Ellen Key (1849–1926) svéd feminista, tanár, pedagógiai reformer

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ellen Key (1849–1926) svéd feminista, tanár, pedagógiai reformer

február 13, 2011 - 20:55
1849. december 11-én született a svédországi Sundsholmban Ellen Key, a „svéd Pallas”, „a radikális Európa nagynénje”, ahogyan a korabeli sajtó gyakran nevezte.

Ellen Key Hanna Pauli festményén

Apja Emil Key földbirtokos, liberális politikus, akinek azonban a gyermeknevelés terén rendkívül szigorú elvei voltak. Ellen nem részesült formális oktatásban, a gyerekeket otthon eleinte anyjuk, majd egy német és egy francia nevelőnő tanította. 1868-ban a család anyagi okok miatt Stockholmba költözött, Ellen itt a téli hónapokban Jenny Rossander hölgyek számára tartott tanfolyamát látogatta, emellett sokat és széleskörűen olvasott, és apja mellett a titkári teendőket is ellátta. 

1880-ban rövid ideig egy leányiskolában tanított, 1883-ban a stockholmi Munkásotthonban kezdett előadásokat tartani, a tanmenetben irodalom, történelem, művészetek, és a korabeli eszmei áramlatok egyaránt megtalálhatók voltak. Ellen Key fontosnak tartotta a népfőiskolák intézményét, ebben látta a nők továbbtanulásának egyik komoly lehetőségét.

Tanári munkája mellett rendszeresen publikált, kezdetben irodalmi esszéket, majd szociális és politikai jellegű cikkeket, különös tekintettel a nők problémáira, anyagi és erkölcsi kiszolgáltatottságukra, szavazati joguk megszerzésének fontosságára. Konzervativ körökben keményen támadták ateizmusát és a szabad szerelmet hirdető cikkeit. Nevét széles körben Om yttrande- och tryckfrihet (A szólás- és sajtószabadságról) című cikke tette ismertté. A korabeli pedagógustársadalom egyik részének komoly felháborodását, az oktatási reformok híveinek pedig lelkes helyeslését váltotta ki a Själamorden i skolorna (Lélekmérgezés az iskolában) című cikke. 

A századfordulón Ellen felhagyott a tanítással, sokat írt és előadásokat tartott, életműve több, mint harminc kötetből áll. 1900-ban jelent meg legismertebb, a mai pedagógusképzésben is alapvető jelentőségű könyve, a Barnets århundrade (magyarul A gyermek évszázada címmel adták ki). 1902-ben németül is megjelent, majd a nagy port felvert könyvet több nyelvre lefordították és így az egész világon ismertté vált. A Lifslinjer-ban (Életvonalak) azt mutatja be, milyen izgalmas intellektuális életet élhetnek a független és erősakaratú nők. A Kvinororelsen (A nőmozgalom) című könyvében feminista nézeteit, a nők erejébe vetett hitét, a Kriget, freden ochframtiden-ben (Háború, béke és a jövő) pedig pacifista meggyőződését hirdeti. 

Ellen Key 1926. április 25-én halt meg.

 

 

 

Elise Ottesen-Jensen (Ottar) norvég feminista, anarchista, újságíró (1886–1973)

május 20, 2015 - 19:43
Elise Ottesen-Jensen (Ottar)

Norvégiában született 1886. január 2-án, férjhezmenetele után Svédországban élt.

A Sveriges Arbetares Centralorganisation (Svéd munkások központi szervezete) anarchista egyesületének tagja.

Fontos feladatnak tartotta, hogy a nők tisztában legyenek jogaikkal, értsék és ismerjék meg saját testükeket, szexualitásukat. Kezdeben az Arbetaren (A munkás) című lapban válaszolt a nők kérdéseire, majd saját újságot indított Vi Kvinnor (Mi nők) címmel.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Marika Stiernstedt svéd író (1875–1954)

április 12, 2017 - 00:47

19 évesen publikálta első munkáját, a Sven Vingedal-t. Regényeiben, elbeszéléseiben mindig a nő áll a középpontban, az otthonán kívül is érvényesülni akaró, a férfiakkal egyenlő értékű nő. Kiállt a nők szexuális emancipációjáért, a kettős mérce megszüntetéséért, erről szól az Alma Wittfogels rykte és a Landshöfdingens dotter című regénye. A Fröken Liwinegy leányanya megpróbáltatásait mutatja be. Az 1940-es években írt műveiben - Indiansommer, Banketten, Attentat i Paris - határozottan kiállt a fasizmus ellen. Utóbbi magyarul is megjelent, Merénylet Párizsban címmel.

Anna Sandström svéd pedagógus, oktatási reformer, feminista (1854–1931)

szeptember 01, 2017 - 14:23

1874-ben végzett a stockholmi Högre lärarinneseminariet tanárképzőben. Egyetemre nem mehetett, Stockholmban az Ahlinska skolan-ban, majd a Södermalms högre läroanstalt för flickor-ban tanított 1883-ig. Elégedetlen volt a lányiskolák tananyagával, ezért hogy eredményesebben taníthasson, továbbképezte önmagát is, franciát, latint, történelmet és irodalmat tanult. Alaposan ismerte a reformpedagógiával foglalkozó irodalmat és maga is publikált a témában.

Karolina Widerström svéd orvos, politikus, feminista (1856–1949)

március 18, 2016 - 01:00

1856 . december 10-én született értelmiségi családban. A Gymnastik- och idrottshögskolan (egészség- és testnevelés) főiskola elvégzése után 1875-től gyógytornászként dolgozott. 1879-ben az uppsalai orvosegyetem hallgatója lett, orvosi diplomáját 1888-ban a stockholmi Karolinska Institutet-en szerezte meg. Orvosként elsőrangú fontosságúnak tartotta, hogy a nők megismerjék saját testüket, tudatosan foglalkozzanak egészségükkel, 1899-ben Kvinnohygien (női higiénia) címmel írt a témáról könyvet. Ugyanolyan fontosnak tartotta, hogy a férfiakkal azonos jogaik és lehetőségeik legyenek.