Flora Tristan

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Flora Tristan

május 23, 2016 - 23:00

Perui apa és francia anya gyermekeként Spanyolországban született. A szülők házasságát nem ismerték el az országban, így a lány törvénytelen gyermeknek számított. Apja halála után anyjával nagy szegénységben éltek, így egyéb lehetőség híján 18 évesen hozzáment a munkaadójához, aki azonban kegyetlenül bánt vele, bántalmazta. Flora állapotos volt, amikor elmenekült tőle, és gardedámként kereste a kenyerét. Férje üldözte, közös lányukat többször elrabolta, aztán rálőtt feleségére, ami miatt végül elítélték. 

Flora 1833-ban Peruba utazott, hogy apai örökségét megszerezze, amiből azonban rokonai kiforgatták. Peruban forradalmak szemtanúja volt, és saját helyzete is a társadalmi igazságtalanságokra irányította a figyelmét. 

Angliába utazott, ahol a prostituáltak helyzetét tanulmányozta. Maga is felkereste a rossz hírű helyeket, és a prostitúcióért a nőkkel szemben támasztott igazságtalan elvárásokat, valamint a férfiak zsarnokságát okolta. A prostitúcióban élő nőket, kora szemléletével ellentétben nem bűnösöknek, hanem áldozatoknak tekintette. "Londoni séták" című művében leírja az itt szerzett tapasztalatait, többek közt azt is, hogy a prostituáltak nagy része az e tevékenységgel eltöltött 3-4 év után meghalt. 

Angliában ismerkedett meg a korai szocializmus eszméivel, melyet aztán Franciaországban városról városra járva már maga is terjesztett. a munkásság nemzetközi összefogásának szószólója lett, ettől remélte a nők felszabadítását is. Owen és Fourier utópista eszméi inspirálták. Az utazás alatt hastífuszt kapott, ebben halt meg 1844-ben. Gondolatait egy párizsi feminista közösség is magáévá tette az 1848-as forradalom alatt: La Voix des femmes címmel lapot adtak ki. Unokája (aki már nem ismerte őt) Paul Gauguin festő. 

Magyarul Charles Neilson Gattey Egy rendkívüli asszony élete c. könyve olvasható róla (Kossuth, 1978).    

 

 

 

 

Lady Florence Dixie skót költő, író, újságíró, utazó, feminista (1855–1905)

április 12, 2017 - 14:07

Előkelő családból származott, miután eleget tett elvárt kötelességeinek – férjhez ment és gyerekeket szült – saját kedvére alakította életét. Patagóniába utazott, élményeiről  írt Riding across Patagonia című könyve bestseller lett. 1879-ben a The Morning Post haditudósítója volt a délafrikai angol-zulu háborúról. Az utazás mellett a sport volt a másik szenvedélye, elnöke volt a British Ladies’ Football Club-nak.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Camilla Collett norvég író, feminista (1813–1895)

január 22, 2017 - 12:43

Az első norvég feminista lelkészcsaládból származott, apja fontosnak tartotta, hogy fia és lánya egyaránt alapos nevelést kapjon. Néhány évet Dániában tanult, Párizsban és Hamburgban is élt egy ideig. Megismerkedett a kortárs művészekkel, mély benyomást tettek rá Rousseau és Sand művei. Elbeszéléseket, esszéket publikált, legtöbbnek a témája a nők elnyomása, kiszolgáltatottsága, a prostitúció volt. Legismertebb  műve az Amtmandens Døtre (A kormányzó lányai) című regénye.

Nyomda női alkalmazottakkal: Emily Faithfull angol feminista, kiadó, író

április 22, 2017 - 01:04

Sokgyerekes lelkészcsalád lánya. Fiatal korától foglakoztatta a probléma, hogy a nők nem kapnak lehetőséget szakmát tanulni, rendesen fizett álláshoz jutni. 1860-ben The Victoria Press néven nyomdát nyitott Londonban, ahol csak nőket foglalkoztatott. Nyomdája feminista lapot adott ki English Woman's Journal címmel. A nyomda olyan megbízható és magas szinvonalon működött, hogy a királynőtől is kaptak megbízásokat. 1863-től havonta publikálta a The Victoria Magazine-t, 1868-ben jelent meg a Change upon Change című regénye.