Olympia Brown amerikai lelkész, szüfrazsett (1835–1926)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Olympia Brown amerikai lelkész, szüfrazsett (1835–1926)

január 04, 2018 - 22:26
Az első amerikai nő, aki teológiát végzett és lelkésszé szentelték. Azok közé az első generációs feministák közé tartozott, akik megérték küzdelmük sikerét és szavazópolgárok lettek. 

Pionírcsalád lánya, a szülők annyira fontosnak tartották a tanulást, hogy farmjukon iskolát építettek a család és a környék gyerekei számára. Olympia egyetemi jelentkezését több helyről – neme miatt – visszautasították, végül a alapította Mount Holyoke Female Seminary hallgatója lett. Az intézmény vallásos előírásait azonban túl szigorúnak találta, és elriasztotta egyik férfi tanára nyílt szexizmusa is. Ezért egy év után az Antioch College-ban folytatta tanulmányait. Ebben a liberális intézményben is tapasztalta a nemi alapú hátrányos megkülönböztetést, például retorika órán a nőhallgatóktól nem várták el, hogy fejből megtanulják a szövegeiket. Antonia csakazértis papír nélkül adta elő a beszédeit, hogy bebizonyítsa a nemek egyenlő szellemi képességeit. 1860-ban diplomázott.

A lelkészi pálya iránt érzett elhivatottságot, számos nehézséget leküzdve sikerült a St. Lawrence University teológia szakára bejutnia, melynek elvégzése után (ismét számos zökkenő után) 1863-ban lelkésszé avatták. Nagy példaképe Antoinette Brown Blackwell volt (nem rokonok), az első amerikai lelkésznő (aki végzett ugyan teológiai tanulmányokat, de azokról hivatalos elismerést nem kapott.)  

Hallgató korában került kapcsolatba a nőmozgalommal, a választójogi küzdelem lelkes támogatója lett. Gyűlések keresett szónoka volt, és örömmel működtek együtt vele. Feminista témájú cikkeket írt meg többek között férje Racine Times című lapjába. (A házasságkötéskor nevét, számos korabeli feminista társához hasonlóan, megtartotta. Egy fiuk és egy lányuk született, mindketten tanárok lettek.) Az első elnök, Julia Ward Howe mellett a New England Women's Suffrage Association egyik alapítója, a Wisconsin Suffrage Association vezetője, 1903 és 1920 között a Federal Suffrage Association elnöke volt.

Kevesellte a mérsékelt nőmozgalom által elért csekély eredményeket, ezért csatlakozott az államonkénti reform helyett alkotmányosan szavazati jogot követelő, radikális  és csapatához, amely a Congressional Union, később a Women's Party nevet viselte. Végül ők vitték sikerre az ügyet, és 1920-tól a Tizenkilencedik Alkotmánykiegészítés bevezetésével a nők az egész USA-ban szavazhattak. 

Brown továbbra is foglalkozott nőjogokkal, csatlakozott a Nők Nemzetközi Béke- és Szabadságligájához (WILPF). 

Ma iskolák viselik a nevét, és - Sojourner Truth, , Marge Piercy, , a szintén lelkész Anna Howard Shaw, valamint Diana Ross és Serena Williams társaságában - bekerült a Michigan Women's Hall of Fame-be. 

Művei: 

  • Woman's Suffrage (1907)
  • Democratic Ideals (1917)
  • Suffrage and Religious Principle: Speeches and Writings of Olympia Brown (1988, posztumusz)

 

 

 

Lucretia Mott amerikai reformer, abolicionista, feminista (1793–1880) 

január 05, 2018 - 00:14

Lucretia Coffin Nantucketben született, kvéker családba. A Society of Friends kvéker intézetben tanult, végzés után tanítóként alkalmazták. Amikor rájött, hogy a férfi tanítók kétszer annyit keresnek, mint a nők, szóvá tette, egyenlő elbírálást követelt – és ettől kezdve megtalálta életcélját.

Hilda Sachs svéd újságíró, feminista (1857–1935)

március 12, 2018 - 22:47

Hilda Gustafva Sachs Engströmben született, kereskedőcsalád lánya. 1878-1881 között a Högre lärarinneseminariet tanulója volt, végzés után tanítónőként dolgozott. 1886-ban házasságot kötött Carl Fredrik Sachs-szal, aki 1893-ban meghalt. Hilda családja eltartására újságírói munkát vállalt, a Dagens Nyheter, Nya Dagligt Allehanda, Svenska Dagbladet, Stockholmbladet lapoknak dolgozott. 1895 – 1899 között Párizsban, 1908 – 1910 között Rómában volt külföldi tudósító.

Az Egyesült Államok első fekete női jogásza: Charlotte E. Ray

január 13, 2018 - 20:23

New York City-ben született 1850-ben, apja lelkész, újságíró és elkötelezett abolicionista volt. Washingtonban az Institution for the Education of Colored Youth elvégzése után a Howard University tanítóképző karán kezdett tanítani. C.E. Ray néven – hogy ne derüljön ki női mivolta – sikerrel jelentkezett az egyetemi jogi karára, 1872-ben diplomázott. Amerikában ő volt a harmadik jogot végzett nő. Ugyanabban az évben ő volt az első nő, akit a District of Columbia ügyvédi kamarája felvett tagjai közé és ezzel jogosulttá vált praktizálni.