Lady Florence Dixie skót költő, író, újságíró, utazó, feminista (1855–1905)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Lady Florence Dixie skót költő, író, újságíró, utazó, feminista (1855–1905)

április 12, 2017 - 14:07

Előkelő családból származott, miután eleget tett elvárt kötelességeinek – férjhez ment és gyerekeket szült – saját kedvére alakította életét. Patagóniába utazott, élményeiről  írt Riding across Patagonia című könyve bestseller lett. 1879-ben a The Morning Post haditudósítója volt a délafrikai angol-zulu háborúról. Az utazás mellett a sport volt a másik szenvedélye, elnöke volt a British Ladies’ Football Club-nak. Szokványostól eltérő öltözködéséről is híres volt, gyakran viselte a nadrág nőknek kitalált "ősét", a t. Elkötelezett nőjogi harcos volt, szenvedélyesen kiállt a nemek egyenlőségéért, a National Union of Women’s Suffrage Societies tagjaként agitált a nők választójogáért. 1890-ben jelent meg legismertebb műve, az utópista-feminista Gloriana.  

Néhány munkája:

  • Land of Misfortune,
  • Redeemed in Blood,
  • The Evolution of a Mind.

a British Ladies' Football Club 1896-ban

Belép egy indián táborba Patagóniában

 

 

 

Rebecca West író, újságíró, kritikus, feminista (1892–1983)

december 23, 2017 - 19:11
Rebecca West

Eredeti neve Cicily Isabel Fairfield Andrews, ezt cserélte fel egy Ibsen darab (Rosmersholm) feminista hősnőjének nevére. Keményen bírálta kora társadalmát a nők alárendelt helyzete miatt. Újságírói karrierje az 1910-es évek elején kezdődött, a Dora Marsden és Mary Gawthorpe által alapított feminista hetilap, a Freewoman munkatársa volt. A lap sajátossága az volt, hogy a korban szokatlan módon a szexualitás kérdéseit is tárgyalta.   

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Flora Tristan

május 23, 2016 - 23:00

Perui apa és francia anya gyermekeként Spanyolországban született. A szülők házasságát nem ismerték el az országban, így a lány törvénytelen gyermeknek számított. Apja halála után anyjával nagy szegénységben éltek, így egyéb lehetőség híján 18 évesen hozzáment a munkaadójához, aki azonban kegyetlenül bánt vele, bántalmazta. Flora állapotos volt, amikor elmenekült tőle, és gardedámként kereste a kenyerét. Férje üldözte, közös lányukat többször elrabolta, aztán rálőtt feleségére, ami miatt végül elítélték. 

Márkus Ottilia (Kémeri Sándor) író, újságíró (1873–1951)

február 25, 2019 - 01:00
Márkus Ottilia Bölöni Györggyel

Münchenben volt festőnövendék, majd házasságot kötött Kozmutza Kornéllal, akivel beutazták a Távol-keletet. Az Indiában, Kínában, Japánban tapasztaltakról az Új Idők „Séták a nagyvilágban” rovatában számolt be, Kémeri Sándor néven. Párizsban találkozott Bölöni Györggyel, aki második férje lett. Egy ideig Anatole France titkárnőjeként dolgozott. Rendszeresen publikált hazai, francia, német és osztrák lapokban. 1945-ben hazatértek férjével, visszaemlékezésein dolgozott haláláig. 

Irma von Troll-Borostyani osztrák író, újságíró, feminista (1847–1912)

március 18, 2017 - 23:28

Salzburgban született, a város krónikája szerint ő volt az első szüfrazsett. Bécsben zenét tanult, és ott jelentek meg első írásai Leo Bergen néven. Budapesten vállalt zenetanári állást, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Borostyáni Nándor újságíróval. Családi tragédia miatt Irma visszament Salzburgba, Nándor Párizsban élt, a házasság csak levelezésükben létezett. A következő években írásaiban az emancipációval, a nőkérdés problémáival foglalkozott. 1878-ban jelent meg Die Mission unseres Jahrhunderts. Eine Studie über die Frauenfrage (Századunk missziója.

Ray Strachey angol politikus, művész, író, feminista (1887–1940)

június 04, 2019 - 21:31

Rachel Costelloe Londonban született, a Kensington High School elvégzése után Cambridge-ben a Newnham College matematikus hallgatója volt.

Egyetemi évei alatt aktivan részt vett a Cambridge University Women's Suffrage Society tevékenységében. Végzés után a West of England Women's Suffrage Society titkára lett. 1911-ben házasságot kötött Oliver Stracheyvel, az évek során két gyerekük született. 1913-ban megválasztották a London Society for Women's Suffrage elnökévé.

Elindult az 1918-as képviselőválasztáson, de nem sikerült bejutnia a parlamentbe.

Caroline Testman dán újságíró, feminista (1839–1919)

április 19, 2017 - 19:20

A Dansk Kvindesamfund, az első dán nőegyesület egyik alapítója és elnöke 1872-1883 között. Koppenhágában született, jómódú polgárcsalád lánya, szeretett volna tanulni, de apja meggyőződése szerint nőknek arra semmi szükségük. Tudásvágyát önműveléssel elégítette ki, rengeteget olvasott. Egy fél évet Olaszországban töltött, utazásáról hazai lapokban számolt be, az 1860-as évektől szabadúszó újságíró lett. Nőegyesületi tevékenységének fontos része volt a nők tanulásának megteremtése, 1872-ben megalapította a Handelsskolen for Kvinder-t (nők kereskedelmi iskolája).

Ida Boy-Ed német író, újságíró (1852–1928) 

április 09, 2017 - 14:42

Fiatalon kezdett írni, családja támogatta írói ambicióját. 17 évesen kötött házasságot Carl Boy kereskedővel, aki ellenezte írói tevékenységét és önállóságra törekvését, ezért 1878-ban fiával Berlinbe költözött. Sokat publikált, cikkeiben és regényeiben gyakran foglalkozott a nőkérdéssel, megírta a jelentős német nők életrajzát. Népszerűsége anyagi sikert is hozott, ez lehetővé tette számára, hogy kezdő női művészeket támogasson karrierjük elinditásában.  

Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.