Fugulyán Katalin szemészorvos (1888–1969)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Fugulyán Katalin szemészorvos (1888–1969)

május 25, 2015 - 21:22
Az első diplomás erdélyi orvosnők egyike.
1888. január 24-én született orvoscsaládban. Az első diplomás erdélyi orvosnők egyike. A kolozsvári egyetemen szerzett orvosi diplomát. Tanársegédként dolgozott a kolozsvári szemészeti klinikán, majd 1920-tól 1938-ig iskolai orvos és középiskolai tanár. 1940 és 1944 között egyetemi adjunktus volt, majd 1944-45-ben a magyar nyelvű szemészeti előadások mb. egyetemi tanára. Szakcikkeit az Erdélyi Múzeum Egyesület Értesítője, a Magyar Népegészségügyi Szemle és a kolozsvári Orvosi Szemle közölte.
 

"Negyedéves hallgatóként már két kiváló szemészeti pályamunkát készített, s azokat Imre József professzor elismerően értékelte. A későbbiekben is több tudományos dolgozata jelent meg az EME-értesítőben, a kolozsvári Orvosi Szemlében, a budapesti Népegeszségügyi Szemlében, minden esetben az orvosi naplóinak adataira támaszkodott. 1914–1957 között magánpraxist folytatott, majd 1959–1967 között a poliklinikai szakrendelésen folytatta orvosi tevékenységét. Öt évtized alatt 60.799 új beteg kórképét jegyezte be, így akár 40-50 évig is követhető egy-egy beteg szemészeti kórtörténete. A társadalom minden rétegéből voltak betegei, megfordult a rendelőjében dr. Bernády György is Marosvásárhelyről. Kolozsváron sok író, költő volt a páciense, mint például , Kuncz Aladár, Szántó György, Bánffy Miklós, Szentimrei Jenő, Kós Károly, Balog Edgár, Vita Zsigmond,a festőművészek közül Fülöp Antal Andor, stb. Közismert volt embersége, a szegény sorsúakat, politikai menekülteket, háborús sebesülteket ingyen kezelte. Elnöke volt 1940-től a főiskolát végzett nők kolozsvári szervezetének. Szociális tevékenységéért kétszer is kitüntette a Vöröskereszt." (Dr. Fugulyán Gergely szemész főorvos élete és munkássága (1.), )

"Dr. Fugulyán Katalin életpályája ismert a kolozsváriak számára: 1906-ban ő volt egyike annak az első három nőhallgatónak, akik a kolozsvári egyetemen kezdhették tanulmányaikat. Azokat 191 l-ben befejezve, a kolozsvári Szemészeti Klinika első tanársegéde, majd adjunktusa, végül 1944-45-ben megbízott előadótanára lett. Trianon az ő karrierjébe is beleszólt, mégis töretlen hittel végezte munkáját 1967-ig. Mikor én hozzákerültem, már elvették rendelőjét és annak várótermét, meg szolgálati szobáját, így még két családdal kellett közös háztartásban élnie. Rövidesen megszüntették az otthoni magánrendelést és elvették még egy szobáját, így egyetlen kisebb szobában élt, melynek bejárata a közös fürdőszobán keresztül volt. Szüleivel nyugszik a Házsongárdi temetőben, de sírjába temették unokaöccsét, dr. Fugulyán Gergely marosvásárhelyi szemészt is. (...) Már említett egyetemi oktatói rangja mellett, számos írása jelent meg a kolozsvári Orvosi Szemlében, a budapesti Népegészségügyi Szemlében, és ebben komoly támasza volt az a híres nyilvántartása, melyet betegeiről vezetett. Hatalmas praxisa az erdélyi társadalom minden rétegéből vonzotta a betegeket, független nemzetiségtől, rangtól. A magyar közösségből nemcsak Bernády György, marosvásárhelyi polgármester, hanem számtalan költő, író: Reményik Sándor, Kuncz Aladár, Bánffy Miklós, Szentimrey Jenő, Tessitori Nóra, Kelemen Lajos, Kós Károly, Szabó T. Attila és képzőművész: Fülöp Antal Andor, Nagy Imre, Szervátiusz Jenő, Szopós Sándor, Gy. Szabó Béla jártak rendelőjében. Társadalmi tevékenységéért nemcsak a ritka Nemzetvédelmi Keresztet, hanem a többszöri Vöröskereszt általi kitüntetést is elnyerte. Egészségtanóráit mind a Marianumban és a Református Kollégiumban, mind a gyári munkásnők körében is hallhatták az érdeklődők. Elismerését tükrözi a Főiskolát Végzett Nők kolozsvári fiókjának választott elnöki tisztje is, melyet 1940-től érdemelt ki. Katus néném hírneve ma is él a budapesti szakmai körökben. Döbbenten hallottam az általunk immár 30 éve ismert és számtalanszor konzultált egyetemi szemészprofesszort, amint a legnagyobb elismeréssel említette, hogy olvasta Katus korabeli cikkeit." (Muradin Jenő )

 

 

Berkovits René magyar orvos, feminista (1882–1944)

május 25, 2015 - 21:51

1904-ben Budapesten diplomázott, majd szülővárosában, Nagyváradon telepedett le, kör- és magánorvosként praktizált. Részt vett a századelő haladó mozgalmaiban, a nagyváradi és az ottani Társadalomtudományi Társaság tagja volt, Ady Endre és a Holnap baráti köréhez tartozott. 1911-ben kinevezik a város tisztiorvosának, az I. világháború alatt a helyi katonai járványkórház parancsnoka.

L. Kiss Ibolya orvos, író (1895–1980)

február 22, 2019 - 21:39

Erdélyben, Érbogyoszlón született, a nagyváradi premontrei gimnáziumban érettségizett. Családjában hagyomány volt az orvosi pálya, ezért a budapesti orvosegyetemre iratkozott be. Diplomájának kézhezvétele után a Rókus Kórház bőrgyógyászatán dolgozott, ott ismerkedett meg a szlovák Miloš Lacko bőrgyárossal, akivel házasságot kötött. Liptószentmiklóson éltek, ahol idegorvosként dolgozott, ott jelentek meg első írásai. 72 éves korában nyugdíjazták, férje is akkortájt halt meg, így testvéréhez költözött Budapestre.

Néhány munkája:

Légrády Erzsébet, az első magyar nő, aki gyógyszerészdoktori címet szerzett (1874–1959)

december 27, 2016 - 17:05

A XX. század fordulóján leánygimnáziumok még nem léteztek, ezért a által 1869-ben alapított felső leányiskolában fejezte be tanulmányait, utána a Markó utcai fiúgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. Magister pharmaciae oklevelét 1905-ben szerezte meg a budapesti egyetemen, gyógyszerészdoktori képesítést 1906-ban kapott. Részt vett a hágai XI.

Rebecca Boone, pszichológus, az online közösség egyik úttörője (1938–1997)

augusztus 23, 2011 - 17:54
Rebecca Boone

Rebecca Boone, vagy ahogy a hálón ismerték, Beck Alabamában született a harmincas években. A déli hagyományoknak megfelelően udvarias és vendégszerető volt, könnyedén, zavartalanul mozgott olyan emberek és szokások között is, amelyek különböztek az ő gyökereitől. Legközelebbi munkatársai így jellemezték: fesztelen, becsületes, szenvedélyes, odaadó, hűséges és izgága. 

Dorothea Leporin (Erxleben), az első német orvosnő (1715–1762)

május 30, 2015 - 22:37

A korszellemmel szembemenő orvos apja támogatta lánya természettudományos érdeklődését, és átadta neki a gyógyítási ismereteket. A lánynak már fiatalon híre ment, mert hatékonyabb volt, mint a többnyire csak természetfilozófiai képzettséggel és vajmi kevés gyakorlati tudással rendelkező, egyetemet végzett doktorok. Hallott Anna Maria van Schurmanról, akinek példája inspirálón hatott rá. 

Karolina Widerström svéd orvos, politikus, feminista (1856–1949)

március 18, 2016 - 01:00

1856 . december 10-én született értelmiségi családban. A Gymnastik- och idrottshögskolan (egészség- és testnevelés) főiskola elvégzése után 1875-től gyógytornászként dolgozott. 1879-ben az uppsalai orvosegyetem hallgatója lett, orvosi diplomáját 1888-ban a stockholmi Karolinska Institutet-en szerezte meg. Orvosként elsőrangú fontosságúnak tartotta, hogy a nők megismerjék saját testüket, tudatosan foglalkozzanak egészségükkel, 1899-ben Kvinnohygien (női higiénia) címmel írt a témáról könyvet. Ugyanolyan fontosnak tartotta, hogy a férfiakkal azonos jogaik és lehetőségeik legyenek.

Lena Levine amerikai nőgyógyász, pszichiáter (1903–1965)

május 02, 2017 - 23:13

Úttörő munkát végzett a házassági tanácsadás és a születésszabályozás területén. Előadásaiban és cikkeiben nyíltan beszélt arról, hogy a nőknek joguk van szexuális örömhöz. Fontosnak tartotta a szexuális felvilágosítást, nem ellenezte a házasság előtti nemi életet, ezért a korabeli konzervativ társadalomban sok ellenséget szerzett. 

Néhány munkája: The Doctor Talks with the Bride (1938); The Modern Book of Marriage: A Practical Guide to Marital Happiness (1957).

Emily Stowe kanadai orvos, feminista (1831–1903)

május 04, 2017 - 16:53

 után a második kanadai orvosnő. Ontario államban született, kvéker családban, ahol a szülők hat lányuk taníttatására nagy gondot fordítottak. Az USA-ban, Providence-ben szerzett tanári képesítést koedukált intézményben, ezután hét évig szülővárosa iskolájában dolgozott. A női jogok iránt 1852-ben kezdett érdeklődni, amikor a Victoria College visszautasította jelentkezését a neme miatt.

Csökkentette a csecsemőhalálozást: Ingrid Leodolter osztrák orvos, politikus (1919–1986)

augusztus 13, 2017 - 22:50

Ausztria első közegészségügyi és környezetvédelmi minisztere Bécsben született, az ottani orvosegyetemen diplomázott 1943-ban. 1951-ben belgyógyász szakvizsgát tett, ezt követően a Sophienspitals belgyógyásza, majd 1961-71 között a kórház vezetője volt. 1972-ben megbízták az akkor létrehozott Ministerium für Gesundheit und Umwelt vezetésével. Működése alatt, 1974-ben vezették be a Mutter-Kind-Pass programot, aminek eredményeként drámaian csökkent az országban a csecsemőhalálozás. Nevéhez fűződik a 30 év feletti nők ingyenes emlő- és méhrák szűrésének bevezetése is. 

Pierra Vejjabul thai orvos (1909–1984)

november 14, 2018 - 23:34

Párizsban végezte el az egyetemet, hazatérte után a thai egészségügyi minisztériumban dolgozott. Komoly harcot indított a prostitúció és gyerekkereskedelem ellen, többek között megalapította a Pierra Maternity and Child Welfare Foundation-t, több külföldi szervezettel is együttműködött. Tevékenysége miatt több életveszélyes fenyegetést kapott a Thaiföldön hatalmas üzletet jelentő emberkereskedelem képviselőitől.

Jane Cooke Wright amerikai orvos, rákkutató (sz. 1919)

november 30, 2016 - 21:50

A rák kemoterápiás kezelésének úttörője. Apja az első afro-amerikai orvosok egyike, akik a Harvardon végeztek. New York-ban praktizált és a harlemi kórház rákkutató alapítványának létrehozója volt.

 

Jane a Smith College elvégzése után eredményei alapján a New York Medical School ösztöndíjasa, 1945-ben kitüntetéssel doktorált. A Bellevue Hospital-ban volt szigorló, két évig a Harlem Hospital-ban rezidens. Végzés után nem kapott állást, ezért magánpraxist nyitott. Ugyanebben az évben házasodott össze David Dallas Jones ügyvéddel, két lányuk született.