Elise Ottesen-Jensen (Ottar) norvég feminista, anarchista, újságíró (1886–1973)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Elise Ottesen-Jensen (Ottar) norvég feminista, anarchista, újságíró (1886–1973)

május 20, 2015 - 19:43

Elise Ottesen-Jensen (Ottar)

Norvégiában született 1886. január 2-án, férjhezmenetele után Svédországban élt.

A Sveriges Arbetares Centralorganisation (Svéd munkások központi szervezete) anarchista egyesületének tagja.

Fontos feladatnak tartotta, hogy a nők tisztában legyenek jogaikkal, értsék és ismerjék meg saját testükeket, szexualitásukat. Kezdeben az Arbetaren (A munkás) című lapban válaszolt a nők kérdéseire, majd saját újságot indított Vi Kvinnor (Mi nők) címmel.

Arról a napról álmodom, amelyen minden újszülöttet örömmel fogadnak, amikor a férfiak és a nők egyenjogúak lesznek, és amikor a szexualitás a szerelem, öröm és gyengédség megnyilvánulása lesz.

Kapcsolódó tartalom

 

 

Torild Skard norvég pszichológus, politikus, feminista (sz. 1936)

november 22, 2016 - 21:28

Washingtonban kezdett iskolába járni, ahová szülei a német megszállás alól menekültek, a háború után hazájában folytatta tanulmányait. Párizsban és Osloban volt egyetemi hallgató, 1962-ben diplomázott.

A tromsøi egyetemen tanított, majd az Arbeidspsykologisk intézet kutatója lett. 1961-ben a Sosialistisk Folkeparti (SF) egyik alapítója volt. Parlamenti képviselő volt, dolgozott az UNESCO-nál és az UNICEF-nél. 2006 és 2014 között a Norsk Kvinnesaksforening (NKF, Norvég nőjogi egyesület) elnöke volt, Margunn Bjornholt követte őt a poszton. 

Sophie Adlersparre svéd író, feminista (1823–1895)

július 14, 2016 - 21:29
Sophie Adlerspar

Stockholmban az 1860-as években munkásnőknek könyvtárat, esti iskolát és munkaközvetítő irodát nyitott. 1859-ben alapítója és 1885-ig szerkesztője volt a Tidskrift för hjemmet (Családi lap) című újságnak. A nők szellemi és anyagi fejlődésének elősegítésére társaival létrehozta az egyik első svéd feministáról elnevezett  Förbundet egyesületet, és szerkesztette annak Dagny című lapját, melyben a feminista eszméket hirdette.

Alva Myrdal svéd szociológus, politikus, diplomata, író (1902–1986)

január 28, 2017 - 00:57

1982-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki addigi tevékenységéért. Uppsalaban született, 1924-ben diplomázott és tanítani kezdett. Később az szociális és jóléti bizottságában dolgozott, 1951-ben az UNESCO társadalomtudományi osztályának vezetője lett.  1955-1961 között Svédország indiai nagykövetségét vezette. 1961-ben a szociáldemokrata párt képviselőjeként a parlament tagja lett, a genfi leszerelési konferencián ő volt a svéd delegáció vezetője.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Ragna Nielsen norvég pedagógus, publicista, író, feminista (1845–1924)

július 17, 2017 - 13:50

Értelmiségi családba született, anyja , az első feministák egyike volt. A tanárképző elvégzése után több helyen is tanított, majd 1885-ben Kristianiaban Fru Nielsens Latin- og Realskole néven saját iskolát nyitott, ahová a kor szokásaitól eltérően lányok és fiúk egyaránt járhattak. Az első norvég nő volt, aki középiskolai igazgatói kinevezést kapott. 1901 – 1904 között beválasztották a városi tanács tagjai közé.

Vilhelmine Ullmann norvég pedagógus, író, feminista (1816–1915)

március 16, 2017 - 14:38

Christianiaban született értelmiségi családba, az anyja által vezetett leányiskolában tanult, végzés után nevelőnőként dolgozott. 1839-ben férjhez ment Jørgen Ullmannhoz, hat gyereket szült, majd 1854-ben különváltak. Vaterland Børneasyl néven nevelőintézetet alapított, irodalmi karrierje is akkor indult. A Nordisk illustreret Børneblad című lapban rendszeresen publikált elbeszéléseket, meséket, verseket, fordításokat, kritikákat, állandó munkatársa volt a a Nylænde című feminista újságnak. Egyik alapító tagja volt a Norsk Kvinnesaksforening elnevezésű nőjogi szervezetnek.

Marika Stiernstedt svéd író (1875–1954)

április 12, 2017 - 00:47

19 évesen publikálta első munkáját, a Sven Vingedal-t. Regényeiben, elbeszéléseiben mindig a nő áll a középpontban, az otthonán kívül is érvényesülni akaró, a férfiakkal egyenlő értékű nő. Kiállt a nők szexuális emancipációjáért, a kettős mérce megszüntetéséért, erről szól az Alma Wittfogels rykte és a Landshöfdingens dotter című regénye. A Fröken Liwinegy leányanya megpróbáltatásait mutatja be. Az 1940-es években írt műveiben - Indiansommer, Banketten, Attentat i Paris - határozottan kiállt a fasizmus ellen. Utóbbi magyarul is megjelent, Merénylet Párizsban címmel.

Anna Sandström svéd pedagógus, oktatási reformer, feminista (1854–1931)

szeptember 01, 2017 - 14:23

1874-ben végzett a stockholmi Högre lärarinneseminariet tanárképzőben. Egyetemre nem mehetett, Stockholmban az Ahlinska skolan-ban, majd a Södermalms högre läroanstalt för flickor-ban tanított 1883-ig. Elégedetlen volt a lányiskolák tananyagával, ezért hogy eredményesebben taníthasson, továbbképezte önmagát is, franciát, latint, történelmet és irodalmat tanult. Alaposan ismerte a reformpedagógiával foglalkozó irodalmat és maga is publikált a témában.

Anna Wicksell Bugge norvég/svéd jogász, diplomata, feminista (1862–1928)

szeptember 17, 2017 - 14:23

Az első svéd női diplomata Egelsundban született, fiatal korától foglalkoztatta a nők helyzete, különösen szociális és gazdasági kiszolgáltatottságuk. Iskolájában Skuld néven vitaegyletet szervezett, ahol főleg a nőkérdéssel foglalkoztak. Az egyetemen latin, francia és angol nyelvet tanult, 1887-ben diplomázott.  A Norsk Kvinnesaksforening  (norvég nőjogi egyesület) tagja, 1888 - 1889 között elnöke volt. Rendszeresen publikált az egyesület Nylænde című lapjában a nők tanuláshoz, függetlenséghez való jogáról.

Gina Krog norvég tanár, feminista (1847–1916)

december 27, 2016 - 20:29

A norvég nőmozgalom úttörője, egész életében a nők egyenjogúságáért, szavazati jogáért, tanuláshoz való jogáért dolgozott. 1880-ban Angliában került kapcsolatba a szüfrazsett mozgalommal, hazatérése után több cikket írt a témában. 1884-ben egyik alapítója volt a Kvinnesaksforening-nak (norvég nőjogi egyesület), a következő évben létrehozta a Kvinnestemmerettsforeningen egyesületet (norvég szüfrazsett egyesület). 1904-ben alapító tagja volt a Norske Kvinners Nasjonalrad-nak (norvég nők nemzeti tanácsa).

Margunn Bjørnholt norvég szociológus, közgazdász, feminista (sz. 1958)

október 08, 2017 - 23:23

A Tromso-i egyetemen diplomázott 1981-ben. Kutatásai széles skálán mozognak, foglalkozott alternativ pénzügyekkel, munka- és család, nemek közötti egyenlőség, férfiak és a férfiasság, kulturális örökség, és újabban a feminsta jogelmélet, feminista közgazdaságtan kérdéseivel. A Norsk Kvinnesaksforening (NKF, norvvég nőjogi egyesület) és a  Norges kvinnelobby (norvég nőlobbi) elnöke, az International Alliance of Women (nemzetközi nőszövetség, a korábbi International Women's Suffrage Alliance) elnökségi tagja.

Néhány munkája:  

Karolina Widerström svéd orvos, politikus, feminista (1856–1949)

március 18, 2016 - 01:00

1856 . december 10-én született értelmiségi családban. A Gymnastik- och idrottshögskolan (egészség- és testnevelés) főiskola elvégzése után 1875-től gyógytornászként dolgozott. 1879-ben az uppsalai orvosegyetem hallgatója lett, orvosi diplomáját 1888-ban a stockholmi Karolinska Institutet-en szerezte meg. Orvosként elsőrangú fontosságúnak tartotta, hogy a nők megismerjék saját testüket, tudatosan foglalkozzanak egészségükkel, 1899-ben Kvinnohygien (női higiénia) címmel írt a témáról könyvet. Ugyanolyan fontosnak tartotta, hogy a férfiakkal azonos jogaik és lehetőségeik legyenek.