Betty Friedan (1921–2006) feminista, író, újságíró

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Betty Friedan (1921–2006) feminista, író, újságíró

július 08, 2013 - 19:29

Betty Naomi Goldstein az Illinois állambeli Peoriában született 1921. február negyedikén. Apjának kis ékszerboltja volt, anyja a helyi újság női rovatát szerkesztette házasságkötéséig. Anyai nagyapja dr. Horwitz Sándor magyar emigráns. A család kényelmes körülmények között élt, de származásuk miatt a helyi társaság nem fogadta be őket, a zsidó lányok a középiskolai lányszövetségbe sem léphettek be. 

Betty az iskolában irodalmi újságot indított, majd később a Smith College-ban az egyetemi újság egyik szerkesztője volt. 1942-ben summa cum laude diplomázott pszichológiából, utána egy évig a Berkeley egyetemen ösztöndíjas kutató volt. A következő évben is felajánlott ösztöndíjat már nem fogadta el, New Yorkban szerzett állást magának egy hírügynökségnél.

A háború befejezése után a leszerelő katonák visszatérése miatt – mint sok más nőt – őt is elbocsátották, később a UE News-nál sikerült elhelyezkednie. 

1947-ben házasságot kötött Carl Friedan színházi producerrel. Első gyereke születésekor rövid szülési szabadságra ment, öt évvel később, második gyereke születésekor azonban elbocsátották, helyére egy férfit vettek fel.

Betty tehát otthon maradt a gyerekekkel, és női magazinoknak írt cikkeket. Egy idő után feltűnt neki, hogy ha írásaiban egy nő karrierjét említi, azt a szerkesztők gondosan kihagyják – nehogy már folt essen a boldog és megelégedett háziasszony makulátlan képén.

A tizenötéves egyetemi évfolyamtalálkozón felmérést készített társai pályafutásáról, ebből írt tanulmányában bebizonyította, hogy a diplomás nők milyen nehezen tudják hasznosítani tudásukat, mennyi akadállyal, előítélettel szembesülnek. Írását egyetlen lap sem volt hajlandó publikálni.

Betty úgy döntött, folytatja az anyaggyűjtést és tanulmányát könyvvé bővíti. Férje, akivel különben igen viharos házasságban élt, támogatta a könyv megírásában.

A The Feminine Mystique 1963-ban jelent meg, melyben a feleség és háromgyerekes anya megkérdőjelezi a nők „feleség, anya, háziasszony, fogyasztó” létét. „Ki tudja, mi lehet a nőből, ha végre önmaga lehet?” teszi fel a kérdést a könyv végén.

A könyv hatalmas vihart kavart. Az első kiadás 3000 példánya pillanatok alatt elfogyott, a következő kiadások gyorsan meghaladták a kétmillió kötetet. 

Friedant sorra hívták interjút adni, előadást tartani, növekvő népszerűségét felhasználva kampányolt a nemi diszkrimináció ellen. Előadókörutakra ment, nemzetközi nőkongresszusokon vett részt.

1966-ban egyik alapítója és első elnöke volt a National Organization for Women (NOW) nőszervezetnek. Feminista meggyőződése röviden így foglalható össze: a nőknek a férfiakkal egyenlő jogok járnak – egyenlő fizetés, egyenlő esélyek a munkavállalásnál és előmenetelnél, szülési szabadság. A férfiak szövetségesek, nem ellenségek.

Betty és Carl 1966-ban elváltak. Két fiúk akkor már egyetemre járt, a 14 éves Emily anyjával maradt.

1975-ben Betty Friedan kapta a Humanist of the Year elismerést. 

A következő évtizedekben pszichológiával, szociológiával, nőtörténelemmel foglalkozott, különböző egyetemeken tartott előadásokat, sokat publikált. Utolsó könyve, a Life so Far 2000-ben jelent meg.

Halála előtt nem sokkal Magyarországon is járt, több előadást tartott, találkozott vel és a tagjaival.

Betty Friedan 2006. február 4-én, 85. születésnapján halt meg.

 

 

 

Angelina Grimke amerikai abolícionista, feminista (1805–1879)

február 17, 2017 - 21:39

Dél-Karolinában született, a család hatalmas ültetvényén többszáz rabszolgát tartott. Angeline és egyik nővére, Sarah életét két eszmének, a rabszolgaság eltörlésének és a női egyenjogúság kivívásának szentelte. Aktív tagjai voltak az  American Anti-Slavery Society és a Woman Suffrage Association szervezeteknek.1836-ban Angelina An Appeal to the Christian Women of the South címmel cikkel írt a The Liberator című lapba, az írás országos ismertséget szerzett neki. Kiderült, hogy remek szónoki képességekkel rendelkezik, 1838-ban Bostonban sokezres tömeg előtt tartott beszédet.

Adelaide Johnson amerikai szobrász, feminista (1859–1955)

január 05, 2018 - 01:07
Adelaide Johnson (balra) leghíresebb szobrának leleplezésén

A St. Louis School of Design-ban tanult, majd Chicagoba költözött, ahol egy balesetért kapott kárpótlás lehetővé tette az addig rossz anyagi helyzetben lévő Adelaide-nak, hogy Európába menjen tanulni. Művészeti tanulmányait így Drezdában, majd Rómában folytatta. 1896-os házasságkötésekor tizenegy évvel fiatalabb férje vette fel az ő nevét, és lelkésznő vezette a szertartást. 

Vegetáriánus, egyben meggyőződéses feminista volt. 

A feminizmus a legnagyszerűbb dolog az emberiség evolúciójában - vallotta.

Charlotte Perkins Gilman amerikai író, feminista (1860–1935)

december 27, 2016 - 20:40

Gyerekkorában hányatott sorsa volt, a könyvekhez menekült, a könyvtárban az irodalom mellett történelmi, filozófiai munkákat is elolvasott. 1883-tól jelentek meg írásai a Providence Journalban, a Woman’s Journalban és más folyóiratokban.  1982-ben publikálta a "The Yellow Wallpaper" () című, ma is népszerű novelláját, mely a világhírt jelentette számára.

Rebecca Boone, pszichológus, az online közösség egyik úttörője (1938–1997)

augusztus 23, 2011 - 17:54
Rebecca Boone

Rebecca Boone, vagy ahogy a hálón ismerték, Beck Alabamában született a harmincas években. A déli hagyományoknak megfelelően udvarias és vendégszerető volt, könnyedén, zavartalanul mozgott olyan emberek és szokások között is, amelyek különböztek az ő gyökereitől. Legközelebbi munkatársai így jellemezték: fesztelen, becsületes, szenvedélyes, odaadó, hűséges és izgága. 

Neményi Erzsébet újságíró, feminista (1882–1908)

január 17, 2017 - 20:41

A XIX/XX század fordulóján a modern nő, a modern újságíró megtestesítője volt. Cikkeit rendszeresen közölte a Budapesti Napló, A Hét, a Pester Lloyd. Írt publicisztikát, irodalmi kritikát, foglalkoztatta a feminizmus kérdése. Írt a nőmozgalomról, a dolgozó nők alacsony fizetéséről, női munkahelyek teremtéséről, a nők szavazójogáról. Sokat tett a kortárs nőírók megismertetéséért. Fiatalon halt meg.

Ignotus fájdalmasan szép nekrológgal búcsúzott tőle a Nyugat-ban:

Kiút egy bántalmazó házasságból a 19. században? Mary Upton Ferrin amerikai nőjogi aktivista

április 21, 2017 - 23:57

Az első nőmozgalmárok egyike a Massachusetts államban lévő South Danversben született. 1848-ban el akart válni alkoholista és őt rendszeresen bántalmazó férjétől. Ügyvédje felvilágosította, hogy az állam törvényei értelmében minden ingó- és ingatlan vagyonuk, még a feleség ruhái felett is a férfi rendelkezik. Felháborodásában petíciót nyújtott be – ő volt az első nő, aki ezt tette – a törvényhozáshoz a házassági jog megváltoztatásáért.

Az egyetemen férfiruhát kellett viselnie - Concepción Arenal Ponte spanyol feminista (1820–1893)

december 27, 2016 - 00:23

Az első nő, aki egyetemre járt Spanyolországban, a spanyol feminista mozgalom alapító tagja. Anyja ellenzése dacára 1841-ben a madridi egyetem jogi karára iratkozott be. Hogy ne legyen túlságosan feltünő, az előadásokon férfiruhát kellett viselnie. Az egyetem elvégzése után 1848-ban Fernando García Carrasco ügyvéddel kötött házasságot, együtt dolgoztak az Iberia című liberláis lapnak. 1859-ben megalapította az első spanyol feminista szervezetet. Sokat publikált, verseket, esszéket, bírálta az igazságszolgáltatást, az elítéltek helyzetét.

Néhány munkája:

Minnie Fisher Cunningham amerikai gyógyszerész, politikus, feminista (1882–1964)

március 18, 2017 - 22:34

A League of Women Voters első ügyvezető titkára a University of Texas  első női gyógyszerészhallgatója volt, 1901-ben diplomázott.  Huntsvilleben kapott állást, és amikor rájött, hogy diploma nélküli férfikollegái kétszer annyit keresnek, mint ő, elhatározta, változtatni kell. Meggyőződése volt, hogy a változáshoz szavazóképes  nők kellenek, és ettől kezdve életét a szüfrazsett mozgalomnak szentelte. A Galveston Equal Suffrage Association elnökeként komoly szerepe volt abban, hogy 1918-ban Texas államban, 1920-ben pedig az egész Egyesült Államokban a nők kivívták a szavazati jogot.