Segíti-e az alapjövedelem a női egyenjogúság elérését?

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Segíti-e az alapjövedelem a női egyenjogúság elérését?

január 24, 2012 - 09:37
Az elmúlt húsz évben sokan, sokféle formában foglalkoztak azzal, hogy érdemes lenne-e bevezetni egy olyan, alanyi jogon járó juttatást, ami egy politikai közösség minden tagjának egyéni alapon járna, anyagi helyzettől függetlenül, munkakötelezettség nélkül. Ez a juttatás az alapjövedelem (basic income, Grundeinkommen); korábban többek között területi osztalékként, állami prémiumként, garantált létfenntartási minimumként vagy állampolgári bérként hivatkoztak rá.

Fotó: Alexas / Pixabay

Az elmúlt húsz évben sokan, sokféle formában foglalkoztak azzal, hogy érdemes lenne-e bevezetni egy olyan, alanyi jogon járó juttatást, ami egy politikai közösség minden tagjának egyéni alapon járna, anyagi helyzettől függetlenül, munkakötelezettség nélkül. Ez a juttatás az alapjövedelem (basic income, Grundeinkommen); korábban többek között területi osztalékként, állami prémiumként, garantált létfenntartási minimumként vagy állampolgári bérként hivatkoztak rá.

Az alapjövedelem legfontosabb jellemzői

Az alapjövedelmet egyelőre csak Alaszkában vezették be, sok országban pedig vita tárgyát képezi, milyen formában, hogyan, milyen forrásból lehetne biztosítani. Ezekben az országokban valószínű, hogy készpénzben, rendszeresen fizetnék, és egy életen át járó juttatás lenne (az esetleges börtönbüntetések idejére felfüggesztve). Az összeg megállapításakor mindenképpen figyelembe kell venni különböző gazdasági, politikai, és ökológiai szempontokat.

Ahhoz, hogy az alapjövedelmet be lehessen vezetni, szinte az egész szociálpolitikai rendszert át kell alakítani, többek között fejleszteni kell az oktatási és a képzési lehetőségeket, a szövetkezeti és önellátási formákat, vagy a kölcsönös segítségnyújtást. Van, aki úgy gondolja (pl. Bergmann, 2010), hogy adott országban csak akkor lenne értelme és jogosultsága egy ilyen juttatásnak, ha már kialakult a stabil jóléti állam. A legtöbb javaslat szerint mindenestre részben el kellene törölni a mostani juttatásokat és adókedvezményeket. Az alapjövedelmet finanszírozni például az adóterhek társadalmi újraelosztásával lehetne, esetleg új adók bevezetésével (pl. Tobin-adó ). Mivel feltétel nélkül járna, teljesen eltérne az eddigi munkavállalást ösztönző eszközöktől, és sokak szerint nem csökkentené a munkakedvet. Valódi szabadságot biztosíthatna, hiszen nem kényszerülnénk rá, hogy bármilyen, rosszul fizető munkát elvállaljunk.

A szociálpolitikusok, szociológusok mellett az ismert humanisztikus pszichológus, Erich Fromm is foglalkozott az alapjövedelem kérdésével, sokakat megelőzve ezzel. Ez számomra többek között azt bizonyítja, hogy a kérdés több tudományterület képviselőit elgondolkodtathatja. Ő garantált létfenntartási minimumként utalt rá, és úgy gondolta, hogy a teljes társadalmat (ezen belül a politikát, a kultúrát, a munkát) is át kell szervezni, és egy demokratikus szocializmusnak nevezett rendszert kialakítani.

Esélyegyenlőségi szempontok

Feministaként minket elsősorban az érdekelhet, hogyan hatna az alapjövedelem hosszú távon a nemek egyenlőségére, ezért a cikkben ezzel a hatással foglalkozom elsősorban. Fromm úgy tűnik, vak a nemi alapú elnyomásra, szerinte a patriarchátus már megszűnt, és az a háziasszony, aki fizetség nélkül főz és takarít a férjére, elégedettebb, mint az a bejárónő, aki pénzért teszi ugyanezt. Így értelemszerűen nem merül fel, vajon ő feminista szemmel megfelelőnek tartaná-e az alapjövedelmet. Mások viszont kiemelten foglalkoznak a gender-szempontokkal.

Van, aki szerint (lásd pl. Bergmann, 2010) ha bevezetnék az alapjövedelmet, a nők nagy része visszavonulna a munkaerőpiacról, miután megszülte első gyerekét. Ezt a kijelentést nem tartom megalapozottnak, és jóindulatúnak sem. Ugyanígy azt sem, hogy a szerző szerint, mivel a tizenévesek is részesülnének a juttatásban, a szülők kontrollja csökkenne gyerekeik felett, és ők bármikor külön költözhetnének. Nyilvánvaló, hogy azok a gyerekek nem akarnak szüleikkel lakni, akik úgy érzik, nem támogató a családi hátterük, vagy akiket bántalmaznak otthon; őket pedig inkább segíteni kellene az önállósodásban, és nem a szülői kontrollt növelni.

Mások úgy látják, hogy az alapjövedelem mindenképpen előnyös lenne a nők számára, és növelné az esélyegyenlőséget (pl. Mückenberger, Offe, Ostner, 2010). Ők abból indulnak ki, hogy a nők számára a fizetett munka soha nem biztosította az önálló létfenntartást, illetve ma a nők nagy része nem jogosult nyugdíjra, vagy csak keveset kap. Emiatt főleg az idősebb nőkre jellemző az elszegényedés. (A szegénység feminizálódásával, mint létező, súlyos problémával más összefüggésekben is sokan foglalkoznak.) Egyre több nő kerül be a munkaerőpiacra, de közülük sokan dolgoznak részmunkaidőben, rosszul fizetett állásokban, „elnőiesedő” szakmákban. Ráadásul a jóléti intézmények leépítése is kedvezőtlenül hat a gazdasági egyenlőségre. Ezekből következik, hogy ha továbbra is a fizetett munka az, ami a megélhetést elsősorban biztosítja, akkor a nők hátránya nem fog csökkenni. Az alapjövedelem bevezetésével viszont nagyobb eséllyel kerülhetik majd el, hogy választaniuk kelljen az eltartási kötelezettség által biztosított létfenntartás, illetve az alulértékelt vagy nem állandó, fizetett munkában való részvétel között. Természetesen nem elég bevezetni a juttatást, hanem mellette le kell rövidíteni a munkaidőt, illetve ösztönözni és fejleszteni minden, nem a munkaerőpiac által közvetített társadalmilag hasznos tevékenységi formát.

Végül létezik olyan álláspont is, ami szerint az alapjövedelem bevezetésével erősödhet a nemi szerepek szerinti munkamegosztás (pl. Elgarte, 2010). Ez annak ellenére is megtörténhet, hogy az általánosan biztosított juttatás úgy védené a háztartást ellátó nőket, hogy közben nem zárná őket a négy fal közé és elvileg lehetővé tenné mindkét nem számára a részmunkaidős munkavállalást. A hagyományos szerepekhez kapcsolódó normákat és elvárásokat figyelembe véve ugyanis valószínű, hogy a férfiak nagy része nem fogja megszakítani vagy csökkenteni a munkát azért, hogy komolyan részt vegyen a házimunkában. Ennek oka természetesen nem maga a juttatás, hanem más szakpolitikai területek hiányosságai, ezért ezeken is alapvető változásokat kell elérni. Olyan intézkedéseket kell bevezetni, amik elősegítik és ösztönzik a kereső és a háztartásbeli szerepek megosztását azoknak a pároknak, akik így döntenek. Ehhez több olyan munkahelyre van szükség, ahol lehetővé teszik, hogy a nők és a férfiak is részt vehessenek otthon a házimunkában, gyereknevelésben. Emellett megfelelő oktatással, könyvekkel, reklámokkal, TV-műsorokkal kell ösztönözni a hagyományos nemi szerepek megváltoztatását, az egyenlőségre való törekvést.

Saját véleményemhez mindenképpen ez a nézőpont áll közel. Az alapjövedelem bevezetésétől pozitív hatásokat várnék, de én sem gondolom, hogy megszüntetné a nemi alapú elnyomás és kizsákmányolás problémáját. Semmilyen intézkedés nem képes automatikusan felszámolni az egyenlőtlenséget, létrehozni egy igazságos társadalmat; ehhez az alapokat még előtte vagy az alapjövedelem bevezetésével párhuzamban kell megteremteni. Emellett úgy gondolom, hogy ezeken a felvetéseken akkor is érdemes elgondolkodnunk, ha ma Magyarországon még nagyon messze járunk a megvalósítástól. Főleg nekünk, feministáknak lenne ez fontos, hiszen ha nélkülünk zajlanak a viták, a gender-szempont nagyon könnyen elsikkadhat.

Források:

  • Bergmann, B. R. (2010) Svéd típusú jóléti állam, vagy alapjövedelem-melyik élvezzen prioritást? Esély, 2010/5, 68- 80.
  • Elgarte, J. Az alapjövedelem és a nemi szerepek szerinti munkamegosztás összefüggései. Esély, 2010/5, 61-67.
  • Fromm, E. (2010) Utak egy egészséges társadalom felé. Napvilág Kiadó, Budapest.
  • Mückenberger, U., Offe, C., Ostner, I. (2010) Az állam által garantált alapjövedelem: napjaink szociálpolitikai szükségszerűsége. Esély, 2010/5, 42-60.
  • Van Parijs, P. (2010) Alapjövedelem: egy egyszerű és erőteljes gondolat a huszonegyedik század számára. Esély, 2010/5, 9-41.

 

 

A kritikus tömeg: 146 nő az algériai parlamentben

június 28, 2012 - 14:27

(megjegyzés: az írást a szerző facebook kommentjeiből, az ő engedélyével szerkesztettem össze - A. R.)

 

Algériában múlt hónapban 146 nőt szavaztak be a parlamentbe, amelynek eredménye, hogy a nők képviselete a törvényhozásban 31.6%! Ez pontosan 1.6%-kal meghaladja azt a statisztikai és lélektani határt amely átlépésével a nőknek már nem kell "férfinak álcázniuk magukat", hogy elfogadják őket és beépüljenek a rendszerbe, azaz nem kell előnytelen kompromisszumokat kötniük.

Szex, hazugság, állóképek (a FES genderideológia-vitája)

július 03, 2014 - 14:59
Fotó: Magyar Narancs

A gender-elméletről második alkalommal rendezett konferenciát Budapesten június 19-én a Friedrich Ebert Alapítvány a Kálvin téri Mercure hotelben.

Ez alkalommal erről a sokat vitatott témáról magyar teológusok és egy politológus tartott előadást, valamint szlovák és lengyel szakértők.

 

Kováts Eszter, a rendező alapítvány projektvezetője megnyitó beszédében a nemek közötti igazságosság kelet-közép-európai megvalósulásának sajátosságairól beszélt.

Nőtörténelem (nőirodalom, sőt, női kvóta) – miért is?

március 05, 2010 - 11:26
Mint nemrég értesültem, a 80-as évek óta az USA-ban március a nőtörténelem, azaz a herstory hónapja. Herstory… Időnként még nő ismerőseim is felháborodottan kérdezik tőlem: miért van egyáltalán szükség arra, hogy „külön” nőtörténelemről (illetve nőirodalomról, stb.) beszéljünk? A választ hamar megleled, ha fellapozod középiskolás történelem (vagy irodalom) tankönyvedet – bár az „ember=férfi” illetve „emberiség=férfiak” analógia olyannyira egyértelmű tétellé vált az „általános műveltségben”, hogy talán fel sem fog tűnni, hogy a nők alulreprezentáltsága a szóban forgó probléma.

„Ne a liftben engedjenek előre, hanem a döntéshozatalba engedjenek be!” - mit (kénytelen) vállal(ni) egy nő?

augusztus 10, 2014 - 18:48
Alföldi Andrea, Szél Bernadett, Keveházi Katalin, Simon Ildikó
Az LMP által 2010-ben, az aktív állampolgárság elősegítése, a helyi közösségi kezdeményezések támogatása, valamint a politikai és civil szféra közti távolság, bizalmatlanság csökkentése céljából létrehozott 2014. aug. 7. és 10. között t rendezett a bajai Petőfi Ifjúsági Centrumban.

„Nem négy évre tervezzük a gyereket” - a Friedrich Ebert Alapítvány párbeszédfóruma

május 12, 2015 - 21:37

Április 22-én tartotta a Friedrich-Ebert-Stiftung – 2012 óta futó Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában című regionális projektje, azon belül pedig a 2014-ben indult Párbeszéd a nemek közti egyenlőségről című vitasorozata keretében – „Az eltűnt népességrobbanás nyomában – A gyermekvállalással kapcsolatos diskurzusok” című párbeszédfórumát.

Nők százezrei vonultak Trump ellen - fotók Washingtonban élő olvasónktól

január 22, 2017 - 01:05
Women's March, Washington, fotó: Singer Ilona

Ahogy az MTI is hírül adta, több százezer Trump-ellenes tüntető részvételével szombat délben nagygyűléssel kezdetét vette a Nők Menete elnevezésű washingtoni demonstráció. A tüntetés szervezőbizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte: „A választási kampány retorikája sokunkat sértett és fenyegetett. A nők menete azt az egyértelmű üzenetet küldi új kormányzatunknak és a világnak is már az első napon, hogy a női jogok emberi jogok”.

"Tőlem ezért nem kapsz munkát" – szerzőnk válasza Jakab Andor blogbejegyzésére, avagy: Mennyit ér egy Nő?!

augusztus 15, 2011 - 11:54

A kérdés a közösségi oldalakon igen elterjedt és népszerűnek tűnő elolvasása után fogalmazódott meg bennem. Az író minden köntörfalazás nélkül hangot ad véleményének, mellyel, úgy tűnik, nincs egyedül, és sajnos számos állást kereső nő számára megszokott, hogy munkáltatóként nem alkalmazna női munkaerőt. Az indok egyszerű: nem éri meg!

Budapesten is vonultak a nők Trump ellen: "Nem fordulunk vissza!" - Keveházi Kata beszéde

január 22, 2017 - 01:48
Fotó: Jánosi-Mózes Tibor

Keveházi Kata vagyok. Tizenhét éve dolgozom a nőkért, és van három lányom. Büszke vagyok rá, hogy itt lehetek, és résztvevője lehetek ennek a napnak.

Ez egy történelmi nap. Mától a világ leggazdagabb és legbefolyásosabb országának vezetője egy olyan férfi, aki megtestesíti mindazt, amitől ez a világ, amelyben élünk, romlott, veszélyes, és fájdalmakkal teli: a férfiuralom erőszakosságát, gátlástalanságát, agresszióját és fölényességét.

Segíti-e az alapjövedelem a női egyenjogúság elérését? | Nőkért.hu

Hibaüzenet

  • Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/nokert/public_html/includes/common.inc:2797) drupal_send_headers() függvényben (/home/nokert/public_html/includes/bootstrap.inc 1499 sor).
  • Error: Call to undefined function apc_delete() DrupalAPCCache->clear() függvényben (/home/nokert/public_html/sites/all/modules/apc/drupal_apc_cache.inc 289 sor).

Hiba

A webhelyen nem várt hiba történt. Később érdemes újra megpróbálni.