Népszavazási kérelem a női kvótákért

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Népszavazási kérelem a női kvótákért

szeptember 16, 2009 - 10:56

Múlt kedden népszavazási kérelmet nyújtott be az Országos Választási Biztossághoz (OVB) 27 magánszemély, köztük több női civilszervezet elnöke. A kezdeményezés célja a nők arányának növelése az Európai Parlamentben, az Országgyűlésben és a helyi önkormányzatokban.
A kérelem ötlete Novák Évától, a Nők a Pályán Egyesület elnökétől származik. A kezdeményezők közt pedig olyan közéleti személyiségek is szerepelnek, mint például Heller Ágnes filozófus, Bódis Kriszta író-filmrendező, Endrei Judit újságíró, Bangó Margit énekesnő, Dr. Asbótné Thorma Judit a Magyar Nők Szövetségének elnöke, illetve Bárdos Deák Ágnes énekesnő, a Kontroll Csoport tagja.

 

„Nőnek lenni – jó. Küldetés, kihívás, lehetőség. Nőnek lenni Magyarországon – két évtizeddel a rendszerváltás után is –kiszolgáltatottság, mellőzöttség, lemondás. Már semmi sem indokolja, hogy a térkép határozza meg állampolgáraink többségének sorsát, de az élet azt bizonyítja: a tőlünk nyugatabbra és északabbra született „szerencsések” árnyékában élünk. A kontinensen alig van olyan ország, melynek képviseleti intézményeiben és döntéshozatali szintjein a nők jelenléte olyan botrányosan alulreprezentált lenne, mint hazánkban.
Franciaországban e kérdést az alkotmány szabályozza, Spanyolországban, Belgiumban a választójogi törvény, a skandináv államokban pedig a pártok jelöltállítási gyakorlata módosult úgy, hogy korrigálja a korábbi diszkriminációt.
Mint ismeretes, a magyar Országgyűlésben is volt egy emlékezetes kezdeményezés, amely megpróbálta ezt a kérdést orvosolni. Ám a 2007. május 15-én benyújtott törvényjavaslat a nők arányának növeléséről az Országgyűlésben és az önkormányzatokban a 2007. november 26.-i szavazás során nem kapta meg a szükséges többséget. Ugyanezt a javaslatot pedig 2009. februárjában a Ház már megvitatni sem volt hajlandó.
A nők döntéshozatalban való nagyobb részvétele nemcsak a nők érdeke, hanem az egész társadalomé, a közéletből ugyanis nagyon hiányzik az empátia, a szolidaritás és a kompromisszum-készség. Ahol pedig a lehetséges közszereplők többségét nem vonják be kellő mértékben a döntésekbe, ott nincs minden rendben, az a társadalom nem a jövőért, hanem a meglévő állapotok konzerválásáért küzd.
Ha az Országgyűlés tagjai továbbra sem hajlandóak tárgyalni az előttük fekvő törvényjavaslatról – nem marad más út a figyelem felhívására, mint e népszavazás elindítása. S mivel a kezdeményezők tisztában vannak azzal, hogy a népszavazás nagyon sokba kerül, őszintén remélik, hogy a Tisztelt Ház a Jövőre voksol, mielőtt sor kerülne –az amúgy elkerülhetetlen – referendumra.” – közölték a népszavazás kezdeményezői.
A szavazásra bocsátott kérdés pedig az lenne, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy a nők méltó közéleti szereplésvállalásának elérése érdekében az európai parlamenti, az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokról szóló törvények egészüljenek ki olyan rendelkezésekkel, amelyek előírják, hogy csak olyan listát lehet bejelenteni, amelyen egymás után váltakozva hol az egyik, hol a másik nemhez tartozó személyek szerepelnek?”
„Ne legyen több a nő, de az sem jó, hogy 90 százalékban a férfiak vannak többségben. Persze a fordított arány sem lenne szerencsés. Azt szeretnénk elérni, hogy legalább 30 százalékban legyenek a hölgyek.” Hogy miért? „A nőknek jobb a kompromisszumkészségük empatikusabbak, másképp oldanak meg problémákat.”– nyilatkozta Novák Éva a boon.hu-nak. Azt is elmondta, hogy 200 ezer aláírást kell összegyűjteniük, de ennél sokkal többre számítanak. Tudják, hogy a tavaszi országgyűlési választásokra már nem tudnak érvényt szerezni a női kvótának, de az őszi önkormányzatira talán igen.

 

Kapcsolódó linkek:

Már megint a női kvóta

 

 

Női kvóta – kérdések és válaszok

december 15, 2010 - 12:47

A Nők a Pályán szervezésében, külső magánszemélyek támogatásával jelenleg a következő kérdésben zajlik országszerte aláírásgyűjtés: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a nők méltó közéleti szerepvállalásának elérése érdekében az európai parlamenti, az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokról szóló törvények egészüljenek ki olyan rendelkezésekkel, amelyek előírják, hogy csak olyan listát lehessen bejelenteni, amelyen egymás után váltakozva hol az egyik, hol a másik nem képviselői szerepelnek?" A női kvóta javaslatát eredetileg Dr.

Vérvörösre festett szökőkutak Londonban: így kell tüntetni!

november 28, 2015 - 16:35

A Sisters Uncut nemrégiben alakult angol feminista akciócsoport, amely a családon belüli erőszak áldozatainak nyújtott szolgáltatásokat érintő költségvetési megszorítások ellen küzd. Első akciójuk - stílszerűen - A szüfrazsett című film bemutatóján zajlott, amikor is a kordont áttörve, "Mi vagyunk a szüfrazsettek!" és „A halott nők nem tudnak szavazni!" kiáltásokkal a vörös szőnyegre rontottak.

Komoly bírálat Magyarországról

május 16, 2018 - 09:50

Több komoly bírálatot fogalmazott meg Magyarországról az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága (FEMM). A kedden elfogadott dokumentumban sajnálatosnak nevezték, hogy alacsony a nők aránya a politikai döntéshozó pozíciókban. A magyar parlamenti képviselők csupán 10 százaléka volt nő - ami a legalacsonyabb arány az EU-ban -, a kormányban pedig nem volt női miniszter eddig.

Az ország az utolsó előtti helyen áll a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének egyenlőségi indexén.

Miért kell a nőknek választójog? A Feministák Egyesületének 31 érve (1909)

szeptember 17, 2014 - 13:33
Női választójogi tüntetés a Parlament előtt 1912-ben

1. Mert a nő ugyanúgy tartozik engedelmeskedni a törvényeknek, mint a férfi: kell tehát, hogy részt vehessen azok alkotásában.  

2. Mert a nőt éppen úgy megadóztatják, mint a férfit és mégsem szólhat bele az adók felhasználásába. 

3. Mert a képviselők csupán a választók kívánságaival törődnek; hiszen azoktól függ mandátumuk.

4. Mert amíg a nő nem választó és nem választható, addig senki sem kérdezi: mire van szüksége. Úgy bánnak vele, mint a gyermekkel, aki nem tudja, mi jó vagy mi rossz reá nézve.

Mégis, hol a nők helye? Barangolás a magyar feminizmus körül a Sétaműhellyel

október 27, 2018 - 13:11

Kapásból három nagy "sétáltatót" tudok már Budapesten, akik rendkívül informatív, színvonalas, izgalmas túrákat ajánlanak a titkos kertektől és a nagyközönség elől elzárt pincéktől-padlásoktól a különböző nemzetiségi gasztro-sétákig. A tematikák szerteágazók, találunk sétát vallások, közlekedési eszközök, családok, művészeti ágak, társadalmi osztályok, történelmi korok mentén, akár korosztályok szerinti bontásban.

Szicíliai hősnő 1966-ból: az első, aki nem ment hozzá megerőszakolójához

március 23, 2018 - 21:44

Messzi országokból, például Indiából napjainkban is érkeznek olyan hírek, melyek szerint egyes bírók, illetve szülők a nemierőszak-áldozatot feleségül kényszerítik az elkövetőhöz, és ezzel a problémát megoldottnak tekintik. Szörnyülködhetünk rajta mint barbár szokáson, ám kevésbé ismert tény, hogy ez a közelmúltig Európától sem volt idegen. A hagyomány a hatvanas évekig Olaszországban is dívott. Ezért okozott megrökönyödést Franca Viola, amikor 1966-ban a bíróságon kijelentette megerőszakolójának: "Nem szeretlek. Nem megyek hozzád." 

Progresszív nők kisebbségben? A Feministák Szegedi Egyesülete

december 26, 2016 - 19:39

/Első megjelenés: Bolemant Lilla szerk. Nőképek kisebbségben. Tanulmányok a kisebbségben (is) élő nőkről. III. Pozsony: Phoenix Polgári Társulás, 2015, 54–63. Eredeti cím: "Progresszív nők kisebbségben? A Feministák Szegedi Egyesületének alakulása, kezdeti működése és a feminizmussal kapcsolatos korabeli attitűdök a helyi sajtó tükrében". Alább a linkekkel kiegészített változat olvasható, a szövegben [jelzett] oldalszámokkal. A tanulmány csak az eredeti megjelenési adatok megadásával idézhető./