"Aki csak annyit tesz, amennyi a kötelessége, az szolga" - Kasztner Janka pedagógus (1850–1923)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

"Aki csak annyit tesz, amennyi a kötelessége, az szolga" - Kasztner Janka pedagógus (1850–1923)

január 09, 2019 - 00:00
A magyar nőnevelés egyik úttörője.

1850-ben Ladoméren született gazdatiszt lányaként. Győrött, Zalud Antonia magánnevelőintézetében tanult, ahol, miután apja kereset nélkül maradt, segédtanítói állást vállalt. 1871-ben felvételt nyert  tanítónőképzőjébe. 1872-ben a Zichy Antal által kitűzött néhány aranyból álló pályadíjat: "Melyek a nőnevelésnek hazánkban mutatkozó főbb hiányai?" c. pályakérdésre, 16 pályázó közűl ő nyerte el. A felső nép- és polgári iskolai oklevelet is megszerezve öt évig magántanítónő volt.  

1874-től az ipolysági polgári leányiskola vezetője, majd egy év után az akkor megalapított győri Állami Tanítónőképzőintézet első igazgatója volt. A képző negyven tanulóval, köztük 20 bentlakóval indult. Vezetésének tíz éve alatt többszáz, jól felkészített tanítónő végzett az intézetben. Tanítványa volt a szombathelyi feminista mozgalom későbbi vezetője, is. 1877 nyarán tanulmányutat tett Felső-Olaszországban. Élénk részt vett Győr város tanügyi életének mozgalmaiban. A győrvidéki tanítóegylet alelnökének választotta, a győri községi leányiskola felügyelősége pedig tagjává. Igazgatói tíz éves működésének emlékére növendékei 400 frt alapítványt tettek a magyar tanítók országos árvaháza javára.

Győr után a kolozsvári, majd 1896-tól a budapesti állami polgári iskolai tanítónőképző igazgatója volt. Az intézet az ő igazgatósága idején kapta az Erzsébet Nőiskola elnevezést. 

Publikációi jelentek meg a Nemzeti Nőnevelésben és a Győri Tanügyi Értesítőben, könyve Emlékeim címmel jelent meg.

 

Felhasznált irodalom: 

 

 

Karacs Teréz pedagógus (1808–1892)

január 03, 2019 - 09:00

Apja Ferenc rézmetsző, anyja Takács Éva, az első magyar nő, aki nyilvános publikációban arról értekezett, hogy azonos képesítés mellett a nők a férfiakkal egyenértékű tudományos, művészeti és politikai teljesítményre lennének képesek. A családban mind a hat gyerek alapos nevelést kapott.  A Karacs-házat látogatták a kor neves írói, művészei, így Teréz inspiráló környezetben nőtt fel. 

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

"Haladjunk!" - Veres Pálné Beniczky Hermin a magyar nők oktatásáért

január 06, 2019 - 00:00

Beniczky Hermin (beniczei, micsinyei és pribóczi Beniczky Hermin Karolina) 1815. december 13-án nagymúltú, előkelő családban született a mai Szlovákia területén, Losonc közelében található Lázi-pusztán. A szociális érzékenység családi öröksége volt: anyai nagyapa, Sturman Márton különcnek számított, mert az üzemeiben dolgozó jobbágyoknak fizetést adott, a birtokain élő árva és szegény lányok számára pedig szalmakalapfonó gyárat hozott létre, hogy önálló keresetük legyen. Leánya, Sturman Karolina apjához hasonló elveket vallott.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.