Januárban született

Eddig olvastam

Januárban született

január 01, 2012 - 13:56
Januárban született híres női társadalomformáló és történelmi személyiségek az élet minden területéről.

Januárban született híres női társadalomformáló és történelmi személyiségek az élet minden területéről.

Január 1. francia nőgyógyász (1769–1821)

A szakmát először édesanyjától tanulta, aki a párizsi Hotel Dieu szülőotthon és bábaképző vezetője volt. Marie később Heidelbergben tanult nőgyógyászatot, a híres Franz Naegele professzor hallgatója volt. Hazatérve Párizsban megbízást kapott a Hopital de la Maternite megszervezésére, új módszereket vezetett be a bábaképzésben. Több ezer szülést vezetett le, az általa kidolgozott módszerekkel megkönnyítette a vajúdást, új helyreállító műtéti technikát fejlesztett ki. Sokezer nő életét lehetett volna megmenteni, de a korabeli férfi orvosok nem fogadták el módszereit. Marie tapasztalatait a Pratique des Accouchemens, ou Memoirs et Observations choisies, sur les points les plus importans de l'Art; Par Mme. Lachapelle, sage-femme en chef de la maison d'Accouchement de Paris (Szülészeti eljárások, avagy Madam Lachapelle, a párizsi szülőotthon bábájának és vezetőjének emlékei és tapasztalatai szakmája legfontosabb részleteiről) című háromkötetes munkájában foglalta össze.


Január 1. kanadai kertész, író (1839–1912)

Az első kanadai kertész-szakíró nő. Az 1850-es évek elején érkezett Kanadába, Châteauguayban (Québec) élt férjével Hillside nevű farmjukon, ahol gyümölcs-, zöldség- és virágkertészettel foglalkoztak. Kísérleteire elkerített magának 1 acre (kb. 4050 négyzetméter) területet, az ott szerzett tapasztalatairól a The Rural New Yorkerben számolt be A Woman's Acre címmel, rendszeresen publikált a Canadian Horticulturalistben, "Garden Talks" címmel állandó rovata volt a Montreal Daily Witnessben. 1903-ban jelent meg a The Canadian Garden: A Pocket Help for the Amateur című könyve, amely évtizedekig meghatározó alapmű volt, ma is hivatkoznak még rá. Kertészeti cikkein kívül versei, elbeszélései jelentek meg különböző folyóiratokban.


Január 1. brit titkosügynök (1914–1944) 

A Nora Baker vagy Madeleine kódnevek egy indiai hercegi család leszármazottját takarták. Moszkvában született, apja indiai, anyja amerikai volt. Angliában nőtt fel, majd Párizsban a Sorbonne-on gyermekpszichológiát, az Ecole Normale de Musique-on zenét tanult. Publikált a Le Figaro című lapban, és 1939-ben Twenty Jataka Tales címen jelent meg könyve. Párizs német megszállása után visszatért Angliába, ahol csatlakozott a Women's Auxiliary Air Force-hoz. Személye felkeltette a Hadügyminisztérium érdeklődését, kiképzése után ő volt az első rádiós hírszerző, akit a megszállt Párizsba telepítettek. Majdnem négy hónapig végezte értékes munkáját, amikor valaki elárulta. A Gestapo letartóztatta és Karlsruheben  bebörtönözték. 1944-ben több társával a dachaui koncentrációs táborba hurcolták és kivégezték. Hősiességéért Franciaországban és Angliában is megkapta a legmagasabb katonai kitüntetést, a Croix De Guerre-t  és a George Cross-t. Nevét emlékművek, bélyeg és szobor őrzi Angliában. 


Január 2. feminista, anarchista, újságíró (1886–1973)

Norvégiában született, férjhezmenetele után Svédországban élt. A Sveriges Arbetares Centralorganisation (Svéd munkások központi szervezete) anarchista egyesületének tagja. Fontos feladatnak tartotta, hogy a nők tisztában legyenek jogaikkal, értsék és ismerjék meg saját testüket, szexualitásukat. Kezdetben az Arbetaren (A munkás) című lapban válaszolt a nők kérdéseire, majd saját újságot indított Vi Kvinnor (Mi nők) címmel. „Arról a napról álmodom, amelyen minden újszülöttet örömmel fogadnak, amikor a férfiak és a nők egyenjogúak lesznek, és amikor a szexualitás a szerelem, öröm és gyengédség megnyilvánulása lesz.”


Január 2. kanadai zeneszerző (1912–2000)

Az első avantgarde zeneszerzők közé tartozott. A komponálás mellett tanított is, generációkkal ismertette meg a modern zenét. Nem volt könnyű dolga, a férfi kollegák és előadók nem akarták elfogadni a zeneszerzőt, aki nő és ráadásul "problémás" zenét ír. Munkásságáért több elismerést kapott, 1989-ben megkapta az Order of Canada tiszti kitüntetését. Néhány műve: Symphony for 10 parts; Duo for Viola and Piano; Quintet for Piano & Strings; Studies in Line; The Lake, chamber opera; Beauty and the Beast, ballet-pantomime. Köny: An experiment in music; Music of Now; Looking ahead.


Január 2. Beatrice Hicks amerikai mérnök (1919–1979)

Az első nő, aki a Western Electric munkatársa lett, 1950-ben egyik alapítója és első elnöke volt a Society of Women Engineers-nek. Apja, a Newark Controls Company alapítója példáját követve már gyerekkorában elhatározta, hogy mérnök lesz, és a Newark College of Engineering vegyészmérnök szakán végzett l939-ben. 1942-től a Western Electric mérnöke lett, kvarckristály oszcillátorokat tervezett és tesztelt. Három évvel később, apja halála után felmondott és átment a Newark Controls Companyhoz, ahol először főmérnök, majd alelnök volt, végül 1955-ben a teljes irányítást megszerezte. Munka mellett tovább tanult, a fizikusi diplomáját is megszerezte. Jelentős találmányai voltak, melyeket később az űrprogram során is alkalmaztak. 1963-ban előadókörúton járt az országban, amelyen fiatal nőket biztatott a mérnöki pálya választására. 1978-ban meghívták a National Academy of Engineering tagjai közé, mely mérnököknek a legnagyobb szakmai elismerés, rajta kívül még 5 nő volt tag. 2002-ben beiktatták a National Women’s Hall of Fame tagjai közé.


Január 2. osztrák üzletasszony (1859–1930) 

Jómódú hentesmester lánya, Bécsben született és nevelkedett. 1880-ban házasságot kötött Eduard Sacher szállodatulajdonossal és bekapcsolódott a szálloda működtetésébe. Az üzlet remekül ment, egyedül az ikonikus Sacher tortából többszázat sütöttek naponta és szállítottak Európaszerte. Férje halála után 1892-től egyedül vezette tovább a szállodát. Szivarozva, francia bulldogjai kíséretében minden nap végigjárta az épületet, ami újitásai, eredeti ötletei megvalósításával, a modern technológiák bevezetésével Európa egyik leghíresebbje lett. Vendégköre főleg az osztrák és európai arisztokrácia tagjaiból, diplomatákból, művészekből került ki. 


Január 3. német politikus, szakszervezeti vezető, feminista (1857–1911)

Középosztálybeli, vallásos család gyermeke. 24 éves korában Berlinbe költözik , kapcsolatba kerül a szocialistákkal és a szakszervezetekkel. 1881-ben alapítója és vezetőségi tagja a szocialista-feminista Frauen-Hilfsverein für Handarbeiterinnen (Munkásnők segélyegylete) szervezetnek. 1885-en több társával létrehozzák a Verein zur Wahrung der Interessen der Arbeiterinnen (Munkásnők érdekvédelmi egyesülete) egyesületet, ahol orvosok és ügyvédek ingyen álltak a tagok rendelkezésére. Amikor egy évvel később a rendőrség betiltotta, ezernél több tagjuk volt. Szerkesztője a Die Arbeiterin (A dolgozó nő) című hetilapnak, amely később a Gleichheit (Egyenlőség) címmel jelent meg.


Január 3. Betty Furness, amerikai színész, riporter, fogyasztóvédelmi tanácsadó (1919–1994)

Fotómodellként kezdte, első megbízását 14 éves korában kapta, első filmszerepét két évvel később. Az elkövetkező években sok filmben játszott kisebb szerepeket. 1949-től a televízióban tűnt fel, reklámokban majd kereskedelmi műsorokban szerepelt. Ezzel indult új, sikeres karrierje. A The Today Show-ban adott tanácsokat a vásárlóknak, képviselte a fogyasztók érdekeit. 1964-ben aktívan részt vett Lyndon Johnson választási kampányában, az elnökké választott politikus különleges fogyasztóügyi tanácsadójának nevezte ki. 1973-ban a New York City's Department of Consumer Affairsbiztosa lett. A következő évben a WNBC-TV szerződtette, műsorában figyelmeztette a nézőket a túlárazott vagy hibás termékekre, hasznos tanácsokat adott a vásárlásokhoz. 1977-ben Buyline című műsora megkapta a Peabody Award elismerést. 


Január 3. Nemes Nagy Ágnes író, költő, műfordító (1922–1991) 

Budapesten született, bölcsészhallgató volt, 1944-ben diplomázott. Már egyetemi évei alatt is publikált, első kötete 1946-ban jelent meg. Verseket, esszéket írt, fordított, többek között Racine, Corneille, Brecht, Moliere, Victor Hugo műveit. 1948-ban a Baumgarten-díjat, 1969-ben a József Attila díjat, 1983-ban pedig a Kossuth díjat kapta meg. Halála után Izrael a Yad Vashem elismerést adományozta neki. 
Néhány munkája: Kettős világban; Szárazvillám ; Barátaink a ház körül; A lovak és az angyalok; Látkép gesztenyefával; A Föld emlékei ; Szó és szótlanság; Az élők mértana.


Január 4. Alma Buscher bútor- játéktervező (1899–1944)

Weimarban egyetlen nő volt, aki asztalosműhelyben dolgozott, Alma Buscher. Kisujjában volt a műbútorasztalos mesterség minden fogása, és ezzel a tudással, kreativ tehetségével remek darabokat készített. Gyermekbútorai és játékai a Bauhaus szellemiségének kifejezői, a kortárs művészeken kívül a nagyközönség körében is komoly sikereket aratott.

 


Január 4. dán feminista (1840–1934)

Matilde Schlüter jómódú földbirtokos család lánya, 1867-ben házasságot kötött Fredrik Bajer (1908-ban béke Nobel-díjas) pacifista, nőjogokért kiálló képviselővel. 1871-ben alapító tagja és elnöke volt a , és tagja lett a dán békeszervezetnek is. 1872-ben férjével együtt kereskedelmi iskolát nyitottak nők számára. 1885-ben megalapította a Kvindelig Fremskridtsforening-et (Egyesület a nők haladásáért), 1906-ban pedig Sophie Albertivel létrehozták a . Ő képviselte a dán nőszervezeteket a nők nemzetközi béketanácsában.


Január 4. horvát író, tanár, feminista (1813–1875) 

Karlovácon született, tanítói oklevele megszerzése után magántanárként dolgozott. Részt vett a horvát nemzeti megújulásért küzdő illír mozgalomban, azon belül a női jogok elismeréséért kampányolt. Verseket, elbeszéléseket publikált, melyekben gyakran megjelentek az erős, önálló nők. Alpinista volt, őt tekintik az első női horvát hegymászónak, miután 1843-ban megmászta az Okic csúcsot. Ez komoly teljesítmény volt, hiszen abban az időben a mászóknak még nem volt speciális biztonsági felszerelésük. 
Néhány munkája: Domorodne poviesti; Dva pira; Život jedne žene; Dnevnik.


Január 5. Nicole-Reine Lepaute francia asztronómus, matematikus (1723–1788)

A párizsi Luxembourg palotában született, ahol apja lakáj volt. Formális nevelést nem kapott, de sokat tanult a kéznél levő könyvekből, az ott élő vagy odalátogató professzoroktól, tudósoktól. 1748-ban megismerkedett és összeházasodott a királyi órásmesterré kinevezett Jean Andre Lepaute-val, aki felkeltette érdeklődését az asztronómia és a matematika iránt. Nicole nemcsak segített férjének a munkában, hanem önállóan oldott meg problémákat. 1759-ben előre jelezte a Halley üstökös visszatérését. 1762-ben pontosan kiszámította a két évvel későbbi napfogyatkozás időpontját, amelyről a Connaissance des temps folyóiratban közölt cikket. Nevét a Lepaute 7720 aszteroida és a Lepaute holdkráter őrzi.


Január 5. iráni költő, filmrendező (1935–1967) 

A XX. század egyik legjelentősebb iráni költője varrást és festést tanult a Kamalolmolk műszaki főiskolán, de igazán a költészet iránt vonzódott. Fő témái a női lét, a nőjogok hiánya, a kiszolgáltatott nő. 1955-ben jelent meg első kötete Asir (A fogoly) címmel, gyorsan követte a Divar (A fal). A hagyományos életformát megkérdőjelező művei éles vitákat váltottak ki. 1959-ben Angliában filmkészítést tanult, visszatérte után 1962-ben készítette számos nemzetközi díjjal elismert A fekete ház című filmjét, amely egy lepratelep életéről szól. Az írást sem hagyta abba, Esian (Lázadás) és Tavallodi Digar (Másik születés) címen jelentek meg könyvei. 32 évesen autóbalesetben halt meg. Az iszlám forradalom idején művei tiltólistára kerültek.


Január 5. francia anarchista, szabadgondolkodó, feminista (1878–1922)  

Franciaország egyik leghatásosabb szónoka a nők önállóságáért, harcolt. Az első nő volt, aki Európában nyiltan propagálta a fogamzásgátlást. Cikkeket, tanulmányokat írt, előadásokat tartott, melyekben a lányok szexuális felvilágosítását, a születésszabályozás engedélyezését követelte. 
Néhány munkája: Féminisme; Derniers combats: recueil d'articles et de discours; Paroles de combat et d'espoir; Quelques lances rompues par nos libertés. 


Január 6. Csák Ibolya atléta (1915–2006)

Az első olimpiai bajnok magyar atlétanő. A Nemzeti Torna Egyletben kezdett tornázni, ezt cserélte fel az atlétikára, magas- és távolugrásban ért el komoly eredményeket. Távolugrásban kétszeres, magasugrásban hétszeres magyar bajnok. 1936-ban a berlini olimpián rendkívül szoros versenyben nyert aranyérmet. 1938-ban a bécsi európa bajnokságot is megnyeri, miután az eredeti győztest diszkvalifikálták. Az itt elért Európa-csúcsa egy centivel maradt el a világrekordtól, és huszonnégy évig ez volt a magyar rekord. 1990-ben az újjáalakult Nemzeti Torna Egylet tiszteletbeli elnökévé választották. 1994-ben Mező Ferenc-emlékérmet, 2005-ben Nemzetközi Fair Play-díjat kapott.


Január 6. író (1882–1972) 

A Pesti Napló, a Tündérvásár, majd Az Én Újságom szerkesztője volt, gyakran publikált a Magyar Lányokban. Termékeny író volt, főleg az ifjúságnak írt, felnőtteknek szánt műveit az Új Idők jelentette meg. Selma Lagerlöf, Lewis Carroll, Jean Webster könyveinek fordítója volt.

Néhány munkája: Gyermekszínház; Lucy – Laci; A végzet útjai; Az ötösfogat; Érdekes házasság; Erzsébet férjhez megy, A fehér hajó; Gvendolin házassága; Az én babáim; Amit az óra mesél.

 


Január 6. Harriette Chick angol mikrobiológus (1875–1977) 

Az angolkór megelőzésében úttörő szerepet játszó tudós sokgyerekes metodista családból származott. A  Notting Hill-i középiskolába járt, ahol a lányok is alapos természettudományi képzést kaptak, elvégzése után a University College London hallgatója lett. Végzés után Bécsben és Münichben készítette el doktori disszertációját. 1905-ben ő volt az első nő, aki a Lister intézetben állást kapott. Az angolkórt tanulmányozó kutatócsoportot vezetett, ahol bebizonyították a csukamájolaj és a napfény fontos szerepét a betegség megelőzésében.  1941-ben alapító tagja és évekig elnöke volt a Nutrition Society-nek. Munkásságáért 1923-ban a Commander of the British Empire (CBE), 1949-ben a Dame Grand Cross of the British Empire (DBE) címet kapta meg az uralkodótól. 


Január 7. Vankóné Dudás Juli naív festő, író, népművész (1919–1984)

Festményein szülőfaluja, Galgamácsa szokásait, hagyományait, mindennapi életüket örökítette meg: Lakodalom, Szentiváni túzugrás, Pünkösdi májusfa állítás, Éjféli misemenet, Galavölgyi falusi mulatság. Nagyméretű pannót készített szállodák részére. Rendszeresen részt vett hazai- és nemzetközi kiállításokon, művei a magyar múzeumokon kívül külföldön is láthatók. Könyvei: Falum, Galgamácsa (önéletrajz), Csicsija bubája (mondókák), A mi házunk tája (mesekönyv).


Január 7. író (1819–1866)

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. Főműve, a Memoirs of a hungarian lady (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható:


Január 7. indiai újságíró, aktivista (sz. 1964)

Fiatal újságíróként Nepálban járva olyan falvakat talált, melyekből majdnem teljesen hiányoztak a fiatal nők. Utánajárt, kiderítette, hogy emberkeskedelem áldozatai, külföldi bordélyházakba adják el őket. Az erről írt cikksorozatáért Emmy díjat kapott “kiemelkedő oknyomozó újságíró teljesítményéért”. 2002-ben létrehozta az Apne Aap Women Worldwide civil szervezetet, mely a nők jogaiért, az emberkereskedelem megszüntetéséért, a veszélyeztetett helyzetben lévő és a prostitúcióba kényszerített nők megsegítéséért dolgozik. A téma szakértőjeként az , az indiai és az USA kormánya is többször kikérte véleményét. Confronting the Demand for Human Trafficking című könyvéből tanulják az indiai rendőrtisztek, hogyan ismerjék fel és szálljanak szembe az emberkereskedelemmel.


Január 7. kanadai jogász, újságíró, feminista (1864–1947) 

Torontoban a Trinity College egyetlen női hallgatója volt, 1889-ben diplomázott. A Cosmopolitan című lap munkatársaként beutazta egész Kanadát. Családjával Vancouverben telepedtek le, 1917-ben az első nő volt, aki Brit Kolumbiában (Kanadában harmadikként) bírói kinevezést kapott, 23 évig töltötte be ezt a posztot. A fiatalkorúak bírósága az ő kezdeményezésére jött létre. Aktiv szerepet vállalt a női választójogi mozgalomban, alapító tagja volt a Vancouver Business and Professional Women's Club-nak, javaslatára alakult meg az országos Canadian Federation of Business and Professional Women Clubs. 


Január 8. pedagógus (1850–1923)

A magyar nőnevelés egyik úttörője Zirzen Janka tanítónőképzőjében végzett, tanulmányai közben segédtanítónőként is dolgozott. 1874-től az ipolysági polgári leányiskola vezetőjévé, majd egy év után az akkor megalapított győri Állami Tanítónőképzőintézet első igazgatója lesz. A képző negyven tanulóval, köztük 20 bentlakóval indult. Vezetésének tíz éve alatt többszáz, jól felkészített tanítónő végzett az intézetben. Győr után a kolozsvári, majd 1896-tól a budapesti tanítónőképző igazgatója volt. Publikációi jelentek meg a Nemzeti Nőnevelésben és a Győri Tanügyi Értesítőben, könyve Emlékeimcímmel jelent meg.


Január 8. Novák Éva olimpiai bajnok úszó, orvos (1930–2005)

Ő volt az első magyar nő, aki világcsúcsot úszott. Tizenkét évesen már a MUE igazolt úszója volt, később az FTC-ben versenyzett. Első bajnoki aranyérmét 1943-ban az ifjúsági országos bajnokságon a 3x100 méteres vegyesváltóban nyerte. Hétszer egyéniben, nyolcszor váltóban volt magyar bajnok. 1948-ban a londoni olimpián 200 méteres mellúszásban bronzérmes volt. 1952-ben Helsinkiben a világcsúccsal győztes 4x100 méteres gyorsúszó-váltó tagjaként nyert olimpiai aranyérmet, 200 mellen és 400 gyorson ezüstérmes volt. Ezen az olimpián házasodott össze Pierre Gerard belga sportújságíróval, hazatért majd 1953-ban engedéllyel Belgiumba költözött férjéhez. 1973-ban testvérével, Novák Ilonával együtt beválasztották az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 


Január 8. amerikai közgazdász, pacifista (1867–1961)     

Amikor 1946-ban átvette a Nobel Békedíjat, rengetegen köszöntötték szerte a világban. Az Egyesült Államok kormánya nem volt a gratulálók között. A Bryn Mawr College-ban diplomázott 1889-ben, ő volt az első, aki megkapta az egyetem európai ösztöndíját. Párizsban töltött tanulmányútjáról a  Public Assistance of the Poor in France című értekezésében  számolt be. A Wellesley egyetemen tanított közdazdaságtant, az első világháború kitörésekor bekapcsolódott a nemzetközi békemozgalomba. A Women's International League for Peace and Freedom (WILPF) alapító tagja, később vezetője volt. Attól kezdve minden energiáját a békemozgalom kötötte le, utazott, előadásokat tartott, cikkeket publikált. Felemelte szavát a nácizmus ellen, segítette az üldözötteket. A Nobel díjjal járó pénzt a WILPF-nek utalta át. 


Január 9. Keleti Ágnes tornász (sz. 1921)

A magyar sport történetének legsikeresebb tornásznője, öt olimpiai aranyérmet nyert. A Postásban kezdett tornázni, majd a TFSE és a Bp. Dózsa következett. Első olimpiai győzelmét 1952-ben, Helsinkiben aratta, majd következett a nagy sorozat 1956-ban, Melnbourne-ban, ahol első lett műszabadgyakorlatban (talajon), gerendán és felemáskorláton, ezenkívül tagja volt az olimpiai bajnok kéziszercsapatnak. Nyert még három olimpiai ezüstöt és két bronzot. A világbajnokságokon két első helyet szerzett, a főiskolai világbajnokságokon négyszer lett első. Egyéni összetettben 1947. és 1955. között kilencszer nyert magyar bajnokságot.


Január 9. Puerto Ricoi politikus, feminista (1897–1994)

Dona Fela, ahogyan a legtöbben ismerték nyolcgyerekes ügyvéd lánya volt. 15 éves korában ott kellett hagynia az iskolát, hogy testvéreit gondozza. Fiatalon kezdte érdekelni a politika, bekapcsolódott a nők szavazati jogának megszerzéséért vívott mozgalomba. A mozgalom sikeres volt, 1932-től Puerto Ricoban szavazhattak a nők. Politikusi programjában fontos helyet kapott a gyerekvédelem, az idősek és szegények segítése. 1946-ban megválasztották San Juan város polgármesterének, ő volt az első és hosszú évtizedekig az egyetlen nő ilyen pozícióban. 1968-ban lemondott posztjáról, nem sokkal később megválasztották az Egyesült Államok jótékonysági nagykövetének. 95 éves korában ő volt hazája képviselője a New Yorkban tartott demokratikus konvención.


Január  9. amerikai feminista (1859–1947) 

Az amerikai feminizmus egyik vezéralakja, komoly szerepe volt a nők választójogának kivívásában.  Az Iowa State College elvégzése után 1880-tól tanárként dolgozott, öt évvel később ő lett az első női tanfelügyelő az államban. Ekkortájt került kapcsolatba a nőmozgalommal. Remek szervezőkészsége, tagtoborzó tehetsége, hatásos szónoki képességei vezetésre teremtették, 1900-ban megválasztották a National American Woman Suffrage Association (NAWSA) elnökévé. A League of Women Voters és az International Alliance of Women alapító tagja volt. 1933-ban, Hitler hatalomrajutásakor létrehozta a Protest Committee of Non-Jewish Women Against the Persecution of Jews in Germany szervezetet, mely elérte a zsidó menekültek bevándorlásának megkönnyítését. 


Január 10. kutató fizikus, feltaláló (1898–1979)

A chicagoi egyetem diplomázott kémiából, után a General Electric-nél kapott kutatói állást - a cégnél az első nő ilyen beosztásban. Fontos haditechnikai találmányai voltak, pl. mérgező gáz adszorbens, repülőgépszárny jégtelenítő. 1926-ban a cambridge-i egyetemen fizikusdoktori diplomát szerzett - előtte ez csak férfiaknak sikerült. Tovább folytatta munkáját a General Electric-nél, és kifejlesztette a nem-fényvisszaverő üveget, amelyet mai napig alkalmaznak szemüvegek, optikai berendezések, fényképezőgépek, teleszkópok, stb. készítésénél. Több szabadalma volt, számos kitüntetést és négy díszdoktori címet kapott.


Január 10. Galina Ulanova orosz balerina (1910–1998)

A XX. század legnagyobb táncosai között tartják számon. Szentpétervárott született, szintén balerina édesanyja és Agrippina Vaganova tanítványa volt. 1928-tól a Kirov Balett táncosa volt, 1944-ben a Bolsoj Szinház primabalerinája lett. Karizmatikus személyisége, remek előadókészsége kifogástalan technikával párosult, az orosz és a nemzetközi közönség és a kritikusok is egyaránt rajongtak érte. Számtalan elismerést kapott, pl. Anna Pavlova Prize (1958); Oscar Parcelli Prize (1988); a US Academy of Arts tiszteletbeli tagja. Stockholmban és Szentpéterváron szobrot állítottak tiszteletére.

 


Január 10. Ruth Moufang német matematikus (1905–1977) 

Értelmiségi családba született, a frankfurti egyetem matematika szakán végzett 1929-ben. Doktori disszertációját 1931-ben védte meg, utána egy évig Rómában volt ösztöndíjas. A projektív síkokkal kapcsolatos úttörő jelentőségű kutatásai nemzetközi elismerést szereztek neki. Annak ellenére, hogy doktori fokozattal rendelkezett, nem nevezték ki egyetemi tanárnak, mert nő volt. 1937 őszén sikerült elhelyezkednie a Krupp művek kutatólaboratóriumában, ahol ipari matematikával foglalkozott. 1946-ban a frankfurti egyetem tanára lett, 1957-ben ő volt az országban az első nő, akit egyetemi professzorrá neveztek ki.


Január 11. Anne Heggtveit kanadai síző (sz. 1939)

A sielő családból származó Anne első nemzetközi sikerét 15 éves korában aratta, amikor 1954-ben Norvégiában aranyérmes lett az óriás műlesiklásbam, a legfiatalabb nyertes a sportág ötvenéves történelmében. 1960-ban a Squaw Valley-ben olimpiai aranyérmet nyert.


Január 11. író (1890–1913)

Súlyos tüdőbetegsége miatt egy davosi szanatóriumban élt. Író apja és testvére tehetsége benne is megvolt, ezt Fehér árnyékok címmel publikált regénye is bizonyítja, melyben a szanatóriumi életet mutatja be. A könyv az írónő halála után jelent meg, Péczely-díjat kapott.

 

 


Január 11. Sara de Ibáñez uruguayi költő, kritikus (1905–1971)

Sara Iglesias Casadel Tacuarembóban született, már gyerekkorában verseket írt. 1928-ban kötött házasságot a szintén költő Roberto Ibáñezzel. Első verseskötete, a Canto1940-ben jelent meg, Pablo Neruda előszavával. A könyv Montevideo költészeti pályázatán elnyerte az első díjat. A kritikusok külön megdícsérték a gazdag szókincset és a letisztult klasszikus formát. Népszerű volt a kortárs írók között, akik kedvesen Gran Saranak szólították. Néhány munkája: Canto a Montevideo; Hora ciega; Las estaciones y otros poemas; Apocalipsis 20; Canto póstumo. 


Január 11. amerikai feminista (1885–1977) 

A szüfrazsett mozgalom egyik vezetője kvéker családból származott. 1905-ben, a Swarthmore College elvégzése után Angliában töltött 3 évet. Csatlakozott az angol szüfrazsettekhez, tüntetett, agitált. Tevékenységéért többször letartóztatták, börtönbe zárták, ahol éhségsztrájkot tartott. Hazatérése után a National American Woman Suffrage Association egyik vezetője volt, de túl szolidnak találta őket, ezért megalapította a harciasabb fellépésű Congressional Union for Woman Suffrage egyesületet, melynek neve később National Woman's Party lett. A nők szavazati jogának törvénybe iktatása után is folytatta tevékenységét, egészen haláláig dolgozott a női egyenjogúság kiharcolásáért az élet minden területén.  


Január 12. Botár Edit festő báb- és díszlettervező, textilművész, grafikus, festő (sz. 1930)

„Hosszú lenne felsorolni életem fontosabb állomásait, így csak pár fontosabb dologra szorítkozom. A Kolozsvári Ion Andreescu Intézet textilszakának elvégzése után (1956) harminc évet dolgoztam a Kolozsvári Bábszínházban mint díszlet- és bábtervező. Sok kitüntetést és elismerést kaptam. Ez csodálatos műfaj volt, ahol alkotó fantáziámat hagyhattam szárnyalni. Fából vaskarikát is csinálhattam. Így az absztrakt művészet sok ágát is kipróbálhattam, mégis megmaradtam nagy szerelmemnél, az akvarellnél, amit nem értékeltek úgy, mint az olajat. Így magányos farkasként mégis kitartottam e műfaj mellett. A grafikai kiállításokon túl színesnek tartották munkáimat, a festészetin meg grafikának minősítették az akvarellt. Egyik skatulyába se fértem bele, így kénytelen voltam egyéni kiállításokon felmérni: hogyan tovább? Hatvannégy kiállításom volt itthon és külföldön, és huszonöt országba jutottak el munkáim. Közben textilfestéssel és könyvillusztrációkkal foglalkoztam. Most sikerült megjelentetnem a Kolozsvár albumot (saját költségen) ami 101 akvarellt és 101 tusrajzot tartalmaz négynyelvű szöveg kíséretében. Ez negyvenöt év munkájának csak egy kis töredéke. A könyv megjelenésével egy időben kiállítottam a Kolozsvár képeit is a budapesti Vármegye Galériában. A Keszthelyi Múzeumban most nyílt meg egy nagy kiállításom. Nem volt könnyű életem, de a sok nehézségen optimizmusom és alkotókedvem átsegített.”


Január 12. Marika Stiernstedt svéd író (1875–1954)

19 évesen publikálta első munkáját, a Sven Vingedal-t. Regényeiben, elbeszéléseiben mindig a nő áll a középpontban, az otthonán kívül is érvényesülni akaró, a férfiakkal egyenlő értékű nő. Kiállt a nők szexuális emancipációjáért, a kettős mérce megszüntetéséért, erről szól az Alma Wittfogels rykte és a Landshöfdingens dotter című regénye. A Fröken Liwinegy leányanya megpróbáltatásait mutatja be. Az 1940-es években írt műveiben - Indiansommer, Banketten, Attentat i Paris - határozottan kiállt a fasizmus ellen. Utóbbi magyarul is megjelent, Merénylet Párizsban címmel.


Január 12. dán feminista, tanító, gyorsíró, fordító (1856–1945)

Koppenhágában nőtt fel, 1884-ben szerezte meg tanítói oklevelét. 1890-ben – magasrangú hivatalnokok tiltakozása ellenére - a dán parlament, a Rigsdagen első női gyorsírójává nevezték ki. Műfordítással is foglalkozott, többek között ő fordította munkáit dánra. Elkötelezett, aktiv tagja volt a dán nőszervezetnek, a -nak, tagja volt az elnökségnek. Szerkesztője volt a nőszervezet lapjának, a Kvinden og Samfundet-nek (A nő és a társadalom). Cikkeiben és beszédeiben sokszor hangsúlyozta, hogy a nők értékes, önálló emberek, nem kell alávetniük magukat a férfiak elvárásainak és követeléseinek.


Január 12. Ruth Rogan Benerito amerikai vegyész, feltaláló (1916–2013) 

55 szabadalma közül valószínűleg legjelentősebb a textilipart forradalmasító gyűrődésmentes szövet. Értelmiségi család kiemelkedően tehetséges lánya volt, 15 éves korában lett a Tulane University hallgatója, kémiát, fizikát és matematikát tanult. 1935-ben diplomája megszerzése után középiskolában tanított. Közben doktori disszertációján dolgozott, amelyet 1948-ban védett meg a chicagói egyetemen, ahol kutatói állást is kapott. 1953-tól New Orleansben a US Department of Agriculture kutatóintézetében textilipari kutatásokkal foglalkozott. A kutatómunkától 1986-ban ugyan visszavonult, de a tanítást 81 éves koráig folytatta. 2014-ben a US National Inventors Hall of Fame tagjai közé választották. 


Január 13. Flora Nwapa nigériai író (1931–1993) 

A modern afrikai irodalom anyjának szokták emlegetni. 1957-ben diplomázott az ibadani egyetemen, majd Edinburgh-ban végezte posztgraduális tanulmányait. Hazájába való visszatérése után több fontos posztot töltött be az egészségügyi és szociális minisztériumban. Első regénye, az Efuruangolul jelent meg és azonnal ismertté tette nevét. Műveiben a nők nézőpontjából mutatja be az ibok életét és szokásait. Az írás mellett a világ számos híres egyetemén tanított.


Január 13. az első magyar pilótanő (1891–1977)

Budapesten 1910-ben nemzetközi repülőversenyt tartottak, a fiatal lány ott döntötte el, hogy pilóta lesz. Beiratkozott Wienerneustadtban a repülőiskolába, ahol Karl Illner, a híres pilóta tanítványa volt. 1912. augusztus 15-én kapta meg pilótaigazolványát, az Osztrák-Magyar Monarchia első női pilótájaként. Ugyanabban a hónapban már többezres közönség előtt mutatkozott be egy versenyen Nagyváradon. 1913-ban a rákosi repülőtéren megrendezett versenyen remekül szerepelt, megnyerte a gyorsasági versenyt és második lett a megszakítás nélküli repülésben. 1914-ben férjhez ment, férje kivánságára feladta a repülést. Steinschneider Lilly 1977-ben, Franciaországban halt meg.


Január 13. svéd politikus, feminista (1866–1925)

Az első nő, aki bekerült a svéd törvényhozó testületbe. Az uppsalai egyetemen végzett 1884-ben, Stockholmban Anna Whitlock iskolájában tanított. Alapító tagja és 1902-1906 között elnöke volt a Stockholmsföreningen för kvinnans politiska rösträtt-nak (Stockholmi szüfrazsett egyesület). A Centralförbundet för Socialt Arbete (szociális jóléti szervezet) igazgatótanácsának tagja volt 1904-1925 között. 1898-as megalakulásától tagja és egy ideig elnöke volt a svéd nők békeszervezetének, a hágai nemzetközi békekonferencián ő képviselte Svédországot. 1910-ben beválasztották a stockholmi városi önkormányzatba. 1914-ben lett a svéd törvényhozó testület, a Lagberedningen tagja. 


Január 13. Dömötör Tekla néprajzkutató, színháztörténész (1914–1987) 

A Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott 1936-ban, a német passiójátékokról írt doktori disszertációját 1937-ben védte meg. A kövtkező évben jelent meg első publikációja az Etnographia-ban. A háború után a Nemzeti Múzeum, később a Szabó Ervin könyvtár munkatársa volt, 1953-tól az ELTE Néprajzi tanszékén dolgozott, 1967-ben tanszékvezetőnek nevezték ki. Egyetemi munkája mellett évekig volt a Színháztudományi Intézet osztályvezetője. Rangos hazai és külföldi lapokban publikált, több külföldi egyetem vendégelőadója volt., Norvégiában a bergeni egyetem díszdoktorrá avatta. 
Néhány munkája: A passiójáték; A magyar nép hiedelemvilága; A népszokások költészete; Az újkori színjátszás kialakulása Kelet-Európában; Naptári ünnepek - népi színjátszás; Régi magyar vígjátékok.


Január 14. Shannon Lucid biokémikus, űrhajós (sz. 1943)

Négy rövidebb űrrepülés után 1996-ban az Atlantisszal repült az orosz MIR modulűrállomásra, majd 186 napos női rekord-űrrepülése végén ennek az űrrepülőgépnek a következő repülése során tért vissza a Földre. Lucid az egyetlen űrhajósnő, aki megkapta az elnöki Congressional Space Medal of Honor-t. A NASA vezető tudósa, felelős az amerikai Űrhajózási Hivatal űrkutatási programjának fejlesztéséért és annak a külvilág előtti képviseletéért.

 


Január 14. Berthe Morisot francia impresszionista festő (1841–1895)

Jómódú, kulturát szerető családba született. Gyerekkorában tanult rajzolni, festeni, és életreszólóan elkötelezte magát a festészet mellett. Corot tanítványa volt, hamarosan csatlakozott az impresszionista festők köréhez. Jó barátja (és sógornője) volt Manet-nak, az egyetlen festőnek, aki hatással volt stílusára. Gondosan komponált, élénk színekkel festett képein gyakran jelennek meg a nők. Néhány munkája: Pontillon asszony arcképe; A bölcső; Lepkefogás; A mézyi szénaboglyák; A zongoralecke; Fiatal lány legyező­vel; Julie Manet fehérben.


Január 14. Carrie Derick kanadai botanikus, feminista (1862–1941) 

Az első kanadai nő, aki egyetemi tanári kinevezést kapott. Clarenceville-ben született, az ottani tanítóképzőt végezte el. Ezután a McGill University hallgatója lett, 1890-ben az alap-, 1896-ban a mesterdiplomát szerezte meg. Ugyanabban az évben ő volt az első nő, akit az egyetem demonstrátorként foglalkoztatott. 1901-ben a bonni egyetemen elkészítette doktori disszertációját, de ezzel járó címet az egyetem nőknek nem adott. Az elkövetkező években a Harvard, a Royal Academy of Science és a Marine Biological Laboratory vendéghallgatója volt. 1912-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését a McGill egyetemen. Tudományos munkássága mellett komoly részt vállalt a nőjogi mozgalomban, évekig a Montreal Suffrage Association elnöke volt.  


Január 15. orosz matematikus (1852–1891)

A Korvin-Krukovsky orosz arisztokrata család lányának matematikai tehetsége már gyerekkorában megmutatkozott. 18 éves korában névházasságot kötött Vlagyimir Kovalevszkijjel, hogy a Heidelbergi egyetemre tudjon menni, ahol csak magánuton tanulhatott. Késöbb a Göttingeni Egyetemen doktorátust szerzett. Tudományos munkája alapján a Stockholmi Egyetem tanárává választották, 1889-ben professzor lett. 1891-ben tüdőgyulladásban halt meg.


Január 15. lengyel feminista, újságíró, író (1859–1921)

Az első világháború előtti lengyel nőmozgalom legradikálisabb alakja. Gazdag krakkói nemesi családból származott, igényes neveltetést kapott, francia, német, olasz és angol nyelvismerete volt. Első cikke 1881-ben az Echo-ban jelent meg. Svájci egyetemista évei alatt ismerkedett meg a feminista eszmékkel, hazatérése után megalapította a Nőegyletet. Több más szervezet, oktatási intézmény alapítása kötődik még a nevéhez. Alapítója volt a Ster című lapnak, amelyikben a nők szabadon kifejthették véleményüket, megismerhették a feminista eszméket. Néhány munkája: Stan wykształcenia kobiet w Polsce (A nőoktatás helyzete Lengyelországban); Historia ruchu kobiecego (A nőmozgalom története); Wyborcze prawa kobiet (A nők választójoga).


Január 15. Sophia Goudstikker német fényképész, üzletasszony, feminista (1865–1924) 

Barátnőjével, Anita Augspurggal közös fotószalont nyitott, a korabeli Németországban ez volt az első, nők által vezetett komoly vállalkozás.  Münchenben  az Elvira szalon a bohémvilág találkozóhelye lett, ahol egyaránt megfordultak az értelmiség, a művészvilág és a bajor uralkodócsalád tagjai. Az üzlet mellett a nőjogi mozgalom aktív szereplője volt. 1894-ben a Verein für Fraueninteressen alapító tagja, a Verein für Frauenstimmrecht tagja volt, ő szervezte meg 1899-ben Münchenben az első nőnapot. Jogi tanácsadással foglalkozó központot vezetett, ahová a hivatalos ügyekben járatlan nők munkaügyi vagy bántalmazási problémáikkal fordulhattak, bírósági eljárásokban szakszerű támogatást kaptak. 


Január 16. Dian Fossey amerikai zoológus (1932–1985) 

Ruandában és Zairében a Virunga hegységben végzett kutatásai teljesen megváltoztatták a gorillákról az addigi ismereteket. Kutatóhelye, Karisoke, a gorillakutatás nemzetközi központja lett. Több, mint 22 évet töltött a hegyi gorillák tanulmányozásával. 1985-ben holtan találják táborhelyén, valószínűleg orvvadászok áldozata lett. Gorillák a ködben című könyve magyarul is megjelent.

 

 


Január 16. kanadai orvos (1868–1948)

Az első nő, aki Quebec tartományban orvosi egyetemet végezhetett. A McGill egyetemre való jelentkezését neme miatt először visszautasították. Amikor végre engedélyt kapott, bebizonyította, hogy versenyképes a férfi hallgatókkal és 1891-ben a diplomaosztáskor mint legjobb eredményt elérő hallgató ő mondta a búcsúbeszédet. Beválasztották a Canadian Medicine Hall of Fame tagjai közé.


Január 16. Anna Golubkina orosz szobrász (1864–1927) 

Az első jelentős orosz szobrásznő és az első orosz szobrász volt, aki elnyerte a Paris Salon díját. Földművelő családba született, írni-olvasni tudott, de iskolába nem járt. Rajzolni, agyagot formálni autodidakta módon tanult meg. 1889-ben felvételizott a moszkvai Képzőművészeti Akadémiára, a felvételi vizsga több feladatát iskolázottsága hiányában nem tudta teljesíteni. Művészi kvalitásai azonban olyan imponálóak voltak, hogy ennek ellenére felvették. 1895-ben Párizsba ment, ahol néhány évig Rodin mellett dolgozott. Első kiállítása is Párizsban volt 1899-ben. Az 1905-os orosz forradalomban való szerepvállalása miatt egy évre bebörtönözték. A moszkvai Szépművészeti Múzeumban 1914-ben megtartott egyéni kiállítása hatalmas sikerrel zárult. 1932-ben egykori műtermét múzeummá avatták, ez az egyetlen kiállítóhely Európában, amelyet egy női szobrásznak szenteltek. 


Január 17.  amerikai szüfrazsett (1853–1933)

Rendkívül gazdag nő volt, vagyonából komoly összegeket fordított a nőmozgalom segítésére. 1910-ben megalapította Political Equality League-t (Szövetség a poltikai egyenlőségért) és működését több, mint egymillió dollárral támogatta. A pártba munkásnők, orvosok, nővérek, harlemi feketék, művészek egyaránt beléptek. Alva egyik vezetője volt 1912-ben New Yorkban a híres szüfrazsett felvonulásnak. New Yorkban állította fel a párt központi irodáját, valamint sajtóirodát az ügy népszerüsítésére. Háza gyakran volt amerikai és nemzetközi szüffrazsett találkozók színtere. Komoly része volt abban, hogy 1920-ban az amerikai nők kiharcolták a választójogot.

Bővebben írtunk róla.


Január 17. Anne Brontë angol író, költő (1820–1849)

Angol lelkészcsalád hatodik gyerme. Két nővérével, Charlotte-tal és Emilyvel talán a leghíresebb író-famíliát alkották. Első regénye, az Agnes Gray, egy nevelőnő életét mutatja be a korabeli társadalomban. A második, a Tenant of Wildfell Hall (magyarul Wildfell asszonya címmel jelent meg) egy bántalmazó házasságban élő, alkoholista férjétől szabadulni akaró élő nő függetlenségéért való küzdelméről szól. Anne Brontë fiatalon, tüdőbajban halt meg.


 

Január 17.  Elisabeth Koopmann Hevelius lengyel csillagász (1647–1693)

Jómódú danzigi kereskedőcsalád lánya, a kor szokásaitól eltérően alapos oktatást kapott, latint és matematikát is tanult. 16 éves korában feleségül ment a neves csillagászhoz, Johannes Heveliushoz. A tudományos érdeklődésű fiatalasszonyt férje megismertette az obszervatórium műszereivel és kezelésükkel, a kutatás módszertanával. A férfi halála után Elisabeth önállóan folytatta a munkát, befejezte és publikálta a megkezdett cikkeket, folytatta a csillagok katalogizálását. A 12625 Koopmankisbolygó és a Vénusz Corpmankrátere őrzi emlékét.


Január 17. Marie Baborová-Čiháková cseh botanikus, zoológus (1877–1937) 

Az első cseh nő, aki a prágai Károly egyetemen doktori címet szerzett 1901-ben. Értelmiségi családból származott, a lányok részére alapított híres prágai Minerva középiskolában tanult. Egyetemi tanár és politikus nagybátyjai segítségével a Károly egyetem hallgatója lett, néhány órát a prágai német egyetemen is hallgatott. Diplomája megszerzése után a Károly egyetem zoológiai tanszékén dolgozott. Részt vett a Velkém ilustrovaném přírodopisu všech tří říší és az Ottův slovník naučný enciklopédia szerkesztésében. 


Január 18. Kássa Melinda bábművész (sz. 1930)

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott, majd felvételizett az Állami Bábszínház színészképző stúdiójába. Ennek elvégzése után a Bábszínház tagja let, sikeres előadások - János vitéz, Három kismalac, Ludas Matyi, Fából faragott királyfi, Misi mőkus – szereplője. Nyugdíjazása után 1992-től a Kolibri Színház egyik alapító tagja, itt rendezői feladatokat is kapott.


Január 18. kanadai orvos, feminista (1859–1949)

Az első három kanadai orvosnő egyike. Visszaemlékezéseiben leírja, a férfi hallgatók és tanárok zaklatták, gúnyolták, kiközösítették őket, sztrájkkal fenyegetőztek, ezért a női hallgatóknak létrehozták a Canadian Women's Medical College-t, ahol 1884-ben diplomát szereztek. Hamiltonban kezdett praktizálni, majd a Canadian Women's Medical College professzora lett. Tevékenyen részt vett a nőjogi mozgalomban, a National Council of Women alelnöke volt. Emlékiratait A Woman with a Purpose címmel publikálta.


Január 18. író, költő (1885–1940)

Losoncon született, Szeghalmon nőtt fel, nyelveket, zenét tanult. Az Óvónőképző elvégzése után a szeghalmi óvódában helyezkedett el. Elbeszéléseket, verseket publikált a helyi lapban, első kötete 1904-ben Zsúrvilág a provinciáncímmel jelent meg. 1910-ben családja tiltakozása ellenére házasságot kötött a kalandos életű Rozsnyai Kálmánnal. 1918-ban megalapította a Szeghalmi Szervezett Munkásnők Pártját, amely a nők egyenjogúságát hirdette. A tanácsköztársaság idején direktóriumi tag volt, a bukás után férjével együtt a brassói börtönbe zárták egy évre. A huszas évek közepén Nógrádverőcére költöztek, ahol házuk az irodalmi élet központja volt. Néhány munkája: Versek; Testámentom; Ady Endre az életben; Lelkem virágos ablakából; El nem küldött levelek.


Január 18. ötvös (1901–1978) 

Az Iparművészeti Iskola hallgatója volt, majd a két híres ötvös, Zutt Richard és Kiss Ferenc tanítványa lett. 1928-ban önálló lett, a réz volt kedvelt anyaga, de ónnal és bronzzal is  szívesen dolgozott. Munkái nagyon hamar sikert arattak, több hazai és nemzetközi kiállításon szerepelt és nyert díjat. Többek között 1933-ban megkapta Budapest Székesfőváros elismerő oklevelét, 1937-ben pedig a párizsi világkiállításon a Diplôme ďHonneur díjjal tüntették ki. A háború alatt a gettóban írt naplója Minden ház ellenségesen áll - Tevan Margit 1944/45-ös feljegyzései címmel jelent meg. 


Január 19. Sophie Täuber-Arp svájci festő, szobrász és textiltervező (1889–1943)

A dadaista irányzat jeles képviselője. St. Gallenben, Münchenben, Hamburgban képzőművészetet, Zürichben táncművészetet tanult. A huszas években Zürichben élt, részt vett a Dada performanszaiban, koreográfiát, bábokat, kosztümöket tervezett svájci és francia színházaknak. Ebben az időben készített munkái az absztrakt, fából faragott Dada-fejek, a geometrikus mintájú textilek. Az 1920-as évek végén Párizsba költözik, itt megbízást kapott a Café Aubette belső terének megalkotására. 1927-ben publikálja a Design and Textile Arts című könyvét, társszerzője Blanche Gauchet. 1940-ben a német megszállás elől menekülve férjével elhagyják Párizst és Dél-Franciaországba, Grasse-ban költöznek, ahol művésztelepet alapítanak, amely Sophie 1943-ban bekövetkezett haláláig működött.


Január 19. amerikai énekes, szövegíró, zeneszerző (1943–1970)

A múlt század hatvanas éveinek ikonikus figurája egy texasi kisvárosban született. Énekesi karrierje 1966-ban kezdődött, amikor a Big Brother and the Holding Company rockbanda tagja lett. Két év múlva otthagyta a zenekart és Kosmic Blues Band névvel saját csapatot alapított. Első szólóalbuma I Got Dem Ol’ Kozmic Blues Again Mama!1969-ben jelent meg, komoly sikert aratva. Ugyanabban az évben Woodstockban jutott el népszerűsége csúcsára. 1970-ben feloszlatta zenekarát, Full Tilt Boogie Band néven újat alapított és elkezdett második szólólemezén dolgozni. A lemez Pearl címmel posthumus jelent meg, Janis Joplin 27 évesen kábítószer túladagolásban meghalt.


Január 19. Matilde Casazola Mendoza bolíviai költő, dalszövegíró, énekes (sz. 1942)

Bolívia egyik legismertebb, legnépszerűbb poétája zenetanárnak tanult, évekig volt La Pazban a Mauro Núñez Cáceres iskola gitártanára. Első verseit 11 éves korában publikálta. Verseiben és dalaiban gyakran megjelennek hazája hagyományai, legendái. 1974-ben Argentínában, 1982-ben Európában volt hatalmas sikerű előadókörútja.

Néhány munkája: Los ojos abiertos; Los cuerpos; Una revelación; Los racimos; Amores de alas fugaces; Estampas, meditaciones, cánticos; El espejo del ángel.


Január 19. újságíró, feminista (1882–1908) 

A XIX/XX század fordulóján a modern nő, a modern újságíró megtestesítője volt. Cikkeit rendszeresen közölte a Budapesti Napló, A Hét, a Pester Lloyd. Írt publicisztikát, irodalmi kritikát, foglalkoztatta a feminizmus kérdése. Írt a nőmozgalomról, a dolgozó nők alacsony fizetéséről, női munkahelyek teremtéséről, a nők szavazójogáról. Sokat tett a kortárs nőírók megismertetéséért. Fiatalon halt meg, Ignotus fájdalmasan szép nekrológgal búcsúzott tőle a Nyugat-ban. 


Január 20. zeneszerző (1921–1976) 

Zongoraművésznek készült, igéretesnek induló karrierjét 1940-ben súlyos, bénulással járó betegsége szakította meg. Ezután zeneszerzést tanult, ezzel indult könnyűzenei karrierje. Az évek során többszáz, nagysikerú slágert írt, több fiatal énekes karrierjét indította el. 1948-ban és 1968-ban megnyerte a rádió slágerversenyét. A táncdalfesztiválok népszerű szerzője, 1967-ben nagydíjas.

Néhány munkája: Mindenki a fedélzetre rádióoperett, Sportol az ország, vígjáték, Üldöznek a nők, vígjáték és néhány nóta a sok közül: Nem várok holnapig, Rövid az élet, Nem adlak másnak, Valaki kell nekem is, Különös éjszaka volt, Szeretném bejárni a földet, Amikor virágba borultak az almafák.


Január 20. orvos (1902–1984) 

Nemzetközileg elismert szakembere a csecsemő és a kisgyermek fejlődésének és nevelésének. Bécsben született, egyetemi tanulmányait is ott végezte. 1932-ben költöztek férjével Budapestre, ahol magánpraxist nyitott, és rövid időn belül komoly eredményeket mutatott fel. A zsidóüldözés alatt páciensei bújtatták őt és családját. A háború után, a sok árván maradt gyerek segítésére alapította meg 1946-ban a Lóczy utcában intézetét, amely később a nevét viselte. Eredményes módszereiről 11 könyvet, többszáz cikket publikált, szakértői irányításával 9 film készült.

Néhány műve: Adatok a csecsemő mozgásának fejlődéséhez Bp. 1969; Mit tud már a baba? Bp. 1976.; Anyák könyve (szerk.) Bp. 1985.; Laßt mir Zeit. Die selbständige Bewegungsentwicklung des Kindes bis zum freien Gehen. München, 1988.; Friendliche Babys – zufriedene Mütter. Pädagogische Ratschläge einer Kinderärztin. Freiburg, Basel, Wien, 1991.


Január 20. szüfrazsett, az angol nőnevelés úttörője (1820–1892)

Kereskedőcsalád lánya, írói ambíciói voltak, de a család anyagi gondjai miatt pénzt kellett keresnie. Először Liverpoolban, majd Amblesideban nyitott iskolát. Különösen fontosnak tartotta a lányok oktatását, erről Hints on the Organization of Girls' Schools címmel írt cikket a Macmillan's Magazine-ben. Megismerkedett a tagjaival, egyetértett elképzeléseikkel. Amikor 1867-ben a parlament elutasította, hogy a nők a férfiakkal egyenlő jogokat kapjanak, társaival megalapították a egyesületet. 1871-ben megbízást kapott a Cambridge University nőhallgatóinak létrehozott ház vezetésével, ebből nőtt ki a híres .


Január 20. amerikai feminista (1856–1940) 

Elizabeth Cady Stanton lánya Seneca Fallsban született, anyja példáját követve a nőmozgalomnak szentelte életét. A Vassar College-ban matematikából diplomázott 1878-ban, 1882-től 1902-ig férjével Angliában éltek. Angliában csatlakozott a Fabian Society-hez és tevékenyen részt vett a Women's Franchise League munkájában. Hazatérése után alapító tagja volt az Equality League of Self-Supporting Women-nek, mely később a Women's Political Union (WPU) nevet viselte. A szervezet New Yorkban nagylétszámú, hatásos szüfrazsett demonstrációkat tartott. A WPU 1915-ben egyesült a Congressional Union-al, a nevük National Woman's Party lett. A nők szavazójogának törvénybe iktatása után 1920-ban belépett a szocialista pártba. Bátyjával közösen könyvet írt anyjukról, önéletrajzi könyve Challenging Years címmel jelent  meg.


Január 21. brit orvos, feminista (1840–1912)

Harcot indított Angliában azért, hogy a nők is folytathassanak orvosi tanulmányokat. Londonban, Bostonban és New Yorkban volt orvostanhallgató, engedélyt kapott Edinburghban az egyetemi előadások látogatására, de diplomázni nem engedték. Évekig tartó küzdelem után sikerült néhány képviselőt megnyernie és 1876-ban a parlament törvényt hozott a női orvosok elfogadásáról. 1877-ben Sophia volt az első nő hazájában, aki kitehette ajtajára az orvosi foglalkozást jelző táblát.


Január 21. osztrák erőművész (1884–1952)

Artistacsalád gyermeke, ő is követte a családi hagyományt. erőművész lett. Birkózott, súlyt emelt, vasat görbített. A fennmaradt fotók alapján nemcsak igen erős, de nagyon szép is volt. Fellépései alkalmával komoly pénzt ajánlott fel annak, aki legyőzi – de ez soha, senkivel nem fordult elő. Egy ilyen alkalommal ismerkedett meg leendő férjével, akivel aztán 52 évet éltek együtt. Az Egyesült Államokban évekig volt a híres Ringling Bros. and Barnum & Bailey Circus tagja. Visszavonulása után a férjével New Yorkban nyitottak éttermet.


Január 21. olasz anatómus, modellkészítő (1714–1774) 

Bolognában született, 1736-ban kötött házasságot Giovanni Manzolinivel, aki a helyi egyetem anatómiatanára volt. Giovanni otthoni laboratóriumában emberi szervekről készített viaszmodelleket, felesége is elsajátította az eljárást. Később Anna boncolni is megtanult, és rendkívül tehetségesnek bizonyult, több, addig nem ismert izmot, ideget talált meg. Tevékenysége felkeltette a nemzetközi tudóstársadalom érdeklődését, eredményeit a British Royal Society is elismerte. Férje halála után 1760-ban a bolognai egyetem Anatómia tanszékén kapott tanári kinevezést. 

 


Január 22. Galina Ivanovna Zibina szovjet atléta (sz. 1931)

Leningrádban született, súlylökésben és gerelyhajításban ért el komoly eredményeket. 1952 és 1956 között egymás után nyolc világrekordot állított fel súlylökésben. Három olimpiai érmet szerzett: 1952 Helsinki, aranyérem, 1956 Melbourne ezüstérem, 1964 Toko bronzérem.

 


Január 22. Kiki Kogelnik osztrák festő, szobrász (1935–1997)

Az osztrák pop-art egyík legjelentősebb képviselője Bleiburgban született. Szülőháza előtt ma az általa készített szökőkút áll, rajta Bleiburg jelképe, a szárnyas bika. Bécsben végezte tanulmányait, az ötvenes években egy avant garde művészcsoport tagja volt. Később Párizsba, onnan New Yorkba költözött, ot volt első kiállítása 1965-ben. Elsősorban festett, de figurális munkákat is készített. 1966-ban házasságot kötött George Schwarz orvossal. George több híres étterem tulajdonosa volt, amelyeket Kiki művészeti tervei alapján átépítettek. Közéjük tartozik az Elephant and Castle Greenwich Villageben, a Temple Bara Lafayette Streeten. A kilencvenes évek elején új anyaggal, a muranói üveggel kezdett kísérletezni, ekkor készültek az igen nagyra értékelt Velencei fejek.


Január 22. Astrid M. Cleve svéd kutató, botanikus, geológus (1875–1968)

Az első svéd nő, akit a természettudományok doktorává avattak. Kezdetben szülei tanították, apja híres tudós, anyja a korszellemtől eltérően igen művelt, feminista eszmeiségű nő volt. 1891-ben az uppsalai egyetem hallgatója lett, doktori értekezését 1898 májusában védte meg. 17 évig élt házasságban Hans von Euler-Chelpinel, öt gyereket szült, 1912-ben elváltak. A válás után több középiskolában vállalt tanári állást, 1917-1923 között a Värmland-i Skoghallsverkens Forskningslaboratorium vezetője volt. 1933-tól egy Lindesberg melletti farmon birkatenyésztéssel foglalkozott és a helyi középiskolában tanított. 1949-ben visszaköltözött Uppsalába, ott élt 93 éves korában bekövetkezett haláláig.


Január  22.   román író (1828–1888) 

Az orosz Koltsov-Massalski herceg felesége, Elena az albán gyökerekkel is rendelkező történelmi Ghica családba született, apja Mihai Ghica herceg volt. Széleskörű műveltséggel rendelkezett, több nyelven beszélt, bejárta egész Európát. Az irodalom mellett jártas volt a történelemben és a politikában is. Férjével 1855-ig Oroszországban élt, de egészsége nehezen viselte a klímát, ezért Olaszországba költözött. Dora d'Istria írói néven kezdett publikálni, főleg franciául, elbeszéléseket, esszéket, tanulmányokat. Műveiben gyakran foglalkozott a nők emancipációjának fontosságával. 
Néhány munkája: La vie monastique dans 1"Église orientale; La Suisse allemande; Les femmes en Orient; Des femmes par une femme; Aux bords lacs helvétiques; Gli Albanesi in Rumenia; La poésie des Ottoman.


Január 23. Gertrude B. Elion Nobel díjas amerikai farmakológus (1918–1999)

15 évesen iratkozott be a Hunter Collegeba, 1937-ben summa cum laude végzett, a New York Egyetemen kémiából doktorált. A gyógyszerkutatással foglalkozó George H. Hitchings hívta munkatársának, az együtt töltött évtizedek alatt többek között foglalkoztak leukémia, malária és AIDS elleni szerekkel, rengeteg szabadalmuk van. Munkája elismeréseként Elionnak 25 díszdoktori címet adományoztak. 1988-ban George H. Hitchings-el és Sir James W. Black-el közösen megkapták az orvosi Nobel-díjat.


Január 23. Langer Klára fényképész, illusztrátor (1912–1973)

Szociofotókat készített a munkások és parasztok életéről. Utazásai alatt készültek az Üldözött emberek, az Aratók, a Munkások, munkanélküliek, Mindannyian felelősek vagyunk értük című képsorozatai Gyűjteményes kiállítását 1961-ben rendezte a Fényes Adolf Teremben. 1972-ben elnyerte a Nemzetközi Fotóművészi Szövetség (FIAP) Honoraire Excellence kitüntetését.


Január 23. L. Kiss Ibolya orvos, író (1895–1980)

Erdélyben, Érbogyoszlón született, a nagyváradi premontrei gimnáziumban érettségizett. Családjában hagyomány volt az orvosi pálya, ezért a budapesti orvosegyetemre iratkozott be. Diplomájának kézhezvétele után a Rókus Kórház bőrgyógyászatán dolgozott, ott ismerkedett meg a szlovák Miloš Lacko bőrgyárossal, akivel házasságot kötött. Liptószentmiklóson éltek, ahol idegorvosként dolgozott, ott jelentek meg első írásai. 72 éves korában nyugdíjazták, férje is akkortájt halt meg, így testvéréhez költözött Budapestre. Néhány munkája: Erzsi tekintetes asszony; Tátraalji rapszódia; Túl a folyón; A nagy cél; Az asszony tragédiája.

 


Január 23. norvég író, feminista (1813–1895) 

Az első norvég feminista lelkészcsaládból származott, apja fontosnak tartotta, hogy fia és lánya egyaránt alapos nevelést kapjon. Néhány évet Dániában tanult, Párizsban és Hamburgban is élt egy ideig. Megismerkedett a kortárs művészekkel, mély benyomást tettek rá Rousseau és Sand művei. Elbeszéléseket, esszéket publikált, legtöbbnek a témája a nők elnyomása, kiszolgáltatottsága, a prostitúció volt. Legismertebb  műve az Amtmandens Døtre (A kormányzó lányai) című regénye. Az olvasók és kritikusok kora jelentékeny írójaként tartották számon, bár néhány férfi kritikus stílusának elismerése mellett komolyan kárhoztatta írásai feminista hangvételét és társadalomkritikáját. 
Néhány munkája: Fortællinger; I de lange Nætter; Fra de Stummes Leir; Dagbøker og breve.


Január 24. orvos (1888–1969) 

Az első diplomás erdélyi orvosnők egyike. A kolozsvári egyetemen szerzett orvosi diplomát. Tanársegédként dolgozott a kolozsvári szemészeti klinikán, majd 1920-tól 1938-ig iskolai orvos és középiskolai tanár. 1940 és 1944 között egyetemi adjunktus volt, majd 1944-45-ben a magyar nyelvű szemészeti előadások mb. egyetemi tanára. Szakcikkeit az Erdélyi Múzeum Egyesület Értesítője, a Magyar Népegészségügyi Szemle és a kolozsvári Orvosi Szemle közölte.


Január 24. Edith Wharton amerikai író, költő (1862–1937)

Az első nő, aki elnyerte a Pulitzer díjat. A Backward Glance címmel megjelent önélerajzában lenyűgözően őszintén ír életéről. Előkelő, gazdag családba született, baráti köréhez tartozott korának szinte valamennyi ismert művésze és írója. Beutazta az egész világot, sok időt töltött Európában. Több mint 40 kötete jelent meg, regények, elbeszélések, versek. The Age of Innocence(Az ártatlanság kora) című régényéért 1921-ben Pulitzer díjat kapott. Néhány munkája: The Descent of Man and Other Stories, Artemis to Actaeon and Other Verse, The House of Mirth, Ethan Frome, Old New York, Certain People, Ghosts, The Buccaneers.


Január 24. német orvos (1843–1927)

Az első német orvosnők egyike. Mivel német egyetemek nem fogadtak női orvostanhallgatókat, Zürichben tanult és ott diplomázott kitüntetéssel 1876-ban. Egy évre Drezdában volt nőgyógyászati gyakorlaton Franz von Winckel professzornál, aki azon kevesek közé tartozott, akik egyetértettek a női orvosképzéssel. Ezután évfolyamtársával, Emilie Lehmus-al nyitottak Berlinben rendelőt. Rengeteg nehézséget kellett leküzdeniük, a hivatalok packázásait, a férfi kollegák ellenállását, rosszakarókat, akik még a névtáblájukat is rendszeresen lelopták. Mindezek dacára a praxis sikeres volt, egyre több nő fordult hozzájuk bizalommal.


Január 24. művészettörténész (1904–1995) 

1926-ban végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet szakán. Zsidó származása ellenére Hekler Antal professzor mellett dolgozott az elkövetkező 10 évben, fizetés nélkül. 1944-ben elhurcolták, egy katonatiszt tanítványa kiemelte a menetből és Budapestre menekítette. Férje és egyik fivére koncentrációs táborban halt meg. A háború után a Franklin Társulat vezetője lett, 1951-től az ELTE Művészettörténeti Tanszékén tanított. Doktori disszertációját 1961-ben védte meg. A tanítás mellett sokat publikált, nemzetközi szinten is elismert tudós volt.
Néhány munkája: Olasz építészetelméletek a renaissance és a barokk korában; Magyar Építészettörténet; A Magyar Nemzeti Múzeum; A magyar reformkor művészete; The English Garden in Hungary; Klasszicizmus és romantika; Az építészet és múltja.


Január 25. Corazon Aquino, a Fülöp szigetek elnöke (1933–2009)

Manilában született, az Egyesült Államokban járt egyetemre. Feleségül ment Benigno S. Aquinohoz, aki a diktátor Ferdinand Marcos elnök legnagyobb politikai ellenfele volt. Évekig számüzetésben éltek, 1983-ban visszatértek hazájukba, a repülőtéren Benigno Aquinot lemészárolták. Corazon folytatta férje ellenzéki munkáját, és az 1985-ben tartott elnökválasztáson nyert Marcos ellen. Hivatalának hat éve alatt helyreállította a lerombolt demokratikus intézményeket, új alkotmányt hoztak létre és lerakták a gazdasági fellendülés alapjait. A Time magazin 1986-ban az év emberének választotta.

 


Január 25. Emőke Szathmáry kanadai antropológus (sz. 1944)

Ungváron született, Kanadába emigrált, a torontói egyetemen diplomázott, 1974-ben ugyanott doktori fokozatot szerzett. Ezután több egyetem professzora, 1989 és 1996 között a University of Western Ontario dékánja volt. 1996-ban Manitobába költözött családjával, ahol 12 évig ő volt az egyetem elnöke. Közel száz publikációja jelent meg, az American Association for the Advancement of Science és a Royal Society of Canada tagja, a Journal of Physical Anthropology szerkesztője. 2003 megkapta az Order of Canada kitüntetést. 2004-ben beválasztották Kanada száz legjelentősebb asszonya közé.


Január 25. Elisa Bloch francia szobrász (1848–1904)

Az Académie Julianművészképző hallgatójaként Henri Chapu volt az egyik mestere, aki igen tehetségesnek tartotta. 1878-ban volt az első kiállítása, mely szép sikert hozott. Több megrendelést kapott vidéki városokban emlékművek elkészítésére. Keresett portrészobrász vált belőle, sok híres kortársa mellszobrát készítette el, mint például Jules Barbier, Camille Flammarion, Buffalo Bill, Leonide Leblanc, Zadok Khan, Mathilde Bonaparte. Párizsban a rue du Printemps-en található műterme a kortárs művészek találkozóhelye volt.


Január 25. Alexandra Potanyina orosz utazó, író (1843–1893) 

Rendszeresen részt vett  férje, az etnográfus és természettudós Grigorij Potanyin expedícióin. Tanulmányozta az őslakók életét, szokásait, hagyományait, tapasztalatairól tanulmányokat írt az Orosz Földrajzi Társaság számára. A burjátokról szóló könyvével elnyerte a testület aranyérmét és beválasztották az addig csupán férfiakból álló tagok közé is. 
Néhány munkája: Буряты; Из странствия по Урянхайской земле; Монголия и монголы; О китайской женщине; Китайский зверёк; Тибет. Из путешествий по Восточной сибири, Монголии, Тибету и Китаю.


Január 26. Dedinszky Erika író, költő, műfordító (sz. 1942)

Középiskolai tanulmányait Magyarországon kezdte, Hollandiában fejezte be. A nijmegeni egyetmen francia nyelvet és irodalmat, filozófiát hallgatott. A kétnyelvű művész rendkívül sokat tett a magyar és holland irodalom, kkultúra egymással való megismertetéséért. 1981-ben Martinus Nijhoff-díjat kapott. Néhány műve: Gyógyfüvek, beszélő állatok, De ijstijd begint met de kou, Folyton valami más, De toren van het zwijgen, Álcázott fény, Tíz holland költő.


Január 26. Jarmila Kratochvílová csehszlovák atléta (sz. 1951)

A leghosszabb futórekord tulajdonosa - az 1983-ban, Münchenben 800 méteren futott 1:53.28-as idejét még senki nem tudta megdönteni. Ugyanabban az évben a Helsinkiben tartott vlágbajnokságon aranyérmet nyert 400 és 800 méteren is, 400-on világrekorddal. A moszkvai olimpián 400 méteren ezüstérmes volt. Sportolói pályafutásának befejezése után edző lett, fiatalokkal foglalkozik.

 


Január 26. amerikai polgárjogi harcos, tanár (sz. 1944)

A fiatal filozófiatanár nevét 1970-ben ismerte meg a világ, amikor az FBI által leginkább keresett tíz személy listáján szerepelt, összeesküvéssel, fegyveres fenyegetéssel, emberrablásal, szökéssel, gyilkossággal vádolták. A bíróság végül valamennyi vádpont alól felmentette. A per befejezése után bejárta a világot, előadásokat tartott Kubában, Európában, Budapestre is ellátogatott. Hazatérte után kapcsolatban állt a Fekete Párducok radikális csoporttal, egy ideig tagja volt a Kommunista Pártnak, amely az 1980-as választásokon őt jelölte alelnöknek. A Santa Cruz egyetem professzora, nevéhez fűződik többek között a gender studies bevezetése az egyetemi tárgyak közé.


Január 26. amerikai vegyész (1839–1900) 

Az első amerikai nő, aki a kémiai tudományokból doktori címet szerzett. 1859-ben végzett  a tanítóképzőben,  az ezt követő évek tragikusak voltak számára, férje és két gyereke meghalt. Philadelphiában vállalt tanári állást, közben elvégezte a Harvard Summer School kémia szakát. Tanulmányai mellett kutatott, három cikke is megjelent az American Chemical Journal-ban.  Ő volt az első nő, aki a lapban publikálhatott. 1885-ben Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen két évig doktori disszertációján dolgozott. 1888-ban a nebraskai egyetemen megkapta professzori kinevezését. A tanítás mellett úttörő kutatásokat végzett a cukorrépaművelés területén.  


Január 27. Blanche Margaret Meagher kanadai tanár, diplomata (1911–1999)

Halifaxban született, a Dalhousie Egyetemen 1932-ben politikatudományból diplomázott. Ugyanitt 1935-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett francia és német irodalomból, 1938-ban politikatudományból. 1942-ben egyike annak a négy nőnek, akiket a Külügyminisztérium diplomatái közé felvettek, Mexikóban és Londonban követségi alkalmazott. 1958-ben ő az első kanadai nő, aki nagykövetté neveznek ki. 1958 és 1961 között Izraelben teljesít szolgálatot, 1962-ben ausztriai nagykövet, egyúttal a Nemzetközi Atomenergia Bizottság kanadai megbízottja. 1969-1973 között Svédország kanadai nagyköveti posztját töltötte be. 1974-ben az Order of Canada érdemrenddel tüntették ki.


Január 27. Mairead Corrigan észak-ír béke Nobel-díjas (sz. 1944)

Látta, amikor testvérének három gyereke egy IRA akció következményeként meghalt. Egy másik szemtanúval, Betty Williams-el létrehozták a Community of Peace People in Northern Ireland mozgalmat, melyben katolikusok és protestánsok egyaránt a megbékélésért, a harcok megszüntetéséért dolgoztak. Tevékenységükért 1976-ben megosztott Nobel-díjat kaptak.

 


Január 27. cseh író, költő, újságíró, feminista (1862–1941)

15 évesen költözött szüleivel Prágába, ahol a fiatal lány felfedezte a tanulás, önképzés lehetőségeit a könyvtárakban, múzeumokban. Néhány évvel később nevelőnői állást vállalt, hogy családját segítse. 1885-ben házasságot kötött Ernest Bilian ügyvéddel. Aktiv életet élt, cserkésztáborokat szervezett lányok részére, szerepet vállalt a cseh nőmozgalomban, ahol a főzés és kézimunkatanítás mellett a nők emancipációjáról és a tanulás fontosságáról tartott előadásokat. Verseiben és prózai munkáiban jelentős szerepet kapott a folklór és a történelem iránti érdeklődése. Néhány munkája: Pověsti vyšehradské(Visegrádi legendák); Všem ke štěstí (Szerencse); Z tajů pražských pověstí(Prágai regék); Pod selský krov (Közös fedél alatt); Bílý kůň (Fehér ló); Boží voda (Szenteltvíz).


Január 27. osztrák orvos (1860–1940) 

Possanner baronesz, az első női orvos az Osztrák-Magyar Monarchiában, Pesten született. 1885-ben, a tanítóképző elvégzése után orvos szeretett volna lenni, ezért letette a bécsi Akademischen Gymnasium nehéz érettségi vizsgáját. Mivel nők Ausztriában nem járhattak egyetemre, Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen 1893-ban orvossá avatták. Hazatérése után négy évbe telt, amíg diplomáját elismerték, miután a bécsi egyetemen az összes vizsgát le kellett tennie. 1897-ben nyitotta meg praxisát Bécsben, de az orvoskamarába csak 1904-ben vették fel. A háború alatt hadikórházakban dolgozott. 1928-ban ő volt az első nő, aki tisztiorvosi kinevezést kapott. Bécsben utca és park viseli a nevét. Az 1997-ben alapított Gabriele-Possanner-Staatspreis állami kitüntetést kétévente adományozzák feminista kutatással foglalkozóknak.


Január 28. Kathleen Lonsdale angol fizikus (1903–1971)

Több módszert dolgozott ki a kristályszerkezetek röntgennel való tanulmányozására. 1945-ben a Royal Society tagjává választották – előtte nő még nem részesült ebben a megtiszteltetésben. 1956-ban a Dame of the British Empire címet kapta a királynőtől.

 

 


Január 28. Colette (Sidonie-Gabrielle Colette) francia író (1873–1954)

Kedves témái a szerelem öröme és fájdalma, valamint a női szexualitás a férfi-domináns társadalomban. Alkotásainak jelentős része önéletrajzi alapú, tudatosan mosta el a határokat a fikció és saját élete tényei között. Korának talán legnépszerűbb írója volt, az első nő, akit az Académie Goncourt tagjai közé választott. Néhány műve: La maison de Claudine(Claudine háza), L’ingénue libertine (Bűnös ártatlanság), Chéri (Chéri - egy kurtizán szerelme), Le blé en herbe (Zsendülő vetés), Gigi, La Vagabonde (Kóborélet).


Január 28. Sjoukje Dijkstra holland műkorcsolyázó (sz. 1942)

A gyorskorcsolyabajnok Lou Dijkstra lánya hatéves korában lépett jégre és tehetségesnek bizonyult. Még nem volt tizenegy, amikor 1953-ban megnyerte a holland bajnokságot, a következő évben indulhatott az Európa-bajnokságon. 1959-ben ezüstérmes volt az Európa-bajnokságon, bronzérmes a világbajnokságon. 1960 – 1964 között valamennyi Európa-, 1962 – 1964 között valamennyi világbajnokságot megnyert. Az 1960-as olimpián ezüstérmes volt, 1964-ben Innsbruckban aranyérmet nyert. A versenyzéstől való visszavonulása után évekig a Holiday on Iceünnepelt sztárja volt.


Január 28. norvég szobrász (1859–1948) 

Az első norvég női szobrász karizmatikus egyéniség volt, tehetséges, öntörvényű, sikeres. Ålesundban született, a Borgerlige Pigeskole elvégzése után Bergenben volt tanítónő. A neves szobrász, Stephan Sinding tehetségesnek találta és tanítványának fogadta. Első kiállítása is Bergenben volt. 1885-ben Berlinben, 1887-ben Párizsban tanult, ahol végül tobb, mint húsz évet töltött, a helyi művészvilág befogadta. Dolgozott bronzzal és márvánnyal, készített mellszobrokat és hatalmas méretű alkotásokat. 1910-ben tért haza és Mindeben telepedett le, ahol haláláig több, mint 70 szobrot készített. Franciaországban az Ordre des Palmes académiques, hazájában a Litteris et Artibus és a Kongens fortjenstmedalje i gull kitüntetéseket kapta meg. 


Január 29. Marguerite Canal francia zeneszerző (1890–1978)

Az első női francia karmester, aki nyilvános koncerten a Palais de Glacé-ban vezényelhetett. Több mint száz dalt szerzett, és Don Juan című szimfonikus költeményével 1920-ban Grand Prix de Rome nyertes lett.

 

 


Január 29. Germaine Greer ausztrál feminista, író, újságíró (sz. 1939)

Leghíresebb műve az 1970-ben megjelent The female eunuch. A könyv nagy feltűnést keltett, nemcsak feminista körökben tartották fontosnak. Szerzőjét a feminizmus egyik prominens alakjává tette. Néhány munkája: Sex and Destiny: The Politics of Human Fertility (1984); The Change: Women, Ageing and the Menopause (1991); Shakespeare's Wife (2007); The Whole Woman (1999).

 


Január 29. lengyel orvos, pszichológus, tanár (1866–1928)

Litván nemesi családból származik, 1873-ban költözött a család Varsóba. A középiskola elvégzése után tovább akart tanulni, ezt Svájcban tudta megvalósítani. 1888-ban Genfben szerezte meg természettudományos alapdiplomáját, ezután Brüsszelben majd Párizsban tanult tovább. 1896-ban Párizsban az orvostudományok doktorává avatták. 1898-tól a brüsszeli Solvay intézetben kutató pszichológusként dolgozott. 1909-ben Genfben nemzetközi pszichológus kongresszust tartottak, a résztvevő tudósok között ő volt az egyetlen nő. 1914 – 1918 között a párizsi Sorbonne egyetemen tanított kísérleti pszichológiát. 1919-ben visszatért Lengyelországba, a varsói egyetem professzoraként dolgozott haláláig.


Január 29. amerikai író (1835–1905) 

Jómódú, befolyásos családba született, a polgárháború alatt hadikórházakban ápolónőként dolgozott. Első könyve 1871-ben a The New-Year's Bargain címmel Susan Coolidge írói név alatt jelent meg és később is ezen a néven publikált. Írt verseket, életrajzokat, de komoly sikert gyerekkönyveivel aratott. A könyveiben szereplő lányok, a kor szokásaitól eltérően, elevenek, talpraesettek, csintalanok voltak, akikkel mindig történt valami érdekes. 
Néhány munkája: What Katy Did; Mischief's Thanksgiving; A Little Country Girl; Just Sixteen; The Barberry Bush; What Katy Did at School; In the High Valley; Uncle and Aunt.  


Január 30. Vanessa Redgrave angol színésznő (sz. 1937)

Az egyik leghíresebb színészdinasztia tagja, művészi munkája mellett az emberi jogok elkötelezett aktivistája. A UNICEF jószolgálati nagykövete, és a Artists Against Racism(Művészek a rasszizmus ellen) egyik alapító tagja. Néhány filmje: Egy ember a örökkévalóságnak; Julia; Mária, a skótok királynője; Gyilkosság az Orient expresszen; Nagyítás; Oscar Wilde szerelmei.


Január 30. Judith Tarr amerikai író (sz. 1955)

Latint, angolt, történelmet hallgatott, a Yale egyetemen doktorált. Néhány évig a Wesleyan University oktatója volt, majd felhagyott a tudományos élettel. Arizonai farmján lipicai lovakat tenyészt és idomít, és ír. Sci-fi, fantasy, történelmi témájú regényei és elbeszélései igen népszerűek, az Ízisz trónján (The Throne of Isis) magyarul is megjelent. Néhány munkája: The Hound and the Falcon, Avaryan Chronicles, Lord of the Two Lands, Queen of Swords, Queen of the Amazons, The War of the Rose.


Január 30. Björg C. Þorláksson izlandi pszichológus, nyelvész, filozófus (1874–1934)

Az első izlandi nő, aki doktorátust szerzett. 1926 júniusában a Sorbonne-on avatták a pszichológiai tudományok doktorává, még ugyanabban az évben megkapta a Riddarakross Hinnar íslensku fálkaorðu (Izlandi tiszti nagykereszt) kitüntetést. Azonban állásra hiába pályázott, sem a doktori cím, sem a magas kitüntetés nem volt elég, egyetemi, kutatói pozíciót csak férfiak kaptak. Egészsége megrendült, külföldre utazott kezeltetni magát, 1934-ben Koppenhágában halt meg.


Január 30. német orvos, politikus (1889–1976) 

Kielben született, 1914-ben szerezte meg diplomáját a Christian-Albrechts-Universität hallgatójaként. Berlinben a Rudolf Virchow kórházban kapott állást. A háború alatt balkáni hadikórházakban dolgozott. 1923-ben belépett a szociáldemokrata pártba. 1928-ban beválasztották a berlini városi tanácsba. Ugyanabban az évben otthagyta kórházi állását és egy munkásnegyed orvosa lett.  A nácik hatalomrajutása után zsidó származása miatt megbízhatatlannak minősítették és elbocsátották. 1933-ban az Egyesült Államokba emigrált, ahol pszichoanalítikai praxist nyitott. Önéletrajzi könyve Der dreifache Fluch: Juedin, Intellektuelle, Sozialistin  címmel halála után jelent meg. 


Január 31. festő (1895–1979)

Feszty Árpád és Jókay Róza leánya. 1927-ben a Nyugat-ban Elek Artúr írta róla: „... Feszty Masa szinte a szinességnek principiumát képviseli. Kevés művészünk van, kinek ecsete alatt olyan lágyan olvadnának a szinek. Csupa kevert szin, melyek nagy biztossággal helyezkednek el az édesség határán, de mindig innen maradnak ezen a veszedelmes választó vonalon. Különösen mesteri, ahogyan Feszty Masa a szinskála két szélső szinét, a feketét és fehéret vegyíti egymással, ahogyan a ragyogó ezüstszürkén keresztülcsillantja az alája rejtett fehérnek világító fényességét. Olyan egyéni ez a szinképzelet, hogy mindenki mástól megkülönbözteti Feszty Masa művészetét. Nem kicsiny dolog ez női művészben, ki annyira függni szokott környezetének hatásától. Igen nagy kár, hogy megfelelő rajzkultúra nem támogatja Feszty Masa pompásan fejlett szinképzeletét.”


Január 31. Igaly Diána sportlövő (sz. 1965)

Sokszoros magyar bajnok, első nemzetközi sikere az 1983-as junior Európa-bajnokság megnyerése volt. Európa-bajnokságokon ötször, világbajnokságokon négyszer állt a dobogó legfelső fokán. 2000-ben Sydneyben az olimpián szétlövés után bronzérmet szerzett. 2004-ben Athénben olimpiai aranyérmet nyert. 2012 óta a MOB sportolói bizottságának a tagja.

 


Január 31. spanyol feminista (1820–1893)

Az első nő, aki egyetemre járt Spanyolországban, a spanyol feminista mozgalom alapító tagja. Anyja ellenzése dacára 1841-ben a madridi egyetem jogi karára iratkozott be. Hogy ne legyen túlságosan feltünő, az előadásokon férfiruhát kellett viselnie. Az egyetem elvégzése után 1848-ban Fernando García Carrasco ügyvéddel kötött házasságot, együtt dolgoztak az Iberia című liberláis lapnak. 1859-ben megalapította az első spanyol feminista szervezetet. Sokat publikált, verseket, esszéket, bírálta az igazságszolgáltatást, az elítéltek helyzetét. Néhány munkája: La educación de la mujer (A nőoktatás); La mujer del porvenir(Nők a jövőben); La instrucción del obrero (A munkások oktatása).


Január 31. svéd szociológus, politikus, diplomata, író (1902–1986) 

1982-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki addigi tevékenységéért. Uppsalaban született, 1924-ben diplomázott és tanítani kezdett. Később az ENSZ szociális és jóléti bizottságában dolgozott, 1951-ben az UNESCO társadalomtudományi osztályának vezetője lett.  1955-1961 között Svédország indiai nagykövetségét vezette. 1961-ben a szociáldemokrata párt képviselőjeként a parlament tagja lett, a genfi leszerelési konferencián ő volt a svéd delegáció vezetője. 1966-ben miniszteri kinevezést kapott. Nyilvános fellépésein és publikációiban központi téma volt a leszerelés és a nukleáris fegyverek betiltása.