Jozefa Joteyko lengyel orvos, pszichológus, tanár (1866–1928)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Jozefa Joteyko lengyel orvos, pszichológus, tanár (1866–1928)

május 25, 2015 - 21:25
Litván nemesi családból származik, 1873-ban költözött a család Varsóba. A középiskola elvégzése után tovább akart tanulni, ezt Svájcban tudta megvalósítani.
 
1888-ban Genfben szerezte meg természettudományos alapdiplomáját, ezután Brüsszelben majd Párizsban tanult tovább. 1896-ban Párizsban az orvostudományok doktorává avatták.
 
1898-tól a brüsszeli Solvay intézetben kutató pszichológusként dolgozott. 1909-ben Genfben nemzetközi pszichológus kongresszust tartottak, a résztvevő tudósok között ő volt az egyetlen nő. 1914 és 1918 között a párizsi Sorbonne egyetemen tanított kísérleti pszichológiát.
 
1919-ben visszatért Lengyelországba, a varsói egyetem professzoraként  dolgozott haláláig.

 

 

Ligeti Magda ideggyógyász, pszichoanalitikus (1909 - 1977)

május 30, 2015 - 22:22

A szegedi egyetemen diplomázott, 1935-től 1943-ig a Zsidó-kórház idegosztályán dolgozott. A háború után intézeti főorvosként pszichoterápiával, gyerekek nemi felvilágosításával foglalkozik, cikkeket, könyveket publikál a témában.

Néhány műve:

  • Menekülő lelkek;
  • Gyermekeknek felnőttekről;
  • Igaz-e, hogy a gólya hozza a gyereket?

Utóbbit 1947-ben betiltották. (Sajnos többek között Slachta Margit szorgalmazására.)

Rebecca Boone, pszichológus, az online közösség egyik úttörője (1938–1997)

augusztus 23, 2011 - 17:54
Rebecca Boone

Rebecca Boone, vagy ahogy a hálón ismerték, Beck Alabamában született a harmincas években. A déli hagyományoknak megfelelően udvarias és vendégszerető volt, könnyedén, zavartalanul mozgott olyan emberek és szokások között is, amelyek különböztek az ő gyökereitől. Legközelebbi munkatársai így jellemezték: fesztelen, becsületes, szenvedélyes, odaadó, hűséges és izgága. 

Anna Tomaszewicz-Dobrska, az első lengyel orvosnő (1854–1918)

május 25, 2015 - 21:53

Az első nő, aki orvosi gyakorlatot folytatott Lengyelországban. Zürichben járt egyetemre, tanulóévei alatt Edward Hitzig professzor asszisztense volt. 1877-ben diplomázott, rövid ideig Berlinben és Bécsben dolgozott.

 

Hazájában szeretett volna dolgozni, de mert nő volt, nem kapott engedélyt az államvizsga letételére, így nem tudott belépni  az orvoskamarába, ami a praktizálás alapfeltétele volt.

Elkeseredésében Szentpétervárra költözött, ahol letehette az államvizsgát, ami feljogosította orvosi működésre Oroszországban és Lengyelországban.

 

Charlotte Wolff német/angol orvos, pszichoterapeuta, író (1897–1986)

szeptember 29, 2017 - 22:12

Riesenburgban született, a freiburgi egyetemen filozófiát hallgatott (többek közt Husserl és Heidegger tanítványaként), majd szakot váltva Königsbergben és Tübingenben volt orvostanhallgató. Leszbikusságát egyetemista korától felvállalta, családja és barátai elfogadták az orientációját.

Helga Kristine Eng norvég pszichológus, tanár (1875–1966)

május 30, 2016 - 20:44

1895-ben elvégezte az Asker tanítóképzőt, néhány évet tanított, majd a németországi Halleban pszichológiát hallgatott. Doktori értekezését Ernst Meumann professzor irányításáva gyermekpszihológiából készítette el és védte meg 1913-ban. Az értekezés németül megjelent a Zeitschrift für angewandte Psychologie-ban. Gyermeklélektani kutatásokra specializálódott, publikációival komoly nemzetközi tekintélyre tett szert. Az oslói egyetem professzora, a norvég tudományos akadémia tagja volt. 

Fugulyán Katalin szemészorvos (1888–1969)

május 25, 2015 - 21:22
1888. január 24-én született orvoscsaládban. Az első diplomás erdélyi orvosnők egyike. A kolozsvári egyetemen szerzett orvosi diplomát. Tanársegédként dolgozott a kolozsvári szemészeti klinikán, majd 1920-tól 1938-ig iskolai orvos és középiskolai tanár. 1940 és 1944 között egyetemi adjunktus volt, majd 1944-45-ben a magyar nyelvű szemészeti előadások mb. egyetemi tanára. Szakcikkeit az Erdélyi Múzeum Egyesület Értesítője, a Magyar Népegészségügyi Szemle és a kolozsvári Orvosi Szemle közölte.
 

Isala Van Diest, az első belga orvosnő, feminista (1842–1916)

május 25, 2015 - 22:06
Isala Van Diest

Az első orvosnő és az első diplomás nő Belgiumban. A kor szokásaitól eltérően apja lányainak és fiának azonos oktatást biztosított. Mivel Belgiumban lányok nem járhattak gimnáziumba, Isala Svájcban járta a középiskolát. 1873-ban tért haza és jelentkezett a Leuveni katolikus egyetem orvoskarára, ahol visszautasították és azt tanácsolták neki, legyen bába.

Légrády Erzsébet, az első magyar nő, aki gyógyszerészdoktori címet szerzett (1874–1959)

december 27, 2016 - 17:05

A XX. század fordulóján leánygimnáziumok még nem léteztek, ezért a által 1869-ben alapított felső leányiskolában fejezte be tanulmányait, utána a Markó utcai fiúgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. Magister pharmaciae oklevelét 1905-ben szerezte meg a budapesti egyetemen, gyógyszerészdoktori képesítést 1906-ban kapott. Részt vett a hágai XI.

Hedda Heuser-Schreiber német orvos, újságíró, politikus (1926–2007) 

október 15, 2017 - 00:00

Kölnben született, nevelőapja az FDP (Freie Demokratische Partei) egyik alapítója volt. Münchenben és Düsseldorfban járt egyetemre, 1951-ben kapta meg orvosi diplomáját, Kölnben, majd Bergisch Gladbachban praktizált. Rendszeresen publikált és televíziós előadásokat is tartott, témái az egészségügy, a szociális problémák és a nők helyzete volt.  1973-ban megválasztották a  Deutschen Ärztinnenbundes elnökének. Fiatalkorától aktivan politizált, 19 évesen lett az FDP tagja. 1958 – 1962 között Bensbergben a városi tanács tagja volt.

Megtalálta a szülés utáni vérzés ellenszerét: Utako Okamoto japán orvos, kutató (1918–2016)  

április 01, 2019 - 16:07

A szülés utáni végzetes vérzést csillapító tranexaminsav felfedezője Tokióban született. 1936-ban kezdte egyetemi tanulmányait, 1941-ben diplomázott. Az egyetem fiziológiai tanszékén kutató asszisztensként kezdett, majd férjével együtt a Keio egyetem kutatója lett. 1962-ben publikálta felfedezését, hogy a tranexaminsav 27-szer hatásosabb a vérveszteség kezelésére, mint bármelyik más ismert anyag. 1966-ban egyetemi tanári kinevezést kapott a Kobe Gakuin egyetemen, ahol nyugdíjazásáig dolgozott.

Lovisa Åhrberg svéd sebész (1801–1881)  

május 15, 2019 - 00:38

A XVIII. században és még azután is jóideig az ápolónők nem voltak iskolázottak, az orvosoktól és egymástól tanulták meg a tennivalókat. Lovisa anyja és nagyanyja ilyen nővér volt, gyakran elkísérte őket a betegekhez. Felnőttkorában egy stockholmi családnál szolgált, szabadidejében a környezetében lévő szegényeket gyógyította ingyen. Sikeres kezeléseinek híre terjedt, gazdag emberek hívták és jól megfizették, 1840-től kizárólag orvoslással foglalkozott.