Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45
A XIX. századi amerikai nőmozgalom szervezője, író, szónok.

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.

A kislány hároméves korában már tudott írni-olvasni, és amikor a helyi iskola tanítója nem volt hajlandó komolyabb matematikára tanítani, Daniel Anthony “házi” iskolát alapított, ahol egy tanárnő, Mary Perkins oktatta a gyerekeket. Susan tanulmányait Philadelphiában fejezte be és tanítani kezdett. Nők kaphattak tanári állást, amikor azonban Susan szóvá tette, hogy a vele azonos beosztásban lévő férfiak ötször annyit keresnek, a problémát úgy oldották meg, hogy elbocsátották. 

A kemény kvéker lányt nem lehetett elijeszteni, elkezdődött évtizedekig tartó nőjogi harca. Csatlakozni akart az antialkoholista mozgalomhoz, azonban a férfiak nem vettek fel nőket a társaságba, ezért Susan megalapította az első női antialkoholista egyesületet Daughters of Temperance elnevezéssel.

1851-ben Syracuse-ban találkozott Susan B. Anthony és , ettől kezdve munkatársak, jó barátok lettek.

A polgárháború (1861-65) alatt Susan az American Anti-slavery Society (amerikai rabszolgaság elleni társaság) munkatársa volt, és szervezője a Women's Loyal League-nak, mely Lincoln elnök kormányát támogatta. A polgárháború után keserves csalódásban volt részük a nőknek – ők, akik kiálltak a rabszolgák felszabadításáért és jogaikért, ugyanezt nem kapták meg.

Az 1869-ban elfogadott Fourteenth Amendment (14. törvénymódosítás) kimondta, hogy mindenki, aki az Egyesült Államokban született, amerikai állampolgár, és törvényes jogaitól nem lehet megfosztani. Ezt próbálta kihasználni Susan, amikor 1872-ben Rochesterben feliratkozott a szavazólistára és a négy nappal későbbi szavazáson tizenöt társával együtt részt vett.  A “törvénytelenül” szavazó nőket letartóztatták és pénzbüntetést kaptak. Susan B. Anthony nem volt hajlandó fizetni, ezért pert indítottak ellene. A 1873. június 17-re tűzték ki, a bíró nem engedte a vádlottat tanúskodni, mert nő, így alkalmatlan saját érdekeinek képviseletére, és javasolta az esküdteknek a “bűnös” ítélet kimondását. Susant 100 dollár bírságra ítélték, igazának tudatában nem volt hajlandó fizetni, de további eljárást – talán a nagy nyilvánosság miatt – nem indítottak ellene.

1892-től 1900-ig a National American Woman Suffrage Association elnöke. Sokat utazott az Egyesült Államokban és Európában is, előadásokat tartott, komoly szerepe volt a feminista mozgalom fokozatosan erősödő népszerűségében, elismertségében és politikai súlyában.

 

Egydolláros pénzérme, Susan B. Anthony arcképével

Elizabeth Cady Stanton-al és -el közösen írt nagylélegzetű munkájuk, a History of Woman Suffrage a feminizmus egyik alapműve.

Rochesteri otthonában halt meg 1906. március 13-án. A nyilvánossághoz intézett utolsó szavai “A kudarc lehetetlen” mozgalma jelszava lett. 

A History of Woman Suffrage kötetei  itt olvashatók: 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Fanny Wright amerikai író, reformer, abolicionista, feminista (1795–1852)

augusztus 31, 2019 - 21:26

Frances Wright Skóciában született, gazdag, szabadszellemű családba. Rokonai nevelték fel, szülei, akik után komoly vagyont örökölt, korán meghaltak. Művelt, a társadalmi kérdések iránt érdeklődő ember volt, írásaiban sokat foglalkozott a nők tanuláshoz, egyenlő bánásmódhoz való jogával, függetlenségük biztosításával.

Betty Friedan (1921–2006) feminista, író, újságíró

július 08, 2013 - 19:29

Betty Naomi Goldstein az Illinois állambeli Peoriában született 1921. február negyedikén. Apjának kis ékszerboltja volt, anyja a helyi újság női rovatát szerkesztette házasságkötéséig. Anyai nagyapja dr. Horwitz Sándor magyar emigráns. A család kényelmes körülmények között élt, de származásuk miatt a helyi társaság nem fogadta be őket, a zsidó lányok a középiskolai lányszövetségbe sem léphettek be.  Betty az iskolában irodalmi újságot indított, majd később a Smith College-ban az egyetemi újság egyik szerkesztője volt.