Thinagl Szerafin, az első magyar gyógyszerésznő (1880–1956)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Thinagl Szerafin, az első magyar gyógyszerésznő (1880–1956)

december 27, 2016 - 16:59

Az első magyar gyógyszerésznő Thinagl Szerafin Nagyszombaton született, kisnemesi családba. Családja ellenkezése dacára 1898-ban gyógyszerész gyakornoknak állt, az így keresett pénzből pedig Kolozsvárra utazott, ahol beiratkozott az egyetemre. Nő lévén csak a tanárral együtt léphetett be az előadóterembe, és nem ülhetett a férfihallgatók közé, külön széket kapott. Minden nehézség ellenére 1903-ban kitüntetéssel diplomázott. Egy évre rá házasságot kötött Pesthy Miklós gyógyszerésszel, Déván nyitottak gyógyszertárat, amit közösen vezettek. 1915-ben a család Isaszegre költözött, ahol megvásárolták az Angyal gyógyszertárat. Lánya szintén gyógyszerésznek, fia orvosnak tanult.  Férje 1930-ban bekövetkezett halála után Szerafin egyedül vezette a patikát, később lánya dolgozott mellette.

 

 

Légrády Erzsébet, az első magyar nő, aki gyógyszerészdoktori címet szerzett (1874–1959)

december 27, 2016 - 17:05

A XX. század fordulóján leánygimnáziumok még nem léteztek, ezért a által 1869-ben alapított felső leányiskolában fejezte be tanulmányait, utána a Markó utcai fiúgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. Magister pharmaciae oklevelét 1905-ben szerezte meg a budapesti egyetemen, gyógyszerészdoktori képesítést 1906-ban kapott. Részt vett a hágai XI.

Tedeschi Borbála, az első magyar női bölcsészdoktor

február 24, 2019 - 00:41

1869-ben született Temesváron. Jómódú apja, Tedeschi János Gusztáv testvéreivel gőzmalmot, vasöntödét, edény- és épületvas-kereskedést üzemeltetett. Anyja egy patikus lánya, Graff Mária. A családban tizennégy gyerek született, tizenegy érte meg a felnőttkort, Borbála ("Betti") az öt lány egyike. A szülők minden gyereküket iskoláztatták, de ekkor a lányoknak jóformán csak a tanári pálya állt rendelkezésre. 

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

Polányi Laura (Striker Sándorné) történész, feminista (1882–1959) 

április 04, 2017 - 01:45

Híres család tagja: apja Polacsek Mihály vasútépítő mérnök, anyja az irodalmi szalonjáról ismert Wohl Cecília, testvérei Polányi Károly gazdaságtörténész (a Galilei Kör első elnöke, felesége ) és Polányi Mihály kémikus. Egyik unokatestvérük Szabó Ervin. 

Fugulyán Katalin szemészorvos (1888–1969)

május 25, 2015 - 21:22
1888. január 24-én született orvoscsaládban. Az első diplomás erdélyi orvosnők egyike. A kolozsvári egyetemen szerzett orvosi diplomát. Tanársegédként dolgozott a kolozsvári szemészeti klinikán, majd 1920-tól 1938-ig iskolai orvos és középiskolai tanár. 1940 és 1944 között egyetemi adjunktus volt, majd 1944-45-ben a magyar nyelvű szemészeti előadások mb. egyetemi tanára. Szakcikkeit az Erdélyi Múzeum Egyesület Értesítője, a Magyar Népegészségügyi Szemle és a kolozsvári Orvosi Szemle közölte.
 

A világ első női idegsebésze: Sofia Ionescu-Ogrezeanu román orvos (1920–2008)

május 25, 2015 - 22:02

1939-ben a bukaresti orvosi egyetemen kezdte meg tanulmányait. 1943 nyarán a Fălticeni kórház sebészeten dolgozott önkéntesként, főleg amputációkat végzett. 1943 októberétől a bukaresti 9. számú kórház rezidense volt, a város bombázása alatt neki kellett egy sürgős agyműtétet elvégeznie. Diplomájának kézhezvétele után a kórház híres vezető idegsebésze, Dimitrie Bagdascar felajánlotta, hogy lépjen be a csapatába. Az ott töltött 47 év alatt szakterületén nemcsak hazájában, de az egész világon elismert lett. 

Rosetta Sherwood Hall amerikai orvos, misszionárius (1865–1951)

május 30, 2015 - 22:16

Libertyben (N.Y.) született, Philadelphiában a Woman's Medical College of Pennsylvania hallgatója volt. Koreába ment, ahol férjhez ment egy kanadai orvoshoz, ezzel elvesztette amerikai állampolgárságát. Látás- és hallássérülteket kezelt, kidolgozta  koreai nyelvre a braille írást, iskolát hozott létre vak és süket gyermekeknek. Alapítója volt 1928-ban a Chosun Women's Medical Training Institute-nak, tervei szerint itt idővel nők tanulhatnak orvosnak. Férje halála után is Koreában dolgozott tovább, gyógyított, kórházakat hozott létre, segítette a lányok továbbtanulását.

Hedda Heuser-Schreiber német orvos, újságíró, politikus (1926–2007) 

október 15, 2017 - 00:00

Kölnben született, nevelőapja az FDP (Freie Demokratische Partei) egyik alapítója volt. Münchenben és Düsseldorfban járt egyetemre, 1951-ben kapta meg orvosi diplomáját, Kölnben, majd Bergisch Gladbachban praktizált. Rendszeresen publikált és televíziós előadásokat is tartott, témái az egészségügy, a szociális problémák és a nők helyzete volt.  1973-ban megválasztották a  Deutschen Ärztinnenbundes elnökének. Fiatalkorától aktivan politizált, 19 évesen lett az FDP tagja. 1958 – 1962 között Bensbergben a városi tanács tagja volt.

Megtalálta a szülés utáni vérzés ellenszerét: Utako Okamoto japán orvos, kutató (1918–2016)  

április 01, 2019 - 16:07

A szülés utáni végzetes vérzést csillapító tranexaminsav felfedezője Tokióban született. 1936-ban kezdte egyetemi tanulmányait, 1941-ben diplomázott. Az egyetem fiziológiai tanszékén kutató asszisztensként kezdett, majd férjével együtt a Keio egyetem kutatója lett. 1962-ben publikálta felfedezését, hogy a tranexaminsav 27-szer hatásosabb a vérveszteség kezelésére, mint bármelyik más ismert anyag. 1966-ban egyetemi tanári kinevezést kapott a Kobe Gakuin egyetemen, ahol nyugdíjazásáig dolgozott.

Lovisa Åhrberg svéd sebész (1801–1881)  

május 15, 2019 - 00:38

A XVIII. században és még azután is jóideig az ápolónők nem voltak iskolázottak, az orvosoktól és egymástól tanulták meg a tennivalókat. Lovisa anyja és nagyanyja ilyen nővér volt, gyakran elkísérte őket a betegekhez. Felnőttkorában egy stockholmi családnál szolgált, szabadidejében a környezetében lévő szegényeket gyógyította ingyen. Sikeres kezeléseinek híre terjedt, gazdag emberek hívták és jól megfizették, 1840-től kizárólag orvoslással foglalkozott.

Franziska Tiburtius német orvos (1843–1927)

május 25, 2015 - 21:23

1843. január 24-én született. Az első német orvosnők egyike. Mivel német egyetemek nem fogadtak női orvostanhallgatókat,  Zürichben tanult és ott diplomázott kitüntetéssel 1876-ban. Egy évre Drezdában volt nőgyógyászati gyakorlaton Franz von Winckel professzornál, aki azon kevesek közé tartozott, akik egyetértettek a női orvosképzéssel. Ezután évfolyamtársával, Emilie Lehmus-al nyitottak Berlinben rendelőt. Rengeteg nehézséget kellett leküzdeniük, a hivatalok packázásait, a férfi kollegák ellenállását, rosszakarókat, akik még a névtáblájukat is rendszeresen lelopták.