Ha egy nő okos, akkor "férfias"? Margaret Fuller és a "nagy per"

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ha egy nő okos, akkor "férfias"? Margaret Fuller és a "nagy per"

július 20, 2012 - 22:59

„Ha egy nő éles elmével, kreativitással, zsenialitással rendelkezik, ne „férfiasnak” titulálják!"

1843. júl. 21-én jelent meg az amerikai feminizmus előfutárának, Margaret Fullernek a The Great Lawsuit: Man versus Men, Woman versus Women c. írása, melyben a szerző a nemek egyenlőségéért szállt síkra. A nők alárendelt, függő szerepe helyett önálló egyén mivoltukat szorgalmazza. Byron elhíresült verssorával vitatkozva („A férfi élete és szerelme kettő, /a nőnek élni és szeretni egy”) tagadja, hogy a nő természettől fogva dependens lény lenne, akinek az életcélja a szerelemben merülne ki. Kiemeli, hogy a nemek egyenlőségének társadalmi elismerése a férfiaknak is javára válna, többek közt mert tartalmas kapcsolat, autentikus szerelem egyenrangú felek közt jöhet csak létre. Felveti továbbá azt a gondolatot is, hogy minden ember rendelkezik „férfias” és „nőies” vonásokkal egyaránt: „Nem léteznek teljes mértékben maszkulin férfiak, és teljes mértékben feminin nők” – vetíti előre a mai pszichológiában evidenciaként elismert nézetet.

Margaret Fuller 1810-ben született Cambridgeportban, Massachusettsben. Apja, egy neves ügyvéd, kiváló oktatásban részesítette, a kislány már 10 évesen eredetiben olvasta a latin nyelvű klasszikusokat. Németül és olaszul önállóan tanult meg, Goethe és Bettina von Arnim műveit fordította. Apja halála után tanításból tartotta el a testvéreit.

1839-ben – az akkoriban divatossá váló szalonok, olvasókörök, vitakörök mintájára, melyek a nők számára akkor még nem hozzáférhető felsőoktatást voltak hivatottak némileg pótolni  – nyilvános beszélgetéseket szervezett, melynek célja volt „bátorítani a nőket az önkifejezésre és az önálló gondolkodásra.” Az öt évig tartó eseménysorozaton a kor sok prominens nő- és férfialakja megfordult, és a résztvevők a később kibontakozó feminizmus bázisát is adták.

Fuller később Emersonnal együtt a The Dial c. irodalmi-filozófiai folyóirat újságírója lett, fent említett esszéje is itt jelent meg. Az írást később könyvvé bővítette, Woman in the Nineteeenth Century címmel, melyet 1845-ben adtak ki. 1844-től a New York Tribune újságírója. A lap első női külföldi tudósítójaként sokat utazott, így ismerkedett meg egy Ossoli nevű olasz férfival, akitől egy fia született. 1850-ben, 40 évesen családjával együtt hajóbalesetben meghalt.

Az amerikai nőmozgalom legismertebb alakjai, és nagy példaképüknek tekintették. A nők jogai mellett – mint a korai amerikai feministák többségét – a rabszolgák felszabadítása, valamint a börtönreform is foglalkoztatta.

 

 

Iráni nők fejkendő nélkül - Masih Alinejad iráni újságíró (sz. 1976)

június 16, 2015 - 17:49
Az 1979-es forradalom óta Iránban kötelező a hajat teljes egészében eltakaró hidzsáb viselete - ha a nők nem tartják be ezt a szabályt, börtön és/vagy megkorbácsolás lehet a büntetésük. Csak tavaly az erkölcsrendészet 3,6 millió nőt figyelmeztetett, bírságolt meg vagy tartóztatott le.
 

"Égdörgés harsogása, villám vakító fénye szeretnék lenni" - A feminista földműves asszony: Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára

december 27, 2016 - 23:37

 A nek 1904-es budapesti alapítása után nem sokkal szerte az országban alakultak hasonló szervezetek, többek közt Balmazújvároson, mintegy 80, különböző korú nővel - ez volt a Balmazújvárosi Szabad Nőszervezet, amely jól példázta, hogy a Feministák Egyesülete, a korabeli rosszindulatú híresztelésekkel ellentétben, nem csak az "úriasszonyok" érdekeiért küzdött.

Minnie Fisher Cunningham amerikai gyógyszerész, politikus, feminista (1882–1964)

március 18, 2017 - 22:34

A League of Women Voters első ügyvezető titkára a University of Texas  első női gyógyszerészhallgatója volt, 1901-ben diplomázott.  Huntsvilleben kapott állást, és amikor rájött, hogy diploma nélküli férfikollegái kétszer annyit keresnek, mint ő, elhatározta, változtatni kell. Meggyőződése volt, hogy a változáshoz szavazóképes  nők kellenek, és ettől kezdve életét a szüfrazsett mozgalomnak szentelte. A Galveston Equal Suffrage Association elnökeként komoly szerepe volt abban, hogy 1918-ban Texas államban, 1920-ben pedig az egész Egyesült Államokban a nők kivívták a szavazati jogot.

Ruth Bader Ginsburg amerikai jogász (sz. 1933)

március 25, 2017 - 00:54

1972-ben ő volt az első nő, akit kineveztek a Columbia University professzorának. 1992-ben Clinton elnök javaslatára a legfelsőbb bíróság tagja lett. Egész életében a nőjogok elkötelezett támogatója volt, nevéhez fűződik az ACLU (American Civil Liberties Union) Women's Rights Project elindítása. Pályafutása alatt számtalan nemi alapú diszkriminációs ügyben hozott precedens értékű döntést. 

Az amerikai óvodaalapítás úttörője: Emma Marwedel

április 08, 2017 - 20:53

Az amerikai óvodaalapítás úttörője a németországi Mündenben született 1818-ban. Hamburgban szerzett tanári oklevelet, különösen a kisgyermekek oktatása érdekelte. Meggyőződéses feminista volt, egyik alapító tagja  1865-ben az első német feminista egyesületnek, a Deutscher Verein Frauenfortschritt-nek.

Elizabeth Palmer Peabody meghívására az Egyesült Államokban utazott. 1872-ben Washingtonban nyitott óvodát, majd Los Angeles, Oakland és San Francisco következett. Létrehozta a Pacific Kindergarten Normal School-t, amelyet 1886-ig, nyugdíjazásáig vezetett. 1893-ban halt meg.

Mary Agnes Chase amerikai botanikus, szüfrazsett (1869–1963)

április 22, 2017 - 00:02

A középiskola elvégzése után Chicagoban egy újság korrektora volt, szabad idejében növényeket rajzolt és festett. 1901-ben a Field Museum asszisztenseként dolgozott, 1903-ban a U.S. Department of Agriculture  botanikai illusztrátora lett. Hamarosan terepmunkát is végzett, felfedezéseiről több publikáció jelent meg. Az Egyesült Államokon kívül brazíliai expedíciókon is részt vett. Több mint 70 közleménye jelent meg, a The Structure of Grasses Explained for Beginners és a Manual of grasses of the United States című könyvei a szakma alapműveinek számítanak.

Bella Abzug ügyvéd, politikus, feminista (1920–1998)

május 04, 2017 - 17:05

Jogi diplomájának megszerzése után szakszervezeti és polgári jogi ügyekkel foglalkozott. A vietnami háború idején kezdeményezésére jött létre a Women Strike for Peace Movement női békemozgalom. 1971 és 1977 között a Demokrata Párt tagjaként beválasztották kongresszusba, ahol kiállt a vietnami háború befejezéséért. Komoly kampányt folytatott a melegek, leszbikusok polgári jogaiért, a nők esélyegyenlőségéért. A Women's Environment and Development Organization (WEDO) nemzetközi szervezet egyik alapítója és vezetője, a National Advisory Committee for Women társelnöke.

Grace Lee Boggs amerikai író, filozófus, polgárjogi aktivista, feminista (1915–2015) 

június 27, 2017 - 20:09

Szegény kínai bevándorlók gyereke, gyors felfogóképességére, logikus gondolkodására korán felfigyeltek tanárai. Ösztöndíjjal végzett a Barnard College-ban, filozófiai doktori disszertációját a Bryn Mawr College-ban készítette és védte meg 1940-ben. Fiatalkorától haláláig szenvedélyesen ügyeket képviselt – a nők, a feketék, a munkanélküliek, a kizsákmányoltak ügyeit. Alapítója volt többet között a Save Our Sons And Daughters és a Detroiters Working for Environmental Justice egyesületeknek.

Néhány munkája:

Carrie Chapman Catt amerikai feminista (1859–1947)

május 24, 2016 - 11:04

A wisconsini Riponban született Carrie Clinton Lane néven. Apja csak nehezen engedte, hogy felsőfokú tanulmányokat folytasson. Végül, részben saját finanszírozással, az Iowa State College-re került, ahol csatlakozott a Crescent Literary Society diákkörhöz. Nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy a szervezet gyűlésein csak férfi hallgatók szólalhatnak fel - kiállása a szabályzat megváltoztatását eredményezte.

Mary Putnam Jacobi amerikai orvos, női választójogi aktivista (1842–1906)

december 17, 2016 - 19:07

Londonban született, ahol amerikai apja a Wiley & Putnam kiadó angliai kirendeltségének vezetőjeként tartózkodott. A család 1848-ban visszatelepült New York City-be. Mary 18 évesen két novellát jelentetett meg, és többek közt től (az első nő, aki az USA-ban orvosi diplomát kapott) orvostudományt tanult. Apja a kezdeti viszolygás után végül elfogadta és támogatta lánya törekvését.