Az „Aranylány”: Betty Cuthbert ausztrál futó (1938–2017)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Az „Aranylány”: Betty Cuthbert ausztrál futó (1938–2017)

augusztus 07, 2017 - 12:28

Aranylánynak becézték a 18 éves korában Melbourne-ben nyert három olimpiai győzelme után. Világrekorddal lett első 100 méteren, győzött 200-on és a 400-as váltóban. 1956 és 1964 között 18 világrekordot állított fel. Az 1960-as római olimpiát sérülés miatt ki kellett hagynia. 1964-ben Tokióban újra olimpiai bajnok lett, negyedik aranyérmét 400 méteren szerezte meg, ezt tartotta élete legjobb teljesítményének. Ugyanebben az évben megkapta a Helms Award kitüntetést. 1985-ben a Athletics Australia Hall of Fame, 2012-ben az IAAF (International Association of Athletics Federations) Hall of Fame tagjai közé választották. A 2000-ben Sydney-ben tartott olimpián az ausztrál zászlóvivők egyike volt. 

2017. aug. 6-án halt meg. 

 

 

Betty Robinson amerikai atléta (1911–1999)

augusztus 29, 2017 - 00:18

16 éves volt, amikor Amszterdamban – az első  olimpián, ahol atlétikában nők indulhattak – megnyerte a 100 métert, a 4x100-as váltó tagjaként pedig ezüstérmes volt. 1931-ben 200 méteren világcsúcsot futott. Ugyanabban az évben súlyos repülőbalesetet szenvedett, ezért néhány évet ki kellett hagynia. 1936-ban visszatért a versenypályára, a 4x100-as váltóval Berlinben megszerezte második olimpiai aranyérmét. Visszavonulása után sem hagyta ott a pályát, versenyek szervezésében, lebonyolításában vállalt szerepet. 

Dawn Fraser ausztrál úszó (sz. 1937)

szeptember 29, 2017 - 23:19

Az ausztrál úszólegenda volt az első sportoló, aki három egymást követő olimpián nyert aranyérmet ugyanabban a számban (100 m gyors). A nők közül először neki sikerült száz méteren az egyperces álomhatáron belül úszni – 110 yardon 59.9 másodpercet ért el. Olimpiákon 4 arany- és 4 ezüstérmet szerzett, 39 világrekorddal (ebből 27 egyéni) büszkélkedhet. A sportág fenegyerekének tartották. A tokioi olimpián megvádolták, hogy állítólag ellopott egy zászlót a császári palotanál, letartóztatták, de nem indítottak eljárást ellene, sőt a császár a zászlót is neki ajándékozta.

Wilma Rudolph amerikai futó (1940–1994)

június 23, 2017 - 15:36

Hátrányos helyzetű családba született, 19-en voltak testvérek. Gyermekbánulás következtében egyik lába megbénult, tízévesen tanult újra járni. 16 éves volt első olimpiáján Melbourneben, ahol a 4 x 100-as váltóval bronzérmes lett. 1960-ban Rómában aranyérmet nyert 100 és 200 síkon, valamint a a 4 x 100-as váltóval. Az Év sportolója volt 1960-ban, az Év női sportolója 1960-ban és 1961-ben, a Fehér házban fogadta őt John F. Kennedy elnök. Két évvel később visszavonult és minden energiáját a hátrányos helyzetű gyerekek segítésére fordította. 54 évesen agydaganatban halt meg.

Öt olimpián vett részt: Rejtő Ildikó vívó (sz. 1937)

május 02, 2017 - 22:18
Rejtő Ildikó (Fotó: Kovács Gyula, MTI)

Első bajnoki aranyérmét 1955-ben nyerte az ifi országos bajnokságon. A rendkívül technikás és nyugalmáról híres vívónő öt olimpián vett részt: 1960 Róma: ezüstérmes a csapattal; 1964 Tokió: egyéni és csapatarany; 1968 Mexikóváros: csapatezüst és egyéni bronzérem; 1972 München: ezüstérmes a csapattal; 1976 Montreal: csapatbronz. Világbajnokságokon öt arany-, hét ezüst- és három bronzérmet nyert. Több mint két évtizedig volt válogatott kerettag, tizenhétszeres magyar bajnok. 1964-ben az év sportolónőjévé választották, s többször (1968-71) volt sportága legjobbja.

Debbie Meyer amerikai úszó (sz. 1952)

augusztus 18, 2017 - 19:09

Gyerekkorában asztmában szenvedett, ezért  szülei Kaliforniába költöztek és beiratták egy úszóiskolába. Két év múlva a világ legjobbja volt. Az 1968-as mexikói olimpián a 200, 400 és 800 méteres gyorsúszásban aranyérmet nyert, ezzel az első nő volt, aki egy olimpián három egyéni győzelmet aratott. Eredménye azért is rendkívüli, mert komoly gyomorproblémái voltak, amelyre nem mert gyógyszert bevenni, nehogy doppingvád érje. 1967 és 1970 között gyorsúszásban 15 világrekordot állított fel.