Júliusban született

Olvasási idő
31perc
Eddig olvastam

Júliusban született

július 29, 2012 - 23:00
Júliusban született híres női társadalomformáló és történelmi személyiségek az élet minden területéről.

Júliusban született híres női társadalomformáló és történelmi személyiségek az élet minden területéről.

Július 1. Ligeti Vilma író, zongoratanár (1912–1982)

A II. világháború alatt Franciaországban élt, tagja volt az ellenállási mozgalomnak, a nőmozgalom illegális lapját  szerkesztette. A háború után hazatért, eleinte kulturális területen dolgozott, 1961-1964 között Indiában volt tanulmányúton. 

Néhány munkája: Franciaországban történt, Hazatérés, Ének a Tiszaparton, Aranyköd, Siva árnyékában, A Gangesz partján. 


Július 1. George Sand francia író (1804–1876)

Teljesség után sóvárgó, romantikus lázadó, szocialista irányregények szerzője, munkásköltők pártfogója és barátja, Musset és Chopin múzsája és szerelmese, a negyvennyolcas forradalom politikai írója, méltán világhírű alkotó, aki legszebb műveiben a valóság és az ábránd határán lebegő világba vezeti olvasóit, politikai üldözöttek oltalmazója, a nohant-i kastély botanizáló, bölcs és tisztelt nagyasszonya.” - írja róla Dániel Anna. George Sand, a férfi néven író (és ellenlábasai karikatúráin férfi ruhában szerepeltetett) francia írónő, alias Amantine-Lucile-Aurore Dupin 1804. júl. 1-jén született. Kolostorban nevelkedett, korai házassága felbomlása után lányával Párizsba költözött, ahol az irodalmi élet ismert, és botrányosnak számító viselkedése -nadrágviselés, szivarozás, nyíltan szabad szerelmi élet - folytán hírhedt figurája lett. Főbb művei: Consuelo, Mauprat, Rudolstadt grófné, A kis Fadette, Indiana, Életem története magyarul is megjelentek. 72 évesen, 1876. június 8-án halt meg.


Július 2. német író, feminista, 1865–1916 

Regényei és történelmi munkái mellett a nőmozgalommal, feminizmussal foglalkozó könyveket ír, cikkeket publikál. Néhány műve: Die Frauenfrage: ihre geschichtliche Entwicklung und ihre wirtschaftliche Seite (A nőkérdés: történelmi fejlődés és gazdasági szempont), Die Frauen und die Politik (Nők és a politika), Die Liebesbriefe der Marquise (A márkinő szerelmeslevelei), Im Schatten der Titanen: Erinnerungen an Baronin Jenny von Sustedt (A titánok árnyékában - Jenny von Sustedt bárónő visszaemlékezései).

 


Július 2. Wislawa Szymborska Nobel-díjas lengyel költő (1923–2012)  

1923. júl. 2-án született Wisława Szymborska Nobel-díjas lengyel költő, esszéíró, irodalomkritikus, műfordító, „a költészet Mozartja”, a nyugat-lengyelországi Kornikban. Családja 1931-ben Krakkóba költözött, és Szymborska élete végéig ott élt. Miután a háború alatt illegális iskolákban képezte magát, 1945-1948 között a Jagelló Egyetemen lengyel filológiát és szociológiát tanult, de diplomát sosem szerzett. Nem nevezhető termékeny költőnek, élete során összesen 250 verset publikált. "Van egy szemeteskuka a szobámban. Este írom a verset és reggel újra elolvasom. Nem mindig éli túl az éjszakát." - nyilatkozta a New York Times-nak. Személyes hangvételű, gondolati lírájának központi témája az ember egzisztenciális helyzete, illetve az egyén és a történelem kapcsolata. Verseit közérthetően, sok humorral fűszerezve írta. Az 1996-os irodalmi Nobel-díj indoklása szerint a rangos elismerést azzal érdemelte ki, mert "költészete ironikus pontossággal engedi az emberi élet momentumaiban megmutatkozni a történelmi és biológiai összefüggéseket". A díjnak köszönhetően vált nemzetközileg is ismertté, munkáit számos európai nyelvre lefordították és átültették arab, héber japán és kínai nyelvre is. 88 éves korában tüdőrákban halt meg.


Július 2. Luce Fabbri olasz anarchista, író (1908–2000)

Rómában született, apja Luigi Fabbri, az ismert antifasiszta, anarchista volt. Bolognában járt egyetemre, irodalomat, történelmet hallgatott. 1929-ben követte szüleit akik Uruguayba emigráltak, egy  montevideoi középiskolában tanított történelmet és a Studi Sociali című lap szerkesztője volt. A spanyol polgárháború alatt  az Il Risorgimento munkatársa volt, a II.világháború alatt a Socialismo y Libertad olasz nyelvű kiadását szerkesztette. 1949-től a montevideoi egyetemen olasz irodalmat tanított 1991-ig.

Néhány munkája: Camisas Negras; La libertà nelle crisi rivoluzionari; Sotto la minaccia totalitaria. Democrazia Liberalismo Socialismo Anarchismo; La libertad entre la historia y la utopía; La Poesía de Leopardi. 


Július 3. Rab Zsuzsa költő, műfordító (1926–1998)

Műveiben (közel 200 kötet műfordítás, 6 saját kötet) jelen vannak a klasszikus és kortárs orosz írók, a Szovjetunió nemzetiségeinek költészete és meséi, Andersen, F.G. Lorca fordítások. Rendkívül gazdag életművéért több magyar és külföldi kitüntetést kapott. Néhány kötete: Fény felé, Aranyvasárnap, Ráolvasó, Álombeli lakomák, Őrtornyaink, Jeszenyin válogatott versei, A varázskucsma és más népmesék, Ahmatova: Idők futása, Cvetajeva: Vándorló csillagok, Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap, Emin: Hét ének Örményországról


Július 3. amerikai író, feminista (1860–1935)

Gyerekkorában hányatott sorsa volt, a könyvekhez menekült, a könyvtárban az irodalom mellett történelmi, filozófiai munkákat is elolvasott. 1883-tól jelentek meg írásai a Providence Journal-ban, a Woman’s Journal-ban és más folyóiratokban.  1982-ben publikálta a The Yellow Wallpaper () című, ma is népszerű novelláját, mely a világhírt jelentette számára. Aktiv részt vállalt a nőmozgalomban, a Washingtonban a Suffrage Convention-on, Angliában az International Socialist and Labor Congress-en képviselte Kaliforniát. 


Július 4. Dósa Mária operaénekes (mezzoszoprán) (1914–1980)

1937-ben lépett fel először a budapesti Operaházban. Jelentős szerepei voltak Azucena (Verdi: Trubadúr); Gertrud (Erkel: Bánk bán); Mátyás (Erkel: Hunyadi László); Brangäne (Wagner: Tristan és Izolda).


Július 4. Madeleine Barot, a francia ellenállási mozgalom tagja (1909–1995)

1940-ben egyik alapítója a CIMADE mozgalomnak, tagjai főleg protestáns diákok, céljuk a nácik megszállta Franciaországból kimenekíteni a zsidókat, cigányokat, politikai üldözötteket. Titkos menekülőutat építettek ki Svájcba, sokszáz ember életét mentették meg saját életük kockáztatásával. A háború után elkötelezett nőjogi aktivista. Több nemzetközi kitüntetés, közöttük az izraeli Yad Vashem érdemrend és a francia Becsületrend birtokosa. 

 

 


Július 4. Henrietta Swan Leavitt amerikai csillagász (1868–1921)

1868. július 4-én született Lancesterben, egy lelkipásztor lányaként. Középiskolai évei alatt fokozatosan elvesztette a hallását. A radcliffe-i középiskola befejezése után 1893-ban a Harvard College Observatory-ban kezdett dolgozni, ahol „emberi számítógép”-ként alkalmazták. Feladata az volt, hogy az obszervatórium által készített fotólemezeket katalogizálják, és a rajtuk található objektumokat fényesség szerinti osztályozzák. (Erre a monoton, unalmas munkára kizárólag nőket vettek fel, képzettségükhöz viszonyítva rendkívül alacsony fizetésért.) Leavitt egyrészt kidolgozott egy kategorizálási rendszert, amit egészen a számítógépek alkalmazásáig használtak. Nevéhez fűződik továbbá a változócsillagok fényességváltozási periódusa és a fényesség közötti összefüggés felfedezése (1908). Az összefüggés alkalmazásával állapítják meg a csillagászok a világegyetem távoli pontjainak távolságát. Számításai alapján bizonyították, hogy a Tejútrendszeren kívül van a többi galaxis. 1921-re, amikor Harlow Shapley vette át az obszervatórium irányítását, Leavitt lett az asztrofotometriai osztály vezetője. Azonban az év végére a rákbetegség legyőzte és meghalt. Nobel-díjra terjesztették fel, de azt posztumusz már nem kaphatta meg. 


Július 4. Fannie Eleanor Williams ausztrál bakteriológus (1884–1963)

Melbourneben a Walter and Eliza Hall Institute of Medical Research (WEHI) első női munkatársa és első bakteriológusa volt. Főbb kutatási területei közé tartozott a dizentéria, influenza, kígyóméreg, ötvennél több publikációja jelent meg. 1939-ben részt vett Ausztrália első vérbankjának felállításában. Tudományos munkája mellett az intézet vezetésében, a gyakornokok betanításában is részt vállalt. Munkásságáért 1957-ben megkapta a Member of the Order of the British Empire kitüntetést. 


Július 5. grófnő, a magyar nőnevelés úttörője (1806–1862)

Az első magyar középfokú leánynevelő intézet alapítója, ahol haladó szellemű szaktanárok foglalkoztak a tanulókkal. A nőneveléssel, női egyenjogúsággal foglalkozó cikkeket publikált. A szabadságharc leverése után tíz év börtönre ítélték, szabadulása után Párizsban telepedett le. 

 


Július 5. Fischer Annie zongoraművész (1914–1995)

Csodagyerekként indult, 10 évesen volt első hazai fellépése, két évvel később Zürichben játszott. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Székely Arnold és Dohnányi Ernő tanítványa  volt. 1933-ban első díjat nyert a Budapesten rendezett Liszt Ferenc zongoraversenyen. A világháború idején  Svédországban élt férjével, Tóth Aladárral. 1946-ban hazatért, folytatatta sikeresen indult karrierjét, hamarosan az egész világon ünnepelt művész lett. 


Július 6. mexikói festő (1907–1954)

Művészetére komoly hatást gyakorolt a mexikói történelem és kultúra. Öntörvényű művész, több sokkoló képén a nők fizikai szenvedését ábrázolja. Néhány munkája: Tálca pipacsokkal, Frida és a császármetszés, Henry Ford kórház, Születésem, Lány halotti maszkkal, Önarckép majommal és papagájjal, Diego és Frida, Reménytelenül.

 


Július 6. svéd író, feminista (1823–1895)

A svéd feminizmus egyik úttörője, arisztokrata származású, remek vitázóként is ismert. Stockholmban az 1860-as években munkásnőknek könyvtárat, esti iskolát és munkaközvetítő irodát nyitott. 1859-ben alapítója és 1885-ig szerkesztője volt a Tidskrift för hjemmet (Családi lap) című újságnak. A nők szellemi és anyagi fejlődésének elősegítésére társaival létrehozta a Förbundet egyesületet, és szerkesztette annak Dagny című lapját, melyben a feminista eszméket hirdette. 1885-ben beválaszották a Flickskolekomittén állami bizottságba, mely a lányiskolákat felügyelte.


Július 7. Nettie Stevens amerikai biológus (1861–1912)

1905-ben publikált cikke, a Studies in Spermatogenesis with Especial Reference to the 'Accessory Chromosome' a XX. század legjelentősebb tudományos felismerései közé tartozik, amelyben bizonyítja, hogy a születendő egyed nemét az X és Y kromoszómák száma határozza meg.

 


Július 7. Jelena Obrazcova orosz opearénekes (1939–2015)

Leningrádban született, gyerekkorában kezdett énekelni, 9 évesen már kórustag volt. A leningrádi konzervatóriumban tanult, 1963-ban a moszkvai Nagyszinház Borisz Godunov előadásán lépett fel, külföldi  bemutatkozása Párizsban volt. Az operairodalom szinte valamennyi mezzo szerepét eljátszotta a világ vezető énekeseivel. Az első orosz énekesnő, aki Juditot énekelte Bartók Kékszakállújában, partnere Nyeszterenko volt, a budapesti Operaház zenekarát Ferencsik vezényelte.  


Július 8. Elisabeth Kubler-Ross svájci születésű orvos, pszichiáter, író (1926–2004)

A halálközeli kutatások úttörője, haldoklókkal való bánásmód szakértője. Szakterületén alapműnek tartott könyve a gyász feldolgozásáról, az On Death and Dying, melyben először írja le a gyász öt szakaszát. Utolsó munkája, a On Grief and Grieving röviddel halála előtt jelent meg. 


Július 8. Käthe Kollwitz német grafikus és szobrász (1867–1945)

1867. július 8-án született Königsbergben (ma: Kalinyingrád), ötödik gyerekként, Käthe Scmidt néven. Rajztehetsége korán megmutatkozott, édesapja végig támogatta művészi terveit. Festészetet Königsbergben, Berlinben és Münchenben, szobrászatot 1904-től a párizsi Julian Akadémián tanult.  1891-ben kötött házasságot az orvos Karl Kollwitzcal, akivel Berlinbe költöztek. Két fiuk született, Hans és Peter. Élete során szoros kapcsolatba került a baloldali mozgalmakkal. Műveinek gyakori témái a parasztság, munkások, éhező, kiszolgáltatott emberek. Első nagy litográfiasorozatának címe: Takácsfelkelés. Ezt 1898-ban állították ki Berlinben, egy országos kiállításon, ott figyeltek fel rá. A zsűri díjat javasolt neki, de ezt II. Vilmos megtagadta tőle. Kollwitz később is szálka volt a hatalom szemében. 1909-ben kezdett szobrászattal foglalkozni. 1914-ben Peter nevű fia elesett az első világháborúban. Gyászát a "Szülők emlékműve" szoborban jelenítette meg, mely a roggeveldi katonatemetőben láthatók (két térdeplő alak szemben a katonasírokkal). Április 22-én, a második világháború befejezése előtt pár nappal halt meg.


Július 8. Hai-Yan Wang kínai orvos (1937–2014)

A pekingi orvosegyetem elvégzése után 1959-ben Shu-xian Wang professzornál a modern nefrológia megteremtőjénél kezett dolgozni. 1980-ban az első kínai orvosok között volt, akik az Egyesült Államokban képezhették tovább magukat, a kaliforniai egyetemen a világ vezető nefrológusaitól tanulhatott 3 évig. Hazatérése után a pekingi egyetem kórházában hasznosította tudását. 1990 – 2014 között a pekingi Nefrológiai Intézetet vezette. Rangos nemzetközi folyóiratokban publikált,  több hazai és nemzetközi orvostársaság tagja volt. 2014-ben megkapta az első ISN Pioneer Award for the East Asia region elismerést. 


Július 9. Isobel Ida Bennett ausztrál tengerbiológus (1909–2008)

Szakterületén a világ egyik legismertebb kutatója, számtalan tudományos cikk, kilenc könyv szerzője. Több tengeri élőlény és egy korallzátony viseli a nevét. Néhány műve: The Great Barrier Reef, Discovering Lord Howe Island, Discovering Norfolk Island, Australia’s Great Barrier Reef.

 


Július 9. Ann Radcliffe angol író (1764–1823)

1764. július 9-én született Ann Radcliffe, korának népszerű szerzője, a gótikus regény műfajának egyik megalapozója. A páratlan atmoszférateremtés mellett Anne Radcliffe az „uncanny”, a todorovi "különös" mestere volt: azaz a fantasztikum olyan fajtáját jelenítette meg, ahol végül kiderül: racionális magyarázata van a látszólag természetfeletti eseményeknek. Visszahúzódó, műveihez képest meglepően konvencionális életet élő nő volt, akit újságíró férje - nem konvencionális módon - kifejezetten biztatott a további írásra és művei megjelentetésére. Legismertebb regénye a Mysteries of Udolpho. Magyar nyelven sajnos egyelőre nem olvashatunk tőle.


Július 9. Fanny Fern amerikai újságíró, író (1811–1872)

Sara Payson Willis, az első női rovatvezető  Fanny Fern néven publikált. Első írásai a bostoni Olive Branch-ban és a True Flag-ban jelentek meg. Hamarosan több újságban és magazinban volt állandó heti rovata, olyan témákkal, amelyek érdekelték az olvasókat. 1855-ben az USA legjobban fizett szerkesztője volt, a New York Ledger-ben állandó rovatáért heti 100 dollárt kapott.  Cikkeit könyvben is kiadta, írt három regényt, több gyerekkönyvet. Ruth Hall címmel megjelent fiktiv önéletrajza a mai napig népszerű, gyakran idézik feminista irodalmárok.  


Július 10. Mary McLeod Bethune afro- amerikai pedagógus és polgárjogi aktivista (1875–1955)

1875-ben született Mayesville-ben, Dél - Karolinában. Szülei egykori rabszolgák voltak és 17 gyermekük volt, így Mary 5 évesen a gyapotföldeken dolgozott. Később iskolába járhatott, majd Chicagóban elvégezte a tanárképző főiskolát. Iskolát alapított az afro-amerikai diákok számára Floridában, Daytona Beach-en, majd további adományokat gyűjtve létrehozta a Bethune-Cookman Egyetemet. Franklin D. Roosevelt tanácsadója és a feketék országos ügyeinek aktivistája lett. "The First Lady of The Struggle" - azaz a küzdelem first lady-je becenevet kapta. Az ENSZ megalapításakor, 1945-ben ő volt az egyetlen jelen levő fekete nő.


Július 10. Dániel Anna író, műfordító, irodalomtörténész (1908–2003)

Francia-német szakos tanár, budapesti középiskolákban tanított. Meséket, regényeket, esszéket írt, G. Sand, A. Daudet, R. Gary, É. Zola, Vercors, Colette, C. McCullough műveit fordította. Néhány műve: Flóra, Márta szerencséje, Erzsébet királyné, Margot királyné gobelinjei, Meneküljön, aki fél, Roland polgártársnő, George Sand világa, Teréz küldetése (Brunszvik Teréz életregénye), Széllovasok, Toll és trónus


Július 10. Helene Dutrieu belga sportoló (1877–1961)

Az első belga pilótanő sokmindent kipróbált. 1893-ban világrekordot állított fel az egyórás távolsági kerékpározásban. 1897-ben és 1898-ban pályakerékpározásban nyert világbajnokságot. Ugyancsak 1898-ban megnyerte a Grand Prix d'Europe és a Course de 12 Jours versenyeket. Ezután nagysikerű kerékpáros és motorkerékpáros mutaványokkal járta a világot,  repertoárját autóversenyzéssel is kibővítette. 1910-ben megszerezte a 27. sorszámú belga pilótaengedélyt, az év végén pedig megnyerte a Coupe Femina-t. Az elkövetkező években számos bemutatón szerepelt Európában és Amerikában, sok versenyt nyert. A háború alatt mentőautót vezetett, majd egy hadikórház igazgatásával bízták meg. A háború után újságíróként dolgozott és a francia női repülőklub alelnöke volt. Többek között a belga Szent-András nagykereszt és a francia Becsületrend kitüntettettje.


Július 11. G. Beke Margit író, műfordító (1890–1988)

Nyolc nyelvet beszélt, a skandináv írók talán legavatottabb ismerője. H. Ibsen, K. Hamsun, S. Undset, , M.A. Nexő, H. K. Laxness, R. Kipling, K. Michaelis, Bazsov, Gorkij, Gombrich műveit fordította. Néhány műve: Ata könyve, Alpesi rózsa, A Szoria-Moria palota, Harc és szerelem, történetek az írek hőskorából, Történetünk: történelem, önéletírás, napló, 1986. Lánya, Ata Kando, világhírű fotográfus.


Július 11. Annie Armstrong, déli baptista felekezeti vezető (1850–1938)

Annie Walker Armstrong 1850-ben Baltimore-ban született baptista családban. Húszéves korában misszionáriusnak állt. Élete során több Baltimore-i missziós szervezetnek is dolgozott, afrikai amerikaiakon, indiánokon , a kínai amerikai bevándorlókon, és rászoruló nőkön segített. A nőket arra ösztönözte, hogy vallási célok mentén egyesüljenek, ez vezetett végül a Woman's Missionary Union szervezet megalapításához (1888). Híres volt jótékonyságáról, munkabírásáról (pl. csak egy évben 18 ezer levelet írt a szervezet ügye érdekében), különösen fontosnak tartotta a szegény gyerekek segítését.


Július 11. Clara Adams-Ender ápolónő, dandártábornok (sz. 1939)

Dohánytermelő farmercsaládból származik, 1969-ben végzett a University of Minnesota egészségügyi karán, 1976-ban pedig az Army Command and General Staff College-on diplomázott. Az  első afro-amerikai nővér volt, akit egy katonai bázis vezetőjévé kineveztek. Karrierje csúcsán az egyik legnagyobb hatalommal rendelkező nő volt az USA hadseregében. Többek között a Distinguished Service Medal with Oak Leaf Cluster; Legion of Merit; Meritorious Service Medal with Three Oak Leaf Clusters; German Army, Cross of Honor in Gold kitüntetések birtokosa. My Rise to the Stars: How a Sharecropper’s Daughter Became an Army General címmel írt könyvet életéről. 


Július 12. Kristi Yamaguchi amerikai műkorcsolyázó (sz. 1971)

Világbajnoki aranyérmes 1991-ben Münchenben és 1992-ben Oaklandben. Olimpiai aranyérmet nyert 1992-ben, a franciaországi Albertvilleben tartott téli olimpián. Két könyvet írt, Figure Skating for Dummies,  Always Dream címmel.

 


Július 12. Juana Azurduy de Padilla bolíviai gerillaparancsnok (1780–1862)

Anyai részről indián, apairól spanyol származású volt. Korán árvaságra jutott, apácák nevelték, de 17 éves korában eltanácsolták a zárdából renitens magatartása miatt. 1809-ben, a dél-amerikai függetlenségi harc kitörésekor férjével együtt csatlakoztak a felkelőkhöz. Merészségéért és jó taktikai érzékéért hamarosan alezredesi rangot kapott. 1918-ban már 6000 fő parancsnoka volt és embereivel kiűzte a spanyolokat Rio de la Plata tartományból. 1825-ben, Bolívia függetlenségének kikiáltása után kérte az új kormánytól elkobzott javainak visszadását, de nem kapott választ. Elfeledetten, szegényen halt meg, hamvait 100 évvel későb exhumálták és kapott díszsírhelyet. 


Július 13. Elisabeth Blunschy-Steiner, svájci ügyvéd, politikus (sz. 1922)

Svájcban 1971-ben kaptak a nők szavazati jogot, ugyanebben az évben választották be a Nemzeti Tanácsba a családjogra szakosodott, a nők egyenlőségéért küzdő ügyvédet. 1977-ben ő lett az első Nationalratspräsidentin (a Nemzeti Tanács elnöknője).

 


Július 13. Gail Greenough kanadai sportlovas (sz. 1960)

11  évesen kezdett versenyszerűen lovagolni, 1983-ban lett a Canadian Equestrian Team versenyzője. 1986-ban Achenben a kanadai díjugrató lovascsapat tagjaként Mr T nevű lovával világbajnokságot nyert. Ő volt az első nő és az első Észak-Amerikai, aki ezt a versenyt megnyerte, a legfiatalabb is a nyertesek között, és az első lovas, aki hibapont nélkül teljesítette a pályát. 1988-ban a Canadian Olympic Hall of Fame, 1994-ben az Alberta Sports Hall of Fame tagjai közé választották. 1990-ben megkapta az Order of Canada rendjelet.  


Július 14. szüfrazsett (1858–1928)

Manchesterben született, a nőmozgalommal szenvedélyes feminista anyja ismertette meg. 1878-ban házasságot kötött Richard Pankhurst ügyvéddel, aki az első angliai szüfrazsett törvényjavaslat szerzője volt. 1903-ban megalapítottaa a Women's Social and Political Union-t (WSPU - Nők Szociális és Politikai Egyesülete), legfontosabb céljuk a nők szavazati jogának kiharcolása volt. 1917-ben egyik lányával létrehozta a Women's Party-t (Nők Pártja). Céljuk az egyenlő bér, anya- és gyermekvédelem, a házassági törvény megváltoztatása. 1928-ban – halála előtt néhány héttel – megérte élete egyik nagy céljának megvalósulását, törvénybe iktatták a nők szavazati jogát. 

 


Július 14. Gertrude Bell angol archeológus, kormánytisztviselő, utazó, író (1868–1926)

A múlt század  első évtizedeiben  a brit birodalom egyik legbefolyásosabb alakja volt. Jómódú családba született, Oxfordban tanult történelmet. Kifogástalanul beszélt franciául, németül, perzsául és arabul, elboldogult olaszul és törökül. Korának egyik legnagyobb hegymászója volt, bejárta az egész világot, írt, fényképezett, ásatásokon dolgozott. Nevéhez fűződik a bagdadi Archeológia Múzeum alapítása. Az első világháború idején Kairóban a brit kormánynak dolgozott, néhány évvel később komoly szerepe volt Irán létrehozásában.  

Néhány munkája: Persian Pictures; Syria: The Desert and the Sown; A Thousand and One Churches; The Arabian Diaries.


Július 15. orvos, tüdőgyógyász (1890–1972)

Temesváron született, Budapesten szerzett diplomát 1914-ben. 1917-től a Belgyógyászati klinika gyakornoka, később tanársegédje. 1924-től a budakeszi Erzsébet Szanatóriumban dolgozik, és innen, a közben Korányi Frigyes nevét felvevő intézet főorvosként ment nyugdíjba. Szakterületének elismert tudósa, több szakmai társaság elnöke, számos tudományos publikáció szerzője. 1963-ban Korányi Emlékérmet, 1970-ben Állami Díjat kapott. 


Július 15. Eleanora Knopf amerikai geológus (1883–1974)

A Bryn Mawr College-ban hallgatott kémiát és geológiát, doktori értekezését 1912-ben geológiából készítette és védte meg. A United States Geological Survey társaságnál helyezkedett el és a Stissing Mountain szikláit tanulmányozta. Ő volt az első, aki kutatásainál Bruno Sander osztrák geológus módszerét alkalmazta.  Erről írt Structural Petrography című könyve a szakma egyik alapművének számít.  


Július 16. Margaret Court ausztrál teniszező (sz. 1942)

Az 1960-as évek ausztrál teniszcsillaga. 66 nemzetközi tornát nyert, ezek közül három Wimbledon, hat US Open, öt Roland Garros, tizenegy Australian Open győzelem. 1970-ben grand slamet csinált, azaz megnyerte az előbbi négy mindegyikét.

 


Július 16. Irmgard Flügge-Lotz német matematikus, mérnök (1903–1974)

Az első nő, akit a Stanford egyetemen a műszaki tudományok professzorává kineveztek. 1923-ban kezdte meg tanulmányait Hanoverben a Technische Hochschule-ban, 1927-ben kapta meg mérnöki diplomáját és 1929-ben doktorált matematikából, Göttingenben kezdett dolgozni. A második világháború után férjével az Egyesült Államokban költöztek, ahol a Stanford egyetemen kapott állást. Az aerodinamika területén végzett kutatásai az egész tudományágat új alapokra helyezték. AZ első nő volt, akit az American Institute of Aeronautics and Astronautics tagjai közé választott. Több tudományos folyóirat szakértői bizottságának tagja volt. 


Július 17. Christiane Rochefort francia író, kritikus, feminista (1917–1998)

Regényeiben a nők és gyerekek problémáival, a női szexualitással és a személyes szabadsággal foglalkozik. Néhány műve: Enfants du siécle (A század gyermekei), Le repos du guerrier (A katona pihenője), Les stances á Sophie (Házasság párizsi módra), Une rose pour Morrison (Egy rózsa Morrisonnak).

 


 Július 17. Adelgunde Vogt dán szobrász (1811–1892)

Az első dán szobrásznő, aki a kritikusok és a közönség előtt is sikert aratott. 12 és 14 éves kora között egy betegség ágyhoz kötötte, akkor kezdett rajzolni. Tehetségesnek mutatkozott, ezért szülei egy fiatal szobrászt bíztak meg tanításával. Legkedvesebb témái az állatok voltak, fábol faragott munkáit 1838-tól kezdve állította ki, hamar megismerték a nevét. 1839-ben egy bronzból készült szobra elnyerte a Neuhausenske díjat. 1844-ber olaszországi tanulmányútja során ismerkedett meg jövendő férjével. 1849-ben ment férjhez, gyerekeket szült, egyetlen kiállítása sem volt. 1860-ban, néhány évvel férje halála után mutatta be új munkáit.  


Július 18. Yvonne Desportes francia zeneszerző, zongoraművész (1907–1993)

Ötszáznál több mű fűződik a nevéhez, számos operát, szimfónikus zenét, balettet komponált. Munkásságáért számos elismerést kapott, többek között a római Grand Prix díjazottja, hazájában Becsületrenddel tüntették ki.

 


Július 18. Vilborg Dagbjartsdóttir izlandi költő, feminista (sz. 1930)

Talán a legismertebb kortárs izlandi költő, félreeső kis faluból, tradicionális hagyományokat ápoló családból jött. 18 éves korában Reykjavikban elvégezte a tanárképzőt és néhány évet tanított. 1960-ban jelent meg első verseskötete. A női egyenjogúság hirdetője, egyik alapító tagja a Rauðsokkahreyfingin-nek  (Vörösharisnyás feministák), hosszú ideig volt a vezetőség tagja.  A Women's International Society for Culture and Peace nemzetközi egyesület izlandi részlegének vezetőségi tagja. Részt vesz az írószövetség munkájában, ahol a nők érdekeit képviseli. Verseken kívül gyerekeknek ír elbeszéléseket, ismeretterjesztő könyveket és főleg  kortárs költőket fordít izlandi nyelvre.


Július 19. Rosalyn Sussman Yalow fizikus (sz. 1921)

New Yorkban született, egyetemi tanulmányait is ott kezdte, doktori értekezését az Illiois-i egyetem mérnökkarán készítette el, ahol 400 férfi között ő volt az egyetlen nő. Doktorátusa megszerzése után a bronxi Veteránkórházban Dr. Solomon Bersonnal orvossal dolgozott együtt. A radioimmunoassay módszerének kidolgozásáért 1977-ben orvosi Nobel-díjat kapott. 


Július 19. Mary Ann Bickerdyke amerikai önkéntes ápolónő (1817–1901)

Mother Bickerdyke-nak hívták a katonák, akikért mindent megtett. Grant tábornok is felfigyelt az ápolónőre, aki a polgárháború poklában a sebesültek lehető legjobb ellátásáért harcolt és főnővérré nevezte ki. Nem volt népszerű a férfi ápolók és az orvosok között, mert nem tűrte a durva bánásmódot, a betegek kifosztását, és szóvá tette, ha az orvos részeg volt. A háború után a veteránok támogatásával foglalkozott, ha kellett, jogi segítséget adott. Galesburgben szobrot állítottak tiszteletére, és a Mary Bickerdyke nevű hajó is őrzi emlékét.


Július 20. Dajaszászy Józsefné Dietz Vilma pedagógus, a népművészet kutatója (1882–1965)

Iskolái elvégzése után Ausztriában óvónő, majd Budapesten  egy polgári leányiskolában tanított. Nyugdíjba menetele után 1946-tól a Néprajzi Múzeum textilgyűjteményét gondozta, majd Mezőkövesdre költözött. A matyó népművészet avatott ismerője, a témában több szakmai lapban publikált. Tevékenységéért Kis Jankó Bori-díjjal tüntették ki.


Július 20. Lillian Ford Feickert amerikai feminista (1877–1945)

Brooklynban született, 1908-ban költözött férjével North Plainfieldbe, ahol hamarosan a New Jersey Woman Suffrage Association tagja lett. 1912-ben megválasztották az egyesület elnökévé, 1920-ig töltötte be ezt a tisztséget. Alapító tagja volt a New Jersey League of Women Voters-nek, és aktív tagja lett a Republikánus pártnak. 1928-ban a párt képviseletében indult a választásokon, de nem sikerült bejutnia a szenátusba.  


Július 21. Florence Jaffray Harriman amerikai feminista, szociális munkás, diplomata (1870–1967)

Apja hajómágnás, férje bankár. Kivételezett helyzetét és kapcsolatait szociális problémák megoldására igyekszik felhasználni, a gyermekmunka felszámolását, a munkásnők helyzetének javítását, a nő szavazati jogát szorgalmazza. 1937-ben Franklin Roosevelt elnök norvégiai nagykövetnek nevezte ki. Norvégia német megszállása idején Svédországból szervezte az üldözöttek kimenekítését. 


Július 21. Mary Sargant Florence angol festő, feminista (1857–1954)

Londonban született, Párizsban tanult festeni, a New English Art Club tagja volt. Portréi és tájképei mellett látványos freskóival vált ismertté. A szüfrazsettek elkötelezett támogatójaként plakátokat készített a mozgalom népszerüsítésére. 1915-ben részt vett a hágai Békekongresszuson. Több publikációja jelent meg művészeti  és nőmozgalmi témákban, társszerzőjet volt a Militarism versus Feminism: An Enquiry and a Policy Demonstrating that Militarism involves the Subjection of Women című könyvnek. 


Július 22. észt származású finn író, drámaíró (1886–1954)

Feminista, radikális politikai nézetekkel. Szoros kapcsolatban volt Bertold Brechttel és Makszim Gorkijjal. Műveiben gyakran megjelenik a régimódi falusi élet és emberek. Brechttel közösen írt műve a Herra Puntila ja hänen renkinsä Matti (Puntila úr és szolgája, Matti). Magyarul megjelent még A niskavuori asszonyok című regénye és A fűrésztelep-hercegkisaszszony című színdarabja.


Július 22. Wendy McCarthy ausztrál tanár, üzletasszony, tanácsadó, nőjogi aktivista (sz. 1941)

Középiskolai tanárként kezdte, 1968-tól van jelen a közéletben. Vezető pozíciót töltött be az államigazgatásban, multinacionális cégnél, nonprofit szervezetnél, egészségügyben, nőszervezetben, tanácsadó  cégnél. Jelenleg a National Youth Mental Health Foundation, Circus Oz, McGrath Estate Agents és  Pacific Friends of the Global Fund elnöke. Nőjogokkal, egészségüggyel, oktatással, környezetvédelemmel foglalkozó nemzetközi konferenciákon volt Ausztrália képviselője. Többek között az Officer of the Order of Australia és a Centenary of Federation medal birtokosa. 2013-ban beválasztották a Women’s Agenda Hall of Fame tagjai közé. 


Július 23. Polgár Judit, Oscar-díjas sakkozó (sz. 1976)

"9 éves koromban nyertem első nemzetközi versenyemet, 12 évesen és 14 évesen korosztályos világbajnok lettem a fiúk között. 12 éves voltam, amikor nővéreimmel, Zsuzsával és Zsófival valamint Mádl Ildikóval, a magyar sakktörténelem során első ízben, női olimpiai bajnokságot nyertünk. Ezt az eredményt 1990-ben megismételtük. A második olimpiai győzelem óta férfi versenyeken indulok. 13 éves voltam, amikor először teljesítettem a férfi nemzetközi nagymesteri normát, 15 évesen pedig mindenidők legfiatalabb férfi nemzetközi nagymestere lettem. Hatszor a férficsapatban is képviseltem Magyarországot Sakkolimpián, 2002-ben ezüstérmet nyertünk. Nemzetközi versenyeken, párosmérkőzésen, világválogatottként, illetve rapidversenyeken több volt világbajnokot legyőztem, köztük Szpasszkijt, Karpovot, Kaszparovot, Topalovot, Anandot... 1989 óta megszakítás nélkül vezetem a női világranglistát. 2005-ben a férfi ranglista 8. helyezettje voltam. Hétszer kaptam sakk Oscar-díjat, és többek között az évszázad sakkozónőjének választottak. 2011-ben pedig férfi Európa-bajnokságon bronzérmet szereztem." 

Az idézet .


Július 23. Harriet Strong amerikai feltaláló, feminista (1844–1926)

Az első nő, akit a Los Angeles Chamber of Commerce tagjai közé választott. A Young Ladies Seminary elvégzése után, 19 éves korában ment férjhez. Kaliforniában gazdálkodtak, férje sorozatos anyagi kudarcok után öngyilkos lett, négy lánnyal maradt özvegy. Nem roppant össze, felmérte a birtok helyzetét és  gyümölcstermelésbe kezdett. A jó termés érdekében öntözőrendszert dolgozott ki, melyet sikerrel szabadalmaztatott. Több más szabadalma is volt a vízgazdálkodással kapcsolatban. Dióültetvénye is komoly pénzt hozott, emellet olajkitermelő társaságot is alapított. A nőjogok elkötelezett híve volt, tagja a National American Woman Suffrage Association-nak. 2001-ben beválasztották a National Women's Hall of Fame tagjai közé.


Július 24. Bella Abzug ügyvéd, politikus, feminista (1920–1998)

Jogi diplomájának megszerzése után szakszervezeti és polgári jogi ügyekkel foglalkozott. A vietnami háború idején kezdeményezésére jött létre a Women Strike for Peace Movement női békemozgalom. 1971 és 1977 között a Demokrata Párt tagjaként beválasztották kongresszusba, ahol kiállt a vietnami háború befejezéséért. Komoly kampányt folytatott a melegek, leszbikusok polgári jogaiért, a nők esélyegyenlőségéért. A Women's Environment and Development Organization (WEDO) nemzetközi szervezet egyik alapítója és vezetője, a National Advisory Committee for Women társelnöke. Bárhol jelent meg, lenyűgöző egyéniségével, jellegzetes kalapjaival, középpontba került. 


Július 24. Smaranda Brăescu román pilóta, ejtőernyős (1897–1948)

Romániában az első, a világon a első nők egyike, akik ejtőernyőző engedélyt szereztek. Számtalan világrekordott állított fel, a korabeli lapok a „Magasságok királynője” néven   emlegették. 1931-ben 6000 méterről való ugrás volt a világrekordja, a következő évben 6929 méter volt a világrekordja, amit az Aero Club of Washington hitelesített. 1932-ben, első európai nőként, pilótaengedélyt kapott az Egyesült Államokban. Ugyanabban az évben Miles Hawk típusú gépével rekordot állított fel, 6 óra 10 perc alatt tette meg a Róma és Tripolisz közötti távolságot. A világháború idején a keleti fronton vöröskeresztes gépeket vezetett. 


Július 25. Louise Brown az első „lombikbébi” (sz. 1978)

Az angol kislány születése – császármetszéssel – világszenzáció, a műtétről készült felvételek nemcsak szakmai körökben váltak ismertté. Louise próbált nyugodt, hétköznapi életet élni, bár ez az állandóan érdeklődő sajtó miatt nem mindig sikerült neki. Fia, Cameron, „hagyományos” módon született.

 


Július 25. Nanna Svartz svéd orvos (1890–1986)

Az első svéd női orvosprofesszor és az első svéd nő, akit állami egyetemen professzorrá neveztek ki. Vasterasban született és nőtt fel, de a városban nőknek nem volt lehetőségük érettségizni, ezért Stockholmban tanult. 1910-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait, 1918-ban diplomázott és az egyetemi kórházban kezdett dolgozni. A gyakorlati munka mellett kutatásokat végzett, 1936-ig 62 cikke jelent meg. 1938-ban kapta meg a Karolinska institutet professzori címét. Részt vett a Gustaf V:s forskningsinstitut létrehozásában, melynek ő lett az igazgatója. 93 éves koráig, nyugdíjazása után is folytatta gyógyító- és kutatómunkáját.


Július 26. Dorothy Hamill amerikai műkorcsolyázó (sz. 1956)

Háromszoros USA bajnok, világbajnokságon 1974-ben és 1975-ben ezüst-, 1976-ban aranyérmes, Innsbruckban olimpiai aranyat nyert. 

 


Július 26. olasz hegedűművész (1907–1994)

1907. július 26-án öt gyerek egyikeként született a dél-olaszországi Martina Francában. Tizenhárom éves korában elvégezte a kozervatóriumot és megkezdte karrierjét szólistaként, tizenhét éves korára pedig mestertanár lett. 1932-ben megnyerte a Bécsben megrendezett első Nemzetközi Hegedűversenytl.
Ezt követően Palermóban és Rómában tanított, a Szent Cecília Akadémián. 1944-ben az Akadémián életre szóló professzori kinevezést kapott, ekkor azonban a második világháború megakasztotta ígéretes karrierjének talán legproduktívabb időszakát.
A háborút követően rögzített néhány felvételt, 1948-ban pedig Londonban is bemutatkozott Brahms hegedűversenyével. E sikeres fellépést továbbiak követték az Edinburgh Fesztiválon, majd közös koncertek olyan művészekkel, mint Yehudi Menuhin, Isaac Stern és Arturo Benedetti Michelangeli. 1953-ra ő számított Európa elsőszámú női hegedűművészének, bár az USÁ-ban gyakorlatilag ismeretlen maradt. 1994-ben, 87 évesen hunyt el.


Július 26. Micki King amerikai műugró (sz. 1944)

1965 és 1972 között az amerikai női mű- és toronyugrás legsikeresebb versenyzője volt. 3 és 1 méteres deszkáról valamint toronyból összesen 10  országos bajnokságot nyert.  Egyetemistaként az Ann Arbor Swim Club versenyzője volt, végzés után belépett a légierőhöz és az ottani csapat tagja lett. 1968-ban Mexico Cityben az olimpián két ugrással a befejezés előtt első helyen állt, amikor ugrás közben eltörte a kezét és így a negyedik helyen végzett. 1972-ben Münchenben 28 évesen sikerült olimpiai aranyat nyernie 3 méteren műugrásban. 


Július 27. Brunszvik Teréz óvodaalapító (1775–1861)

1828. június 1-jén a budai Mikó utcában nyitotta meg az „angyalkertet”, az egész monarchiában elsőként, Pestalozzi elveinek alkalmazásával. A gyermeknevelésen kívül Brunszvik Terézt egész életén kereszetül foglalkoztatta a nőnevelés, annak megreformálása, következetes híve volt a nők egyenjogúsításának.  

 

 


 Július 27. angol jazz-szaxofonista (sz. 1944)

1944. július 27-én Oxfordban született Barbara Gracey Thompson MBE angol jazz-szaxofonista, fuvolista, zeneszerző, zenekarvezető. Thompson a Royal College of Music-ban klarinétot, fuvolát, zongorát és klasszikus zeneszerzést tanult, ám Duke Ellington és John Coltrane zenéje a jazz és a szaxofon felé terelte érdeklődését. Munkássága a jazz-rock fúziótól kezdve a népzenéken át a modern klasszikusig terjed, a kortárs jazz és jazz-rock meghatározó zenész egyénisége. Andrew Lloyd Webberrel is dolgozott együtt, például a Macskák és a Starlight Express című musicalekben. Számos klasszikus szerzeményt is jegyez: filmzenét, televíziós műsorok zenéjét, egy saját musicalt, valamint a zenekarai részére szerzett számos dalt.

 


Július 27. Augusta Stowe-Gullen kanadai orvos, szüfrazsett (1857–1943)

Az első kanadai orvosnő, aki diplomáját hazai egyetemen szerezte meg. Anyja, a második kanadai orvosnő és híres szüfrazsett volt. Augusta a torontoi Victoria College-ben diplomázott 1883-ban. A következő évben férjévelNew Yorkban gyerekgyógyászati posztgraduális képzésen vett részt. Hazatérése után az Ontario Medical College for Women tanára lett, 1910-1922 között a torontoi egyetem szenátusának a tagja volt. Anyja példáját követve vezető szerepet vállalt a szüfrazsett mozgalomban is. 1903-tól elnöke volt a Dominion Women’s Enfranchisement Association-nak, alapító tagja a National Council of Women-nek. 1935-ben megkapta az Order of the British Empire rendjelet.  


Július 28. Judith Leyster holland festő (1609–1660)

A holland barokk festője Frans Hals tanítványa volt, korában elismert, kedvelt művész. Csendéleteket, tájképeket, portrékat egyaránt készített, képein a nők mindennapi élete is megjelent. Házassága után kevesebbet festett, vélhetően öt gyerekének világrahozatala, nevelése foglalta le. Bár korában népszerű volt, később elfeledték, pontosabban munkáit Frans Hals-nak tulajdonították. 1898-ban a Louvre szakemberei adták vissza festményeinek jogos alkotójuk nevét. 


Július 28. angol orvos, feminista (1873–1943)

Az első angol orvosnő, lánya. Orvosi diplomáját 1897-ben a  -ben szerezte meg, a The Royal Free Hospital-ban kezdett dolgozni sebészként. Anyja és nagynénje, példáját követve aktiv szerepet vállalt a szüfrazsett mozgalomban, 1907-től a tagja volt. 1912-ben 6 hétre bebörtönözték. Az első világháborúban a Women's Hospital Corps tagjaként 1915-től az Endell Street Military Hospital sebészfőorvosa volt. 1934-ben Aldeburgh (Suffolk) város őt választotta meg polgármesterének.  


Július 29. Teresa Farias de Isassi mexikói költő, író, drámaíró (1878–1930)

Saltilloban született jómódú családból, gondos nevelést kapott. A századforduló idején már elismert művész volt. Néhány munkája: Sombra y luz, Nupcial, Ante el gran enigma, Cerebro y Corazón. 


Július 29. Csokonai Vitéz Gizella magyar költő (1894 - ?)

1894. júl. 29-én született Hajdúszoboszlón Csokonai Vitéz Gizella költő, könyvtáros. Csokonai Vitéz Mihály oldalági rokonságából származott. Négyéves korától vak volt. Az elemi iskolát Budapesten a Vakok Iskolájában végezte. A Vakokat Gyámolító Országos Egyesületben dolgozott, mint korrektor, gépíró, távírász és a Braille-könyvtár könyvtárosa. Alapító tagja volt a vakok 1928-ban megalakult Homérosz Kórusának. Verseket fiatal korában kezdett írni. A fénytelenség világából című kis verseskötete 1931-ben jelent meg, amelyhez Herczeg Ferenc írt előszót. A kötetet Braille-írással is elkészítette. Néhány költeményét a Vakok Világa és az Irodalmi Értesítő is közölte. (ezenanapon.hu)


Július 29. Badár Erzsi (Simon Sándorné) fazekas (1889–1985)

Fazekas apjától tanulta meg a mesterség alapjait. 1935-ben ő volt az első nő, aki mestervizsgát tett fazekasságból. A hagyományos túri díszítőelemeket felhasználva hozta létre saját, jellegzetes alkotásait. Munkái nemcsak hazai, hanem külföldi kiállításokon is komoly sikert arattak. 1968-ban megkapta a Népművészet Mestere címet.  


Július 30. Maria Anna Mozart osztrák zongoraművész, zeneszerző (1751–1829)

Wolfgang Amadeus Mozart nővére, Nannerl, családjára jellemzően komoly zenei tehetséggel megáldva született. Apja már hétéves kora előtt megtanította csembalón játszani, és gyakran vitte koncertkörútra tehetséges gyerekeit. Ez egészen 1769-ig tartott, a 18 éves lány eladósorba került, nem kószálhatott tovább a világban apjával és fiútestvérével. 1783-ban feleségül ment az apja által választott férfihoz, akinek előző házasságaiból öt gyereke volt, Maria még szült hármat. Férjének 1801-ben bekövetkezett halála után zenetanításból tartotta fenn családját. Maria zenét is szerzett, ez a közte és öccse közötti levelezésből nyilvánvaló, de egyetlen műve sem maradt fenn. 


Július 30. Emily Brontë angol író, költő (1818–1848)

1818. júl. 30-án a yorkshire-i Thorntonban született Emily Brontë angol író, költő, az Üvöltő szelek szerzője. Testvéreivel (Charlotte, Anne, Branwell) gyerekkorától írt történeteket, a 3 nővér első közös verseskötetét 1846-ban Currer, Ellis és Acton Bell (férfi) álneveken adta ki. Az Üvöltő szelek egy évvel később, szintén álnéven jelent meg. Egy ideig nevelőnőként dolgozott, majd visszavonult. Sosem ment férjhez, szerelmi életéről nem tudunk. Zárkózott személyiség és szabad lélek volt, legjobban egyedül szeretett sétálni a kutyájával a természetben. 30 éves korában bátyja temetésén megfázott, tüdőgyulladást kapott, az orvosi kezelést visszautasította, és 1848. dec. 19-én elhunyt. Két évvel később nővére újra kiadta az Üvöltő szeleket, ezúttal a szerző valódi nevével.


Július 30. Poldi Fuhrich osztrák barlangkutató (1898–1926)

Salzburgban született, a leánylíceumban tett érettségi után tanulmányait az innsbrucki egyetemen folytatta, többek között botanikát, ásványtant, kőzettant hallgatott. Lelkes barlangász volt, nevét Európaszerte megismerték, szakértelmével nemzetközi hírnevet vívott ki. Ausztrián kívül megjárta Németország, Dalmácia, Szlovénia, Írország, Franciaország, Brazília barlangjait. Tagja volt az osztrák Barlangkutató Egyesületnek. 1925-ben tagja volt a híres írországi Poulnagollum barlangrendszer feltárására szervezett expedíciónak. 1926-ban az osztrák Lurgrotte cseppkőbarlangban halálos balesetet szenvedett.


Július 31. Evonne Goolagong ausztrál teniszező (sz. 1951)

Az első ausztrál őslakos profi teniszező, az 1970-80-as évek egyik meghatározó játékosa. 14 Grand Slam címe van, ebből hetet egyéniben szerzett (négy Australian Open, két Wimbledon, egy Roland Garros), hatot párosban, egyet vegyes párosban. 1971-ben az év sportolójának választották. 

 

 


Július 31. Joanne Katherine Rowling angol író (sz. 1965)

1965. júl. 31-én született Joanne Katherine Rowling angol írónő, a világsikerű Harry Potter-sorozat szerzője. Elvált anyaként nehéz anyagi körülmények közt tengődve írta meg a sorozat első részét. Nehezen talált kiadót, ráadásul csak monogramos névvel (J.K. Rowling) jelenhetett meg a könyv, a kiadó ugyanis tartott tőle, hogy kevesebben veszik meg, ha egyértelmű, hogy nő írta... A siker révén főállású íróvá válhatott, majd bekerült a világ leggazdagabb emberei közé. Továbbra is ír (bár újabb regényeivel már nem ismételte meg a Harry Potter-sorozat sikerét), és férjével és három gyermekével visszavonultan él. Sokat adakozik a szegényeket és a hajléktalanokat segítő szervezeteknek.


Július 31. Teréza Nováková cseh író, feminista (1853–1912)

A cseh realizmus jelentős képviselője Prágában született. Történelmet, irodalmat tanult, anyanyelve mellett jól tudott németül és angolul, érdekelte a néprajz és a népművészet. Fontosnak tartotta, hogy a nők tanulhassanak, önálló életet éljenek, legyen választójoguk. Alapítója és három évtizeden keresztül szerkesztője volt a feminista Zensky svet (Nővilág) című lapnak. 

Néhány munkája: Z měst i ze samot; Ženský klub český v Praze; Démon a jiné ženské podobizny; Slavín žen českých; Moderní pohádk; Z luhů a hájů naší vlasti.