"Aki csak annyit tesz, amennyi a kötelessége, az szolga" - Kasztner Janka pedagógus (1850–1923)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

"Aki csak annyit tesz, amennyi a kötelessége, az szolga" - Kasztner Janka pedagógus (1850–1923)

január 09, 2019 - 00:00
A magyar nőnevelés egyik úttörője.

1850-ben Ladoméren született gazdatiszt lányaként. Győrött, Zalud Antonia magánnevelőintézetében tanult, ahol, miután apja kereset nélkül maradt, segédtanítói állást vállalt. 1871-ben felvételt nyert  tanítónőképzőjébe. 1872-ben a Zichy Antal által kitűzött néhány aranyból álló pályadíjat: "Melyek a nőnevelésnek hazánkban mutatkozó főbb hiányai?" c. pályakérdésre, 16 pályázó közűl ő nyerte el. A felső nép- és polgári iskolai oklevelet is megszerezve öt évig magántanítónő volt.  

1874-től az ipolysági polgári leányiskola vezetője, majd egy év után az akkor megalapított győri Állami Tanítónőképzőintézet első igazgatója volt. A képző negyven tanulóval, köztük 20 bentlakóval indult. Vezetésének tíz éve alatt többszáz, jól felkészített tanítónő végzett az intézetben. Tanítványa volt a szombathelyi feminista mozgalom későbbi vezetője, is. 1877 nyarán tanulmányutat tett Felső-Olaszországban. Élénk részt vett Győr város tanügyi életének mozgalmaiban. A győrvidéki tanítóegylet alelnökének választotta, a győri községi leányiskola felügyelősége pedig tagjává. Igazgatói tíz éves működésének emlékére növendékei 400 frt alapítványt tettek a magyar tanítók országos árvaháza javára.

Győr után a kolozsvári, majd 1896-tól a budapesti állami polgári iskolai tanítónőképző igazgatója volt. Az intézet az ő igazgatósága idején kapta az Erzsébet Nőiskola elnevezést. 

Publikációi jelentek meg a Nemzeti Nőnevelésben és a Győri Tanügyi Értesítőben, könyve Emlékeim címmel jelent meg.

 

Felhasznált irodalom: 

 

 

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Karacs Teréz pedagógus (1808–1892)

január 03, 2019 - 09:00

Apja Ferenc rézmetsző, anyja Takács Éva, az első magyar nő, aki nyilvános publikációban arról értekezett, hogy azonos képesítés mellett a nők a férfiakkal egyenértékű tudományos, művészeti és politikai teljesítményre lennének képesek. A családban mind a hat gyerek alapos nevelést kapott.  A Karacs-házat látogatták a kor neves írói, művészei, így Teréz inspiráló környezetben nőtt fel. 

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

"Haladjunk!" - Veres Pálné Beniczky Hermin a magyar nők oktatásáért

január 06, 2019 - 00:00

Beniczky Hermin (beniczei, micsinyei és pribóczi Beniczky Hermin Karolina) 1815. december 13-án nagymúltú, előkelő családban született a mai Szlovákia területén, Losonc közelében található Lázi-pusztán. A szociális érzékenység családi öröksége volt: anyai nagyapa, Sturman Márton különcnek számított, mert az üzemeiben dolgozó jobbágyoknak fizetést adott, a birtokain élő árva és szegény lányok számára pedig szalmakalapfonó gyárat hozott létre, hogy önálló keresetük legyen. Leánya, Sturman Karolina apjához hasonló elveket vallott.

Teleki Jozefin (Teleki Sándorné), a magyar nőnevelés úttörője

február 23, 2019 - 00:30

Az erdélyi gernyeszegi Teleki kastélyban született (a Teleki-család református ágában) 1838. október 20-án, apja Teleki Domokos gróf, anyja Tima grófnő. Házi tanára Gyulai Pál volt. Tizennyolc évesen hozzáment Teleki Sándor Pest megyei nagybirtokoshoz, akivel Gyömrőre költözött.

Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki. 

Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda megalapítója (1775–1861)

január 01, 2019 - 00:00
Brunszvik Teréz - Szinay István metszete, 1860 (részlet)

1775. július 27-én született Pozsonyban, nevét Mária Terézia után kapta. Három fiatalabb testvére volt: Ferenc (az ő lánya lesz Brunszvik Júlia), Jozefin és Karolina (az ő lánya lesz Teleki Blanka). Apja, Brunszvik Antal gróf 1790-ben a pozsonyi diétán felszólalt a nőnevelés és az állami lányiskolák szervezése érdekében. Felfigyelt Teréz zenei tehetségére, zongorázni taníttatta, így a kislány már hatévesen zenekari kísérettel közönség előtt eljátszotta Rosetti zongoraversenyét.

„Bálványozott bábok voltunk, legyünk emberekké” - Teleki Blanka (1806–62), a magyar nőnevelés úttörője

január 02, 2019 - 00:00
A sors fintora: Teleki Blanka édesapja, gróf Teleki Imre jelmondata a hosszúfalvai kastély homlokzatára vésve az alábbi volt: „Qui bene latuit bene vixit − Aki jól rejtőzködött, jól élt” (Ovidius). Ugyanakkor a grófnő és unokahúga, teljes életpályája ennek a mondatnak a cáfolatává lett.
 

Domokos Lászlóné Löllbach Emma reformpedagógus (1885–1966)   

június 07, 2019 - 22:58

Salgótarjánban született  A besztercebányai felsőbb leányiskola elvégzése után Budapesten a Csalogány utcai tanítóképzőben az első reformpedagógus, Nagy László tanítványa volt. Oklevelének kézhezvétele után az Erzsébet Nőiskolában nyelv- és történettudományi szakon tanári diplomát is szerzett.  Felismerte a gyermeklélektan fontosságát és az iskolai reformok szükségességét, beutazta Európát, ellátogatott a reformiskolákba, tanulmányozta működésüket és megismerkedett a modern pedagógia képviselőivel.

De Gerando Antonina pedagógus, író, műfordító (1845–1914)

január 03, 2019 - 00:00

Szülei August de Gerando gróf és Teleki Blanka testvére, Teleki Emma. Párizsban született, egyéves korában Magyarországra került, ahol Teleki Blankától tanulta a nyelvet. Párizsban tanult, 1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői képesítést szerzett.

1872-ben Budapesten telepedett le, a -féle Nőegylet intézetében és a kézimunka-ipariskolában tanított.

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)