ANYAhangon író íróNŐ regénye a NŐI tapasztalatokról - beszámoló Lovas Nagy Anna: Verazélet c. könyvének bemutatójáról

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

ANYAhangon író íróNŐ regénye a NŐI tapasztalatokról - beszámoló Lovas Nagy Anna: Verazélet c. könyvének bemutatójáról

szeptember 25, 2011 - 12:43
Az Alexandra Könyvesház Panoráma Termében mutatták be szeptember 22-én Lovas Nagy Anna első regényét, ami a Noran Könyvesház kiadásában Verazélet címmel jelent meg. Gyalog mentem a Déli pályaudvarról a bemutatóra, a Nyugati tér felé közeledve egyre gyakrabban jelent meg az aszfalton a felfestés: „1 könyv verazélet”. Az utcai gerillamarketing pedig hatásos volt, este hatra a terem megtelt, a későn érkezők már csak az ajtóban állva tudtak részt venni az eseményen.

Lovas Nagy Anna lányával, Flórával

A kötetet Bódis Kriszta mutatta be, akivel a sokadik írószemináriumon ismerkedett meg a szerző. Bódis Kriszta volt, aki az elmúlt években nyomon követte és tanácsaival segítette a könyv létrejöttét. Az érkezőket Darvas Ferenc zeneszerző zongorajátéka fogadta, aki zenéjével kellemes hangulatot teremtett a bemutatónak. Lovas Nagy Anna vendége volt Bárdos Deák Ágnes is, a Kontroll Csoport egykori énekesnője, aki szintén írással foglalkozik és érdekli az alternatív kultúra, valamint a kisebbségek helyzete, ezért örömmel vállalta az írónő felkérését. A bemutató három dallal kezdődött, ahol Térey János Gyönyörű gyár és Kemény István Távoli légiveszély című versének megzenésített változatát hallgathattuk meg Bárdos Deák Ágnes előadásában, illetve Bardo Honvágy című dalát. Kemény István verse Marlene Dietrich Sag mir, wo die Blumen sind örökzöldjét recitálja. A feldolgozás is az ismert dal alapjaira épít, azt fűszerezi tovább, és emeli el saját gondolati magaslatokba, bevonva az eredeti dal egy teljes strófáját is németül.

Az énekesnő dalai után Bódis Kriszta kezdte az életéről faggatni Lovas Nagy Annát, gyermekkoráról, életkörülményeiről, amik a regény háttereként szolgálnak. Lovas Nagy Anna leplezetlen őszinteséggel beszélt arról, hogy édesanyja prostituált, apja pedig az „ismeretlen orosz katona”. Kisgyermekkorában az író nevelőszülőkhöz került, miután anyja disszidált, a befogadó családot pedig az anya futtatója segítette anyagilag. Bódis Kriszta bátran faggatózott, hiszen az írónő már nyíltan vallott életéről a Népszabadságnak. A könyvnek azt a fejezetét, ami a gyermekkorról és a lehetséges apákról szól, Fullajtár Andrea, a Katona József Színház színművésze olvasta fel. A szöveg – önmagában is – olyannyira erős, hogy Fullajtár Andrea felolvasása után az egész teremben másodpercekig néma csönd volt, mielőtt felhangzott volna a taps. A katartikus élmény a következő két részlet felolvasása után sem maradt el.

Nehéz volt innen folytatni a beszélgetést. Az életrajzi kérdésektől elszakadva a könyv keletkezéstörténetét ismerhettük meg. A Verazélet című regényben rengeteg idő és erőfeszítés van, az írónő megküzdött a szöveggel, formálta azt, végül hat év alatt nyerte el végleges változatát. Két kiadónál azonban sikertelenül próbálkozott az írónő, férfiak nem akarták kiadni a mára már melegregényként beskatulyázott írást. A harmadik kiadóban – a Noran Könyvesháznál – azonban megérintette a regény a női munkatársakat, van egyfajta feminista kultúrája ennek a kötetnek, ami természetesen még nem jelenti azt, hogy a férfiak nem vehetik kezükbe vagy nem érthetik meg, miről szól ez a regény. Lovas Nagy Anna esete is igazolja, hogy a női szerzőknek nehéz kiadót találniuk, hiszen nőíróként skatulyázzák be őket, ami manapság már szitokszónak számít. Lovas Nagy Annát azonban ez nem zavarja, vállalja, hogy nő, ugyan miért is kéne ezt tagadnia. Könyvének témája általánosan emberi: a szerelem és az elválás, a szerelem pedig nemtől független. Nem tart a melegregény skatulyától sem, hiszen minden művet próbálnak kategorizálni, ezt nem lehet elkerülni.

Magyarországon nagyon rég nem jelent meg szépirodalmi mű, ami a nők közötti kapcsolatot tárgyalta volna. Az első Galgóczy Erzsébet Határon innen és túl, a második Gordon Agáta Kecskerúzsa volt, azóta azonban eltelt már tizennégy év. Mindkét regényre negatívan reagált az irodalomkritika. A nőírókkal szemben még mindig van egy fenntartás, ezt Lovas Nagy Anna is érzékelte. Ez a könyv a női tapasztalat sűrítménye, ami többnyire anyahangon szólal meg. Az irodalom apanyelven várja el, hogy megszólaljanak a nők. Az apanyelv egy kialakult nyelv, az anyanyelv pedig napjainkban van kialakulóban, Lovas Nagy Anna regénye pedig bátran szólaltatja meg ezt a hangot.

Az írónő a következő munkáival kapcsolatban annyit árult el, hogy sok minden van még, amit meg kell írnia, valamint Bódis Krisztával együtt dolgoznak a Re:Lit-en: újraolvasnak, újraírnak, újraértelmeznek, hiszen a szöveggel való küzdelem a folyamatos tanulás lehetőségét adja.

A könyvbemutató egy kellemes borkóstolóval zárult, mialatt Lovas Nagy Anna izgatottan dedikálta első regényét.  A nőírók megítélésének kérdése pedig nem veszít aktualitásából, hiszen október 11-én folytatódik a Rózsaszín szemüveg című rendezvénysorozat, a Nyitott Műhelyben ezúttal kivételesen egy kortárs szerző, Rakovszky Zsuzsa VS című írását veszi górcső alá Kiss Noémi és Menyhért Anna.

 

 

 

Sisterhood és a mítoszok

július 23, 2009 - 11:43

És a kép máris nem oly idilli, a házastársi hűség mögött a korabeli patriarchális társadalom elnyomógépezetét pillanthatjuk meg, amely arra kényszeríti a jobb sorsra hivatott Pénelopét, hogy tipikusnak tartott asszonyi tevékenysége (szövés) mögé bújva, örök várakozásra kárhoztassa magát, míg Odüsszeusz a világot járja. A szorgalmas, hasznos házimunkát végző asszony képe így rögtön más színezetet kap, mert bár Pénelopé maga kreatívnak tartja tevékenységét, valójában nincs más választása, amennyiben meg akar menekülni a kérőktől, akik természetesen csupán az anyagi javakra pályáznak.

Néger sisterhood a szolgaságban - Toni Morrison: A kedves

december 14, 2009 - 11:07
Toni Morrison (forrás: Facebook)

Toni Morrison (1931 - ) az első Nobel-díjas afro-amerikai nő, aki 1993-ban átvette műveiért a nagy presztizsű díjat. Regényeiben nagy szerepet kapnak a nők, a női közösség identitásépítő és –erősítő szerepe, az alávetettség és a rabszolgaság kérdése, az ősi afrikai kultúra és hiedelemvilág szolgaságban is tovább élő, összekovácsoló ereje. Prózájára erőteljes líraiság, szuggesztív lüktetés jellemző, dús, burjánzó szövegek, melyek a néger ősi dallamokat vagy épp annak modernebb, amerikaibb változatát, a dzsessz ritmusát pulzálják.

A közelmúltban olvastam

július 23, 2009 - 12:23
Arundhati Roy

Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene - Az indiai írónő és aktivista fotója a könyv fülszövegén. Gyönyörű nő. Harminckilenc éves. Ez az első regénye. És az egyetlen. A szerelemről, szépségről, érzékekről, boldogságról és a megbocsátásról, a kasztrendszerről, az asszonyi sorsról, a kommunizmusról, a brit uralom örökségéről. A regényt az Európa Könyvkiadó adta ki 1998-ban. A fordítás Greskovits Endre munkája.