Badár Erzsi (Simon Sándorné) fazekas (1889–1985)

július 28, 2017 - 21:35

1935-ben ő volt az első nő, aki mestervizsgát tett fazekasságból.

Arcképcsarnok

Művészek

Népművészek

Fazekas apjától tanulta meg a mesterség alapjait. 1935-ben ő volt az első nő, aki mestervizsgát tett fazekasságból. A hagyományos túri díszítőelemeket felhasználva hozta létre saját, jellegzetes alkotásait. Munkái nemcsak hazai, hanem külföldi kiállításokon is komoly sikert arattak. 1968-ban megkapta a Népművészet Mestere címet.

Kapcsolódó tartalom

Júliusban született

Győri Klára mesemondó, önéletrajzíró (1899–1974)

Greksa Borbála hímző- és pingálóasszony (1927–1985)

magyar nők

fazekas

első nő

folklór

Népművészet Mestere

magyar nők a két világháború között

Hosszú élet

Egyszeri adomány

Más egyszeri összeg

Rendszeresen adományoznál?

Legújabb tartalmak

A nők elleni erőszak nem magánügy - beszélgetés az Európa Rádióban

már 17, 2023 - 13:49

Ha szívhangot kell hallgatni abortusznál, csökken a későbbi gyerekvállalás esélye

dec 6, 2022 - 12:25

Fodor Barbara önkéntes alapon takarítja ki mentális betegséggel küzdők lakásait

„A depressziósok nem lusták és igénytelenek, hanem betegek és segítségre van szükségük” – interjú Fodor Barbara önkéntes takarítóval

okt 7, 2022 - 01:07

Nem engedünk a szexuális és reprodukciós jogainkból! Az én testem, az én választásom! - A Nőkért Egyesület közleménye, 2022. 09. 14.

szep 14, 2022 - 18:22

Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

Nyakas Miklósné Varga Etelka szövő 1914 - 1984

december 19, 2018 - 18:30

Debrecenben született, a Nyíregyházi Tanítóképző hallgatójaként ismerkedett meg a népművészettel, azon belül is a szövés keltette fel érdeklődését. Iskolai elfoglaltsága mellett járta a falvakat, mintákat gyűjtött. 1951-től feladta tanítói munkáját, a Háziipari szövetkezet szövő részlegének művészeti vezetője lett. Gyűjtőmunkáját kiterjesztette, Hajdú-Bihar megye hagyományos szőttes mintát feldolgozta és újrateremtette. Saját szőttesein hagyományos motívumokat használva készített modern darabokat. 1960-ban a Népi iparművész címet. 1965-ben a Népművészet mestere elismerést kapta meg.

Dóczyné Berde Amál festőművész (1886–1976)

január 01, 2017 - 20:35

Apja teológiatanár, anyja tehetséges gyerekeit neveli: Sándorból református pap lesz, Máriából író, Károlyból orvosegyetemi professzor. Amál magántanulóként elvégzi a Tanítóképzőt Kolozsváron, majd európai tanulmányútra megy, művészeti tanulmányokat folytat. Pesten Kernstok Károly, Nagybányán Thorma János a mestere. Feleségül megy Dóczy Ferenc teológia-matematika-fizika szakos tanárhoz. Első önálló kiállítása 1922-ben Kolozsváron van, a következő években műveit budapesti, bukaresti, müncheni, bécsi és kolozsvári tárlatokon állítja ki nagy sikerrel.