Anita Borg amerikai informatikus (1949-2003)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Anita Borg amerikai informatikus (1949-2003)

február 10, 2012 - 20:00
“Illedelmes nők ritkán csinálnak történelmet."

Anita Borg 1949. január 17-én született Chicagoban. “Anya azt mondta, hogy a matek szórakoztató, én meg hittem neki.” - felelte a pályaválasztása okát firtatóknak.

“Illedelmes nők ritkán csinálnak történelmet” –virított a felirat a pólóján.

Washingtonban és New Yorkban járt egyetemre, doktori fokozatot az utóbbin szerzett 1981-ben számítástechnikából. 12 évet töltött a Digital Equipment's Western Research Laboratory-nál, Palo Alto-ban a Network Systems Laboratory szaktanácsadó mérnöke volt. A MECCA kommunikációs és információs rendszer kifejlesztését vezette, valamint kifejlesztett és szabadalmaztatott egy komplett módszert, amellyel nagysebességű memóriarendszereket lehet elemezni és tervezni.

1987-ben, az egyik rangos szakmai konferencián tünt fel neki, hogy milyen kevés a női résztvevő. Az ott jelenlevő nőkkel indult a Systers, egy levelezőlista és információcserélő közösség, amely támogatást, tanácsokat és bíztatást adott a számítástechnikai területen dolgozó nőknek. A Systers-nek ma több, mint háromezer tagja van a világ minden részéből. 

Számítástechnikával foglalkozó nőknek 1994-ben tartották az első Celebration of Women in Computing Conference rendezvényt, egyik alapító tagja Anita Borg volt. A kétévente megtartott konferencia a legnagyobb női számítástechnikai rendezvény a világon. 

Anita Borg hitt abban, hogy a technika komoly befolyással van az élet minden területére, és fontosnak tartotta, hogy a nők ne legyenek kirekesztve belőle, ne passzív szemlélői, hanem aktiv résztvevői és vezetői is legyenek a csúcstechnikának. 1997-ben megalapította az Institute for Women and Technology-t, kettős küldetéssel:

- növelje a nők befolyását a technika valamennyi területén, és

- növelje a technika pozitiv befolyását a nőkre a világon 

Az intézet programokat és forrásokat kínál a tudományos területen és az iparban dolgozó nőknek egyaránt, hogy elősegítse karrierjüket választott területükön. A sokoldalú és értékes támogatás világszerte sok nő életében jelentett minőségi változást.

Értékes munkáját felismerve Bill Clinton elnök Anita Borgot 1999-ben a Presidential Commission on the Advancement of Women and Minorities in Science, Engineering, and Technology (a tudomány és a technika területén a nők és a kisebbségek előmenetelével foglalkozó elnöki bizottság) tagjává nevezte ki. 

Anita meglehetősen rövid élete során sok, komoly elismerésben részesült, mutatóba néhány: Award az Association of Women in Computing-tól, Electronic Frontier Foundation Pioneer Award, Association for Computer Memory Fellows Award, Heinz Award for Technology, the Economy, and Employment

Anita Borg 2003 áprilisában, agydaganatban halt meg. Az általa alapított intézet emlékének megőrzésére az Anita Borg Institute for Women and Technology nevet vette fel. 

Munkásságának elismeréséül a Google ösztöndíjat alapított The Google Anita Borg Memorial Scholarship elnevezéssel, melynek célja a számítástechnika és csúcstechnológia területén dolgozó nők aktivitásnak, vezetővé válásának támogatása.

 

 

Grace Murray Hopper matematikus, "a szoftver nagyasszonya" (1906-1992)

január 03, 2013 - 17:14

 A The Grand Old Lady of Software (A szoftver nagyasszonya), Grandma COBOL (COBOL nagyi) és az Amazing Grace (Bámulatos Grace) kifejezésekkel becézett csöpp, törékeny asszony pengeéles eszű volt, gyakorlatias, határozott és mellesleg az Egyesült Államok haditengerészetének ellentengernagya. 

Erna Schneider Hoover matematikus, feltaláló

október 01, 2013 - 09:59
Patent ,623,007, Nov. 23, 1971 – az első szoftver szabadalmak egyike, tulajdonosa dr. Erna Schneider Hoover 1926. június 19-én született Irvingtonban. Tanárnő anyja és fogász apja tanulmányaik mellett sok szabadságot adtak gyerekeiknek, teniszezni, úszni, vitorlázni, kenuzni jártak, túráztak a környező hegyekben, kipróbálhatták magukat sokmindenben.

Janet Guthrie amerikai autóversenyző (sz. 1938)

március 07, 2018 - 20:07

Az első nő, aki indulhatott a híres Indianapolis 500 autóversenyen, és az egyetlen nő, aki versenyzett a Daytona 500-on. Kocsijait sajátmaga építette és szervizelte. Fizikus végzettségű, kutató- és fejlesztőmérnökként az Apolló programban dolgozott. Versenyzői pályafutása befejezése után sisakját és versenyöltözetét a Smithsonian Intézetben állították ki. 

Janice Voss amerikai mérnök, űrhajós (1956–2012) 

október 08, 2017 - 14:23

A Massachusetts Institute of Technology hallgatójaként 1977-ben elektromérnöki diplomát szerzett, ugyanott készítette doktori disszertációját is. Utána a Rice egyetemen tanult űrfizikát, a témából szintén a MIT-en doktorált 1987-ben. 1990-ben beválogatták az űrhajósjelöltek közé, a kiképzést 1991-ben fejezte be. Öt űrexpedíciója alatt összesen 49 napot töltött az űrben, egy alkalommal parancsnoki beosztásban. Tagja volt az első űr-randevúnak a Mir állomáson. 2004-től 2007-ig a NASA Kepler Space Observatory tudományos vezetője volt.

Nora Stanton Blatch amerikai mérnök, építész, feminista 1883 –1971)

augusztus 29, 2017 - 21:38

Az első amerikai nő, aki építőmérnöki diplomát szerzett és az első nő, aki az American Society of Civil Engineers tagja lett. Híres nők híres leszármazottja – nagyanyja , anyja  volt. 1905-ben végzett a Cornell egyetemen, az American Bridge Company-nál kezdett dolgozni.

Emily Warren Roebling és a hídépítés

szeptember 23, 2018 - 14:10

A Georgetown Visitation Convent-.ben tanult, többek között és geometriát is. bátyja támogatta a reáliák iránti érdeklődését. 1865-ben házasságot kötött Washington Roebling mérnökkel. Apósa, John Roebling tervezte és kezdte el a híd építését, váratlan halála után fia lett az építésvezető főmérnök.

Cecilia Payne-Gaposchkin angol/amerikai csillagász (1900–1979)

május 10, 2016 - 01:52

Az első nő, aki a Harvardon egyetemi professzori kinevezést kapott. 1919-től a Cambridge-i Egyetemen botanikát és fizikát hallgatott. Nők azonban (egészen 1948-ig) itt nem szerezhettek PhD fokozatot, azért az Egyesült Államokba ment. 1923-tól a Harvard ösztöndíjával csillagászatot tanult, két évvel később ő lett az az első nő, aki ebből a tárgyból doktori fokozatot szerzett. Disszertációját a XX. század legjobbjának tartják a témában.

Pécsi Eszter építész, statikus, az első magyar mérnöknő

december 16, 2015 - 15:30

Pécsi Eszter építész, statikus, az első magyar mérnöknő készítette a margitszigeti fedett uszoda, a Budapest első vasszerkezetű magasházaként épült Fiumei úti baleseti kórház, a Kútvölgyi úti kórház, és több modern villa szerkezeti terveit. Elhagyta Magyarországot, 1958-ig Bécsben dolgozott, majd New Yorkba ment.

Berta Vogel Scharrer német-amerikai idegkutató, a neuroendokrinológia egyik megalapítója

augusztus 13, 2016 - 12:08

Berta Vogel Scharrer 1906. december 1-jén született Johanna Weiss Vogel és Karl Phillip Vogel gyermekeként Münchenben. Korai évei zenével, művészetekkel és kultúrával teltek, kiváló oktatásban részesült, már fiatal lányként kutató biológusnak készült. A Lajos Miksa Egyetemre vették fel, 1930-ban doktorált, disszertációját a méhek táplálkozásának elemzéséről készítette Karl von Frisch etológus közreműködésével.

Rachel Lloyd amerikai vegyész (1839–1900)

január 26, 2017 - 00:14

Az első amerikai nő, aki a kémiai tudományokból doktori címet szerzett. 1859-ben végzett  a tanítóképzőben,  az ezt követő évek tragikusak voltak számára, férje és két gyereke meghalt. Philadelphiában vállalt tanári állást, közben elvégezte a Harvard Summer School kémia szakát. Tanulmányai mellett kutatott, három cikke is megjelent az American Chemical Journal-ban.  Ő volt az első nő, aki a lapban publikálhatott. 1885-ben Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen két évig doktori disszertációján dolgozott. 1888-ban a nebraskai egyetemen megkapta professzori kinevezését.

Ötszáz bűnöző életútját írta meg: Eleanor Touroff Glueck amerikai kriminálpszichológus (1898–1972)

április 11, 2017 - 23:10

A Harvardon végzett, ahol doktori fokozatának elnyerése után kutató kriminológus lett . Első könyve, a The Community Use of Schools 1927-ben jelent meg. A következő évben a Harvard jogi karán lett kutató, később férje is itt lett professzor, és közös kutatásokat folytattak, témájuk a bűnőzői karakter- és viselkedés. Leghíresebb, úttörő munkájuk 500 Criminal Careers címmel jelent meg, mely a Massachusetts Reformatory egykori elítéltjeinek életét tanulmányozta.