Eddig csak az állítólagos „genderpropaganda” és „LMBTQ-érzékenyítés” volt vele a gond. Francesca Rivafinoli antifeminista szerző révén azonban a 19. századba kerültünk vissza. Komolyan itt tartunk, hogy egy könyvet el lehet marasztalni és fiúk számára alkalmatlannak vagy érdektelennek ítélni azon az alapon, hogy nők írták?
Prostitúció mint kizsákmányolás és nők elleni erőszak kontra prostitúció mint női jog és „szexmunka”. Kiszolgáltatott nők (férfiak, gyerekek) helyzetével való visszaélés holmi feljogosítottságképzet alapján („mert jár nekem, mert megtehetem”), vagy két egyenrangú partner: üzletasszony és ügyfél korrekt alkuja egy szolgáltatás nyújtásáról, amibe harmadik fél ugyanúgy ne dumáljon bele, mint egy hajvágásba?
Hétköznap délelőtt, tömeg a négyes-hatoson. Egy középkorú férfi egyre közelebb nyomakszik hozzám, jóval erősebben, mint amennyire a jármű viszonyai elkerülhetetlenné teszik. Visszaél azzal, hogy egy
Ha a prostitúciót ellenző transz nők hallgatnak, vajon kiknek a hangja marad hallható Magyarországon a két téma metszetéről?
Puzsér Róbert Hogyha lesz egy lányom című cikkében (MN, augusztus 4.) miközben szándéka szerint fontos társadalmi jelenségek kapcsán töri meg a hallgatást, és nagy életbölcsességeket csöpögtet képzelet- és reménybeli ivadéka fejébe, derékig gázol olyan nemi sztereotípiákban, amelyek már száz évvel ezelőtt sem működtek, ma pedig végképp nem szolgálják egy lány- vagy fiúgyermek érdekeit.
Úgy látszik, előző írásomban, melyre Fekete reagál, hiába próbáltam a feminizmust körülírni, a feminista írókat felsorakoztatni, Fekete Gyula csak azt olvasta ki a szövegből, ami számára tetszetős.
Csodálkozással és értetlenül olvastam Fekete Gyula anyák napi köszöntőjét a Hitel 9. számában. Értetlenül, mert Fekete Gyula egy olyan mozgalmat ítél el ― a feminizmust ―, amelyről a cikk tanúsága szerint kevés fogalma van.
„Azt mondják, hogy az európai civilizáció eltüntette a rabszolgaságot. Ez tévedés. Még most is van rabszolgaság. De most már csak a nőre nehezedik és úgy hívják, hogy prostitúció.” Victor Hugo: Nyomorultak. 1864
A gender-elméletről második alkalommal rendezett konferenciát Budapesten június 19-én a Friedrich Ebert Alapítvány a Kálvin téri Mercure hotelben. Ez alkalommal erről a sokat vitatott témáról
December 2-án a Müsziben „Pénzért megváltott egyenlőség?” címmel rendezett beszélgetést az Együtt-PM nem hivatalos ifjúsági csoportja a lányok ingyenbelépőjének megvétózására irányuló, agresszív vitát kiváltó kezdeményezésről. A vitát Rózsa Milán moderálta, a felkért felszólalók Teczár Szilárd, Dósa Mariann és Polyák Pálma voltak.
