Kronberger Lili műkorcsolyázó, a magyar sport első világbajnoka (1890–1974)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Kronberger Lili műkorcsolyázó, a magyar sport első világbajnoka (1890–1974)

december 20, 2016 - 00:00
Kronberger Lili a magyar sport első világbajnoka. Az első nők egyike volt, aki a műkorcsolyázásra adta a fejét és ezzel vált világhírűvé. Eleinte a férfiakkal kellett versenyeznie, mert még olyan kevés volt a női versenyző, hogy nem írtak ki számukra külön versenyt. Az első két világbajnoki versenyén 1906 és 1907-ben bronzérmet nyert, a sziléziai Troppauban (ma Opava) először lett világbajnok, amit háromszor védett meg Budapesten, Berlinben és Bécsben.

1910-ben, berlini versenyéről Dr. Liedmann Frigyes, a Budapesti Korcsolyázó Egylet titkára számolt be: 

„… a zenekar a Waldteufel keringőbe kezd, melynek lágy dallamos zenéje melle! Kronberger kisasszony indul, hogy másodszor védje meg a hölgy-bajnoki czímet… amikor bajnoknőnk keresztbefont karokkal egy csodálatos spirálissal, mely plaszticitás dolgában minden képzelhetőt felülmúlt, befejezte programját, akkor az egész közönség olyan tombolóan fejezte ki tetszését, melyhez hasonlót soha életemben nem hallottam. A kritikák csak úgy hemzsegtek: „Harmonie”, „Grazie”, és így tovább.”

Az utolsó bécsi világbajnoki versenye volt az első műkorcsolya futam, amit zene kísért, ami Kodály Zoltán ötlete volt. Férje és Kodály Zoltán segítségével a műkorcsolya sport egyik nagy újítását találta ki: a komponált zenére történő, művészi orientációjú műkorcsolya gyakorlatok bemutatását. Az 1911-es bécsi műkorcsolya világbajnokságon elsőként – és egyedüliként – mutatta a be gyakorlatát zenére, ezzel olyan sikert aratva, amely a műkorcsolyázás új korszakának kezdetét jelentette. Vetélytársai is átvették újítását, és napjainkban már el se tudnánk képzelni másképp.

A jellemzően maszkulin vonású hazai sajtónak nem tetszett, hogy nagyobb sikerei voltak, mint a férfiaknak, amit azzal indokoltak, hogy alig volt vetélytársa, ennek ellenére férfiak között is győzni tudott. Az utókor ennek ellenére messze földön megbecsülést ad neki: a Jewish Sport Hall Of Fame 1983-ban besorolta Kronberger Lilit a tagjai közé, a The World Figure Skating Hall of Fame tagja 1997 óta.

 

 

Öt olimpián vett részt: Rejtő Ildikó vívó (sz. 1937)

május 02, 2017 - 22:18
Rejtő Ildikó (Fotó: Kovács Gyula, MTI)

Első bajnoki aranyérmét 1955-ben nyerte az ifi országos bajnokságon. A rendkívül technikás és nyugalmáról híres vívónő öt olimpián vett részt: 1960 Róma: ezüstérmes a csapattal; 1964 Tokió: egyéni és csapatarany; 1968 Mexikóváros: csapatezüst és egyéni bronzérem; 1972 München: ezüstérmes a csapattal; 1976 Montreal: csapatbronz. Világbajnokságokon öt arany-, hét ezüst- és három bronzérmet nyert. Több mint két évtizedig volt válogatott kerettag, tizenhétszeres magyar bajnok. 1964-ben az év sportolónőjévé választották, s többször (1968-71) volt sportága legjobbja.

Marosi Paula vívó (sz. 1936)

november 29, 2016 - 21:24

Buenos Airesben újonc válogatottként nyert világbajnoki aranyérmet a női tőrcsapattal, majd 1963-ban a gdanski világbajnokságon második helyezettek. Technikás versenyző, igazi csapatember volt . A tokiói nyári játékokon ért sportpályafutása csúcsára, a női tőrcsapat tagjaként olimpiai aranyérmet nyert. Négy évvel később a Mexikóvárosban tartott olimpián, majd a moszkvai vívó-világbajnokságon az ezüstérmes csapat tagja.

Vargha Ilona tőrvívó (1910–1973)

június 07, 2017 - 22:06

1937-ben Párizsban csapatban világbajnoki aranyérmet nyert. Kétszeres Európa bajnok, 1934-ben Varsóban, 1935-ben Lausann-ban nyertek. A BEAC-ban kezdett sportolni, majd a Detektív Athletikai Clubban és a Bp. Barátság Sport Egyletben folytatta. Ötvenkétszeres válogatott, többször volt csapatbajnokságban a nyertes csapat tagja. Sportpályafutásának befejezése után edző lett. 

Madarász Margit, az első nemzetközi sikereket elérő magyar teniszező (1884–1959)

december 27, 2016 - 23:19

Az első nemzetközi sikereket elérő magyar teniszező 1884. augusztus 23-án született Budapesten. A számos hazai siker után a nemzetközi versenykeen is kipróbálta magát, 1902-től nyolc éven át tartó sikersorozatot produkált.  Neve lassan ismertté vált határainkon túl is - a legjobb európai játékosok között tartották számon -, mégis meglepetésszerű volt az egyik legjelentősebb tenisztornán, a német bajnokságon 1907-ben elért első helyezése. Így nyilatkozott a mérkőzés után: