A nők testén keresztül - burkini és emberi jogok

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A nők testén keresztül - burkini és emberi jogok

szeptember 16, 2016 - 15:33

"Hétköznap délelőtt, tömeg a négyes-hatoson. Egy középkorú férfi egyre közelebb nyomakszik hozzám, jóval erősebben, mint amennyire a jármű viszonyai elkerülhetetlenné teszik. Visszaél azzal, hogy egy tapodtat sem tudok arrébb mozdulni, számít is erre. Arra kevésbé, hogy mindezt nem tűröm csendben – rendreutasításomra egyből visszakozik, csak az orra alatt morog ékes magyarsággal valamit. Így is füstölögve szállok le. Nem kezdek azon morfondírozni, hogy az öltözetem tehet-e az incidensről – a nők köztéri jelenléte önmagában olyannyira „provokatív”, hogy még a XXI. századra sem sikerült mindenkinek megszoknia. És elnézve az utóbbi hetekben csapott hűhót a muszlim női ruhadarabok körül, most már a korábbinál is biztosabb lehetek benne, hogy ezen a zsákruha viselése sem változtatna.

Legalábbis itt Európában – azokban az országokban, ahol általános elvárás a nőktől a test, illetve a haj vagy az arc elfedése; az a nő, aki ennek ellenszegül, nem csak az erkölcsrendészet vegzálására számíthat, de gyakorlatilag szabad préda. Vajon mennyire lehet csodálkozni azon, hogy a nők azokat a ruhadarabokat, amelyek számukra otthon relatív védettséget nyújtottak, nem sietnek egy idegen és többnyire ellenséges környezetben levetni? Csakhogy itt meg ezek viselése miatt lesznek zaklatás áldozatai: hidzsábban (fejkendőben) felszállni a villamosra, mondjuk Franciaországban, nem túl biztonságos. Az eredmény: a nők két tűz közé szorulnak.

(...) 

...az emancipációhívő döntéshozók bezárnák a nőket az egyenjogúság nevében. Persze csak az akad fenn ezen a paradoxonon, akik még elhiszi, hogy a hivatkozott női jogok valós célok, nem pedig az idegengyűlölet és a politikai hatalomdemonstráció ürügyként felhasználható, egyúttal feláldozható eszközei – amikre most, a terrortámadások utáni időszakban még nagyobb szükség van. Elvégre a nőket könnyebb kontroll alatt tartani, mint az Iszlám Államot – és ugyan kit érdekel (amellett, hogy a terroristák túlnyomó többsége férfi), hogy ez semmivel sem csökkenti egy újabb tragédia esélyét? A lényeg, hogy a rend látszata megmaradjon."

A teljes cikk elolvasható az -n.

 

 

Vagy-vagy? Anyaság vagy egyéni érvényesülés?

augusztus 21, 2016 - 00:00
Fotó: Hegedűs Márta (Magyar Nemzet)

Karrier – e szó hallatán középkorú, nadrágkosztümös, szigorú fellépésű vezérigazgató asszonyt szokás elképzelni, aki a maga rideg lényével és megkeményedett arcvonásaival bizonyára pocsék feleség és anya. Már ha egyáltalán az – fiatalabb kiadásáról előre borítékolható, hogy ha így folytatja, nem lesz egyik sem. Vagy mert viszolyog e szerepektől, vagy mert hiába keres olyan férfit, akinek ő a maga antinő mivoltában kellene.

Hogyha emberek leszünk (válasz Puzsér Róbert írására)

augusztus 08, 2016 - 23:46
Fotó: Hegedűs Márta (Magyar Nemzet)

Puzsér Róbert  című cikkében (MN, augusztus 4.) miközben szándéka szerint fontos társadalmi jelenségek kapcsán töri meg a hallgatást, és nagy életbölcsességeket csöpögtet képzelet- és reménybeli ivadéka fejébe, derékig gázol olyan nemi sztereotípiákban, amelyek már száz évvel ezelőtt sem működtek, ma pedig végképp nem szolgálják egy lány- vagy fiúgyermek érdekeit. „A férfiak állatok.

"Tőlem ezért nem kapsz munkát" – szerzőnk válasza Jakab Andor blogbejegyzésére, avagy: Mennyit ér egy Nő?!

augusztus 15, 2011 - 11:54

A kérdés a közösségi oldalakon igen elterjedt és népszerűnek tűnő elolvasása után fogalmazódott meg bennem. Az író minden köntörfalazás nélkül hangot ad véleményének, mellyel, úgy tűnik, nincs egyedül, és sajnos számos állást kereső nő számára megszokott, hogy munkáltatóként nem alkalmazna női munkaerőt. Az indok egyszerű: nem éri meg!