Januárban született

Olvasási idő
79perc
Eddig olvastam

Januárban született

január 01, 2012 - 13:56
Januárban született híres női társadalomformáló és történelmi személyiségek az élet minden területéről.

Januárban született híres női társadalomformáló és történelmi személyiségek az élet minden területéről. A nevekre kattintva bővebb leírás található az adott személyről. A havi listákat és a szócikkeket folyamatosna bővítjük.

Január 1. francia nőgyógyász (1769–1821)

A szakmát először édesanyjától tanulta, aki a párizsi Hotel Dieu szülőotthon és bábaképző vezetője volt. Marie később Heidelbergben tanult nőgyógyászatot, a híres Franz Naegele professzor hallgatója volt. Hazatérve Párizsban megbízást kapott a Hopital de la Maternite megszervezésére, új módszereket vezetett be a bábaképzésben. Több ezer szülést vezetett le, az általa kidolgozott módszerekkel megkönnyítette a vajúdást, új helyreállító műtéti technikát fejlesztett ki. Sokezer nő életét lehetett volna megmenteni, de a korabeli férfi orvosok nem fogadták el módszereit. Marie tapasztalatait a Pratique des Accouchemens, ou Memoirs et Observations choisies, sur les points les plus importans de l'Art; Par Mme. Lachapelle, sage-femme en chef de la maison d'Accouchement de Paris (Szülészeti eljárások, avagy Madam Lachapelle, a párizsi szülőotthon bábájának és vezetőjének emlékei és tapasztalatai szakmája legfontosabb részleteiről) című háromkötetes munkájában foglalta össze.


Január 1. kanadai kertész, író (1839–1912)

Az első kanadai kertész-szakíró nő. Az 1850-es évek elején érkezett Kanadába, Châteauguayban (Québec) élt férjével Hillside nevű farmjukon, ahol gyümölcs-, zöldség- és virágkertészettel foglalkoztak. Kísérleteire elkerített magának 1 acre (kb. 4050 négyzetméter) területet, az ott szerzett tapasztalatairól a The Rural New Yorkerben számolt be A Woman's Acre címmel, rendszeresen publikált a Canadian Horticulturalistben, "Garden Talks" címmel állandó rovata volt a Montreal Daily Witnessben. 1903-ban jelent meg a The Canadian Garden: A Pocket Help for the Amateur című könyve, amely évtizedekig meghatározó alapmű volt, ma is hivatkoznak még rá. Kertészeti cikkein kívül versei, elbeszélései jelentek meg különböző folyóiratokban.


Január 1. brit titkosügynök (1914–1944) 

A Nora Baker vagy Madeleine kódnevek egy indiai hercegi család leszármazottját takarták. Moszkvában született, apja indiai, anyja amerikai volt. Angliában nőtt fel, majd Párizsban a Sorbonne-on gyermekpszichológiát, az Ecole Normale de Musique-on zenét tanult. Publikált a Le Figaro című lapban, és 1939-ben Twenty Jataka Tales címen jelent meg könyve. Párizs német megszállása után visszatért Angliába, ahol csatlakozott a Women's Auxiliary Air Force-hoz. Személye felkeltette a Hadügyminisztérium érdeklődését, kiképzése után ő volt az első rádiós hírszerző, akit a megszállt Párizsba telepítettek. Majdnem négy hónapig végezte értékes munkáját, amikor valaki elárulta. A Gestapo letartóztatta és Karlsruheben  bebörtönözték. 1944-ben több társával a dachaui koncentrációs táborba hurcolták és kivégezték. Hősiességéért Franciaországban és Angliában is megkapta a legmagasabb katonai kitüntetést, a Croix De Guerre-t  és a George Cross-t. Nevét emlékművek, bélyeg és szobor őrzi Angliában. 


Január 1. fotóművész (1878–1961)

 

 

 

 

 


Január 1. román orvos, kutató (1897–1988)  

A világ első geriátriai intézetének létrehozója Brailában született. A bukaresti Orvostudományi egyetem hallgatója volt 1915 – 1922 között, doktori értekezését 1924-ben védte meg. Kardiológiára, geriátriára, gerontológiára szakosodott, kutatásai komoly eredményeket hoztak. Az 1940-es évek végén fejlesztette ki a később az “ifjúság forrása” néven reklámozott, öregedésgátló Gerovital H3-at. 1952-ben megalapította Bukarestben a Geriátriai Intézetet. A Gerovital fogadtatása vegyes volt, az Egyesült Államokban nem fogadták el, több országban viszont komoly elismerést kapott. Sok híres ember - Mao Ce Tung, Charles de Gaulle, Salvador Dali, Sir Winston Churchill, Charlie Chaplin, Marlene Dietrich, Greta Garbo, Konrad Adenauer, John F. Kennedy és a Ceausescu házaspár - is élt vele. 1976-ban Elena Polovrăgeanu gyógyszerésszel közösen kifejlesztette a bőr öregedését gátló Aslavitalt. Többek között a Science Academy of New York, a World Union of Prophylactic and Hygiene Medicine tagja volt, a European Center for Medical Research tiszteletbeli tagjává, az International Association of Gerontology elnökévé választotta. Több kitüntetés, mint pl. a Dag Hamarskjoeld International Prize, Officer of the Order Merito Della Republica Italiana, Leonard Bernand” International Prize and Medal birtokosa. 


Január 2. feminista, anarchista, újságíró (1886–1973)

Norvégiában született, férjhezmenetele után Svédországban élt. A Sveriges Arbetares Centralorganisation (Svéd munkások központi szervezete) anarchista egyesületének tagja. Fontos feladatnak tartotta, hogy a nők tisztában legyenek jogaikkal, értsék és ismerjék meg saját testüket, szexualitásukat. Kezdetben az Arbetaren (A munkás) című lapban válaszolt a nők kérdéseire, majd saját újságot indított Vi Kvinnor (Mi nők) címmel. „Arról a napról álmodom, amelyen minden újszülöttet örömmel fogadnak, amikor a férfiak és a nők egyenjogúak lesznek, és amikor a szexualitás a szerelem, öröm és gyengédség megnyilvánulása lesz.”


Január 2. kanadai zeneszerző (1912–2000)

Az első avantgarde zeneszerzők közé tartozott. A komponálás mellett tanított is, generációkkal ismertette meg a modern zenét. Nem volt könnyű dolga, a férfi kollegák és előadók nem akarták elfogadni a zeneszerzőt, aki nő és ráadásul "problémás" zenét ír. Munkásságáért több elismerést kapott, 1989-ben megkapta az Order of Canada tiszti kitüntetését. Néhány műve: Symphony for 10 parts; Duo for Viola and Piano; Quintet for Piano & Strings; Studies in Line; The Lake, chamber opera; Beauty and the Beast, ballet-pantomime. Köny: An experiment in music; Music of Now; Looking ahead.


Január 2. amerikai mérnök (1919–1979)

Az első nő, aki a Western Electric munkatársa lett, 1950-ben egyik alapítója és első elnöke volt a Society of Women Engineers-nek. Apja, a Newark Controls Company alapítója példáját követve már gyerekkorában elhatározta, hogy mérnök lesz, és a Newark College of Engineering vegyészmérnök szakán végzett l939-ben. 1942-től a Western Electric mérnöke lett, kvarckristály oszcillátorokat tervezett és tesztelt. Három évvel később, apja halála után felmondott és átment a Newark Controls Companyhoz, ahol először főmérnök, majd alelnök volt, végül 1955-ben a teljes irányítást megszerezte. Munka mellett tovább tanult, a fizikusi diplomáját is megszerezte. Jelentős találmányai voltak, melyeket később az űrprogram során is alkalmaztak. 1963-ban előadókörúton járt az országban, amelyen fiatal nőket biztatott a mérnöki pálya választására. 1978-ban meghívták a National Academy of Engineering tagjai közé, mely mérnököknek a legnagyobb szakmai elismerés, rajta kívül még 5 nő volt tag. 2002-ben beiktatták a National Women’s Hall of Fame tagjai közé.


Január 2. osztrák üzletasszony (1859–1930) 

Jómódú hentesmester lánya, Bécsben született és nevelkedett. 1880-ban házasságot kötött Eduard Sacher szállodatulajdonossal és bekapcsolódott a szálloda működtetésébe. Az üzlet remekül ment, egyedül az ikonikus Sacher tortából többszázat sütöttek naponta és szállítottak Európaszerte. Férje halála után 1892-től egyedül vezette tovább a szállodát. Szivarozva, francia bulldogjai kíséretében minden nap végigjárta az épületet, ami újitásai, eredeti ötletei megvalósításával, a modern technológiák bevezetésével Európa egyik leghíresebbje lett. Vendégköre főleg az osztrák és európai arisztokrácia tagjaiból, diplomatákból, művészekből került ki. 


Január 2. német közgazdász, író, nőjogi aktivista (1850–1917)  

Az első német szociálpolitikus nő Blankenburgban született, értelmiségi családba. A tanítóképző elvégzése után Párizsban majd Londonban vállalt magántanítói állást. 1875-ben szülővárosában Erziehungsinstitut für Töchter höherer Stände elnevezéssel lánynevelő iskolát nyitott, amelyet házasságáig vezetett. 1890-ben elvált, és külön miniszteri engedéllyel szociológiát és közgazdaságtant tanult Berlinben. Az 1895-ben Erfurtban tartott 6. Evangelisch-Soziale Kongress egyik előadójaként ő volt az első, aki a nőkérdést keresztény nézőpontból mutatta be. Nagy feltűnést keltett a Tägliche Rundschau-ban  Der Wettbewerb zwischen Mann und Frau címmel megjelent cikke.  Katholischen Frauenbundes néven 1903-ban katolikus nőszövetséget alapított. 
Néhány munkája: Das Universitätsstudium der Frauen. Ein Beitrag zur Frauenfrage; Die soziale Lage der Frau; Einführung in die Arbeiterinnenfrage; Warum organisieren wir die Arbeiterinnen; Die Organisation der Patronagen, Christine; Aus Wald und Flur. Märchen für sinnige Leute. 


Január 3. német politikus, szakszervezeti vezető, feminista (1857–1911)

Középosztálybeli, vallásos család gyermeke. 24 éves korában Berlinbe költözik , kapcsolatba kerül a szocialistákkal és a szakszervezetekkel. 1881-ben alapítója és vezetőségi tagja a szocialista-feminista Frauen-Hilfsverein für Handarbeiterinnen (Munkásnők segélyegylete) szervezetnek. 1885-en több társával létrehozzák a Verein zur Wahrung der Interessen der Arbeiterinnen (Munkásnők érdekvédelmi egyesülete) egyesületet, ahol orvosok és ügyvédek ingyen álltak a tagok rendelkezésére. Amikor egy évvel később a rendőrség betiltotta, ezernél több tagjuk volt. Szerkesztője a Die Arbeiterin (A dolgozó nő) című hetilapnak, amely később a Gleichheit (Egyenlőség) címmel jelent meg.


Január 3. amerikai színész, riporter, fogyasztóvédelmi tanácsadó (1919–1994)

Fotómodellként kezdte, első megbízását 14 éves korában kapta, első filmszerepét két évvel később. Az elkövetkező években sok filmben játszott kisebb szerepeket. 1949-től a televízióban tűnt fel, reklámokban majd kereskedelmi műsorokban szerepelt. Ezzel indult új, sikeres karrierje. A The Today Show-ban adott tanácsokat a vásárlóknak, képviselte a fogyasztók érdekeit. 1964-ben aktívan részt vett Lyndon Johnson választási kampányában, az elnökké választott politikus különleges fogyasztóügyi tanácsadójának nevezte ki. 1973-ban a New York City's Department of Consumer Affairsbiztosa lett. A következő évben a WNBC-TV szerződtette, műsorában figyelmeztette a nézőket a túlárazott vagy hibás termékekre, hasznos tanácsokat adott a vásárlásokhoz. 1977-ben Buyline című műsora megkapta a Peabody Award elismerést. 


Január 3. író, költő, műfordító (1922–1991) 

Budapesten született, bölcsészhallgató volt, 1944-ben diplomázott. Már egyetemi évei alatt is publikált, első kötete 1946-ban jelent meg. Verseket, esszéket írt, fordított, többek között Racine, Corneille, Brecht, Moliere, Victor Hugo műveit. 1948-ban a Baumgarten-díjat, 1969-ben a József Attila díjat, 1983-ban pedig a Kossuth díjat kapta meg. Halála után Izrael a Yad Vashem elismerést adományozta neki. 
Néhány munkája: Kettős világban; Szárazvillám ; Barátaink a ház körül; A lovak és az angyalok; Látkép gesztenyefával; A Föld emlékei ; Szó és szótlanság; Az élők mértana.


Január 3. amerikai reformer, abolicionista, feminista (1793–1880) 

A feminista mozgalom egyik legjelentősebb alakja és alapítója, a Seneca Falls-i nőjogi kongresszus egyik szervezője Nantucketben született, kvéker családba. A Society of Friends kvéker intézetben tanult, végzés után tanítóként alkalmazták. Amikor rájött, hogy a férfi tanítók kétszer annyit keresnek, mint a nők, szóvá tette, egyenlő elbírálást követelt – és ettől kezdve megtalálta életcélját. A nőjogok kivívása mellett komoly munkát folytatott a rabszolgák felszabadításának érdekében is, a Philadelphia Female Anti-Slavery Society elnöke volt. 1848-ban ő és Elizabeth Cady Stanton szervezték meg Seneca Falls-ban a történelmi jelentőségű nőjogi konferenciát. Előadásokat tartott – remek szónok volt - cikkeket írt, 1850-ben publikálta Discourse on Woman című nagyhatású munkáját. 1866-ban az  American Equal Rights Association egyik alapító tagja volt, az egyesület elnökévé is megválasztották. Aktivista tevékenységét 87 éves korában bekövetkezett haláláig folytatta.  


Január 3. író (1893–1942)   

Horváth Margit Kemenesszentpéteren született, nemesi család lánya, apja gazdatiszt volt. 15 évesen kötött házasságot Bozzay Boldizsárral, két gyereket szült. A házasság néhány év alatt megromlott, Margit gyerekeivel Budapestre menekült. Egy varrodában dolgozott reggeltől estig, éjszaka írt, beküldött írásai egyre gyakrabban jelentek meg a lapokban. Két év után a Pesti Hírlap női rovatának a vezetője lett, dolgozott a Párisi Divatnak, később a Reggeli Magyarország és a Kincses Újság szerkesztője lett. A nők életével, problémáival foglalkozó művei igen népszerűek voltak. Ő a szerzője az első magyar női életrajzi lexikonnak, amely Magyar asszonyok lexikona címmel 1931-ben jelent meg.
Néhány munkája: Álarc nélkül. Mozaikszemek egy téli délutánból; Tizenötéves feleség; Az Árnyék; Kenyér és szerelem; A lecke vége; Egy pár selyemharisnya; Az asszony; Hazugságok százada. 


Január 4. bútor- játéktervező (1899–1944)

Weimarban egyetlen nő volt, aki asztalosműhelyben dolgozott, Alma Buscher. Kisujjában volt a műbútorasztalos mesterség minden fogása, és ezzel a tudással, kreativ tehetségével remek darabokat készített. Gyermekbútorai és játékai a Bauhaus szellemiségének kifejezői, a kortárs művészeken kívül a nagyközönség körében is komoly sikereket aratott.

 


Január 4. dán feminista (1840–1934)

Matilde Schlüter jómódú földbirtokos család lánya, 1867-ben házasságot kötött Fredrik Bajer (1908-ban béke Nobel-díjas) pacifista, nőjogokért kiálló képviselővel. 1871-ben alapító tagja és elnöke volt a , és tagja lett a dán békeszervezetnek is. 1872-ben férjével együtt kereskedelmi iskolát nyitottak nők számára. 1885-ben megalapította a Kvindelig Fremskridtsforening-et (Egyesület a nők haladásáért), 1906-ban pedig Sophie Albertivel létrehozták a . Ő képviselte a dán nőszervezeteket a nők nemzetközi béketanácsában.


Január 4. horvát író, tanár, feminista (1813–1875) 

Karlovácon született, tanítói oklevele megszerzése után magántanárként dolgozott. Részt vett a horvát nemzeti megújulásért küzdő illír mozgalomban, azon belül a női jogok elismeréséért kampányolt. Verseket, elbeszéléseket publikált, melyekben gyakran megjelentek az erős, önálló nők. Alpinista volt, őt tekintik az első női horvát hegymászónak, miután 1843-ban megmászta az Okic csúcsot. Ez komoly teljesítmény volt, hiszen abban az időben a mászóknak még nem volt speciális biztonsági felszerelésük. 
Néhány munkája: Domorodne poviesti; Dva pira; Život jedne žene; Dnevnik. 


Január 4. finn pedagógus, újságíró, fordító, író (1875–1958) 

A lányoknak szóló irodalom megteremtője Helsinkiben született értelmiségi családba, apja az első finn újság alapítója, anyja irodalomrajongó volt. A Helsingin Suomalaisessa Yhteiskoulussa elvégzése után 1899-ben megszerezte tanítói oklevelét, Viaporiban majd Helsinkiben tanított. Ebben az időben kezdett publikálni, 1901-ben jelent meg első, meséket tartalmazó kötete. Gyerek- és ifjúsági lapoknak is dolgozott, több fordítása is megjelent. Az 1961-ben alapított Anni Swan –mitali díjat háromévente azok az írók kaphatják, akik az ifjúságnak szóló irodalomban finn vagy svéd nyelven kiemelkedőt alkottak. 
Néhány munkája: Pieniä satuja I–V; Tarinoita lapsille; Kotavuoren satuja ja tarinoita; Tottisalmen perillinen; Kaarinan kesäloma; Pikkupappilassa; Sara ja Sarri matkustavat; Pauli on koditon; Arnellin perhe.
Magyarul a Mesék ​az ezertó országából címmel jelent meg kötete.

 


Január 4. német teniszező (1909–1963)   

Az első német teniszjátékos, aki Wimbledonban egyéni bajnokságot nyert. Kölnben született, jómódú család lánya. 14 évesen a helyi klubban kezdett játszani, 1925-ben megnyerte az országos ifjúsági bajnokságot és hatodik volt a hazai ranglistán. Az elkövetkező években sorra nyerte a versenyeket, 1927-ben első alkalommal lett német bajnok. 1928-tól a legjobb tíz között volt a világon, 1930 és 1931-ben a második helyet foglalta el. 1930-ban vegyespárosban bajnok volt a francia bajnokságon. 1931-ben a német bajnokság megnyerése után megnyerte a francia bajnokság női egyes versenyét, majd Wimbledonban is első lett. A versenyek után Argentínában, Brazíliában és Chilében túrázott, ahol súlyos betegséget kapott. Hazatérése után komoly műtéten esett át, amelyből nehezen gyógyult. Két év múlva megpróbált visszatérni a pályára, de nem tudott formába kerülni, ígéretesen induló sportkarrierje véget ért.   


Január 4. Füredi Lászlóné Németh Irén ellenálló 1924 – 1945

Nagykőrösön született, még nem volt tizenöt éves, amikor Budapesten a munkásmozgalom aktivistája lett. A háborús években csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz. A Vörös Brigád nevű csoport tagja volt, egy zuglói házban volt a központjuk, onnen indították akcióikat. 1945 január 6-án a nyilasok elfogták, a budai várban lévő Gestapo központhoz hurcolták és a terhes nőt kínvallatás után január 26-án, társaival együtt kivégezték. 


Január 5. francia asztronómus, matematikus (1723–1788)

A párizsi Luxembourg palotában született, ahol apja lakáj volt. Formális nevelést nem kapott, de sokat tanult a kéznél levő könyvekből, az ott élő vagy odalátogató professzoroktól, tudósoktól. 1748-ban megismerkedett és összeházasodott a királyi órásmesterré kinevezett Jean Andre Lepaute-val, aki felkeltette érdeklődését az asztronómia és a matematika iránt. Nicole nemcsak segített férjének a munkában, hanem önállóan oldott meg problémákat. 1759-ben előre jelezte a Halley üstökös visszatérését. 1762-ben pontosan kiszámította a két évvel későbbi napfogyatkozás időpontját, amelyről a Connaissance des temps folyóiratban közölt cikket. Nevét a Lepaute 7720 aszteroida és a Lepaute holdkráter őrzi.


Január 5. iráni költő, filmrendező (1935–1967) 

A XX. század egyik legjelentősebb iráni költője varrást és festést tanult a Kamalolmolk műszaki főiskolán, de igazán a költészet iránt vonzódott. Fő témái a női lét, a nőjogok hiánya, a kiszolgáltatott nő. 1955-ben jelent meg első kötete Asir (A fogoly) címmel, gyorsan követte a Divar (A fal). A hagyományos életformát megkérdőjelező művei éles vitákat váltottak ki. 1959-ben Angliában filmkészítést tanult, visszatérte után 1962-ben készítette számos nemzetközi díjjal elismert A fekete ház című filmjét, amely egy lepratelep életéről szól. Az írást sem hagyta abba, Esian (Lázadás) és Tavallodi Digar (Másik születés) címen jelentek meg könyvei. 32 évesen autóbalesetben halt meg. Az iszlám forradalom idején művei tiltólistára kerültek.


Január 5. francia anarchista, szabadgondolkodó, feminista (1878–1922)  

Franciaország egyik leghatásosabb szónoka a nők önállóságáért, harcolt. Az első nő volt, aki Európában nyiltan propagálta a fogamzásgátlást. Cikkeket, tanulmányokat írt, előadásokat tartott, melyekben a lányok szexuális felvilágosítását, a születésszabályozás engedélyezését követelte. 
Néhány munkája: Féminisme; Derniers combats: recueil d'articles et de discours; Paroles de combat et d'espoir; Quelques lances rompues par nos libertés. 


Január 5. amerikai lelkész, szüfrazsett (1835–1926)  

Az első amerikai nő, aki teológiát végzett és lelkésszé szentelték. Pionírcsalád lánya, a szülők annyira fontosnak tartották a tanulást, hogy farmjukon iskolát építettek a család és a környék gyerekei számára. Olympia egyetemi jelentkezését több helyről – neme miatt – visszautasították, végül a Mount Holyoke Female Seminary hallgatója lett. Egy év után az Antioch College-ban folytathatta tanulmányait, 1860-ban diplomázott. A lelkész pálya iránt érzett elhivatottságot, sikerült a St. Lawrence University teológia szakára bejutnia, ahol 1863-ban lelkésszé avatták. Hallgató korában került kapcsolatba a nőjogi mozgalommal, a választójogi küzdelem lelkes támogatója lett. Gyűlések keresett szónoka volt, feminista témájú cikkeket írt meg többek között férje Racine Times című lapjába. A New England Women's Suffrage Association egyik alapítója, a Wisconsin Suffrage Association vezetője, 1903 és 1920 között a Federal Suffrage Association elnöke volt. Azok közé az elsőgenerációs feministák közé tartozott, akik megérték küzdelmük sikerét és szavazópolgárok lettek. 


Január 5. Elizabeth Pease Nichol angol szüfrazsett, abolicionista 1807 – 1897   

Darlingtonban született, kvéker családba, ahol a lányok oktatása is fontos szerepet kapott. Felvilágosult, humanitárius, szociális problémák iránt érzékeny szellemben nőtt fel. Aktiv szerepet vállalt az antialkoholista mozgalomban, egyik alapítója és 1837-től vezetője volt a Darlington Ladies Anti-Slavery Society-nek, Edinburgh-ban a National Society for Women's Suffrage titkára volt. A következő évben jelent meg Address to the Women of Great Britain című röpirata a rabszolgák felszabadításának érdekében. Az 1840-ben Londonban tartott World Anti-Slavery Convention alkalmával ismerkedett meg az amerikai -al  és -al. 1853-ban házasságot kötött John Pringle Nichol-al, a Glasgow-i egyetem professzorával. A Ladies' Educational Association tagjaként harcolt a nők egyetemi tanulmányaiért. 73 évesen részt vett és felszólalt  Manchester-ben a Free Trade Hall-ban tartott nagy női demonstráción. 1884-ben egyik aláírója volt a  Letter from Ladies to Members of Parliament-nek.  


Január 6.atléta (1915–2006)

Az első olimpiai bajnok magyar atlétanő. A Nemzeti Torna Egyletben kezdett tornázni, ezt cserélte fel az atlétikára, magas- és távolugrásban ért el komoly eredményeket. Távolugrásban kétszeres, magasugrásban hétszeres magyar bajnok. 1936-ban a berlini olimpián rendkívül szoros versenyben nyert aranyérmet. 1938-ban a bécsi európa bajnokságot is megnyeri, miután az eredeti győztest diszkvalifikálták. Az itt elért Európa-csúcsa egy centivel maradt el a világrekordtól, és huszonnégy évig ez volt a magyar rekord. 1990-ben az újjáalakult Nemzeti Torna Egylet tiszteletbeli elnökévé választották. 1994-ben Mező Ferenc-emlékérmet, 2005-ben Nemzetközi Fair Play-díjat kapott.


Január 6. író (1882–1972) 

A Pesti Napló, a Tündérvásár, majd Az Én Újságom szerkesztője volt, gyakran publikált a Magyar Lányokban. Termékeny író volt, főleg az ifjúságnak írt, felnőtteknek szánt műveit az Új Idők jelentette meg. Selma Lagerlöf, Lewis Carroll, Jean Webster könyveinek fordítója volt.

Néhány munkája: Gyermekszínház; Lucy – Laci; A végzet útjai; Az ötösfogat; Érdekes házasság; Erzsébet férjhez megy, A fehér hajó; Gvendolin házassága; Az én babáim; Amit az óra mesél.

 


Január 6. angol mikrobiológus (1875–1977) 

Az angolkór megelőzésében úttörő szerepet játszó tudós sokgyerekes metodista családból származott. A  Notting Hill-i középiskolába járt, ahol a lányok is alapos természettudományi képzést kaptak, elvégzése után a University College London hallgatója lett. Végzés után Bécsben és Münichben készítette el doktori disszertációját. 1905-ben ő volt az első nő, aki a Lister intézetben állást kapott. Az angolkórt tanulmányozó kutatócsoportot vezetett, ahol bebizonyították a csukamájolaj és a napfény fontos szerepét a betegség megelőzésében.  1941-ben alapító tagja és évekig elnöke volt a Nutrition Society-nek. Munkásságáért 1923-ban a Commander of the British Empire (CBE), 1949-ben a Dame Grand Cross of the British Empire (DBE) címet kapta meg az uralkodótól. 

 


Január 6. amerikai üzletasszony (1794–1854)

 

 

 

 


Január 6. Stella Benson angol író, költő, utazó, feminista 1892 – 1933   

Jómódú földbirtokoscsalád lánya, nagynénje neves író, a család nőtagjai elkötelezett szüfrazsettek voltak. Tíz évesen kezdett naplót írni, ezt a szokását haláláig megtartotta. 1913-ban az Antillákra utazott, ottani élményeit írta meg első regényében, I Pose címmel. Londonba visszatérve ő is belépett a szüfrazsettek közé. 1918-ban az Egyesült Államokba utazott, ahol megismerkedett a kortárs írókkal, művészekkel, Twenty címen ott publikálta első verseskötetét. 1920-ban Kínába utazott, ahol egy missziós iskolában dolgozott, ott találkozott leendő férjével. Nászútjukat Amerikában töltötték, majd beutazták az egész világot. Stella naplójában részletesen beszámolt, milyen a nők helyzete a meglátogatott országokban, kiszolgáltatottságukról, a prostitúcióba kényszerítésről, a nőkereskedelemről. Utazásairól írt esszéit a Worlds Within Worlds című kötetében publikálta. 
Néhány munkája: This is the End; Living alone;  The poor man; Pipers and a Dancer;  The Man Who Missed the 'Bus; Hope Against Hope, and Other Stories; The Far-Away Bride; Poems.


Január 7. naív festő, író, népművész (1919–1984)

Festményein szülőfaluja, Galgamácsa szokásait, hagyományait, mindennapi életüket örökítette meg: Lakodalom, Szentiváni túzugrás, Pünkösdi májusfa állítás, Éjféli misemenet, Galavölgyi falusi mulatság. Nagyméretű pannót készített szállodák részére. Rendszeresen részt vett hazai- és nemzetközi kiállításokon, művei a magyar múzeumokon kívül külföldön is láthatók. Könyvei: Falum, Galgamácsa (önéletrajz), Csicsija bubája (mondókák), A mi házunk tája (mesekönyv).


Január 7. író (1819–1866)

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. Főműve, a Memoirs of a Hungarian Lady (1850, London) németül is megjelent, magyarul olvasható.


Január 7. indiai újságíró, aktivista (sz. 1964)

Fiatal újságíróként Nepálban járva olyan falvakat talált, melyekből majdnem teljesen hiányoztak a fiatal nők. Utánajárt, kiderítette, hogy emberkeskedelem áldozatai, külföldi bordélyházakba adják el őket. Az erről írt cikksorozatáért Emmy díjat kapott “kiemelkedő oknyomozó újságíró teljesítményéért”. 2002-ben létrehozta az Apne Aap Women Worldwide civil szervezetet, mely a nők jogaiért, az emberkereskedelem megszüntetéséért, a veszélyeztetett helyzetben lévő és a prostitúcióba kényszerített nők megsegítéséért dolgozik. A téma szakértőjeként az , az indiai és az USA kormánya is többször kikérte véleményét. Confronting the Demand for Human Trafficking című könyvéből tanulják az indiai rendőrtisztek, hogyan ismerjék fel és szálljanak szembe az emberkereskedelemmel.


Január 7. kanadai jogász, újságíró, feminista (1864–1947) 

Torontoban a Trinity College egyetlen női hallgatója volt, 1889-ben diplomázott. A Cosmopolitan című lap munkatársaként beutazta egész Kanadát. Családjával Vancouverben telepedtek le, 1917-ben az első nő volt, aki Brit Kolumbiában (Kanadában harmadikként) bírói kinevezést kapott, 23 évig töltötte be ezt a posztot. A fiatalkorúak bírósága az ő kezdeményezésére jött létre. Aktiv szerepet vállalt a női választójogi mozgalomban, alapító tagja volt a Vancouver Business and Professional Women's Club-nak, javaslatára alakult meg az országos Canadian Federation of Business and Professional Women Clubs. 


Január 7. Margarete von Wrangell német vegyész (1877–1932)  

Az első nő, aki német egyetemen rendes egyetemi tanár kinevezést kapott. Régi balti nemesi családba született Moszkvában, a tallini német nőnevelő intézetben szerzett 1894-ben tanítói oklevelet. 1904-től a tübingeni egyetem hallgatója volt, 1909-ben védte meg vegyészdoktori értekezését. Több európai egyetemen volt tanulmányúton, néhány hónapot Marie Curie mellett is dolgozott. 1912-ben a tallini Estländischen Landwirtschaftlichen Vereins (Észt mezőgazdasági kutatóintézet) vezetőjévé nevezték ki. 1918-ban az októberi forradalom kitörése után menekülnie kellett, Hohenheimben kapott munkát egy mezőgazdasági kísérleti intézetben. Sikeres habailitációja után a hohenheimi  Landwirtschaftlichen Hochschule (Agráregyetem) egyetemi tanára és az  Institut für Pflanzenernährung vezetője lett. Halála után jelent meg életrajza Margarethe von Wrangell. Das Leben einer Frau 1876–1932. Aus Tagebüchern, Briefen und Erinnerungen dargestellt von Fürst Wladimir Andronikow címmel. 


Január 8. pedagógus (1850–1923)

A magyar nőnevelés egyik úttörője Zirzen Janka tanítónőképzőjében végzett, tanulmányai közben segédtanítónőként is dolgozott. 1874-től az ipolysági polgári leányiskola vezetőjévé, majd egy év után az akkor megalapított győri Állami Tanítónőképzőintézet első igazgatója lesz. A képző negyven tanulóval, köztük 20 bentlakóval indult. Vezetésének tíz éve alatt többszáz, jól felkészített tanítónő végzett az intézetben. Győr után a kolozsvári, majd 1896-tól a budapesti tanítónőképző igazgatója volt. Publikációi jelentek meg a Nemzeti Nőnevelésben és a Győri Tanügyi Értesítőben, könyve Emlékeim címmel jelent meg.


Január 8. olimpiai bajnok úszó, orvos (1930–2005)

Ő volt az első magyar nő, aki világcsúcsot úszott. Tizenkét évesen már a MUE igazolt úszója volt, később az FTC-ben versenyzett. Első bajnoki aranyérmét 1943-ban az ifjúsági országos bajnokságon a 3x100 méteres vegyesváltóban nyerte. Hétszer egyéniben, nyolcszor váltóban volt magyar bajnok. 1948-ban a londoni olimpián 200 méteres mellúszásban bronzérmes volt. 1952-ben Helsinkiben a világcsúccsal győztes 4x100 méteres gyorsúszó-váltó tagjaként nyert olimpiai aranyérmet, 200 mellen és 400 gyorson ezüstérmes volt. Ezen az olimpián házasodott össze Pierre Gerard belga sportújságíróval, hazatért majd 1953-ban engedéllyel Belgiumba költözött férjéhez. 1973-ban testvérével, Novák Ilonával együtt beválasztották az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 


Január 8. amerikai közgazdász, pacifista (1867–1961)     

Amikor 1946-ban átvette a Nobel Békedíjat, rengetegen köszöntötték szerte a világban. Az Egyesült Államok kormánya nem volt a gratulálók között. A Bryn Mawr College-ban diplomázott 1889-ben, ő volt az első, aki megkapta az egyetem európai ösztöndíját. Párizsban töltött tanulmányútjáról a  Public Assistance of the Poor in France című értekezésében  számolt be. A Wellesley egyetemen tanított közdazdaságtant, az első világháború kitörésekor bekapcsolódott a nemzetközi békemozgalomba. A Women's International League for Peace and Freedom (WILPF) alapító tagja, később vezetője volt. Attól kezdve minden energiáját a békemozgalom kötötte le, utazott, előadásokat tartott, cikkeket publikált. Felemelte szavát a nácizmus ellen, segítette az üldözötteket. A Nobel díjjal járó pénzt a WILPF-nek utalta át. 


Január. 8. amerikai utazó, hegymászó, író, feminista (1859–1925)  

1912. július végén, a Himalája addig feltáratlan Siachen gleccserénél, 6400 méter magasságban egy fotó készült. A képen látható nő újságot tart a kezében, melynek főcíme: Választójogot a nőknek! Fanny gazdag családba született, a nők számára elérhető legjobb iskolákat végezte, sokat utazott. Az utazások házasságkötése után is folytatódtak, kerékpárral bejárták Európát, Észak-Afrikát, Indiát. Az útjaikról írt könyvekben beszámolt arról is, milyen az életük a nőknek, akikkel találkozott. Indiában ismerkedtek meg a hegymásszással, amely szenvedélyükké vált. Az expedíciók során értékes tapasztalatokat szereztek, több tudományos társaság hívta meg őket előadást tartani, munkájukat komoly kitüntetésekkel ismerték el. Fanny volt az első amerikai nő, aki a Sorbonne-on előadást tartott, és a második, akit a Royal Geographical Society meghívott. Az American Alpine Club egyik alapítója, a Royal Asiatic Society, Club Alpino Italiano, Deutscher und Österreichischer Alpenverein, Club Alpin Francais tagja volt. 

Néhány munkája: Algerian memories: a bicycle tour over the Atlas to the Sahara; In the ice world of Himálaya, among the peaks and passes of Ladakh, Nubra, Suru, and Baltistan; Peaks and Glaciers of Nun Kun: A Record of Pioneer-Exploration and Mountaineering in the Punjab Himalaya; Two Summers in the Ice-Wilds of Eastern Karakoram: The Exploration of Nineteen Hundred Square Miles of Mountain and Glacier. 

 


Január 8. Sophie Whitlock svéd fényképész, fordító, építész, feminista 1827 – 1920  

 Sophie (Sofia) Forsgren stockholmi polgárcsalád lánya, Stockholmban született. 1847-ben kötött házasságot a nála jóval idősebb Gustaf Whitlock kereskedővel. Anyagi helyzetük javítására Sophie kitanulta a fotózást majd megtanult angolul. Képeivel és a fordítással is szépen keresett, szövegírást és korrektori munkát is vállalt. Foglalkozott ingatlanokkal és kisméretű, olcsó lakásokat épített önállóan boldogulni akaró nők részére.  Részt vett a nőjogi mozgalomban, egy ideig a Fredrika-Bremer-Förbundet titkára volt. Lányai, és Ellen is elkötelezett nőjogi aktivistákká váltak. 

 


Január 9. orvos (1902–1984) 

Nemzetközileg elismert szakembere a csecsemő és a kisgyermek fejlődésének és nevelésének. Bécsben született, egyetemi tanulmányait is ott végezte. 1932-ben költöztek férjével Budapestre, ahol magánpraxist nyitott, és rövid időn belül komoly eredményeket mutatott fel. A zsidóüldözés alatt páciensei bújtatták őt és családját. A háború után, a sok árván maradt gyerek segítésére alapította meg 1946-ban a Lóczy utcában intézetét, amely később a nevét viselte. Eredményes módszereiről 11 könyvet, többszáz cikket publikált, szakértői irányításával 9 film készült.

Néhány műve: Adatok a csecsemő mozgásának fejlődéséhez Bp. 1969; Mit tud már a baba? Bp. 1976.; Anyák könyve (szerk.) Bp. 1985.; Laßt mir Zeit. Die selbständige Bewegungsentwicklung des Kindes bis zum freien Gehen. München, 1988.; Friendliche Babys – zufriedene Mütter. Pädagogische Ratschläge einer Kinderärztin. Freiburg, Basel, Wien, 1991.


Január 9. tornász (sz. 1921)

A magyar sport történetének legsikeresebb tornásznője, öt olimpiai aranyérmet nyert. A Postásban kezdett tornázni, majd a TFSE és a Bp. Dózsa következett. Első olimpiai győzelmét 1952-ben, Helsinkiben aratta, majd következett a nagy sorozat 1956-ban, Melnbourne-ban, ahol első lett műszabadgyakorlatban (talajon), gerendán és felemáskorláton, ezenkívül tagja volt az olimpiai bajnok kéziszercsapatnak. Nyert még három olimpiai ezüstöt és két bronzot. A világbajnokságokon két első helyet szerzett, a főiskolai világbajnokságokon négyszer lett első. Egyéni összetettben 1947. és 1955. között kilencszer nyert magyar bajnokságot.


Január 9. Puerto Ricoi politikus, feminista (1897–1994)

Dona Fela, ahogyan a legtöbben ismerték nyolcgyerekes ügyvéd lánya volt. 15 éves korában ott kellett hagynia az iskolát, hogy testvéreit gondozza. Fiatalon kezdte érdekelni a politika, bekapcsolódott a nők szavazati jogának megszerzéséért vívott mozgalomba. A mozgalom sikeres volt, 1932-től Puerto Ricoban szavazhattak a nők. Politikusi programjában fontos helyet kapott a gyerekvédelem, az idősek és szegények segítése. 1946-ban megválasztották San Juan város polgármesterének, ő volt az első és hosszú évtizedekig az egyetlen nő ilyen pozícióban. 1968-ban lemondott posztjáról, nem sokkal később megválasztották az Egyesült Államok jótékonysági nagykövetének. 95 éves korában ő volt hazája képviselője a New Yorkban tartott demokratikus konvención.


Január  9. amerikai szüfrazsista (1859–1947) 

Az amerikai feminizmus egyik vezéralakja, komoly szerepe volt a nők választójogának kivívásában.  Az Iowa State College elvégzése után 1880-tól tanárként dolgozott, öt évvel később ő lett az első női tanfelügyelő az államban. Ekkortájt került kapcsolatba a nőmozgalommal. Remek szervezőkészsége, tagtoborzó tehetsége, hatásos szónoki képességei vezetésre teremtették, 1900-ban megválasztották a National American Woman Suffrage Association (NAWSA) elnökévé. A League of Women Voters és az International Alliance of Women alapító tagja volt. 1933-ban, Hitler hatalomrajutásakor létrehozta a Protest Committee of Non-Jewish Women Against the Persecution of Jews in Germany szervezetet, mely elérte a zsidó menekültek bevándorlásának megkönnyítését. 

 


Január 9. Lohwag Ernesztin festő (1878–1940)  

Bécsben született, festői tanulmányait is ott kezdte, a Hagenbund csoport tagja volt. Münchenben tanult tovább, majd Nagybánya következett, ahol Hollósy Simon volt a mestere. Férje is festő volt, Szablya-Frischauf Ferenc,  az Iparművészeti Főiskola  igazgatója. A KÉVE (Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete) alapító tagja volt, munkái rendszeresen szerepeltek a társaság kiállításain. A felső tízezer keresett portréfestője volt. 1910 – 1920 között Pesten női festőiskolát alapított és vezetett. Az 1920-as években miniatür akvarell portrék festésére állt át, attól kezdve csak ilyen munkákat állított ki. 

 


Január 9. francia író, filozófus, feminista (1908–1986) 

 

 

 


Január 9. programozó (1941–2004)

 

 

 

 


Január 9. (sz. 1947), az első szicíliai nő, aki nyilvánosan visszautasította a matrimonio riparatore intézményét, azaz nem volt hajlandó hozzámenni ahhoz a férfihoz, aki megerőszakolta.  

 

 

 


Január 10. kutató fizikus, feltaláló (1898–1979)

A chicagoi egyetem diplomázott kémiából, után a General Electric-nél kapott kutatói állást - a cégnél az első nő ilyen beosztásban. Fontos haditechnikai találmányai voltak, pl. mérgező gáz adszorbens, repülőgépszárny jégtelenítő. 1926-ban a cambridge-i egyetemen fizikusdoktori diplomát szerzett - előtte ez csak férfiaknak sikerült. Tovább folytatta munkáját a General Electric-nél, és kifejlesztette a nem-fényvisszaverő üveget, amelyet mai napig alkalmaznak szemüvegek, optikai berendezések, fényképezőgépek, teleszkópok, stb. készítésénél. Több szabadalma volt, számos kitüntetést és négy díszdoktori címet kapott.


Január 10. orosz balerina (1910–1998)

A XX. század legnagyobb táncosai között tartják számon. Szentpétervárott született, szintén balerina édesanyja és Agrippina Vaganova tanítványa volt. 1928-tól a Kirov Balett táncosa volt, 1944-ben a Bolsoj Szinház primabalerinája lett. Karizmatikus személyisége, remek előadókészsége kifogástalan technikával párosult, az orosz és a nemzetközi közönség és a kritikusok is egyaránt rajongtak érte. Számtalan elismerést kapott, pl. Anna Pavlova Prize (1958); Oscar Parcelli Prize (1988); a US Academy of Arts tiszteletbeli tagja. Stockholmban és Szentpéterváron szobrot állítottak tiszteletére.

 


Január 10. német matematikus (1905–1977) 

Értelmiségi családba született, a frankfurti egyetem matematika szakán végzett 1929-ben. Doktori disszertációját 1931-ben védte meg, utána egy évig Rómában volt ösztöndíjas. A projektív síkokkal kapcsolatos úttörő jelentőségű kutatásai nemzetközi elismerést szereztek neki. Annak ellenére, hogy doktori fokozattal rendelkezett, nem nevezték ki egyetemi tanárnak, mert nő volt. 1937 őszén sikerült elhelyezkednie a Krupp művek kutatólaboratóriumában, ahol ipari matematikával foglalkozott. 1946-ban a frankfurti egyetem tanára lett, 1957-ben ő volt az országban az első nő, akit egyetemi professzorrá neveztek ki.


Január 10. uruguayi költő, kritikus (1905–1971)

Sara Iglesias Casadel Tacuarembóban született, már gyerekkorában verseket írt. 1928-ban kötött házasságot a szintén költő Roberto Ibáñezzel. Első verseskötete, a Canto 1940-ben jelent meg, Pablo Neruda előszavával. A könyv Montevideo költészeti pályázatán elnyerte az első díjat. A kritikusok külön megdícsérték a gazdag szókincset és a letisztult klasszikus formát. Népszerű volt a kortárs írók között, akik kedvesen Gran Saranak szólították. Néhány munkája: Canto a Montevideo; Hora ciega; Las estaciones y otros poemas; Apocalipsis 20; Canto póstumo. 


 

Január 10. amerikai szüfrazsett, szakszervezeti aktivista (1870–1936)  

A XX. század elejének jelentős nőjogi harcosa San Franciscoban született gazdag, befolyásos kapcsolatokkal rendelkező családba. Aktivista munkája a századfordulón kezdődött, amikor megismerte a Settlement mozgalmat. A kiszolgáltatott emberek, a dolgozó nők életének jobbrafordítása lett életcélja. Pincérnői állást vállalt és a New York Waitresses' Union tagja lett. Az 1906-os nagy földrengés után hazatért szülővárosába, ahol megalakította a pincérnők szakszervezetét, melynek első elnöke volt. Beválasztották a San Francisco Central Labor Council tagjai közé is. Alapító tagja volt a San Francisco Wage Earners' Suffrage League (WESL ) szervezetnek, melynek célja volt, hogy a munkásnők is kapjanak szavazati jogot. Jó szónok volt, a mozgalom népszerű alakjai közé tartozott. Az 1911-es Labor Day felvonuláson ő hajtotta a hat fehér lovat, mely a WESL kocsiját húzta. 1913-ban New Yorkba ment, hogy támogassa a sztrájkoló ruhaipari munkásokat. Alice Paullal való megismerkedése után a National Woman's Party tagja lett, ahol a lobby bizottság elnökévé választották. A nők szavazati jogának törvénybeiktatása után folytatta munkáját a Women’s Trade Union League, a National Consumers’ League és a Women’s Bureau munkatársaként. 1923-ban komoly része volt az Equal Rights Amendment kongresszusi benyújtásában, 1928-ban az Inter-American Commission of Women egyik alapítója volt. Haláláig a nőmozgalom aktív szereplője maradt.  


Január 10. Annie Lowrie Alexander amerikai orvos 1864 – 1929  

Az USA déli államainak első diplomás orvosnője Corneliusban (North Carolina) született, orvoscsaládba. Apja és magántanárok tanították, 17 évesen a Woman's Medical College of Pennsylvania hallgatója lett. 1884-ben kitüntetéssel diplomázott és a Maryland Board of Medical Examiners engedélyével megkezdhette orvosi működését. Saját praxisa mellett Baltimorban a Women's Medical College-ban anatómiát tanított. 1887-ben az észak-karolinai Charlotte-ban telepedett le, körzetét kezdetben lovaskocsival, majd saját autójával járta be. Mivel csak egyetlen kórház volt a városban, gyakran saját házában ápolta a rászorulókat. 23 éven át volt a Presbyterian College for Women orvosa. 1909-ben megválasztották a Mecklenburg County Medical Society elnökének. Aktivan részt vett a közösség életében, többek között a Charlotte Woman's Club és a  Daughters of the American Revolution tagja volt, részt vett a Florence Crittenton Maternity Home munkájában. 
 


Január 10.  német pedagógus, szociológus, feminista 1884 – 1977   

Messingenben született, gazdag földbirtokos családba. Kölnben  járt leánynevelő intézetbe, majd tanulmányait Münsterben folytatta, ahol 1903-ban tanári diplomát szerzett. Néhány évig tanárként dolgozott, majd 1907 és1911 között a bonni egyetemen matematikát, fizikát, kémiát és filozófiát hallgatott. Doktori értekezését 1911-ben védte meg. 1913-tól Berlin-Neukölln-ben a Städtischen Oberlyzeum für Mädchen vezető tanára volt. 1923-ban kinevezték a jénai egyetem első pedagógiai professzorává, ő volt a második nő, aki egyetemi katedrát kapott. (Az első Margarete von Wrangell volt.) A nők egyenjogúságának érdekében tett harca több ellenséget szerzett neki, például Ludwig Plate zoológus  Feminismus unter dem Deckmantel der Wissenschaft (Feminizmus a tudomány leple alatt) címmel írt pamfletet. A nemzetiszocialisták hatalomra kerülése után 1933-ban több társával együtt eltávolították az egyetemről. Nem engedték publikálni és az országot sem hagyhatta el. A háború után egyik alapítója volt az Internationale Institut für Politik und Staatssoziologie intézetnek és szerkesztője a Zeitschrift für Staatssoziologie című lapnak. Berlinben, Jénában és Lingenben utcát neveztek el róla. 


Január 11. kanadai síző (sz. 1939)

A sielő családból származó Anne első nemzetközi sikerét 15 éves korában aratta, amikor 1954-ben Norvégiában aranyérmes lett az óriás műlesiklásbam, a legfiatalabb nyertes a sportág ötvenéves történelmében. 1960-ban a Squaw Valley-ben olimpiai aranyérmet nyert.

 

 


Január 11. író (1890–1913)

Súlyos tüdőbetegsége miatt egy davosi szanatóriumban élt. Író apja és testvére tehetsége benne is megvolt, ezt Fehér árnyékok címmel publikált regénye is bizonyítja, melyben a szanatóriumi életet mutatja be. A könyv az írónő halála után jelent meg, Péczely-díjat kapott.

 

 

 


Január 11. amerikai feminista (1885–1977) 

A szüfrazsett mozgalom egyik vezetője kvéker családból származott. 1905-ben, a Swarthmore College elvégzése után Angliában töltött 3 évet. Csatlakozott az angol szüfrazsettekhez, tüntetett, agitált. Tevékenységéért többször letartóztatták, börtönbe zárták, ahol éhségsztrájkot tartott. Hazatérése után a National American Woman Suffrage Association egyik vezetője volt, de túl szolidnak találta őket, ezért megalapította a harciasabb fellépésű Congressional Union for Woman Suffrage egyesületet, melynek neve később National Woman's Party lett. A nők szavazati jogának törvénybe iktatása után is folytatta tevékenységét, egészen haláláig dolgozott a női egyenjogúság kiharcolásáért az élet minden területén.  


Január 11. Tracy Caulkins amerikai úszó (sz. 1963)  

Az egyetlen úszó, aki valamennyi úszásnemben amerikai rekordot tudott felállítani. Nyolc évesen kezdett úszni, 48 amerikai bajnokságot nyert, az elsőt 1977-ben úszta. A következő évben ő volt az első nő, aki a 200 yardos vegyesúszásban először úszott 2 percen belül. 1978-ban a berlini világbajnokságon aranyérmes volt 200 pillangón, 200 és 400 vegyesen, 4x100-as gyorson és 4x100-as vegyesúszásban.  Ugyanabban az évben 27 országos- és világcsúcsot úszott és a James E. Sullivan Memorial Award legfiatalabb kitüntetettje lett. Az 1980-as moszkvai olimpiát – ahol több aranyérmre volt esélye – az Egyesült Államok bojkottálta. 1984-ben Los Angeles-ben három olimpiai aranyérmet szerzett, 200 és 400 méter vegyesen és a 4x100-as váltóban. Pályafutása során egyedülállóan 63 országos rekordot állított fel. 1990-ben beválasztották az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 


Január 12.festő báb- és díszlettervező, textilművész, grafikus, festő (1930–2014)

„Hosszú lenne felsorolni életem fontosabb állomásait, így csak pár fontosabb dologra szorítkozom. A Kolozsvári Ion Andreescu Intézet textilszakának elvégzése után (1956) harminc évet dolgoztam a Kolozsvári Bábszínházban mint díszlet- és bábtervező. Sok kitüntetést és elismerést kaptam. Ez csodálatos műfaj volt, ahol alkotó fantáziámat hagyhattam szárnyalni. Fából vaskarikát is csinálhattam. Így az absztrakt művészet sok ágát is kipróbálhattam, mégis megmaradtam nagy szerelmemnél, az akvarellnél, amit nem értékeltek úgy, mint az olajat. Így magányos farkasként mégis kitartottam e műfaj mellett. A grafikai kiállításokon túl színesnek tartották munkáimat, a festészetin meg grafikának minősítették az akvarellt. Egyik skatulyába se fértem bele, így kénytelen voltam egyéni kiállításokon felmérni: hogyan tovább? Hatvannégy kiállításom volt itthon és külföldön, és huszonöt országba jutottak el munkáim. Közben textilfestéssel és könyvillusztrációkkal foglalkoztam. Most sikerült megjelentetnem a Kolozsvár albumot (saját költségen) ami 101 akvarellt és 101 tusrajzot tartalmaz négynyelvű szöveg kíséretében. Ez negyvenöt év munkájának csak egy kis töredéke. A könyv megjelenésével egy időben kiállítottam a Kolozsvár képeit is a budapesti Vármegye Galériában. A Keszthelyi Múzeumban most nyílt meg egy nagy kiállításom. Nem volt könnyű életem, de a sok nehézségen optimizmusom és alkotókedvem átsegített.”


Január 12. svéd író (1875–1954)

19 évesen publikálta első munkáját, a Sven Vingedal-t. Regényeiben, elbeszéléseiben mindig a nő áll a középpontban, az otthonán kívül is érvényesülni akaró, a férfiakkal egyenlő értékű nő. Kiállt a nők szexuális emancipációjáért, a kettős mérce megszüntetéséért, erről szól az Alma Wittfogels rykte és a Landshöfdingens dotter című regénye. A Fröken Liwinegy leányanya megpróbáltatásait mutatja be. Az 1940-es években írt műveiben - Indiansommer, Banketten, Attentat i Paris - határozottan kiállt a fasizmus ellen. Utóbbi magyarul is megjelent, Merénylet Párizsban címmel.


Január 12. dán feminista, tanító, gyorsíró, fordító (1856–1945)

Koppenhágában nőtt fel, 1884-ben szerezte meg tanítói oklevelét. 1890-ben – magasrangú hivatalnokok tiltakozása ellenére - a dán parlament, a Rigsdagen első női gyorsírójává nevezték ki. Műfordítással is foglalkozott, többek között ő fordította munkáit dánra. Elkötelezett, aktiv tagja volt a dán nőszervezetnek, a -nak, tagja volt az elnökségnek. Szerkesztője volt a nőszervezet lapjának, a Kvinden og Samfundet-nek (A nő és a társadalom). Cikkeiben és beszédeiben sokszor hangsúlyozta, hogy a nők értékes, önálló emberek, nem kell alávetniük magukat a férfiak elvárásainak és követeléseinek.


Január 12. amerikai vegyész, feltaláló (1916–2013) 

55 szabadalma közül valószínűleg legjelentősebb a textilipart forradalmasító gyűrődésmentes szövet. Értelmiségi család kiemelkedően tehetséges lánya volt, 15 éves korában lett a Tulane University hallgatója, kémiát, fizikát és matematikát tanult. 1935-ben diplomája megszerzése után középiskolában tanított. Közben doktori disszertációján dolgozott, amelyet 1948-ban védett meg a chicagói egyetemen, ahol kutatói állást is kapott. 1953-tól New Orleansben a US Department of Agriculture kutatóintézetében textilipari kutatásokkal foglalkozott. A kutatómunkától 1986-ban ugyan visszavonult, de a tanítást 81 éves koráig folytatta. 2014-ben a US National Inventors Hall of Fame tagjai közé választották. 


Január 12. Clara Stone ausztrál orvos (1860–1957)  

Az első ausztrál orvosnő,  testvére, nővéréhez hasonlóan orvosnak készült. Neki már nem kellett ehhez külföldre mennie, 1887-től a University of Melbourne Medical School nőket is felvett a hallgatók közé, Clara azonnal jelentkezett. 1891-ben diplomája kézhezvétele után nővére rendelőjében kezdett dolgozni. 1895-ben a Victorian Medical Women's Society egyik alapítója és elnöke volt. Melbourne város orvosnői elhatározták, hogy a nőbetegek jobb ellátásának érdekében saját kórházat hoznak létre. Adományokból, alapítványi pénzekből épülve 1899. júliusától a Queen Victoria Memorial Hospital-ban elkezdődött a gyógyítás. Clara 1919-ben visszavonult a kórházi munkától, saját praxist nyitott, amelyben egészen haláláig tevékenykedett.   


Január 12. Bokor Malvin újságíró, író, műfordító 1885 – 1950  

Az 1920-as és 30-as évek népszerű írója Baján született, kereskedőcsalád lánya. Budapesten az Erzsébet Nőiskolában érettségizett, első írásai is abban a időben jelentek meg. 20 évesen már a Magyar Lányok főmunkatársa, ezen kívül publikált más lapokban is. Az Új Idők állandó szerzője volt, 1930-ban kinevezték a lap főmunkatársának. 1914-től a Magyar Hölgyek Naptára szerkesztője volt. Angol nyelvről vallásos témájú műveket és szépirodalmat fordított, többek között B.S. Aldrich, J. Hilton, P.S. Buck regényeit.
Néhány munkája: Karácsony az égben; A Szirányi család; Mintha álom lett volna…; Hét tél, hét nyár; Velencések. Történelmi regény az ifjúság számára; Az esztergomi diák; Az utolsó Árpád; A befalazott ajtó; Tessza naplója; Odalent zúg a víz.


Január 13. nigériai író (1931–1993) 

A modern afrikai irodalom anyjának szokták emlegetni. 1957-ben diplomázott az ibadani egyetemen, majd Edinburgh-ban végezte posztgraduális tanulmányait. Hazájába való visszatérése után több fontos posztot töltött be az egészségügyi és szociális minisztériumban. Első regénye, az Efuruangolul jelent meg és azonnal ismertté tette nevét. Műveiben a nők nézőpontjából mutatja be az ibok életét és szokásait. Az írás mellett a világ számos híres egyetemén tanított.


Január 13. az első magyar pilótanő (1891–1977)

Budapesten 1910-ben nemzetközi repülőversenyt tartottak, a fiatal lány ott döntötte el, hogy pilóta lesz. Beiratkozott Wienerneustadtban a repülőiskolába, ahol Karl Illner, a híres pilóta tanítványa volt. 1912. augusztus 15-én kapta meg pilótaigazolványát, az Osztrák-Magyar Monarchia első női pilótájaként. Ugyanabban a hónapban már többezres közönség előtt mutatkozott be egy versenyen Nagyváradon. 1913-ban a rákosi repülőtéren megrendezett versenyen remekül szerepelt, megnyerte a gyorsasági versenyt és második lett a megszakítás nélküli repülésben. 1914-ben férjhez ment, férje kivánságára feladta a repülést. Steinschneider Lilly 1977-ben, Franciaországban halt meg.


Január 13. svéd politikus, feminista (1866–1925)

Az első nő, aki bekerült a svéd törvényhozó testületbe. Az uppsalai egyetemen végzett 1884-ben, Stockholmban Anna Whitlock iskolájában tanított. Alapító tagja és 1902-1906 között elnöke volt a Stockholmsföreningen för kvinnans politiska rösträtt-nak (Stockholmi szüfrazsett egyesület). A Centralförbundet för Socialt Arbete (szociális jóléti szervezet) igazgatótanácsának tagja volt 1904-1925 között. 1898-as megalakulásától tagja és egy ideig elnöke volt a svéd nők békeszervezetének, a hágai nemzetközi békekonferencián ő képviselte Svédországot. 1910-ben beválasztották a stockholmi városi önkormányzatba. 1914-ben lett a svéd törvényhozó testület, a Lagberedningen tagja. 


Január 13. néprajzkutató, színháztörténész (1914–1987) 

A Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott 1936-ban, a német passiójátékokról írt doktori disszertációját 1937-ben védte meg. A kövtkező évben jelent meg első publikációja az Etnographia-ban. A háború után a Nemzeti Múzeum, később a Szabó Ervin könyvtár munkatársa volt, 1953-tól az ELTE Néprajzi tanszékén dolgozott, 1967-ben tanszékvezetőnek nevezték ki. Egyetemi munkája mellett évekig volt a Színháztudományi Intézet osztályvezetője. Rangos hazai és külföldi lapokban publikált, több külföldi egyetem vendégelőadója volt., Norvégiában a bergeni egyetem díszdoktorrá avatta. 
Néhány munkája: A passiójáték; A magyar nép hiedelemvilága; A népszokások költészete; Az újkori színjátszás kialakulása Kelet-Európában; Naptári ünnepek - népi színjátszás; Régi magyar vígjátékok. 


Január 13. amerikai ügyvéd, tanár, nőjogi aktivista (1850–1911)  

Az Egyesült Államok első fekete női jogásza New York City-ben született, apja lelkész, újságíró és elkötelezett abolicionista volt. Washingtonban az Institution for the Education of Colored Youth elvégzése után a Howard University tanítóképző karán kezdett tanítani. C.E. Ray néven – hogy ne derüljön ki női mivolta – sikerrel jelentkezett az egyetemi jogi karára, 1872-ben diplomázott. Amerikában ő volt a harmadik jogot végzett nő. Ugyanabban az évben ő volt az első nő, akit a District of Columbia ügyvédi kamarája felvett tagjai közé és ezzel joga lett praktizálni. Washingtonban nyitotta meg irodáját, de a faji valamint a nőkkel szembeni előítéletek miatt nagyon kevés ügyfele volt. Jogi problémáikkal férfiakhoz, és elsősorban fehér férfiakhoz fordultak az emberek. 1879-ben felszámolta praxisát, New Yorkba költözött, ahol tanárként dolgozott. A szüfrazsettekhez 1876-ban csatlakozott, részt vett a National Woman’s Suffrage Association konferenciáján is. 1895-ben belépett az újjáalakult National Association of Colored Women szervezetbe. 


Január 14. Shannon Lucid biokémikus, űrhajós (sz. 1943)

Négy rövidebb űrrepülés után 1996-ban az Atlantisszal repült az orosz MIR modulűrállomásra, majd 186 napos női rekord-űrrepülése végén ennek az űrrepülőgépnek a következő repülése során tért vissza a Földre. Lucid az egyetlen űrhajósnő, aki megkapta az elnöki Congressional Space Medal of Honor-t. A NASA vezető tudósa, felelős az amerikai Űrhajózási Hivatal űrkutatási programjának fejlesztéséért és annak a külvilág előtti képviseletéért.

 


Január 14. Berthe Morisot francia impresszionista festő (1841–1895)

Jómódú, kulturát szerető családba született. Gyerekkorában tanult rajzolni, festeni, és életreszólóan elkötelezte magát a festészet mellett. Corot tanítványa volt, hamarosan csatlakozott az impresszionista festők köréhez. Jó barátja (és sógornője) volt Manet-nak, az egyetlen festőnek, aki hatással volt stílusára. Gondosan komponált, élénk színekkel festett képein gyakran jelennek meg a nők. Néhány munkája: Pontillon asszony arcképe; A bölcső; Lepkefogás; A mézyi szénaboglyák; A zongoralecke; Fiatal lány legyező­vel; Julie Manet fehérben.


Január 14. kanadai botanikus, feminista (1862–1941) 

Az első kanadai nő, aki egyetemi tanári kinevezést kapott. Clarenceville-ben született, az ottani tanítóképzőt végezte el. Ezután a McGill University hallgatója lett, 1890-ben az alap-, 1896-ban a mesterdiplomát szerezte meg. Ugyanabban az évben ő volt az első nő, akit az egyetem demonstrátorként foglalkoztatott. 1901-ben a bonni egyetemen elkészítette doktori disszertációját, de ezzel járó címet az egyetem nőknek nem adott. Az elkövetkező években a Harvard, a Royal Academy of Science és a Marine Biological Laboratory vendéghallgatója volt. 1912-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését a McGill egyetemen. Tudományos munkássága mellett komoly részt vállalt a nőjogi mozgalomban, évekig a Montreal Suffrage Association elnöke volt.  


Január 14. Lovas Nagy Anna író, 2012-ben a mozgalom kezdeményezője (sz. 1968) 

című könyvének bemutatójáról itt írtunk. 

 

 


Január 14. Alfhild Agrell svéd író (1849–1923)  

Könyveiben, színdarabjaiban visszatérő téma a korabeli szexualitással kapcsolatos nézet, a kettős mérce elleni küzdelme, a nemek egyenlőségének elismertetése. Kereskedőcsalád lánya, első elbeszélései 1879-ben a Dagens Nyheter-ben jelentek meg. Kezdetben a Thyra, Lovisa Petterqvist és Stig Stigson írói neveket használta, néhány évvel később saját néven publikált, ami nőktől szokatlan volt. Aktivan részt vett a 80-as években a szexualitásról folyó Sedlighetsdebatten vitában. Tagja volt a fiatal írókat, művészeket összefogó Unga Sverige (Fiatal svédek) társaságnak és a Nya Idun női vitakörnek. 1885-ben az első nő volt, akit a Publicistklubben tagjai közé felvettek.  
Néhány munkája: Räddad; Ensam; Småstadsliv; På landsbygden; Norrlandsgubbar och Norrlandsgummor; Ingrid. En döds kärlekssaga; Hvad ingen ser; Hemma i Jockmock; Guds drömmare; Nordanifrån.


Január 14.  író, újságíró (1885-1987) 

 

 

 


Január 15. orosz matematikus (1852–1891)

A Korvin-Krukovsky orosz arisztokrata család lányának matematikai tehetsége már gyerekkorában megmutatkozott. 18 éves korában névházasságot kötött Vlagyimir Kovalevszkijjel, hogy a Heidelbergi egyetemre tudjon menni, ahol csak magánuton tanulhatott. Késöbb a Göttingeni Egyetemen doktorátust szerzett. Tudományos munkája alapján a Stockholmi Egyetem tanárává választották, 1889-ben professzor lett. 1891-ben tüdőgyulladásban halt meg.


Január 15. lengyel feminista, újságíró, író (1859–1921)

Az első világháború előtti lengyel nőmozgalom legradikálisabb alakja. Gazdag krakkói nemesi családból származott, igényes neveltetést kapott, francia, német, olasz és angol nyelvismerete volt. Első cikke 1881-ben az Echo-ban jelent meg. Svájci egyetemista évei alatt ismerkedett meg a feminista eszmékkel, hazatérése után megalapította a Nőegyletet. Több más szervezet, oktatási intézmény alapítása kötődik még a nevéhez. Alapítója volt a Ster című lapnak, amelyikben a nők szabadon kifejthették véleményüket, megismerhették a feminista eszméket. Néhány munkája: Stan wykształcenia kobiet w Polsce (A nőoktatás helyzete Lengyelországban); Historia ruchu kobiecego (A nőmozgalom története); Wyborcze prawa kobiet (A nők választójoga).


Január 15. német fényképész, üzletasszony, feminista (1865–1924) 

Barátnőjével, Anita Augspurggal közös fotószalont nyitott, a korabeli Németországban ez volt az első, nők által vezetett komoly vállalkozás.  Münchenben  az Elvira szalon a bohémvilág találkozóhelye lett, ahol egyaránt megfordultak az értelmiség, a művészvilág és a bajor uralkodócsalád tagjai. Az üzlet mellett a nőjogi mozgalom aktív szereplője volt. 1894-ben a Verein für Fraueninteressen alapító tagja, a Verein für Frauenstimmrecht tagja volt, ő szervezte meg 1899-ben Münchenben az első nőnapot. Jogi tanácsadással foglalkozó központot vezetett, ahová a hivatalos ügyekben járatlan nők munkaügyi vagy bántalmazási problémáikkal fordulhattak, bírósági eljárásokban szakszerű támogatást kaptak. 


Január 15. tanár, mozgalmár (1878–1954)  

Csákváron született értelmiségi családba. A Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt, 1902-ben kapta meg történelemtanári diplomáját. Egyetemista korában kezdett publikálni, az Egyetemi Lapok, a Polgári Iskolai Közlöny, a Polgári Iskola közölte cikkeit. Az egyetem elvégzése után több helyen, Trencsénben, Szabadkán és Aradon is tanított, ott került kapcsolatba a munkásmozgalommal. 1917-től Budapesten tanított, a Tanácsköztársaság kikiáltása után az Erzsébet Nőiskola igazgatójának nevezték ki. A tanítás mellett pedagógusoknak indított továbbképző tanfolyamokat. A Tanácsköztársaság bukása után 1920-ban nyolc év börtönre ítélték, a márianosztrai fegyházba került. 1922-ben fogolycsere-egyezmény keretében a Szovjetúnióba mehetett, Odesszában a tanárképző főiskola tanára volt. A világháború éveiben fogolytáborokban tartott antifasiszta előadásokat. 1946-ban hazatért és emlékiratain dolgozott. 
Néhány munkája: A gyermek a Szovjetunióban; Egy egész nép tanul; Márianosztra.


Január 15. táncos (1862–1928) 

 

 

 


Január 16. Dian Fossey amerikai zoológus (1932–1985) 

Ruandában és Zairében a Virunga hegységben végzett kutatásai teljesen megváltoztatták a gorillákról az addigi ismereteket. Kutatóhelye, Karisoke, a gorillakutatás nemzetközi központja lett. Több, mint 22 évet töltött a hegyi gorillák tanulmányozásával. 1985-ben holtan találják táborhelyén, valószínűleg orvvadászok áldozata lett. Gorillák a ködben című könyve magyarul is megjelent.

 

 


Január 16. kanadai orvos (1868–1948)

Az első nő, aki Quebec tartományban orvosi egyetemet végezhetett. A McGill egyetemre való jelentkezését neme miatt először visszautasították. Amikor végre engedélyt kapott, bebizonyította, hogy versenyképes a férfi hallgatókkal és 1891-ben a diplomaosztáskor mint legjobb eredményt elérő hallgató ő mondta a búcsúbeszédet. Beválasztották a Canadian Medicine Hall of Fame tagjai közé.


Január 16. orosz szobrász (1864–1927) 

Az első jelentős orosz szobrásznő és az első orosz szobrász volt, aki elnyerte a Paris Salon díját. Földművelő családba született, írni-olvasni tudott, de iskolába nem járt. Rajzolni, agyagot formálni autodidakta módon tanult meg. 1889-ben felvételizott a moszkvai Képzőművészeti Akadémiára, a felvételi vizsga több feladatát iskolázottsága hiányában nem tudta teljesíteni. Művészi kvalitásai azonban olyan imponálóak voltak, hogy ennek ellenére felvették. 1895-ben Párizsba ment, ahol néhány évig Rodin mellett dolgozott. Első kiállítása is Párizsban volt 1899-ben. Az 1905-os orosz forradalomban való szerepvállalása miatt egy évre bebörtönözték. A moszkvai Szépművészeti Múzeumban 1914-ben megtartott egyéni kiállítása hatalmas sikerrel zárult. 1932-ben egykori műtermét múzeummá avatták, ez az egyetlen kiállítóhely Európában, amelyet egy női szobrásznak szenteltek. 


Január 16. Felice N. Schwartz amerikai író, karriertanácsadó (1925–1996)  

New Yorkban született, a Smith College hallgatója volt, egyetemi évei alatt feltűnt neki, hogy a tanulók között milyen kevés fekete van. 1945-ben diplomázott, ugyenebben az évben létrehozta a National Scholarship Service and Fund for Negro Students (NSSFNS) alapítványt, melynek célja az afro-amerikai fiatalok egyetemre jutásának elősegítése volt. 1951-ben, apjának halála után átvette és talpraállította a hanyatló családi vállalkozást. 1955-től néhány évet három gyerekének nevelésével töltött. 1962-ben alapította meg a Catalyst elnevezésű szervezetet, melynek célja az iskolázott nőknek lehetőséget biztosítani képességeik kiaknázására, munkahelyi előmenetelükre, a női vezetők számának növelése. Vezetése alatt a Catalyst 30 sikeres évet ért meg, és utódai a mai napig eredményesen tevékenykednek.    
Néhány munkája: Breaking with tradition: women and work, the new facts of life; Armchair activist: simple yet powerful ways to fight the radical right; How to go to work when your husband is against it. 


Január 17.  amerikai szüfrazsett (1853–1933)

Rendkívül gazdag nő volt, vagyonából komoly összegeket fordított a nőmozgalom segítésére. 1910-ben megalapította Political Equality League-t (Szövetség a poltikai egyenlőségért) és működését több, mint egymillió dollárral támogatta. A pártba munkásnők, orvosok, nővérek, harlemi feketék, művészek egyaránt beléptek. Alva egyik vezetője volt 1912-ben New Yorkban a híres szüfrazsett felvonulásnak. New Yorkban állította fel a párt központi irodáját, valamint sajtóirodát az ügy népszerüsítésére. Háza gyakran volt amerikai és nemzetközi szüffrazsett találkozók színtere. Komoly része volt abban, hogy 1920-ban az amerikai nők kiharcolták a választójogot.


Január 17. Anne Brontë angol író, költő (1820–1849)

Angol lelkészcsalád hatodik gyerme. Két nővérével, Charlotte-tal és vel talán a leghíresebb író-famíliát alkották. Első regénye, az Agnes Gray, egy nevelőnő életét mutatja be a korabeli társadalomban. A második, a Tenant of Wildfell Hall (magyarul Wildfell asszonya címmel jelent meg) egy bántalmazó házasságban élő, alkoholista férjétől szabadulni akaró élő nő függetlenségéért való küzdelméről szól. Anne Brontë fiatalon, tüdőbajban halt meg.


 

Január 17.  Elisabeth Koopmann Hevelius lengyel csillagász (1647–1693)

Jómódú danzigi kereskedőcsalád lánya, a kor szokásaitól eltérően alapos oktatást kapott, latint és matematikát is tanult. 16 éves korában feleségül ment a neves csillagászhoz, Johannes Heveliushoz. A tudományos érdeklődésű fiatalasszonyt férje megismertette az obszervatórium műszereivel és kezelésükkel, a kutatás módszertanával. A férfi halála után Elisabeth önállóan folytatta a munkát, befejezte és publikálta a megkezdett cikkeket, folytatta a csillagok katalogizálását. A 12625 Koopmankisbolygó és a Vénusz Corpmankrátere őrzi emlékét.


Január 17. Marie Baborová-Čiháková cseh botanikus, zoológus (1877–1937) 

Az első cseh nő, aki a prágai Károly egyetemen doktori címet szerzett 1901-ben. Értelmiségi családból származott, a lányok részére alapított híres prágai Minerva középiskolában tanult. Egyetemi tanár és politikus nagybátyjai segítségével a Károly egyetem hallgatója lett, néhány órát a prágai német egyetemen is hallgatott. Diplomája megszerzése után a Károly egyetem zoológiai tanszékén dolgozott. Részt vett a Velkém ilustrovaném přírodopisu všech tří říší és az Ottův slovník naučný enciklopédia szerkesztésében. 

 


Január 17. amerikai informatikus 1949 – 2003

 

 

 

 


 

Január 18. Kássa Melinda bábművész (sz. 1930)

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott, majd felvételizett az Állami Bábszínház színészképző stúdiójába. Ennek elvégzése után a Bábszínház tagja let, sikeres előadások - János vitéz, Három kismalac, Ludas Matyi, Fából faragott királyfi, Misi mőkus – szereplője. Nyugdíjazása után 1992-től a Kolibri Színház egyik alapító tagja, itt rendezői feladatokat is kapott.


Január 18. kanadai orvos, feminista (1859–1949)

Az első három kanadai orvosnő egyike. Visszaemlékezéseiben leírja, a férfi hallgatók és tanárok zaklatták, gúnyolták, kiközösítették őket, sztrájkkal fenyegetőztek, ezért a női hallgatóknak létrehozták a Canadian Women's Medical College-t, ahol 1884-ben diplomát szereztek. Hamiltonban kezdett praktizálni, majd a Canadian Women's Medical College professzora lett. Tevékenyen részt vett a nőjogi mozgalomban, a National Council of Women alelnöke volt. Emlékiratait A Woman with a Purpose címmel publikálta.


Január 18. író, költő (1885–1940)

Losoncon született, Szeghalmon nőtt fel, nyelveket, zenét tanult. Az Óvónőképző elvégzése után a szeghalmi óvódában helyezkedett el. Elbeszéléseket, verseket publikált a helyi lapban, első kötete 1904-ben Zsúrvilág a provinciáncímmel jelent meg. 1910-ben családja tiltakozása ellenére házasságot kötött a kalandos életű Rozsnyai Kálmánnal. 1918-ban megalapította a Szeghalmi Szervezett Munkásnők Pártját, amely a nők egyenjogúságát hirdette. A tanácsköztársaság idején direktóriumi tag volt, a bukás után férjével együtt a brassói börtönbe zárták egy évre. A huszas évek közepén Nógrádverőcére költöztek, ahol házuk az irodalmi élet központja volt. Néhány munkája: Versek; Testámentom; Ady Endre az életben; Lelkem virágos ablakából; El nem küldött levelek.


Január 18. ötvös (1901–1978) 

Az Iparművészeti Iskola hallgatója volt, majd a két híres ötvös, Zutt Richard és Kiss Ferenc tanítványa lett. 1928-ban önálló lett, a réz volt kedvelt anyaga, de ónnal és bronzzal is  szívesen dolgozott. Munkái nagyon hamar sikert arattak, több hazai és nemzetközi kiállításon szerepelt és nyert díjat. Többek között 1933-ban megkapta Budapest Székesfőváros elismerő oklevelét, 1937-ben pedig a párizsi világkiállításon a Diplôme ďHonneur díjjal tüntették ki. A háború alatt a gettóban írt naplója Minden ház ellenségesen áll - Tevan Margit 1944/45-ös feljegyzései címmel jelent meg. 


Január 18. Lucia Moholy fotóművész, művészettörténész (1894–1989)  

Prágában született, az ottani egyetemen filozófiát, filológiát, művészettörténetet hallgatott. Diplomája megszerzése után cseh és német könyvkiadóknál dolgozott szerkesztőként. 1920-ban Berlinben találkozott Moholy-Nagy Lászlóval, házasságkötésük után Dessauban telepedtek le, bekapcsolódtak a Bauhaus életébe. Lucia kezdetben férjének segített, az általa készített fotók jelentős része férje vagy Walter Gropius neve alatt jelent meg. 1932-ben elvált férjétől, a következő évben Hitler hatalomrakerülésekor Angliába emigrált. Londonban telepedett le, fotózásból és tanításból tartotta el magát. Dolgozott a Science Museum könyvtárának és az ASLIB-nek, dokumentumfilmeket is készített. 1939-ben publikálta A Hundred Years of Photography, 1839-1939 című könyvét. A háború után az UNESCO munkatársaként a Közel-Keleten dolgozott. 1959-től Svájcban élt, kiállításokon szerepelt, kritikákat, cikkeket írt és emlékiratain dolgozott.  


Január 19. Sophie Täuber-Arp svájci festő, szobrász és textiltervező (1889–1943)

A dadaista irányzat jeles képviselője. St. Gallenben, Münchenben, Hamburgban képzőművészetet, Zürichben táncművészetet tanult. A huszas években Zürichben élt, részt vett a Dada performanszaiban, koreográfiát, bábokat, kosztümöket tervezett svájci és francia színházaknak. Ebben az időben készített munkái az absztrakt, fából faragott Dada-fejek, a geometrikus mintájú textilek. Az 1920-as évek végén Párizsba költözik, itt megbízást kapott a Café Aubette belső terének megalkotására. 1927-ben publikálja a Design and Textile Arts című könyvét, társszerzője Blanche Gauchet. 1940-ben a német megszállás elől menekülve férjével elhagyják Párizst és Dél-Franciaországba, Grasse-ban költöznek, ahol művésztelepet alapítanak, amely Sophie 1943-ban bekövetkezett haláláig működött.


Január 19. amerikai énekes, szövegíró, zeneszerző (1943–1970)

A múlt század hatvanas éveinek ikonikus figurája egy texasi kisvárosban született. Énekesi karrierje 1966-ban kezdődött, amikor a Big Brother and the Holding Company rockbanda tagja lett. Két év múlva otthagyta a zenekart és Kosmic Blues Band névvel saját csapatot alapított. Első szólóalbuma I Got Dem Ol’ Kozmic Blues Again Mama!1969-ben jelent meg, komoly sikert aratva. Ugyanabban az évben Woodstockban jutott el népszerűsége csúcsára. 1970-ben feloszlatta zenekarát, Full Tilt Boogie Band néven újat alapított és elkezdett második szólólemezén dolgozni. A lemez Pearl címmel posthumus jelent meg, Janis Joplin 27 évesen kábítószer túladagolásban meghalt.


Január 19. Matilde Casazola Mendoza bolíviai költő, dalszövegíró, énekes (sz. 1942)

Bolívia egyik legismertebb, legnépszerűbb poétája zenetanárnak tanult, évekig volt La Pazban a Mauro Núñez Cáceres iskola gitártanára. Első verseit 11 éves korában publikálta. Verseiben és dalaiban gyakran megjelennek hazája hagyományai, legendái. 1974-ben Argentínában, 1982-ben Európában volt hatalmas sikerű előadókörútja.

Néhány munkája: Los ojos abiertos; Los cuerpos; Una revelación; Los racimos; Amores de alas fugaces; Estampas, meditaciones, cánticos; El espejo del ángel.


Január 19. újságíró, feminista (1882–1908) 

A XIX/XX század fordulóján a modern nő, a modern újságíró megtestesítője volt. Cikkeit rendszeresen közölte a Budapesti Napló, A Hét, a Pester Lloyd. Írt publicisztikát, irodalmi kritikát, foglalkoztatta a feminizmus kérdése. Írt a nőmozgalomról, a dolgozó nők alacsony fizetéséről, női munkahelyek teremtéséről, a nők szavazójogáról. Sokat tett a kortárs nőírók megismertetéséért. Fiatalon halt meg, Ignotus fájdalmasan szép nekrológgal búcsúzott tőle a Nyugat-ban. 


Január 19. Thérése de Couagne kanadai üzletasszony (1697–1764)  

Montrealban született, az egyik leggazdagabb kereskedőcsalád lánya volt. 1718-ban kötött házasságot Francois Poulin de Francheville-el, szüleitől bőséges hozományt kapott. Élénk társasági életet éltek, a montreáli elithez tartoztak. Férje 1733-ban bekövetkezett, korai halála után átvette az ügyek intézését. A családnak több üzleti érdekeltsége volt, ingatlanok, földbirtok, tenyészállatok, részesedés a Saint-Maurice vasművekben, bányászati joggal is rendelkeztek. Thérése alaposan tanulmányozta az ügyeket, jó kapcsolatot alakított ki a partnerekkel. Komoly szerepe volt a tartomány üzleti életében, döntései megalapozottak, sikeresek voltak, vagyona tovább gyarapodott. 1734-ben házát felgyújtották, a tűzben negyvennél több épület égett le. A tettel egyik szökésre készülő rabszolgája, Marie-Joseph-Angélique lett megvádolva, akit a bíróság halálra ítélt. A tűzvész után Thérése részt vállalt a környék újjáépítésében. Végrendeletének megfelelően férje mellé temették a Notre-Dame de Montréal bazilika kápolnájában.


Január 20. zeneszerző (1921–1976) 

Zongoraművésznek készült, igéretesnek induló karrierjét 1940-ben súlyos, bénulással járó betegsége szakította meg. Ezután zeneszerzést tanult, ezzel indult könnyűzenei karrierje. Az évek során többszáz, nagysikerú slágert írt, több fiatal énekes karrierjét indította el. 1948-ban és 1968-ban megnyerte a rádió slágerversenyét. A táncdalfesztiválok népszerű szerzője, 1967-ben nagydíjas.

Néhány munkája: Mindenki a fedélzetre rádióoperett, Sportol az ország, vígjáték, Üldöznek a nők, vígjáték és néhány nóta a sok közül: Nem várok holnapig, Rövid az élet, Nem adlak másnak, Valaki kell nekem is, Különös éjszaka volt, Szeretném bejárni a földet, Amikor virágba borultak az almafák.

 


Január 20. szüfrazsett, az angol nőnevelés úttörője (1820–1892)

Kereskedőcsalád lánya, írói ambíciói voltak, de a család anyagi gondjai miatt pénzt kellett keresnie. Először Liverpoolban, majd Amblesideban nyitott iskolát. Különösen fontosnak tartotta a lányok oktatását, erről Hints on the Organization of Girls' Schools címmel írt cikket a Macmillan's Magazine-ben. Megismerkedett a tagjaival, egyetértett elképzeléseikkel. Amikor 1867-ben a parlament elutasította, hogy a nők a férfiakkal egyenlő jogokat kapjanak, társaival megalapították a egyesületet. 1871-ben megbízást kapott a Cambridge University nőhallgatóinak létrehozott ház vezetésével, ebből nőtt ki a híres .


Január 20. amerikai feminista (1856–1940) 

lánya Seneca Fallsban született, anyja példáját követve a nőmozgalomnak szentelte életét. A Vassar College-ban matematikából diplomázott 1878-ban, 1882-től 1902-ig férjével Angliában éltek. Angliában csatlakozott a Fabian Society-hez és tevékenyen részt vett a Women's Franchise League munkájában. Hazatérése után alapító tagja volt az Equality League of Self-Supporting Women-nek, mely később a Women's Political Union (WPU) nevet viselte. A szervezet New Yorkban nagylétszámú, hatásos szüfrazsett demonstrációkat tartott. A WPU 1915-ben egyesült a Congressional Union-al, a nevük National Woman's Party lett. A nők szavazójogának törvénybe iktatása után 1920-ban belépett a szocialista pártba. Bátyjával közösen könyvet írt anyjukról, önéletrajzi könyve Challenging Years címmel jelent  meg. 


Január 20. Carol Heiss amerikai műkorcsolyázó (sz. 1940)  

Az első nő, aki versenyen megugrotta a dupla Axelt. New Yorkban született, ott kezdett korcsolyázni hatéves korában. 11 évesen  nyerte meg, 1952-ben első lett az amerikai Junior bajnokjságon. Az 1956-os téli olimpián Cortina d'Ampezzoban 16 évesen ezüstérmes volt. A következő évi világbajnokságon Garmisch-Partenkirchenben aranyérmet nyert, és az elkövetkező években egyeduralkodó volt a női műkorcsolyában, öt éven át mindegyik amerikai- és világbajnokságot megnyerte. Az 1960-ban Squaw Valley-ben tartott téli olimpián úgy lett olimpiai bajnok, hogy mind a hat bíró őt tette az első helyre. Aversenysport befejezése után rövid idegi jégrevükben lépett fel és egy film főszerepét is eljátszotta. Beválasztották a World Figure Skating Hall of Fame és a United States Figure Skating Hall of Fame tagjai közé. 


Január 20. Mathilde Möller német tanár (1867–1925)   

Hamburgban a Mädchenvolksschule Lutterothstraße tanárakén ő vezette be a lányoknak is a mozgásos játékokat. Meggyőződése volt, hogy a labdajátékok, futás, mászás elengedhetetlenül szükséges a lányok egészséges fejlődéséhez is, így tanítványaival kimentek a közeli parkba tollasozni. A szülők és a kollegák egy része közömbösen, többen viszont ellenségesen fogadták, annyira, hogy egy ideig rendőri védelmet kaptak az edzések alatt a „nőietlen” viselkedést agresszivan támadó férfiaktól. Nézeteinek és módszereinek ismertésére és elterjesztésére  Verein für Jugendspiele für Mädchen (Ifjúsági játékok klubja lányoknak) néven egyesületet alapított. Néhány év alatt tevékenységét az egész országban  elismerték és több iskola is bevette a lányok tantervébe. 


Január 21. brit orvos, feminista (1840–1912)

Harcot indított Angliában azért, hogy a nők is folytathassanak orvosi tanulmányokat. Londonban, Bostonban és New Yorkban volt orvostanhallgató, engedélyt kapott Edinburghban az egyetemi előadások látogatására, de diplomázni nem engedték. Évekig tartó küzdelem után sikerült néhány képviselőt megnyernie és 1876-ban a parlament törvényt hozott a női orvosok elfogadásáról. 1877-ben Sophia volt az első nő hazájában, aki kitehette ajtajára az orvosi foglalkozást jelző táblát.


Január 21. osztrák erőművész (1884–1952)

Artistacsalád gyermeke, ő is követte a családi hagyományt. erőművész lett. Birkózott, súlyt emelt, vasat görbített. A fennmaradt fotók alapján nemcsak igen erős, de nagyon szép is volt. Fellépései alkalmával komoly pénzt ajánlott fel annak, aki legyőzi – de ez soha, senkivel nem fordult elő. Egy ilyen alkalommal ismerkedett meg leendő férjével, akivel aztán 52 évet éltek együtt. Az Egyesült Államokban évekig volt a híres Ringling Bros. and Barnum & Bailey Circus tagja. Visszavonulása után a férjével New Yorkban nyitottak éttermet.


Január 21. olasz anatómus, modellkészítő (1714–1774) 

Bolognában született, 1736-ban kötött házasságot Giovanni Manzolinivel, aki a helyi egyetem anatómiatanára volt. Giovanni otthoni laboratóriumában emberi szervekről készített viaszmodelleket, felesége is elsajátította az eljárást. Később Anna boncolni is megtanult, és rendkívül tehetségesnek bizonyult, több, addig nem ismert izmot, ideget talált meg. Tevékenysége felkeltette a nemzetközi tudóstársadalom érdeklődését, eredményeit a British Royal Society is elismerte. Férje halála után 1760-ban a bolognai egyetem Anatómia tanszékén kapott tanári kinevezést. 

 


Január 21. Harriet Backer norvég festő (1845–1932)  

Holmestrandban született, jómódú családba, akik támogatták lányuk művészi érdeklődését. 12 éves volt, amikor Christianiaba költöztek, ahol elvégezte a Nissens guvernanteskole-t, megtanult németül, franciául, olaszul és angolul. Festeni neves művészektől tanult, mestere volt többek között Joachim Calmeyer, J. F. Eckersberg és Christen Brun. 1871-74 között Knud Bergslien festőiskolájába járt, az azt követő négy évben Münchenben, 1878-1888 között pedig Párizsban tanult, Madame Trélat tanítványa volt. Zongoraművész testvérével, Agathe Backer-Grøndahl-al beutazta egész Európát, megismerkedett a kortárs művészekkel. Nem csatlakozott egyik iskolához sem, műveire a realizmus éa a korai impresszionizmus volt jellemző. 1889-ben az Exposition Universelle ezüstérmét nyerte el, 1908-ban a Kongens fortjenstmedalje i gull (királyi aranyérem) kitüntetettje volt, 1912-ben megkapta a Petter Dass-medaljen-t. Munkái hazai és külföldi múzeumokban egyaránt megtalálhatók.  


Január 21. Wanda Wasilewska lengyel író, újságíró (1905–1964)  

Krakkóban született, apja külügyminiszter, anyja is ismert politikus volt. A Jagelló egyetem bölcsészkarán tanult, ott lett a Związek Niezależnej Młodzieży Socjalistycznej  (ZNMS, Független szocialista fiatalok) szövetségének tagja. Az egyetem elvégzése után rövid ideig tanárként dolgozott, de baloldali nézetei miatt elbocsátották. Első verse 16 éves korában jelent meg, azóta rendszeresen publikált verseket, elbeszéléseket, majd több regénye is megjelent. Újságíróként baloldali lapok – Naprzód, Robotnik, Dziennik Popularny, Oblicze Dnia,  Lewar – foglalkoztatták. Varsó megszállása után a Szovjetúnióba menekült, ahol a lengyel menekültek között dolgozott. 1943-ban a Związek Patriotów Polskich (Lengyel hazafiak szövetsége) alapító tagja volt. 
Néhány munkája: Królewski syn; Kryształowa Kula Krzysztofa Kolumba; Legenda o Janie z Kolna; Pieśń nad Wodami; Gwiazdy w jeziorze; Pokój na poddaszu; Że padliście w boju.
Magyarul megjelent:  Kalandos út; Sötét napok; Szivárvány; Hajsza; Leigázott föld; Virágoskert.


Január 22. Galina Ivanovna Zibina szovjet atléta (sz. 1931)

Leningrádban született, súlylökésben és gerelyhajításban ért el komoly eredményeket. 1952 és 1956 között egymás után nyolc világrekordot állított fel súlylökésben. Három olimpiai érmet szerzett: 1952 Helsinki, aranyérem, 1956 Melbourne ezüstérem, 1964 Toko bronzérem.

 


Január 22. Kiki Kogelnik osztrák festő, szobrász (1935–1997)

Az osztrák pop-art egyík legjelentősebb képviselője Bleiburgban született. Szülőháza előtt ma az általa készített szökőkút áll, rajta Bleiburg jelképe, a szárnyas bika. Bécsben végezte tanulmányait, az ötvenes években egy avant garde művészcsoport tagja volt. Később Párizsba, onnan New Yorkba költözött, ot volt első kiállítása 1965-ben. Elsősorban festett, de figurális munkákat is készített. 1966-ban házasságot kötött George Schwarz orvossal. George több híres étterem tulajdonosa volt, amelyeket Kiki művészeti tervei alapján átépítettek. Közéjük tartozik az Elephant and Castle Greenwich Villageben, a Temple Bara Lafayette Streeten. A kilencvenes évek elején új anyaggal, a muranói üveggel kezdett kísérletezni, ekkor készültek az igen nagyra értékelt Velencei fejek.


Január 22. Astrid M. Cleve svéd kutató, botanikus, geológus (1875–1968)

Az első svéd nő, akit a természettudományok doktorává avattak. Kezdetben szülei tanították, apja híres tudós, anyja a korszellemtől eltérően igen művelt, feminista eszmeiségű nő volt. 1891-ben az uppsalai egyetem hallgatója lett, doktori értekezését 1898 májusában védte meg. 17 évig élt házasságban Hans von Euler-Chelpinel, öt gyereket szült, 1912-ben elváltak. A válás után több középiskolában vállalt tanári állást, 1917-1923 között a Värmland-i Skoghallsverkens Forskningslaboratorium vezetője volt. 1933-tól egy Lindesberg melletti farmon birkatenyésztéssel foglalkozott és a helyi középiskolában tanított. 1949-ben visszaköltözött Uppsalába, ott élt 93 éves korában bekövetkezett haláláig.


Január  22.   román író (1828–1888) 

Az orosz Koltsov-Massalski herceg felesége, Elena az albán gyökerekkel is rendelkező történelmi Ghica családba született, apja Mihai Ghica herceg volt. Széleskörű műveltséggel rendelkezett, több nyelven beszélt, bejárta egész Európát. Az irodalom mellett jártas volt a történelemben és a politikában is. Férjével 1855-ig Oroszországban élt, de egészsége nehezen viselte a klímát, ezért Olaszországba költözött. Dora d'Istria írói néven kezdett publikálni, főleg franciául, elbeszéléseket, esszéket, tanulmányokat. Műveiben gyakran foglalkozott a nők emancipációjának fontosságával. 
Néhány munkája: La vie monastique dans 1"Église orientale; La Suisse allemande; Les femmes en Orient; Des femmes par une femme; Aux bords lacs helvétiques; Gli Albanesi in Rumenia; La poésie des Ottoman. 


Január 22. Verdina Shlonsky izraeli zongoraművész, zeneszerző, publicista (1905–1990)  

Az első izraeli női zeneszerző az oroszországi Kremencsukban született, sokgyerekes, művészetkedvelő hászid zsidó családba. 1921-től Bécsben zenét tanult, majd Berlinbe költözött, ahol Egon Petrin és Artur Schnabel zongorára tanította. 1929-ben Párizsba költözött, ahol , Edgard Varèse és Max Deutsch oktatta zeneszerzésre. Érdeklődése egyre inkább a zeneszerzés felé fordult, több sikeres zeneművet, dalt alkotott, utóbbiakhoz gyakran bátyja, a költő Avraham Shlonsky írt szöveget. Első komoly sikerét 1931-ben Hebrew Poem című művével aratta. 1934-től Tel Avivban élt, az ottani egyetemen oktatott zenét. A világháború éveit Londonban töltötte, utána végleg Tel Avivban telepedett le. Zenekari műveket, kamara- és zongoradarabokat írt, héber költők verseit zenésítette meg. A hazai és nemzetközi zenei élettel, zeneszerzőkkel, a modern muzsikával kapcsolatos esszéket és kritikákat publikált. 1948-ban a budapesti Bartók Béla zenei versenyen Quartet for Strings című darabjával nyert díjat.  


Január 23. Gertrude B. Elion Nobel-díjas amerikai farmakológus (1918–1999)

15 évesen iratkozott be a Hunter Collegeba, 1937-ben summa cum laude végzett, a New York Egyetemen kémiából doktorált. A gyógyszerkutatással foglalkozó George H. Hitchings hívta munkatársának, az együtt töltött évtizedek alatt többek között foglalkoztak leukémia, malária és AIDS elleni szerekkel, rengeteg szabadalmuk van. Munkája elismeréseként Elionnak 25 díszdoktori címet adományoztak. 1988-ban George H. Hitchings-el és Sir James W. Black-el közösen megkapták az orvosi Nobel-díjat.


Január 23. fényképész, illusztrátor (1912–1973)

Szociofotókat készített a munkások és parasztok életéről. Utazásai alatt készültek az Üldözött emberek, az Aratók, a Munkások, munkanélküliek, Mindannyian felelősek vagyunk értük című képsorozatai Gyűjteményes kiállítását 1961-ben rendezte a Fényes Adolf Teremben. 1972-ben elnyerte a Nemzetközi Fotóművészi Szövetség (FIAP) Honoraire Excellence kitüntetését.


Január 23. orvos, író (1895–1980)

Erdélyben, Érbogyoszlón született, a nagyváradi premontrei gimnáziumban érettségizett. Családjában hagyomány volt az orvosi pálya, ezért a budapesti orvosegyetemre iratkozott be. Diplomájának kézhezvétele után a Rókus Kórház bőrgyógyászatán dolgozott, ott ismerkedett meg a szlovák Miloš Lacko bőrgyárossal, akivel házasságot kötött. Liptószentmiklóson éltek, ahol idegorvosként dolgozott, ott jelentek meg első írásai. 72 éves korában nyugdíjazták, férje is akkortájt halt meg, így testvéréhez költözött Budapestre. Néhány munkája: Erzsi tekintetes asszony; Tátraalji rapszódia; Túl a folyón; A nagy cél; Az asszony tragédiája.

 


Január 23. norvég író, feminista (1813–1895) 

Az első norvég feminista lelkészcsaládból származott, apja fontosnak tartotta, hogy fia és lánya egyaránt alapos nevelést kapjon. Néhány évet Dániában tanult, Párizsban és Hamburgban is élt egy ideig. Megismerkedett a kortárs művészekkel, mély benyomást tettek rá Rousseau és Sand művei. Elbeszéléseket, esszéket publikált, legtöbbnek a témája a nők elnyomása, kiszolgáltatottsága, a prostitúció volt. Legismertebb  műve az Amtmandens Døtre (A kormányzó lányai) című regénye. Az olvasók és kritikusok kora jelentékeny írójaként tartották számon, bár néhány férfi kritikus stílusának elismerése mellett komolyan kárhoztatta írásai feminista hangvételét és társadalomkritikáját. 
Néhány munkája: Fortællinger; I de lange Nætter; Fra de Stummes Leir; Dagbøker og breve.


Január 24. orvos (1888–1969) 

Az első diplomás erdélyi orvosnők egyike. A kolozsvári egyetemen szerzett orvosi diplomát. Tanársegédként dolgozott a kolozsvári szemészeti klinikán, majd 1920-tól 1938-ig iskolai orvos és középiskolai tanár. 1940 és 1944 között egyetemi adjunktus volt, majd 1944-45-ben a magyar nyelvű szemészeti előadások mb. egyetemi tanára. Szakcikkeit az Erdélyi Múzeum Egyesület Értesítője, a Magyar Népegészségügyi Szemle és a kolozsvári Orvosi Szemle közölte.


Január 24. Edith Wharton amerikai író, költő (1862–1937)

Az első nő, aki elnyerte a Pulitzer díjat. A Backward Glance címmel megjelent önélerajzában lenyűgözően őszintén ír életéről. Előkelő, gazdag családba született, baráti köréhez tartozott korának szinte valamennyi ismert művésze és írója. Beutazta az egész világot, sok időt töltött Európában. Több mint 40 kötete jelent meg, regények, elbeszélések, versek. The Age of Innocence(Az ártatlanság kora) című régényéért 1921-ben Pulitzer díjat kapott. Néhány munkája: The Descent of Man and Other Stories, Artemis to Actaeon and Other Verse, The House of Mirth, Ethan Frome, Old New York, Certain People, Ghosts, The Buccaneers.


Január 24. német orvos (1843–1927)

Az első német orvosnők egyike. Mivel német egyetemek nem fogadtak női orvostanhallgatókat, Zürichben tanult és ott diplomázott kitüntetéssel 1876-ban. Egy évre Drezdában volt nőgyógyászati gyakorlaton Franz von Winckel professzornál, aki azon kevesek közé tartozott, akik egyetértettek a női orvosképzéssel. Ezután évfolyamtársával, Emilie Lehmus-al nyitottak Berlinben rendelőt. Rengeteg nehézséget kellett leküzdeniük, a hivatalok packázásait, a férfi kollegák ellenállását, rosszakarókat, akik még a névtáblájukat is rendszeresen lelopták. Mindezek dacára a praxis sikeres volt, egyre több nő fordult hozzájuk bizalommal.


Január 24. művészettörténész (1904–1995) 

1926-ban végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet szakán. Zsidó származása ellenére Hekler Antal professzor mellett dolgozott az elkövetkező 10 évben, fizetés nélkül. 1944-ben elhurcolták, egy katonatiszt tanítványa kiemelte a menetből és Budapestre menekítette. Férje és egyik fivére koncentrációs táborban halt meg. A háború után a Franklin Társulat vezetője lett, 1951-től az ELTE Művészettörténeti Tanszékén tanított. Doktori disszertációját 1961-ben védte meg. A tanítás mellett sokat publikált, nemzetközi szinten is elismert tudós volt.
Néhány munkája: Olasz építészetelméletek a renaissance és a barokk korában; Magyar Építészettörténet; A Magyar Nemzeti Múzeum; A magyar reformkor művészete; The English Garden in Hungary; Klasszicizmus és romantika; Az építészet és múltja. 


Január 24. angol író, szüfrazsett (1864–1936) 

Londonban született, a Queen’s College és a Bedford College hallgatója volt, 1883-ban diplomázott. Beutazta Európát és az Egyesült Államokat, kisebb elbeszéléseket, úti beszámolókat publikált. Első regénye, a Ships That Pass in the Night 1893-ban jelent meg, hatalmas sikert aratva, hamarosan több nyelvre is lefordították. Magyarul is megjelent Hajók, ha éjjel találkoznak címmel. Utazásai közben sokat pihent a Little Stretton-ban lévő The Green Dragon fogadóban, amelyet egy elbeszélésében is megörökített. Meggyőződéses feminista volt, tagja a Women's Social and Political Union, a Women Writers' Suffrage League és a Women’s Tax Resistance League egyesületeknek, gyakran publikált a Votes for Women című szüfrazsett lapban. 
Néhány munkája: Hilda Stafford and The Remittance Man; The Scholar's Daughter; Out of the Wreck I Rise; Patuffa; Rachel; Search Will Find It Out.


Január 25. , a Fülöp szigetek elnöke (1933–2009)

Manilában született, az Egyesült Államokban járt egyetemre. Feleségül ment Benigno S. Aquinohoz, aki a diktátor Ferdinand Marcos elnök legnagyobb politikai ellenfele volt. Évekig száműzetésben éltek, 1983-ban visszatértek hazájukba, a repülőtéren Benigno Aquinot lemészárolták. Corazon folytatta férje ellenzéki munkáját, és az 1985-ben tartott elnökválasztáson nyert Marcos ellen. Hivatalának hat éve alatt helyreállította a lerombolt demokratikus intézményeket, új alkotmányt hoztak létre és lerakták a gazdasági fellendülés alapjait. A Time magazin 1986-ban az év emberének választotta.

 


Január 25. kanadai antropológus (sz. 1944)

Ungváron született, Kanadába emigrált, a torontói egyetemen diplomázott, 1974-ben ugyanott doktori fokozatot szerzett. Ezután több egyetem professzora, 1989 és 1996 között a University of Western Ontario dékánja volt. 1996-ban Manitobába költözött családjával, ahol 12 évig ő volt az egyetem elnöke. Közel száz publikációja jelent meg, az American Association for the Advancement of Science és a Royal Society of Canada tagja, a Journal of Physical Anthropology szerkesztője. 2003 megkapta az Order of Canada kitüntetést. 2004-ben beválasztották Kanada száz legjelentősebb asszonya közé.


Január 25. francia szobrász (1848–1904)

Az Académie Julian művészképző hallgatójaként Henri Chapu volt az egyik mestere, aki igen tehetségesnek tartotta. 1878-ban volt az első kiállítása, mely szép sikert hozott. Több megrendelést kapott vidéki városokban emlékművek elkészítésére. Keresett portrészobrász vált belőle, sok híres kortársa mellszobrát készítette el, mint például Jules Barbier, Camille Flammarion, Buffalo Bill, Leonide Leblanc, Zadok Khan, Mathilde Bonaparte. Párizsban a rue du Printemps-en található műterme a kortárs művészek találkozóhelye volt.


Január 25. orosz utazó, író (1843–1893) 

Rendszeresen részt vett  férje, az etnográfus és természettudós Grigorij Potanyin expedícióin. Tanulmányozta az őslakók életét, szokásait, hagyományait, tapasztalatairól tanulmányokat írt az Orosz Földrajzi Társaság számára. A burjátokról szóló könyvével elnyerte a testület aranyérmét és beválasztották az addig csupán férfiakból álló tagok közé is. 
Néhány munkája: Буряты; Из странствия по Урянхайской земле; Монголия и монголы; О китайской женщине; Китайский зверёк; Тибет. Из путешествий по Восточной сибири, Монголии, Тибету и Китаю.

 


Január 25. Virginia Woolf angol modernista író (1882–1941) 

A tudatfolyam-regény megteremtője, a c. feminista esszé szerzője.  

 

 

 


Január 26. író, költő, műfordító (sz. 1942)

Középiskolai tanulmányait Magyarországon kezdte, Hollandiában fejezte be. A nijmegeni egyetmen francia nyelvet és irodalmat, filozófiát hallgatott. A kétnyelvű művész rendkívül sokat tett a magyar és holland irodalom, kkultúra egymással való megismertetéséért. 1981-ben Martinus Nijhoff-díjat kapott. Néhány műve: Gyógyfüvek, beszélő állatok, De ijstijd begint met de kou, Folyton valami más, De toren van het zwijgen, Álcázott fény, Tíz holland költő.


Január 26. csehszlovák atléta (sz. 1951)

A leghosszabb futórekord tulajdonosa - az 1983-ban, Münchenben 800 méteren futott 1:53.28-as idejét még senki nem tudta megdönteni. Ugyanabban az évben a Helsinkiben tartott vlágbajnokságon aranyérmet nyert 400 és 800 méteren is, 400-on világrekorddal. A moszkvai olimpián 400 méteren ezüstérmes volt. Sportolói pályafutásának befejezése után edző lett, fiatalokkal foglalkozik.

 

 


Január 26. amerikai polgárjogi harcos, tanár (sz. 1944)

A fiatal filozófiatanár nevét 1970-ben ismerte meg a világ, amikor az FBI által leginkább keresett tíz személy listáján szerepelt, összeesküvéssel, fegyveres fenyegetéssel, emberrablásal, szökéssel, gyilkossággal vádolták. A bíróság végül valamennyi vádpont alól felmentette. A per befejezése után bejárta a világot, előadásokat tartott Kubában, Európában, Budapestre is ellátogatott. Hazatérte után kapcsolatban állt a Fekete Párducok radikális csoporttal, egy ideig tagja volt a Kommunista Pártnak, amely az 1980-as választásokon őt jelölte alelnöknek. A Santa Cruz egyetem professzora, nevéhez fűződik többek között a gender studies bevezetése az egyetemi tárgyak közé.


Január 26. amerikai vegyész (1839–1900) 

Az első amerikai nő, aki a kémiai tudományokból doktori címet szerzett. 1859-ben végzett  a tanítóképzőben,  az ezt követő évek tragikusak voltak számára, férje és két gyereke meghalt. Philadelphiában vállalt tanári állást, közben elvégezte a Harvard Summer School kémia szakát. Tanulmányai mellett kutatott, három cikke is megjelent az American Chemical Journal-ban.  Ő volt az első nő, aki a lapban publikálhatott. 1885-ben Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen két évig doktori disszertációján dolgozott. 1888-ban a nebraskai egyetemen megkapta professzori kinevezését. A tanítás mellett úttörő kutatásokat végzett a cukorrépaművelés területén.  


Január 26. osztrák énekes (1905–1987)  

1949-ben publikálta The Story of the Trapp Family Singers címmel családja történetét, a könyv lett az alapja A muzsika hangja című darabnak. Korán árvaságra jutott, nagyanyja nevelte fel. 1923-ban, a tanítóképző elvégzése után Salzburgban a bencések kolostorában tanított és kérte felvételét a rend tagjai közé. Fogadalma letétele előtt, 1926-ban elvállalta báró Georg von Trapp hajóskapitány egyik lányának, Marianak az oktatását. A kislány tanítása mellett összebarátkozott és foglalkozott hat testvérével is. Amikor a nála 25 évvel idősebb kapitány feleségül kérte, visszament a kolostorba, ahol azt a tanácsot kapta, hogy fogadja el az ajánlatot. Emlékirataiban elmondja, hogy kezdetben mindössze barátságot érzett férje iránt, de később beleszeretett, három közös gyerekük is született. Az 1935-ös gazdasági válság súlyosan érintette a családot, hogy javítsanak pénzügyi helyzetükön, a család kórussá alakult és fellépéseket vállalt. Koncerteken, fesztiválokon, rádióközvetítéseken lettek egyre népszerűbbek. A Trapp család nem titkolta a nácizmus iránti ellenszenvét, az üldöztetés elől 1938-ban az Egyesült Államokba emigráltak, ahol a Trapp Family Choir néven komoly sikereket értek el. Később, impresszáriójuk javaslatára nevüket a Trapp Family Singers-re cserélték.  


Január 27. Blanche Margaret Meagher kanadai tanár, diplomata (1911–1999)

Halifaxban született, a Dalhousie Egyetemen 1932-ben politikatudományból diplomázott. Ugyanitt 1935-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett francia és német irodalomból, 1938-ban politikatudományból. 1942-ben egyike annak a négy nőnek, akiket a Külügyminisztérium diplomatái közé felvettek, Mexikóban és Londonban követségi alkalmazott. 1958-ben ő az első kanadai nő, aki nagykövetté neveznek ki. 1958 és 1961 között Izraelben teljesít szolgálatot, 1962-ben ausztriai nagykövet, egyúttal a Nemzetközi Atomenergia Bizottság kanadai megbízottja. 1969-1973 között Svédország kanadai nagyköveti posztját töltötte be. 1974-ben az Order of Canada érdemrenddel tüntették ki.


Január 27. Mairead Corrigan észak-ír béke Nobel-díjas (sz. 1944)

Látta, amikor testvérének három gyereke egy IRA akció következményeként meghalt. Egy másik szemtanúval, Betty Williams-el létrehozták a Community of Peace People in Northern Ireland mozgalmat, melyben katolikusok és protestánsok egyaránt a megbékélésért, a harcok megszüntetéséért dolgoztak. Tevékenységükért 1976-ben megosztott Nobel-díjat kaptak.

 


Január 27. cseh író, költő, újságíró, feminista (1862–1941)

15 évesen költözött szüleivel Prágába, ahol a fiatal lány felfedezte a tanulás, önképzés lehetőségeit a könyvtárakban, múzeumokban. Néhány évvel később nevelőnői állást vállalt, hogy családját segítse. 1885-ben házasságot kötött Ernest Bilian ügyvéddel. Aktiv életet élt, cserkésztáborokat szervezett lányok részére, szerepet vállalt a cseh nőmozgalomban, ahol a főzés és kézimunkatanítás mellett a nők emancipációjáról és a tanulás fontosságáról tartott előadásokat. Verseiben és prózai munkáiban jelentős szerepet kapott a folklór és a történelem iránti érdeklődése. Néhány munkája: Pověsti vyšehradské(Visegrádi legendák); Všem ke štěstí (Szerencse); Z tajů pražských pověstí(Prágai regék); Pod selský krov (Közös fedél alatt); Bílý kůň (Fehér ló); Boží voda (Szenteltvíz).


Január 27. osztrák orvos (1860–1940) 

Possanner baronesz, az első női orvos az Osztrák-Magyar Monarchiában, Pesten született. 1885-ben, a tanítóképző elvégzése után orvos szeretett volna lenni, ezért letette a bécsi Akademischen Gymnasium nehéz érettségi vizsgáját. Mivel nők Ausztriában nem járhattak egyetemre, Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen 1893-ban orvossá avatták. Hazatérése után négy évbe telt, amíg diplomáját elismerték, miután a bécsi egyetemen az összes vizsgát le kellett tennie. 1897-ben nyitotta meg praxisát Bécsben, de az orvoskamarába csak 1904-ben vették fel. A háború alatt hadikórházakban dolgozott. 1928-ban ő volt az első nő, aki tisztiorvosi kinevezést kapott. Bécsben utca és park viseli a nevét. Az 1997-ben alapított Gabriele-Possanner-Staatspreis állami kitüntetést kétévente adományozzák feminista kutatással foglalkozóknak.


Január 28. Kathleen Lonsdale angol fizikus (1903–1971)

Több módszert dolgozott ki a kristályszerkezetek röntgennel való tanulmányozására. 1945-ben a Royal Society tagjává választották – előtte nő még nem részesült ebben a megtiszteltetésben. 1956-ban a Dame of the British Empire címet kapta a királynőtől.

 

 


Január 28. Colette (Sidonie-Gabrielle Colette) francia író (1873–1954)

Kedves témái a szerelem öröme és fájdalma, valamint a női szexualitás a férfi-domináns társadalomban. Alkotásainak jelentős része önéletrajzi alapú, tudatosan mosta el a határokat a fikció és saját élete tényei között. Korának talán legnépszerűbb írója volt, az első nő, akit az Académie Goncourt tagjai közé választott. Néhány műve: La maison de Claudine(Claudine háza), L’ingénue libertine (Bűnös ártatlanság), Chéri (Chéri - egy kurtizán szerelme), Le blé en herbe (Zsendülő vetés), Gigi, La Vagabonde (Kóborélet).


Január 28. Sjoukje Dijkstra holland műkorcsolyázó (sz. 1942)

A gyorskorcsolyabajnok Lou Dijkstra lánya hatéves korában lépett jégre és tehetségesnek bizonyult. Még nem volt tizenegy, amikor 1953-ban megnyerte a holland bajnokságot, a következő évben indulhatott az Európa-bajnokságon. 1959-ben ezüstérmes volt az Európa-bajnokságon, bronzérmes a világbajnokságon. 1960 – 1964 között valamennyi Európa-, 1962 – 1964 között valamennyi világbajnokságot megnyert. Az 1960-as olimpián ezüstérmes volt, 1964-ben Innsbruckban aranyérmet nyert. A versenyzéstől való visszavonulása után évekig a Holiday on Iceünnepelt sztárja volt.


Január 28. norvég szobrász (1859–1948) 

Az első norvég női szobrász karizmatikus egyéniség volt, tehetséges, öntörvényű, sikeres. Ålesundban született, a Borgerlige Pigeskole elvégzése után Bergenben volt tanítónő. A neves szobrász, Stephan Sinding tehetségesnek találta és tanítványának fogadta. Első kiállítása is Bergenben volt. 1885-ben Berlinben, 1887-ben Párizsban tanult, ahol végül tobb, mint húsz évet töltött, a helyi művészvilág befogadta. Dolgozott bronzzal és márvánnyal, készített mellszobrokat és hatalmas méretű alkotásokat. 1910-ben tért haza és Mindeben telepedett le, ahol haláláig több, mint 70 szobrot készített. Franciaországban az Ordre des Palmes académiques, hazájában a Litteris et Artibus és a Kongens fortjenstmedalje i gull kitüntetéseket kapta meg. 


Január 28. Ada Nield Chew angol szüfrazsett 1870 – 1945 

Szegény családba született, 11 évesen kimaradt az iskolából, hogy segítsen anyjának tizenkét testvére gondozásában. 17 éves korában Crewe városának ruhagyárában kezdett dolgozni, és a kizsákmányoló munkakörülményekről, a munkásnők igazságtalan bérezéséről (a 400 nő fizetése töredéke volt a 100 férfimunkásénak) írt levelei megjelentek a The Crewe Chronicle című helyi lapban. Levelei megjelenése után nem sokkal elbocsátották a gyárból.  1897-ben házasságot kötött George Chew-val, az ILP (Independent Labour Party) egyik vezetőjével és aktiv szerepet vállalt a szervezésben és agitációban. A Women's Trade Union League egyik alapító tagja volt. 1904-ben a The Clarion című lapban tel folytatott  élénk levelezést, ahol bírálta a mozgalom vezetőit, hogy nem foglalkoznak kellő súllyal a munkásnők helyzetével. 1911 és 1914 között a National Union of Women's Suffrage Societies szervezőjeként dolgozott. A világháború idején aktív szerepet vállalt a Women's International League for Peace and Freedom munkájában. A szüfrazsett mozgalom 1918-ban elért sikerei után nem foglalkozott tovább  politikával. Megalapította és sikeresen működtette saját vállalkozását, egészen 1930-ban történő visszavonulásáig.  


Január 29. francia zeneszerző (1890–1978)

Az első női francia karmester, aki nyilvános koncerten a Palais de Glacé-ban vezényelhetett. Több mint száz dalt szerzett, és Don Juan című szimfonikus költeményével 1920-ban Grand Prix de Rome nyertes lett.

 

 


Január 29. Germaine Greer ausztrál feminista, író, újságíró (sz. 1939)

Leghíresebb műve az 1970-ben megjelent The female eunuch (magyarul: A kasztrált nő). A könyv nagy feltűnést keltett, nemcsak feminista körökben tartották fontosnak. Szerzőjét a feminizmus egyik prominens alakjává tette. Néhány munkája: Sex and Destiny: The Politics of Human Fertility (1984); The Change: Women, Ageing and the Menopause (1991); Shakespeare's Wife (2007); The Whole Woman (1999).

 


Január 29. lengyel orvos, pszichológus, tanár (1866–1928)

Litván nemesi családból származik, 1873-ban költözött a család Varsóba. A középiskola elvégzése után tovább akart tanulni, ezt Svájcban tudta megvalósítani. 1888-ban Genfben szerezte meg természettudományos alapdiplomáját, ezután Brüsszelben majd Párizsban tanult tovább. 1896-ban Párizsban az orvostudományok doktorává avatták. 1898-tól a brüsszeli Solvay intézetben kutató pszichológusként dolgozott. 1909-ben Genfben nemzetközi pszichológus kongresszust tartottak, a résztvevő tudósok között ő volt az egyetlen nő. 1914 – 1918 között a párizsi Sorbonne egyetemen tanított kísérleti pszichológiát. 1919-ben visszatért Lengyelországba, a varsói egyetem professzoraként dolgozott haláláig.


Január 29. amerikai író (1835–1905) 

Sarah Chauncey Woolsey ómódú, befolyásos családba született, a polgárháború alatt hadikórházakban ápolónőként dolgozott. Első könyve 1871-ben a The New-Year's Bargain címmel Susan Coolidge írói név alatt jelent meg és később is ezen a néven publikált. Írt verseket, életrajzokat, de komoly sikert gyerekkönyveivel aratott. A könyveiben szereplő lányok, a kor szokásaitól eltérően, elevenek, talpraesettek, csintalanok voltak, akikkel mindig történt valami érdekes. 
Néhány munkája: What Katy Did; Mischief's Thanksgiving; A Little Country Girl; Just Sixteen; The Barberry Bush; What Katy Did at School; In the High Valley; Uncle and Aunt.  


Január 30. Vanessa Redgrave angol színésznő (sz. 1937)

Az egyik leghíresebb színészdinasztia tagja, művészi munkája mellett az emberi jogok elkötelezett aktivistája. A UNICEF jószolgálati nagykövete, és a Artists Against Racism(Művészek a rasszizmus ellen) egyik alapító tagja. Néhány filmje: Egy ember a örökkévalóságnak; Julia; Mária, a skótok királynője; Gyilkosság az Orient expresszen; Nagyítás; Oscar Wilde szerelmei.


Január 30. Judith Tarr amerikai író (sz. 1955)

Latint, angolt, történelmet hallgatott, a Yale egyetemen doktorált. Néhány évig a Wesleyan University oktatója volt, majd felhagyott a tudományos élettel. Arizonai farmján lipicai lovakat tenyészt és idomít, és ír. Sci-fi, fantasy, történelmi témájú regényei és elbeszélései igen népszerűek, az Ízisz trónján (The Throne of Isis) magyarul is megjelent. Néhány munkája: The Hound and the Falcon, Avaryan Chronicles, Lord of the Two Lands, Queen of Swords, Queen of the Amazons, The War of the Rose.


Január 30. Björg C. Þorláksson izlandi pszichológus, nyelvész, filozófus (1874–1934)

Az első izlandi nő, aki doktorátust szerzett. 1926 júniusában a Sorbonne-on avatták a pszichológiai tudományok doktorává, még ugyanabban az évben megkapta a Riddarakross Hinnar íslensku fálkaorðu (Izlandi tiszti nagykereszt) kitüntetést. Azonban állásra hiába pályázott, sem a doktori cím, sem a magas kitüntetés nem volt elég, egyetemi, kutatói pozíciót csak férfiak kaptak. Egészsége megrendült, külföldre utazott kezeltetni magát, 1934-ben Koppenhágában halt meg.


Január 30. német orvos, politikus (1889–1976) 

Kielben született, 1914-ben szerezte meg diplomáját a Christian-Albrechts-Universität hallgatójaként. Berlinben a Rudolf Virchow kórházban kapott állást. A háború alatt balkáni hadikórházakban dolgozott. 1923-ben belépett a szociáldemokrata pártba. 1928-ban beválasztották a berlini városi tanácsba. Ugyanabban az évben otthagyta kórházi állását és egy munkásnegyed orvosa lett.  A nácik hatalomrajutása után zsidó származása miatt megbízhatatlannak minősítették és elbocsátották. 1933-ban az Egyesült Államokba emigrált, ahol pszichoanalítikai praxist nyitott. Önéletrajzi könyve Der dreifache Fluch: Juedin, Intellektuelle, Sozialistin  címmel halála után jelent meg. 


Január 30.  indiai-magyar festőművész (1913–1941) 

 

 

 

 


Január 31. festő (1895–1979)

Feszty Árpád és Jókay Róza leánya. 1927-ben a Nyugat-ban Elek Artúr írta róla: „... Feszty Masa szinte a szinességnek principiumát képviseli. Kevés művészünk van, kinek ecsete alatt olyan lágyan olvadnának a szinek. Csupa kevert szin, melyek nagy biztossággal helyezkednek el az édesség határán, de mindig innen maradnak ezen a veszedelmes választó vonalon. Különösen mesteri, ahogyan Feszty Masa a szinskála két szélső szinét, a feketét és fehéret vegyíti egymással, ahogyan a ragyogó ezüstszürkén keresztülcsillantja az alája rejtett fehérnek világító fényességét. Olyan egyéni ez a szinképzelet, hogy mindenki mástól megkülönbözteti Feszty Masa művészetét. Nem kicsiny dolog ez női művészben, ki annyira függni szokott környezetének hatásától. Igen nagy kár, hogy megfelelő rajzkultúra nem támogatja Feszty Masa pompásan fejlett szinképzeletét.”


Január 31. sportlövő (sz. 1965)

Sokszoros magyar bajnok, első nemzetközi sikere az 1983-as junior Európa-bajnokság megnyerése volt. Európa-bajnokságokon ötször, világbajnokságokon négyszer állt a dobogó legfelső fokán. 2000-ben Sydneyben az olimpián szétlövés után bronzérmet szerzett. 2004-ben Athénben olimpiai aranyérmet nyert. 2012 óta a MOB sportolói bizottságának a tagja.

 


Január 31. spanyol feminista (1820–1893)

Az első nő, aki egyetemre járt Spanyolországban, a spanyol feminista mozgalom alapító tagja. Anyja ellenzése dacára 1841-ben a madridi egyetem jogi karára iratkozott be. Hogy ne legyen túlságosan feltünő, az előadásokon férfiruhát kellett viselnie. Az egyetem elvégzése után 1848-ban Fernando García Carrasco ügyvéddel kötött házasságot, együtt dolgoztak az Iberia című liberláis lapnak. 1859-ben megalapította az első spanyol feminista szervezetet. Sokat publikált, verseket, esszéket, bírálta az igazságszolgáltatást, az elítéltek helyzetét. Néhány munkája: La educación de la mujer (A nőoktatás); La mujer del porvenir(Nők a jövőben); La instrucción del obrero (A munkások oktatása).


Január 31. svéd szociológus, politikus, diplomata, író (1902–1986) 

1982-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki addigi tevékenységéért. Uppsalaban született, 1924-ben diplomázott és tanítani kezdett. Később az ENSZ szociális és jóléti bizottságában dolgozott, 1951-ben az UNESCO társadalomtudományi osztályának vezetője lett.  1955-1961 között Svédország indiai nagykövetségét vezette. 1961-ben a szociáldemokrata párt képviselőjeként a parlament tagja lett, a genfi leszerelési konferencián ő volt a svéd delegáció vezetője. 1966-ben miniszteri kinevezést kapott. Nyilvános fellépésein és publikációiban központi téma volt a leszerelés és a nukleáris fegyverek betiltása. 
 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)