Fugulyán Katalin szemészorvos (1888–1969)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Fugulyán Katalin szemészorvos (1888–1969)

május 25, 2015 - 21:22
Az első diplomás erdélyi orvosnők egyike.
1888. január 24-én született orvoscsaládban. Az első diplomás erdélyi orvosnők egyike. A kolozsvári egyetemen szerzett orvosi diplomát. Tanársegédként dolgozott a kolozsvári szemészeti klinikán, majd 1920-tól 1938-ig iskolai orvos és középiskolai tanár. 1940 és 1944 között egyetemi adjunktus volt, majd 1944-45-ben a magyar nyelvű szemészeti előadások mb. egyetemi tanára. Szakcikkeit az Erdélyi Múzeum Egyesület Értesítője, a Magyar Népegészségügyi Szemle és a kolozsvári Orvosi Szemle közölte.
 

"Negyedéves hallgatóként már két kiváló szemészeti pályamunkát készített, s azokat Imre József professzor elismerően értékelte. A későbbiekben is több tudományos dolgozata jelent meg az EME-értesítőben, a kolozsvári Orvosi Szemlében, a budapesti Népegeszségügyi Szemlében, minden esetben az orvosi naplóinak adataira támaszkodott. 1914–1957 között magánpraxist folytatott, majd 1959–1967 között a poliklinikai szakrendelésen folytatta orvosi tevékenységét. Öt évtized alatt 60.799 új beteg kórképét jegyezte be, így akár 40-50 évig is követhető egy-egy beteg szemészeti kórtörténete. A társadalom minden rétegéből voltak betegei, megfordult a rendelőjében dr. Bernády György is Marosvásárhelyről. Kolozsváron sok író, költő volt a páciense, mint például , Kuncz Aladár, Szántó György, Bánffy Miklós, Szentimrei Jenő, Kós Károly, Balog Edgár, Vita Zsigmond,a festőművészek közül Fülöp Antal Andor, stb. Közismert volt embersége, a szegény sorsúakat, politikai menekülteket, háborús sebesülteket ingyen kezelte. Elnöke volt 1940-től a főiskolát végzett nők kolozsvári szervezetének. Szociális tevékenységéért kétszer is kitüntette a Vöröskereszt." (Dr. Fugulyán Gergely szemész főorvos élete és munkássága (1.), )

"Dr. Fugulyán Katalin életpályája ismert a kolozsváriak számára: 1906-ban ő volt egyike annak az első három nőhallgatónak, akik a kolozsvári egyetemen kezdhették tanulmányaikat. Azokat 191 l-ben befejezve, a kolozsvári Szemészeti Klinika első tanársegéde, majd adjunktusa, végül 1944-45-ben megbízott előadótanára lett. Trianon az ő karrierjébe is beleszólt, mégis töretlen hittel végezte munkáját 1967-ig. Mikor én hozzákerültem, már elvették rendelőjét és annak várótermét, meg szolgálati szobáját, így még két családdal kellett közös háztartásban élnie. Rövidesen megszüntették az otthoni magánrendelést és elvették még egy szobáját, így egyetlen kisebb szobában élt, melynek bejárata a közös fürdőszobán keresztül volt. Szüleivel nyugszik a Házsongárdi temetőben, de sírjába temették unokaöccsét, dr. Fugulyán Gergely marosvásárhelyi szemészt is. (...) Már említett egyetemi oktatói rangja mellett, számos írása jelent meg a kolozsvári Orvosi Szemlében, a budapesti Népegészségügyi Szemlében, és ebben komoly támasza volt az a híres nyilvántartása, melyet betegeiről vezetett. Hatalmas praxisa az erdélyi társadalom minden rétegéből vonzotta a betegeket, független nemzetiségtől, rangtól. A magyar közösségből nemcsak Bernády György, marosvásárhelyi polgármester, hanem számtalan költő, író: Reményik Sándor, Kuncz Aladár, Bánffy Miklós, Szentimrey Jenő, Tessitori Nóra, Kelemen Lajos, Kós Károly, Szabó T. Attila és képzőművész: Fülöp Antal Andor, Nagy Imre, Szervátiusz Jenő, Szopós Sándor, Gy. Szabó Béla jártak rendelőjében. Társadalmi tevékenységéért nemcsak a ritka Nemzetvédelmi Keresztet, hanem a többszöri Vöröskereszt általi kitüntetést is elnyerte. Egészségtanóráit mind a Marianumban és a Református Kollégiumban, mind a gyári munkásnők körében is hallhatták az érdeklődők. Elismerését tükrözi a Főiskolát Végzett Nők kolozsvári fiókjának választott elnöki tisztje is, melyet 1940-től érdemelt ki. Katus néném hírneve ma is él a budapesti szakmai körökben. Döbbenten hallottam az általunk immár 30 éve ismert és számtalanszor konzultált egyetemi szemészprofesszort, amint a legnagyobb elismeréssel említette, hogy olvasta Katus korabeli cikkeit." (Muradin Jenő )

 

 

Berkovits René magyar orvos, feminista (1882–1944)

május 25, 2015 - 21:51

1904-ben Budapesten diplomázott, majd szülővárosában, Nagyváradon telepedett le, kör- és magánorvosként praktizált. Részt vett a századelő haladó mozgalmaiban, a nagyváradi és az ottani Társadalomtudományi Társaság tagja volt, Ady Endre és a Holnap baráti köréhez tartozott. 1911-ben kinevezik a város tisztiorvosának, az I. világháború alatt a helyi katonai járványkórház parancsnoka.

L. Kiss Ibolya orvos, író (1895–1980)

február 22, 2019 - 21:39

Erdélyben, Érbogyoszlón született, a nagyváradi premontrei gimnáziumban érettségizett. Családjában hagyomány volt az orvosi pálya, ezért a budapesti orvosegyetemre iratkozott be. Diplomájának kézhezvétele után a Rókus Kórház bőrgyógyászatán dolgozott, ott ismerkedett meg a szlovák Miloš Lacko bőrgyárossal, akivel házasságot kötött. Liptószentmiklóson éltek, ahol idegorvosként dolgozott, ott jelentek meg első írásai. 72 éves korában nyugdíjazták, férje is akkortájt halt meg, így testvéréhez költözött Budapestre.

Néhány munkája:

Légrády Erzsébet, az első magyar nő, aki gyógyszerészdoktori címet szerzett (1874–1959)

december 27, 2016 - 17:05

A XX. század fordulóján leánygimnáziumok még nem léteztek, ezért a által 1869-ben alapított felső leányiskolában fejezte be tanulmányait, utána a Markó utcai fiúgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. Magister pharmaciae oklevelét 1905-ben szerezte meg a budapesti egyetemen, gyógyszerészdoktori képesítést 1906-ban kapott. Részt vett a hágai XI.

Maude Abbott kanadai orvos (1869–1940)

május 25, 2015 - 21:41

Az első nők egyike, akik Kanadában orvosként praktizáltak, az első nő, aki a montreáli McGill egyetem orvoskarát elvégezte 1894-ben. 1897-ben a szívzörejekról írt tanulmányát a montreáli orvosi társáság előtt egy férfikollégája olvasta fel, mivel az előadóterembe nem léphettek be nők! 1923-1925 között a Woman’s Medical College of Pennsylvania tanára, 1926-tól a McGill University professzora. Több, mint száz tudományos publikációja jelent meg, Atlas of Congenital Cardiac Disease című könyve nemzetközi elismertséget jelentett.

Anna Marion Hilliard kanadai nőgyógyász (1902–1958)

május 25, 2015 - 22:55

A torontói egyetemen diplomázott, posztgraduális tanulmányait Angliában végezte. 1928-tól a torontói Women's College Hospitalban dolgozott. 1947-ben a szülész- és nőgyógyász osztály vezetője lett. 1947-ben kidolgozott egy egyszerüsített Pap-tesztet (méhnyakrák szűrésére alkalmas vizsgálat). Sok elismerést kapott a pácienseihez és a szüléshez való józan, praktikus hozzáállásáért.
Néhány munkája: A Woman Doctor Looks at Love and Life; Women and Fatigue.