A Seneca Falls-i nőjogi kongresszus

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A Seneca Falls-i nőjogi kongresszus

július 20, 2012 - 21:33

1848. júl. 19-20-án tartották meg az amerikai szüfrazsettmozgalom első jelentős megmozdulását, a Seneca Falls-i nőjogi kongresszust. Az eseményt és szervezték, akiktől 1840-ben, pusztán női mivoltuknál fogva, megtagadták a részvétel jogát a londoni abolicionista konferencián. A két társadalmi reformer érdeklődése ezután terjedt ki a rabszolgaság mellett a nők helyzetére is –-vel kiegészülve ők alkották a korai amerikai feminizmus nagy hármasát.

A résztvevők a Declaration of Independence (Függetlenségi Nyilatkozat) mintájára megírták a Declaration of Sentiments című kiáltványt, melyben leszögezték a nemek egyenlőségét. Felszólaltak a törvény ellen, mely a feleség vagyonát és fizetését (!) a férj tulajdonába helyezte. Követelték az oktatáshoz, a munkához való egyenlő jogokat, valamint a nők szavazati jogát. Utóbbi kapcsán vita alakult ki, melyet egy férfi támogató, Frederick Douglass beszéde terelt pozitív irányba.
 

A szavazati jogot végül a fekete férfiak hamarabb megkapták, mint a fehér nők, akiknek az USÁ-ban 1920-ig kellett erre várniuk. Ezt a Seneca Falls-i kongresszusnak mindössze egy (akkor 19 éves) résztvevője érte csak meg.

(Forrás: Susan Osbourne: Feminism A Very Short Introduction)

 

 

Rózsaszín galléros gettók: Gloria Steinem nemről és osztályról

december 01, 2013 - 20:01
Gloria Steinem
Gloria Steinem a 60-as évek nőjogi mozgalmának (Women Liberation Movement) ikonikus alakja. Nem csak vezetője a NOW-nak (National Organization for Women), hanem az azóta is rendkivül sikeres társalapítója. Az ‘Ms’ a professzionális világban dolgozó nők radikálisan új megjelölése volt és azon megkülönböztetés ellen tiltakozott, miszerint egy nő házas, vagy nem házas családi állapota (Mrs., vagy Miss) alapján megjelölhető.

Polgári engedetlenséggel a férfiuralom ellen – Susan B. Anthony 1873-as beszéde

július 07, 2016 - 21:12
Susan B. Anthony

A napokban jelent meg a Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás című kötet, ami a közvetlen cselekvés, az együtt-nem-működés és az erőszakmentes ellenállás eszméjéről és módszereiről közöl klasszikus és kevésbé ismert esszéket, beszédeket és tanulmányokat. A kötet egyik fejezete a feminista mozgalom történetéből közöl két írást: az angol szüfrazsett Teresa Billington egy kéziratban fennmaradt esszéjét a militáns módszerek alkalmazásának igazolásáról és hasznáról, valamint Susan B. Anthony 1873-as beszédét, ami a polgári engedetlenség igazolásának és a nők választójogért való küzdelmének egyaránt klasszikus dokumentuma.

Az ENSZ a nők helyzetének javításáért

december 22, 2013 - 10:16
Balról: Miss Angela Jurdak, Lebanon; Miss Fryderyka Kalinowski, Poland; Mrs. Bodgil Begtrup. Denmark and Chairman of the committee; Miss Minerva Bernardino, Dominican Republic; and Mrs. Hansa Mehta, India. Photo Date: May 14th, 1946 Photo credit: UN Photo
Koncz Katalin 2008-as tanulmányában azt írja, hogy "a nemek esélyegyenlőségére vonatkozó számtalan célkitűzés, határozat, intézkedés ellenére évtizedek óta ugyanazok a problémák vannak napirenden, a nemek esélyegyenlőségének megvalósításában minimális az elmozdulás." (Koncz, 115.) Ennek okai közt mindenképpen ott szerepel a jogtudatosság alacsony szintje: hiába a felszólítás hazánknak az Egyezmény propagálására