Jarmila Kratochvílová csehszlovák atléta (sz. 1951)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Jarmila Kratochvílová csehszlovák atléta (sz. 1951)

január 25, 2018 - 20:17

A leghosszabb futórekord tulajdonosa - az 1983-ban, Münchenben 800 méteren futott 1:53.28-as idejét még senki nem tudta megdönteni. Ugyanabban az évben a Helsinkiben tartott vlágbajnokságon aranyérmet nyert 400 és 800 méteren is, 400-on világrekorddal. A moszkvai olimpián 400 méteren ezüstérmes volt. Sportolói pályafutásának befejezése után edző lett, fiatalokkal foglalkozik.

 

 

Méray-Horváth Zsófia (Opika von Méray-Horváth) műkorcsolyázó világbajnok (1889–1977)

december 20, 2016 - 00:00
Az első két nemzetközi sikereket elérő magyar korcsolyázó nő: Kronberger Lily és Méray-Horváth Zsófia

Külföldön Opika von Meray-Horvath néven ismerték. Aradon született 1889. december 30-án, három fiútestvére volt. Apja prominens szociológus volt, és Károlyi Mihály meghívására családjával Budapestre költözött. Zsófia, akinek a tehetségét már akkor felismerték, amikor gyerekkorában a befagyott erdélyi tavakon siklott, belépett az itteni Korcsolyázó Egyletbe (BKE) és szakszerű oktatást kapott.

Monika Soćko lengyel sakkozó (sz. 1978)

március 18, 2017 - 23:00

Az első női lengyel sakkozó, aki férfi nagymesteri címet szerzett (2008), hatszoros lengyel bajnok. Gyerekkorától sakkozik, első fontos eredménye a tíz éven aluliak világbajnokságán szerzett ezüstérem volt. 1996-ban aranyérmes volt a 18 éven aluliak világbajnokságán. 2007-ben Bakuban a regnáló világbajnokot legyőzve nyerte meg a tornát. 2009-ben Tromsø-ben az Arctic Chess Challenge tornán aranyérmes lett. Európa-bajnokságokon 2010-ben egyéniben bronzérmes, 2011-ben az ezüstérmes lengyel csapat tagja volt, 2014-ben megnyerte az erfurti körversenyt.

Betty Robinson amerikai atléta (1911–1999)

augusztus 29, 2017 - 00:18

16 éves volt, amikor Amszterdamban – az első  olimpián, ahol atlétikában nők indulhattak – megnyerte a 100 métert, a 4x100-as váltó tagjaként pedig ezüstérmes volt. 1931-ben 200 méteren világcsúcsot futott. Ugyanabban az évben súlyos repülőbalesetet szenvedett, ezért néhány évet ki kellett hagynia. 1936-ban visszatért a versenypályára, a 4x100-as váltóval Berlinben megszerezte második olimpiai aranyérmét. Visszavonulása után sem hagyta ott a pályát, versenyek szervezésében, lebonyolításában vállalt szerepet. 

Körmöczy Zsuzsa teniszező (1924–2006)

augusztus 25, 2017 - 01:00

Az egyetlen egyéni Grand Slam győztes magyar teniszező. Az UTE versenyzője 1933-tól, 1947-től pedig a Vasasban játszott. 19-szer volt magyar bajnok, nyert az olasz és a francia nemzetközi bajnokságon, hatszor volt első Monte Carloban. 1958-ban a világranglista második helyezettje vo, ugyanebben az évben harmadik volt Wimbledonban és megnyerte a Roland Garrost. Tíz évig volt a világranglista első tíz helyezettje között. Sportpályafutásának befejezése után a magyar női teniszválogatott szövetségi kapitányává választották.  

Dorothy Cheney amerikai teniszező (1916–2014)

szeptember 29, 2017 - 23:14

Sportoló családba született, gyerekkorában kezdett versenyezni és még kilencvenes éveiben is játszott. A Los Angeles Tennis Club játékosaként egyéni és páros számokban is indult, sokévtizedes pályafutása alatt 394 címet szerzett. Az 1930-as és 1940-es években a világ első tíz játékosa között volt. Számos amerikai és nemzetközi verseny győztese, Grand Slam bajnokságokon egyszer nyert, hatszor az elődöntőben, ötször a negyeddöntőben játszott. Utolsó versenye 2012-ben, 95 éves korában volt,  párosban indult és nyert.

Wilma Rudolph amerikai futó (1940–1994)

június 23, 2017 - 15:36

Hátrányos helyzetű családba született, 19-en voltak testvérek. Gyermekbánulás következtében egyik lába megbénult, tízévesen tanult újra járni. 16 éves volt első olimpiáján Melbourneben, ahol a 4 x 100-as váltóval bronzérmes lett. 1960-ban Rómában aranyérmet nyert 100 és 200 síkon, valamint a a 4 x 100-as váltóval. Az Év sportolója volt 1960-ban, az Év női sportolója 1960-ban és 1961-ben, a Fehér házban fogadta őt John F. Kennedy elnök. Két évvel később visszavonult és minden energiáját a hátrányos helyzetű gyerekek segítésére fordította. 54 évesen agydaganatban halt meg.

Marosi Paula vívó (sz. 1936)

november 29, 2016 - 21:24

Buenos Airesben újonc válogatottként nyert világbajnoki aranyérmet a női tőrcsapattal, majd 1963-ban a gdanski világbajnokságon második helyezettek. Technikás versenyző, igazi csapatember volt . A tokiói nyári játékokon ért sportpályafutása csúcsára, a női tőrcsapat tagjaként olimpiai aranyérmet nyert. Négy évvel később a Mexikóvárosban tartott olimpián, majd a moszkvai vívó-világbajnokságon az ezüstérmes csapat tagja.

Öt olimpián vett részt: Rejtő Ildikó vívó (sz. 1937)

május 02, 2017 - 22:18
Rejtő Ildikó (Fotó: Kovács Gyula, MTI)

Első bajnoki aranyérmét 1955-ben nyerte az ifi országos bajnokságon. A rendkívül technikás és nyugalmáról híres vívónő öt olimpián vett részt: 1960 Róma: ezüstérmes a csapattal; 1964 Tokió: egyéni és csapatarany; 1968 Mexikóváros: csapatezüst és egyéni bronzérem; 1972 München: ezüstérmes a csapattal; 1976 Montreal: csapatbronz. Világbajnokságokon öt arany-, hét ezüst- és három bronzérmet nyert. Több mint két évtizedig volt válogatott kerettag, tizenhétszeres magyar bajnok. 1964-ben az év sportolónőjévé választották, s többször (1968-71) volt sportága legjobbja.

Debbie Meyer amerikai úszó (sz. 1952)

augusztus 18, 2017 - 19:09

Gyerekkorában asztmában szenvedett, ezért  szülei Kaliforniába költöztek és beiratták egy úszóiskolába. Két év múlva a világ legjobbja volt. Az 1968-as mexikói olimpián a 200, 400 és 800 méteres gyorsúszásban aranyérmet nyert, ezzel az első nő volt, aki egy olimpián három egyéni győzelmet aratott. Eredménye azért is rendkívüli, mert komoly gyomorproblémái voltak, amelyre nem mert gyógyszert bevenni, nehogy doppingvád érje. 1967 és 1970 között gyorsúszásban 15 világrekordot állított fel.

Vargha Ilona tőrvívó (1910–1973)

június 07, 2017 - 22:06

1937-ben Párizsban csapatban világbajnoki aranyérmet nyert. Kétszeres Európa bajnok, 1934-ben Varsóban, 1935-ben Lausann-ban nyertek. A BEAC-ban kezdett sportolni, majd a Detektív Athletikai Clubban és a Bp. Barátság Sport Egyletben folytatta. Ötvenkétszeres válogatott, többször volt csapatbajnokságban a nyertes csapat tagja. Sportpályafutásának befejezése után edző lett. 

Magyar nő volt az asztalitenisz első női világbajnoka

április 02, 2017 - 12:46

A sportág első női világbajnoka, Mednyánszky Mária 1926-ban Londonban nyerte meg az első alkalommal rendezett asztalitenisz VB-t.  Budapesten született 1901-ben, 1925-től az MTK versenyzője volt. Egyedülállóan eredményes pályafutása során 22 magyar bajnoki címet szerzett (ebből egyet a férfi csapatban). 18 világbajnoki aranyérmet nyert, ebből ötöt egyéniben, egymást követő években. Hazai és nemzetközi versenyeken összesen közel száztíz győzelmet aratott. 1993-ban beválasztották a European Table Tennis Hall of Fame tagjai közé.