Annie L. Jack kanadai kertész, író (1839–1912)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Annie L. Jack kanadai kertész, író (1839–1912)

január 28, 2017 - 18:53
Az első kanadai kertész-szakíró nő.

Angliában született, később a család az Egyesült Államokba költözött, ahol Annie színvonalas lányiskolájába, a Troy Female Seminary-ba járt. Az 1850-es évek elején érkezett Kanadába, Châteauguayban (Québec) élt férjével Hillside nevű farmjukon, ahol gyümölcs-, zöldség- és virágkertészettel foglalkoztak. Kísérleteire elkerített magának 1 acre (kb. 4050 négyzetméter) területet, az ott szerzett tapasztalatairól a The Rural New Yorkerben számolt be "A Woman's Acre" címmel, rendszeresen publikált a Canadian Horticulturalistben, "Garden Talks" címmel állandó rovata volt a Montreal Daily Witnessben. 1903-ban jelent meg a The Canadian Garden: A Pocket Help for the Amateur című könyve, amely évtizedekig meghatározó alapmű volt, ma is hivatkoznak még rá. Kertészeti cikkein kívül versei, elbeszélései jelentek meg különböző folyóiratokban.

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Elizabeth Smith Shortt kanadai orvos, feminista (1859–1949)

május 25, 2015 - 21:11

1859. január 18-án született. Az első három kanadai orvosnő egyike. Visszaemlékezéseiben leírja, a férfi hallgatók és tanárok zaklatták, gúnyolták, kiközösítették őket, sztrájkkal fenyegetőztek, ezért a női hallgatóknak létrehozták a  Canadian Women's Medical College-t, ahol 1884-ben diplomát szereztek. Hamiltonban kezdett praktizálni, majd a  Canadian Women's Medical College professzora lett. Tevékenyen részt vett a nőjogi mozgalomban, a National Council of Women alelnöke volt. Emlékiratait  A Woman with a Purpose címmel publikálta.

 

 

Jenny Kidd Trout, az első kanadai orvosnő (1841–1921)

május 25, 2015 - 21:55
Az első kanadai orvosnő skót emigránsok gyereke, Stratfordban nőtt fel. Iskolái elvégzése után házasságkötéséig tanított, de orvos akart lenni, férje támogatta ambicióját. Mivel abban az időben Kanadában nőket nem fogadott orvosegyetem, az Egyesült Államokban a Pennsylvania egyetem hallgatója lett és 1875-ben lediplomázott. Ugyanabban az évben külön engedéllyel letehette Ontario államban a regisztrációs vizsgát, és az első nő lett, aki orvosi gyakorlatot folytathatott Kanadában.

Marie-Luise Gothein német kertész, író, tudós (1863–1931) 

szeptember 30, 2017 - 00:04

Monumentális munkája, az 1913-ban megjelent Geschichte der Gartenkunst napjainkban is alapműnek számít. A poroszországi Passenheimben született, értelmiségi családba, Breslauban tanult irodalmat, történelmet és művészettörténetet. Ott ismerkedett meg és kötött házasságot Eberhard Gothein professzorral, négy fiuk született. Férje támogatta tudományos érdeklődését és kutatásait, elkísérte tanulmányútjain. 

Doktornő lóháton

június 11, 2015 - 16:47

Mary Percy Jackson Angliában született 1904-ben. Birminghamban végezte el az orvosegyetemet. 1929-ben a British Medical Journalban közzétett, a kandai prérire vállakozó szellemű orvosokat kereső hirdetésre jelentkezett és állást kapott a  Battle Rivernél, Alberta államban.  A praxisához tartozó, közel 400 négyzetmérföldes területen élő pácienseit sokszor csak lóháton, vagy  télen kutyaszánnal tudta elérni. Két évvel később házasságot kötött egy telepessel, és 100 mérfölddel északabbra, a Keg Rivernél telepedtek le. Hivatalos orvosi állás ott nem volt, ezért saját praxist nyitott.

Elizabeth Carmichael Monk kanadai jogász (1898–1980)

július 30, 2017 - 19:53
Az első kanadai ügyvédnők (1942), Elizabeth Carmichael Monk a bal szélen

1923-ban szerezte meg jogi diplomáját a McGill egyetemen, ő volt az első nő, akit kimagasló tanulmányi eredményéért aranyéremmel tüntettek ki.  Ez sem volt azonban elég ahhoz, hogy ügyvéd legyen, Quebec tartomány ügyvédi kamarája csak férfiakat fogadott be. Húsz évet érvelt, harcolt és várt, amíg ügyvéd lehetett, akkor is Nova Scotiában, nem Quebecben. Cégjogászként praktizált, az első nő volt, akit tanácsosnak neveztek ki. Aktív tagja volt a Quebec National Federation of University Women és a Canadian Federation of University Women (diplomás nők egyesületei) szervezeteknek.

Edith Archibald kanadai szüfrazsett, író (1854–1936)

március 31, 2017 - 23:02
Edith Archibald - Jo Napier festménye

Az elsőhullámos kanadai feministák egyik jelentős képviselője. Diplomata családban nőtt fel, sokat utazott, Londonban és New Yorkban tanult. Házasságkötése után férjével Halifaxban élt, ahol a társaság egyik vezéralakja volt. Kiváltságos helyzete ellenére tisztában volt a társadalom, és abban a nők problémáival. A legfontosabbnak a nők választójogának elérését tartotta. Elnöke volt a Local Council of Women of Halifax-nak és a Women's Christian Temperance Union-nak,  elnökségi tagja a National Council of Women of Canada-nak.

Pándi Marianne zenetörténész, újságíró (1924–2009)

augusztus 28, 2017 - 23:02

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora- és zenetudományi szakán végezett. 1958-tól 1987-ig az Országos Filharmónia Műsorfüzetének, 1969 és 1984 között a Hungarian Music News-nak a felelős szerkesztője volt. Számos magyar és idegen nyelvű cikk és tanulmány, tudományos és ismeretterjesztő szakkönyv szerzője, a Péterfi István-emlékplakett kitüntetettje, Aranytollas újságíró.

Néhány műve:

Annie Buller kanadai szakszervezeti vezető, aktivista (1895–1973)

december 26, 2017 - 23:30

Ukrajnában született, kisgyerekkorában emigráltak szülei Kanadába. Az első világháború idején csatlakozott a Socialist Youth Movement-hez.Ebben az időben New York-ban a Rand School of Social Science-en marxizmust hallgatott. Az 1920-as években sokat utazott az országban, többek között ő szervezte meg a bányászok, a vasasok, a varrónők szakszervezetét. 1922-ben a Workers' (Communist) Party of Canada tagja lett. 1931-ben általános sztrájkot szervezett Torontóban a varrónők bérének emelésésre és munkakörülményeik javítására, ugyanebben az évben a Estevanban a bányászok sztrájkját segítette.

Akiről az "Anna és a király" c. film szól: Anna Leonowens angol nevelő, utazó, író, feminista (1831–1915)

november 17, 2016 - 17:19

Indiában született, apja angol katonatiszt, anyai ágon indiai felmenői is voltak - ezt saját és gyermekei jobb lehetőségei érdekében egész életében igyekezett titkolni. Hat és tizenöt éves kora között Angliában intézetben nevelkedett. 1847-ben a család a jemeni Adenbe költözött. a helyi lelkész és orientalista George Percy Badger és felesége tanították a lányt, ők figyeltek fel kiemelkedő nyelvérzékére, és több útjukra magukkal vitték.

Tizenhét évesen már saját balettiskolája volt: Betty Oliphant

július 30, 2017 - 20:27

A National Ballet School of Canada alapítója Londonban született 1918-ban. Gyerekkorában légzési problémái miatt az orvos balettórákat javasolt számára. Komoly tehetségnek bizonyult, de 16 éves korára túl magasra nőtt, táncos helyett tanár lett, 17 évesen már saját iskolája volt. 1947-ben Kanadába költözött, ahol kinevezték a National Ballet of Canada balettmesterének. 1959-ben közreműködésével megalakult a National Ballet School of Canada, ahol az ő módszerével folyt az oktatás. Kanadán kívül tanított még Svédországban, Dániában és Oroszországban is.

Dömölky Lídia vívó (sz. 1936)

március 09, 2018 - 21:36

1955-ben a római világbajnokságon szenzációs vívással egyéniben és a csapattal is aranyérmet szerzett. Még kétszer nyert a válogatottal világbajnokságot (1959 Budapest, 1967 Montreal). Rómában (1960) ezüstérmes a tőrcsapattal. 1964-ben Tokióban a női tőrcsapat tagjaként olimpiai bajnok. A tőrcsapat Mexikóvárosban (1968) ismét ezüstérmet nyer. Számos világversenyen állt a dobogó második és harmadik fokán. Hétszeres egyéni magyar bajnok. Visszavonulása után női gimnasztikus testképzéssel foglalkozik, szakmai folyóiratokban publikál. Könyvei (tsz.

Szociológus és apáca, a szegénységben élő nőkért: Marie Gérin-Lajoie

június 09, 2017 - 01:04

Montrealban született haladó szellemű családba, apja ügyvéd, anyja a kanadai nőmozgalom egyik úttörője volt. 1911-ben végzett az anyja által alapított l’École d’enseignement supérieur-ben, ő volt az első francia-kanadai nő, aki Queébec-ben bölcsészdiplomát szerzett. A szegénységben élő nők sorsának javítását tartotta feladatának. Rendszeresen publikált a La Bonne Parole című lapban, tanulmányokban foglalkozott a szociális gondokkal. 1923-ban belépett az általa alapított Institut Notre-Dame-du-Bon-Conseil szociális munkát végző rendbe.