Légrády Erzsébet, az első magyar nő, aki gyógyszerészdoktori címet szerzett (1874–1959)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Légrády Erzsébet, az első magyar nő, aki gyógyszerészdoktori címet szerzett (1874–1959)

december 27, 2016 - 17:05

A XX. század fordulóján leánygimnáziumok még nem léteztek, ezért a által 1869-ben alapított felső leányiskolában fejezte be tanulmányait, utána a Markó utcai fiúgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. Magister pharmaciae oklevelét 1905-ben szerezte meg a budapesti egyetemen, gyógyszerészdoktori képesítést 1906-ban kapott. Részt vett a hágai XI. Nemzetközi Gyógyszerész Kongresszuson - valószínűleg ő az első női tudós, aki Magyarországot nemzetközi tudományos konferencián képviselte, ráadásul rögtön egy nagy feltűnést keltő témában, mert a magyarországi női gyógyszerészekről beszélt. Az élményről novellát írt  a Gyógyszerészi Hetilapban. Harcolt a tudományos pályákon, az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesületének alapító tagja. Budapesten a Király u. 86. sz. alatti patika tulajdonosa volt. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság alapító tagja, a Jakabházy-érem tulajdonosa volt. 

 

 

Thinagl Szerafin, az első magyar gyógyszerésznő (1880–1956)

december 27, 2016 - 16:59

Az első magyar gyógyszerésznő Thinagl Szerafin Nagyszombaton született, kisnemesi családba. Családja ellenkezése dacára 1898-ban gyógyszerész gyakornoknak állt, az így keresett pénzből pedig Kolozsvárra utazott, ahol beiratkozott az egyetemre. Nő lévén csak a tanárral együtt léphetett be az előadóterembe, és nem ülhetett a férfihallgatók közé, külön széket kapott. Minden nehézség ellenére 1903-ban kitüntetéssel diplomázott. Egy évre rá házasságot kötött Pesthy Miklós gyógyszerésszel, Déván nyitottak gyógyszertárat, amit közösen vezettek.

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

Polányi Laura (Striker Sándorné) történész, feminista (1882–1959) 

április 04, 2017 - 01:45

Híres család tagja: apja Polacsek Mihály vasútépítő mérnök, anyja az irodalmi szalonjáról ismert Wohl Cecília, testvérei Polányi Károly gazdaságtörténész (a Galilei Kör első elnöke, felesége ) és Polányi Mihály kémikus. Egyik unokatestvérük Szabó Ervin. 

Aletta Jacobs, holland orvos, feminista (1854–1929)

július 05, 2011 - 11:07

Abraham Jacobs orvos és felesége, Anna de Jongh 6 lányt és 6 fiút nevelt fel abban a meggyőződésben, hogy az iskolázottság, a tudás egyformán megilleti őket. A XIX. század végén Hollandiában a lányok modern nyelveket, művészetet, zenét, kézimunkát és jómodort tanultak, az egyetemi tanulmányokra készülő fiúk pedig matematikát, történelmet, latint és görögöt. Jacobs doktor meggyőzte a helyi középiskola vezetőjét, engedje be Alettát az órákra, hogy fel tudjon készülni az egyetemi tanulmányokra.

Elizabeth Blackwell angol orvos (1821–1910)

május 25, 2015 - 21:28

Az első nő, aki az Egyesült Államokban orvosi diplomát kapott, és az első nő, aki az Egyesült Királyság orvosregiszterében szerepel.

Bristolban született, a család később az Egyesült Államokba emigrált. Elizabeth orvos szeretett volna lenni, jelentkezését 29 egyetem utasította vissza, míg végül a Geneva College befogadta. 1849-ben diplomázott, a diplomaosztáson rengeteg nő jelent meg tiszteletére.

Ezután Párizsba ment, ahol nőgyógyászati tanulmányokat folytatott.

Sarah Hackett Stevenson amerikai orvos (1841–1909)

március 18, 2016 - 00:36

Buffalo Grove-ban született 1841. február 2-án. A Mount Carroll Seminary elvégzése után az Illinois State Normal University hallgatója volt, 1863-ban diplomázott. Néhány évig tanított, majd Chicagoba költözött, ahol a Women's Hospital Medical College elvégzése után 1874-ben megszerezte orvosi diplomáját és ugyanott kapott állást is. Boys and Girls in Biology címmel írt felvilágosító könyvet középiskolás diákoknak. Két évvel később az amerikai orvostársaság beválasztotta tagjai közé.

Götz Irén vegyész (1889-1941)

február 23, 2019 - 23:34

Magyaróváron született 1889. április 3-án. 1907-ben iratkozott be a budapesti egyetemre. 1911-ben doktorátust szerzett: kidolgozott egy méréstechnikai módszert a radioaktív sugárzással foglakozók munkálatainak segítésére. Védése után Párizsba ment, és a Marie Curie vezetése alatt álló intézetben folytatta a munkát. Betegség miatt visszatért Budapestre, az Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében.

Virginia Apgar amerikai orvos (1909–1974)

május 25, 2015 - 22:14
Az első nő, akit a Columbia University egyetemi tanárrá nevezett ki. Sebészként kezdett, később aneszteziológiára és újszülöttekre specializálódott. Nevéhez fűzódik az Apgar skála kidolgozása, amelyet világszerte elfogadtak és alkalmaznak az újszülöttek állapotának felmérésére. A szó az öt vizsgálandó jellemző angol kezdőbetűjéből adódik: appearance, pulse, grimace, activity, respiration (bőrszín, pulzus, grimasz, aktivitás, légzés ).
 
 

Anna Bayerová, a második cseh orvosnő (1853–1924)

május 30, 2015 - 22:32

elnikben született, az akkori osztrák-magyar monarchiában nők nem járhattak egyetemre, ezért Svájcba ment és Zürichben, majd Bernben volt egyetemi hallgató. 1881-ben végzett, de mivel hazájában nem ismerték el diplomáját, Bosznia-Hercegovinában kezdett praktizálni. 1883-tól svájci kórházakban dolgozott, tüdőgyógyászatra szakosodott. 1907-ben egy genfi szanatóriumot bérelt, ez, mivel az üzleti részhez nem értett, nem volt nyereséges. 1909-től néhány évet Angliában töltött.