Február elején kiderült, hogy Novák Katalin – Varga Judit ellenjegyzésével – köztársasági elnöki kegyelmet adott a pedofilsegítő K. Endrének. Emiatt február 9-én tüntetésre került sor a Sándor palotánál, ahová a szervezők a Nőkért Egyesületet is meghívták. Az egyesület elnöke, Antoni Rita az alábbi beszédet mondta el.
Jelen írás a nők elleni erőszak és a XX. századi kulturális népirtások egy Magyarországon kevéssé ismert fejezetét, a svájci ifjúsági segélyszervezet, a Pro Juventute „Kinder der Landstrasse” („Országút gyermekei”) programjának keretei között a jenis cigány népcsoport ellen 1926 és 1970 között végrehajtott atrocitásoknak kíván emléket állítani. E népirtások legismertebb túlélője a jenis írónő, Mariella Mehr, akinek 1981-ben megjelent Kőkorszak című önéletrajzi regénye rendkívüli előrelépést jelentett a jenisek emberi jogi képviseletében. Szőke Dávid írása.
Ma reggel arra keltünk, hogy Mélykúton újabb, családon belüli erőszakkal összefüggő gyilkosság történt, melyet persze a sajtó „családi drámaként” tálalt. Nem. Ezek az esetek nem „tragédiák” és nem „drámák”, hanem kellő hatósági beavatkozással megelőzhető gyilkosságok. Alább olvashatjátok Seres Barbara üzenetét, aki szintén azért veszítette el a fiát, Ádámot, mert nem kapott kellő védelmet a bántalmazó volt partnerével szemben – előnyt élveztek annak „apai” jogai.
A nők elleni erőszak nem erkölcsi, hanem politikai kérdés – Gothár Péter „töredelmesnek maszkírozott” vallomása kapcsán mondta ezt a NANE által szervezett, szombaton megtartott Néma Tanúk felvonulás egyik felszólalója. A rendezvényen a Nőkért Egyesület is részt vett.
A megölt nők már nem fognak szülni – elég az erőszakból!
/Az alábbi, gyermekbántalmazásról szóló szöveg a nyugalom megzavarására alkalmas – volt áldozatok, PTSD-vel küzdők, gyenge idegzetűek óvatosan olvassák. E kötelező jellegű figyelmeztetéssel együtt mindenkit biztatok a tartalommal való szembenézésre, ami ma is számos magyar gyerek mindennapi valósága. – a szerk./
„Barbara és az Angyalhír csapata szerint a tavalyi séta óta sokkal többen mernek segítséget kérni. Az emléksétát a Nőkért Egyesület, a Patent Egyesület, az Újrakezdés csoport és a NANE Egyesület is támogatja. Az információ rengeteg emberhez eljut, egyre többen bátran kiállnak magukért. A séta alkalmat ad arra, hogy sorstársak találkozzanak. Barbara pedig – amíg van hozzá energiája –, minden évben megszervezi.”
Idén a tavalyi hagyományteremtő alkalom után másodszor kerül sor az Angyalhír sétára. Az eseménnyel egy gyászoló édesanya, Seres Barbara szeretne emléket állítani mindössze hat hónapot élt fiának, akit az apja ledobott egy budapesti ház negyedik emeleti körfolyosójáról, majd utána ugrott. A megmozdulással célja egyúttal felhívni a nyilvánosság figyelmét arra, hogy a családon belüli erőszak áldozatai ma Magyarországon nem kapnak megfelelő védelmet.
Szokásunk szerint műfaji megkötés nélkül, összesen 31 művet ajánlunk, amelyekből több online is olvasható. A Nobel-díjas Szvetlána Alekszijevicstől a bántalmazás szakirodalmán és a gendernyelvészeten át a tudománytörténetig és a szociológiáig – válogassatok! 🙂
Azt gondolom, hogy feministaként ugyanolyan fontos a gyerekek bántalmazása elleni küzdelem, mint a nők védelme. Ráadásul a bántalmazó családban felnövő gyerek még kiszolgáltatottabb, mint egy felnőtt nő, akit férje, élettársa bánt.
