Elisabeth Grundtvig dán tanító, gyorsíró, fordító (1856–1945)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Elisabeth Grundtvig dán tanító, gyorsíró, fordító (1856–1945)

május 21, 2015 - 22:38

Koppenhágában nőtt fel, 1884-ben szerezte meg tanítói oklevelét. 1890-ben – magas rangú hivatalnokok tiltakozása ellenére -  a dán parlament, a Rigsdagen első női gyorsírójává nevezték ki. Műfordítással is foglalkozott, többek között ő fordította munkáit dánra.  Elkötelezett, aktív tagja volt a dán nőszervezetnek, a Dansk Kvindesamfund-nak, tagja volt az elnökségnek. Szerkesztője volt a nőszervezet lapjának, a Kvinden og Samfundet-nek (A nő és a társadalom). Cikkeiben és beszédeiben sokszor hangsúlyozta, hogy a nők értékes, önálló emberek, nem kell alávetniük magukat a férfiak elvárásainak és követeléseinek. 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Matilde Bajer dán feminista (1840–1934)

május 20, 2015 - 19:51
 Matilde Schlüter jómódú földbirtokos család lányaként 1840. január 4-én született. 1867-ben házasságot kötött Fredrik Bajer (1908-ban béke Nobel-díjas) pacifista, nőjogokért kiálló képviselővel, akivel közösen 1872-ben kereskedelmi iskolát nyitottak nők számára.
 
1871-ben alapító tagja és elnöke volt a Dansk Kvindesamfund-nak  (Dán nők szövetsége), és tagja lett a dán békeszervezetnek is.
 

Line Luplau dán feminista (1823–1891)

április 09, 2017 - 15:04
Line Luplau (Marie Luplau festménye)

A Danske Kvindeforeningers Valgretsforbund (DKV, dán nők szüfrazsett szervezete) alapító tagja, 1889-1891 között elnöke volt. Lelkészcsaládból származott, férje is az volt. Fiatalságától felháborította, hogy a nők nem teljesjogú tagjai a társadalomnak. Jótékonysági egyesületet alapított, annak képviseletében ő volt az első nő, aki nemzeti ünnepen beszédet tartott. 1872-ben férjével és lányával belépett a Dansk Kvindesamfund-ba.

Mathilde Fibiger dán feminista, író, távírdász (1830–1872)

december 27, 2017 - 00:59

A dán női emancipáció első jelentős személyisége már első regényében, az 1851-ben megjelent Clara Raphael, Tolv Breve-ben (Clara Raphael, tizenkét levél) az egyenjogúsággal, a nők elnyomott helyzetével foglalkozott. A könyv mondanivalója heves vitákat váltott ki, de irodalmi értékét ellenzői sem vitatták.