Egy sikeres nő a 19. századból: Zirzen Janka

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Egy sikeres nő a 19. századból: Zirzen Janka

február 16, 2019 - 00:20
A 19. századi magyar nőképzés egyik legsikeresebb self-made womanje.

Zirzen Janka - Radóné Hirsch Nelly grafikája, 1889 (részlet)

1824. május 23-án született Jászberényben, anyja bábaasszony volt. Az egri Tóth Terézia-féle neveldében tanult. Korán árvaságra jutott, tizenöt éves korától egyedül tartotta fenn magát. 1840-ben visszatért szülővárosába, és húsz éven át házitanítóskodott családoknál. 

Aztán üstökösszerűen felívelt a karrierje: 1869-ben Eötvös József kinevezte a Budán megnyílt első Magyar Királyi Tanítónő Képezde igazgatójává. 1873-ban megszervezte a polgári iskolai tanítóképzőt. Ugyanebben az évben  Eötvös Józsefnek második próbálkozásra sikerült megszavaztatnia, hogy nők is tagjai lehessenek a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak - az elsők közt választották be Zirzen Jankát., aki 1875-től az Erzsébet Nőiskola élén állt.

1880-ban elindította a Nemzeti Nőnevelés folyóiratot. Tevékenyen részt vett a főváros legkülönbözőbb társadalmi mozgalmaiban. 1885-ben társaival megalapította az idős tanítónők számára otthont adó Mária Dorothea Egyesületet.

Hetvenkét évesen, 1896-ban vonult nyugdíjba. 1904-ben halt meg, sírja a Kerepesi temetőben található. Arcképét is megörökítette.  

Fő műve: 

  • A budapesti m. kir. áll. tanítónőképezde öt évi fennállásának története. Budapest, 1874.

 

Felhasznált irodalom: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Karacs Teréz pedagógus (1808–1892)

január 03, 2019 - 09:00

Apja Ferenc rézmetsző, anyja Takács Éva, az első magyar nő, aki nyilvános publikációban arról értekezett, hogy azonos képesítés mellett a nők a férfiakkal egyenértékű tudományos, művészeti és politikai teljesítményre lennének képesek. A családban mind a hat gyerek alapos nevelést kapott.  A Karacs-házat látogatták a kor neves írói, művészei, így Teréz inspiráló környezetben nőtt fel. 

"Haladjunk!" - Veres Pálné Beniczky Hermin a magyar nők oktatásáért

január 06, 2019 - 00:00

Beniczky Hermin (beniczei, micsinyei és pribóczi Beniczky Hermin Karolina) 1815. december 13-án nagymúltú, előkelő családban született a mai Szlovákia területén, Losonc közelében található Lázi-pusztán. A szociális érzékenység családi öröksége volt: anyai nagyapa, Sturman Márton különcnek számított, mert az üzemeiben dolgozó jobbágyoknak fizetést adott, a birtokain élő árva és szegény lányok számára pedig szalmakalapfonó gyárat hozott létre, hogy önálló keresetük legyen. Leánya, Sturman Karolina apjához hasonló elveket vallott.