Grace Murray Hopper matematikus, "a szoftver nagyasszonya" (1906-1992)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Grace Murray Hopper matematikus, "a szoftver nagyasszonya" (1906-1992)

január 03, 2013 - 17:14
Munkatársai „bámulatos Grace”-nek hívták, ő volt a „komputerekkel társalgó parányi idős hölgy”. 

 A The Grand Old Lady of Software (A szoftver nagyasszonya), Grandma COBOL (COBOL nagyi) és az Amazing Grace (Bámulatos Grace) kifejezésekkel becézett csöpp, törékeny asszony pengeéles eszű volt, gyakorlatias, határozott és mellesleg az Egyesült Államok haditengerészetének ellentengernagya. 

43 évet töltött a haditengerészetnél, ez alatt az idő alatt több intézménynél is dolgozott. A programozás volt a szakterülete, az ő nevéhez fűződik az első gépi kódra fordító, ún. compiler program, amely a számítástechnika új lehetőségeit teremtette meg. 

Grace Murray 1906. december 9-én, New Yorkban született. A család három gyereke könyvekkel zsúfolt otthonban, a tanulás, ismeretszerzés fontosságának tudatában nőtt fel. Grace 1924-ben lett a Vassar hallgatója, fő tárgyai a matematika és fizika voltak. 1928-ban a Yale Egyetemen folytatta matematikai tanulmányait. 1930-ban feleségül ment Vincent Hopperhez, a New York-i Egyetem tanárához. 

Európai nászútról való visszatérte után Grace elfogadta a Vassaron felajánlott matematika oktatói állást. Valószínűségszámítási kurzusán hallgatói bridzseltek vagy kockáztak, a leosztás után ki kellett számítaniuk a lehetséges eredményeket. Előfordult, hogy a szemeszter elején kiadta a záróvizsga feladatait – legyenek a hallgatók tisztában azzal, mit vár el tőlük. Oktatói tevékenységével párhuzamosan saját tanulmányait is folytatta, és 1934-ben a Yale Egyetemen matematikából doktorált.

Grace Murray Hopper

A világháború kitörése után Grace Hopper szolgálatra jelentkezett a tengerészetnél. A Midshipman’s School-t osztályelsőként végezte, 1944-ben hadnaggyá avatták és azonnal elvezényelték. A Harvard Egyetemen kezdett dolgozni Howard Aiken vezetésével, a Mark I, majd a Mark II és Mark III számítógépekkel folytatta. Olyan programok írásán dolgozott, amelyek lehetővé teszik a kutatóknak, majd a nem szakmabelieknek is, hogy önállóan tudjanak a számítógéppel dolgozni. Kollegái reménytelennek találták ötletét, véleményük szerint számítógéppel dolgozni csak speciális ismeretekkel lehet. Az eltelt évtizedek bebizonyították, hogy a kételkedő munkatársaknak nem volt igazuk. 

1949-ben Grace az Eckert-Mauchley Computer Corporation-nél kezdett dolgozni Philadelphiában. Csoportjával a Universal Automatic Computer, a Univac I megépítésén dolgozott, mely hússzor gyorsabb volt a Mark III-nál. A csoportban négy nő és négy férfi dolgozott. Hopper szívesen alkalmazott nőket, véleménye szerint

A nők azért lesznek rendkívül jó programozók, mert van kitartásuk, és mindig a dolgok végére járnak.”

Ez a csapat volt az, amelyikkel kifejlesztették a COBOL programozó nyelvet.

Megbecsülte az önálló gondolkodást, munkatársait is bátorította erre.

Ha jót találsz ki ... ne várj, csináld. Sokkal könnyebb elnézést kérni, mint engedélyt kapni.”

Az eltelt évek alatt szépen haladt előre a ranglétrán, 1966-ban már korvettkapitány volt. Elérte azonban a húszéves szolgálat után a nyugdíjkorhatárt és visszavonult. Hat hónap se telt el azonban, amikor a tengerészeti vezetők rádöbbentek, hogy munkája nélkülözhetetlen, és visszahívták, először ideiglenes szolgálatra, amelyet később meghatározatlan időtartamúra változtattak. Feladata volt a COBOL különböző változatainak összehangolása. Munkatársai „bámulatos Grace”-nek hívták, ő volt a „komputerekkel társalgó parányi idős hölgy”. 

Pályafutása során számtalan díjban és kitüntetésben részesült, az Institute of Electrical and Electronics Engineers két nőt választott tagjai közé, az egyik ő volt, 1979-ben elnyerte a McDowell díjat, Reagen elnök 1985-ben ellentengernaggyá nevezte ki. 1986-ban ismét nyugdíjba ment a tengerészettől, de a munkát nem hagyta abba, a Digital Equipment Corporation-nél tudományos főtanácsadó lett, és ezt a feladatot haláláig ellátta. Grace Hopper volt az első, aki megkapta az újonnan alapított National Medal of Technology kitüntetést 1991-ben Bush elnöktől. 

85 éves korában, álmában halt meg. Katonai díszpompával Arlingtonban temették el.

1996-ban felavatták a modern tengerészeti tervezés és számítástechnika legújabb vívmányaival felszerelt, a haditengerészek véleménye szerint az akkor létező legtökéletesebb hajót. A neve USS Hopper (DDG70) volt. 

 USS Hopper (DDG70)

 

 

Cecilia Payne-Gaposchkin angol/amerikai csillagász (1900–1979)

május 10, 2016 - 01:52

Az első nő, aki a Harvardon egyetemi professzori kinevezést kapott. 1919-től a Cambridge-i Egyetemen botanikát és fizikát hallgatott. Nők azonban (egészen 1948-ig) itt nem szerezhettek PhD fokozatot, azért az Egyesült Államokba ment. 1923-tól a Harvard ösztöndíjával csillagászatot tanult, két évvel később ő lett az az első nő, aki ebből a tárgyból doktori fokozatot szerzett. Disszertációját a XX. század legjobbjának tartják a témában.

Berta Vogel Scharrer német-amerikai idegkutató, a neuroendokrinológia egyik megalapítója

augusztus 13, 2016 - 12:08

Berta Vogel Scharrer 1906. december 1-jén született Johanna Weiss Vogel és Karl Phillip Vogel gyermekeként Münchenben. Korai évei zenével, művészetekkel és kultúrával teltek, kiváló oktatásban részesült, már fiatal lányként kutató biológusnak készült. A Lajos Miksa Egyetemre vették fel, 1930-ban doktorált, disszertációját a méhek táplálkozásának elemzéséről készítette Karl von Frisch etológus közreműködésével.

Rachel Lloyd amerikai vegyész (1839–1900)

január 26, 2017 - 00:14

Az első amerikai nő, aki a kémiai tudományokból doktori címet szerzett. 1859-ben végzett  a tanítóképzőben,  az ezt követő évek tragikusak voltak számára, férje és két gyereke meghalt. Philadelphiában vállalt tanári állást, közben elvégezte a Harvard Summer School kémia szakát. Tanulmányai mellett kutatott, három cikke is megjelent az American Chemical Journal-ban.  Ő volt az első nő, aki a lapban publikálhatott. 1885-ben Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen két évig doktori disszertációján dolgozott. 1888-ban a nebraskai egyetemen megkapta professzori kinevezését.

Kay McNulty amerikai matematikus (1921–2006)

február 11, 2018 - 22:33

Írországban született, gyermekkorában családjával az Egyesült Államokba költözött. A Chestnut Hill College-ban diplomázott matematikából 1942-ben. A hadseregnek nagy szüksége volt képzett matematikusokra, így Kay is „emberi számítógép” lett a Moore School of Engineering-nél. 1945-ben hat nőt választottak ki, hogy az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) kifejlesztésén dolgozzanak: Kay McNulty, Marlyn Wescoff, Fran Bilas, Ruth Lichterman, Adele Goldstine, Betty Jennings. Az ENIAC több mint 3 m magas, kb. 25 m hosszú volt, és 30 tonnát nyomott.