Júliusban született

Olvasási idő
47perc
Eddig olvastam

Júliusban született

július 29, 2012 - 23:00
Júliusban született híres női társadalomformáló és történelmi személyiségek az élet minden területéről.

Júliusban született híres női társadalomformáló és történelmi személyiségek az élet minden területéről.

Július 1. Ligeti Vilma író, zongoratanár (1912–1982)

A II. világháború alatt Franciaországban élt, tagja volt az ellenállási mozgalomnak, a nőmozgalom illegális lapját  szerkesztette. A háború után hazatért, eleinte kulturális területen dolgozott, 1961-1964 között Indiában volt tanulmányúton. 

Néhány munkája: Franciaországban történt, Hazatérés, Ének a Tiszaparton, Aranyköd, Siva árnyékában, A Gangesz partján.

 


Július 1. francia író (1804–1876)

"Teljesség után sóvárgó, romantikus lázadó, szocialista irányregények szerzője, munkásköltők pártfogója és barátja, Musset és Chopin múzsája és szerelmese, a negyvennyolcas forradalom politikai írója, méltán világhírű alkotó, aki legszebb műveiben a valóság és az ábránd határán lebegő világba vezeti olvasóit, politikai üldözöttek oltalmazója, a nohant-i kastély botanizáló, bölcs és tisztelt nagyasszonya.” - írja róla . George Sand, a férfi néven író (és ellenlábasai karikatúráin férfi ruhában szerepeltetett) francia írónő, alias Amantine-Lucile-Aurore Dupin 1804. júl. 1-jén született. Kolostorban nevelkedett, korai házassága felbomlása után lányával Párizsba költözött, ahol az irodalmi élet ismert, és botrányosnak számító viselkedése -nadrágviselés, szivarozás, nyíltan szabad szerelmi élet - folytán hírhedt figurája lett. Főbb művei: Consuelo, Mauprat, Rudolstadt grófné, A kis Fadette, Indiana, Életem története magyarul is megjelentek. 72 évesen, 1876. június 8-án halt meg.


Július 1. Adelina Szotnyikova orosz műkorcsolyázó (sz. 1996)

Az első orosz nő, aki egyéni műkorcsolyázásban olimpiai bajnokságot nyert. Moszkvában született, négyévesen kezdett korcsolyázni. 13 évesen már olyan ugrásokat mutatott be, amiket felnőttek is kevesen tudtak. 2009-ben nyerte meg élete első felnőtt bajnokságát, összesen négyszer lett orosz bajnok. 2010-ben megnyerte a Junior Grand Prix Final-t, a következő évben aranyérmes volt a Junior világbajnokságon. 2013-ban és 2014-ben ezüstérmes volt az Európa bajnokságokon. 2014-ben Szocsiban első lett a téli olimpián. 


Július 2. német író, feminista (1865–1916) 

Regényei és történelmi munkái mellett a nőmozgalommal, feminizmussal foglalkozó könyveket ír, cikkeket publikál. Néhány műve: Die Frauenfrage: ihre geschichtliche Entwicklung und ihre wirtschaftliche Seite (A nőkérdés: történelmi fejlődés és gazdasági szempont), Die Frauen und die Politik (Nők és a politika), Die Liebesbriefe der Marquise (A márkinő szerelmeslevelei), Im Schatten der Titanen: Erinnerungen an Baronin Jenny von Sustedt (A titánok árnyékában - Jenny von Sustedt bárónő visszaemlékezései).

 


Július 2. Nobel-díjas lengyel költő (1923–2012)  

1923. júl. 2-án született Wisława Szymborska Nobel-díjas lengyel költő, esszéíró, irodalomkritikus, műfordító, „a költészet Mozartja”, a nyugat-lengyelországi Kornikban. Családja 1931-ben Krakkóba költözött, és Szymborska élete végéig ott élt. Miután a háború alatt illegális iskolákban képezte magát, 1945-1948 között a Jagelló Egyetemen lengyel filológiát és szociológiát tanult, de diplomát sosem szerzett. Nem nevezhető termékeny költőnek, élete során összesen 250 verset publikált. "Van egy szemeteskuka a szobámban. Este írom a verset és reggel újra elolvasom. Nem mindig éli túl az éjszakát." - nyilatkozta a New York Times-nak. Személyes hangvételű, gondolati lírájának központi témája az ember egzisztenciális helyzete, illetve az egyén és a történelem kapcsolata. Verseit közérthetően, sok humorral fűszerezve írta. Az 1996-os irodalmi Nobel-díj indoklása szerint a rangos elismerést azzal érdemelte ki, mert "költészete ironikus pontossággal engedi az emberi élet momentumaiban megmutatkozni a történelmi és biológiai összefüggéseket". A díjnak köszönhetően vált nemzetközileg is ismertté, munkáit számos európai nyelvre lefordították és átültették arab, héber japán és kínai nyelvre is. 88 éves korában tüdőrákban halt meg.


Július 2. Luce Fabbri olasz anarchista, író (1908–2000)

Rómában született, apja Luigi Fabbri, az ismert antifasiszta, anarchista volt. Bolognában járt egyetemre, irodalomat, történelmet hallgatott. 1929-ben követte szüleit akik Uruguayba emigráltak, egy  montevideoi középiskolában tanított történelmet és a Studi Sociali című lap szerkesztője volt. A spanyol polgárháború alatt  az Il Risorgimento munkatársa volt, a II.világháború alatt a Socialismo y Libertad olasz nyelvű kiadását szerkesztette. 1949-től a montevideoi egyetemen olasz irodalmat tanított 1991-ig.

Néhány munkája: Camisas Negras; La libertà nelle crisi rivoluzionari; Sotto la minaccia totalitaria. Democrazia Liberalismo Socialismo Anarchismo; La libertad entre la historia y la utopía; La Poesía de Leopardi. 


Július 2. Karin Kock-Lindberg svéd közgazdász, politikus (1891–1976)

Az első svéd női közgazdászprofesszor és az első svéd női miniszter. A London School of Economics majd a Stockholms högskola hallgatója volt, ott védte meg 1929-ben doktori értekezését.  1933-tól volt az egyetem tanára, de tényleges professzori kinevezését csak 1945-ban kapta meg. Az 1930-as évek elejétől vett részt aktívan a szociáldemokrata párt munkájában. A nőmunkás szövetség gazdasági tanácsadója volt, 1945-ben ő volt hazája képviselője a párizsi International Workers' Conference-en. 1947-48 között tárca nélküli miniszter, a következő két évben gazdasági miniszter volt. Alelnöke volt az International Federation of University Women-nek, 1926-ban az Akademiskt bildade kvinnors förening elnökévé választották. 


Július 3. Rab Zsuzsa költő, műfordító (1926–1998)

Műveiben (közel 200 kötet műfordítás, 6 saját kötet) jelen vannak a klasszikus és kortárs orosz írók, a Szovjetunió nemzetiségeinek költészete és meséi, Andersen, F.G. Lorca fordítások. Rendkívül gazdag életművéért több magyar és külföldi kitüntetést kapott. Néhány kötete: Fény felé, Aranyvasárnap, Ráolvasó, Álombeli lakomák, Őrtornyaink, Jeszenyin válogatott versei, A varázskucsma és más népmesék, Ahmatova: Idők futása, Cvetajeva: Vándorló csillagok, Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap, Emin: Hét ének Örményországról


Július 3. amerikai író, feminista (1860–1935)

Gyerekkorában hányatott sorsa volt, a könyvekhez menekült, a könyvtárban az irodalom mellett történelmi, filozófiai munkákat is elolvasott. 1883-tól jelentek meg írásai a Providence Journal-ban, a Woman’s Journal-ban és más folyóiratokban.  1982-ben publikálta a The Yellow Wallpaper () című, ma is népszerű novelláját, mely a világhírt jelentette számára. Aktiv részt vállalt a nőmozgalomban, a Washingtonban a Suffrage Convention-on, Angliában az International Socialist and Labor Congress-en képviselte Kaliforniát. 


Július 3. Elizabeth Anne Reid ausztrál fejlesztési szakember, tudós, feminista (sz. 1942)

Az első, akit egy ország nőügyi tanácsadójának kineveztek, 1973-ban Gough Whitlam miniszterelnöktől kapta a megbízást. 1965-ben végzett az Australian National University-n, a Commonwealth Travelling Scholarship elnyerése után Oxfordban tanult. Dolgozott az Australian Bureau of Statistics-nél, volt programozó és egyetemi tanár, több országos és nemzetközi szervezet alapítója és az ENSZ munkatársa. Ő képviselte hazáját az ENSZ New Yorkban tartott Role of Women in Population and Development fórumán. Ő volt az ausztrál delegáció vezetője az 1975-ben  Mexico City-ben tartott World Conference of the International Women's Year konferencián. Az ENSZ fejlesztési programjának vezetője volt 1989 és 1998 között. 2001-ben az megkapta az Officer of the Order of Australia kitüntetést.


Július 4. Dósa Mária operaénekes (mezzoszoprán) (1914–1980)

1937-ben lépett fel először a budapesti Operaházban. Jelentős szerepei voltak Azucena (Verdi: Trubadúr); Gertrud (Erkel: Bánk bán); Mátyás (Erkel: Hunyadi László); Brangäne (Wagner: Tristan és Izolda).


Július 4. Madeleine Barot, a francia ellenállási mozgalom tagja (1909–1995)

1940-ben egyik alapítója a CIMADE mozgalomnak, tagjai főleg protestáns diákok, céljuk a nácik megszállta Franciaországból kimenekíteni a zsidókat, cigányokat, politikai üldözötteket. Titkos menekülőutat építettek ki Svájcba, sokszáz ember életét mentették meg saját életük kockáztatásával. A háború után elkötelezett nőjogi aktivista. Több nemzetközi kitüntetés, közöttük az izraeli Yad Vashem érdemrend és a francia Becsületrend birtokosa. 

 

 

 

 


Július 4. Henrietta Swan Leavitt amerikai csillagász (1868–1921)

1868. július 4-én született Lancesterben, egy lelkipásztor lányaként. Középiskolai évei alatt fokozatosan elvesztette a hallását. A radcliffe-i középiskola befejezése után 1893-ban a Harvard College Observatory-ban kezdett dolgozni, ahol „emberi számítógép”-ként alkalmazták. Feladata az volt, hogy az obszervatórium által készített fotólemezeket katalogizálják, és a rajtuk található objektumokat fényesség szerinti osztályozzák. (Erre a monoton, unalmas munkára kizárólag nőket vettek fel, képzettségükhöz viszonyítva rendkívül alacsony fizetésért.) Leavitt egyrészt kidolgozott egy kategorizálási rendszert, amit egészen a számítógépek alkalmazásáig használtak. Nevéhez fűződik továbbá a változócsillagok fényességváltozási periódusa és a fényesség közötti összefüggés felfedezése (1908). Az összefüggés alkalmazásával állapítják meg a csillagászok a világegyetem távoli pontjainak távolságát. Számításai alapján bizonyították, hogy a Tejútrendszeren kívül van a többi galaxis. 1921-re, amikor Harlow Shapley vette át az obszervatórium irányítását, Leavitt lett az asztrofotometriai osztály vezetője. Azonban az év végére a rákbetegség legyőzte és meghalt. Nobel-díjra terjesztették fel, de azt posztumusz már nem kaphatta meg. 


Július 4. Fannie Eleanor Williams ausztrál bakteriológus (1884–1963)

Melbourneben a Walter and Eliza Hall Institute of Medical Research (WEHI) első női munkatársa és első bakteriológusa volt. Főbb kutatási területei közé tartozott a dizentéria, influenza, kígyóméreg, ötvennél több publikációja jelent meg. 1939-ben részt vett Ausztrália első vérbankjának felállításában. Tudományos munkája mellett az intézet vezetésében, a gyakornokok betanításában is részt vállalt. Munkásságáért 1957-ben megkapta a Member of the Order of the British Empire kitüntetést. 


Július 4. Oldal Anna pedagógus 1893–1970

Panni néni legenda volt, sokszáz gyerek tanult tőle írni-olvasni, sokszáz tanító tőle tanulta meg a szakma titkait. A budapesti Tanítóképző elvégzése után a főváros gyakorlóiskolájában kezdte a pályát 1916-ban, és ugyanabból a Horváth Mihály téri intézményből ment nyugdíjba 42 év után. Bemutató órákat tartott, cikkeket, könyveket írt. Egyik ábécéskönyvét Márton Lajos festőművész illusztrálta.   
Néhány munkája: Ábécéskönyvem;  Az egyszerűsített zsinórírás elemi iskolai tanításának kézikönyve; Első könyvünk. A városi általános iskolák számára.  


Július 5. grófnő, a magyar nőnevelés úttörője (1806–1862)

Az első magyar középfokú leánynevelő intézet alapítója, ahol haladó szellemű szaktanárok foglalkoztak a tanulókkal. A nőneveléssel, női egyenjogúsággal foglalkozó cikkeket publikált. A szabadságharc leverése után tíz év börtönre ítélték, szabadulása után Párizsban telepedett le. 

 

 


Július 5. Fischer Annie zongoraművész (1914–1995)

Csodagyerekként indult, 10 évesen volt első hazai fellépése, két évvel később Zürichben játszott. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Székely Arnold és Dohnányi Ernő tanítványa  volt. 1933-ban első díjat nyert a Budapesten rendezett Liszt Ferenc zongoraversenyen. A világháború idején  Svédországban élt férjével, Tóth Aladárral. 1946-ban hazatért, folytatatta sikeresen indult karrierjét, hamarosan az egész világon ünnepelt művész lett. 

 


Július 5. Wanda Landowska lengyel csembalóművész (1879–1959)

A sajtóban gyakran „a csembaló főpapnőjének” nevezett művész Varsóban született, zsidó értelmiségi családba, négyéves korától tanult zenét. A varsói konzervatórium elvégzése után Berlinben és Párizsban folytatta tanulmányait. Neki köszönhető, hogy a csembaló újra komoly szerepet kapott a koncerttermekben. Fellépései mellett zeneoktatással is foglalkozott, 1925-ban megalapította a École de Musique Ancienne iskolát. 1941-ben a nácizmus elől az Egyesült Államokba emigrált, Lakeville-ben telepedett le. Utolsó nyilvános koncertje 1954-ben volt.


Július 5. az első szocialista feminista (1857–1933)

1857-ben Németorszégban született. A nőkkel szembeni diszkriminációt tanulmányai során is tapasztalta, majd akkor is, amikor be akart volna lépni a német szocialista pártba. Az újságírás mellett szervezője volt a szocialista nőmozgalomnak, ő szervezte 1907-ben az első nemzetközi szocialista nőkonferenciát, az 1910-ben Koppenhágában tartott Szocialista Internacionálé az ő javaslatára jelölt ki  nemzetközi nőnapot. Háborúellenes nézetei miatt egyre inkább ellentétbe került a szocialista párttal, és 1920-ben a KPD (Német Kommunista Párt) tagja lett. 1920 – 1932 között parlamenti képviselő volt, a Reichstagban többször felszólalt a fasizmus ellen. A személyét fenyegető németországi politikai helyzet miatt 1932-ben a Szovjetúnióba ment, ahol 1933 június 20-án, 76 éves korában halt meg.

 


 

Július 6. mexikói festő (1907–1954)

Művészetére komoly hatást gyakorolt a mexikói történelem és kultúra. Öntörvényű művész, több sokkoló képén a nők fizikai szenvedését ábrázolja. Néhány munkája: Tálca pipacsokkal, Frida és a császármetszés, Henry Ford kórház, Születésem, Lány halotti maszkkal, Önarckép majommal és papagájjal, Diego és Frida, Reménytelenül.

 

 


 

Július 6. svéd író, feminista (1823–1895)

A svéd feminizmus egyik úttörője, arisztokrata származású, remek vitázóként is ismert. Stockholmban az 1860-as években munkásnőknek könyvtárat, esti iskolát és munkaközvetítő irodát nyitott. 1859-ben alapítója és 1885-ig szerkesztője volt a Tidskrift för hjemmet (Családi lap) című újságnak. A nők szellemi és anyagi fejlődésének elősegítésére társaival létrehozta a Förbundet egyesületet, és szerkesztette annak Dagny című lapját, melyben a feminista eszméket hirdette. 1885-ben beválaszották a Flickskolekomittén állami bizottságba, mely a lányiskolákat felügyelte.


Július 6. Ellen Martin Henrotin amerikai feminista (1847–1922) 

Jómódú család lánya, fiatalkorában Európában élt, Londonban, Párizsban és Drezdában tanult. 1868-ban tért vissza az Államokba, házasságot kötött Charles Henrotin üzletemberrel, a Chicago-i tőzsde egyik alapítójával, akitől alapos pénzügyi ismereteket szerzett. Fiatalkorától érdeklődött a nőmozgalom iránt, bekapcsolódott a nők választójogáért vívott küzdelembe. Vagyonának jelentős részét a feminista mozgalom szolgálatába állította, több nőklub tevékenységét finanszírozta. A General Federation of Women’s Clubs és a National Women’s Trade Union League elnöke volt. 1893-ban a Chicago-i világkiállítás keretén belül szervezett Nőkongresszus alelnöke volt, és The Financial Independence of Women cmmel tartott előadást. Tevékenységéért a török szultán a Chefakat, a francia köztársasági elnök az Officer de 1'Academie, a belga király a Chevalier de l'Ordre de Leopold kitüntetést adományozta neki. 


Július 7. Nettie Stevens amerikai biológus (1861–1912)

1905-ben publikált cikke, a Studies in Spermatogenesis with Especial Reference to the 'Accessory Chromosome' a XX. század legjelentősebb tudományos felismerései közé tartozik, amelyben bizonyítja, hogy a születendő egyed nemét az X és Y kromoszómák száma határozza meg.

 

 


Július 7. Jelena Obrazcova orosz opearénekes (1939–2015)

Leningrádban született, gyerekkorában kezdett énekelni, 9 évesen már kórustag volt. A leningrádi konzervatóriumban tanult, 1963-ban a moszkvai Nagyszinház Borisz Godunov előadásán lépett fel, külföldi  bemutatkozása Párizsban volt. Az operairodalom szinte valamennyi mezzo szerepét eljátszotta a világ vezető énekeseivel. Az első orosz énekesnő, aki Juditot énekelte Bartók Kékszakállújában, partnere Nyeszterenko volt, a budapesti Operaház zenekarát Ferencsik vezényelte.  


Július 7. Liv Grete Skjelbreid Poirée norvég sílövő (sz. 1974)

Az 5-6 évesek részére kiírt versenyen indult először 1980-ban, negyedik helyen végzett, 1987-ben pedig már két West Norwegian Champion címet nyert korosztályában. 1994-ben nyert először norvég bajnokságot, mindjárt két aranyat, váltóban és csapatban. Világkupa versenyeken összesen 17 egyéni aranyérmet nyert. 1998-ban a naganoi olimpián bronzérmes volt váltóban. 2002-ben Salt Lake City-ben az első norvég nő volt, aki biatlonversenyen érmet nyert, egyéniben és váltóban is ezüstérmes volt. Világbajnokságokon 8 arany, 3 ezüst és 2 bronzérmet szerzett. 2004-ben Oberhofban ő volt az első sportoló, aki egy világbajnokságon 4 aranyat tudott nyerni. Az aktiv sportolástól 2006-ban vonult vissza. 


Július 8. Elisabeth Kubler-Ross svájci születésű orvos, pszichiáter, író (1926–2004)

A halálközeli kutatások úttörője, haldoklókkal való bánásmód szakértője. Szakterületén alapműnek tartott könyve a gyász feldolgozásáról, az On Death and Dying, melyben először írja le a gyász öt szakaszát. Utolsó munkája, a On Grief and Grieving röviddel halála előtt jelent meg. 

 


Július 8. Käthe Kollwitz német grafikus és szobrász (1867–1945)

1867. július 8-án született Königsbergben (ma: Kalinyingrád), ötödik gyerekként, Käthe Scmidt néven. Rajztehetsége korán megmutatkozott, édesapja végig támogatta művészi terveit. Festészetet Königsbergben, Berlinben és Münchenben, szobrászatot 1904-től a párizsi Julian Akadémián tanult.  1891-ben kötött házasságot az orvos Karl Kollwitzcal, akivel Berlinbe költöztek. Két fiuk született, Hans és Peter. Élete során szoros kapcsolatba került a baloldali mozgalmakkal. Műveinek gyakori témái a parasztság, munkások, éhező, kiszolgáltatott emberek. Első nagy litográfiasorozatának címe: Takácsfelkelés. Ezt 1898-ban állították ki Berlinben, egy országos kiállításon, ott figyeltek fel rá. A zsűri díjat javasolt neki, de ezt II. Vilmos megtagadta tőle. Kollwitz később is szálka volt a hatalom szemében. 1909-ben kezdett szobrászattal foglalkozni. 1914-ben Peter nevű fia elesett az első világháborúban. Gyászát a "Szülők emlékműve" szoborban jelenítette meg, mely a roggeveldi katonatemetőben láthatók (két térdeplő alak szemben a katonasírokkal). Április 22-én, a második világháború befejezése előtt pár nappal halt meg.


Július 8. Hai-Yan Wang kínai orvos (1937–2014)

A pekingi orvosegyetem elvégzése után 1959-ben Shu-xian Wang professzornál a modern nefrológia megteremtőjénél kezett dolgozni. 1980-ban az első kínai orvosok között volt, akik az Egyesült Államokban képezhették tovább magukat, a kaliforniai egyetemen a világ vezető nefrológusaitól tanulhatott 3 évig. Hazatérése után a pekingi egyetem kórházában hasznosította tudását. 1990 és 2014 között a pekingi Nefrológiai Intézetet vezette. Rangos nemzetközi folyóiratokban publikált,  több hazai és nemzetközi orvostársaság tagja volt. 2014-ben megkapta az első ISN Pioneer Award for the East Asia region elismerést. 


Július 8. Ella Reeve Bloor amerikai politikus, aktivista, feminista (1862–1951) 

„Mama Bloor” néven ismerték szerte az országban. Energikus volt, remek szervező, jótollú cikkíró, karizmatikus szónok, aki tömegeket tudott megmozgatni. Az 1880-as évek elején csatlakozott a női választójogi mozgalomhoz, cikkeket írt, előadásokat tartott. 1901-től a szocialista párt tagja volt, a szakszervezeti mozgalomban dolgozott, sztrájkokat szervezett a bányászok, vasmunkások, varrónők érdekében. 1910-ben a National Women’s Committee of the Socialist Party alapító tagja volt. 1918-ban az alakuló kommunista párt tagja lett, rendszeresen publikált a Daily Worker-ben. A harmincas években a United Farmers’ League tevékenységét segítette. 80 éves kora után is aktívan kampányolt a fasizmus ellen. 1940-ben We Are Many címen publikálta önéletrajzát. 


Július 9. Isobel Ida Bennett ausztrál tengerbiológus (1909–2008)

Szakterületén a világ egyik legismertebb kutatója, számtalan tudományos cikk, kilenc könyv szerzője. Több tengeri élőlény és egy korallzátony viseli a nevét. Néhány műve: The Great Barrier Reef, Discovering Lord Howe Island, Discovering Norfolk Island, Australia’s Great Barrier Reef.

 

 


Július 9. Ann Radcliffe angol író (1764–1823)

1764. július 9-én született Ann Radcliffe, korának népszerű szerzője, a gótikus regény műfajának egyik megalapozója. A páratlan atmoszférateremtés mellett - ahogy nevezték - Mrs. Radcliffe az „uncanny”, a todorovi "különös" mestere volt: azaz a fantasztikum olyan fajtáját jelenítette meg, ahol végül kiderül: racionális magyarázata van a látszólag természetfeletti eseményeknek. Visszahúzódó, műveihez képest meglepően konvencionális életet élő nő volt, akit újságíró férje - nem konvencionális módon - kifejezetten biztatott a további írásra és művei megjelentetésére. Legismertebb regénye a Mysteries of Udolpho. Magyar nyelven munkái egyelőre nem jelentek meg.

 


Július 9. amerikai újságíró, író (1811–1872)

Sara Payson Willis, az első női rovatvezető  Fanny Fern néven publikált. Első írásai a bostoni Olive Branch-ban és a True Flag-ban jelentek meg. Hamarosan több újságban és magazinban volt állandó heti rovata, olyan témákkal, amelyek érdekelték az olvasókat. 1855-ben az USA legjobban fizett szerkesztője volt, a New York Ledger-ben állandó rovatáért heti 100 dollárt kapott.  Cikkeit könyvben is kiadta, írt három regényt, több gyerekkönyvet. Ruth Hall címmel megjelent fiktiv önéletrajza a mai napig népszerű, gyakran idézik feminista irodalmárok.  

 


Július 9. Mathilde Krim amerikai orvos, kutató (sz. 1926) 


Az American Foundation for AIDS Research (AmFAR) alapítója és elnöke Olaszországban született, a genfi egyetemen diplomázott 1948-ban, doktori disszertációját 1953-ban védte meg. 1953-59 között Izraelben a Weizmann Institute-ban, 1962-től a New York’s Memorial Sloan-Kettering Cancer Center-ben dolgozott, ahol hamarosan az interferon laboratórium vezetője lett.  Az 1980-as évek elejétől minden energiáját az AIDS kutatásnak szentelte, tudományos  munkája mellett felvilágosító, ismeretterjesztő cikkeket, előadásokat is tartott. Munkásságát több hazai és külföldi kitüntetéssel ismerték el, 16 egyetem választotta díszdoktorává. 2000-ben Clinton elnöktől megkapta az Egyesült Államokban adható legnagyobb  kitüntetést, a Presidential Medal of Freedom-ot. 


Július 10. Mary McLeod Bethune afro- amerikai pedagógus és polgárjogi aktivista (1875–1955)

1875-ben született Mayesville-ben, Dél - Karolinában. Szülei egykori rabszolgák voltak és 17 gyermekük volt, így Mary 5 évesen a gyapotföldeken dolgozott. Később iskolába járhatott, majd Chicagóban elvégezte a tanárképző főiskolát. Iskolát alapított az afro-amerikai diákok számára Floridában, Daytona Beach-en, majd további adományokat gyűjtve létrehozta a Bethune-Cookman Egyetemet. Franklin D. Roosevelt tanácsadója és a feketék országos ügyeinek aktivistája lett. "The First Lady of The Struggle" - azaz a küzdelem first lady-je becenevet kapta. Az ENSZ megalapításakor, 1945-ben ő volt az egyetlen jelen levő fekete nő.


Július 10. író, műfordító, irodalomtörténész (1908–2003)

Francia-német szakos tanár, budapesti középiskolákban tanított. Meséket, regényeket, esszéket írt, , A. Daudet, R. Gary, É. Zola, Vercors, Colette, C. McCullough műveit fordította. Néhány műve: Flóra, Márta szerencséje, Erzsébet királyné, Margot királyné gobelinjei, Meneküljön, aki fél, Roland polgártársnő, George Sand világa, Teréz küldetése (Brunszvik Teréz életregénye), Széllovasok, Toll és trónus

 

 


Július 10. Helene Dutrieu belga sportoló (1877–1961)

Az első belga pilótanő sokmindent kipróbált. 1893-ban világrekordot állított fel az egyórás távolsági kerékpározásban. 1897-ben és 1898-ban pályakerékpározásban nyert világbajnokságot. Ugyancsak 1898-ban megnyerte a Grand Prix d'Europe és a Course de 12 Jours versenyeket. Ezután nagysikerű kerékpáros és motorkerékpáros mutaványokkal járta a világot,  repertoárját autóversenyzéssel is kibővítette. 1910-ben megszerezte a 27. sorszámú belga pilótaengedélyt, az év végén pedig megnyerte a Coupe Femina-t. Az elkövetkező években számos bemutatón szerepelt Európában és Amerikában, sok versenyt nyert. A háború alatt mentőautót vezetett, majd egy hadikórház igazgatásával bízták meg. A háború után újságíróként dolgozott és a francia női repülőklub alelnöke volt. Többek között a belga Szent-András nagykereszt és a francia Becsületrend kitüntettettje.


Július 10. Amalie Materna osztrák operaénekes (1844–1918) 

Bécsben született, ő volt az első, aki 1876-ban Bayreuthban az ünnepi játékokon Brünnhildét énekelte, ez a szerep hozta meg számára a világhírt. Pauline Viardot tanítványa volt, 1865-ben a grazi Thalia színházban debütált. 1869-ben a bécsi Operaházhoz szerződött, az Aida és a Sába királynője bécsi bemutatója alkalmával is ő volt a címszereplő. Az évek során Wagner műveinek avatott tolmácsolója lett. 1884-ben az Egyesült Államokban turnézott, 1885-ben hatalmas sikert aratott a Metropolitanben a Tannhäuser, Hugenották és A Walkür főszerepeiben. 1894 decemberében volt utolsó fellépése Bécsben, Elisabeth (Tannhäuser) szerepében búcsúzott a közönségtől. 


Július 11. író, műfordító (1890–1988)

Nyolc nyelvet beszélt, a skandináv írók talán legavatottabb ismerője. H. Ibsen, K. Hamsun, S. Undset, , M.A. Nexő, H. K. Laxness, R. Kipling, K. Michaelis, Bazsov, Gorkij, Gombrich műveit fordította. Néhány műve: Ata könyve, Alpesi rózsa, A Szoria-Moria palota, Harc és szerelem, történetek az írek hőskorából, Történetünk: történelem, önéletírás, napló, 1986. Lánya, Ata Kando, világhírű fotográfus.

 


 

Július 11. Annie Armstrong, déli baptista felekezeti vezető (1850–1938)

Annie Walker Armstrong 1850-ben Baltimore-ban született baptista családban. Húszéves korában misszionáriusnak állt. Élete során több Baltimore-i missziós szervezetnek is dolgozott, afro-amerikaiakon, indiánokon, a kínai amerikai bevándorlókon, és rászoruló nőkön segített. A nőket arra ösztönözte, hogy vallási célok mentén egyesüljenek, ez vezetett végül a Woman's Missionary Union szervezet megalapításához (1888). Híres volt jótékonyságáról, munkabírásáról (pl. csak egy évben 18 ezer levelet írt a szervezet ügye érdekében), különösen fontosnak tartotta a szegény gyerekek segítését.

 


Július 11. Clara Adams-Ender ápolónő, dandártábornok (sz. 1939)

Dohánytermelő farmercsaládból származik, 1969-ben végzett a University of Minnesota egészségügyi karán, 1976-ban pedig az Army Command and General Staff College-on diplomázott. Az  első afro-amerikai nővér volt, akit egy katonai bázis vezetőjévé kineveztek. Karrierje csúcsán az egyik legnagyobb hatalommal rendelkező nő volt az USA hadseregében. Többek között a Distinguished Service Medal with Oak Leaf Cluster; Legion of Merit; Meritorious Service Medal with Three Oak Leaf Clusters; German Army, Cross of Honor in Gold kitüntetések birtokosa. My Rise to the Stars: How a Sharecropper’s Daughter Became an Army General címmel írt könyvet életéről. 


Július 11. Erna Mohr német biológus (1894–1968) 

1934-ben nevezték ki a hamburgi Zoologischen Museums vezetőjének. Tanulmányozta és összehasonlította az állatkertekben és a szabadon élő állatok viselkedését. Négyszáznál több publikációja jelent meg, közöttük több alapvető műnek számít. Könyvet írt a magyar juhászkutyákról is. A hallei Kaiserlich-Leopoldinisch-Karolinischen Akademie der Naturforscher tagja volt, több német és külföldi egyetem választotta díszdoktorává, Hamburgban utcát neveztek el tiszteletére. 

 


Július 12. Kristi Yamaguchi amerikai műkorcsolyázó (sz. 1971)

Világbajnoki aranyérmes 1991-ben Münchenben és 1992-ben Oaklandben. Olimpiai aranyérmet nyert 1992-ben, a franciaországi Albertvilleben tartott téli olimpián. Két könyvet írt, Figure Skating for Dummies,  Always Dream címmel.

 

 


Július 12. Juana Azurduy de Padilla bolíviai gerillaparancsnok (1780–1862)

Anyai részről indián, apairól spanyol származású volt. Korán árvaságra jutott, apácák nevelték, de 17 éves korában eltanácsolták a zárdából renitens magatartása miatt. 1809-ben, a dél-amerikai függetlenségi harc kitörésekor férjével együtt csatlakoztak a felkelőkhöz. Merészségéért és jó taktikai érzékéért hamarosan alezredesi rangot kapott. 1918-ban már 6000 fő parancsnoka volt és embereivel kiűzte a spanyolokat Rio de la Plata tartományból. 1825-ben, Bolívia függetlenségének kikiáltása után kérte az új kormánytól elkobzott javainak visszadását, de nem kapott választ. Elfeledetten, szegényen halt meg, hamvait 100 évvel későb exhumálták és kapott díszsírhelyet. 


Július 12. tanítónő, nőegyleti elnök 1874–1944) 

Tatán  és a környékbeli falvak több iskolájában tanított. Bekapcsolódott a Vöröskereszt és a Győri Neológ Izraelita Nőegylet jótékonysági-, kulturális- és művészeti tevékenységébe. Az első világháború kitörésekor a Nőegylet vezetőségi tagjává választották. Kezdeményezésére segélyezték a hadirokkantakat, a hadiözvegyeket és az árvákat. A Jótékonysági Egylet elnökhelyettese, majd 2 év múlva elnöke lett. Irányításával 350-400 gyermeket láttak el ruházattal, élelemmel és iskolai eszközökkel. Az elárverezett bútorokat a Nőegylet költségére megvásároltatta, majd eredeti tulajdonosához visszajutatta. 1944 május közepétől zsidó társaival együtt ő is a győri gettó foglya lett majd az auschwitzi haláltáborba hurcolták, ahonnan nem tért vissza.


Július 13. , svájci ügyvéd, politikus (1922–2015)

Svájcban 1971-ben kaptak a nők szavazati jogot, ugyanebben az évben választották be a Nemzeti Tanácsba a családjogra szakosodott, a nők egyenlőségéért küzdő ügyvédet. 1977-ben ő lett az első Nationalratspräsidentin (a Nemzeti Tanács elnöknője).

 

 

 


Július 13. Gail Greenough kanadai sportlovas (sz. 1960)

11  évesen kezdett versenyszerűen lovagolni, 1983-ban lett a Canadian Equestrian Team versenyzője. 1986-ban Achenben a kanadai díjugrató lovascsapat tagjaként Mr T nevű lovával világbajnokságot nyert. Ő volt az első nő és az első Észak-Amerikai, aki ezt a versenyt megnyerte, a legfiatalabb is a nyertesek között, és az első lovas, aki hibapont nélkül teljesítette a pályát. 1988-ban a Canadian Olympic Hall of Fame, 1994-ben az Alberta Sports Hall of Fame tagjai közé választották. 1990-ben megkapta az Order of Canada rendjelet.  


Július 13. Sister Maria Rosalina Abejo Fülöp-szigeteki apáca, zeneszerző, karmester (1922–1991) 

Az első filippinó zeneszerzőnő, a világon az első apáca, aki - XXIII. János pápa diszpenzációjával  - zenekart dirigálhatott.  A Philippine Women's University-n tanult zeneszerzést, majd az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait az  Eastman School of Music és a  Catholic University of America hallgatójaként. Négyszáznál több zeneművet alkotott, 1969-ben Imelda Marcos felkérésére ő komponálta az első filippinó nyelvű oratóriumot. A St. Mary's College in Quezon City dékánja, a Philippine Foundation of Performing Arts in America elnöke volt. Megkapta a Republic Culture Heritage Award és a  Philippines' Independence Day Award kitüntetéseket. 


Július 14. szüfrazsett (1858–1928)

Manchesterben született, a nőmozgalommal szenvedélyes feminista anyja ismertette meg. 1878-ban házasságot kötött Richard Pankhurst ügyvéddel, aki az első angliai szüfrazsett törvényjavaslat szerzője volt. 1903-ban megalapítottaa a Women's Social and Political Union-t (WSPU - Nők Szociális és Politikai Egyesülete), legfontosabb céljuk a nők szavazati jogának kiharcolása volt. 1917-ben egyik lányával létrehozta a Women's Party-t (Nők Pártja). Céljuk az egyenlő bér, anya- és gyermekvédelem, a házassági törvény megváltoztatása. 1928-ban – halála előtt néhány héttel – megérte élete egyik nagy céljának megvalósulását, törvénybe iktatták a nők szavazati jogát. 


Július 14. Gertrude Bell angol archeológus, kormánytisztviselő, utazó, író (1868–1926)

A múlt század  első évtizedeiben  a brit birodalom egyik legbefolyásosabb alakja volt. Jómódú családba született, Oxfordban tanult történelmet. Kifogástalanul beszélt franciául, németül, perzsául és arabul, elboldogult olaszul és törökül. Korának egyik legnagyobb hegymászója volt, bejárta az egész világot, írt, fényképezett, ásatásokon dolgozott. Nevéhez fűződik a bagdadi Archeológia Múzeum alapítása. Az első világháború idején Kairóban a brit kormánynak dolgozott, néhány évvel később komoly szerepe volt Irán létrehozásában.  

Néhány munkája: Persian Pictures; Syria: The Desert and the Sown; A Thousand and One Churches; The Arabian Diaries.


Július 14. amerikai geológus, kutató (1862–1945) 

Az első geológusnő és az első nő, aki a John Hopkins egyetemen doktorátust szerzett és akit a Geological Society of America tagjai közé felvettek. A University of Wisconsin elvégzése után 1889-ben külön engedéllyel a Johns Hopkins egyetemen folytatta  tanulmányait, az előadások alatt paraván mögött kellett ülnie, hogy a férfihallgatók ne lássák őt. 1893-tól az Ohio State University, 1895-től a Bryn Mawr College professzora volt, nevéhez fűződik a geológia tanszék alapítása. Oktatómunkája mellett az USGS (United States Geological Survey) első női munkatársa volt, sokat dolgozott terepen is. Negyvennél több tudományos publikációja volt, ő volt az első nő,  akitől a Geological Society of Washington cikket fogadott el. 1896 és 1908 között az American Geologist szerkesztője volt. A tanítástól 1928-ban visszavonult, de az USGS-nél 74 éves koráig folytattta munkáját.  


Július 15. orvos, tüdőgyógyász (1890–1972)

Temesváron született, Budapesten szerzett diplomát 1914-ben. 1917-től a Belgyógyászati klinika gyakornoka, később tanársegédje. 1924-től a budakeszi Erzsébet Szanatóriumban dolgozik, és innen, a közben Korányi Frigyes nevét felvevő intézet főorvosként ment nyugdíjba. Szakterületének elismert tudósa, több szakmai társaság elnöke, számos tudományos publikáció szerzője. 1963-ban Korányi Emlékérmet, 1970-ben Állami Díjat kapott. 

 


Július 15. amerikai geológus (1883–1974)

A Bryn Mawr College-ban hallgatott kémiát és geológiát, doktori értekezését 1912-ben geológiából készítette és védte meg. A United States Geological Survey társaságnál helyezkedett el és a Stissing Mountain szikláit tanulmányozta. Ő volt az első, aki kutatásainál Bruno Sander osztrák geológus módszerét alkalmazta.  Erről írt Structural Petrography című könyve a szakma egyik alapművének számít.  

 

 


Július 15. brit író, újságíró, utazó, feminista (1867–1945) 

A közvélemény – egy része elismerően, más része elítélően – a „new woman” megszemélyesítőjét látta benne. Független, önálló, szókimondó, vállalkozószellemű nő, saját markáns véleményével a világról. 1891-ben egyedül, lóháton és gyalog tett  útjáról az A Girl in the Karpathians című könyvében számolt be. Két házassága volt, mindegyik válással ért véget. Bejárta Európát, Egyiptomot, Ázsiát és Észak-Amerikát, kalandjairól a The Daily Chronicle és más lapoknak írt cikkeket. Az 1920-as években birtokot vásárolt és sikeres marhatenyésztő vált belőle. 1942-ben az Egyesült Államokba emigrált és Arizonában telepedett le. 
Néhány munkája: Gallia; Women adventurers; The Crook of the Bough; Love and His Mask; Some Whims of Fate. 


Július 16. Margaret Court ausztrál teniszező (sz. 1942)

Az 1960-as évek ausztrál teniszcsillaga. 66 nemzetközi tornát nyert, ezek közül három Wimbledon, hat US Open, öt Roland Garros, tizenegy Australian Open győzelem. 1970-ben grand slamet csinált, azaz megnyerte az előbbi négy mindegyikét.

 

 

 


Július 16. Irmgard Flügge-Lotz német matematikus, mérnök (1903–1974)

Az első nő, akit a Stanford egyetemen a műszaki tudományok professzorává kineveztek. 1923-ban kezdte meg tanulmányait Hanoverben a Technische Hochschule-ban, 1927-ben kapta meg mérnöki diplomáját és 1929-ben doktorált matematikából, Göttingenben kezdett dolgozni. A második világháború után férjével az Egyesült Államokban költöztek, ahol a Stanford egyetemen kapott állást. Az aerodinamika területén végzett kutatásai az egész tudományágat új alapokra helyezték. AZ első nő volt, akit az American Institute of Aeronautics and Astronautics tagjai közé választott. Több tudományos folyóirat szakértői bizottságának tagja volt. 


Július 16. amerikai újságíró, polgárjogi harcos, feminista (1862–1931)  

A lincselések megállítására szerveződött mozgalom elindítója még rabszolgának született. Szüleit korán elvesztette, 16 évesen tanítói állást kapott egy feketéket oktató általános iskolában. Később Memphisbe költözött, és munka mellett a Fisk University nyári kurzusaira járt. 1884-ben elsőosztályú jegyet váltott egy vonaton, fehérek közé. Mivel a kalauz felszólítására nem hagyta el a kupét, a kalauz és két férfiutas erőszakkal kirángatta. A vasúttársaság ellen indított perét először megnyerte, majd a Tennessee legfelsőbb bíróság elutasította. Lola álnév alatt több újságnak dolgozott, témái főleg a feketék és a nők jogai voltak. Chicago’s Alpha Suffrage Club néven megalapította  az első fekete szüfrazsett egyesületet, alapítója és első elnöke volt a Negro Fellowship League-nak, titkára a National Afro-American Council-nak. Egyik alapítója volt a National Association for the Advancement of Colored People-nek. Crusade for Justice című önéletrajza jóval halála után, 1970-ben jelent meg.


Július 17. francia író, kritikus, feminista (1917–1998)

Regényeiben a nők és gyerekek problémáival, a női szexualitással és a személyes szabadsággal foglalkozik. Néhány műve: Enfants du siécle (A század gyermekei), Le repos du guerrier (A katona pihenője), Les stances á Sophie (Házasság párizsi módra), Une rose pour Morrison (Egy rózsa Morrisonnak).

 

 

 


 Július 17. dán szobrász (1811–1892)

Az első dán szobrásznő, aki a kritikusok és a közönség előtt is sikert aratott. 12 és 14 éves kora között egy betegség ágyhoz kötötte, akkor kezdett rajzolni. Tehetségesnek mutatkozott, ezért szülei egy fiatal szobrászt bíztak meg tanításával. Legkedvesebb témái az állatok voltak, fábol faragott munkáit 1838-tól kezdve állította ki, hamar megismerték a nevét. 1839-ben egy bronzból készült szobra elnyerte a Neuhausenske díjat. 1844-ber olaszországi tanulmányútja során ismerkedett meg jövendő férjével. 1849-ben ment férjhez, gyerekeket szült, egyetlen kiállítása sem volt. 1860-ban, néhány évvel férje halála után mutatta be új munkáit.  


Július 17. norvég pedagógus, publicista, író, feminista (1845–1924) 

Értelmiségi családba született, anyja , az első feministák egyike volt. A tanárképző elvégzése után több helyen is tanított, majd 1885-ben Kristianiaban Fru Nielsens Latin- og Realskole néven saját iskolát nyitott, ahová a kor szokásaitól eltérően lányok és fiúk egyaránt járhattak. Az első norvég nő volt, aki középiskolai igazgatói kinevezést kapott. 1901 – 1904 között beválasztották a városi tanács tagjai közé. A Norske kvindelige Handelsstands Forening (Norvég kereskedelmi nőegylet), Kvindestemmeretsforeningen (szüfrazsettek),  Norsk Fredsforening (Norvég békepárt)  egyik alapító tagja volt. A Norsk Kvindesagsforening  (norvég nőjogi egyesület) elnöke volt 1886 - 1895 között. 1921-ben elindította a Norske Kvinder nőmagazint. 
Néhány munkája: Norske kvinder i det 19de aarhundrede; Fra de smaa følelsers tid; Sisyphos og de politiske partier; Bare en liten hjertefeil. 


Július 18. francia zeneszerző, zongoraművész (1907–1993)

Ötszáznál több mű fűződik a nevéhez, számos operát, szimfónikus zenét, balettet komponált. Munkásságáért számos elismerést kapott, többek között a római Grand Prix díjazottja, hazájában Becsületrenddel tüntették ki.

 

 


Július 18. izlandi költő, feminista (sz. 1930)

Talán a legismertebb kortárs izlandi költő, félreeső kis faluból, tradicionális hagyományokat ápoló családból jött. 18 éves korában Reykjavikban elvégezte a tanárképzőt és néhány évet tanított. 1960-ban jelent meg első verseskötete. A női egyenjogúság hirdetője, egyik alapító tagja a Rauðsokkahreyfingin-nek  (Vörösharisnyás feministák), hosszú ideig volt a vezetőség tagja.  A Women's International Society for Culture and Peace nemzetközi egyesület izlandi részlegének vezetőségi tagja. Részt vesz az írószövetség munkájában, ahol a nők érdekeit képviseli. Verseken kívül gyerekeknek ír elbeszéléseket, ismeretterjesztő könyveket és főleg  kortárs költőket fordít izlandi nyelvre.


Július 18. amerikai orvos, misszionárius (1834–1910)

Az úttörő, aki nő létére orvosként dolgozott és nők orvosképzésével is foglalkozott Indiában. Elmiraban született, a metodista vallást követve nőtt fel. A Woman's Medical College of Pennsylvania hallgatója volt, 1896-ban diplomázott. 1869-ben a Methodist Mission megbízásából Indiába utazott, hogy nőket gyógyíthasson. 1970 januárjában érkezett Bareilly-be, ahol azonnal munkához látott. A gyógyítás mellett az orvoslás iránt érdeklődő lányokat tanított és készített fel a vizsgákra. A környékről és távolabbról is özönlöttek a női páciensek, akik eddig nem juthattak orvosi ellátáshoz, mivel férfi doktorok nem kezelhették őket. 1873-ban felépült a nevét viselő kórház, az első Indiában, mely nők és gyerekek gyógyításával foglalkozott. 


Július 19. Rosalyn Sussman Yalow fizikus (sz. 1921)

New Yorkban született, egyetemi tanulmányait is ott kezdte, doktori értekezését az Illiois-i egyetem mérnökkarán készítette el, ahol 400 férfi között ő volt az egyetlen nő. Doktorátusa megszerzése után a bronxi Veteránkórházban Dr. Solomon Bersonnal orvossal dolgozott együtt. A radioimmunoassay módszerének kidolgozásáért 1977-ben orvosi Nobel-díjat kapott. 

 

 


Július 19. amerikai önkéntes ápolónő (1817–1901)

Mother Bickerdyke-nak hívták a katonák, akikért mindent megtett. Grant tábornok is felfigyelt az ápolónőre, aki a polgárháború poklában a sebesültek lehető legjobb ellátásáért harcolt és főnővérré nevezte ki. Nem volt népszerű a férfi ápolók és az orvosok között, mert nem tűrte a durva bánásmódot, a betegek kifosztását, és szóvá tette, ha az orvos részeg volt. A háború után a veteránok támogatásával foglalkozott, ha kellett, jogi segítséget adott. Galesburgben szobrot állítottak tiszteletére, és a Mary Bickerdyke nevű hajó is őrzi emlékét.

 


Július 19. Bárdos Alice hegedűművész, tanár 1896–1944)

Budapesi zenészcsalád lánya,  Hubay Jenő tanítványa volt a Zeneakadémián, 1917-ben végzett. Pályája németországi koncertkörúttal indult, az elkövetkező években Budapesten és európai nagyvárosokban lépett fel. Szende László építésszel és zenekritikussal kötött házassága után 1922-től Szombathelyen éltek, ahol kezdetben magántanítványokkal foglalkozott, majd 1926-tól a zeneiskolában tanított. Gyerekei születése után ismét koncertezett és gyakran volt rádiófelvétele. A város kulturális életének fontos alakja volt, 1936-ban alapító tagja volt a Collegium Musicum együttesnek. 1940-ben zsidó származása miatt állásából elbocsátották, 1944-ben az egész családot Auschwitzba hurcolták. Anyósával együtt rögtön a gázkamrába vitték, a családból csak egyik fia, György maradt életben.  


Július 20. Dajaszászy Józsefné Dietz Vilma pedagógus, a népművészet kutatója (1882–1965)

Iskolái elvégzése után Ausztriában óvónő, majd Budapesten  egy polgári leányiskolában tanított. Nyugdíjba menetele után 1946-tól a Néprajzi Múzeum textilgyűjteményét gondozta, majd Mezőkövesdre költözött. A matyó népművészet avatott ismerője, a témában több szakmai lapban publikált. Tevékenységéért Kis Jankó Bori-díjjal tüntették ki.

 


Július 20. amerikai feminista (1877–1945)

Brooklynban született, 1908-ban költözött férjével North Plainfieldbe, ahol hamarosan a New Jersey Woman Suffrage Association tagja lett. 1912-ben megválasztották az egyesület elnökévé, 1920-ig töltötte be ezt a tisztséget. Alapító tagja volt a New Jersey League of Women Voters-nek, és aktív tagja lett a Republikánus pártnak. 1928-ban a párt képviseletében indult a választásokon, de nem sikerült bejutnia a szenátusba.  

 


Július 20. Louisa Anne Meredith ausztrál író, botanikus, illusztrátor (1812–1895)

Angliában született, Charles Meredith-el kötött házassága után költöztek Ausztráliába. Fiatalkorától érdekelte a természet és az irodalom, első verseskötete 1835-ben Poems címmel jelent meg. Ausztráliában lenyűgözte a változatos flóra, megfigyelte, tanulmányozta, lerajzolta és lefestette a különféle növényeket. Érdekelték a körülötte élő emberek is, megismerkedett a helyi szokásokkal, részt vett az életükben és írásaiban, képeiben megörökítette őket. Ewartia Meredithae néven növényt neveztek el tiszteletére. 
Néhány munkája: Romance of nature, or The Flower Seasons Illustrated; Notes and Sketches of New South Wales; Loved and Lost! The True Story of a Short Life; Grandmamma's Verse-Book for Young Australia; Tasmanian Friends and Foes; Feathered, Furred and Finned: A family chronicle of country life, natural history and veritable adventure; Bush Friends in Tasmania; native flowers, fruits and insects drawn from nature.


Július 21. amerikai feminista, szociális munkás, diplomata (1870–1967)

Apja hajómágnás, férje bankár. Kivételezett helyzetét és kapcsolatait szociális problémák megoldására igyekszik felhasználni, a gyermekmunka felszámolását, a munkásnők helyzetének javítását, a nő szavazati jogát szorgalmazza. 1937-ben Franklin Roosevelt elnök norvégiai nagykövetnek nevezte ki. Norvégia német megszállása idején Svédországból szervezte az üldözöttek kimenekítését. 

 

 


Július 21. angol festő, feminista (1857–1954)

Londonban született, Párizsban tanult festeni, a New English Art Club tagja volt. Portréi és tájképei mellett látványos freskóival vált ismertté. A szüfrazsettek elkötelezett támogatójaként plakátokat készített a mozgalom népszerűsítésére. 1915-ben részt vett a hágai Békekongresszuson. Több publikációja jelent meg művészeti  és nőmozgalmi témákban, társszerzője volt a Militarism versus Feminism: An Enquiry and a Policy Demonstrating that Militarism involves the Subjection of Women című könyvnek. 


Július 21. Buchi Emecheta nigériai/angol író (1944–2017)

Lagosban született ibo szülőktől. 11 éves korában eljegyezték, 16 évesen férjhez ment. Angliába emigráltak, hat év alatt öt gyereket szült. Kezdeti írói próbálkozásait férje tiltotta, kéziratait elégette. Sikerült kiszabadulni a bántalmazó kapcsolatból, dolgozott, tanult, a New Statesman rendszeresen közölte írásait. 1972-ben a londoni egyetemen szociológiából diplomát szerzett, 1991-ben védte meg doktori értekezését. 1986-ban Head Above Water címen jelent meg önéletrajza. 2005-ben a királynőtől megkapta az Officer of the British Empire rangot. Magyarul a Másodrendű állampolgár és  A menyasszony ára című könyvei jelentek meg. 
Néhány munkája: In the Ditch; The Slave Girl; The Moonlight Bride; Our Own Freedom; The Rape of Shavi; A Kind of Marriage; The New Tribe.


Július 21. amerikai pop- és jazzénekesnő 

1922. július 21-én az Oklahoma állambeli Doughertyben született Kay Starr (eredeti nevén Katherine Laverne Starks) amerikai pop- és jazzénekesnő. 1939-től aktív, leginkább népszerű az 1940-es és ’50-es években volt. Legismertebb slágerei a „Wheel Of Fortune” és a „The Rock And Roll Waltz”. A sokak által minden idők legnagyobb jazzénekesnőjének tartott Billie Holiday egy alkalommal azt mondta Starr-ról, ő „az egyetlen fehér nő, aki bluest tud énekelni”. 

 


Július 22. észt származású finn író, drámaíró (1886–1954)

Feminista, radikális politikai nézetekkel. Szoros kapcsolatban volt Bertold Brechttel és Makszim Gorkijjal. Műveiben gyakran megjelenik a régimódi falusi élet és emberek. Brechttel közösen írt műve a Herra Puntila ja hänen renkinsä Matti (Puntila úr és szolgája, Matti). Magyarul megjelent még A niskavuori asszonyok című regénye és A fűrésztelep-hercegkisaszszony című színdarabja.

 

 

 


Július 22. ausztrál tanár, üzletasszony, tanácsadó, nőjogi aktivista (sz. 1941)

Középiskolai tanárként kezdte, 1968-tól van jelen a közéletben. Vezető pozíciót töltött be az államigazgatásban, multinacionális cégnél, nonprofit szervezetnél, egészségügyben, nőszervezetben, tanácsadó  cégnél. Jelenleg a National Youth Mental Health Foundation, Circus Oz, McGrath Estate Agents és  Pacific Friends of the Global Fund elnöke. Nőjogokkal, egészségüggyel, oktatással, környezetvédelemmel foglalkozó nemzetközi konferenciákon volt Ausztrália képviselője. Többek között az Officer of the Order of Australia és a Centenary of Federation medal birtokosa. 2013-ban beválasztották a Women’s Agenda Hall of Fame tagjai közé. 


Július 22. Licia Albanese olasz/amerikai operaénekes (1913–2014)

Puccini és Verdi operáinak egyik legavatottabb előadója, ezernél több fellépése volt egyedül a Metropolitan-ban. Bari mellett született, Giuseppina Baldassare-Tedeschi tanítványa volt. 1933-ban megnyert egy énekversenyt, a rákövetkező évben lett ismert a neve, amikor Milanóban előadás közben ugrott be a Pillangókisasszony szerepébe. 1935-ben volt első hivatalos fellépése a Scala-ban, majd a Covent Garden-ben. 1940-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Metropolitan sztárja, a közönség kedvence lett. 1945-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Visszavonulása után tanítványaival foglalkozott, 1974-ben létrehozta fiatal énekesek támogatására a Licia Albanese-Puccini Foundation-t, 1995-ben Clinton elnöktől megkapta a National Medal of Honor for the Arts kitüntetést. 


Július 23. Polgár Judit, Oscar-díjas sakkozó (sz. 1976)

"9 éves koromban nyertem első nemzetközi versenyemet, 12 évesen és 14 évesen korosztályos világbajnok lettem a fiúk között. 12 éves voltam, amikor nővéreimmel, Zsuzsával és Zsófival valamint Mádl Ildikóval, a magyar sakktörténelem során első ízben, női olimpiai bajnokságot nyertünk. Ezt az eredményt 1990-ben megismételtük. A második olimpiai győzelem óta férfi versenyeken indulok. 13 éves voltam, amikor először teljesítettem a férfi nemzetközi nagymesteri normát, 15 évesen pedig mindenidők legfiatalabb férfi nemzetközi nagymestere lettem. Hatszor a férficsapatban is képviseltem Magyarországot Sakkolimpián, 2002-ben ezüstérmet nyertünk. Nemzetközi versenyeken, párosmérkőzésen, világválogatottként, illetve rapidversenyeken több volt világbajnokot legyőztem, köztük Szpasszkijt, Karpovot, Kaszparovot, Topalovot, Anandot... 1989 óta megszakítás nélkül vezetem a női világranglistát. 2005-ben a férfi ranglista 8. helyezettje voltam. Hétszer kaptam sakk Oscar-díjat, és többek között az évszázad sakkozónőjének választottak. 2011-ben pedig férfi Európa-bajnokságon bronzérmet szereztem." 

Az idézet .


Július 23. amerikai feltaláló, feminista (1844–1926)

Az első nő, akit a Los Angeles Chamber of Commerce tagjai közé választott. A Young Ladies Seminary elvégzése után, 19 éves korában ment férjhez. Kaliforniában gazdálkodtak, férje sorozatos anyagi kudarcok után öngyilkos lett, négy lánnyal maradt özvegy. Nem roppant össze, felmérte a birtok helyzetét és  gyümölcstermelésbe kezdett. A jó termés érdekében öntözőrendszert dolgozott ki, melyet sikerrel szabadalmaztatott. Több más szabadalma is volt a vízgazdálkodással kapcsolatban. Dióültetvénye is komoly pénzt hozott, emellet olajkitermelő társaságot is alapított. A nőjogok elkötelezett híve volt, tagja a National American Woman Suffrage Association-nak. 2001-ben beválasztották a National Women's Hall of Fame tagjai közé.


Július 23. Emma Perry Carr amerikai kémikus (1880–1972)

A fizikai szerves kémia és a spektroszkópia területén kiemelkedő eredményeket elérő tudós, egyetemi tanár, a rangos Garvan Medal első kitüntetettje volt 1937-ben. 1905-ben diplomázott a Chicago-i egyetemen, a Mount Holyoke College kémiai tanszékén kapott állást. Doktori értekezését szintén a Chicago-i egyetemen készítette és védte meg 1910-ben. Egyetemi oktatómunkája mellett néhány év alatt jónevű kutatóként lett ismert, 1913-ban a megkapta kinevezését a kémiai tanszék vezetésére. Sokat publikált, nemzetközi kutatócsoportok munkájában vett részt.  


Július 24. ügyvéd, politikus, feminista (1920–1998)

Jogi diplomájának megszerzése után szakszervezeti és polgári jogi ügyekkel foglalkozott. A vietnami háború idején kezdeményezésére jött létre a Women Strike for Peace Movement női békemozgalom. 1971 és 1977 között a Demokrata Párt tagjaként beválasztották kongresszusba, ahol kiállt a vietnami háború befejezéséért. Komoly kampányt folytatott a melegek, leszbikusok polgári jogaiért, a nők esélyegyenlőségéért. A Women's Environment and Development Organization (WEDO) nemzetközi szervezet egyik alapítója és vezetője, a National Advisory Committee for Women társelnöke. Bárhol jelent meg, lenyűgöző egyéniségével, jellegzetes kalapjaival, középpontba került. 


Július 24. román pilóta, ejtőernyős (1897–1948)

Romániában az első, a világon a első nők egyike, akik ejtőernyőző engedélyt szereztek. Számtalan világrekordott állított fel, a korabeli lapok a „Magasságok királynője” néven   emlegették. 1931-ben 6000 méterről való ugrás volt a világrekordja, a következő évben 6929 méter volt a világrekordja, amit az Aero Club of Washington hitelesített. 1932-ben, első európai nőként, pilótaengedélyt kapott az Egyesült Államokban. Ugyanabban az évben Miles Hawk típusú gépével rekordot állított fel, 6 óra 10 perc alatt tette meg a Róma és Tripolisz közötti távolságot. A világháború idején a keleti fronton vöröskeresztes gépeket vezetett. 


Július 24. költő, műfordító (1909–2003)

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán szerzett tanári oklevelet. Első versei a Nyugatban jelentek meg 1940-ben. A versek mellett meséket, esszéket írt, sokat fordított angolból, németből, franciából. Férjével, Weöres Sándorral is jelent meg több közös kötete. 
Néhány munkája: Körhinta; Szegezzetek a földhöz, csillagok; Holdistennő; A harmadik ház; Anti-mennyország; Hetedhét ország; Nincs út Avilába; Születésem története; Mindenért mindent; Weöres Sándor titkai. Károlyi Amy és Weöres Sándor kéziratos verseskönyve; Látkép visszafelé. 


Július 25. Louise Brown az első „lombikbébi” (sz. 1978)

Az angol kislány születése – császármetszéssel – világszenzáció, a műtétről készült felvételek nemcsak szakmai körökben váltak ismertté. Louise próbált nyugodt, hétköznapi életet élni, bár ez az állandóan érdeklődő sajtó miatt nem mindig sikerült neki. Fia, Cameron, „hagyományos” módon született.

 

 

 


Július 25. Nanna Svartz svéd orvos (1890–1986)

Az első svéd női orvosprofesszor és az első svéd nő, akit állami egyetemen professzorrá neveztek ki. Vasterasban született és nőtt fel, de a városban nőknek nem volt lehetőségük érettségizni, ezért Stockholmban tanult. 1910-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait, 1918-ban diplomázott és az egyetemi kórházban kezdett dolgozni. A gyakorlati munka mellett kutatásokat végzett, 1936-ig 62 cikke jelent meg. 1938-ban kapta meg a Karolinska institutet professzori címét. Részt vett a Gustaf V:s forskningsinstitut létrehozásában, melynek ő lett az igazgatója. 93 éves koráig, nyugdíjazása után is folytatta gyógyító- és kutatómunkáját.


Július 25. Feszler Mónika hárfaművész, tanár, rendező (1947–1989)

Kecskeméten született, zenei tanulmányait a budapesti Zenei Szakközépiskolában kezdte. Utána a Zeneművészeti Főiskola hárfa szakán 1969 és1974 között Lubik Hédy növendéke volt, zongorázni Prunyi Ilonánál tanult. 1974-1977 között ösztöndíjjal Brüsszelben tanult. Művészi munkája mellett a Magyar Televíziónál dolgozott, majd 1980-tól haláláig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezője volt.


Július 26. Dorothy Hamill amerikai műkorcsolyázó (sz. 1956)

Háromszoros USA bajnok, világbajnokságon 1974-ben és 1975-ben ezüst-, 1976-ban aranyérmes, Innsbruckban olimpiai aranyat nyert. 

 

 

 

 


Július 26. olasz hegedűművész (1907–1994)

1907. július 26-án öt gyerek egyikeként született a dél-olaszországi Martina Francában. Tizenhárom éves korában elvégezte a kozervatóriumot és megkezdte karrierjét szólistaként, tizenhét éves korára pedig mestertanár lett. 1932-ben megnyerte a Bécsben megrendezett első Nemzetközi Hegedűversenytl.
Ezt követően Palermóban és Rómában tanított, a Szent Cecília Akadémián. 1944-ben az Akadémián életre szóló professzori kinevezést kapott, ekkor azonban a második világháború megakasztotta ígéretes karrierjének talán legproduktívabb időszakát. A háborút követően rögzített néhány felvételt, 1948-ban pedig Londonban is bemutatkozott Brahms hegedűversenyével. E sikeres fellépést továbbiak követték az Edinburgh Fesztiválon, majd közös koncertek olyan művészekkel, mint Yehudi Menuhin, Isaac Stern és Arturo Benedetti Michelangeli. 1953-ra ő számított Európa elsőszámú női hegedűművészének, bár az USÁ-ban gyakorlatilag ismeretlen maradt. 1994-ben, 87 évesen hunyt el.


Július 26. Micki King amerikai műugró (sz. 1944)

1965 és 1972 között az amerikai női mű- és toronyugrás legsikeresebb versenyzője volt. 3 és 1 méteres deszkáról valamint toronyból összesen 10  országos bajnokságot nyert.  Egyetemistaként az Ann Arbor Swim Club versenyzője volt, végzés után belépett a légierőhöz és az ottani csapat tagja lett. 1968-ban Mexico Cityben az olimpián két ugrással a befejezés előtt első helyen állt, amikor ugrás közben eltörte a kezét és így a negyedik helyen végzett. 1972-ben Münchenben 28 évesen sikerült olimpiai aranyat nyernie 3 méteren műugrásban. 


Július 27. Brunszvik Teréz óvodaalapító (1775–1861)

1828. június 1-jén a budai Mikó utcában nyitotta meg az „angyalkertet”, az egész monarchiában elsőként, Pestalozzi elveinek alkalmazásával. A gyermeknevelésen kívül Brunszvik Terézt egész életén kereszetül foglalkoztatta a nőnevelés, annak megreformálása, következetes híve volt a nők egyenjogúsításának.  

 

 

 

 


 Július 27. angol jazz-szaxofonista (sz. 1944)

1944. július 27-én Oxfordban született Barbara Gracey Thompson MBE angol jazz-szaxofonista, fuvolista, zeneszerző, zenekarvezető. Thompson a Royal College of Music-ban klarinétot, fuvolát, zongorát és klasszikus zeneszerzést tanult, ám Duke Ellington és John Coltrane zenéje a jazz és a szaxofon felé terelte érdeklődését. Munkássága a jazz-rock fúziótól kezdve a népzenéken át a modern klasszikusig terjed, a kortárs jazz és jazz-rock meghatározó zenész egyénisége. Andrew Lloyd Webberrel is dolgozott együtt, például a Macskák és a Starlight Express című musicalekben. Számos klasszikus szerzeményt is jegyez: filmzenét, televíziós műsorok zenéjét, egy saját musicalt, valamint a zenekarai részére szerzett számos dalt.


Július 27. kanadai orvos, szüfrazsett (1857–1943)

Az első kanadai orvosnő, aki diplomáját hazai egyetemen szerezte meg. Anyja, , a második kanadai orvosnő és híres szüfrazsett volt. Augusta a torontoi Victoria College-ben diplomázott 1883-ban. A következő évben férjévelNew Yorkban gyerekgyógyászati posztgraduális képzésen vett részt. Hazatérése után az Ontario Medical College for Women tanára lett, 1910-1922 között a torontoi egyetem szenátusának a tagja volt. Anyja példáját követve vezető szerepet vállalt a szüfrazsett mozgalomban is. 1903-tól elnöke volt a Dominion Women’s Enfranchisement Association-nak, alapító tagja a National Council of Women-nek. 1935-ben megkapta az Order of the British Empire rendjelet.  


Július 28. Judith Leyster holland festő (1609–1660)

A holland barokk festője Frans Hals tanítványa volt, korában elismert, kedvelt művész. Csendéleteket, tájképeket, portrékat egyaránt készített, képein a nők mindennapi élete is megjelent. Házassága után kevesebbet festett, vélhetően öt gyerekének világrahozatala, nevelése foglalta le. Bár korában népszerű volt, később elfeledték, pontosabban munkáit Frans Hals-nak tulajdonították. 1898-ban a Louvre szakemberei adták vissza festményeinek jogos alkotójuk nevét. 

 


Július 28. angol orvos, feminista (1873–1943)

Az első angol orvosnő, lánya. Orvosi diplomáját 1897-ben a  -ben szerezte meg, a The Royal Free Hospital-ban kezdett dolgozni sebészként. Anyja és nagynénje, példáját követve aktiv szerepet vállalt a szüfrazsett mozgalomban, 1907-től a tagja volt. 1912-ben 6 hétre bebörtönözték. Az első világháborúban a Women's Hospital Corps tagjaként 1915-től az Endell Street Military Hospital sebészfőorvosa volt. 1934-ben Aldeburgh (Suffolk) város őt választotta meg polgármesterének.  


Július 28. belga pedagógus, politikus, feminista (1839–1905) 

Anyja Zoé de Gamond belga feminista, apja Giovanni Gatti olasz zeneművész volt. Párizsban született, ötéves korában költözött a család Brüsszelbe. Alapos nevelésben részesült, így anyja halála és a család elszegényedése után nevelőnő lett egy lengyel nemesi családnál. Az ott töltött idő alatt autodidakta módon megtanult görögül, latinul, és bővítette filozófiai ismereteit. 1861-ben tért vissza Brüsszelbe, a következő évben elindította a  L'Education de la Femme című lapot, melyben a lányok iskoláztatásának fontosságát és az erre kidolgozott tanítási módszereit propagálta. 1864-ben a városi tanács támogatásával elindította Cours d'Éducation pour jeunes filles néven a középfokú lányoktatást, mely a korabeli belga szokástól eltérően teljesen független volt a katolikus egyháztól. Az iskola rendkívül sikeresnek bizonyult, a tanári kar tagja volt Marie Popelin is. Isabelle 1899-ben az oktatást politikára cserélte, a szocialista párt színeiben a nők általános választójogáért harcolt. 

 


Július 28. gyermekkönyv-író, természettudományos illusztrátor (1866–1943)

1866-ban született Londonban. Imádott rajzolni és festeni, órákat töltött bonyolult állat- és növényvázlataival. Modelljei közé tartoztak a nyulak, egerek, sündisznók, békák, gyíkok, kígyók, denevérek épp úgy, ahogy a rovarok különféle egyedei is. Az 1890-es évek elejétől számos alkotását megvették, ennek ellenére idejét és energiáját természetrajzi tanulmányai kötötték le – archeológia, entomológia, geológia és legfőképp mikológia. Charles McIntosh, a nagyra becsült skót természettudós ösztönzésére rajzai technikailag kifinomultabbá váltak, így nem csupán gyönyörű vízfestményeket produkált, hanem tudományos illusztrátorrá vált. 1986-ban előállt saját elméletével a gombák spórákkal való szaporodásáról. 1901-ben adta ki leghíresebb gyermekkönyvét, The Tale of Peter Rabbit címmel. A mű a szerző fekete-fehér illusztrációival, színes fedőlappal és első nyomtatásban mindössze 250 példányban készült. Kiadója javaslatára színesre cserélték az összes képet, több ezer könyv kelt el az utánnyomásokból; sikeres íróként folytatta munkáját. 


Július 29. Teresa Farias de Isasi mexikói költő, író, drámaíró (1878–1930)

Saltilloban született jómódú családból, gondos nevelést kapott. A századforduló idején már elismert művész volt. Néhány munkája: Sombra y luz, Nupcial, Ante el gran enigma, Cerebro y Corazón. 


Július 29. magyar költő (1894 - ?)

1894. júl. 29-én született Hajdúszoboszlón Csokonai Vitéz Gizella költő, könyvtáros. Csokonai Vitéz Mihály oldalági rokonságából származott. Négyéves korától vak volt. Az elemi iskolát Budapesten a Vakok Iskolájában végezte. A Vakokat Gyámolító Országos Egyesületben dolgozott, mint korrektor, gépíró, távírász és a Braille-könyvtár könyvtárosa. Alapító tagja volt a vakok 1928-ban megalakult Homérosz Kórusának. Verseket fiatal korában kezdett írni. A fénytelenség világából című kis verseskötete 1931-ben jelent meg, amelyhez Herczeg Ferenc írt előszót. A kötetet Braille-írással is elkészítette. Néhány költeményét a Vakok Világa és az Irodalmi Értesítő is közölte. (ezenanapon.hu)


Július 29. fazekas (1889–1985)

Fazekas apjától tanulta meg a mesterség alapjait. 1935-ben ő volt az első nő, aki mestervizsgát tett fazekasságból. A hagyományos túri díszítőelemeket felhasználva hozta létre saját, jellegzetes alkotásait. Munkái nemcsak hazai, hanem külföldi kiállításokon is komoly sikert arattak. 1968-ban megkapta a Népművészet Mestere címet.  

 

 


Július 30.  osztrák zongoraművész, zeneszerző (1751–1829)

Wolfgang Amadeus Mozart nővére, Nannerl, családjára jellemzően komoly zenei tehetséggel megáldva született. Apja már hétéves kora előtt megtanította csembalón játszani, és gyakran vitte koncertkörútra tehetséges gyerekeit. Ez egészen 1769-ig tartott, a 18 éves lány eladósorba került, nem kószálhatott tovább a világban apjával és fiútestvérével. 1783-ban feleségül ment az apja által választott férfihoz, akinek előző házasságaiból öt gyereke volt, Maria még szült hármat. Férjének 1801-ben bekövetkezett halála után zenetanításból tartotta fenn családját. Maria zenét is szerzett, ez a közte és öccse közötti levelezésből nyilvánvaló, de egyetlen műve sem maradt fenn. 


Július 30. angol író, költő (1818–1848)

1818. júl. 30-án a yorkshire-i Thorntonban született Emily Brontë angol író, költő, az Üvöltő szelek szerzője. Testvéreivel (Charlotte, Anne, Branwell) gyerekkorától írt történeteket, a 3 nővér első közös verseskötetét 1846-ban Currer, Ellis és Acton Bell (férfi) álneveken adta ki. Az Üvöltő szelek egy évvel később, szintén álnéven jelent meg. Egy ideig nevelőnőként dolgozott, majd visszavonult. Sosem ment férjhez, szerelmi életéről nem tudunk. Zárkózott személyiség és szabad lélek volt, legjobban egyedül szeretett sétálni a kutyájával a természetben. 30 éves korában bátyja temetésén megfázott, tüdőgyulladást kapott, az orvosi kezelést visszautasította, és 1848. dec. 19-én elhunyt. Két évvel később nővére újra kiadta az Üvöltő szeleket, ezúttal a szerző valódi nevével.


Július 30. osztrák barlangkutató (1898–1926)

Salzburgban született, a leánylíceumban tett érettségi után tanulmányait az innsbrucki egyetemen folytatta, többek között botanikát, ásványtant, kőzettant hallgatott. Lelkes barlangász volt, nevét Európaszerte megismerték, szakértelmével nemzetközi hírnevet vívott ki. Ausztrián kívül megjárta Németország, Dalmácia, Szlovénia, Írország, Franciaország, Brazília barlangjait. Tagja volt az osztrák Barlangkutató Egyesületnek. 1925-ben tagja volt a híres írországi Poulnagollum barlangrendszer feltárására szervezett expedíciónak. 1926-ban az osztrák Lurgrotte cseppkőbarlangban halálos balesetet szenvedett.


Július 31. ausztrál teniszező (sz. 1951)

Az első ausztrál őslakos profi teniszező, az 1970-80-as évek egyik meghatározó játékosa. 14 Grand Slam címe van, ebből hetet egyéniben szerzett (négy Australian Open, két Wimbledon, egy Roland Garros), hatot párosban, egyet vegyes párosban. 1971-ben az év sportolójának választották. 

 

 

 


Július 31. angol író (sz. 1965)

1965. júl. 31-én született Joanne Katherine Rowling angol írónő, a világsikerű Harry Potter-sorozat szerzője. Elvált anyaként nehéz anyagi körülmények közt tengődve írta meg a sorozat első részét. Nehezen talált kiadót, ráadásul csak monogramos névvel (J.K. Rowling) jelenhetett meg a könyv, a kiadó ugyanis tartott tőle, hogy kevesebben veszik meg, ha egyértelmű, hogy nő írta... A siker révén főállású íróvá válhatott, majd bekerült a világ leggazdagabb emberei közé. Továbbra is ír (bár újabb regényeivel már nem ismételte meg a Harry Potter-sorozat sikerét), és férjével és három gyermekével visszavonultan él. Sokat adakozik a szegényeket és a hajléktalanokat segítő szervezeteknek.


Július 31. cseh író, feminista (1853–1912)

A cseh realizmus jelentős képviselője Prágában született. Történelmet, irodalmat tanult, anyanyelve mellett jól tudott németül és angolul, érdekelte a néprajz és a népművészet. Fontosnak tartotta, hogy a nők tanulhassanak, önálló életet éljenek, legyen választójoguk. Alapítója és három évtizeden keresztül szerkesztője volt a feminista Zensky svet (Nővilág) című lapnak. 

Néhány munkája: Z měst i ze samot; Ženský klub český v Praze; Démon a jiné ženské podobizny; Slavín žen českých; Moderní pohádk; Z luhů a hájů naší vlasti.