Egy sikeres nő a 19. századból: Zirzen Janka

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Egy sikeres nő a 19. századból: Zirzen Janka

február 16, 2019 - 00:20
A 19. századi magyar nőképzés egyik legsikeresebb self-made womanje.

Zirzen Janka - Radóné Hirsch Nelly grafikája, 1889 (részlet)

1824. május 23-án született Jászberényben, anyja bábaasszony volt. Az egri Tóth Terézia-féle neveldében tanult. Korán árvaságra jutott, tizenöt éves korától egyedül tartotta fenn magát. 1840-ben visszatért szülővárosába, és húsz éven át házitanítóskodott családoknál. 

Aztán üstökösszerűen felívelt a karrierje: 1869-ben Eötvös József kinevezte a Budán megnyílt első Magyar Királyi Tanítónő Képezde igazgatójává. 1873-ban megszervezte a polgári iskolai tanítóképzőt. Ugyanebben az évben  Eötvös Józsefnek második próbálkozásra sikerült megszavaztatnia, hogy nők is tagjai lehessenek a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak - az elsők közt választották be Zirzen Jankát., aki 1875-től az Erzsébet Nőiskola élén állt.

1880-ban elindította a Nemzeti Nőnevelés folyóiratot. Tevékenyen részt vett a főváros legkülönbözőbb társadalmi mozgalmaiban. 1885-ben társaival megalapította az idős tanítónők számára otthont adó Mária Dorothea Egyesületet.

Hetvenkét évesen, 1896-ban vonult nyugdíjba. 1904-ben halt meg, sírja a Kerepesi temetőben található. Arcképét is megörökítette.  

Fő műve: 

  • A budapesti m. kir. áll. tanítónőképezde öt évi fennállásának története. Budapest, 1874.

 

Felhasznált irodalom: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



"Haladjunk!" - Veres Pálné Beniczky Hermin a magyar nők oktatásáért

január 06, 2019 - 00:00

Beniczky Hermin (beniczei, micsinyei és pribóczi Beniczky Hermin Karolina) 1815. december 13-án nagymúltú, előkelő családban született a mai Szlovákia területén, Losonc közelében található Lázi-pusztán. A szociális érzékenység családi öröksége volt: anyai nagyapa, Sturman Márton különcnek számított, mert az üzemeiben dolgozó jobbágyoknak fizetést adott, a birtokain élő árva és szegény lányok számára pedig szalmakalapfonó gyárat hozott létre, hogy önálló keresetük legyen. Leánya, Sturman Karolina apjához hasonló elveket vallott.

Kalocsa Róza író, pedagógus (1838–1901)

január 11, 2019 - 00:00

A pedagógus családból származó tanárnő az elsők között volt, akik szorgalmazták a magyar nyelv tanítását az iskolákban. Az ország számos intézményében tanított, Szatmáron a protestáns leánynevelő intézetnek, Debrecenben a református felsőbb leányiskola internátusának, Pesten a Evangélikus Református Felsőbb Leányiskolának volt igazgatója. Sokat publikált (gyakran férfi álnév alatt), cikkeket, tanulmányokat, tankönyveket, elbeszéléseket, regényeket írt, franciából és angolból fordított, a volapük (mesterséges nyelv) lelkes támogatója volt.

Néhány műve: