De Gerando Antonina pedagógus, író, műfordító (1845–1914)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

De Gerando Antonina pedagógus, író, műfordító (1845–1914)

január 03, 2019 - 00:00
Teleki Blanka unokahúga, kolozsvári lányiskolaigazgató, a magyar nőnevelés kiemelkedő alakja.

Szülei August de Gerando gróf és Teleki Blanka testvére, Teleki Emma. Párizsban született, egyéves korában Magyarországra került, ahol Teleki Blankától tanulta a nyelvet. Párizsban tanult, 1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői képesítést szerzett.

1872-ben Budapesten telepedett le, a -féle Nőegylet intézetében és a kézimunka-ipariskolában tanított.

1880-tól Kolozsváron kinevezték az újonnan alapított kolozsvári felsőbb leányiskola igazgatójának. Huszonöt éven át vezette az intézményt. Részt vett a Pestalozzi Társaság munkájában, 1889-től tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egylet bölcselet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának, elnöke Teleki Blanka-körnek és a Kolozsvári Állatvédő Egyesületnek. Tankönyvei és pedagógiai cikkei mellett francia műfordításai is megjelentek. 

Néhány munkája: 

  • Nőtan, vagy az asszonyi hivatás tudománya;
  • Neveléstan;
  • Gróf Teleki Blanka élete;
  • Francia olvasókönyv felsőbb leányiskolák számára (Lectures francaises);
  • George Sand: A hóember;
  • Jókai Mór: Le fils de ľhomme au cœur de pierre.
  • A munka történetének rövid vázlata. Budapest: Légrády. 1880
  • Hol a boldogság? Vigaszszó szenvedők s szerencsétlenek számára. Budapest. 1884.
  • Női élet. Kolozsvár, 1892.

 

 

Kalocsa Róza író, pedagógus (1838–1901)

január 11, 2019 - 00:00

A pedagógus családból származó tanárnő az elsők között volt, akik szorgalmazták a magyar nyelv tanítását az iskolákban. Az ország számos intézményében tanított, Szatmáron a protestáns leánynevelő intézetnek, Debrecenben a református felsőbb leányiskola internátusának, Pesten a Evangélikus Református Felsőbb Leányiskolának volt igazgatója. Sokat publikált (gyakran férfi álnév alatt), cikkeket, tanulmányokat, tankönyveket, elbeszéléseket, regényeket írt, franciából és angolból fordított, a volapük (mesterséges nyelv) lelkes támogatója volt.

Néhány műve: 

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Jászai Mari színész (1850–1926)

december 10, 2018 - 20:17

1850. február 24-én született Ászáron ácsmester gyermekeként. Nemesi származású, de elszegényedett anyja korán meghalt, apja ezután, ha úgy tartotta kedve, vizes kötéllel verte meg nyolc gyermekét. A kis Mari korán szolgasorba került, nyomorúságos körülmények között élt, de lopott perceiben vigaszt lelt az olvasásban. Szeretett színházast játszani, a többi gyereket rögtönzött jelenetekkel szórakoztatta. Szolgált Bécsben is, majd a königgrätzi csatában markotányosnő volt. Helytállásáért pénzjutalmat kapott, amiből ruhákat vett.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Karacs Teréz pedagógus (1808–1892)

január 03, 2019 - 09:00

Apja Ferenc rézmetsző, anyja Takács Éva, az első magyar nő, aki nyilvános publikációban arról értekezett, hogy azonos képesítés mellett a nők a férfiakkal egyenértékű tudományos, művészeti és politikai teljesítményre lennének képesek. A családban mind a hat gyerek alapos nevelést kapott.  A Karacs-házat látogatták a kor neves írói, művészei, így Teréz inspiráló környezetben nőtt fel. 

"Haladjunk!" - Veres Pálné Beniczky Hermin a magyar nők oktatásáért

január 06, 2019 - 00:00

Beniczky Hermin (beniczei, micsinyei és pribóczi Beniczky Hermin Karolina) 1815. december 13-án nagymúltú, előkelő családban született a mai Szlovákia területén, Losonc közelében található Lázi-pusztán. A szociális érzékenység családi öröksége volt: anyai nagyapa, Sturman Márton különcnek számított, mert az üzemeiben dolgozó jobbágyoknak fizetést adott, a birtokain élő árva és szegény lányok számára pedig szalmakalapfonó gyárat hozott létre, hogy önálló keresetük legyen. Leánya, Sturman Karolina apjához hasonló elveket vallott.

"Aki csak annyit tesz, amennyi a kötelessége, az szolga" - Kasztner Janka pedagógus (1850–1923)

január 09, 2019 - 00:00

1850-ben Ladoméren született gazdatiszt lányaként. Győrött, Zalud Antonia magánnevelőintézetében tanult, ahol, miután apja kereset nélkül maradt, segédtanítói állást vállalt. 1871-ben felvételt nyert  tanítónőképzőjébe. 1872-ben a Zichy Antal által kitűzött néhány aranyból álló pályadíjat: "Melyek a nőnevelésnek hazánkban mutatkozó főbb hiányai?" c. pályakérdésre, 16 pályázó közűl ő nyerte el.

Thuránszky Irén pedagógus, a nőnevelés elkötelezettje (1859– ?)

január 10, 2019 - 00:00

Esztergomban született,a tanítóképzőt és a polgári tanítónőképzőt mennyiségtan-természettudomány szakon Budapesten végezte. Katona Lajos irodalomtörténésszel kötött házasságot. 1878-tól a kőszegi polgári iskolában, 1880-tól a budapesti VI. kerületi tanítónőképzővel összekapcsolt gyakorló felső leányiskolában tanított. 1890-ben a budapesti II. kerületi tanítónőképző igazgatójának nevezték ki. Tankönyveket írt felsőbb leányiskolák, polgári leányiskolák és képzőintézetek használatára, cikkei jelentek meg a Nemzeti Nőnevelés című folyóiratban, több tudományos társaság tagja.

Ujfalvy Krisztina (Máté Jánosné) költő (1761–1818)

december 27, 2016 - 14:15

Hétéves volt, amikor édesapja, Újfalvi Sámuel küküllői főbíró meghalt, édesanyja egyedül nevelte fel. A híresen szép fiatal lány szerelmes lett Haller László grófba, de az mást vett feleségül. Csalódásában Krisztina feleségül ment a művelt, gazdag Máté János földbirtokoshoz. A viharosra sikeredett házasságból egy kislány született.

Krisztina ragaszkodott függetlenségéhez, férjét elhagyva Kolozsvárra költözött, ahol élénk társadalmi életet élt, sokakat megbotránkoztatott életvitele. Lovagolt, férfias ruhákban járt, nem alkalmazkodott az etiketthez.

Pandita Ramabai indiai tanár, író, feminista (1858–1922) 

április 09, 2017 - 15:16

Az előkelő brahmin kasztból származott, apjátol széleskörű ismereteket kapott, a szanszkrit nyelvet is megtanulta. Szülei korai halála után 1880-ban férjhez ment, nem egészen két év múlva özvegyen maradt egy kislánnyal. Cikkeket írt, tanított és megalapította az Arya Mahila Samaj társaságot a nők, különösen az özvegyek helyzetének javítására, valamint a gyermekházasságok eltörlésére. 1883-ban angliai ösztöndíjat nyert, a Cheltenham Ladies' College-ban tanított szanszkritot. 3 évvel később Amerikába ment, ahol az oktatási rendszert tanulmányozta.