Lucretia Mott amerikai reformer, abolicionista, feminista (1793–1880) 

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Lucretia Mott amerikai reformer, abolicionista, feminista (1793–1880) 

január 05, 2018 - 00:14
Az amerikai feminista mozgalom egyik legjelentősebb alakja és alapítója, a Seneca Falls-i nőjogi kongresszus egyik szervezője.

Lucretia Coffin Nantucketben született, kvéker családba. A Society of Friends kvéker intézetben tanult, végzés után tanítóként alkalmazták. Amikor rájött, hogy a férfi tanítók kétszer annyit keresnek, mint a nők, szóvá tette, egyenlő elbírálást követelt – és ettől kezdve megtalálta életcélját.

A nőjogok kivívása mellett komoly munkát folytatott a rabszolgák felszabadításának érdekében is. 1833-ban a férje, a szintén tanár James Mott segítségével megalapított American Anti-Slavery Association gyűlésén ő volt az egyetlen felszólaló nő. Mivel remek szónok volt, sokan tisztelettel fogadták, azonban akadtak olyanok is, akik ellenezték a nők közéleti részvételét. Emiatt, fehér és afro-amerikai nők összefogása révén, megalakult a Philadelphia Female Anti-Slavery Society. 1837-ben, '38-ban és '39-ben is megtartották az Amerikai Nők Rabszolgaságellenes Kongresszusát - a második alkalommal a rabszolgaság intézményéhez ragaszkodók felgyújtották az épületet. A saját otthonában is megpróbálták megtámadni Mott-ot, akit mindez nem tántorított el, és a Philadelphia Female Anti-Slavery Society elnökének választották. 

Meghatározó volt 1840-es tapasztalata, amikor is Londonban a Rabszolgaságellenes Világkongresszuson nemére hivatkozva megtagadták tőle és öt másik női küldöttől a belépés és a felszólalás lehetőségét. Ekkor ismerkedett meg a nászútját Londonban töltő nal, akivel megvitatták a nők problémáit (pl. a magántulajdon, a munkavállalás, az oktatás és a válás terén való jogfosztottságot, az érdekképviselet hiányát) és barátok, munkatársak lettek. 1848-ban ők ketten szervezték meg-ban a történelmi jelentőségű nőjogi konferenciát. A munkába Lucretia testvére, is bekapcsolódott. Lucretia a szavazati jogi követelést a politika romlottsága miatt először ellenezte, de végül Stanton és az abolicionista afro-amerikai férfi, Frederick Douglass meggyőző érvei nyomán ő is aláírta a konferencia záródokumentumát, a Declaration of Sentiments-t. A későbbiekben a vezető aktivitákhoz csatlakozott és is. Több hasonló nőjogi kongresszusra került sor, melyeken Mott számos előadást tartott, továbbá cikkeket írt, és 1850-ben publikálta Discourse on Woman című nagyhatású munkáját. A harmadik kongresszuson Syracuse-ban ő elnökölt, és mintegy 20 ezer ember előtt beszélt. Miután 1865-ben eltörölték a rabszolgaságot, a volt rabszolgák (férfiak, nők egyaránt) szavazati jogáért is kampányolt.

1866-ban az  általános választójogért küzdő American Equal Rights Association egyik alapító tagja volt, az egyesület elnökévé is megválasztották. 1868-ban azonban a felforgató személyiség, körül kialakult vita miatt lemondott a tisztségről. Woodhull ugyanis megjelentetett az újságjában egy obszcén cikket két ismert (és másokkal házas) személy állítólagos viszonyáról. A botrányhős üzletember, az Anthony és Stanton által szerkesztett Revolution c. lap fő szponzora, George Francis Train kiállt mellette, és így tett a két feminista is, Mott viszont úgy vélte, hogy ez árt az ügyüknek. Az AWSA azonban végül nem emiatt, hanem a fekete férfiaknak szavazati jogot biztosító Tizennegyedik Alkotmánykiegészítés miatt szakadt ketté 1869-ben: Anthony és Stanton a nők szavazati jogának akartak elsőséget, Stone támogatta a Tizennegyedik Kiegészítést, Mott pedig hiába próbálta csitítani a kedélyeket. 1869 és 1890 között két párhuzamos szervezet működött: Stantonék National Women's Suffrage Association (NWSA), Stone-ék American Women's Suffrage Association (AWSA) néven. Mott 1880-ban meghalt, így az újraegyesülést (1890) már nem érte meg. 

Aktivista tevékenységét 87 éves korában bekövetkezett haláláig folytatta. Mellette hat gyermeket nevelt. Egyik dédunokája, May Hallowell Loud művész és szintén feminista lett, másik dédunokája pedig rövid ideig nek tolmácsolt.  

Stanton, Anthony és Mott szobra, munkája, Washingtonban, a Capitoliumban áll. 

 

 

Olympia Brown amerikai lelkész, szüfrazsett (1835–1926)

január 04, 2018 - 22:26

Pionírcsalád lánya, a szülők annyira fontosnak tartották a tanulást, hogy farmjukon iskolát építettek a család és a környék gyerekei számára. Olympia egyetemi jelentkezését több helyről – neme miatt – visszautasították, végül a alapította Mount Holyoke Female Seminary hallgatója lett. Az intézmény vallásos előírásait azonban túl szigorúnak találta, és elriasztotta egyik férfi tanára nyílt szexizmusa is.

Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.

Fanny Wright amerikai író, reformer, abolicionista, feminista (1795–1852)

augusztus 31, 2019 - 21:26

Frances Wright Skóciában született, gazdag, szabadszellemű családba. Rokonai nevelték fel, szülei, akik után komoly vagyont örökölt, korán meghaltak. Művelt, a társadalmi kérdések iránt érdeklődő ember volt, írásaiban sokat foglalkozott a nők tanuláshoz, egyenlő bánásmódhoz való jogával, függetlenségük biztosításával.

Jody Williams politológus, aktivista (sz. 1950)

szeptember 30, 2019 - 23:34

Vermontban született, a burlingtoni egyetemen spanyol-angol szakon végzett. Néhány évig Mexikóban tanított, majd Washingtonban dolgozott. Második diplomáját a Johns Hopkins egyetemen szerezte politikatudományból 1984-ben. 1991-től a taposóaknák elleni nemzetközi kampány élharcosa. Az International Campaign to Ban Landmines (ICB) alapító tagja, ők hozták tető alá az 1999-ben életbe lépett Ottawai Egyezményt, melyet 120 ország írt alá a gyalogsági- és taposóaknák betiltásáról.

Priscilla Bright McLaren angol békeharcos, abolicionista, szüfrazsett (1815–1906)  

augusztus 31, 2019 - 21:51

Rochdale-ben született, jómódú kvéker családba, ahol a lányok oktatását is fontosnak tartották. A szülők egyenrangú félnek tekintették egymást, anyjuk rendszeresen vitaklubot szervezett gyerekeinek.

Priscilla nővéreivel együtt iskolát vezetett szegény családok lányainak. Az Edinburgh Ladies' Emancipation Society és a rabszolgafelszabadító mozgalom tagja volt, ez utóbbiban ismerkedett meg majd kötött házasságot Duncan Mclarennel, aki tehetős kereskedő és liberális parlamenti képviselő volt.

Gabrielle Duchêne francia pacifista, feminista (1870–1954)

március 31, 2018 - 22:08

Párizsban született, apja a város főkertésze volt, jómódban nőtt fel. Fiatalon rádöbbent, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetben él a dolgozó nők nagy tömege. 1908-ban L'Entraide néven varrónők részére szövetkezetet alapított, amely később szakszervezeti funkciókat is ellátott. 1913-ban létrehozta a Conseil national des femmes françaises(francia nők egyesülete) munkás szekcióját. Követelte, hogy a nők ugyanannyi bért kapjanak, mint a férfiak. 1915-ben részt vett a Hágában tartott nemzetközi nőkongresszuson, ahol megismerkedett a pacifista irányzat képviselőivel.

Adelaide Johnson amerikai szobrász, feminista (1859–1955)

január 05, 2018 - 01:07
Adelaide Johnson (balra) leghíresebb szobrának leleplezésén

A St. Louis School of Design-ban tanult, majd Chicagoba költözött, ahol egy balesetért kapott kárpótlás lehetővé tette az addig rossz anyagi helyzetben lévő Adelaide-nak, hogy Európába menjen tanulni. Művészeti tanulmányait így Drezdában, majd Rómában folytatta. 1896-os házasságkötésekor tizenegy évvel fiatalabb férje vette fel az ő nevét, és lelkésznő vezette a szertartást. 

Vegetáriánus, egyben meggyőződéses feminista volt. 

A feminizmus a legnagyszerűbb dolog az emberiség evolúciójában - vallotta.

Angelina Grimke amerikai abolícionista, feminista (1805–1879)

február 17, 2017 - 21:39

Dél-Karolinában született, a család hatalmas ültetvényén többszáz rabszolgát tartott. Angeline és egyik nővére, Sarah életét két eszmének, a rabszolgaság eltörlésének és a női egyenjogúság kivívásának szentelte. Aktív tagjai voltak az  American Anti-Slavery Society és a Woman Suffrage Association szervezeteknek.1836-ban Angelina An Appeal to the Christian Women of the South címmel cikkel írt a The Liberator című lapba, az írás országos ismertséget szerzett neki. Kiderült, hogy remek szónoki képességekkel rendelkezik, 1838-ban Bostonban sokezres tömeg előtt tartott beszédet.

Marie Gérin-Lajoie kanadai reformer, nőjogi aktivista (1867–1945)

október 15, 2017 - 00:26

A feminizmus egyik úttörője jómódú értelmiségi családba született. Alapos műveltségét jogász apja könyvtárában, szociális érzékenységét anyja jótékonysági útjain szerezte. Nő lévén egyetemre nem járhatott, de magánúton alapos jogi tudásra tett szert, ebben később ügyvéd férje is támogatta. Előadásokat tartott, cikkeket és könyveket írt a nők jogi és szociális kiszolgáltatottságának megszüntetéséért.  1907-ben létrehozta a nőjogokért küzdő Fédération nationale Saint-Jean-Baptiste egyesületet.

Adela Zamudio bolíviai költő, tanár, feminista (1854–1928)

szeptember 30, 2019 - 23:59

Tanárként sokat tett azért, hogy a családok lánygyerekeiket is taníttassák, egyetemre küldjék. Verseiben - Soledad álnéven - a nők helyzetéről, a nemi alapú diszkriminációról és a szexualitásról is írt.  Irodalmi munkásságán kívül cikkeket publikált a nők egyenjogúsításáról, a válás legalizálásáról, az egyház képmutatásáról, a feminizmus céljairól, a munkásnők helyzetéről, az egyház és az iskola szétválasztásáról. Alapító tagja volt a Feminiflor feminista folyóiratnak. Életében eszméit ellenkezéssel fogadták, munkásságát igazán csak évtizedekkel halála után ismerték el.