Rebecca West író, újságíró, kritikus, feminista (1892–1983)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Rebecca West író, újságíró, kritikus, feminista (1892–1983)

december 23, 2017 - 19:11
Neki tulajdonítják a híres mondást: "A feminizmus az a radikális eszme, miszerint a nő is ember."

Rebecca West

Eredeti neve Cicily Isabel Fairfield Andrews, ezt cserélte fel egy Ibsen darab (Rosmersholm) feminista hősnőjének nevére. Keményen bírálta kora társadalmát a nők alárendelt helyzete miatt. Újságírói karrierje az 1910-es évek elején kezdődött, a Dora Marsden és Mary Gawthorpe által alapított feminista hetilap, a Freewoman munkatársa volt. A lap sajátossága az volt, hogy a korban szokatlan módon a szexualitás kérdéseit is tárgyalta.   

Rebecca West hosszú pályafutása alatt sokféle területen próbálta ki magát, komoly sikerrel. A második világháború alatt a BBC munkatársa, a háború után a nürnbergi perről írt tudósításait a New Yorker közli, ezek összegyűjtve A train of powder címmel jelentek meg. Könyvkritikákat írt a Times, a New York Herald Tribune, a Sunday Telegraph és a New Republic számára, továbbá a Bookman munkatársa. A Time 1947-ben azt állította róla, hogy ő

vitathatatlanul a világ első számú nőírója. 

1948-ban Truman elnök a Women's Press Club Award for Journalism díjjal tüntette ki, és 

a világ legjobb riportere

-nek nevezte. 

H. G. Wells íróval való tízéves kapcsolatából 1914-ben egy fia született. Később egy bankárral kötött házasságot. Újságírói tevékenysége anyagi függetlenséggel látta el. A második világháború idején tágas házában jugoszláviai menekülteket bujtatott. Black Lamb and Grey Falcon c. könyvét az országban tett utazásairól írta. Még idős korában is élénk társasági életet élt, barátságot ápolt többek közt nal és Doris Lessinggel. Élete végéig sokat utazott, kétszer is ellátogatott Mexikóba - erről a könyve már csak posztumusz jelent meg 2003-ban. 

Néhány munkája: Return of the Soldier, The Judge, This Real Night, The Birds Fall Down, The New Meaning of Treason, Family Memories: An Autobiographical Journey, Woman as Artist and Thinker.

Testvére, Letitia Fairfield szintén feminista, és az egyik első angol orvosnő volt. 

 

 

Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.

"Szavak helyett tettek" - aki meghalt a nők szavazati jogáért: Miss Emily Davison (1872–1913)

június 03, 2012 - 14:21

Emily Wilding Davison angol szüfrazsett Londonban született sokgyermekes családban. Felsőfokú tanulmányaira nevelőnői munkával szerzett pénzt. Irodalmat, biológiát és kémiát hallgatott, kiváló eredményekkel végzett.

Catherine Helen Spence író, szüfrazsista

február 14, 2018 - 15:12

„Ausztrália nagyasszonya” Skóciában született 1825-ben. 13 évesen hagyta el szüleivel az országot. Íráskészsége hamar kiderült, a The South Australian című lapban jelentek meg versei, elbeszélései. Első regénye 1854-ben jelent meg. Bátyja nevén a The Argus című országos lap dél-ausztráliai tudósítója volt.

Louise Otto-Peters német író, költő, nőjogi aktivista 1819 – 1895

március 31, 2018 - 21:47

Meissenben született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott alapos, széleskörű oktatást. 1840-ben kezdett publikálni, a Der Wandelstern és a Sächsische Vaterlandsblätter című lapokban, gyakran Otto Stern álnév alatt. Cikkeiben, elbeszéléseiben a nők a főszereplők, az ő problémáik, kiszolgáltatottságuk, a munkásnők elnyomottsága. A Vaterslansblätterben 1843-ban amellett érvelt, hogy

a közügyekben való részvétel a nők számára nem csupán jog, hanem kötelesség."  

Emmeline Pethick-Lawrence angol szüfrazsett (1867–1954)

április 04, 2018 - 14:35

Emmeline Pethick, sokgyerekes metodista kereskedőcsalád lánya, Bristolban született. Fiatal korától foglalkoztatták a társadalmi igazságtalanságok, a nők kiszolgáltatottsága. 1891-től egy londoni misszó lányklubjában dolgozott. 1895-ben Mary Neal-el együtt létrehozta az Espérance Club-ot, ahol a munkáslányok tanulhattak és szórakozhattak is. Maison Espérance néven varró-szövetkezetet alapított, ahol a 8 órás munkaidő mellett szabadság is járt a munkásnőknek. 1901-ben házasságot kötött Frederick Lawrence politikussal, a házaspár mindkét tagja a Pethick-Lawrence nevet vette fel.