Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

1801. augusztus 17-én a finnországi Tuorla-ban született Fredrika Bremer, apja gazdag kereskedő, bányatulajdonos. A család néhány év múlva Svédországba költözik, Stockholm mellett, Arste-ban vásárolnak birtokot. Az anyagi jólét ellenére az öt Bremer lánynak nem volt boldog gyerekkora. Nevelőnők tanították őket nyelvekre, zenére, de a házat nem hagyhatták el, társaságuk nem volt. Apjuk zsarnokként uralkodott a családtagok felett, anyjuk pedig úgy vélte, egy lány legyen szilfidtermetű, így alig kaptak enni...

Az élénk szellemű Fredrika sokat olvas, figyeli környezetét, naplót ír, észreveszi a nők minden téren megjelenő kiszolgáltatottságát. Elutasítja a neki szánt szerepet, miszerint arisztokrata férjet szerezzen magának. Először jótékonysági munkába menekül, majd az írásban találja meg önmagát.

Első regénye, a Teckningar utur hvardagslifvet (Jelenetek a mindennapi életből) 1828-ban, névtelenül jelent meg, ugyanígy az ezt követő Familjen H (A H. család) is. A regények hihetetlenül népszerűek lettek, a sikeren felbuzdulva Fredrika későbbi művein már feltüntette a nevét is. Irodalmi sikere anyagilag is függetlenné tette, mert bár volt saját, örökölt vagyona, efelett apja rendelkezett, könyvei honoráriumát azonban ő kapta kézhez.

Fredrika művei nemcsak Svédországban voltak sikeresek, több nyelvre lefordították őket, különösen az angol nyelvterületen lett igen népszerű. Liberális irányultségú, érzékeny a szociális problémák iránt, pl. négy társával egyesületet alapít, tevékenységük a női rabok látogatása, biztatása és jellemük fejlesztése.

Felháborítja, hogy a nőket alsóbbrendű lényként kezelik, minden fórumon kifejti véleményét a női emancipáció fontosságáról.

A filozófia iránti érdeklődése révén ismerkedik meg 1830-ban Per Johan Böklin lelkésszel, a kialakult barátságot azonban megzavarja, hogy Böklin beleszeret és feleségül kéri. Fredrika visszariad, özvegy kérőjének gyermekei vannak, ő pedig emlékszik mostohaanyjával való rossz kapcsolatára, és, mint naplójában írja, attól is fél, hogy a házasságban fel kell adnia magát, nehezen megszerzett függetlenségét. Hosszú évekig nem találkoznak ezután, de levélben tartják a kapcsolatot.

Az 1849-1951 közötti időt Fredrika Amerikában tölti, beutazza az egész országot, megismerkedik írókkal, politikusokkal, oktatási és egészségügyi intézményeket, gyárakat, ültetvényeket látogat. Mélyen elítéli a rabszolgaságot. Az itt töltött évekről levél-formában jelentetett meg könyvet Hemmet i den nya verlden (Az újvilág otthonai) címmel.

A következő években ismét útra kelt, járt Svájcban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban, beutazta a Szentföldet, és élményeiről napló formában, hat kötetben számolt be.

Legjelentősebb 1856-ban íródott, Hertha c. önéletrajzi elemeket tartalmazó regénye, melynek folytán parlamenti vita is kerekedett (Hertha-vita néven híresült el), felvetve például a hajadon felnőtt nők helyzetét (a könyv élesen támadja a paternalista törvényt, amely a felnőtt, de férjezetlen nőket apjuk gyámsága alá rendeli), valamint a nők felsőoktatásának kérdését: 1861-ben ennek nyomán megalakul a Nők Tanárképző Egyeteme. A könyv nyomán megalakult az első svéd feminista lap is. Bremer később részt vett a svéd szüfrazsett-mozgalomban, 1862-ben a svéd nők meg is szerezték a szavazati jogot (az önkormányzati választásokon).

Munkásságáért a Svéd Akadémia aranyérmével tüntették ki.

1865. december 31-én halt meg.  19 évvel halála után alakult meg kezdeményezésére a Fredrika Bremer förbundet svéd nőszervezet, mely a mai napig ezen a néven működik.

Louisa May Alcott a Kisasszonyok c regényében megemlíti, az anya Bremer egyik regényéből olvas fel négy lányának. 

 

 

Lady Florence Dixie skót költő, író, újságíró, utazó, feminista (1855–1905)

április 12, 2017 - 14:07

Előkelő családból származott, miután eleget tett elvárt kötelességeinek – férjhez ment és gyerekeket szült – saját kedvére alakította életét. Patagóniába utazott, élményeiről  írt Riding across Patagonia című könyve bestseller lett. 1879-ben a The Morning Post haditudósítója volt a délafrikai angol-zulu háborúról. Az utazás mellett a sport volt a másik szenvedélye, elnöke volt a British Ladies’ Football Club-nak.

Selma Lagerlöf Nobel-díjas svéd író, feminista (1858–1940)

november 18, 2016 - 19:37

Az első nő és az első svéd író, aki Nobel díjat kapott (1909), a Svéd Tudományos Akadémia első női tagja (1914), műveit több mint negyven nyelvre lefordították.

A Svédország nyugati részén található Mårbacka birtokon született, a hat gyermek közül ötödikként. Az előkelő családból származó lány már gyerekkorában verseket írt, és érdeklődve hallgatta nagymamájától a skandináv mítoszokat, sagákat. Nagyon megviselte, amikor a családi birtok apja alkoholizmusa miatt eladásra került. Ezután Selma egy lányiskolában tanított, ezen évek alatt kezdte írni első regényét.   

Victoria Benedictsson svéd író, feminista (1850–1888)

március 23, 2017 - 14:15

A napjainkban egyik legjelentősebbnek tartott XIX. századi írónőnek Ernst Ahlgren álnév alatt jelent meg több regénye, novellája, színdarabja. Műveiben a korabeli nők életére fókuszált, a családban és a társadalomban egyaránt kiszolgáltatott helyzetükre. Naplója, Stora boken (A nagy könyv) és több más műve halála után jelent meg. Magánélete zaklatott volt, fiatalon férjhez ment egy nála majdnem harminc évvel idősebb, ötgyerekes özvegyemberhez. Victoria megismerkedett Európa legjelentősebbnek tartott kritikusával, Georg Brandes-szal, és beleszeretett.

A svéd nőmozgalom élén: Elin Wägner

május 15, 2016 - 23:41
Elin Wägner 1897-ben

A svéd feminista mozgalom egyik alapítója és vezéralakja Lundban született 1882-ben. Diákkorában az iskolai újságot szerkesztette, tanulmányai befejezése után újságíró lett. Első regénye Från det Jordiska Museet címmel 1907-ben jelent meg. Írásainak gyakori főszereplője a független, önálló, jogaiért harcoló nő. A női választójogi mozgalom egyik vezetőjeként ő képviselte a svéd nőket 1909-ben a londoni nemzetközi nőkongresszuson. 1913 és 1914 között társaival több, mint 350 000 aláírást gyűjtöttek össze a nők szavazati jogának törvénybe iktatásáért.