Kronberger Lili műkorcsolyázó, a magyar sport első világbajnoka (1890–1974)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Kronberger Lili műkorcsolyázó, a magyar sport első világbajnoka (1890–1974)

december 20, 2016 - 00:00
Kronberger Lili a magyar sport első világbajnoka. Az első nők egyike volt, aki a műkorcsolyázásra adta a fejét és ezzel vált világhírűvé. Eleinte a férfiakkal kellett versenyeznie, mert még olyan kevés volt a női versenyző, hogy nem írtak ki számukra külön versenyt. Az első két világbajnoki versenyén 1906 és 1907-ben bronzérmet nyert, a sziléziai Troppauban (ma Opava) először lett világbajnok, amit háromszor védett meg Budapesten, Berlinben és Bécsben.

1910-ben, berlini versenyéről Dr. Liedmann Frigyes, a Budapesti Korcsolyázó Egylet titkára számolt be: 

„… a zenekar a Waldteufel keringőbe kezd, melynek lágy dallamos zenéje melle! Kronberger kisasszony indul, hogy másodszor védje meg a hölgy-bajnoki czímet… amikor bajnoknőnk keresztbefont karokkal egy csodálatos spirálissal, mely plaszticitás dolgában minden képzelhetőt felülmúlt, befejezte programját, akkor az egész közönség olyan tombolóan fejezte ki tetszését, melyhez hasonlót soha életemben nem hallottam. A kritikák csak úgy hemzsegtek: „Harmonie”, „Grazie”, és így tovább.”

Az utolsó bécsi világbajnoki versenye volt az első műkorcsolya futam, amit zene kísért, ami Kodály Zoltán ötlete volt. Férje és Kodály Zoltán segítségével a műkorcsolya sport egyik nagy újítását találta ki: a komponált zenére történő, művészi orientációjú műkorcsolya gyakorlatok bemutatását. Az 1911-es bécsi műkorcsolya világbajnokságon elsőként – és egyedüliként – mutatta a be gyakorlatát zenére, ezzel olyan sikert aratva, amely a műkorcsolyázás új korszakának kezdetét jelentette. Vetélytársai is átvették újítását, és napjainkban már el se tudnánk képzelni másképp.

A jellemzően maszkulin vonású hazai sajtónak nem tetszett, hogy nagyobb sikerei voltak, mint a férfiaknak, amit azzal indokoltak, hogy alig volt vetélytársa, ennek ellenére férfiak között is győzni tudott. Az utókor ennek ellenére messze földön megbecsülést ad neki: a Jewish Sport Hall Of Fame 1983-ban besorolta Kronberger Lilit a tagjai közé, a The World Figure Skating Hall of Fame tagja 1997 óta.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kőbán Rita olimpiai bajnok kajakozó (sz. 1965)

április 10, 2017 - 00:04

1974-ben nyerte első bajnoki aranyérmét a serdülő országos bajnokságon, párosban 500 méteren. Első világbajnoki aranyérmét a montreali világbajnokságon négyesben 500 méteren szerezte. A négyes hajóval négy világbajnokságon (1987 Duisburg, 1989 Plovdiv, 1990 Poznan, 1991 Párizs) és a szöuli olimpián ezüstérmes. 1992-ben a barcelonai nyári játékokon 500 méteren négyesben olimpiai bajnokságot nyert, egyesben ezüstérmes, párosban bronzérmes. 1994-ben háromszoros világbajnok 200 méteren az egyes, a páros és négyes hajóval. Egy évvel később világbajnok egyesben 200 és 500 méteren.

Méray-Horváth Zsófia (Opika von Méray-Horváth) műkorcsolyázó világbajnok (1889–1977)

december 20, 2016 - 00:00
Az első két nemzetközi sikereket elérő magyar korcsolyázó nő: Kronberger Lily és Méray-Horváth Zsófia

Külföldön Opika von Meray-Horvath néven ismerték. Aradon született 1889. december 30-án, három fiútestvére volt. Apja prominens szociológus volt, és Károlyi Mihály meghívására családjával Budapestre költözött. Zsófia, akinek a tehetségét már akkor felismerték, amikor gyerekkorában a befagyott erdélyi tavakon siklott, belépett az itteni Korcsolyázó Egyletbe (BKE) és szakszerű oktatást kapott.

Körmöczy Zsuzsa teniszező (1924–2006)

augusztus 25, 2017 - 01:00

Az egyetlen egyéni Grand Slam győztes magyar teniszező. Az UTE versenyzője 1933-tól, 1947-től pedig a Vasasban játszott. 19-szer volt magyar bajnok, nyert az olasz és a francia nemzetközi bajnokságon, hatszor volt első Monte Carloban. 1958-ban a világranglista második helyezettje vo, ugyanebben az évben harmadik volt Wimbledonban és megnyerte a Roland Garrost. Tíz évig volt a világranglista első tíz helyezettje között. Sportpályafutásának befejezése után a magyar női teniszválogatott szövetségi kapitányává választották.  

Öt olimpián vett részt: Rejtő Ildikó vívó (sz. 1937)

május 02, 2017 - 22:18
Rejtő Ildikó (Fotó: Kovács Gyula, MTI)

Első bajnoki aranyérmét 1955-ben nyerte az ifi országos bajnokságon. A rendkívül technikás és nyugalmáról híres vívónő öt olimpián vett részt: 1960 Róma: ezüstérmes a csapattal; 1964 Tokió: egyéni és csapatarany; 1968 Mexikóváros: csapatezüst és egyéni bronzérem; 1972 München: ezüstérmes a csapattal; 1976 Montreal: csapatbronz. Világbajnokságokon öt arany-, hét ezüst- és három bronzérmet nyert. Több mint két évtizedig volt válogatott kerettag, tizenhétszeres magyar bajnok. 1964-ben az év sportolónőjévé választották, s többször (1968-71) volt sportága legjobbja.

Marosi Paula vívó (sz. 1936)

november 29, 2016 - 21:24

Buenos Airesben újonc válogatottként nyert világbajnoki aranyérmet a női tőrcsapattal, majd 1963-ban a gdanski világbajnokságon második helyezettek. Technikás versenyző, igazi csapatember volt . A tokiói nyári játékokon ért sportpályafutása csúcsára, a női tőrcsapat tagjaként olimpiai aranyérmet nyert. Négy évvel később a Mexikóvárosban tartott olimpián, majd a moszkvai vívó-világbajnokságon az ezüstérmes csapat tagja.

Vargha Ilona tőrvívó (1910–1973)

június 07, 2017 - 22:06

1937-ben Párizsban csapatban világbajnoki aranyérmet nyert. Kétszeres Európa bajnok, 1934-ben Varsóban, 1935-ben Lausann-ban nyertek. A BEAC-ban kezdett sportolni, majd a Detektív Athletikai Clubban és a Bp. Barátság Sport Egyletben folytatta. Ötvenkétszeres válogatott, többször volt csapatbajnokságban a nyertes csapat tagja. Sportpályafutásának befejezése után edző lett. 

Madarász Margit, az első nemzetközi sikereket elérő magyar teniszező (1884–1959)

december 27, 2016 - 23:19

Az első nemzetközi sikereket elérő magyar teniszező 1884. augusztus 23-án született Budapesten. A számos hazai siker után a nemzetközi versenykeen is kipróbálta magát, 1902-től nyolc éven át tartó sikersorozatot produkált.  Neve lassan ismertté vált határainkon túl is - a legjobb európai játékosok között tartották számon -, mégis meglepetésszerű volt az egyik legjelentősebb tenisztornán, a német bajnokságon 1907-ben elért első helyezése. Így nyilatkozott a mérkőzés után: 

Magyar nő volt az asztalitenisz első női világbajnoka

április 02, 2017 - 12:46

A sportág első női világbajnoka, Mednyánszky Mária 1926-ban Londonban nyerte meg az első alkalommal rendezett asztalitenisz VB-t.  Budapesten született 1901-ben, 1925-től az MTK versenyzője volt. Egyedülállóan eredményes pályafutása során 22 magyar bajnoki címet szerzett (ebből egyet a férfi csapatban). 18 világbajnoki aranyérmet nyert, ebből ötöt egyéniben, egymást követő években. Hazai és nemzetközi versenyeken összesen közel száztíz győzelmet aratott. 1993-ban beválasztották a European Table Tennis Hall of Fame tagjai közé. 

„Minden reggel szárnyaim nőnek / S alkonyatra letöri az élet” – Miklós Jutka költő, fotográfus

július 24, 2010 - 16:36
1887. (más forrás szerint 1884) szept. 7-én született Berettyóújfaluban, Militzer Júlia néven, tízgyermekes zsidó családban, apja jómódú gazdálkodó. Gyerekkorától írt, első verse tizenhat éves korában a Budapesti Naplóban jelentek meg.
 

Somló Sári szobrász, író, költő (1886–1970) 

március 02, 2017 - 00:31

Aradon született színészcsaládból, 1893-ban költöztek Budapestre. Az Iparművészeti iskolába járt, ahol végzés után 1912-ben tanársegéd lett. 1908-ban a párizsi Exposition des Arts Décoratifs kiállításon Filozófia című szobra nagydíjat kapott. Portrékat, kisplasztikákat és síremlékeket  készített, többek között Vajda Jánosét és Tartsay Vilmosét. Katona József mellszobra ma a Színháztörténeti Múzeumban található. A Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára, majd 1922-1948 között elnöke volt. Több kötet elbeszélést és verset is publikált. 

Lekörözte a férfiakat: Vera Menchik, az első női sakk-világbajnok (1906–1944)

április 12, 2017 - 01:10

Angol anyától, cseh apától Moszkvában született, 1921-től családjával Angliában élt. Gyerekkorától sakkozott, mestere a magyar Maróczy Géza volt, aki nagy jövőt jósolt neki. Igaza lett - Vera 1927-ben szerezte meg az első női sakk-világbajnoki címet, amit hatszor megvédett, ezekből négyet 100%-os teljesítménnyel, ezt valószínűleg soha senki nem fogja túlszárnyalni. A női sakkemancipáció élharcosa volt, a Menchik klub tagjai azok a férfiak, akiket a hölgy legyőzőtt. Közéjük tartozik pl.