feminista mozgalom egyik fontos alakja Londonban születt, 1839-ben emigráltak apjával és testvéreivel, Adelaideben telepedtek le. 1844-ben házasságot kötött John Colton üzletemberrel. Az első vasárnapi iskolai tanárok közé tartozott és a Wesleyan Ladies' Working Society tagjaként szegénysorsú nők segítésével foglalkozott. A Boarding-out Society elnökségi tagja volt, ahol árvagyerekek neveléséről, elhelyezéséről gondoskodtak. Felismerte, hogy a nők helyzetének javításához politikai jogokra is szükség van, az elsőkközt követelte a nők választójogát.

Az Egyesült Államok első fekete női jogásza: Charlotte E. Ray

január 13, 2018 - 20:23

New York City-ben született 1850-ben, apja lelkész, újságíró és elkötelezett abolicionista volt. Washingtonban az Institution for the Education of Colored Youth elvégzése után a Howard University tanítóképző karán kezdett tanítani. C.E. Ray néven – hogy ne derüljön ki női mivolta – sikerrel jelentkezett az egyetemi jogi karára, 1872-ben diplomázott. Amerikában ő volt a harmadik jogot végzett nő. Ugyanabban az évben ő volt az első nő, akit a District of Columbia ügyvédi kamarája felvett tagjai közé és ezzel jogosulttá vált praktizálni.